Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

Felesküdtek a szegedi karhatalmi újoncok (Somogyidé feiv.) A karhatalmi alakulat újoncai felsorakoztak az eskütételre Vasárnap délelőtt a szege­• di karhatalmi alakulathoz idén ősszel bevonult újon­cok fegyelmezetten sorakoz­tak fel a Hunyadi téri Dó­zsa sportpályán. Ott voltak ' szüléik, hozzátartozóik, hogy ' részesei legyenek szeretteik, az újoncok eskütételének. Az ünnepségen megjelentek: Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára, továbbá a KISZ me­gyei és városi bizottságának Szeged mj. városi ranacs végrehajtó bizottságának és • társ fegyveres alakulatok­nak megyei, szegedi képvi­selői, vezetői. Kürtszó jelezte az ünnep­ség kezdetét, majd Siklós János mondott beszédet. A megyei és a városi pártbi­zottság nevében köszöntötte az alakulatot, a nagy szám­ban megjelent hozzátartozó­kat. Kiemelte: a sorkatonák a termelő munka szerszá­mnil fegyverrel cseréltek fel, hogy most így szolgálják be­csülettel a szocialista hazát. A Himnusz hangjai után a csapatzászló előtt messze hangzott az újoncok ajká­ról: „Esküszöm, hogy a Ma­gyar Népköztársaságnak hű­séges katonája leszek!.. " Az esküt tett karhatalmisták nevében Haák József hon­véd érzéseiket kifejezve ar­ról beszélt, hogy odaadással teljesítik kötelességeiket a hadseregben. Ezt követően Ferka Mihály alezredes, az alakulat parancsnoka ünnepi beszédében szeretettel üdvö­zölte az esküt tett újonco­kat, hozzátartozóikat. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival, majd az egység díszelvonulásával ért véget. A délutánt az újon­cok és hozzátartozóik együtt töltötték a laktanyában. Határőrök eskütétele A határőrséghez bevonult újoncok ünnepélyes esküté­telét szintén vasárnap dél­előtt tartották, Hódmezővá­sárhelyen. Részt vettek a szülők, hozzátartozók, a he­lyi párt-, állami és társa­dalmi szervek, valamint a társ fegyveres alakulatok képviselői. Az ünnepségen Földvári László őrnagy mon­dott beszédet, s köszöntötte az esküt tett határőröket, hozzátartozóikat. Az ünnepség az egység díszelgésével fejeződött be. maid a Szegedről és a sze­gedi járásból i's bevonult újoncok szüleikkel, hozzátar­tozóikkal a laktanyában töl­tötték a délutánt. A szegedi járás mtmkásoreinek évzáró gyűlése A szegedi járás Móra Fe­renc munkásőr zászlóalja évzáró egységgyűlését tar­totta Szegeden, a MAV Mű­velődési Otthonban. Az ün­nepi gyűlésen - részt vett Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Török József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Karsai Ferenc, a munkásőr­ség országos parancsnoká­nak helyettese, valamint a KISZ járási bizottságának, a járási tanácsnak és a rendőrségnek, honvédségnek a képviselői is. A megyei pártbizottság nevében Siklós János kö­szöntötte a munkásőröket, majd tájékoztatót adott idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Huszka Márton zászlóaljparancsnok részlete­sen szólt a zászlóalj életé­ről, a jövő évi feladatokról. Az új munkásőrök eskü­tétele után Török József nyújtotta át a leszerelő, tar­talékállományba kerülő mun­kásöröknek a munkásőrség országos parancsnoksága ál­tal adományozott Munkásőr Emlékérmet és emléklapot. Többen Kiváló Parancsnok és Kiváló Munkásőr jelvé­nyeket kaptak. Közéletünk hírei ELUTAZOTT A KAMBODZSAI DELEGÁCIÓ Hétfőn délelőtt elutazott hazánkból a Son Sann mi­niszterelnök-helyettes vezet­te kambodzsai delegáció. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes, valamint más hivatalos személyek. A delegáció tiszteletére elutazás előtt Fehér Lajos ebédet adott. ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG A jugoszláv pártmunkás­küldöttség, amely Otmar Kreacsicsnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjá­nak vezetésével látogatást tett hazánkban, vasárnap el­utazott Budapestről. A kül­döttséget elutazása előtt fo­gadta Biszku Béla. az MSZMP PR tagja, a KB tit­kára. (MTI) Mezőgazdaságunk1965 ben Irta: Dr. Dimény Imre, az MSZMP Kii mezőgazdasági osztályának vezetője MEZŐGAZDASÁGUNK te­vékenységének fő irányát 1965-ben lényegében a Köz­ponti Bizottság 1964. decem­ber 10-i határozata jelölte meg. A határozatnak megfe­lelően 1965-ben a mezőgaz­daságban az eddigieknél na­gyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodás tervszerűbbé létele és hatékonyságának fokozása, a meglevő lehető­ségek jobb hasznosítása. Bár a mezőgazdaság idei terme­lési és felvásárlási tervét 3 —4 százalékos lemaradással teljesíti, a mezőgazdaság dolgozói és vezetői az 1965­ös esztendőben is lényegé­ben eredményesen dolgoz­tak. Főképp azért lehet ezt a megállapítást tenni, mert közismert, hogy ebben az esztendőben a természeti csapások sorá­val kellett a mezőgazda­ság dolgozóinak megbir­kózniuk. A száj- és körömfájás, az egérkár. a 120 napig tartó dunai árvíz, a belvízkárok, a lényegesnél nagyobb mér­tékben fellépő növényi be­tegségek (szőlő- és dohány­peronoszpóra, fitoftóra stb.), a növények késői beérése miatti szokatlanul nagyfokú öszi munkatorlódás, lényeges károkat okoztak mezőgazda­ságunknak. illetve jelentő­sen növelték termelési költ­ségeit. Az, hogy ezekkel a (természeti és egyéb csapá­sokkal fiatal szocialista me­zőgazdaságunk meg tudott küzdeni, újból annak szi­lárdságát bizonyítja. Mezőgazdaságunk az 1965­ós esztendőben 1964-hez ha­sonlóan eleget tett egyik igen fontos feladatának; sa­ját termésből biztosította az ország kenyérgabona-ellátá­sát. A búza termésátlaga holdanként 12.5 q. Ilyen ma­gas termésátlag a magyar mezőgazdaság történetében még nem fordult elő. Országosan mintegy 30 ezer vagonnal több ke­nyérgabona termett a tervben figyelembe vett­nél. Rekordtermés volt kukori­cából és cukorrépából is. A kukorica termésátlaga hol­danként meghaladja a 17 mázsát, míg a cukorrépa termésátlaga a 170 mázsát. Ezek az eredmények már megközelítik a legfejlettebb országok eredményeit. A ku­korica viszonylag magas termésátlaga és az őszi és tavaszi árpa jó termése el­lenére sem tudjuk állatállo­mányunk abrakszükségletét teljes egészében hazai ter­mésből biztosítani. Az 1965-ös esztendőben legfőképpen a kedvezőtlen időjárás következtében a tervezettnél és a tavalyinál is kisebb a kertészeti kul­túrák termése. A zöldségfé­lék termése mintegy 5—6 százalékkal maradt alatta a Az önállóság nem kerülhet szem­be a szocialista gazdaság alap­elveivel, így a központi irányítás, a bővített szocialista újraterme­lés elveivel. Az önállóság csak addig és olyan ér­telemben növekedhet, ameddig az az össztársadalmi igényeket számbavevő és azt kifejező központi gazdaságve­zetés hatékonyságát erősíti, a szük­ségletek teljesebb kielégítését segíti. Nem kívánatos a vállalati önállóság •olyan foka. amelyben a központi irá­nyítás erőtlenné válik, az értéktör­vény spontán mechanizmusa anar­chikus piacot teremt, a vállalatok ér­deke a tudatosan és tudományosan megfogalmazott népgazdasági felada­toktól eltávolodik. A különböző történelmi idősza­kokban a vállalati önállóság foka igen eltérő volt. A Szovjetunióban, a fiatal proletár­állam kise [-letet, tett arra, hogy bizo­nyos területekon a vállalati önállósá­got megszüntesse. E vállalatok úgy dolgoztak, mint az állami költségve­tésből finanszírozott intézmény: ki­adásaikat a költségvetés fedezte, be­vételeiket oda fizették bc. Kiderült, hogy ez a módszer nem célravezető. Ekkor kialakult az úgynevezett ön­álló' elszámolás rendszere, amely részben a termelesi eszközök társa­dalmi tulajdonának, részben pedig az áru- és pénzviszonyok elismerésének következménye volt. Az önálló elszámolás azt jelentette, hogy a vállalat önálló jogi személy; kiadásait bevételeiből fedezi; önálló anyagi érdekeltsége van. Nincs túl nagy beleszólása feladatainak megha­tározásába. jórészt a felsőbb utasítá­sokat hajtja végre. lehetséges egy ennél „lazább" for­ma is, amelyben a vállalatot már nem köti a terv­mutatók nagy száma, hanem vi­szonylag önállóan határozza meg feladatait és azok teljesítésének módját, eszkö­zét. Az Ilyen vállalat már maga lép fel a piacon, minél nagyobb nyeresé­get hozó termékek gyártására törek­szik. a piachoz rugalmasan alkalmaz­kodik. Egy vagv két fő tervmutató­iát határozzák csak meg. egyébként szabadon dolgozik. A központi gaz­daságirányítás a jövedelemelvonási formákkal, a hitelpolitikával, az ár­rendszerrel befolyásolja a vállalati tevékenységet. A vállalat gyakorlati munkájába csak akkor szól bele. ha alapvető népgazdasági feladatokról, fejlesztési koncepciókról, halasztha­tatlan exportérdekekről, nagy beru­házásokról, rekonstrukciókról stb. van szó. Nagyjából ez az a vállalat­típus, amely a gazdaságirányítási rendszer reformja alapján kialakul. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a hagyományos, önálló elszámolásos forma elavult, túl me­rev. A vállalatok teljes önállósága a szocialista népgazdaságban szintén nem alkalmazható. Leginkább célravezető a vállalati önállóságnak az a foka. amely­ben a gazdalkodás rugalmasabb. a feladatvállalás szabadabb, de mun­kájában kötve van, a termelési esz­közök társadalmi tulajdonához, a központi gazdaságpolitika elveihez, a szocialista gazdálkodás alapvető sza­bályaihoz. Előnye, hogy a szükségle­tekhez rugalmasabban alkalmazko­dik. kezdeményezhet, kockáztathat. ..vállalkozhat", hátránya, hogv nehe­zebben. kifinomultabb eszközökkel ösztönözhető a népgazdasági érdek irányában. Ha ezek az eszközök — ár, hitel, adó stb. — nem elcg ki­dolgozottak. megalapozottak, a válla­lati tevékenység egy-egy eleme könnyen kicsúzhat a központi gaz­daságvezetés kezéből. Egyebek között ezért is kiván oly nagy körültekin­tést és elegendő időt a gazdaságirá­nyítás új rendszerének kialakítása. DR, PIKOTlT OTTO tervezettnek. Ezen belül fő­leg a paradicsom, az uborka, a paprika termése volt ke­vesebb. A gyökér- a ká­posztafélék termése viszont általában magasabb volt a 'ervezettnél. A bor termése mind mennyiségében, mind pedig minőségében gyen­gébb a tervezettnél és a múlt évinél is. A szőlő ter­mése kb. fele a múlt évi­nek és kétharmada a terve­zettnek. A gyümölcsféléké is — kivéve a szilvát — szin­' 'n kisebo a tervezettnél. A kisebb termés ellenére a nyers és feldolgozott kertészeti termékekből együttcsen többet exportál­tunk, mint 1964-ben. Ezzel, valamint a gyengébb terméssel függ össze az, hogy ezen termékek fogyasztói ára ebben az esztendőben növekedett. Így például a burgonya fogyasztói ára 10 —12 százalékkal, a zöldség­féléké 15—17 százalékkal, a gyümölcsféléké pedig 14—16 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A SZARVASMARHA-AL­I.OMÁNY a száj- és köröm­fájás ellenére növekedett; ez év szeptemberében 15 ezer darabbal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Ezen belül azonban a tehénállomány mintegy 7 ezer darabbal csökkent. A tehénállomány a nagyüze­mekben nőtt, míg a háztáji gazdaságokban a múlt évek­hez hasonlóan tovább csök­kent 12 ezer darabbal. Te­hát 1965-ben sem sikerült megállítani azt a káros ten­denciát, amely a háztáji gaz­daságokban a tehénállomány csökkenésében mutatkozott meg. A sertésállomány va­lamivel kisebb a múlt évi­nél, ezen belül azonban szá­mottevő a kocaállomány csökkenése. Az utóbbi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csök­kent, és ez főleg az 1966. évi termelési és felvásárlási elő­irányzatok teljesítésében je­lenthet komoly nehézséget. A mezőgazdasági termé­kek kivitele 1965-ben olyan cikkek irányába tolódott el, amelyek a belter.iesebb gaz­dálkodásra utalnak. Ez jelzi többek között, hogy az idei esztendőben mintegy 195 000 tonna friss gyümölcs, ezen belül 120 ezer tonna alma. 185 ezer tonna főzelékkon­zerv és paradicsompüré. 20 és fél millió liter palacko­zott bor került kivitelre. Az idei mezőgazdasági export tel­jes értékének több mint 40 százalékát hús és húskészít­mények. valamint egyéb ál­lati termékek, vaj. sajt, to­jás stb. tették ki. Az idei esztendő eredményességét igázolja például az. hogy 1965-ben több mint 2,2 milliárd deviza forint a mezőgazdaság export-im­port aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utóbbi évek átlagánál. A mezőgazdaság az ismert ne­hézségek ellenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt évi decemberi határozatának azon fontos célkitűzését, hogy javítsuk az ország kül­kereskedelmi mérlegét. | Mindez úgy vált lehetséges­sé. hogy közben a belső szükségletek kielégítése is a terveknek megfelelően ala­kult. A mezőgazdaság 1965. évi eredményei a fiatal szocia­lista mezőgazdasági nagy­üzemeink további erősödésé­ről tanúskodnak. Arról szól­nak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termelnek, egy­re nagyobb biztonsággal le­het rájuk támaszkodni, mind nagyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismételten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dol­gozik, határozottabban ra­gaszkodik szövetkezetéhez. Az elért eredmények arról is tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagy­arányú befektetés, beruhá­zás, amit a mezőgazdaság­ban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg, s nem lesz hiábavaló az a nagyarányú befektetés sem. amit az elkövetkezen­dő időszakban a mezőgazda­ság fejlesztésére szánunk. Igazuk volt mindazoknak, akik bíztak a nagyüzemek fölényében, abban, hogy ér­demes áldozni a mezőgazda­ság és a jövő érdekében. AZ 1965. ÉVI EREDMÉ­NYEKHEZ természetesen nagyban hozzájárult az, hogy a műtrágya, valamint a takarmánykeverékek hasz­nálata tovább növekedett. Az. hogy a beruházások vo­lumene 1965-ben is számot­tevő volt; az összes beruhá­zás egyötöde a mezőgazda­ságba került. Ennek ered­ményeként a termelőerők színvonala a mezőgazdaság­ban tovább növekedett; to­vább szilárdultak és fejlőd­tek a szocialista termelési viszonyok. Főként aaokban a termelőszövetkezetekben volt ez számottevő, amelyek megfelelően éltek a szemé­lyes anvagi érdekeltség le­hetőségével, amelyek képe­sek voltak önállóbban gaz­dálkodni, s így jobban él­vezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, akik jól sá­fárkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi és egyéb eszközökkel. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvoná­sok az átlagosnál is nagyobb mértékben érvényesülhettek, illetve ahol a helyi lehető­ségek kihasználását nagvobb mértékben tudták érvénye­síteni. ezek révén is jelen­tős mértékben növelték gaz­dálkodásuk hatékon vs ág it. Az elért eredmények mel­lett néhány területen to­vábbra is számottevő le­maradás mutatkozik. Így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómag-termesz­tésünk. burgonya- és zöld­ségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk terü­letén is kicsi az előrehala­dás. Ezek azok a problé­mák. amelyekkel a jövőben többet kell foglalkoznunk. Nem tekinthető elégséges­nek a takarmánygazdálko­dásban elért fejlődés, vala­mint a háztáji gazdaságok lehetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásá­val tovább javítható a me­zőgazdaságban is a gazdál­kodás hatékonysága, a terv­szerűség. Ezek egyébként ezek a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintsük olyanok­nak. amelyek az elkövetke­zendő időszak központi kér­dései. Ezen belül természe­tcsen alapvető feladatunknak to­vábbra is a kenyérgabona­ellátás hazai termésből történő biztosítását kell tekintenünk; ezért a vetések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még in­kább időben és jó minőség­ben végezzünk el. Napjaink­ban pedig mind nagyobb gondot kell fordítanunk a gépek javítására. Annál is inkább, mert ez ma a leg­sürgősebb olyan feladat, amivel nagyban megalapoz­hatjuk a jövő évi eredmé­nyes tevékenységünket, gaz­dálkodásunkat, azt. hogy jö­daság termelése mintegy 5 vő esztendőben a mezógaz­százn!*!.''"' haladhassa meg az idei esztendőben elért eredményt. Kedd, 1963. december 21. OtL-MAGÍARORSZÁQ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom