Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette ez egészségügyi miniszternek a szocialista országok egészségügyi minisztered berlini értekezletéről ós a nehézipari miniszternek kubai útjáról szóló beszámolóját A kormány megvitatta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi miniszternek és a fővárosi tanács vb elnökének jelentését a budapesti földalatti gyorsvasút munkálatai menetéről. Ezután a komiánv megtárgyalta és elfogadta a fővárosi tanács vb elnökének Ismertetőiét a budapesti lakosság számá nak alakulásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke ismertette, milyen irányelvek alapján javasolják a harmadik öléves terv időszakában fejleszteni a szőlőtermesztést és -feldolgozást. a bor tárolását és forgalmazását. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője a fővárosi, megyei és megyei jogú városd tanácsok vb elnökeinek november 26-i értekezletéről tájékoztatta a kormányt A Minisztertanács megtárgyalta a saját valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1966. első félévi munkatervét A földalatti gyorsvasút építése A Minisztertanács 1963-han határozatot fiozott arra, hogv folytatni kell a budapesti földalatti gyorsvasút építését, s úgy intézkedett, hogy kelet—nyugati irányban a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszt 1970-ben, a teljes vonalat pedig 1973-ban üzembe kell helyezni. Egyben ezt. ís kimondta, hogy a munkálatok menetéről a közlekedés- és posiaügyi miniszter és a fővárosi tanács vb elnöke tegyen jelentést a kormánynak. A csütörtöki ülésen elhangzott beszámoló szerint a földalatti említett első szakaszán a mélyépítési munkák javarésze elkészült. Befejeződött a Népstadion. a Baross tér. a Blaha Lujza tér, az Astoria ás a Deák téri állomások kiépítése. Elkészültek az állomási kijáratok a Deák Ferenc téren, az Astoriaállomáson és a Baross téren. A Deák tér és a Fehér út közötti szakasz alagútépítés! munkái befejezéshez közelednek. Az Astoria és a Baross tér között folyik egy körülbelül 500 méteres alagút építése. Most következnek a kedvezőtlen talajviszonyok miatt legnehezebb munkálatok a Puskin utca ós a Blaha Lujza tér közötti részen. Megkezdődött a Blaha Lujza téri állomás kijáratának és az aluljárónak az építése. Hátna van még a vona.l nagv részén az alagút szigetelése. A terveknek megfelelően későbbi időpontban kerül sor a gépészeti, az elektromos szerelési, a vágányfektetési és belső építési, valamint egyéb járulékos munkákra. Az 1973-ig üzembe állítandó szakaszon elkészültek a pajzsindító kamrák (Kossuth Lajos tér, Batthyány tér és Moszkva tér) és megépült a déli-pályaudvari végállomás. A még hiányzó ata.gútszakaszok nagy részét — így a Duna alatti szakaszt is — már a gépesített pajzsokkal építik. 1966-tól a Közlekedés- és Postaügvi Minisztérium vállalatai mellett mind nagyobb szerepet kapnak a munkálatokban az Építésügyi- ás a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai. A Minisztertanács megállapította, hogy a földalatti gyorsvasút építése a tervekben meghatározott ütemben halad. Tudomásul vette, hogy egvidelűleg folyik az ászak—déli gyorsvasúti vonal tervezése és úgy határozott, hogy ezeket a terveket még a harmadik ötéves terv időszakában készítsék el. Az új földalatti nagy fontosságára való tekintettel a kormány úgy döntött, hogy az illetékes miniszterek műszaki és pénzügyi szempontból vizsgálják meg, hogyan lehetne a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszt a tervezett 1970 helyett már 1969hen. a felles kelet—nyugati vonalat pedig az 1973-as határidő helyett szintén egy évvel korábban átadni a forgalomnak. Budapest lakosságának alakulása Az 1960-ba.n tartott népszámláláskor Budapest lakossága 1 864 600 volt, azóta 1 935 400-ra növekedett. Az emelkedés egyedüli forrása a „bevándorlási többÍrt". hiszen a természetes szaporodás mutatószáma a fővárosban az említett időszakban negatív előjelű volt. 1960ban kerek számban 42 ezren telepedlek le a fővárosban. A kormány néhánv évvel ezelőtt intézkedett, hogy ez az egészségtelennek minősíthető növekedés ne folytatódjék. Ennek eredményeként a Budapestre irányuló vándorlás évről évre csökken, 1964-ben mintegy 18 ezer volt. A születések alacsony száma és egyidejűleg az átlagos élettartam emelkedése azzal járt. hogy a gyermekek részaránya egv re kisebb, ezzel szemben a munkaképes korúaké. különösen pedig az idősebbeké egyre nagyobb. Budapest, környékén a népesség növekedésének üteme meghaladja a fővárosét. A budapesti munkaképes férfiak foglalkoztatási aránya néhány Tized híján 100 százalék, a nőké is több mint 90 százalék. Ez lénvegileg a teljes foglalkoztatottságot jelenti 1960-töl 1965-ig 140 ezerről mintegy 170 ezerre nőtt a vidékről bejárók — az úgynevezett ingázók — száma. Rajtuk kívül több tízezer vidéki munkás lakik hétközben ideiglenesen Budapesten, többnyire munkásszálláson. A bevándorlás — csökkenő tendenciája mellett is — növeli a főváros zsúfoltságát. a lakás-, közmű-. közlekedés-, egészségügyi és szociális ellátási problémákat. Az Országos Tervhivatal már a második ötéves terv kidolgozd ia során is figyelemmel vott arra. hogy a fővárosi munkahelyek számának növe'ósét korlátozni kell. Az. előterjesztés most még nyomatékosabban hangsúlyozza: el kell érni, hogy a fővárosban a következő 15 év folyamán sorra kerülő minden fejlesztés — az. ipar rekonstrukciós jellegű korszerűsítése is — munkamegtakarítással, illetve a lehető legkisebb létszám-emelkedéssel járjon. Ennek érdekében mindenekelőtt a munka termelékenységének növelését, a műszaki fejlesztés hatékonyságát kell biztosítani. Nemcsak az iparban, de minden olyan területen is, amely nincs közvetlen kapcsolatban a fővárosi lakosság ellátásával, tovább kell folytatni a munkahelyek számának — tervgazdálkodási eszközökkel történő — korlátozását. A kormány felhívta az Országos Tervhivatal elnökét, az érdekelt íTiin'sztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit: Budapesten csak olyan — termelékenységet növelő, korszerűsítő — beruházásokat valósítsanak meg, amelyek nem járnak a munkaerő-szükséglet növekedésével: a kormány előző határozatának megfelelően folytassák az előírt ütemben az erre kijelölt üzemek kiteletését: a vidéki üzemekben bővítsék a termelési profilt ós növeljék a műszakok számát. A szőlőtermesztés és -feldolgozás a harmadik ötéves tervben Az Országos Tervhivatal a szőlőtermesztés és -feldolgozás, a bortárolás és forgalmazás fejlesztéséről benyújtott előterjesztése a bevezető részben utal arra, hogv a második ötéves terv időszakában 82 ezer kh szőlőt telepítettek. A következő öt évben ezek termőre fordulnak és jelentősen növelik a szőlő- és bortermelést. Emellett a meglevő szőlőterületek termése is tovább növekszik a fokozatos rekonstrukció, a jobb agrotechnika és a tápanyag utánpótlásának növelése révén. Jelentős minőségi változással is számolni lehet, miután a fiatal, nagyüzemi leg művelhető és nagv termőképességű szólók aránya növekszik. E tények és a lehetőségek számbavétele alapján a harmadik ötéves terv időszakában nem szükséges a szőlő termőterületét lényegesen növelni. Tovább kell folytatni a kiöregedett szőlők kivágását és helyükre új szőlők telepítését A második ötéves terv folyamán végrehajtott telepítések termőre fordulása és a rekonstrukciók eredményeként a termő szőlők területe 1970ben mintegy 50 kh-dal nagyobb lesz a jelenleginél. Az előterjesztés a szőlőültetvények gazdaságos üzemelése, az előirányzott szőlő- és bortermés feldolgozása és tárolása céljából a következő ötéves tervben mintegy 5 milliárd forint összegű beruházás biztosítását javasolja. Ebből az összegből jelentős részt kell összpontosítani a megelőző öt esztendőben telepített és termőre forduló szőlők járulékos beruházásaira. Biztosítani kell a szőlőültetvények felneveléséhez és üzemeléséhez közvetlenül szükséges eszközöket és berendezéseket (növényvédelmi berendezések, esomagolószínek stb.), valamint a szőlő feldolgozásához és tárolásához szükséges kapacitásokat. A fejlesztésre előirányzott összegek egy részéből a már meglevő kapacitásokat gazdaságos üzemnagyságúra kell kiépíteni. Az előterjesztés hangsúlyozza: a beruházások leggazdaságosabb megvalósítása érdekében biztosítani kell az illetékes szervek jó együttműködését A Minisztertanács az előterjesztésben javasolt beruházási összeget és irányelveket jóváhagyta és utasította az érdekelt minisztériumokat és szerveket hogy a fejlesztéshez szükséges műszaki terveket, valamint a megvalósításhoz szükséges építőkapacitást és anyagokat, csomagolóeszközöket. gépeket a szükséges ütemben biztosítsák. Az említett intézkedések mellett a kormánv továbbra is szükségesnek tartja és támogatta a háztáji gazdaságok és a szakszövetkezetek te-meléri feldolgozási és tárolási tevékenységét (MTI) VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! WAMUŰm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 291. szám Ara: 50 fillér * Téntek, 1965. december 10. Véget ért Moszkvában a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Podgotnij lelt a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke — Változások a szovjet kormány összetételében A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán befejezték a vitát az 1966. evi népgazdaság fejlesztési terv és költségvetés tervezete felett. Bajbakov miniszterelnök-helyettes zárószavában kijelentette, hogy a beruházások növelésére, a termelés fejlesztését szolgáló további tartalékok felkutatására és az áruforgalom kiszélesítésére tett javaslatokat figyelmesen fogják tanulmányozni. A törvénynek megfelelően az ipari termelésnek 1965-höz viszonyítva 6,7 százalékkal kell emelkednie. Ezen belül a termelőeszközök termelése 6.9 százalékkal és a fogyasztási cikkeké 6 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem és előirányzat szerint 6.4 százalékkal emelkedik, amit fogyasztási célokra és felhalmozásra használnak fel. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 6.5 százalékkal növekszik. 11.4 százalékkal több lakást építenek 1966-ban, mint az előző évben. Vaszilij Garbuzov pénzügvminiszter záróbeszédével befejeződött a vita a Szovjetunió 1966. évi költségvetése felett. A Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a szovjet kormánv által előtefiesztett 1966 évi költségvetést A bevétel 141 397 900 rubellel haladja meg a kiadásokat. A védelmi célokat szolgáló előiránvzatok összege 13 430 000 000 rubel. Anasztasz Mikojan. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának csütörtöki ülésén felszólalva. kérte, hogy mentsék fel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségétől. A Legfelsőbb Tanács teljesítette Mikojan kérését és miután Nyikolaj Podporvijt jelölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. a Legfelsőbb Tpnács meg is választotta Pori górni jt. • A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette Alekszandr Selepint a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének tisztsége alól, mert az SZKP Központi Bizottságának elnöksége szükségesnek tartja, hogy Selepin egész tevékenységet a párt Központi Bizottságában végzett munkának szentelje. » A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön hozott törvényeinek megfelelően változásokra kerül sor a Szovjetunió Minisztertanácsa, nak összetételében. Ezentúl a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke, a Szakmai és Műszaki Oktatási Állami Bizottság elnöke és a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó főhatóság elnök* is a kormány tagja. Ugyanakkor egyes bizottságok elnökei a Szovjetunió Minisztertanácsának nem lesznek tagjai. Megszüntették azokat a miniszteri tisztségeket iaamelyeket olyan vezetők részére létesítettek, akik irányi, tása alá nem tartoznak minisztériumok. A Szovjetunióban a Párt és Állami Ellenőrzési Bizottságot átalakították Állami Népi Ellenőrzési Bizottsággá és elnökévé Pavel Kovanovot nevezték ki. Gromiko beszéde a nemzetközi kérdésekről Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön délután a Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén külpolitikai tárgyú beszédet mondott, amelv tartalmában és jelentőségében túlnőtt azoknak az interpellációknak a megválaszolásán, amelyeknek előterjesztésére a szovjet alkotmány 71. cikke hatalmazza fel a képviselőket. Az első interpelláció az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakára és az ott előterjesztett szovjet javaslatok fogadtatására vonatkozott. A szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet éleződése, amelv az Egyesült Államok vietnami agressziójának következménye. rányomta bélyegét a 20. ülésszak egész munkájára. Hozzáfűzte, hogy Európa. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak túlnyomó többsége elítéli az Egyesült Államok indokínai magatartását. — New York-ban többször találkoztunk az Egyesült Államok képviselőivel — jelentette ki Gromiko — és velük is közöltük, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen támogatja azt a rendezési programot, amelyet a VDK az ismert négy pontban előterjesztett. Ismeretes, hogy a Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán két fontos határozati javaslatot nyújtott be az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Illetve a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról. A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy a két javaslat nyomban az érdeklődés előterébe került. Az első határozati javaslatot az Egyesült Államok is megszavazta, „de sajnos magatartása merőben eltérő" — jegyezte meg Gromiko. A másik javaslattal kapcsolatban Gromiko kijelentette- a Szovjetunió e javaslat előterjesztésével nem a saját közvetlen érdekeiről gondoskodik: a Szovjetunió helyt tud állni magáért. A világon azonban sok állam van. amelyeknek kellő nemzetközi biztosítékot kell nyújtani a külső beavatkozás ellen. Egészében véve Gromiko igen jelentősnek tartotta, hoc-az ENSZ-közgyűlés ülésszakán felvetődött sok kérdésben azonos, vagy közel! álláspontról tanúskodtak a szocialista országok és az el nem kötelezett országok képviselői. A szovjet külügyminiszter az ázsiai, afrikai és latinamerikai országok jövő januárban esedékes havannai szolidaritási értekezletét, amely az első a maga nemében. az antiimperiaUsta ré antikolonialista erők széles képviseleten alapuló fontos fórumának nevezte, ahol a (Folytatás a 2. oldalon.) íTelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Szolidaritási nagygyűlés Moszkvában EgJía 1 ESTSE előtti téren rendezett nagygyűlésen Hintettek az USA dél-vietnami intervenciója és * VDK városainak és falvainak bombázása ellen