Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

Felesküdtek a szegedi karhatalmi újoncok (Somogyidé feiv.) A karhatalmi alakulat újoncai felsorakoztak az eskütételre Vasárnap délelőtt a szege• di karhatalmi alakulathoz idén ősszel bevonult újoncok fegyelmezetten sorakoztak fel a Hunyadi téri Dózsa sportpályán. Ott voltak ' szüléik, hozzátartozóik, hogy ' részesei legyenek szeretteik, az újoncok eskütételének. Az ünnepségen megjelentek: Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára, továbbá a KISZ megyei és városi bizottságának Szeged mj. városi ranacs végrehajtó bizottságának és • társ fegyveres alakulatoknak megyei, szegedi képviselői, vezetői. Kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd Siklós János mondott beszédet. A megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte az alakulatot, a nagy számban megjelent hozzátartozókat. Kiemelte: a sorkatonák a termelő munka szerszámnil fegyverrel cseréltek fel, hogy most így szolgálják becsülettel a szocialista hazát. A Himnusz hangjai után a csapatzászló előtt messze hangzott az újoncok ajkáról: „Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonája leszek!.. " Az esküt tett karhatalmisták nevében Haák József honvéd érzéseiket kifejezve arról beszélt, hogy odaadással teljesítik kötelességeiket a hadseregben. Ezt követően Ferka Mihály alezredes, az alakulat parancsnoka ünnepi beszédében szeretettel üdvözölte az esküt tett újoncokat, hozzátartozóikat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival, majd az egység díszelvonulásával ért véget. A délutánt az újoncok és hozzátartozóik együtt töltötték a laktanyában. Határőrök eskütétele A határőrséghez bevonult újoncok ünnepélyes eskütételét szintén vasárnap délelőtt tartották, Hódmezővásárhelyen. Részt vettek a szülők, hozzátartozók, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a társ fegyveres alakulatok képviselői. Az ünnepségen Földvári László őrnagy mondott beszédet, s köszöntötte az esküt tett határőröket, hozzátartozóikat. Az ünnepség az egység díszelgésével fejeződött be. maid a Szegedről és a szegedi járásból i's bevonult újoncok szüleikkel, hozzátartozóikkal a laktanyában töltötték a délutánt. A szegedi járás mtmkásoreinek évzáró gyűlése A szegedi járás Móra Ferenc munkásőr zászlóalja évzáró egységgyűlését tartotta Szegeden, a MAV Művelődési Otthonban. Az ünnepi gyűlésen - részt vett Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Karsai Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, valamint a KISZ járási bizottságának, a járási tanácsnak és a rendőrségnek, honvédségnek a képviselői is. A megyei pártbizottság nevében Siklós János köszöntötte a munkásőröket, majd tájékoztatót adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Huszka Márton zászlóaljparancsnok részletesen szólt a zászlóalj életéről, a jövő évi feladatokról. Az új munkásőrök eskütétele után Török József nyújtotta át a leszerelő, tartalékállományba kerülő munkásöröknek a munkásőrség országos parancsnoksága által adományozott Munkásőr Emlékérmet és emléklapot. Többen Kiváló Parancsnok és Kiváló Munkásőr jelvényeket kaptak. Közéletünk hírei ELUTAZOTT A KAMBODZSAI DELEGÁCIÓ Hétfőn délelőtt elutazott hazánkból a Son Sann miniszterelnök-helyettes vezette kambodzsai delegáció. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, valamint más hivatalos személyek. A delegáció tiszteletére elutazás előtt Fehér Lajos ebédet adott. ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG A jugoszláv pártmunkásküldöttség, amely Otmar Kreacsicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével látogatást tett hazánkban, vasárnap elutazott Budapestről. A küldöttséget elutazása előtt fogadta Biszku Béla. az MSZMP PR tagja, a KB titkára. (MTI) Mezőgazdaságunk1965 ben Irta: Dr. Dimény Imre, az MSZMP Kii mezőgazdasági osztályának vezetője MEZŐGAZDASÁGUNK tevékenységének fő irányát 1965-ben lényegében a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata jelölte meg. A határozatnak megfelelően 1965-ben a mezőgazdaságban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodás tervszerűbbé létele és hatékonyságának fokozása, a meglevő lehetőségek jobb hasznosítása. Bár a mezőgazdaság idei termelési és felvásárlási tervét 3 —4 százalékos lemaradással teljesíti, a mezőgazdaság dolgozói és vezetői az 1965ös esztendőben is lényegében eredményesen dolgoztak. Főképp azért lehet ezt a megállapítást tenni, mert közismert, hogy ebben az esztendőben a természeti csapások sorával kellett a mezőgazdaság dolgozóinak megbirkózniuk. A száj- és körömfájás, az egérkár. a 120 napig tartó dunai árvíz, a belvízkárok, a lényegesnél nagyobb mértékben fellépő növényi betegségek (szőlő- és dohányperonoszpóra, fitoftóra stb.), a növények késői beérése miatti szokatlanul nagyfokú öszi munkatorlódás, lényeges károkat okoztak mezőgazdaságunknak. illetve jelentősen növelték termelési költségeit. Az, hogy ezekkel a (természeti és egyéb csapásokkal fiatal szocialista mezőgazdaságunk meg tudott küzdeni, újból annak szilárdságát bizonyítja. Mezőgazdaságunk az 1965ós esztendőben 1964-hez hasonlóan eleget tett egyik igen fontos feladatának; saját termésből biztosította az ország kenyérgabona-ellátását. A búza termésátlaga holdanként 12.5 q. Ilyen magas termésátlag a magyar mezőgazdaság történetében még nem fordult elő. Országosan mintegy 30 ezer vagonnal több kenyérgabona termett a tervben figyelembe vettnél. Rekordtermés volt kukoricából és cukorrépából is. A kukorica termésátlaga holdanként meghaladja a 17 mázsát, míg a cukorrépa termésátlaga a 170 mázsát. Ezek az eredmények már megközelítik a legfejlettebb országok eredményeit. A kukorica viszonylag magas termésátlaga és az őszi és tavaszi árpa jó termése ellenére sem tudjuk állatállományunk abrakszükségletét teljes egészében hazai termésből biztosítani. Az 1965-ös esztendőben legfőképpen a kedvezőtlen időjárás következtében a tervezettnél és a tavalyinál is kisebb a kertészeti kultúrák termése. A zöldségfélék termése mintegy 5—6 százalékkal maradt alatta a Az önállóság nem kerülhet szembe a szocialista gazdaság alapelveivel, így a központi irányítás, a bővített szocialista újratermelés elveivel. Az önállóság csak addig és olyan értelemben növekedhet, ameddig az az össztársadalmi igényeket számbavevő és azt kifejező központi gazdaságvezetés hatékonyságát erősíti, a szükségletek teljesebb kielégítését segíti. Nem kívánatos a vállalati önállóság •olyan foka. amelyben a központi irányítás erőtlenné válik, az értéktörvény spontán mechanizmusa anarchikus piacot teremt, a vállalatok érdeke a tudatosan és tudományosan megfogalmazott népgazdasági feladatoktól eltávolodik. A különböző történelmi időszakokban a vállalati önállóság foka igen eltérő volt. A Szovjetunióban, a fiatal proletárállam kise [-letet, tett arra, hogy bizonyos területekon a vállalati önállóságot megszüntesse. E vállalatok úgy dolgoztak, mint az állami költségvetésből finanszírozott intézmény: kiadásaikat a költségvetés fedezte, bevételeiket oda fizették bc. Kiderült, hogy ez a módszer nem célravezető. Ekkor kialakult az úgynevezett önálló' elszámolás rendszere, amely részben a termelesi eszközök társadalmi tulajdonának, részben pedig az áru- és pénzviszonyok elismerésének következménye volt. Az önálló elszámolás azt jelentette, hogy a vállalat önálló jogi személy; kiadásait bevételeiből fedezi; önálló anyagi érdekeltsége van. Nincs túl nagy beleszólása feladatainak meghatározásába. jórészt a felsőbb utasításokat hajtja végre. lehetséges egy ennél „lazább" forma is, amelyben a vállalatot már nem köti a tervmutatók nagy száma, hanem viszonylag önállóan határozza meg feladatait és azok teljesítésének módját, eszközét. Az Ilyen vállalat már maga lép fel a piacon, minél nagyobb nyereséget hozó termékek gyártására törekszik. a piachoz rugalmasan alkalmazkodik. Egy vagv két fő tervmutatóiát határozzák csak meg. egyébként szabadon dolgozik. A központi gazdaságirányítás a jövedelemelvonási formákkal, a hitelpolitikával, az árrendszerrel befolyásolja a vállalati tevékenységet. A vállalat gyakorlati munkájába csak akkor szól bele. ha alapvető népgazdasági feladatokról, fejlesztési koncepciókról, halaszthatatlan exportérdekekről, nagy beruházásokról, rekonstrukciókról stb. van szó. Nagyjából ez az a vállalattípus, amely a gazdaságirányítási rendszer reformja alapján kialakul. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a hagyományos, önálló elszámolásos forma elavult, túl merev. A vállalatok teljes önállósága a szocialista népgazdaságban szintén nem alkalmazható. Leginkább célravezető a vállalati önállóságnak az a foka. amelyben a gazdalkodás rugalmasabb. a feladatvállalás szabadabb, de munkájában kötve van, a termelési eszközök társadalmi tulajdonához, a központi gazdaságpolitika elveihez, a szocialista gazdálkodás alapvető szabályaihoz. Előnye, hogy a szükségletekhez rugalmasabban alkalmazkodik. kezdeményezhet, kockáztathat. ..vállalkozhat", hátránya, hogv nehezebben. kifinomultabb eszközökkel ösztönözhető a népgazdasági érdek irányában. Ha ezek az eszközök — ár, hitel, adó stb. — nem elcg kidolgozottak. megalapozottak, a vállalati tevékenység egy-egy eleme könnyen kicsúzhat a központi gazdaságvezetés kezéből. Egyebek között ezért is kiván oly nagy körültekintést és elegendő időt a gazdaságirányítás új rendszerének kialakítása. DR, PIKOTlT OTTO tervezettnek. Ezen belül főleg a paradicsom, az uborka, a paprika termése volt kevesebb. A gyökér- a káposztafélék termése viszont általában magasabb volt a 'ervezettnél. A bor termése mind mennyiségében, mind pedig minőségében gyengébb a tervezettnél és a múlt évinél is. A szőlő termése kb. fele a múlt évinek és kétharmada a tervezettnek. A gyümölcsféléké is — kivéve a szilvát — szin' 'n kisebo a tervezettnél. A kisebb termés ellenére a nyers és feldolgozott kertészeti termékekből együttcsen többet exportáltunk, mint 1964-ben. Ezzel, valamint a gyengébb terméssel függ össze az, hogy ezen termékek fogyasztói ára ebben az esztendőben növekedett. Így például a burgonya fogyasztói ára 10 —12 százalékkal, a zöldségféléké 15—17 százalékkal, a gyümölcsféléké pedig 14—16 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A SZARVASMARHA-ALI.OMÁNY a száj- és körömfájás ellenére növekedett; ez év szeptemberében 15 ezer darabbal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezen belül azonban a tehénállomány mintegy 7 ezer darabbal csökkent. A tehénállomány a nagyüzemekben nőtt, míg a háztáji gazdaságokban a múlt évekhez hasonlóan tovább csökkent 12 ezer darabbal. Tehát 1965-ben sem sikerült megállítani azt a káros tendenciát, amely a háztáji gazdaságokban a tehénállomány csökkenésében mutatkozott meg. A sertésállomány valamivel kisebb a múlt évinél, ezen belül azonban számottevő a kocaállomány csökkenése. Az utóbbi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csökkent, és ez főleg az 1966. évi termelési és felvásárlási előirányzatok teljesítésében jelenthet komoly nehézséget. A mezőgazdasági termékek kivitele 1965-ben olyan cikkek irányába tolódott el, amelyek a belter.iesebb gazdálkodásra utalnak. Ez jelzi többek között, hogy az idei esztendőben mintegy 195 000 tonna friss gyümölcs, ezen belül 120 ezer tonna alma. 185 ezer tonna főzelékkonzerv és paradicsompüré. 20 és fél millió liter palackozott bor került kivitelre. Az idei mezőgazdasági export teljes értékének több mint 40 százalékát hús és húskészítmények. valamint egyéb állati termékek, vaj. sajt, tojás stb. tették ki. Az idei esztendő eredményességét igázolja például az. hogy 1965-ben több mint 2,2 milliárd deviza forint a mezőgazdaság export-import aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utóbbi évek átlagánál. A mezőgazdaság az ismert nehézségek ellenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt évi decemberi határozatának azon fontos célkitűzését, hogy javítsuk az ország külkereskedelmi mérlegét. | Mindez úgy vált lehetségessé. hogy közben a belső szükségletek kielégítése is a terveknek megfelelően alakult. A mezőgazdaság 1965. évi eredményei a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödéséről tanúskodnak. Arról szólnak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termelnek, egyre nagyobb biztonsággal lehet rájuk támaszkodni, mind nagyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismételten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dolgozik, határozottabban ragaszkodik szövetkezetéhez. Az elért eredmények arról is tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beruházás, amit a mezőgazdaságban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg, s nem lesz hiábavaló az a nagyarányú befektetés sem. amit az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdaság fejlesztésére szánunk. Igazuk volt mindazoknak, akik bíztak a nagyüzemek fölényében, abban, hogy érdemes áldozni a mezőgazdaság és a jövő érdekében. AZ 1965. ÉVI EREDMÉNYEKHEZ természetesen nagyban hozzájárult az, hogy a műtrágya, valamint a takarmánykeverékek használata tovább növekedett. Az. hogy a beruházások volumene 1965-ben is számottevő volt; az összes beruházás egyötöde a mezőgazdaságba került. Ennek eredményeként a termelőerők színvonala a mezőgazdaságban tovább növekedett; tovább szilárdultak és fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Főként aaokban a termelőszövetkezetekben volt ez számottevő, amelyek megfelelően éltek a személyes anvagi érdekeltség lehetőségével, amelyek képesek voltak önállóbban gazdálkodni, s így jobban élvezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, akik jól sáfárkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi és egyéb eszközökkel. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvonások az átlagosnál is nagyobb mértékben érvényesülhettek, illetve ahol a helyi lehetőségek kihasználását nagvobb mértékben tudták érvényesíteni. ezek révén is jelentős mértékben növelték gazdálkodásuk hatékon vs ág it. Az elért eredmények mellett néhány területen továbbra is számottevő lemaradás mutatkozik. Így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómag-termesztésünk. burgonya- és zöldségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk területén is kicsi az előrehaladás. Ezek azok a problémák. amelyekkel a jövőben többet kell foglalkoznunk. Nem tekinthető elégségesnek a takarmánygazdálkodásban elért fejlődés, valamint a háztáji gazdaságok lehetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség. Ezek egyébként ezek a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintsük olyanoknak. amelyek az elkövetkezendő időszak központi kérdései. Ezen belül természetcsen alapvető feladatunknak továbbra is a kenyérgabonaellátás hazai termésből történő biztosítását kell tekintenünk; ezért a vetések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább időben és jó minőségben végezzünk el. Napjainkban pedig mind nagyobb gondot kell fordítanunk a gépek javítására. Annál is inkább, mert ez ma a legsürgősebb olyan feladat, amivel nagyban megalapozhatjuk a jövő évi eredményes tevékenységünket, gazdálkodásunkat, azt. hogy jödaság termelése mintegy 5 vő esztendőben a mezógazszázn!*!.''"' haladhassa meg az idei esztendőben elért eredményt. Kedd, 1963. december 21. OtL-MAGÍARORSZÁQ 3