Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. JETEK} COIEGl*JJ 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 55. évfolyam, 298. szám Ara: 60 fillér S/ombat, 1965. december 18. á Szovjetnnio Legfelsőbb Tanácsanak küldöttsége a Ganzban Hogy alinnk most? A KMP megalakulásának emlekmuzenmaban Rennyire savanyu az ecet? Pirul a társadalom K

omoly dolgainkat mi leginkább humorban tudjuk és szeretjük megtárgyalni. Semmiről sem Írtak tán több humoreszket, mint az egyéni erkölcsi kisiklások és a társadalmi felelősség összefüggéseiről. Az egyik szerző nagyon szellemesen közeli tette meg a témát: megírta, hogy miután a brigád fejére olvasták Kovács Rudinak a tisztességtől való eltávolodását és elzüllését, egyik-másik brigádtag annyira szívére vette az esetet, hogy bánatában inni kezdett. De nemcsak ők, hanem az egész gyár, az egész iparág, az egész váro6 pirult felelőssége tudatában! Azok is, akik sohasem hallották ezt a nevet, akik sohasem látták Kovács Rudit leszédülni a kocsmaszékről. Mert hogy nem kísérték figyelemmel az életét, s így nem tudtak a megfelelő lélektani pillanatban közbeavatkozni! Ennek a nyomasztó érzésnek pedig azóta sincs nyugta és vége, tovább kell szégyenkezni, mert kiderült, hogy nemcsak Kovács Rudi és nemcsak alkohol. hanem Keller Marcel is. meg Kendi Ali is, és nemcsak sikkasztás, hanem emberölés is... Vagyis: mint másodrendű vádlott, mindig oda kerül az erkölcsi törvényszék elé a brigád, az üzem, a lakóbizottság, a tömegszervezetek — én, te, < 6. Majdhogynem cinkosként, mert azt mondja • bírói meg a morális gondolatmenet: igen, fiatal huligánok nőket inzultáltak, sorozatos betöréseket követtek el, éjszakánként pusztították a köztulaidont - de mit tett az iskola, a KISZ? Mit tett, hogy mindez meg ne történjék? Mit sem tudott a banda kettős életéről! És miért nem tudott? Mert a legnagvobb titokban csinálták. De hogy fordulhatott elő. hogy kijátszották őket? Nem volt elég éber a tanári kar meg az ifjúsági szervezet. És miért nem volt elég éber a tanári kar meg az i/iúsági szervezet. Mert egyoldalú a nevelési munkája... és így tovább. Részt vettem egy fegyelmi lárgvaláson. amely olvan határozatot hozott, hogy elbocsát ia B. K.-t, minthogy többszöri figyelmeztetés ellenére sem lehet megbízni munkájában. italossága miatt. A pohár betelt, a türelmi idő lejárt... S mit mondott B K.? „A vád igaz, nem tagadom. De hadd kérdezzem meg: mit tettek maguk azért, hogy megmaradjak a tisztesség útján? A figyelmeztetéseken túl mit tettek? Csak beszéltek, de senki sem állt mellém, senki sem fogta meg a kezemet a harmadik nagyfröccs után, aenkí nem vont baráti körébe. hogy megóvjon a régi cimboráktól..." Szóval: már ők is tudják a verset. Kitanulták, hogy nálunk ember az emberért felelősséggel tartozik és ezt a felelősséget a maguk módján idézik a maguk mentségére. E

nyhítő körülmény lesz mindig, ha meg lehet állapítani a környezet „közömbösségét", a társadalom „mulasztását", mintha csak a mi közvéleményünk dajkálná a bűnt. Ehelyett úgy tudjuk, hogy a társadalom minden fóruma óv. int. nevel, tisztességre, becsületre szoktat, intézményesen is. emberi buzgolkodásból is Sehonnan nem hangzik el biztatás, csak visszatartás De a megelőzés preventív formáival W találkozunk. Hányszor és hányszor közbeavatkozik a társadalom keze! Hányszor és hányszor előz meg az emberi figyelem, lelkiismeret, törődés kisiklásokat! Sohase törődtek nálunk ennyit azzal, hogy az ember egyenes úton járjon, mint éppen a szocializmusban! Mégis újabb és újabb tételeket rónak fel a közös lelkiismeretre! Csoda lenne, ha ennyi apellálás után tényleg elfásulna egyszer a közösség érzéke az ilyen dolgok iránt? Mi valóban azon vagyunk, hogy olyan társadalmi közeget teremtsünk, amelyben a bűn,a léhaság, az anyagiasság, az erkölcstelenség nem jut lélegzethez. Nevelési módszereink között fontos tisztessége van a megelőzésnek. Élünk ezekkel a kötelességekkel kevésbé jól, jól, vagy jobban. Többre is képesek vagyunk személyesen is: visszatartjuk gyanús, kétes vállalkozásoktól, akiről feltételezünk hajlandóságot; ellenőrző pártfogásba vesszük azokat, akik már megbotlottak. Dehát mindent a társadalom oldjon meg — az egyén igyekezete nélkül és sokszor annak ellenére? Hiszen végül is csak Kendi szúrta le az áldozatot a pénz reményében s csak Keller sikkasztott el háromnapi bevételt — a társadalom ellenére. Vagyis jog szerint a társadalom sértett. Az előző összefüggést tehát meg is fordíthatjuk" mit tettek ezek a társadalom ellen! Nehéz ebből a körből kijutni. Nemrégen a televízió is „belegabalyodott". Ankétfélét rendezett a képernyőn a magánügv és a társadalmi ügy erkölcsi határeseteinek összefüggéseiről. S a szenvedélyes vítázók ismét megdorgálták a társadalmat, mondván, elnézi, eltűri, hogy a borgőztől elvadult Felkai üti a feleségét, kizavarja a gyerekeit az ágyból a téli éjszakába. Miért hagyják? Aztán végül ők is odajutottak, hogy itt már kevés a rábeszélés, a hatásában hálátlan figyelmeztetés, mert a családvédelem is rendőri módszereket kíván olyan esetekben, amikor már a pedagógia, a társadalmi ráhatás nem segít. Csakhogy habozunk ezeket az intézkedéseket igénybe venni, vagy az ezekre vonatkozó rendeleteket, törvényeket megfontolás tárgyává tenni. bj em közömbösséget hirdetek én, dehogy is! A társadalom sok mindenre képes neveléssel, gonr doskodással, ellenőrzéssel. Egy-egy közösség valóban restelli. szégyelli is, ha környezetéből valaki a bűn útjára jut. Csakhogy az ilyen esetekben az első megtévesztett mindig a közvetlen környezet. a kollektíva. Az ügy tanulságai természetesen beszédesek lehetnek a további közösségi magatartás szempontjából. De hogy mindig csak piruljunk, restellkedjünk. mert valamilyen pulpitusról fejünkre szórják vaz erkölcsi leckét, a részességét, ez így önmagában már frázissá silányult és méltán lett a humoristák legnyergeltebb lova. Tegyük meg, amit kell, s ha lehet, senki se mulassza el a nevelés, a visszatartás lehetőségét, de a bűnözés, az erkölcstelenség előforduló esetei miatt a szégyenkezést, pironkodást hagyjuk meg a tetteseknek, akiknek felelősségét csöppet sem kisebbítheti a társadalom erkölcsi érzékenysége — söt inkább súlyosbítja. SZ. SIMON ISTVÁN A SZÜKSÉGLETEKNEK MEGFELELŐEN JAVÍTANUNK KELL A SZAKMUNKÁS UTÁNPÓTLÁST — A TÁRGYI FELTÉTELEK SZÉLESÍTÉS E — ÉLÉNK VITA, ÉSZREVÉTELEK Ülést tartott a városi tanács A szegedi megyei jogú városi tanács tegnap, pénteken délelőtt ülést tartott a Kálvin téri pártház nagytermében. Dr. Biczó Györgynek, a városi tanács vb elnökének megnyitó szavai után a tanácsülés Árvái Józsefnek, a városi tanács vb elnökhelyettesének elnöKletével végezte munkáját. A tanács első napirendi pontként a városi szakmaközi bizottsággal együtt, a Munkaügyi Minisztérium, a szegedi iparitanulóképző iskolák és több üzem képviselőinek részvételével behatóan tárgyalta Szeged szakmunkás utánpótlásának helyzetét, s az ezzel összefüggő további feladatokat. A második ötéves tervben Szeged ipara és kereskedelme is jelentősen fejlődött. Ez egyebek között azzal járt, hogy a város fiataljainak köréből már nem lehetett biztosítani a szakmunkás utánpótlást. Az új ipari tanulók, illetve a leendő szakmunkások ezért szinte az egész megye fiataljaiból kerültek és kerülnek ki. A szakemberképzés viszont Szegeden túlnő a város határain. Több képzési ágban, mint például mezőgazdasági gépszerelő, a város több megye számára ad szakemberekét. A varos könnyűiparának jelentős fejlődése cs ezzel együtt a nehézipar megjelenése szükségessé tette a szakemberképzés meggyorsítását. A szakemberképzésben a javulás számszerűen mérhető. 1960-ban Szegeden 12 ezer 554 volt a vizsgával rendelkező szakmunkások száma. Ez év végére mintegy 18 ezer szakmunkás dolgozik a különböző gyárakban. A szakmunkás utánpótlás azonban a szükségletekhez képest korántsem kielégítő. Egyebek között kevés a kőműves. lakatos. ács. pék, vasöntő. Ezekre és más szakmákra a szükségesnél kevesebb számban jelentkeznek a fiatalok. Ezeknek többféle oka van. s tükrözi a munkáranevelés gyengeségeit is. Társadalmi feladat annak megértetése, hogy minden mnnkának becsülete, rangja van. Ezt sokkal hatékonyabban eló kell segítenie a pályaválasztási tanácsadásoknak. Lehetőséget kell találni arra, hogy a fiatalok megismerjék az egyes szakmákat, azok szépségeit. Az ipari tanuló képzés, általában a szakmunkás utánpótlás tárgyi feltételeinek biztosításában is előre kell lépnünk az elkövetkezendő években. A lányok szakmunkásképzésétől húzódoztak és húzódoznak az üzemek. Ez annál is inkább helytelen, mert a munkaerő utánpótlásának nagyrésze a nők közül kerül ki. Minden olyan területen, ahol a nők foglalkoztatottsága lehetséges, — női munkaerőket kell alkalmaznunk. A tanácskozás megállapítja. hogy az ipari tanulóképzést, a szakmunkás utánpótlást az eddiginél sokkal tervszerűbben. a tényleges szükségletekhez igazodva kell végezni. A tanács állást foglalt amellett, hogy végrehajtó bizottsága az ipart fejlesztő, vagy telepítő szervektől ezután is kérje a szakmunkások képzésének időbeni megkezdését, a tárgyi feltételek — tanterem, tanműhely — építését. Az iskolákban a politechnikai képzést is célszerűbbé kell tennünk, ezáltal is hozzájárulva a szakmák jobb megismertetéséhez. Az élénk vitában a felszólalók mindegyike rámutatott a szakmunkás utánpótlás fontosságára, az ehhez szükséges tárgyi feltételek tökéletesítésének indokoltságára. A szakmunkás utánpótlás az alapvető kérdésekhez tartozik, hiszen a jövő munkásosztályáról van szó. Fejlődő szocialista életünk megkívánja, hogy magasabbszintűvé tegyük a szakmunkásképzést mind szakmailag, mind a korszerű műveltség tekintetében. A szakmunkás utánpótlás biztosítása nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is teendő. A vitában sorrendben felszólalt: Kovács Alajos, Nitsinger Gyula, László Nándor, Börcsök Lajos, Nagy Sándor. Zombori János, Papp Gvula, Vas István, Antali Sándor, továbbá a Munkaügyi Minisztérium képviseletében Farkas Lajosné. A szakmunkás utánpótlás helyi államhatalmi feladatainak végrehajtásáért a tanácsülés határozatokat hozott. Második napirendi pontként a tanácsülés jóváhagyta a városi tanács jövő évi munkaprogramját. A városi tanács 1966-ban is — mint eddig — a város egész lakosságát érintő közérdekű kérdéseket tárgyal meg testületi ülésein. A város fejlődését, s lakóinak életét érintő kérdéseket tárgyal a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően a tanácstagok bejelentéseire, interpellációira került sor. Többen szóvá tették a helyi autóbuszközlekedés kérdéseit. E témával a városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozik majd. a lakosság észrevételeinek alapján. Végül dr. Biczó György az 1965. év utolsó tanácsülésén a városi tanács vb nevében köszönetet mondott a tanácstagoknak, hogy eredményesen munkálkodtak a közügyeket szolgáló helyi állami feladatok végrehajtásában. Kállai Gyula fogadta Dinh Ba Thí-t Kállai Gyula, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thi-t, a Dél. vietnami Nemzeti Felszadadítási Front budapesti irodájának vezetőjét. Péter János külügyminiszter ugyancsak bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thi-t. (MTI) Kambodzsai küldöttség érkezett hazánkba Son Sann miniszterelnökhelyettes vezetésével pénteken délelőtt kambodzsai delegáció érkezett Budapestre. a delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Lugossy Jenő művelődésügyi miniszerhelyettes, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok intézetének alelnöke, Szarka Károlv külügyminiszter-helyettes, Kós Péter főosztályvezető, Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. (MTI) Lengye! pártmunkás* küldöttség Magyarországon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására pénteken Tadeusz Rudolfnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével pártmunkás-küldöttség érkezett hazánkba. Automatizálás minél szélesebb körben Megkezdődött az országos faipari konferencia Pénteken reggel a Technika Házában megkezdődött a Faipari Tudományos Egyesület által rendezett Országos faipari konferencia. A tanácskozáson, melyet mint az egyesület elnöke. Róka Pál, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet alelnöke nyitott meg. körülbelül 250 hazai és 20 külföldi - bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel. NDK-beli, román és szovjet — szakember vesz részt. A cél, amelyet a faipari szákemberek maguk elé tűztek. és amelyhez e konferencia révén is közeledni szeretnének, az automatizálás minél szélesebb körű bevezetése. aminek viszont előfeltétele a sorozatarvártásra, sőt bizonyos vonatkozásokban a nagvsorozat-gyártásra való áttérés. A konferencán a hazai és a külföldi szakemberek éppen erre vonatkozó tapasztalataikat és kutatási eredményeiket kívánják egymás előtt kölcsönösen feltárni. (MTI) Nyugdíjas újítók ankétja Szegeden Nyugdíjas újítók egész napos ankétját rendezte meg pénteken a szakszervezetek szegedi székházában a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei Bizottsága. A tanácskozáson nagy számban vettek részt a terület textilipari vállalatainak nyugdíjasai, közöttük olyanok, akik egykor sok százezer forint értékű újításokat valósítottak meg. Az ankét előadói ezúttal először a nyugdijasokkal ismertették a terület textilipari vállalatainak jövő évi újítási feladatterveit. Elhatározták, hogy január elsején megnyitják a nyugdíjas újítók klubját, s megrendezik a fiatal és idős újítók közös klubdélutánjait, szakmai tapasztalatcseréjét. A klubban rendelkezésükre bocsátják a textiles műszaki könyvtárak anyagát, előfizetnek számukra a szakmai folyóiratokra. Már az ankéton öt idős nyugdíjast beválasztottak a textiles szakszervezet megyei bizottságába. Azt tervezik, hogy minden textilgyárban létrehozzák a nyugdíjas újítók brigádját. Az ankét tapasztalatai alapján arra számítanak, hogy a tevékeny idős szakemberek segítségével évente legalább 30 százalékkal növelhetik a terület textilgyárainak eddigi, újításokból származó, évi 6—7 millió forintos megtakarítását MM j^mL • jgfljsb & .yofjőfóftffi&kttrö KK JM i w é? 1 JPIt A Tiltakozas — lílVOQll ussai'VUSün brit miniszterelnök december 16-án felszólalt aa ENSZ-közgyűlés ülésén. Amint Wilson a szónoki emelvényre lépett, az ENSZ afrikai tagállamainak képviselői kivonultak az ülésteremből, tiltakozásul Anglia rhodesiai politikája ellen /