Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

(Hms-ÁLnk ítják KmtitifiiHmrtHmi ki tttt Hnnniniim TAKARÉKOS EMBEREK Szeged-állomá* dolgozói közül az idén 350-en takarékoskodtak, s fizették a KST-t így a napokban megtartott kifizetésnél több mint félmillió forintot fizettek vissza. A KST-tagok kőéül sokan meghatározott célra gyűjtöttek. Van, aki havi ezer forintot rak be, mert három év alatt szövetkezeti lakásra akar pénzt gyűjteni. Fiatal házasok bútorvásárlásra, mások viszont a minden évi aertésvásárlásra gyűjtik a pénzt. Több fiatal dolgozó motorra teszi félre a pénzét, mert úgy érzi, hogy így jobban jön ki, mintha részletre vásárolná. Dr. Ránk fal vy Gyula ÖREGEK NAPJA SANDORFALVÁN Meghitt hangulatú ünnepcég zajlott le a napokban Éándorfalván a Béke Termelőszövetkezetben. Ezen a napon tartották a termelőszövetkezetiek az öregek napját. Az idős emberek w Idén ls igen nagy szorgalommal dolgoztak, ezért a tsz vezetősége elhatározta, megemlékezik dicséretes munkájukról. Az ünnepi megemlékezés után a fiataloskedvű öregek sokáig szórakoztak együtt, vidám hangulatban. i. r. ÜNNEPSÉG A NYUGDÍJASOKNAK A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat bensőséges ünnepséget rendezett az a többi évpkben nyugdíjba vonult dolgozói részére. A szívélyes, szeretetteljes fogadtatás és a kedves ajándékok rendkívül jóleső érzéssel töltöttek el bennünket, nyugdíjasokat. Éreztük a vállalat törődését, s azt, hogy továbbra is megbecsült tagjai vagyunk társadalmunknak. A Városgazdálkodási Vállalat nyugdíjasai SEGÍTENEK AZ ÜTTÖRÖK A napokban csomagokkal íelpakolva jöttem ki a Széchenyi téri 8-as önkiszolgáló élelmiszerüzletből. Bizony nehezemre esett az ünnepekre bevásárolt élelmiszer hazacipelése. Ekkor mellém lépett két kislány, s megkérdezték, hol lakom, szívesen segítenek. Haza is vitték a csomagot, g amikor megköszöntem, azt felelték: ez természetes, úttörők vagyunk. K. J.-né féltő Hell Péterből KOMMUNISTA HELL PÉTER Tizenhat éves korában pályamunkás volt a BESZKÁRT-nál, de nem kötött ki végleg a munkásélet mellett. Volt itthon az édesanyjának 8 hold szántója, meg valamicske szőlője. Húszéves koráhan úgy döntött, hogy földműves marad. s hazajött a városból. Csak néha járogatott el részes kukoricát törni. Mert a kisteleki homok — ha még oly jószándékú is — szűkösen méri az abraktakarmányt. 1960-ban már úgy gondolta, mindene van, ami kell egy ilyen tanyai gazdaságban. „Ekkor csapott be az istennyila." 240 munkaegységemért járt is valami, meg nem is. Tizenhárom forint 86 fillér jutott csak egységenként. 0 A jóremenység sugara Ekkor azonban már világított a jóreménység sugara az emberek fejében. Fog ez menni, mondogatta Hell Péter ts. Sokat tapasztalt nagy életiskolával bíró elnök állt a szövetkezet élére. ő, Busa Vilmos mondta ki először: a munkaegységnek itt nincs becsülete, jobb elosztási formát kell választani. Országosan is egyedülálló kezdeményezés Rossz tapasztalatok volt ez akkor: úgynevezett garantált földművelési rendszert vezettek be. A lényege az, hogy a tagok előre biztosították a szövetkezetet arról; mennyit kap a termésből, s ami azon felül te— Akkor is oda jártunk kukoricát törni Szekszárdon — emlékezik — fájt a. szívem attól is, amit ott láttam. Már télbe hajlott az idő és a kukorica nagyobb rem, az lesz a végzett munrésze még kint volt Vetni akarták a búzát de nem volt hová. A Sztalinyecek csövestől, mindenestől szántották le a termést Ez lenne hát az a híres nagyüzemi mezőgazdaság? Koldusbotra juttatja ez az országot, meg a parasztokat is. Kisteleken ís működött már abban az időben egy harmatgyönge szövetkezet Embermagasságú gaz a földeken mindenfelé, a másfél éves disznók még nem voltak 40 kilósak. — Amikor hazaértünk Szekszárdról olyan volt a falu, mint egy ostromolt je. vár. Nagygyűlés a piacté- 13 ren, a kultúrházban, a pártházban, agitátorok ültek majd minden család konyhájában, szünet nélkül magyarázták: miért is lesz jó az, ha elszántjuk a mezsgyéket. A fiatalok futottak el hazulról, csakhogy otthon a szövetkezetben ne kelljen dolgozni. ka ára. Járásnál, banknál nem valami jó szemmel nézték ezt, de az elnök bizonyított: Csakis akkor nem lesz mérleghiány, ha így csináljuk. Az emberek versenyezni fognak, még többet termelnek majd, mint amennyit egyéni korukban valaha is tudtak. S az elnök számítása bevált Ettől kezdve Hell Péter sorsa is máskent alakult A közösből eredő jövedelmeket az SZTK kedvéért ezután is át kellett számítani munkaegységekre, s így állt fel az évek sorrend1961: munkaegységért ék forint 86 fillér. 1962ben 28 forint egy évvel később 45 forint, 1964-ben már 52 forint és most is biztosak a gazdák abban, hogy a munkaegység-értékre átszámított jövedelem 60 forint körül alakul majd. Hell Péter jövedelme a közösből saját számítása szerint 36 ezer forint lesz. keze ti gazda alapított családot. — Ügy érzem, 33 éves koromra elértem mindazt ami a magunkfajta parasztemberek egy részének élete végéig sem adatott meg régen. És azok sem érték el azt amit én, akik annak idején elszaladtak a földtől. 230 család van a ml tsz-ünkben, s közülük vagy 200-an már építettek vagy bővítették, korszerűsítették a régi házat. ÜK Igazi nagyüzem Tízmilliós termelési programja volt az idén a Felszabadulás Tsz-nek. S ezt teljesítette. Többek kőzött 25 vagon sertéshúst adott a népgazdaságnak. Korábban az egész faluból sem telt ki ennek talán a fele sem. Az 1966-os tervben azonban már a sertéshústermelés 40 vagonnal szerepel. Mo6t a zárszámadáskor egymillió forintot hagynak biztonsági tartalékon. A Felszabadulás egyesült nemrég a szomszédos Perczel Mór és az Egyetértés tsz-ekkel. Ezzel kialakult itt egy igazi szocialista mezőgazdasági nagyüzem ideális mérete. Szigorúan szakosított állattenyésztés, zöldség-, gyümölcstermesztés kezdődik, önelszámoló üzemegységek indulnak versenyre egymással. S a mi HeH Péterünk őszintén megvallja: nagyon sokat, tettünk eddig, de a lehetőségekhez képest ez még mindig csak a kezdet Oepl József A forradalmi hűség példaképe l\viregy házáról indult el meteorszerű életútja 1895^ december 27-én. Szamuely Tibor a munkásosztálynak arna vezetői közé tartozott, akik együtt győztek és együtt buktak el a nroletártö~"'*"'"'""l, melyek 1919-ben Magyarországon 133 napig kezükben tartották a hatalmat, vérük hullatasavai hogy megvalósíthassák álmukat, az új, igazságosabb társadalmi rendet. Egészen fiatalon lett újságíró Szabolcsban, majd Budapesten. Megismerkedett a munkásmozgalommal; amikor 1914-ben a frontra ment, már harcos múlt állt mögötte, a Népszavában és másutt megjelent cikkei élesen ostorozták Tisza Istvánt és a monarchista uralkodó körök többi képviselőjét. Alig egy évvel később hadifogságba került, Szibériába vitték, majd az Uraiba, ahol barátaivá fogadták az oro6z munkások. Velük együtt ismerkedett meg Lenin eszméivel, velük szabadult a rabságból. Fegyverrel harcolt az orosz forradalom győzelmének kivívásáért, s 1918 elején már személyesen találkozott Leninnel. E találkozás meghatározta a további életúját. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a párt a legnehezebb feladatokat bízta rá: előbb a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott, aztán rá hárult a nem könnyű teendő, hogy emberi körülmények közé, üj lakásokba helyezze a nyomortanyákon sínylődő sokgyermekes proletárokat. Ezt követően a Hadügyi Népbiztosság egyik vezetője, a forradalmi törvényszék elnöke lett. ö volt a forradalom villogó kardja, aki kislétszámú csoportjával lecsapott az ellenforradalmi szervezkedőkre. Mindezt az erőt a forradalom igazságos ügyébe vetett hite, meggyőződése kölcsönözte neki. Ez tette képessé arra, hogy egy rozoga repülőgépen ellenséges frontok fölött kétezer kilométeres utat tegyen meg Leninhez, majd vissza, a magyar munkásokhoz szóló örök tanulságokat magában foglaló üzenettel. Szamuely, aki nem ismert ingadozást és megalkuvást, sem a külső, sem a belső ellenséggel szembeni harcban, szerette a, dolgozó embereket, s azt tartotta, hogy fórra dalomMn a humanizmus egyetlen ismérve: nem kímélni a haladás, a szabadság ellenzőit. Álláspontját az események tragikusan igazolták: az elbukott forradalom népén a burzsoázia kegyetlen bosszút állt. A fehérterror rettenetes pusztítást végzett a legjobbak soraiban. Az áldozatok között Szamuely Tibor volt a legelső. 1919. augusztus 3-án 29 éves korában hősi halált halt az osztrák határon. Ma lenne 75 esztendős: reá emlékezve a forradalom iránti hűség, a hajthatatlanság megtestesítője előtt tiszteleg az utókor. v. r. 0 Maradi legifjabb tagnak HeH Pétert in hívták, csalogatták, hagyja ezt a fejetetejére állt világot. Örökre befellegzett a parasztmesterségnek. Keserűség ágaskodott fel benne: ha mindenki elmegy, én azértis itt maradok. Ott a helyem, ahol a földem. S később kiderült: 28 esztendejével a kisteleki Felszabadulás Tsz legfiatalabb tagja lett. Szerette a lovakat, kocsisnak állt a szövetkezetben is. Lajos öccse még mindig hívta: hagyja ott, úgv sem tud abból a munkából megélni. — Az első esztendő nagyon rosszul sikerült A 0 Lajos is visszajött Az említett számok csak azt tudják megmutatni, hogyan alakult egy fiatal gazdaember anyagi élete az öt közös esztendő alatt, arról azonban nem szólnak: hogyan lett a földjét mániákusan féltő Hell Péterből 33 éves korára kommunista Hell Péter. 1964 tavaszán kérte felvételét a pártba tagjelöltnek. Az idei tavasz pedig már a párttagságkönyvét is meghozta számára. A Lajos öccsével folytatott vitában is neki lett igaza. Nem ő ment el a szövetkezetből, hanem Lajos jött meg a szövetkezetbe. Mrxst jól kereső traktorista. Péter bátyja pedig raktárkezelő, s már mint szövetA népnek ez a szíve Paprikafüzérek a mihálytelki portákon — Szörnyűek ezek a népek. Mind dolgozna a paprikában. Éjfélig is csumáznának — jegyezte meg a szegedi Űj Élet Tsz paprikafelelósc, közben hol itt, hol ott tűnt fel zömök alakja ez emberek sűrűjében. A meleg épületben több mint 100 ember. Paprikával telt ládákat cipelnek be és ki. Fürge kezű asszonyok csumáznak, gyors Zetorok hozzák és viszik a vörös fűszert Mikor ismét mellém sodródik Németh István, „elszólásával" maga fejtette meg e nagy igyekezet titkát — A mihálytelki népnek ez a szíve. A szegedi paprika monográfiájában azt olvastam: „Szeged .vére", mely élteti e város népét... Egy Híres külföldi kereskedő meg azt mondta: Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére.' Nos, ha így van, akkor az is igaz, hogy e „hírösség" megszerzésében Mihálytelek az elsők között jeleskedett (Rászolgált tehát arra, hogy a város saját családjába fogadja.) Hiszen az Alsóvárosból kirajzott Szentmihálytelek a szegedi paprika egyik ős fészke. kus. tapasztalati, tudományos alapon. Halle professzor „megragadó mítosznak" nevezi a marxizmust, olyan vallásnak, amely a modern kor embere számára elfogadható, s ez „kedves", ravasz bók tőle. Aíi megragadó valóságnak ismerjük már. A mítoszteremtő vátesz ráhibázhat valamire — a tudós az összefüggések, törvényszerűségek ismeretében felfedez, meghatároz. De Halle még csak rá sem hibázott... Több mint háromszáz vallást, felekezetet, szektát tartanak számon a földön. Milyen egyszerű lenne elbánni a marxizmussal, ha fel lehetne venni mondjuk háromszázharmincötödiknek. A vallások tudományos cáfolata ugyanis ma már nem „kunszt". Éppen a marxizmus—leninizmus adja hozzá a kulcsot. Ha el lehetne fogadtatni a közvéleménnyel a marxizmus vallás-mivoltát — ez egyszersmind leszállítaná a tudomány rangjáról. Ennyi Prof. Halle polgári ravaszsága és semmivel sem több. S mennyit izzad ennek reményében! Időnként persze látszatra mi is Prof. Halle kezére játszunk. Szoktuk mondani beszédekben, le is írjuk cikkekben. hogy például ..a kommunisták vallása a forradalom, n marxizmus", vagy, hogy „egyre több ember hite. bizodalma erősödik a forradalmi eszmékben". Tessék: hiszen marxisták is mondják — minek akkor tiltakozni? Hogy lennénk hát akkor ezekkel a kitételekkel? Csak úgy, hogy hasonlatokért, képekért gyakran nyúl az ember mítoszokhoz is. beszédében pedig kapja a kész fogalmat és mondja. S igy, hétköznapi ertelemben helyén is való ez. A konvencionális kifejezések azonban filozófiai értelemben már nem állhatnak meg. Valójában egyetlen marxista sem tekinti vallásnak a magáévá tett eszmét, hiszen ha úgy fogná fel, egész társadalmi cselekvése nem lenne egyéb puszta ráimádkozásnól. Eszme és vallás két külön dolog általában, de különösen az a marxizmus esetében. Nemcsak azért, mert mindenféle idealizmus idegen töle — hanem azért is, mert a marxizmussal való azonosulás nem egyszerűen hit dolga. A vallásos hit kizár, lehetetlenné tesz bármiféle meggyőződést. A vallásos hit vakhit. A marxista eszmei hite a meggyőződés forrásából fakad. A vallásban bűn a kételkedés, a dogmák revíziója meg egyenesen eretnekség. A marxizmus a bizonyítás nagy lépcsősorán kalauzol végig, s a megismerést folyamatként fogja fel, aminek eszköze a szüntelen természeti és társadalmi vizsgálódás. Ha Halle professzornak igaza volna, semmit sem kellene tenni a marxista meggyőződésért — elég lenne csak hinni. Ámde puszta hittel átgyúrni, átformálni egy világot idealista ábránd. Mert a világ szeszélyeknek, óhajoknak nem engedelmeskedik, csak önnön törvényeinek. Ezeket a materiális törvényeket megismerni, alkalmazni — ez a marxisták dolga. Hogy hit és szenvedély párosul ehhez, az csak természetes. A törvények hordják önmagukban a fejlődés lelkesítő pátoszát, amit közönségesen hitnek is nevezhetünk, mert hogy a szavak jelentése is változhat, gazdagodhat a történelmi fejlődés során. A genfi professzor ösvényén még frissek a nyomok, bár a gondolatmenet nem kifejezetten eredeti. Itthon is találkoztunk már olyasféle felfogással, miszerint hit dolga, hogy valaki materialista vagy idealista. Csakhogy maga ez a feltételezés is tömény idealizmus. A marxizmus tudományos meggyőződés volt és maradt, összhangban az objektív igazsággal, az abszolút természettel. Halle sem tudja mítosszá degradálni, még olyan „kedveskedés" árán sem, hogy nem vitatja el a mítoszoktól sem az igazság kifejezésének lehetőségét. Ez az igazság-kifejezés azonban semmi esetre sem lehet konkrét, csak jelképes. A marxizmus viszont nem. jelképekkel, hanem valóságos, konkrét igazságokkal dolgozik. A marxizmus titán! hatalmát Halle sem tudja letagadni, legfeljebb misztikus ködbe szeretné burkolni. Mintha egy új vallás erejét érezné hatásában. „Jézus a pásztorokhoz beszélt, a pásztorok nyelvén, a marxizmus pedig a gyári munkásokhoz az ipari társadalom fogalmával. Marx mitikus víziója betöltötte a hitéletben beállott űrt és reményt, ígéretet adott a városi munkásoknak az üdvözülésre" — így summáz Prof. Halle. fgy „kovácsol" fából vaskarikát. Természetesen a marxizmus további történelmi sorsát ezzel nem motiválja, nem tudja befolyásolni. Hiszen a marxizmus ereje a dolgok objektív rendjében hat, mint annak feltétlen érvényű törvényei. Ha hiszi ezt a saját mítoszt gyártó professzor úr, ha nem. SZ. SIMON ISTVÁN Es most? Az új élet nem változtatott e hagyományon? A paprika szeretetén nem. Az Űj Élet Tsz majorja mellett, állványok hosszú során minden ősszel 10 ezer szám vöröslenek a paprikafüzérek. Naponta 100—200 ember hordta, csumázta vagy fűzte a föld vörös.kincsét. Idén mintegy hárommillió-négyszázezer forintot vág zsebre a tsz, a részesművelést vállalt szövetkezeti gazdák pedig közel két ós fél millió forintot nyernek a közös paprikaföldekből. Rászolgáltak: Háromszáztizenkilenc holdon egész évben szép. gondozott volt ez a növény. A tsz vezetősége megtalálta a hagyományos termesztői kedv újszerű gyümölcsöztetésének módját. Idén közel 10 mázsa paprikával több a holdankénti átlag, mint tavaly. S ez nemcsupán az időjárás ajándéka. nő, az Akadémia levelező tagja, úttörőm unkát végzett ebben. Életéből 47 évet a paprikanemesítésnek szentelt, és ma is — 77 éves kora ellenére — naponta besétál a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kisérleti Intézetbe, hogy nagy tapasztalatát a jelennek és a jövőnek adományozza. — A csípős paprika szelíditését tulajdonképpen a természet kezdte. A háziasszonyok (különösen Kalocsán) szegélyként bolgár paprikát, ültettek a csípős mellé. Ezek között természetes kereszteződés történt. 1918-ban engem bíztak meg a paprikanemesítés-sel. Egyéves kalocsai kísérlet után rájöttem, hogy a szegedi paprika szívósabb terméshúsú. festékdúsabb, mint a kalocsai. Lejöttem Szegedre ós a város környéki „feketékről" gyűjtöttem a legszebb anya töveket — magyarázza az idős kutató. 1927-ben aztán végleg letelepedett Szegeden és itt folytatta munkáját. Talán szerénységből nem mondta, amire később egy tudományos szakkönyvben bukkantam: A magyar és spanyol paprika keresztezésével az ő nevéhez fűződik a szegedi édes paprika. 0 A mihálytelki lányok — akik régen mezítláb taposták egy nagyobb medencében az őrlésre szánt paprikamagot —, panaszkodtak a falujukba látogató Móricz Zsigmondnak, hogy annyira csípd lábukat, egész éjjel nem bírnak aludni. 1930 után már magmásó géppel szelídítették meg a szegedi csípőst. Később aztán teljesen megváltozott természete: csípmentes lett. Vagyis, édes. A pa pr ikatermesztés örök •szerelmese, Obcrmayer Er— Idén 68 idős ember, akik a részesvállaláshoz gyengének érezték magukat, brigádba tömörült, és 73 hold paprikát gondozott munkaegység fejében. Honnan győzték azt a rengeteg fáradtságot, amivel a gondozás jár? Idős asszonyok, mint Zöldi Mihályné, Horváth Imréné, Vida Ferencné egész nap hajlongtak. Vagy a fiatalabb korosztályhoz tartozó Tanács Imréné, Kéri Andrásáé, Tanács Lnjosné, Pataki Jóaefné, Kazi Jánosné — de a többit is sorolhatnám —, mind szívét ölte a munkába — említette Németh István paprikafelelős. Csak a pénzért tennék? Nem hiszem. „A népnek az a szive." Balogh Ddon Szombat. 1366. december Zi.DÉL-MAGYARORSZAG 5