Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

Magyar-jugoszláv egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kép­viselői Budapesten december 6-án egyezményt írtak alá az atomenergia békés alkal­mazása terén történő együtt­működésről. Az egyezmény kiterjed a tudományos kutatás, vala­mint békés célokra történő felhasználásának fejleszté­sére. beleértve a magfizikát és kémiát, a rádióaktív izo­tópok kulatását, termelését és alkalmazását, a reakto­rok fizikáját, technikáját és technológiáját, a rádióké­miat és sugárhajtás-kémiát, a rádió-biológiát és sugárvé­delmet. valamint a nukleá­ris műszereket és berende­zéseket. Az egyezményt magyar részről Jánossy Lajos, aka­démikus. az Országos Atom­energia Bizottság alelnöke, jugoszláv részről Vojin R. Guzina. a Szövetségi Atom­energia Bízottság elnöke ír­ta alá. (MTI) Vállalnak va«y nem vállalnak garanciát az építők? Arról mindenki tud, hogy szültek a szegedi garancia- Nem valószínű, hogy ezt el­a háztartási gépek és még vállaló levelek is, a követ- döntötték volna már az épí­sok más iparcikk minőségé- kező szöveggel: „Kedves új tők, talán nem is igen gon­ért is garanciát vállal az a lakástulajdonos! Az ön la- dolkoztak rajta. Utóvégre el cég, amely gyártotta. De ar- kásának villanyszerelési lehet képzelni a jó minőségű ról ugyan ki hallott, hogy az munkálatait a ... brigád munkát munkaidő alatt is! építők vállalnak garanciát végezte. A brigád önnek 10 Csak meg kell győződni ró­havi garanciát nyújt az át­adás napjától számítva. Amennyiben a lelkiismerete­sen végzett munka ellenére mégis valami hiba fordulna munkájukért? Igaz, lapunk már írt ilyesmiről, ha nem is éppen mostanában. Elő­ször 1964 őszén, utoljára ta­lán 1965 tavaszán. Csak az utazás sikerült f!°- azt a br?gad munkaidőn tul megjavítja." Parafálták a kulturális munkatervet Hétfőn délben az EAK kül­ügyminisztériumában ma­gvar részről dr. Pesta Lász­ló. a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, egyipto­mi részről, Hasszán el Feki külügyi államtitkár parafál­ta a két ország kulturális műszaki-tudományos együtt­működési és kulturállLs egyezményeinek 1966—67-es munkatervét. A munkaterv értelmében a két ország tudományos, mű­szaki és művészeti ösztön­díjakat biztosít egymásnak, sor kerül egyetemi tanárok esereelőadásaira, tudósok mű­szaki és egészségügyi szakem­berek pedagógusok, író- és újságíró küldöttségek cseré­jére. A két ország kölcsönö­sen filmhetet, képzőművésze­ti és oktatásügyi kiállításokat rendez, fejleszti rádió-, turis­ta- és sportkapcsolatait. <MTI) Ügy kezdődött, hogy Kiss István, az építők szakszer­vezete megyei bizottságának elnöke és Bartvik Lajos, a megyei epítővállalat szak­szervezeti bizottságának ter­melési felelőse jó egy évvel ezelőtt tapasztalatszerzésre indult Budapestre. Azt hal­lották, hogy egy pesti válla­latnál már meghonosodott a garanciavállalás. Elhívták az A röpgyűlés nem tartott sokáig. Szalayék vállalták a feltételeket, csupán azon vi­tatkoztak, hogy megéri-e ez nekik? Azt minden esetre leszögezték, hogy anyaghi­bákért nem vállalhatnak fe­la, hogy megfelelő-e az anyag, amit beépítenek, s munka közben be kell tar­tani a technológiai utasítá­sokat. Persze minden gondosság ellenére is becsúszhat egy­egy apróbb, nagyobb hiba, s akkor bizonyára örül min­den lakó, ha számíthat az építők garanciájára. Csak le­gyen, aki garanciát vállal. Több mint egy év telt el a balul sikerült tapasztalatc.se­lelősséget. Ebben igazuk is- re óta, s a folytatás sem volt. Most mi a helyzet? A lap és az épúőválialat újságírót is magukkal, hogy szakszervezeti bizottsága kö­legyen, aki a Dél-Magyaror­szágban is pártfogásba veszi a mozgalmat, ha majd át­plántálják Szegedre. Az utazás kitűnően sike­rült, csak éppen kitűzött cél­ját nemigen érte el. A Lágymányoson működő 43. számú építővállalathoz utasí­zött ezután megszakadt a fo­nál a garancia tekintetében. Hiába érdeklődtünk az újabb fejleményekről, a válasz so­sem volt biztató. Ezt is meg­írtuk. Azóta a Szalay-brigad szétszéledt. S most mi a helyzet? — Szentesen dolgozik Ta­mondható valami fényesnek. Jó lenne tehát végre tudni, mi lesz a sorsa? Ha van ér­telme, csinálják, ha nincs, hagyják abba még az önámí­tást is vele. Az építőszak­szervezet és az építőmunká­sok helyett ezt más nem döntheti el! Fehér Kálmán Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA A FINN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ December 6-a, a finn nem­zeti ünnep alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke meleg hangú távirat­ban üdvözölte Urho Kekko­nen-t, a Finn Köztársaság elnökét. MAGYAR RÉSZVÉTE ATOGATAS AZ NDK NAGYKÖV ÉTÉNÉL Magyar állami és pártve- Munkás Paraszt Kormány zetők keresték fel Wilhelm nevében Ajtai Miklós, a Ma­Meissnert. a Német Demok- gyar Szocialista Munkáspárt ratikus Köztársaság budapes- Politikai Bizottságának pót­tl nagykövetét és őszinte rész- tagja, az Országos Tervhiva­vétüket fejezték ki Erich tal elnöke. Szurdi István, a Apelnek. az NDK miniszter- Központi Bizottság titkára és elnök-helyettesének, az Párdi Imre, a Központi Bi­NSZEP Politikai Bizottsága zottság osztályvezetője, va­póttagjának elhunyta alkal- ,amint Erdé]y. Kán>ly ^j. A Magyar Szocialista Mun- ügyminiszter-helyettes fejez­káspárt és a Forradalmi te ki részvétét. HAZAÉRKEZETT AZ MSZBT KÜLDÖTTSÉGE Hétfőn hazaérkezett a Szovjetunióból a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége, amely Nagy Ri­chárdnak, az MSZMP buda­pesti bizottsága osztályveze­tőjének vezetésével részt vett az Azerbajdzsánban tartott magyar kulturális napokon. A küldöttséggel együtt érke­zett vissza az Azerbajdzsán­ban sikeresen szerepelt ma­gyar művészcsoport is. (MTI) tották az építőszakszervezet kács József vegyes kőműves­központjában a tapasztalat- brigádja, ők a kubikosmun­csere résztvevőit. Ott azon­ban kiderült, hogy a koráb­ban garanciát vállaló bri­gádjaik már nem náluk dol­goznak, közben átszervezték őket. E fénymásolt levelek segít­ségével bontott zászlót Sze­geden az új mozgalom. Szalayék nekivágtak Alig telt el néhány hét, amikor a Szalay István-féle villanyszerelő brigád érte­kezletére volt hivatalos la­punk munkatársa. Kint, az egyik épülő odesszatelepi ház tövében jöttek össze az em­berek. Addigra már elké­kától a szakipari munkáig mindent maguk csinálnak, s jót is állnak munkájuk mi­nőségéért — mondja Bartyik Lajos. — Szegeden egyelőre nihcs semmi kezdeményezés. Ugyan tárgyalunk a 7-es fő­építésvezetőséggel, mert a vízvezeték- és fűtésszerelők­nél érdemes lenne bevezetni a garanciát, mivel a hibák nagyrésze csak a használat­ba vétel után ugrik ki. Pró­bálkoztunk az üvegeseknél is, azonban sikertelenül. El kellene dönteni Kell-e egyáltalán ez a ga­rancia, szükség van-e rá? Hetvenöt éve... Szombaton nőkongresszus Szombaton a Parlamentben ben. Ezenkívül 200 asszonyt több mint hárommillió asz- és lányt tanácskozási joggal aszony és lány küldötteinek hívnak me„ parlamentbe észtvételével összeül a magyar mvnaK meg a Parlamentbe, nők kongresszusa. Ebből az alkalomból Buda­A magyar nők képviseleté- pestre érkeznek a szovjet, a ben 400 küldött foglal majd bolgár, a csehszlovák, a fran­helyet a kongresszusi terem- cja a jugoszláv, a lengyel, az olasz, az osztrák és a ro­mán nők küldöttei, s képvi­selteti magát a tanácskozáson a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség is. (MTI) Ötmillióval nagyobli baromfiállomány, huszonnyolc százalékkal több tojás Népgazdaságunk a máso- új nagyüzemi baromfite- adtak át tartásra a gazdasá­dik ötéves terv idején egy- nyésztő telepeknek. Az új goknak, s ez kereken 40 milliárd forintot költött a „baromfikombinátok" 1965- millióval több. mint 1961-es hazai baromfitenyésztés fej- ban a vágóbaromfi-felvásár- kapacitásuk volt. lesztésére, főleg a nagyüze- lás 75 százalékát, a tojás- >i( , . mi keltetés, nevelés és hiz- termelésnek pedig 26 szá- ev !U!m mcR«etszerez­lalás, valamint az üzemsze- zalékát biztosították, örven- tük a keltetőgépek szá­rú tojástermelés megalapo- detes, hogy mát, zására. Az FM Állattenyész­A múlt század hetvenes éveiben a különféle önse­gélyző egyletekbe tömörült magyar munkásság céltuda­tos szervezkedése és párt­alapítása egybeesik Frankéi Leónak, az Óbudáról szár­mazott munkásvezérnek Nyugatról történt hazatéré­sével. 1880 májusában tör­tént az első kísérlet, a mun­káspárt létrehozására, ami­kor zászlót bontott a Ma­gyarországi Általános Munj káspárt. Programja a poli­tikai szabadságjogok köve­telését tartalmazta, de ma­gában foglalta a közvetlen munkásköveteléseket is: a tízórás munkanapot, a gyer­mekmunka beszüntetését, egészségvédelmi intézkedé­seket, a férfiakéval egyen­lő bért a nőknek. Tisza Kálmán reakciós, népellenes kormánya és ha­tóságai csakhamar üldözési hadjáratot kezdtek a párt ellen. Ez azzal a következ­ménnyel járt. hogy a ve­zetésben résztvevő engedé­keny elemek beadták a de­rekukat a forradalmi szel­lemű vezetők pedig — köz­tük Frankéi Leó, akit más­fél évi fogházra ítéltek — jórészt arra kényszerültek, hogy elhagyják az orszá­got. Az Általános Munkás­párt válságos helyzetbe ke­rült, de a munkásmozga­lom fejlődését már semmi­lyen osztályellenségnek nem sikerülhetett feltartóztatnia. 1889 nyarán Engels veze­tésével megalakult a II. Internacionálé. Ez az ese­mény nagy lendületet adott a magyar munkásmozgalom fejlődésének is. Az 1890-es ' május elseje — amely csu­pán a fővárosban 60 000 munkást mozdított meg, s az országnak szinte vala­mennyi városában és falu­jában megünnepelték —azt mutatta, hogy létrejöttek a Szociáldemokrata Párt meg­alakításának politikai és szervezeti feltételei. A meg­alakulás 1890. december 7— 8-án ment végbe. Az alapos előkészítő mun­ka eredményeként 121 kül­dött jelent meg a párt gyű­lésen, köztük Eger, Pécs, Orosháza, Székesfehérvár, Szeged és más helységek képviselői. Az akkor 70 esztendős Engels december 3-án Londonból keltezett levelében üdvözölte a kong­resszust. „Nagyon jól tu­dom — i írta megható sze­rénységgel —, hogy ama tiszteletnek legnagyobb ré­sze, melyet önök és sokan mások e nap alkalmából nekem fejeztek ki, csak annyiban illet engem, amennyiben Marx Károly­nak élő képviselője vagyok, s kérem önöket, engedjék meg, hogy azt, mint a tisz­telet koszorúját tehessem le Marx sírjára. Amit azon­ban tehetek, hogy hozzá utólag méltó lehessek, azt a magam részéről megteszem, arra számíthatnak önök." A kongresszust erőteljes szervező és felvilágosító munka, a munkásmozgalom fellendülése követte. Erő­södtek a sztrájkmozgalmak, bérkövetelésekért és politi­kai jogokért. A későbbi év­tizedekben mind a nemzet­közi, mind a magyarországi szociáldemokrácia vezetői egy részének megalkuvó po­litikája következtében egy­re kevésbé lett alkalmas a munkásosztály felszabadu­lásáért folyó küzdelmeinek vezetésére. Mégis a hetven­öt évvel ezelőtt lezajlott alakuló kongresszust a ha­zánkban végbement mun­kásszervezkedés egyik nagy jelentőségű, fontos állomása­kent tartjuk számon. tési Főigazgatóságának tájé­koztatása szerint baromfiál­lományunk az utóbbi öt év alatt a tervezettnél nagyobb mértékben 27 millióról 32 millióra gyarapodott. A baromfihús-termelés 1961 és 1965 között 21,5, a tojás­termelésünk pedig 24 szá­zalékkal emelkedett. Ez idő alatt a vágóbaromfi-felvá­sárlás 89,7 százalékos, a to­jásfelvásárlás pedig 66 szá­zalékos növekedést mutat. Vágóbaromfi-exportunk a tervidőszakban 75,7, tojáskiviteltink pedig 157 százalékkal nőtt. Ebben a sikerben kétség­a háztáji és egyéni barom- s a baromfi tartásban is be­irtok száma sem csök- vezettük a keveréktakarmá­n.vok etetését. Az idén már az utóbbi öt évben, ellen- 32 ezer vagon keveréktakar­kezoleg 11 szazatokkal nove- , . , , kedett. Hasonló szintet mu- manyt használták fel a ba­tat a háztáji és egyéni ud- romfinevelo, tenyésztő gaz­varokban a termelés nívó- daságok. Ennek is nagy ré­jának emelkedése is. sze van abbani hogy az egy A tsz-ek| és állami gazda- kiló barotTlflhús előállításá­sagok kozos baromfiallo- , ... ... . . mánya az elmúlt öt év alatt hoz ^használt takarmany­30 százalékkal növekedett, mennyiség az öt év előtti míg vágóbaromfi-termelésük 5.4 kilogrammos átlagról 3,8 53 százalékkal lett nagyobb. A nagyüzemek ma már 58 százalékkal több tojást adnak a népgazdaságnak, mint évvel korábban. A keltető állomások kívül nagy szerepük van az idén 90 millió naposcsibét kilóra csökkent. Az egy to­jóra jutó átlagos tojásho­zam pedig 5 év alatt orszá­gosan 84-ről 95-re nőtt. Az állami gazdaságokban 170. a tsz-ekben pedig átlagosan 130 tojásátlag jut egy-egy az tojóra. öt Kellemes, hasznos időtöltés Fejlesztik politikai ismereteiket a gyufagyáriak Az aránypár önmagában is sokat mond: 320:130. Any­nyit jetont, hogy a szegedi gyufagyár 320 dolgozója kö­zül az idén 130 vesz részt a párt. a KISZ vagy a szak­szervezeti oktatásban. S az érdekesség kedvéért még egy arányszám: 320:68:50. Az el­ső számot már ismerjük, a második a pártalapszervezet, a harmadik a KlSZ-alapszer­vezet tagjainak létszáma. Találkozott az érdeklődéssel Mást a gyufagyárban sem tudtak ígérni azok számára, az időszerű kérdések tanfo­lyamát sokan félbehagyták. Brigádok az oktatásban A pártoktatásban terme­szetesen nemcsak a kommu­nisták vesznek részt, bár ne­kik ez nemcsak joguk, mond­hatni kötelességük is. A kar­bantartó műhely szocialista brigádja például teljes szám- _ mai feliratkozott a gazdaság- daságpolitikai politikai tanfolyamra. A résztvevői, most alakult, illetve még alakuló új termelőüzemi bri­gádok tagjai többségében a szakszervezeti szemináriu­mon vagy az időszerű kér­tott tanfolyamok, oktatási formák találkoztak a kom­munisták és a pártonkívüli dolgozók igényeivel. Ezek a formák 6—8 évre biztosítják egy-egy dolgozó politikai, társadalmi műveltségének fejlődését — szögezi le Pol­gár Sándor. Nyílik a pártiroda ajtaja. Most qrt véget a munkaidő, egymás után érkeznek a gaz­tanfolyam — Jó tanulást, kellemes és hasznos időtöltést! F, K. Az előzetes tervek alap­ján 1965 és 70 között az or­szág baromfiállománya szá­mait tekintve alig változik/ ehelyett inkább a minőségi javítás, a ho­zamok növelése lesz a fon­" tosabb. A szakemberek az állomány minőségi javítása révén a baromfihús-termelés további 40 százalékos, és a tojásfel­vásárlásban pedig 41 szá­zalékos növekedést tűztek ki célul. Ennek megfelelően valószínűnek látszik, hogy a harmadik ötéves terv során az egy főre jutó baromfi­hús-fogyasztás 4—5, a to­jásfogyasztás pedig 7—8 százalékkal növekszik majd. akik tanulni akartak, mint a dések tanfolyamán vesznek többi üzemben, de úgy lát- részt. szik, ezek a formák itt is ta­lálkoztak'az érdeklődéssel. A szakszervezeti szemináriumra 30-an. a KISZ-ére 35-en, az időszerű kérdések tanfolya­mára 12-en, a politikai aka­démiára 18-an, a marxizmus —leninizmus kérdéseinek tanfolyamára 14-en. a gaz­daságpolitikai tanfolyamra pedig 25-en jelentkeztek. Ki mihez vonzódott in­Nagyon sok múlik az elő­adókon. Ennek tudatában választották ki őket. Nagy Lajos irodavezető, aki a gaz­daságpolitikai tanfolyam mindkét csoportjának veze­tésével igen nagy munkát vállalt magára, már régi pártpropagandista, legalább tíz éve működik előadóként. A marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamát vezető kább. aszerint osztottuk be Tamaskó- István művezető és — mondja Polgár Sándor, az alapszervezet propagandistá­ja. — A szervezésbe az egész vezetőség belesegített, elbe­szélgettünk minden érdeklő­dővel. Az volt a célunk, hogy ilymódon a „lemorzsolódás" lehetőségét eleve kizárjuk. az időszerű kérdések tanfo­lyamát irányító Brát Klára főművezető szintúgy gyakor­lott propagandista. Javul a színvonal Az első foglalkozásokat már megtartották. Az anya­Tavaly ugyanis váltakozó brosúrák rendelkezés­sikerrel végződött az oktatá­si év a gyárban. Míg a gaz­daságpolitikai tanfolyam eredményesen zárult, a részt­vevők végig együtt marad­tak, a politikai akadémiát és re állnak, nincs semmi aka­dálya a folyamatos, céltuda­tos munkának. — Véleményem szerint a pártoktatás színvonala az idén javul nálunk, a beindí­Oisz sióvá tfások (Llebmann Be la felv.) Nemcsak a falvakban, ha­nem a városokban is jó szokás a disznóvágás. Most vasárnap Is jó néhány sze­gedi családnál ültek vidám disznótort. Képünk egy kö­zel 300 kilós „boldogság" há zhoz érkezését örökítette meg Kedd, 1965. december Z DÉL-MAG ÍARORilAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom