Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

A munkásvédelem közös érdek Társadalmunk ££ jezi ki az alkotmány egyik cikkelye, amely az embernek és személyiségének védelmét az eRész Jogrendszer feladatává leszi. A munkaJognak ebből adódóan az a feladata, hogy a dolgozót munkahelyén, a a munkavégzés közben védje. Ezt a munkásvédelem intézményének keretén belül lehet és kell megoldani. A munkásvédelemnek — mint sajátos jogintézménynek — alapvető feladata olyan munkakörülmények biztosítása, amelyek megvédik a dolgozók életét, testi épségét és egészségét a munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő veszélyekkel és ártalmakkal szemben. Felmerül a kérdés, hogy milyen érdekek fűződnek az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséhez? Röviden úgy lehetne megfogalmazni e sajátos jogintézmény célját, hogy abban az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdekek egységesen jutnak kifejezésre. A szocializmus az emberért van, tehát a társadalom érdeke. egyben feladata, hogy tagjait védje a halesettel, a foglalkozási megbetegedésekkel és egyéb ártalmakkal szemben. Ebből következik, hogy a termelést — amely szintén az ember érdekében történik — a szocialista államnAk úgy kell megtervezni és megszervezni, hogy a termelésben résztvevők biztonságos feltételek között végezhessék munkájukat. A munkásvédelem követelményei a társadalmi érdekek mellett vállalati érdekeket is kifejeznek. Az egészséges és biztonságon munkafoltételek képezik alapját a zavartalan termelésnek, amely végső fokon — a termelés szempontjából — a munka termelékenységében és a termelés gazdaságosságában fog eredményként jelentkezni. A vállalatok önállóságának növelése egyre jobban kézzelfoghatóvá tenzi a gazdaságos és zavartalan termelés, valamint a munkavédelem között fennálló összefüggést. A biztonságon munkafeltételekkel kapcsolatos intézkedések hiánya, vagy alacsony színvonala zavart okoz a termelés folyamatosságában, kártérítési kötelezettséggel és a munkakedv hanyatlásával jár, s végső fokon a munkaerő elvándorlását segíti elő. A dolgozó nffi hogy egészséges és biztonságos feltételek között végezze munkáját. Ezt a vállalat jelentős anyagi ráfordítással, a szükséges műszaki és szervezési feltételek megteremtésével általában biztosítja is. Ez azonban önmagában nem elegendő, mivel a legmegfelelőbb műszaki és szervezési feltételek sem tudjak balesetmentessé tenni a termelést, ha a dolgozók nem ismerik a biztonságos munkavégzés módszereit, ha egyáltalán nem, vagy nem rendeltetésszerűen használják a különböző védőberendezéseket és védőeszközöket. Minden dolgozó legszemélyesebb érdeke, hogv legféltettebb értékét.- munkaerejét, egészségét, és testi épségét a munkavédelmi rendelkezések betartásával óvja, munkahelyén fegyelmezett és gondos magatartást tanúsítson. A fegyelmezetlen magatartás önmagában is veszélyforrást Jelent. Az ipar és a mezőgazdaság gyorsütemű gépesítésével párhuzamosan — amely objektíve növeli a balesetek lehetőségét - az utóbbi tíz évben jelentősen fejlődött a munkásvédelem. Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy szigorú szabályok írják elő a tervezés, a kiyitelezés és a rekonstrukcióknál érvényesítendő munkásvédelmi tennivalókat, amely az államtól jelentős beruházásokat igényéi. Ennek ellenére növekszik az üzemi balesetek száma. Csongrád megyében 1963-ban 3 600 balesetet tartottak nyilván, 1964-ben már 3 749-et. E növekedés nemcsak a foglalkoztalottak számának gyarapodásából következik, bér ez ls szerepet játszik benne. Egy másik t^veV zett balesetek súlyosságára utal. Az üzemi balesetek következtében kiesett munkanapok száma 1963-ban 55 024 volt, 1964-ben 4 ezerrel több. Ez másként kifejezve azt jelenti, hogy megyénkben 1964-ben egy 200 fős üzem egész évi termelése esett ki az üzemi balesetek következtében. A halálos kimenetelű balesetek száma 10 százalékkal volt magasabb 1964-ben 1963-hoz viszonyítva. Az idézett számadatok önmagukért beszélnek. Igaz ugyan, hogy a balesetet szenvedett dolgozók száma a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyítva nem túlságosan magas. Ez 1964-ben 3,6 százalék volt. ami lényegesen alacsonyabb, mint a legfejlettebb tőkés államok bármelyikében. A hasonlítás azonban nem nyugtathat meg bennünket, mivel a kapitalizmusban az üzemi baleseteknek ismert és kézenfekvő társadalmi és gazdasági okai vannak. Az. elmúlt két év statisztikájának elemzése részben elfogadható választ ad arra a kérdésre ls, hogy Csongrád megyében miért fordult elő sok üzemi baleset? A 6 639 baleset többsége, pontosan 5 479, a balesetet szenvedett dolgozók hibájából következett be. E megállapítás hitelességét bizonyítja az a tény, hogy a dolgozók felelősségét megállapító határozat ellen mindössze 41 fő élt fellebbezéssel. Igen tanulságosak mind a munkáltatóra, mind a dolgozóra nézve a balesetet követő intézkedések; 6 százalékuk ugyanis műszaki, 5 százalékuk szervezési jellegű volt, míg 89 százalékban a dolgozók tapasztalatlanságát kellett megszüntetni, vagyis a védőberendezések és védőeszközök rendeltetésszerű használatának elméleti és gyakorlati oktatását kellett elrendelni. A balesetek 89 százaléka a fenti megállapítás szerint minden anyagi ráfordítás nélkül elkerülhető lett volna, ha a dolgozók munkába lépés előtt az előírásoknak megfelelően megismerik munkakörük veszélyforrásait, s az ellene való védekezés módszereit.. A fenti számadat azt is bizonyítja, hogy a balesetek megelőzése szempontjából a tárgyi és személyi feltételek megteremtése nem elegendő. Sajnos számos munkahelyen a szervezetlenség, a kapkodás, a rendetlenség, az anyagok és eszközök tárolásának szakszerűtlensége szinte lehetetlenné teszi a fegyelmezett és gondos magatartást. Helyes lenne, ha a munkahelyi vezetők és a felügyeleti szervek levonnák a tanulságokat, s kellő szigorral, folyamatos oktató-nevelő munkával, a rendeletek következetes betartásával biztosítanák a balesetek megelőzését Dr. Siklós Sándor Színes aszfalt, falburkoló tufából, tranzisztoros fémkutató Változatos kiállítás húsz év magyar találmányaibiSl Budán, a Kaposvári úton a Műszaki Múzeumban — alig megközelíthető „terepen" — húsz év magvar találmányaiból nyílt kiállítás. Van itt több méteres gépsor és apró, egyszerű szerkezet. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés számos ágában használatos találmány. (Dicséret illeti a rendezőt, aki a hatalmas anyagból — elvégre húsz év találmányairól van szó! — biztos kézzel választotta kl a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt legjobban érdeklő produktumokat.) Szegedi konstrukció Az egyik tablón szegediek találmánya hívja fel figyelmünket. Braun Ede, Braun Ervin és Marton József szellemes konstrukciója a szalámiérlelő berendezés. (Sorsáról nemrégiben tájékoztattuk olvasóinkat.) A találmány részletezésében ez olvasható: „A téli- és esemegeszalám) érlelésére eddig használt hűtő-fűtő berendezések helyett az új klimatizáló berendezés lényeges beruházásbeli megtakarítást jelent, egyúttal biztosítja a szalámi többlettermelést. A találmány korszerű technológiai és műszaki feltételeket nyújt a folyamatos termeléshez. így a szalámigyártás nyári időszakban is lehetővé válik a jó minőség megtartása mellett..." És a fényképen ott a szegedi szalámigyárban már használatos berendezés. Gumihulladék hasznosítása A kiállításon nincs ugyan Szegedről származó más találmány ls, de van néhány olyan gép, amely méltán kelthet érdeklődést Szegeden is. Itt van mindjárt a gumihulladék feldolgozó 90 méteres gépsor. Ezzel a rendkívül hasznos gépsorral gumihulladékokból (gumiabroncs, köpenyek, gumihevederek) tetszés szerinti .szemcseosztályozású gumiőrlet állítható elő. S a hulladék textlltartalma is sértetlenül feltérhaló — ebből textil vagy egyéb ipart célokra alkalmas vatta készülhet. A gépsor kapacitása évenként (3 miiszakos üzemeltetéssel) 5000 tonna kilndulőanyagból 3600 tonna gumiőrlet és 600 tonna vatta. A gépsort gumi- és gépipari szakemberek konstruál* ták. Feltalálói Bánkövy Zoltán, Darvas János, Darvas László, Kardos Jenő, Triska Ernó és Várady Sándor. Magyarországon egy gépsort már használnak is a Gumiipari Vállalatnál. Külföldön is rendkívül nagy az érdeklődés a találmány Iránt. Több nyugati cég képviselője e gépsor hírére kereste fel a Műszaki Múzeumot.) A hazai „zebra" Igen praktikus találmány a fűrészgépeken használható anyagelőtoló berendezés. Vékonyabb fűrészáru előállttáA pártoktatás napja Tápén Kis tanulócsoport figyelte a szemináriumvezető magyarázatát, vagy egy-egy kolléga hozzászólását a tápéi párt.ház klubszobájában. A kellemesen fűtött helyiség minden második hétfőn várja hallgatóit. Többségük pedagógus, a szemináriumvezető úgyszintén. Széli Tamás irtcol a igazgató csoportjának 18 hallgatója ismerkedett. ezen az estén s szocia, lízmus építésének gazdasági problémáival. Hétfő a pártoktatás napja Tápén. Kéthetenként, hat szemináriumi estén tanulnak a kommunisták és az arra érett párton kívüli szőve: keze ti gazdák, földművesszövetkezeti dolgozók, hajójavító munkások, értelmiségiek. A Tiszatáj Tsz-ben Vass Lajos tsz-elnök és Tóth Péter, a községi tanács vb elnökhelyettese vezeti a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatát, illetve az időszerű kérdések szemináriumát. Mintegy 20 —22 hallgatója van egy-egy tanfolyamnak. A tápéi réten a harmadik tanulókör várja a szövetkezeti gazdákat. A hajójavítóknál két tanfolyamot szerveztek a legjobb dolgozók számára. Az első előadások, illetve szemináriumok tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók érdeklődéssel, figyelemmel tanulmányozzák a tanfolyamok anyagát. Korszérű szépítkezohely — falun i (Somogyin? felvétele) Neonfényes a Sándorfalvi Általános Ktsz újjáalakított női fodrászüzlete. A mintegy 150 ezer forint éves forgalmat lebonyolító női fodrászatot 20 ezer forint költséggel alakíttatta át a ktsz vezetősége. Csinos asztalkák, műbőr kárpitozású székek fogadják a vendégeket sa (hasító szalagfűrészen) a pengék vastagsága miatt nagy faanva gveszteeéflgai Jár. Kudett Lajos berendezése lehetővé teszi a vékony fűrészáru termelését., hasítását Az anyagelőtoló berendezés előnye, hogy bármilyen szalag- vagy körfűrész gép asztalára felszerelhető a gép konstrukciójának változtatása nélkül. Optimális váBásmaga.ssága 15 centiméter, előtolása 15—20 méter percenként Magyarországon már használják a színes aszfaltot. — gyalogátkelőhelyek, „zebrák" jelölésére fehér sávot Illesztenek a szürke aszfaltba. Amerikában színes országutakat rendszeresítettek főleg festéssel, 3 hetes élettartalommal. A magyar feltalálók színes aszfaltja 5—8 évig megtartja a színét A színes aszfalt összetétele abban tér el a szokásos fekete bitumenes öntöttaszfaltokétól, hogy a felhasznált adalék világos színű mészkő, a kötőanyag pedig egy különleges múanvagkompozíció. A színeket különféle pigmentekkel nyerik. A kötőanyag hazai gyártmány. A legcélszerűbb falburkolat Szépek, változatosak az újfajta falburkoló lapocskák. Sok színben, külsó és belső fal borításra alkalmas. A feltalálók tufakózetböl állították elő a falburkoló, lapot, melynek különös jelentősége a nagyméretű épületek felületi kiképzésénél van. A lap egyszeri hőkezeléssel, minden más művelet nélkül készíthető az olcsó, hazánkban bőven található tufából. Esztétikailag, időállóság és gazdaságosság szempontjából a legegyszerűbb műkő és a természetes kőfelületeknél ta megfelelőbb. A gyomorba lát Végül még két találmányt hadd ismertessünk. Mindkettő jó, praktikus, keresett — csak nem gyártják. Azt hallottuk ugyanis, hogy nem találnák kivitelezőt az elektronikus betonvaskutató és az állatgyógyászati elektromágneses fémkutató műszerre. A betonvaskutató tranzisztoros elemmel működik. Segítségével gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan, milliméter pontossággal meghatározható minden vasbeton műtárgyban a betonvasak, a huzalok, a vezetékek és a gerendák helye. Hasonló megoldású az állatgyógyászati fémkutató műszer is — amellyel kimutatható az állat — főleg a szarvasmarha gyomrába került fémtárgy. A fémtárgy jelenlétéről adott jelzéssel lehetővé válik az időbeni sebészeti beavatkozás. Ha érdekességet, újszerűt keresnénk, felsorolhatnánk akár az egész kiállítás anyagát. Valamennyi találmányt, mind a százhuszonötöt! Kádár Márta MÉH vállalat közli, hogy 2501—2555-ig készpénzvásárlási tömb elveszett. Felhasználása érvénytelen. Az esetleg Jogtalanul felhasznált példányt központunkhoz, Tábor u. 7/b szíveskedjen beküldeni. S. 28360 A TÁSKA Kati a barátnőm lánya. Most elsős. de nincs elkényeztetve, s így felelőssége teljes tudatában megtesz mindent, amit szülei és nagyobb, testvérei elvárnak tőle. A minap egy kis esti beszélgetésre mentem át hozzájuk, a míg anyja' vacsorautáni rendet teremtett, a lefekvés előtti időt kihasználva vallatóra fogtam a kislányt az iskola felől, ö pedig egyszerűen úgy magyarázta el az iskolában tanultakat, hogy leültetett kisasztala mellé — én lettem a gyerek — ő pedig el! kezdett tanítani valahogy úgy, ahogy délelőtt a tanító nénitől hallotta, látta. Az elém tett papír vonalaira felírta a tanult betűket, s nekem végig kellett írnom a sort, amivel kis tanítónőm nem volt mindig megelégedve. Végül magam is kíváncsi lettem, hogy vajon tényleg olyan formásak-e az q betűi, számjegyei, mint ahogy tőlem megköveteli. Kértem hát, mutassa meg a füzeteit. Egy perc múlva ott volt, de tálkáját egyedül nem tudta feltenni az asztalra. Most már az is izgatott, hogy mi minden lehet a táskában, amitől ilyen hallatlanul nehéz. — A füzeteket megnéztem, majd teljes elismerésem nyilvánítása után a táska tartalmát kiborítottuk az asztalra. Gondoltam szanálok egy-két dolgot, ne kelljen ennek a szegény gyereknek naponta ilyen terhet cipelni. Az ám, csakhogy az üres táska már maga is nehéznek bizonyult. Javaslatomat — hogy mérjünk meg mindent — Kati örömmel fogadta, 5 már hozta ls a konyhai mérleget. S ekkor ért az első megdöbbenés; az üres táska 1 kiló 85 deka volt. Pedig csak amolyan kisebb alakú, dehát jó erős vastag bőrből van, két zsebbel, két nagy — meg egy kis rekesszel. Mire pedig a könyveket, füzeteket, a kilenc rekeszes tolltartót, számolópálcákat és korongokat is megmérve mindent a táskába tettünk. a tornafelszereléssel együtt az összsúly 4 kiló 10 dekát tett ki. Jóízűen nevettünk, hogy lám milyen erős kislány a mi Katink, hisz naponta az Iskolába oda-vissza több mint egy kilométert gyalogol kis kezében a súlyos teherrel. Aztán lefeküdni készült, s úgy Láttam, raint a Jobb válla egy kicsit lejjebb lógna, s karja is hosszabbnak tünt — Vagy csak képzelődöm? — De hát a táskához hozzáfogja a tornafelszerelésen kfvül a tisztaságcsomagot, az uzsonnatóskát, és hát sok kicsi sokra megy. Vajon „a gyermekemnek mindent megadok" jelszót, nem lehetne úgy módosítani, hogy azt adom meg, ami ésszerű, ami védi egészségét még akkor is, ha ez a szülői hiúságot egy kicsit sérti. Jelen esetben a drága bőr aktatáska helyett — amire még vigyázni is kell, hogy elég legyen nyolc évig — egy szép hátitáskát, ami jóval olcsóbb, s melynek befogadóképessége elegendő az alsótagozatos tanuló holmijának. És még egy — szerintem lényeges — előnye van, hogy biztosítja a gyermek egyenes tartását. Gyenge gerince, válla, csípője nem ferdül el, mint a féloldalas tehertől. Keze felszabadul, ha fázik zsebre is teheti, vagy könnyebben viheti kisebb csomagjait. Jó lenne, ha néha ilyen apróságra is gondolnának a szülők, s akkor talán kevesebb gyereket kellene a későbbi évek során gyógytornára küldeni az iskolaorvosnak. Mindenesetre Kati karácsonyra hátitáskát kap tőlem Fejér Rozsa 4 DéLjAAGTAAOkSZÁG Kedd. B6&. december ML