Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

VlLAG PROLET ARJAI; EGYESÜLJETEK? ufi-MAmmm A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 293. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. december 12. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége a Minisztertanács elnökenél Év végi beszélgetes a konzervgyárban Több főútvonalat korszerűsítenek Uj kísértet a televízióban Felfedezés az emberben Összeült a Magyar Nők Országos Kongresszusa tölt be, a parlamentnek 65 nőtagja van. A diplomások egynegyede nő. A jogászok mintegy 20 százaléka, az or­vosok 26,2 százaléka, a pe­dagógusok 61,4 százaléka szintén a leányok, asszonyok soraiból kerül ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a műszaki diplomások között csak 10— 12 százalék a nő. A referátum ezt követően azokról az eredményekről szólt, amelyekkel kormány­zatunk a nők munkáját se­gíti, majd érdekes témát fej­tegetett, hogyan találja meg helyét a dolgozó nő a csa­ládban. Befejezésül a nőmozgalom eredményeiről, további fel­adatairól szólt az előadó. Se­gíteni kell a nők további po­litikai és kulturális felvilá­gosítását, mozgosítani a nő­társadalmat a munkára, a termelésre. Segíteni kell kialakítani a családok korszerű életét, megteremteni a nők kettős hivatásának harmóniáját. Elősegíteni a nők további művelődési lehetőségeit, har­colni a múltból ittmaradt minden nézet, szokás ellen, amely a nők kiszolgáltatott­ságát jelenti. Ki kell vívni az anyaságnak járó megbe­csülést, segíteni és növelni a gyermeknevelés kultúráját, megtanítani az anyákat arra, hogy gyermekeik boldogsá­gát a helyes úton keressék. — Mindenekelőtt — mon­dotta befejezésül — felada­tunknak tartjuk tovább szé­lesíteni a nők látókörét, hogy józan ítéletű, forrószí­vű segítői tudjanak lenni a haladás nemzetközi erőinek, szolidaritásukkal bátorítani, példájukkal erősíteni, a sza­badságuk kivívásáért harco­lókat, mindezzel hathatós erőként járuljanak hozzá a béke fenntartásához. Kong­resszusunk egy új időszak megkezdését is jelenti, amelyben a felsorolt felada­tok megoldásáért tevékeny­ségre szólítjuk a nőket és az egész társadalmat. Kállai Gyula elvtárs felszólalása Tanácskozik a kongresszus (Bozsán Endre felvétele) Szombaton a Parlamentben több mint hárommillió asszony és leány küldöttei­nek részvételével összeült a Magyar Nők Kongresszusa. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Kállai Gyula, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP budapesti bi­zottságának első titkára, valamint a po­litikai, a gazdasági és társadalmi élet több vezetője, élenjáró dolgozója te a nőmozgalom kiváló harcosai. Részt vett a kongresszuson Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára, N. G. Szaliscseva, a Szovjet Nóbizottság jogi bizottságának el­nöke, Berta Kalaora, a Bolgár Nőszövet­ség tagja, Iréna Gyurisova, a Szlovák Nő­bizottság elnöke, Odette Sebate, a Fran­cia Nőszövetség irodájának tagja, Vasz­ka Duganova, a Macedón Nóbizottság el­nöke, Anna Tepper, a Lengyel Nőszövet­ség végrehajtó bizottságának tagja, Wally d'Ambroise, az Olasz Nőszövetség milánói szekciójának vezetőségi tagjai, Ilse Peissl, az Osztrák Demokratikus Nőszövetség gráci titkára te Iona Boga, a Román Nő­tanács titkára. Keres Emil Kossuth-díjas színművész, Benjámin László: két évtized című ver­sével köszöntötte a Magyar Nők Kong­resszusát, majd Makoldi Mihályné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét, és megválasz­tották a jelölőbizottságot, amely javasla­tot terjeszt elő a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáválasztására. Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő beszámolóját, majd a szünet után Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A Miniszter­tanács elnökének beszéde után az elnök­lő Bugár Jánosné arra kérte Kállai Gyu­la elvtársat: .tolmácsolja a párt te a kormány illetékeseinek a magyar leányok és asszonyok elhatározását, hogy az élet minden területén segíteni akarják te fogják a párt és a kormány céljainak megvalósítását Ezután a beszámoló feletti vitában szá­mos hozzászólás hangzott el. Felszólalt Flo­rence Mophoso, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség titkára is, aki tolmá­csolta a kongresszusnak az NDN te sze­mély szerint Eugenie Cotton elnök üd­vözletét. N. G. Szaliscseva a szovjet asz­szonyok te lányok testvéri üdvözletét ad­ta át a kongresszus résztvevőinek. A töb­bi között felszólalt Dávidházi Júlia, Csongrád megyei tsz brigádvezető is. Az alábbiakban kivonatosan ismertet­jük Erdei Lászlóné beszámolóját és Kál­lai Gyula elvtárs felszólalását. A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a kormány, és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében kö­szöntötte a kongresszus kül­döttei útján a szocialista Ma­gyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagyszerűen helytálló ma­gyar nőket és a tanácskozás külföldi résztvevőit, köztük a fennállásának 20. évfor­dulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. A nőmozgalom te a mun­kásmozgalom már a régi rendszerben elválaszthatatla­nul eggyéforrott: aki a nők egyenjogúságá­ért akart küzdeni, bizto­san eljutott a szocialista munkásmozgalomhoz, mert a nők teljes felszaba­dulásának egyetlen követke­zetes harcosa — a munkás­osztály. mert a nők teljes egyenjogúságát csak egyetien társadalmi rend képes meg­valósítani, a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzetközi nőmozga­lom olyan kimagasló alakjai, mint Rosa Luxemburg, vagy Clara Zettkin és a hazai nő­mozgalom olyan feledhetet­ien mártírjai, mint Hámán Kató, va gy Martos Flóra a szocialista munkásmozgalom­ban vívták küzdelmüket. Kállai Gyula ezután ar­ról beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között már teljés a jogegyenlőség. — Vannak tehát szép számban eredmények, de akad még nem kevés hiba, fogyatékosság te teendő is — Pártunk te kormányunk mindent megtesz azért, hogy — amennyire gazdasági le­hetőségeink engedik — fo­lyamatosan egyre jobban megkönnyítsük a nők. és különösen a családanyák helyzetét te minél nagyobb mértékben valósuljon meg a gyakorlatban a nők társa­dalmi egyenjogúsága is. A dolgozó nők helyzetének * megkönnyítése Erdei Lászlóné beszámolója — A magyar nők kong­resszusa — mondotta . — olyan időben ül össze, ami­kor enyhüléssel biztató rö­vid időszak után újra soka­ttodnak az emberiség jövőjét fenyegető veszedelmek. A magyar asszonyok békés kö­rülmények között helytáll­nak az építő munkában és a családi otthonokban egy­aránt, de egy pillanatra sem feledhetik el. hogy asszo­nyok milliói fölött sötét lett az égbolt, háború dúl. em­berek, gyermekek, halnak, házak omlanak össze. |f A referátum ezután arról szólt, hogy a hősiesen har­coló vietnami nép soraiban a férfiak oldalan mindenütt ott vannak az asszbnyok is, te hogy a világ asszonyait nem tévesztik meg az amerikai imperializmus képmutató jelszavai. — A mi számunkra — folytatta — nem üres jelszó az. ha azt mondjuk, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok éljenek bé­kében efevmás mellett. Ez az élet. a józan ész parancsa. Bekéről azonban csak akkor lehet szó, ha a jószándék mindenkinél megvan. Tiszteletben kell tartani a népek nemzeti független­ségét. a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, és el kell ismerni minden nép jogát ahhoz, hogy maga válassza meg a társadalmi rendszert, amelyben élni kíván. A kongresszus előadója ezt követően a húsz évvel ez­előtt alakult Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség eredményeiről szólt, részvé­telünkről a szövetség mun­kájában, majd a magyar nők életéről, örömeiről, gondjai­ról adott részletes elemzést. Sokat mondó adatokat is­mertetett. amelyek jellemzik a mai helyzetet: 1941-ig a keresőképes korú nőknek mintegy 39,4 százaléka állt alkalmazásban, ma 62,6 szá­zalékuk dolgozik. Ez szám szerint csaknem kétmillió nőt, az össz­keresők 37,5 százalékát je­lenti. Legtöbben a könnyűiparban dolgoznak: arányuk 62,1 szá­zalék. A nehézipar is sok nőt foglalkoztat, az összes dolgo­zók 23,2 százalékát. Az ügyes kezű, szorgalmas, az új iránt fogékony, a munkában precíz te türelmes asszo­nyok. leányok új munkate­rületeket is meghódítottak. így például a műszeripart, ahol arányuk 30.9 százalék, a vegyipart, ahol 35,3 százalé­kos a részvételük. A híradás­technikai iparban te jelentős az emelkedés, a dolgozók 52.5 százaléka nő. — Ezzel a térhódítással azonban — folytatta a be­számoló — felszínre került egy negatív jelenség is, ami­ről őszintén kell beszélnünk: a nők szakmai képesítése ugyanis nem tartott léptet az általános fejlődéssel. Az iparban dolgozó nőknek csak 17,5 százaléka szak­munkás. Az utóbbi években — mondotta a továbbiakban — országunk életének leg­nagyobb eseménye a mező­gazdaság szocialista' átszer­vezése volt. Az állami gaz­daságokban te a termelőszö­vetkezetekben mintegy 800 ezer nő dolgozik. A termelő­szövetkezeti tagság 38 szá­zaléka nő, s emelett sok ez­ren mint bedolgozók vesznek részt a közös gazdaság mun­kájában. Jellemzők voltak a felso­rolt további adatok is. Az egészségügy, a szociális te kulturális munkaterületek 66.6 százalékában foglalkoz­tatnak nőket. A kereskede­lemben 58.8 százalék, az ál­lamigazgatásban 33,6 száza­lék a nők aránya. 14t tanácselnöknő, 832 tanácstitkár működik az országban. Választott tanácstagi funk­ciót több mint 18 ezer oő — Erdei elvtársnő beszá­molója foglalkozott több gaz­dasági problémával is, amelyeknek megoldását jó­magam is helyesnek és szük­ségesnek tartom. Megfogal­mazódtak javaslatok, hogy bizonyos munkörök betölté­sénél részesüljenek előnyben a családot egyedül eltartó nők, a többgyermekes anyák, s legyen jóval több oivan munkahely a nők szá­mára, amely 4, vagy 6 órás elfoglaltsággal jár. Gondoskodni fogok róla, hogy a kormány ezeket a javaslatokat megvizsgálja, s a lehetőségek arányában sor kerüljön megvalósítá­sukra. — Szó esik arról is, hogy egyes munkakörökre nőket nem alkalmaznak. Valóban, van jogszabály, amely fel­sorolja azokat nehéz testi munkát igénylő te a női szervezetre ártalmas mun­kaköröket. amelyekben — éppen védelmük érdekében — nem szabad nőket fog­lalkoztatni. E rendelkezés óta azonban a technika so­kat fejlődött, az említett munkakörök betöltéséhez szükséges követelmények és adottságok is változtak. Ép­pen a nők egyenjogúságának A gyermek a legfőbb — Államunk — népgaz­daságunk fejlődésének ered­ményeitől függően — sok­irányú támogatást, segítsé­jobb érvényesítését szolgálja, hogy a Munkaügyi te az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa már fog­lal korik e tilalmi listák fe­lülvizsgálatával, hogy a kor­látozást megszüntessük, ahol ez már nem indokolt. Utalt arra, hogy mielőbb Ic kell küzdeni azt a káros szemleletet, amely szerint a nő gyen­gébb, rosszabb munkaerő, mint a férfi. A cél a teljes egyenjogúság. — Nem árt ezt hangsú­lyozni. hiszen vannak még férfiak, akik nem ezt az elvet vallják. Ügy gondol­ják. hogy kétféle mérték­kel lehet mérni: másként a férfi és megint másként a nő számára. Az ilyenek ve­teménye szerint- a nő kö­telessége. hogy kifogástala­nul dolgozzék munkahelyén, de amellett lássa el a má­sodik műszak minden fel­adatát ls. Meggyőződésem, hogy miként a termelő­munkában egyenlő jogokkal te egyenlő kötelességekkel dolgozik együtt a férfi és a nő, úgy a család gondozásában és nevelésében is azonos fele­lőssége és teendője van mindkettőjüknek. családi öröm forrása 4 get nyújt a gyermekneve­léshez. Annak az álláspontnak lae.rzünk érvényt, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia a szülő­otthonok. gyermekintézmé­nyek. bölcsődék, óvodák, napközi otthonok és ját­szóterek hálózata fejlődé­sének. Felemeltük a szülő nők gyermekágyi szabadságát is te nemrégiben a kétgyer­mekes szülők családi pótlé­kát. A gyermeknevelés segíté­sét és Kötin< ítését szolgáló társadalmi juttatásokat a jövőben is fejleszteni kí­vánjuk. Mindez nagyon helyes éfl jó! Nem tartjuk azonban jó­nak és elfogadhatónak, hogy hazánkban a családok 30 százaléka olyan. ' amelyből hiányzik a családi öröm legfőbb forrása, a gyermek. S bár a csökkenés a leg­utolsó két évben megállt, a magyarországi születések száma még mindig a leg­alacsonyabb Európában. Ez bonyolult társadalmi jelen­ség Sok családban vannak objektív okai is, d,e még több a kifejezetten szubjek­tív tényező; magyarán te egyszerűen az. hogy rppen a fiatal, 20 és 30 év közötti asszonyok nem kívánnak szülni, mert fér­jükkel együtt bizonyos anyagi javak birtoklását előbbrg helyezik annál aZ egész életet végig­kísérő, tartós örömnél és boldogságnál, amit a gyer­mek jelent. A családi és iskolai nevelés egységéért — Nemrégiben vita folyt a születési arányszámok kö­rül, s voltak sokan, akik adminisztratív rendszabályo­kat követeltek az indokolat­lan művi vetélések meggát­lására. Az a véleményünk, hogy a kérdés elbírálására létrehívott bizottságok még több felvilágosító jó szót mondhatnának a jelentke­zőknek, többet beszélhetné­nek velük arról, hogy a leg- . jobb körülmények között végzett beavatkozás sem veszélytelen — s különösen ismétlődés esetén — igen súlyos utókövetkezmények­kel járhat. Ezen túlmenően azonban más intézkedést nem tervezünk, nem kívá­nunk visszatérni az ismert régi adminisztratív eszkö­zökhöz, de hangsúlyozni kí­vánom: a gycrmektelenségben mi nem csupán családi vonat­kozású, magánjellegű prob­lémát látunk. A család, a gyermek: a nemzet jövője, amely iránt mindnyájan súlyos felelősséggel tarto­zunk. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom