Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

r* i VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Holdat ért a Luna-8 A holdrakéta útjának nyugati viaszhangja Hétfő éjszaka magyar idő szerint 22.51 órakor a Lu­na—8 önműködő űrállomás elérte a Hold felszínét. Az űrállomás útja során mindvégig ellenőrizték a sima leszállást biztosító rendszerek munkáját. Az ellen­őrzés azt mutatta, hogy a Luna—8 berendezései a Hold­ra szállás minden szakaszában, a záró szakaszt kivéve, szabályszerűen működtek. A Luna—8 útjának eredményeképpen Ujabb lépé« történt a sima leszállás megvalósítása felé. 55. évfolyam, 289. szám Ara: 50 fillér Figyelemmel kísérik a panaszügyek, közérdekű bejelentések intézését Szerda, 1965. december 8. A városi tanács vb ülése A szegedi m, j. városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülé­sezett. Napirendjén szere­pelt — egyebek között — a panaszügyek és közérdekű bejelentések intézésének helyzete. Erről jelentést dr. Szentpéteri István, a József Attila Tudományegyetem docense, a városi tanács vb tagja, az eljárási törvény érvényesülését vizsgáló tár­sadalmi bizottság elnöke •dott. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága a napirend tárgyalásakor abból indult ki, ami általános tevékeny­Bégének mindig szem előtt tartott fontos része: az ak­ták, ügyek mögött emberek vannak. A városi és a kerü­leti tanácsoknál, azok szak­igazgatási szerveinél lénye­gesen tökéletesedett, körül­tekintőbbé vált a panasz­ügyek, közérdekű bejelenté­•ek intézése. Az államigaz­gatásban a panaszügyintézés eljárásjogi szabályozását és alkalmazását kormányhatá­rozat körvonalazza. Ezek maradéktalan megtartása segíti a panaszügyek intézé­sét. Milyen ügyekben tesznek panaszt, fellebbezik meg az államigazgatási szervek el­tső- és másodfokű határo­zatát a városi tanács vég­rehajtó bizottságánál? A legtöbb panasz a kisiparo­sok köréből az adózásuk mértékével kapcsolatban ér­kezett. A városi tanács pénzügyi osztálya másod­fokú határozatai ellen egy év alatt 39 panasz érkezett. Az igazgatási osztály ha­tározatai ellen ugyancsak egy év alatt 23 panaszt nyújtottak be. Ez azonban itt sem vezethető vissza az ügyintézés hiányosságára, vagy az ügyben hozott má­sodfokú határozat megala­pozatlanságára. Arról van itt szó, hogy a panaszte­vők élnek fellebbezési jo­gukkal, annak ellenére is, hogy a szakigazgatási szerv a törvényeknek megfelelően jár el. A lakások szanálá­sával, a társbérleti lakások jogi helyzetének rendezésé­vel, a személyi tulajdonú, de tanácsi rendelkezés alatt álló házingatlanok tulajdo­nosad igényednek elismeré­sével, illetve el nem isme­résével kapcsolatban érkez­tek lakásügyi panaszok a másodfokú döntéssel szem­ben. A vb a panaszügyek in­tézésének további javításá­ért utasította a városi ta­nács szakigazgatási szerve­it, hogy a végrehajtó bizott­ság elé kerülő panaszügye­ket terjesszék az állandó bi­zottságok elé is állásfogla­lásra. A másodfokú döntés­nek — húzták alá — min­denkor megfelelően közölnie kell a tényállásit, a vonatko­zó jogszabályt, amin a dön­tés alapszik. A közérdekű bejelentések­kel is a tanács szakigazga­tási szervei — bár kivételek előfordulnak — általában és jellemzően megfelelően foglalkoznak. A közérdekű bejelentések érdemi intézé­sének azonban gyakran kor­látot szab, hogy megvalósí­tásához nincs anyagi fede­zet. Vannak azonban olyan közérdekű bejelentések, amelyek különösebb anyagi befektetés nélkül intézhe­tők. Ilyen esetekben a gyors intézkedés nem maradhat el. Ismételten felhívta a vb a városi tanács szakigazga­tási szervei, illetve a kerü­leti tanácsok vezetőinek fi­gyelmét, hogy a közérdekű bejelentésekre, azokra is, amik a tanácstag-beszámo­lókon is felmerülnek, min­denkor megfelelő, kielégítő választ küldjenek, tartsák meg az előírt határidőket. Szükséges az is, hogy a szak­igazgatási szervek olyan be­jelentéseket minősítsenek közérdekűnek, amelyek — az eljárási törvény vonatko­zó rendelkezései szerint — valóban azok. A városi ta­nács munkaügyi osztálya — helytelenül — közérdekű be­jelentésinek minősített olyan egyéni kérelmeket, amelyek munkakor betöltésével, munkábeállítással kapcsola­tosak. A végrehajtó bizottság időről időre ellenőrzi a pa­naszügyek, közérdekű beje­lentések intézését. Ülesezík a szovjet parlament Koszorúzások és kitünietések a Magyar Sajtó Uj építkezések kezdődtek Miről, meddig Jubiláló műkedvelő együttesek A világ közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte a Lu­na—8 útját. Valamennyi nyu­gati hírügynökség közölte a TASZSZ bejelentését az űr­állomás Holdra érkezéséről és a részletes tudományos ismertetést a műszerek mű­ködéséről. A hírügynökségek megállapítják, hogy a hold­utazás megvalósításának leg­nehezebben megoldható és egyben kulcsfontosságú prob­lémája a holdrakéta sima le­szállása a Holdon. Sir Ber­nard Lövell angol tudós, aki a Jodrell Bank rádiótelesz­kópján figyelte az űrhajóról érkező jeleket, kijelen­tette: „Véleményünk szerint a Szovjetunió nagyon közel jár a sikerhez. A pálya utol­só szakaszában sokkal jobb volt az összeköttetés a földi irányító központ és az űr­állomás között, mint az előző Luna űrrakéták esetében. A kísérlet óriási lépést jelent a sima leszállás elérése felé. amelyhez a szovjet tudósok már nagyon közel járnak''. A DPA szakértőkre hivat­kozva írja, hogy a Luna—8 űrállomást már csupán egy „hajszál" választotta el a si­keres sima leszállástól. A nyugatnémet hírügynökség ugyancsak az előbbi szak­értőket idézve megállapítja, hogy a szovjet tudósok elmé­letben valószínűleg már tö­kéletesen ismerik a sima le­szállás technikai feltételeit. A Reuter a teljes siker kö­zelségét azzal látja igazolva, hogy a Luna—8 előre kitű­zött időpontban ért a Hold­ra. „Ha az ellenrakéták tel­jes csődöt mondtak volna, akkor az űrállomás jóval a kitűzött idő előtt a Holdra zuhant volna." Amerikai szakértők nyilat­kozatai is hangsúlyozzák a kitűzött feladat nehézségét:: A nyilatkozatok felidézik a hasonló amerikai kísérlete­ket; a Surveyor űrhajónak már 1963-ban le kellett vol­na szállnia a Holdon. A tech­nikai nehézségek miatt azon­ban az amerikai holdrakéta legjobb esetben 1966 máju­sában indulhat csak a Hold­ra — hangsúlyozzák a NASA képviselői. (MTI) löbb tanácsi vállalatot áttelepítenek Befejeződtek a zárszámadások előkészületei A földmüvelésügyi mánisz- lékok, készletek teljesebb és ter és a pénzügyminiszter pontosabb számbavételét, együttes utasítást adott ki a A zárszámadások elöké­mezőgazdasági termelőszö- születei — kevés kivétellel vetkezetek 1965. évi zárszám- — országszerte befejeződtek. koo, főkönyvelőkön kívül többnyire az ellenőrző bi­zottsági elnökök és tagok is. Még többen vesznek majd részt a tényleges zárszám­adásáról. Az idei zárszám- A feladatokat, problémákat adási munkákban, ezzel is A megyei tanács vb ülése A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén értékelte a megyei építési, közlekedési és víz­ügyi osztály gazdaságszervező, irányító és ellenőrző mun­káját, az illetékes főhatósá­gok képviselőinek jelenlété­ben. E napirend tárgya'ása kapcsán határozták el: az osztály a járási tanácsi szer­vekkel együtt megvizsgálja. Tiogy a nagyobb községekben el ludják-e látni az építési­hatósági feladatokat. Ha igen. akkor a megfelelő előkészítő munka után a jövőben nem a járásoknál, hanem a na­gyobb községekben helyben intézik majd az építési ügye­ket. Előterjesztésekben is dön­tött a végrehajtó bizottság. Többek között az ipari osz­tály előterjesztésére jóvá­hagyta néhány tanácsi vá1­lalat áttelepítését. Jelenleg a Csongrád megyei Tanács Ve­gyesipari Szolgáltató Vállala­tának létragyártó részlege Makón működik. Ezt Hód­mezővásárhelyre telepítik. Hódmezővásárhelyről viszont az Egészségügyi Berendezése­ket Gyártó Vállalatot teljes egészében áttelepítik Makó­ra. A Hódmezővásárhelyen felszabaduló telepre a fém­ipari vállalatot költöztel;' át. Az áttelepítést természe­tesen fokozatosan hajtják végre. Több halat nevelt a Szegedi Tógazdaság Növényevő halfajtát honosítanak meg Befejeződött az őszi lehalá­szás a Szegedi Tógazdaság üzemegységeiben. Sándorfal­ván, Fehértón és Fülöpszál­láson összesen 2560 hold ál­lóvizet hasznosítottal;, s a Használt gépalkatrészek — felújítva A csehszlovákiai Brnóban kiállítás keretében mutatták he a használt gépalkatrészek felújításának különféle el­járásait. A képen: dr. Kocsis József Kohó- és Gépipari miniszterhelyettes — balról a harmadik — megtekinti a bemutatót termelési tervet 106,6 száza­lékra teljesítették. A hol­dankinti „termés" hat má­zsa, ami jobb a korábbi évek átlagánál. A váratlan őszi fagyok, a kedvezőtlen időjá­rás többször gátolta a mun­kát, s egy kisebb tónak a lehalászását tavaszra hagy­ták. Az idei eredményekben szerepet játszott az ikrakelte­tő ház, ahol az idény elején j életképes, jól fejlett ivadéko- j kat neveltek. Jövőre ezen a téren még egy lépéssel tovább mennek. Előnevelő medencé­ket is építettek s a nagy ta­vakba történő kihelyezés előtt még ezekben a medencékben erősítik az apró. halakat. A nagy munka végeztével megindult az export a Né­met Demokratikus Köztár­saságba és Csehszlovákiába. Belföldön a legnagyobb őszi megrendelést a Szegedi Kon­zervgyártól kapták. Télen sem pihennek a gaz­daság dolgozói. A szállítások mellett erősítik a töltéseket, aratják a nádat és megtisz­títják a lecsapolt tavakat. Ez már egyben készülődés a jövő szezonra, amikor új halfajtát, a fehér amurt kí­vánják meghonosítani. Ez a növényevő halak családjába tartozik, elpusztítja a hínárt s más vízí növényeket, emel­lett húsa is rendkívül ízletes. adásoknak külön jelentősé- megbeszélő járási tanácsko­get ad, hogy ez az ezévi kö- zásokon zös gazdálkodás számbavéte- több mint 16 000 termelő­le értékelése mellett a ter- szövetkezeti vezető és tag melőszövetkezetekben a má- vett részt; sodik ötéves terv lezárását és az elnökön, főagronómuso­a harmadik ötéves terv in­dulási alapjának felméré­sét is jelenti. Az országban összesen 3278 termelőszövetkezet, 244 ter­melőszövetkezeti csoport, 22 halászati termelőszövetkezet, valamint 72 termelőszövetke­zeti közös vállalkozás és 12 egyszerűbb szövetkezeti együttműködés készít zár­számadást. Együttesen mintegy 50 milliárd forint értékű közös vagyont lel­tároznak, több mint 10 milliárd forint összegű jövedelmet vesznek számba és osztanak el és csaknem egymillió termelő­szövetkezeti tagnak az egész évi közös munkából szárma­zó személyes részesedését ál­lapítják meg. Az idei zárszámadással a termelőszövetkezetek lépést tesznek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás fejlesztésének útján is. Az ilyen gazdálkodásnak nél­külözhetetlen feltétele, hogy a szövetkezetek saját erejük­ből biztosítsák a folyamatos termeléshez szükséges tarta­lékalapokat és készleteket, mint például a vetőmag, ta­karmány, hízóállat, külön­böző anyagok és fogyóesz­közök. Ennek megfelelően kell értékelni, elemezni a mindezeket magában foglaló I forgó-alapot, vagyis | tovább kell javítani a mind nagyobb jelentőségű szö- ! vetkezeti forgóalap-gazdái- ! biztosítva, hogy az ezévi gaz­dálkodás eredményeiből és hibáiból minden termelőszö­vetkezet már a jövő évben jól hasznosítható tapasztala­tokat szűrjön le. (MTI) Polgári jogi nemzetközi tudományos értekezlet Szegeden Tegnap délelőtt háromna- ra, hogy szerencsés es ido­pos Polgári Jogi Tudomá- szerű e konferencia meg­nyas Munkaértekezlet kez- rendezése, hiszen minden dődött a József Attila Tu- szocialista országban napi­dományegyetem Dugonics renden vannak az ipar át­téri aulájában. szervezésének — a tervezés, Az értekezlet tizenöt kül- irányítás, anyagi ösztönzés földi és hatvan hazai jogász résztvevőjét a Magyar Tu­dományos Akadémia és a szegedi egyetem — a ren­dező szervek — képviseleté­megjavításának — problé­mái, s ezzel összefüggés­ben a polaari jog szerepe is kiszélesedik. Az értekezlet első előadá­ben dr. Fodor Géza, a Jó- sára még a délelőtt folya­zsef Attila Tudományegye- mán sor került: dr. Eursi tem tudományos rektorhe- Gyula, az MTA levelező lyettese köszöntötte. Meg- tagja A szocialista polgári nyitó beszédében rámutatott jog struktúrája és módsze­a szocialista országok tudó- rei címmel adott elő; elő­sai baráti, munkatársi össze- adását a délután folyamán fogásának jelentőségére. El- vitatták meg a résztvevők. mondotta egyebek között, hogy ezek a tudós­értekezletek régebben in­kább reprezentatív ünnepi alkalmak voltak, ma azon­ban már meghatározott tu­dományos kérdések megol­dását szolgáló, hasznos mun- dományi kari dékán. kaértekezletek. A külföldi — szovjet, csehszlovák, NDK-beli, bol­gár. román és jugoszláv — jogtudósok nevében Sz. N. Bratusz moszkvai proíesz­Este a vendégek a Sze­gedi Nemzeti Színházban megtekintették Verdi Ri­goletto című operájának elő­adását. Az értekezlet ma dr. Ke­tnenes Béla szegedi jogtu­tan­székvezető docens: A szer­ződések elméleti alapjai cí­mű előadásával, s az elő­adás megvitatásával foly­tatja munkáját. kodást. Jszor, a szovjet törvényho­Ennek érdekében a forgóalap : zásnak a Szovjetunió mi­számílására most olyan ú] nisztertanácsa mellett mű­módszert vezettek be. amely I ködő tudományos intézeté­elősegíti a folyamatos gaz-j nek vezetője üdvözölte a dálkodáshoz szükséges tarta- I tanácskozást. Rámutatott ar­KGST tanácskozás A KGST vegyipari állandó légrehajtásának helyzetét, bizottságának cellulóz-papír- összeállították a KGST-or­ipari munkacsoportja 1965. szágol; legfontosabb papíripa­november 30-tól december ri tudományos kutatási té­6-ig Budapesten tartotta he- máinak koordinációs terveze­tedik ülését. tét az 1966—1970-es évekre. Az ülésen megvitatták a Megtárgyalták az üzemi és KCST országok cellulóz laboratóriumi műszerek, va­szükségletével kapcsolatos lamint a technológiai folya­feladatokat, a cellulóz- és pp- mátok automatizálásának pírtermelés szakosítását és kérdéseit Foslalkoztak a kooperációját az 1966-1970. Keröeselt' foglalkoztak a évi időszakra, valamint a tu- szabványosítás kérdeseivel is. domárryos kutatási témák (MTI) Túlteljesítik az exporttervet A Kenderíonó- es Szövő­ipari Vállalat teljesítette évi exporttervét. Az év végéig mintegy háromszázezer négy­zetméter ponyvát és más műszaki szövetet gyártanak terven felül a külföldi meg­rendelők kívánságára. Az ex­portterv túlteljesítésének ér­téke meghaladja majd a 18 millió forintot. Az exportmunka során új feladatokat is megoldottak. Például a Szovjetunió meg­rendelésére több tízezer négyzetméter úgynevezett könnyített súlyú kenderpony­vát szőttek. Norvégiának pos­tazsákokat gyártanak, ugvan­csak az évi exportterven fe­lül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom