Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

» í j forma - és a (artalom;; Olvasók ankétja istatáj-ról Visszatért majd egy évti­zeddel ezelőtti formájához, s ebben az évben Ismét folyó­irat alakban jelent meg Sze­ged irodalmi és kulturális fóruma, a Tiszatáj. Az 1965­ös évfolyamról rendezett vi­tát az újságíró klubban a Dél-Magyarország kulturális rovata. Havasi Zoltán egye­temi könyvtárigazgató, a vá­rosi pártbizottság mellett működő kulturális bizottság elnöke tartott vitaindító be­számolót. A meghívottak kö­zül a Tiszatáj munkatársain kívül felszólaltak üzemi munkások, középiskolai ta­nárok, egyetemisták. Az an­kéton elhangzott legfonto­sabb kérdéseket az alábbiak­ban foglaljuk össze. Közérdekűtb tartalommal A bevezető előadás által vitára bocsátott kérdések homlokterébe került: hogyan sikerült az egy évvel ezelőtt kitűzött meglehetősen sokré­tű feladatok megvalósítása, sikerült-e közérdekűbbé ten­ni a lapot? A folyóiratnak ugvanis fejlett problémalátó érzékkel, széles kitekintési képességgel kell rendelkez­nie, számolnia kell az orszá­gos érdeklődéssel a helyi jellegzetességek mindenkori figyelembevétele mellett. Hol van tehát a Tiszatáj helye a városi publikációban, ho­gvan sikerült napjaink vál­tozó valóságának marxista szemszögből történő megkö­zelítése. a korszerű világkép kialakítása a lap hasábjain? Az elhangzottakból kiderült: a gazdasági élet és ideológia napjainkban egvre Idősze­rűbbé váló kapcsolata meg­felelő mértékben lépett elő­re a folyóiratban, ha nem is eléggé. Sikerült bizonyos közéleti fórum megteremté­se, de változatlanul hiány­zik a helyismereti dolgok megfelelő súlyú és terjedel­mű közlése. Péter László Irodalomtörténész ennek megvalósítására várospoliti­kai rovat indítását javasol­ta. Fel kellene venni a kap­csolatot városunk műszaki tudományos értelmiségével, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gével. s bevonni őket ls a szerkesztésbe Gyakran töb­bet ér ugvanis egv közép­szerű tanulmány, mint ha­sonló színvonalú szépiroda­lom. A Tiszatáj szerkesztőségé­nek képviseletében Kovács Sándor Iván elmondotta, hogy Szegeden felnőtt egy országos méretekben ls ko­moly esélyekkel rendelkező, tehetséges írócsoport, s lét­rejött meg felelő színvonalú kritikusgárda is: van tehát irodalmi élet. Elsősorban en­nek fóruma a Tiszatáj. Nyu­godtan kiléphet azonban az irodalomcentrikus alapállás­ból. s helyet adhat építé­szeknek, közgazdászoknak stb. De nem veheti át jelen­legi funkciójában és formá­jában egy helyismereti szemle szerepét! Bizony el­bírna Szeged egy Szegedi Szemlét is, nem feltétlenül a soproniak mintájára, hanem sajátságos, s talán színvona­lasabb profillal. Ez is írhat­na szépirodalmat, s egészsé­ges versenyre kelhetne a Ti­szatájjal A felszólalók egy­behangzó véleménye szerint azonban — mivel erre lehe­tőség jelenleg nincs — a vá­rospolitikai és helyismereti jellegű írásokat megfelelő arányban csak a meglevő Ti­szatájba lehet bevinni. Ez viszont feltétlenül szüksé­ges! Andrássv Lajos főszer­kesztő szerint le kell szűkí­teni a hosszabb méretű Iro­dalmi tanulmányokat, hogy ezek helyére lehessen ter­vezni a közélettel kapcsola­tos témákat Bács-Kiskun és Békés meevét is bevonva. Provincializmus és kritika Élesen vetődött fel a pro­vincializmus kérdése, mely szinte valamennyi vidéki folyóirattal szembeni kritika vesszőparipája. Vajon pro­vincializmus-e. ha például szegedi kiállításokról, szín­házi vagy egyéb előadásokról elvkor bővebb anyagot kö­lett. A vitaindító beszámoló leszögezte, hogy a lap hosz­zöl? Hiszen ha csupán rö­vid, távirati stílusban emlé­kezik meg róluk, esetleg ve- ... ... , szít helvi olvasóiból, s egv- szabb ,deje nem kapott mes" általában nem is igen va- felelő kritikát, s ez nem fel­lószfnű. hogy szükség lenne tétlenül számít erénynek, egy folyóiratban hírszerű mégis _ fjflyelembe véve a beszámolókra. A Tiszatáj Mibe kerül egy magyar kétségtelenül néhány igen színvonalas írást közölt egyes színházi bemutatókról — ha nem Is mindenről — többé­kevésbé megfelelő váloga­tásban. de ki lehetne ter­jeszteni látókörét a békés­csabai és kecskeméti szín­házak felé. írjanak szege­diek a hódmezővásárhelyi legutóbbi minisztériumi ér­tékeléseket — megállapítha­tó: bátran vállalhatja a Ti­szatáj az országon összeveté­seket. Csetri Lajos egyetemi tanársegéd szerint a lap ki­heverte az új formátumból eredő válságot, átvészelte azt a bizonyos kifutási időt. Megállja jelenleg helyét fo­. . lyóirat-irodalmunkban. bár képzőművészek munkájáról ehhp7 jelentékenyen hozza„ Is. ha ott nincsenek megfe­lelő szakemberek, vagy nem vállalkoznak rá. A kritikai járul az is, hogy míg az át­állás nehézségeivel birkóz­tak, az országos színvonal rovatban azonban gyakran szjnte ^ vaRy egyáltalán nem a legilletékesebbek ke­zébe került az a könyv sem. melyről értékelést szándé­koztak adni. Sokszor esetle­nem emelkedett. Ez terem­tette meg a felzárkózás ob­jektív lehetőségeit. Kétség­telenül hiba volt, hogy a gesség tapasztalható még az megváltozott körülmények­értékelendö szépirodalmi hpz túlzoMan gyors irartl_ munkák kiválogatásában is. Szakember írjon kritikai szempontból ezekről, aki ban akart alkalmazkodni, s még mielőtt megerősödött volna, maris tágította látó­nemcsak kerülgeti a lénye- k(irét Az ilyen profiitágítás get. hanem megmondja ker- az/>nban a 1öv6ben is csu. tclés nélkül, mi benne a jó pán addjg szerencsési míg és mi a rossz! Javaslat hang- megfelel6 6ZÍnv0nalat lehet zott el a csehszlovák, jugo­szláv és román irodalom élénkebb szemmel ra is. tartásá­mögé állítani. Ezt a színvo­nalat megköveteli pusztán a folyóiratformátum is. Beavatottak és kívülállók egyaránt megegyeztek ab­ban, hogy a Tiszatáj 1965-ös évfolyama a formai megúj­hódásból fakadó kezdeti ne­hézségeken sikeresen túlju­tott, s a meglevő hibák ja­A MAFILM zuglói telepén ezekben a hetekben lázas munka folyik. Ez érződik mind a négy alkotócsoport­nál. a műtermekben, a fo­lyosókon és a vágószobában. Körutunkat az első alkotó­csoportnál kezdtük. Üjhelyi Szilárd a vezetője és tagjai neves rendezők. így Fábry Zoltán. Ranódy László, Má­rtássy Félix és Kovács And­rás. Ritka eset. hogy a cso­port tagjai éppen együtt vannak. Csak akkor ülnek össze, amikor egy-egy té­mát megvitatnak. Jelenleg éppen szétszóródtak a négy égtáj felé: Újhelyi Szilárd így kell ezt csinálni! Keleti Márton Ruttkay Erit inst­ruálja új forgatókönyvén dolgozik. Kovács András témát keres. Hasonló a helyzet a máso­dik csoport főhadiszállásán is. Palásthy György éppen — a ..Ketten haltak meg" című filmje felvételeit nézi A szélesebb olvasótáborhoz Hasznos és értékes volt a lapban közölt szépirodalmi anyag színvonalával és ol­vasottságával kapcsolatban a , , , , , . . , ... „ vasöntödéből meghívott ven- vitásával, valamint értekes dégek véleménye. Mácsai Jó- javaslatok feldolgozásával zsef elmondotta, hogy a további fejlődésre tarthat szakemberekkel szemben úgy ámot sz(nvona]ban és az érzi, hogy a lapformáju Ti- , ... ,, , szatáj többet nyújtott a mos- olvasógárda érdeklodesében tnnlnál. A vers és széppróza egyaránt. kiveszőben van, vagy nem olvan jellegű, melyet szíve­sen olvasnak. Olvan soroza­tok. mint Tóth Béla Gépek és emberek cfmű Írása volt — nagyon hasznosak. Ilyen természetű és témájú íráso­kat más szerzőktől is szíve­sen olvasnánk. A vasöntöde másik fiatal munkása. Ko­vács Attila szerint egyálta­lán nem kellene a folyóirat­nak leadni valamit is nívó­jából. csupán lépéseket kel­lene tenni a színvonal meg­tartása mellett a szélesebb érdeklődés, a népszerűbbé válás felé. a mexikói filmfesztiválra utazott. Máriássv Félix Ceg- érdeklődünk Forgács Lajos itt a műteremben forró a le­léden forgat, Fábry Zoltán gyártásvezetőtől. vegő: a világosítók és a — Négymillió forintos a díszletmunkások • ingujjban költségvetésünk. áltálában dolgoznak. Hegyi Barnabás ennyibe kerül egy-egy ma- operatőrnek mégis kevés a gyar film előállítása — fény: újabb fényszórókat mondja. — Természetesen kér. Valósággal trópusi a hő­akad kivétel is: főleg a tör- ség a „Butaságom történe­ténelmi témák drágák, el- te" című film felvételeinél, a házivetítőben, a kritiku- sősorban a kosztümök és a Már csak nézője a felvé­soknál is szigorúbb- szem- különleges díszletek miatt. teleknek Irina Petreseu ro­méi. Régi vágva a közönség- mán színésznő, aki egy — Minden mozinéző úgy nek, hogy végre filmesítsék francia színésznőt alakít Ke­ismer, mint vígjátékrende- rr.eg Gárdonyi Géza híres Wi Márton új filmjében, zőt — mondja Palásthy —, regényét, az Egri csillagokat, s—m különösen a ..Meztelen dip- Ha már egyszer így szemtől lomata" című filmem után. szembe találkozunk egy Szeretném bizonyítani, hogy filmköltségvetési szakember­nem áll tőlem messze a drá- rel, megkérdezzük: ma sem. A téma röviden: _ ilyen téma csak színes miért hal meg két szerel- filmen képzelhető el. Ez már mes — csak azért, mert eleve 30—40 százalékkal drá­egyikük cigány?... Remé- gább. Legalább 12 millió fő­iem. még ebben az eszten- rintba kerülne. r!őben kész a film. __ harmadik alkotócso­Nádasy László ugyancsak a harmadik csoport tagja. Az év utolsó napjaiban r váeószobában dolgozik. Moá állítja össze a „Fény a re­dőny mögött" című filmjét. Az elsötétített kis szobában a rendező együtt* ül Záko­nyi Sándor vágóval. Reggel­től estig vetítenek, a kép nem nagyobb, mint a televí­nál. Minden jelenetet ugyan­is kétszer-háromszor is cel­luloidszalagra vesznek és Forgács Lajos gyártásve- portnárirTzorgos^miTnka ^készülék ernyőjén. A vá­zető szobájának ajtajára ép- folyik. Keleti Márton Kos- gás ft>ntos fa7JS a eyártás_ pen új táblát tesznek ki. Ez suth-díjas rendezőnket a jelzi, hogy új film forgató- műteremben találjuk. A sára készülődnek. Címe: díszletek egy pesti színház .. . __ ... , , „ ,, Felhők között", rendezője öltözőjének illúzióját keltik ll,vankof do-' hogT a Mészáros Gyula, ugyancsak majd a felvételen. A fény- változat kozul melyik és a második alkotócsoport szórók sugárkévéi Ruttkay ™.,Iv«n hódságban kerül a tagja. Évát ét, Zolnay Zsuzsát rí- ulmöe­— Mibe kerül a film? — lágítják meg. Kint fagy. de Alaposabb szervezéssel A Tlszatáj-ban folyó írói munkához hatékonyabb szervező munka is járul­hatna. Szélesebb, alaposabb szervezéssel ugyanis sokkal többen vennék a lapot — hangoztatta Vígh József. Fel­olvasóesteket. (ró—olvasó ta­lálkozókat kellene rendezni az üzemekben. A munkások az országos folyóiratokban dolgozókat többé-kevésbé is­merik, a szegedieket azon­ban szinte aJig. A szélesebb olvasótábor megnyerésére praktikus javaslatok is hang­zottak el. Feleslegesek a hosszú, folytatásokban kö­zölt elbeszélések, novellák, nnnál az egyszerű oknál fog­va. mivel mindig egy hóna­pot kell várni a következő részletre, s addigra sokszor érdektelenné lesz. Helyes kezdeményezés volt a folyóirat hasábjain he­lvet. adni Szeged múltjának. Dolgozzuk fel a folyóiratban ezeket a haladó hagyomá­nyokat, legyünk büszkébbek rá, hiszen van Ilyen. Ebben a tekintetben is sokat te­het a TlszatAj. Mindenkép­pen folytatást igényelnek te­hát ezek a kezdeményezések Országosan Is Az ankét során felvető­dött: milyen esélyekkel vál­lalhatja a formailag meg­újult Tiszatáj az országos mércét, milyen elbírálás alá esik a többi folvóirat mel­ff Hiánycikk" a népművelésben Lesz-e klubélet a művelődési otthonokban? A népműveléssel kapcso- hanem klubszerű esoporto­1-atos viták, ankétok során sulás. többször elhangzott már, hogy a művelődési otthonok munkájának perspektivikus forrná ja a klubélet. Lejárt uüte^rt^égnéí." a nepmuvelősben a „nagy­teremszemlélet" — halljuk mindenfelé. A korszerű fog- ^ lalkoztatásokat kis társasá- üiroasjátékok, kíŰönbörö' ve- nek bővülését. Üj tagokat Szervezés alig van Maradjunk meg tehát hiszen csírái léteznek. Spontán jel­leggel, azonos érdeklődés alapján jöttek létre asztal­társaságok, ahol különböző témákat vitatnak meg, kár­tyáznak, dominóznak egy­jelenlegi viszonyok alapján üveg mellett. Ter­ez a reális. Ilyen klubsze- mentesen már eddig is se­rű csoportokat alkothatnak gítették ezeknek a körök­gokra. kisebb helyiségekre ^^^ formák a^tok, mutattak be, alakultak, tor­kell tervezni. Csaknogy ép- rendezvények során össze- nta'ódtak a kis kollektívák, pen Itt a bökkenő! A Szege- kapcsolódd emberek. akik- » ^eket összetö­rten működő muvelőrtest ott- nek együttléte ebben a kö- v" anketorl akarták még formában sok- ebben az évbGn felmérni az honok általában eléggé al- tetlenebb kalmatlanok klubok létre­hozására ... Hogy miért? Klub vagy klubszerűség Mindenekelőtt kai vonzóbb, mint például egy hagyományos módon megrendezett előadás végig­hallgatásakor. Sajnos azon­ban még itt is nagy prob­lémák vannak. Ezekről be­szögezzük szélt a klubélettel foglal­le, m,it is jelent a klubfor- kozó Szilágyi Gyula száza­ma. Legjellemzőbb sajátos- dos, klubparancsnok: ságn, hogy azonos érdeklő­désű emberek kollektíváját hozza létre. Ezenkívül auto­— A népművelési munka területein a klubszerűség al­kalmazására komolyabb le­igényeket. megvitatni, mi­lyen klubszerű csoportokat alakítsanak. Szeretnék meg­oldani a kultúrotthon nap­közbeni üzemel tetősét is. — Jövő tlvervkorra már biztosan sokkal többet tu­dunk mondani — búcsúzott Sarkadi József. Nikolénvl István — Semmit nem mondha­tok — titokzatoskodik Ná­dasy László rendező —, sem azt nem árulhatom el, ho­gyan akarnak kémek egy rendkívül jelentős magvar találmány birtokába jutni, sem azt, hogyan leplezik le őket az elhárítók. Majd jö­vőre. a moziban ... A négyes alkotócsoport vezérkaránál. Nemeskürti István szobájában főleg elő­készületi munka folyik. — Szeretnék megfilme­síteni egy újabb Németh László-művet — mondja Hintsch György, az „Iszony" rendezője. Várkonyi Zoltán valame­lyik Jókai-regényből akar kétrészes, színes filmet ren­dezni. Makk Károly egy­szerre több témával is fog­lalkozik, kész forgatókönyve azonban jelenleg még nincs. Mindez azonban már 1966­os terv. A zuglói filmgyár­ban elkészül az 1965-ös mérleg: az elmúlt tizenkét hónapban 18 új film szüle­tett. Molnár Károly nóm társadalmi vezetés hetóségek lennének, de le­szükséges. megfelelő prog- .számítva néhány öntevé­ram, terv, amely szerint keny művészeti csoport tö­müködik. és jó, ha meghatá- rekvéseit, erre iránvulószer­rozott. állandó időben meg- vezések szinte alig folynak, felelő helyiség áll rendclkp- Nincsenek kihasználva a zósre. Nos, a művelődési otthonokban ilyen feltéte­leknek megfelelő klub vagy klubok nem működnek! Nincs! Azaz, mégis van: a Juhász Gyula Művelődési Otthonon belül elhelyezett amatórfilmklub. a fotoklub és az eszperantó szakkör, valamint az építők kultúr­otthonában levő nyugdíjasok amatőrfilmesek, fotósok és klubja. A szépséghiba itt eszperantísták a Juhász meglevő lehetőségek s csupán egyetlen csoport, a nyugdíjasok klubja műkő- . dik. melv valóban egy mű­velődési intézményhez tar­tó-"- programját illetően is. Művelődési klub? Említettük már, hogy az csupán annyi, hogv egy­részt ezek a társaságok már kész csoportokként kerültek Gyula Művelődési Otthon­ban. Illetve annak épületé­ben, a KPVDSZ kultúrott­oda! s a művelődési ottho- honban kapnak elhelyezést. , . . , Az egv éve fenálló. közpon­nokhoz a hellvel-közzel d fekyéf4e fom4n nvújtott elhelyezkedésükön ien el ön vöket élvező kultúr­kfvül vajmi kevés közük otthon igazgatója. Sarkadi van. másrészt pedig a Za- József elmondotta, hogy a .. „., c_w távlati tervek szerint mű­menhof Eszperantó Szak- vel5dés} khlbM akarják át_ kör és a nyugdíjasklub tu- szervezn! az itteni életet lajdónképpen nem is klub, Persze ennek még csupán a Védett tó Pusztaszeren Sok éve húzódó ügy zárult le. A Pusztaszer község határában fekvő semlyékes tavat és környékét — amelynek eddig csak helyi védettsége volt — most az Országos Természetvédelmi Hivatal is védetté nyilvání­totta. Mintegy ezer holdas területről van szó. a mel vet már régebben birtokba vettek ritkuló madaraink: a gu­lipánok, a széki lilék, a godák és fészkelő tanyául válasz­tottak. A nádas, ingoványos vidék a hazánkon átvonuló egyéb szárnyas vendégeknek is menedékévé vált. A madarakkal együtt régi alföldi növényfajták is vé­delmet kaptak. A tó olyan geológiai területen fekszik, ahol a Duna—Tisza közi és a tiszántúli növénytársulások éppen találkoznak. A rezervátummá nyilvánítás egyben azt jelenti, hogy az itt fellelhető ősi flórát megmentik a pusztulástól. Az elhatározás, hogy kimondják a tó védettségét, nemcsak ornltológusok és botanikusok, hanem az idegen­forgalmi szakemberek egyetértésével is találkozott. Gács Györgynek, a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetőjé­nek véleménye szerint a belföldi és külföldi vendégek érdeklődésére számottartó természeti előfeltételek ad 'a vannak. Mielőbb meg kell teremteni a mesterséges fel­tételeket ahhoz, hogy ne csak a tudományos kutatókat vonzza a pusztaszeri táj, hanem minden Csongrád megyé­ben Iáró turista szívesen keresse fel a történelmi em­lékű Pusztaszer új nevezetességét 8 Oti-MAGVAAQRilA* Szombat UK. december ZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom