Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

\ Közéletünk hírei MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT SZÓFIÁBA Csütörtökre virradó éjjel magyar kormányküldöttség utazott Szófiába a Magyar— Bolgár Gazdasági és Műsza­ki Tudományos Együttműkö­dési Bizottság VI. ülésszaká­ra. A delegációt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. A küldöttség búcsúztatásánál a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Böjti János kül­ügyminiszter-helyettes, ott volt dr. Dusán Csalics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete és Sz. Iliev. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének el­ső titkára. JUGOSZLÁV PARTMUNKASKÜLDÖTT­SÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására Otmár Krea­csicsnak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága tagjának veze­tésével csütörtökön párt­munkásküldöttség érkezett hazánkba. HAZAÉRKEZETT BRÜSSZELBŐL BACZONIJENŐ E. Adam belga külkereske­delmi miniszter meghívására Baczoni Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes decem­ber 6—8 között Brüsszelben tartózkodott. Megbeszélése­ket folytatott a magyar— belga gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről, valamint Magyarország és a Benelux államok öt évre szőlő keres­kedelmi egyezményének elő­készítéséről. Baczoni Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes csü­törtökön hazaérkezett Buda­pestre. (MTI) a Az imperializmus léken tartása népek nagyfokú éberségét követeli Dz Emberi Jogok Napja meg Megkezdődött az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének budapesti kongresszusa A fasizmus, 'a nácizmus üldözöttéinek, volt deportál- FIR számos antiimperialis­taknak, a különböző országok antifasiszta ellenállóinak ta akciót kezdeményezett képviseletében összegyúlt több mint 300 részvevő jelenlé- eddig is, és folytat ezután tében csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Aka- is. Nekünk, magyaroknak démia dísztermében megkezdődött az Ellenállók Nemzet- külön is elismeréssel és he­közi Szövetségének (FIR) V. kongresszusa. Gustaw Alef- lyesléssel kell szólnunk a Bolkowiaknak, a FIR főtitkár-helyettesének, a lengyel szövetségnek azokról az ak­küldöttség vezetőjének javaslatára megválasztották a ta- cióiról, amelyeket a nyugat­nácskozás elnökségét. Az elnökségben helyet foglalnak a német atomfelfegyverzés és FIR vezetőin kívül az ellenállási mozgalom világszerte a háborús bűnök elévülése ismert kiemelkedő harcosai. Az elnökségbe választották ellen folytatott. Népünket Fehér Lajost, dr. Münnich Ferencet, az MSZMP Politikai nyugtalanság tölti el az Bizottságának tagjait, Révész Géza nyugalmazott vezér- NSZK-ban tapasztalható ezredest, továbbá a görög nép hős fiát, Manolisz Glezoszt. különböző revansis-ta tö­rekvések miatt. A Varsói Fehér Lajos elvtárs felszólalása Szerződés tagállamaival .... ,, , együtt a magyar kormány A kongresszus résztve- ntja a Vietnam elleni ag- is a leghatározottabban el­vóit Fehér Lajos, az resszió, amelyet a magyar ,enzi a sokoldaiü NATO­MSZMP Politikai Bizottsá- országgyűlés es nepkoztar- alomhaderö létrehozásának gának tagja, a kormány sasagunk kormanya is — tervet és azti hogy en_ elnökhelyettese, a Magyar nepunk erzeseinek hangot nck révén a nyugatnémet Partizán Szövetség elnöke adva — melyseges felhabo- miiitaristákat atomfegyver üdvözölte és emlékeztetett rodassal ítélt el. birtokába juttassák, arra. a továbbiakban, hogy _ A nemzetközi helyzet Befejezésül azt hangsú­az idén ünnepelték világ- fokozódó éleződése, ame- lyozta, hogy a mai éleződő szerte 20 éves jubileumát a Ívért a felelősség az Egye- nemzetközi helyzetben az fasizmus, a háború erői fe- sült Allamok uralkodó kö- imperializmus féken tartása, lett aratott győzelemnek. rejt terheli — több és na- kalandor tervek meghiúsí­Az évforduló feledhetetlen gyobb erMeszftéseket kiván tása a népek nagyfokú a magyar nep tortenelme- , - u- éberségét, minden imperia­ben is, amely súlyos árat valamennyiünktől, a be- üstaellenes erő egységét és fizetett a régi uralkodó osz- ke minden harcosától. A gyarapítását követeli meg. tály bűneiért. A kommunis- T rp . c,, . . , , , , ták, az antifasiszták, a ha- Jean loujac iotitkar beszamoloja ladó békebaráterők, az el- Ezután került sor Jean talános és ellenőrzött le­lenalloK mozgalmai, har- Toujacnak, a FIR főtitká- szerelés útján. Ezután be­cai, veraldozatai nem vol- ranak beszámolójára, a hatóan foglalkozott a fő­tak hiabavalók. Ma azon- legutóbbi kongresszus óta titkár a nyugatnémet újra­Dr. Antalffy György előadása Budapesten vén nemzetközi együttműkö­dést létesítsen." A deklaráció az alap­ban ismét az a kérdés áll végzett munkáról, az El­a világ előtt: hogyan há- lenállók Nemzetközi Szö­felfegyverzés kérdésével. Rámutatott: csak a béke, a Magyar szereplők az egykori szovjet partizán könyvében A. F. Fjodorov nyilatkozata \ T\T£áOCU egykori tiszteletben a vietnami nép partizantabornok, a Szovjet­rítea el az uj háborút, vétségé előtt álló feladatok- leszerelés politikája teszi amely termonukleáris ka- ról. lehetővé, hogv előbbre tasztrófat zúdíthat az em- A főtitkár bevezetőben jusson a két Németország beriségre. Szerencsére ma emlékeztetett a 20 évvel újraegyesítésének ügye. már a háború és a béke ezelőtt véget ért második a vietnami helyzettel kap­sorsa nem kizárólag az im- világháború borzalmaira, csolatban a FIR főtitkára perializmustól fugg. Ma majd elmondotta: az El- hangoztatta: az ellenállók, már — az emberiség tor- lenállók Nemzetközi Sző- híven a béke, az emberi' ténetében először — a tár- vétségé 22 ország 47 szer- testvériség, a 'nemzeti füg­sadalmi haladás és a béke vezetet — az ellenállók getlenség ' eszményképeihez, oldalán van a nagyobb erő. millióit — tömöríti magá- tiltakoznak az Észak-Viet­Ezután a FIR eredmé- ban. A FIR azt a követe- namot sújtó katonai agresz­nyes akcióiról szolott, majd lést juttatja újra meg új- szió ellen, a Vietnam bel­rámutatott, hogy az egész ra kifejezésre, hogy ve- ügyeibe való amerikai be­haladó emberiséget felhábo- gyék figyelembe a múlt ta- avatkozás ellen. nulságait, s akadályozzák a beszámoló' befejező ré­meg, hogy az emberiség gzében a feladatokat össze­ujból átélje a fasiszta bar- gezte a FIR főtitkára. unió kétszeres hőse, az jogát, hogy maga dönthessen bárság pusztításait. Beszámolója után a dél­A továbbiakban kiemelte elótti ülés vé t én Déi; a nukleáris robbantasi ki- , sérletek részleges betiltása- ben a kongresszus resztve­ra vonatkozó moszkvai vőd a Hősök terén megko­egyezménvek fontosságát, s szorúzták a Magyar Hő­amo<>ré- sók Emlékművét.' vai egyezmények — a 18­hatalmi genfi konferencián felmerült összes nehézsé­Dítután a beszámolók fe­letti vitában többen felszó­SZKP KB tagja, Ukrajna sorsáról, minden külföldi be-, előbbre lehessen jutni a gek ellenére — szilárd ala- , ,,1. ' . FTt! pot nyújtanak ahhoz, hogy laltak' A FIR kon?resszusa ma folytatja munkáját társadalombiztosítási minisz- avatkozás nélkül, tere, a FIR kongresszusára érkezett szovjet delegáció ve­zetője nyilatkozott az MTI munkatársának: — Örömmel jöttem a ma­gyar fővárosba, márcsak azért is, mert Budapesten sokan élnek és dolgoznak azok közül, akik a nagy hon­védő háború éveiben részt vettek az ellenállási mozga­lomban és a partizánharcok­ban — mondotta. Sok új ba­rátra tettem szert a háború után a Partizánok élén című könyvemmel is. Magyarorszá­gon sok ezren olvasták ezt a könyvet, s tudomásom szerint sok fiatal is szívesen forgat­ja. Azt hiszem, a könyv se­gít a most felnövő nemze­déknek, hogy tisztán lássa: milyen körülmények között, hogyan s milyen célokért harcoltunk a német fasiszták ellen. Szeretnék találkozni magyar olvasóimmal, hallani véleményüket tanácsaikat, mert úgy gondolom, hasznos lehet további munkámban. Egyébként Utolsó tél címmel az idén megjelent a negye­dik könyvem, amelyben szin­tén sok szó esik a magyar hazafiakról, akik velünk együtt harcoltak a német fasiszták ellen. A FIR V. kongresszusáról szólva A. F. Fjodorov han­goztatta: olyan problémák­ról tanácskoznak, amelyek a világ valamennyi becsületes emberét foglalkoztatják. A szovjet delegáció a kongresz­szus fórumán is kifejezésre kívánja juttatni százmilliók jogos követelését is: az. ame­rikaiak vessenek véget a vi­etnami agressziónak, Dél-Vi­etnam területéről azonnal •vonják ki az összes idegen csapatokat, haladéktalanul szűntessék meg Észak-V»et­bombázását, » tartsák nukleáris, valamint az 61- (MTI) Véget ért a polgári jogi munkaértekezlet Titkárság alakult Szeged székhellyel A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jog­tudományi Intézete, vala­mint a József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által rendezett háromnapos pol­gári jogi tudományos mun­kaértekezlet tegnap, csütör­tökön a délutáni órákban befejeződött. A programnak megfelelő­en a tanácskozás utolsó nap­ján mindenekelőtt dr. Csa­nádi György tanszékvezető docens Az állami vállalatok közötti szerződések új prob­lémái című referátumához kapcsolódva folyt a vita; több hozzászóló azonban az előző két nap vitaindító re­ferátumaira is kitért A háromnapos tanácsko­zás mintegy hatvan belföl­di és tizennyolc külföldi résztvevője közül több mint harmincan szóltak hozzá a felvetett polgári jogi kérdé­sekhez. A tanácskozást követően dr. Kemenes Béla tanszék­vezető docens, a szegedi Állam- és Jogtudományi Kar dékánja a következő­ket mondotta munkatár­sunknak: — Immár harmadízben rendezhetett egyetemünk nemzetközi jelentőségű jogi konferenciát. A tanácsko­zás három referátuma kü­lönböző megközelítéssel ugyan, de lényegében egyet­len . fő kérdés köré csopor­tosította érveit. E fő kérdés: a szocialista polgári jog sze­repe a vagyoni viszonyok jobb rendezésében, különös tekintettel a tervezési rend­szer és a szerződés kapcso­latára. Ismeretes, hogy ma az egész szocialista tábor­ban napirenden szereplő kérdés a gazdasági mecha­nizmus időszerű problémái­nak megoldása, a minéi cél­szerűbb megoldási módok keresése. E szempontból je­lentékenyen megnőtt a pol­gári jog szerepe, mert töb­bek között a polgári jóg tartalmazza és munkálja ki azokat az anyagi ösztönző­ket, melyek erősítése épp napjaink központi célkitű­zése. — A konferencia azért is bizonyult rendkívül tanulsá­gosnak, mivel a külföldi ven­dégek felszólalásai alapján megismertük a már beveze­tett vagy bevezetni szándé­kolt, különféle megoldásokat, s így a tanácskozás kiváló összehasonlítási alkalom volt a mi, tervezett megoldásaink­kal való egybevetésre. A problematika a népgazdaság legégetőbb kérdéseivel függ össze. Természetesen a kon­ferencia elsősorban az elmé­leti megoldásokkal foglalko­zott. Bátran állítható, hogy a szocialista polgári jogtu­domány legkiválóbb képvise­lői, legkiemelkedőbb szakér­tői gyűltek össze Szegeden a kérdések tisztázására, s va­lamennyien felszólaltak — egyikük-másikuk több ízben is — a tanácskozáson. — Elhatároztuk, hogy e konferenciákat két-három évenként következetesen megrendezzük a jövőben — mindig más és más szocialis­ta országban. Állandó titkár­ságot is létesítünk Szeged székhellyel. Felmerült annak terve is, hogy a következő esztendőben nem szorosan szakmai-tudományos jellegű, hanem a polgári jog oktatá­sának — elsősorban a levele­ző oktatásnak — módszerei­vel foglalkozó tanácskozást kellene rendezni, a tapaszta­latok nemzetközi szintű ki­cserélésére. Egyébként megál­lapodtunk a személyes kap­csolatok elmélyítésének to­vábbi módozatai tekintetében is, valamint szándékunk a kiadványcsere intenzivebbé tétele. A mostani tanácskozás anyagát több nyelven meg­jelentetjük. A konferenciával egyidő­ben a Tisza Szállóban rep­rezentatív kiállítást rendezett kiadványaiból a magyar Köz­gazdasági és Jogi Kiadó. A Magyar ENSZ Tár­saság és a Magyar Jo­gász Szövetség csütörtök .. délután ünnepi ülést vétó emberi jogok közé so­rendezett az Emberi Jo- rolja a pohUkai jogokat is. gok Napja alkalmából. Azt, hogy mindenki reszt ve­A jogüszházban rc.ide- het. vagy közvetlenül vagy zelt összejövetelen Kom- az általa szabadon valasztott ját Irénnek, a Magyar képviselők útján orszaganak ENSZ Társaság fötitka- kormányzásában, rának megnyitója után A deklaracio nem nemzet­őr. Antalffy György, a közi szerződés, amelyben az József Attila Tudomány- allamok vállaljak a benne egv etem tanszékvezető foglalt jogok biztosítását. Mo­protesszora tartott elö- ralis tekintélyén felül nagy adást. jelentősege abban áll, hogy Az alábbiakban az elö- felsorolja az alapvető emberi adás néhány jelenetét jogokat. közöljük. Az emberi jogok nemzet­közi biztosítása terén a kö­Az Emberi Jogok Eqyete- Vetkező lépés olyan nemzet­mes Deklarációját 1948. de- kdzj egyezmény elfogadása ceniber 10-én fogadta el Pá- (enne, amely az államokat rizsban az Egyesült Nemze- kötelezné az emberi jogok tek Szervezetének közgyúlé- tiszteletben tartására. Az se. Nehéz és hosszú volt az ENSZ szerveiben évek óta út, amíg az emberiség elju- folyik az emberi jogokról tott ehhez a deklarációhoz. szó!ó egyezmények kidolgo­Ismeretes, hoRv az abszo- zása. Ezeknek az egyezmé­lút monarchia idején - elő- n.veknek az elfogadása két­ször Angliában, Észak- segkívül hathatós eszközt je­Amerikában majd Fran- lentene az emberi jogok ciaországban — már szinte az nemzetközi szinten való biz­egész társadalom — a mo- fásítására, narchiat támogató nemesség az emberi jogokat nemzet­kivételével - szembe került közi sikon, ugyanis valóban a feudális rendszert megtes- 0jy módon lehet védelemben tesitő királyi önkennyel. részesíteni, hogv az egyes áU Eleinte a köznemesség fejezte lamok nemzetközi szerződé­ki kívánságait olyan jogok Sekben kötelezően vállalják rögzítését követelve, melyek- az emberi jogok biztosítását, nek segítségével védekezhet Ezekben a nemzetközi szer­a főnemesség és a király ha- zőriésekben az államok arra tal mával szemben. Ez a kö- köteleznék magukat, hogy vetelés a törvény előtti kialakítják é.s fejlesztik azo­egyenlőséget tűzte ki célul. A kat a gazdasági és társadalmi köznemesség legszegényebb tényezőket, amelyek a gazda­része és különösen a városi Eági és szociális, kulturális polgárság ettől kezdve azért jogok reális anyagi alapját küzdött, hogy a jogegyenlőség, teremtik meg. Továbbá, hogy a személyes szabadság és alkotmányos polgári és bün­sérthetetlenség biztosítékait tetőjogi, valamint eljárásjogi jogszabályban rögzítse. intézmények kiépítésével re­A polgári államok tartalmat adnak a pol­közül az Amerikai Egyesült gár' fs P°Utikf,i Ͱgok el" Államokban került sor má­sodízben az állampolgárok bizonyos jogainak rögzítésé­vont koncepciójának. Ha a Magyar Népköztár­saságnak az emberi jogok re. Az amerikai szabadságjo- biztosítósával kapcsolatos gok első alkotmányos doku- pontosabb nemzetközi jog! mentuma az 1776-os Virginia kötelezettségeit vizsgáljuk, Bili azokat az állampolgári mindenekelőtt meg kell al­jogokat mondta ki, amelyek aP'temmte a Magyar Nep­alkalmasaknak tűntek a ko- koztársasagnak egesz polxti­rábbi elnyomás megszűnte­kai. társadalmi és gazdasá­tésére, a polgárság hátrányos f berendezkedéséből az al helyzetének felszámolására. Ezen alapul az Egyesült Ál­lamok 1787-es Alkotmánya is. A francia polgári forrada­lomban az állampolgári jo­gok első felszólalása és tör­vénybe iktatása Az ember és polgár jogainak deklarációja címmel jött létre 1789 au­gusztusában. lampolgári jogok messzeme­nő tiszteletben tartása, al­kotmányos védelme követke­zik. A Magyar Népköztár­saságnak belső jogalkotásá­ban és nemzetközi jogi kö­telezettségeit is tekintve két irányú tevékenységet kellett kifejtenie. Egyrészt gyöke­resen ki kellett irtania a A polgári forradalmak kez- Horthy-rendszertől örökölt detén két jellegzetes vonásuk volt az állampolgári jogok­ról szóló jogszabályoknak. Egyrészt a magántulajdon biztosításánál kívül csak a polgárság számára nélkülöz­öl,van rendelkezéseket, ame­lyek súlyosan sértették az emberi jogokat. Ezzel kap­csolatban eleget kellett ten­nie az emberi jogok biztosí­tása terén a Horthy-rendszer hetetlen jogokat rögzítették. altfll vállalt, de ténylegesen Másrészt e kimondott jogo­kat a természetjogból szár­maztatták és eredeti, elidege­níthetetlen jogoknak tartot­ták. Az emberi és polgári jo­nem teljesített nemzetközi jogi kötelezettségeknek. Másrészt az emberi jogok biztosításának területén új, nemzetközi kötelezettségeket gok felsorolásai mindenütt * vállalt al amunk. kizárólag a tőkéseket érintő. Mindenekelőtt meg kell neki kedvező jogosítványokat ^'tenunk az F.ISSZ-alap­tartalmaztak, s haladó vol- okmanyanak megerősítését, tuk ellenére a dolgozókat továbbá. hegy » Magyar nem elégítették ki. A munkásosztály öntuda­Népköztársaság csatlakozott a népirtás bűntettének meg­gyában kelt egyezményhez. Ezen felül többek között megerősítettük a nők politi­tának és szervezkedésének ás megbüntetése tar­növekedése idején harcot in­dított saját jogaiért. A hatal­mon levők igyekeztek dema­gógiával, a legkülönfélébb kaf .T>Sa»ra vonatkozó egyez­ideológiai érvekkel csökken- rnényl, valamint az ember­tani e harc hatékonyságát. A kereskedés es mások prosti­munkások, a dolgozó törne- taci°ja kihasznalasanak el­gek azonban harcolnak e jo- nyomasa targyaban kelt gok rögzítéséért még akkor egyezmenyt. is, ha a kapiialista államok- fiz emberi jogok vé­ban ezek hatása korlátozott, delmével kapcsolatban újon­Az emberi jogok egyete- nan vállalt kötelezettsége­mes nyilatkozatának eífoga- inkről szólva külön kell dása az ENSZ által a világ említeni azokat a kétoldalú demokratikus erőinek nagy nemzetközi egyezményeket, győzelme volt 1948-ban. Az amelyeket Magyarország emberi jogok védelmének ez egyes államokkal kötött­a nemzetközi jogi szabályozá­sa a második világháború után a béke és a biztonság fenntartásával összefüggés­Ezek az egyezmények szo­ros kapcsolatban állanak az emberi jogok biztosításával. A Magyar Népköztársaság ben került előtérbe. Ennek által az emberi jogok védel­az összefüggésnek a felisme. mére vonatkozóan vállalt rése tükröződik az Egyesült nemzetközi jogi kötelezett­Nemzetek Szervezetének ségeinket vizsgálva az em­Alapokmányában. így többek beri jogok napján jóleső ér­között a Célok és elvek cí- zéssel állapíthatjuk meg, mű első fejezet leszögezi: az hogy hazánk az emberi jo­ENSZ célja, hogy az em- gok biztosításának és védel­beri jogok és alapvető sza- mének tekintetében nemzet­badságok mindenki részére, közi jogi síkon megfelelő fajra, nemre, vagy vallásra kötelezettségeket' vállalt, s való tekintet nélkül történő ezzel is hozzájárult e jo­fkKtetetben tartásá-rmk eéő- gok nemzetközi síkon való mozdítása és támogatása ré- védelméhez. Péntek, tass. december Hü- OU-MAGYhf\ORiZAG 3 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom