Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

1 Modern elképzelések a népi táncban Az ÉDOSZ Szeged népi együttesének új műsora Mint lapunk is hírül ad­ta, november 20-én nagy si­kerrel mutatkozott be az ÉDOSZ Szeged népi együt­tese Budapesten a néptánc­együttesek bemutató színpa­dán új típusú néptánc- és mozgásművészeti műsorával. A tízéves jubileumát ün­neplő együttes nagy utat tett meg napjaink modern elképzeléseinek megvalósítá­aáig. A megalakulást köve­tő első célkitűzések még csupán a megye folklór anyagának összegyűjtését és feldolgozását jelentették. dernesítéshez; megindult tehát az áttérés az újra. A jelenlegi csúcson nek — juhász, kanász, csikós — három eszközzel — fokos, bot, ostor— való táncát for­málták meg, ahol a különböző táncmozgások összhangja do­minál. Az Elégia lánytánc pedig ennél is magasabb szintet jelent: egy tragédiát visznek színpadra, vagyis már nem kizárólag népi anyagot^ s a zene és tarta­lom összhangját fejezik ki a tánc eszközeivel. A tánclépé­sek tehát már gondolatokat Ez az új témában és megfogalmazásban egyaránt jelentkezik, s lényegében azt jelenti, hogy a néptánc­mozgalmat fokozatosan az általános és egyetemes tánc­művészet helyettesíti. így került az együttes műso­rába a Pátfalvi szvit, mély­ít nek anyaga eredeti folklór- Jelenítenek " meg" Ezen az - ra támaszkodik ugyan, de úton jutottak el a jelenlegi zeneben és motivikaban uj csúcsra: Bartók zenéjét, az­koncepciok szerint készült. az ma(jas fokon inegkompo­Letroiönno'< az életképek MiT,t neve is mutatja. Apát- nált müzenét koreografáltak, ' . ^^ falván gyűjtötték össze, amely mögött azért mindig fiatalok és öregek dalait, ott lüktet, ott él a népzene, táncait, s ezt úgy kompé- Megszületett a Hajnal, Este nálták meg, mely hason- a székelyeknél és a Medve­lit a regény felépítéséhez, tánc új felfogású színrevite­Először jönnek a férfi-, pá- le. ros- és lánytáncmotivumok Az ÉDOSZ Szegedi népi­— mint a szereplők bemu- együttese december 6-i fubi­tatásn, majd ezeket kidől- leumi előadásában a Nemzeti gozzák, variálják — bonyo- Színházban az új néptánc­dalom, aztán visszatérnek művészet bemutatása mellett az elejéhez, s a kódával tízéves repertoárjuk legsike­zárnak — ez a megoldás. A resebb darabjai is szerepel­Pátfalvi szvit után a kö- nek, s bizonyára elnyerik vetkező fok az eszközös majd a szegedi közönség tet­tánc. A kompozíoó címe: szését. Virtusból. Itt három ember- Nlkolénvi István Köztudomású, hogy a néptánc, mint színpadi mű­vészet, csak a felszabadulás óta léterak. Ennek a rövid, két évtizednyi múltnak Je­lentős részében csak a lány­tánc, a férfitánc és a párna­tánc szerepelt; ezeket va­riálták. Körülbelül Í955—56 táján jelentkezett az új igény, a lassan monotonná váló üzemi együttesek szín­vonalán mozgó népi tánc­művészet megreformálására. Létrejött átmeneti periódus­ként a szvittszerűség, mely már magában hordozta az új elemeket. Az együtte­sek. művészeti vezetőd felke­resték a falusi táncos össze­jöveteleket, bálakat, lako­dalmakat, de elmentek vá­sárokba is, s megpróbálták a látottakat színpadra ír­ni a népi tánc sajátos for­manyelvén. így keletkeztek a cselekményes táncok, életképek. Ez a műfaj Jó­val többet tudott nyújtani a köcaönségnek, s lehetőség nyílott nagyobb lélegzetű, komplett műsorok összeállí­tására. Heg fel aló színvonalon így fejlődött 838 ÉDOSZ Is. 1956-ban még ropogtak a fegyverek, miikor az ének­karral kibővített együttes az országban elsőnek pró­bákat tartott, s 57 tava­szán a nagyközönség előtt már összefüggő, komoly produkcióval debütált Me­rigetőn volt a címe műso­ruknak, melynek néhány év leforgása alatt a len gyed és csehszlovák közönség is tapsolt Az 1963-as szolnoki fesztiválon az együttes ve­zetői látták, hogy az or­szág különböző részében működő népi táncosok el­sajátították már az újszerű elgondolásokat. Azt tó meg­állapították, hogy a szege­di gárda elérte art a szín­vonalat, ahol a siker remé­nyében kezdhetnek a mo­A KISZ jövő évi (erveiből Két és fél millió óra társadalmi munka A KISZ Központi Bizott­ságában elkészítették az ön­kéntes nyári ifjúsági építő­táborok jövő évi program­ját. A tervezet szerint 1966­ban 32 központi és hét egye­temi tábor nyílik majd ha­jránkban, s azt várják, hogy 28140 középiskolás és egye­temista népesíti be ezeket. A különböző feladatok megoldásában a középiskolá­sokra és köztük is a lányok­ra számítanak elsősorban. Az elgondolások szerint» ugyanis 22 tábor lakói a gyümölcs- és zöldségszedés­ben, növényápolásban, ező­lőkötözésben stb. kamatoz­tatják segítőkészségüket. Ezenkívül a Szilas patak szabályozásában, csatorna­építkezésekben, a balatoni műút munkálatain, valamint a budapesti, a gödöllői, a miskolci, a pécsi és a veszp­rémi egyetemek beruházá­sainak kivitelezésében vesz­nek majd részt a fiatalok. A tervek szerint jövőre legalább 2,5 millió órát dol­goznak a fiatalok a külön­böző feladatok megoldásán. (MTI) Közelebb a kultúrával a pusztai emberhez Befejeződtek a megyei állattenyésztési napok Tegnap délután befejeződ­tek a Csongrád megyei ál­lattenyésztési napok. Hód­mezővásárhelyen a Petőfi Sándor Művelődési Házban a két napon elhangzott elő­adások és korreferátumok több fontos kérdésre hívták íef a figyelmet. Nemcsak ar­ról volt szó. hogyan fejlő­dött az elmúlt évtizedben a megye állatállománya, ha­nem szóba kerültek a prob­lémák is. Ballabás Sándor, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója például eredmé­nyek felsorakoztatásával kezdte beszámolóját. Rámu­tatott arra, hogy tíz év alatt kilencvenezerröl kétszáztíz­ezer fölé emelkedett a me­gye juhállománya. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok lépést tartottak az ipar követelményeivel: a racka és a cigája juhokat bő gyapjú hozamú fésűs meri­nói fajtával váltották fel. Ennek köszönhető, hogy ug­rásszerűen emelkedett a gyapjútermelés és növeke­dett a hazai piacra és kül­A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ a lakosság szolgálatában Bővítettük javító részlegeink számát, felhívjuk fi­gyelműket, hogy kályhák és tűzhelyek, vaskapuk, üvegtetők, szerkezeti munkák javítását, készítését váiialjuk. Problémáival keresse fel részlegeinket Jósika utca 13. sz. — Telefon: 33-88. Kályhák és tüzelőhelyek kivételévé: Szent László u. 7. sz. — Telefon: 34-13. xK. 518 -p földre szállított pecsenyebá­rányok száma. Ezek óriási eredmények, de mind sürgetőbben jelentkest­nek a problémák is, ame­lyek nem abban mutatkoz­nak meg, hogy a porge ka­lapot és az ezüstpitykés mel­lényt felváltja a modern öl­tözet, hanem abban, hogy fogynak a juhászdinasztiák. Éppen a nagy juhásza tokkal rendelkező gazdaságok küz­denek szakember-utánpótlási gondokkal. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell találni a módját a pusztai emberek és család­juk életkörülményei kultu­ráltabbá tételére. A város ugyanis csalogatja a fiatalo­kat,. akik egyre kevesebb számban folytatják apjuk mesterségét. A város vará­zsát kell valahogyan ellen­súlyozni. Ezen a téren már vannak kezdeményezések. A Pankotai Állami Gzadaság­ban például a hatalmas pusztaság kellős közepén — elsősorban a jószággondo­zókra való tekintettel — jól felszerelt kultúrotthont épí­tettek. A tanácskozás azért is eredményesnek mondható, mert a résztvevők nemcsak szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak, hanem leszö­gezték, hogy többet kell tö­rődni a szakmában dolgozó, a városoktól távol lakó em­berekkel is. Tényleg családtagok A Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen szo­kássá vált, hogy minden évben megrendezik a kül­földi diákok összejövete­lét az egyetem művelődé­si otthonában. „Menel jobban megismerjük egy­mást, egymás kulturajal" — törte a szót a szimpati­kus Mikol Sarungi, az egy éve alakult Külföldi Diákok Klubjának elnöke a pénteken megrendezett népek barátsága esten. A valóban színes elnökség közepén úgy festett dr. Tóth Károly, az egyetem rektora, mintha csak egv afrikai értekezlet tárgyaló­termébe csöppent volna bele. Két oldalról fekete fiú és népviseletbe öl­tözött lány vette körül. — „Tudjuk, nincsenek könnyű helyzetben a Sze­geden tanuló külföldi diá­kok; otthonuktól több ezer kilométernyire, tá­vol a családi kör melegé­től. Nem is olyan régen még vendégként kezeltük őket, ma azon ha n már családtagok nálunk; épp­úgy dicsérjük és feddjük őket, mint magyar kollé­gáikat" — mondta a rek­tor megnyitó beszédében. Az asztalt lehozzák, a függöny szétnyílik, s egy valódi, hamisítatlan nem­zetközi felvonulás veszi kezdetét. Sotos Tsikkos ciprusi fiú honfitársain kí­vül rhodesiai, arab, ira­ki, ghanai, nigériai, ke­nyai és burmai orvosje­löltek műsorát konferál­ja többnyire nehezen ért­hetően; de hisz ebben ép­pen ez a szép, amilyen gyöngyöző homlokkal bir­kózik a számára keserű­édes anyanyelvünkkel. — Tiszta szívvel és őszintén — hangoztatta —, hiszen nem vagyunk művészek. Igaz, a nagy Armstrong különben énekel, mint a fekete Johny és a mongol Boshigt összesen, mégis akkora sikerük van, hogy a ruhatárban közkí­vánatra többször megis­métlik a Felkelő nap há­zát. Benn a teremben ez­alatt arab diákok hazai népdalokat adnak elő, s a teljességhez tényleg csak a homok és teve hiányzik. A protokoll után kü­lön szobában látják ven­dégül a külföldi diákok professzoraikat, tanárai­kat, míg amott bál kez­dődik. Boshigt Gongor Iawin ulánbátori medi­kusjelölt letette már a gitárt, falhoz támaszkod­va sört iszik. — Nincs honvágyad? — Megszoktam. — Hány nyelven tudsz? — Angol, francia, né­met, orosz, magyar, mon­gol, latin — számold ki; csak ezért nem fizetnek, legalábbis egyelőre. — Hol jártál eddig, hová tartasz? — Angliában filmszí­nésznek készültem, itt orvos leszek. Valószínűleg valamelyik afrikai kórház­ban kötök ki. Huszonnégy éves, s be­járta már Sanghajt, To­kiót, Londont, Budapestet, de — mint mondta — csak ott érezte jól magát, ahol társasága volt. Itt Szegeden van, de nem­csak neki, a többieknek is. Hiába, tényleg család­tagok ... N. I. NEMES SZÍVVEL Őrsök és tettek az „Úttörők a hazáért" mozgalomban Figyelem ! Expressz tisztítást újra vállalunk tártdón belül. 1 heti ha­Szeee-n Patyolat Vánalat xS. 18 871 A jubileumi esztendőt — idén huszadik életévébe lépett a Magyar Üttörők Szövetsége — új mozgalom­mal köszöntötték a magyar pionírok. Az „Üttörők a ha­záért" mozgalom, melynek célja a munkában való mi­nél aktívabb részvétel, a közösségi érzés erősítése, színes úttörőélet kialakítá­sa, nemsokára kéthónapos lesz. Ma már nem titok a nemes tettek sora, amelye-* ket szeptember 29-én je­lentkezésképp hortak nyil­vánosságra a pajtások, s az­óta is új meg új cseleke­detek gyűlnek a kis króni­kaírók tolla alá. Bizza ránk, bácsi! Segítettem... Felvittük ... Megcsináltam... Az őrs elvállalta ... Láttuk, hogy egymaga nem bírja ... Oda­mentem ós art mondtam: bízza ránk bácsi! Így vált­ják egymást a mondatok. A piros nyakkendős gyerekek kipirulva mesélik, mi min­dent csináltak ók, a Mező Imre nevét viselő 5149-es számú úttörőcsapat tagjai. Ezeket a tetteket nem szabad felnőttszemmel vizs­gálni. Csak a saját gyer­mekkorra visszarévedve ér­szeretetet ajándékozott a gyermekotthon állami gon­dozott kis lakóinak. Matiné, cukorka, séta. A III.-os ..srácok" búcsúkérdése: Ugye máskor is eljöttök? Azóta már három alkalom­mal búcsúztak így az őrs tagjai, újra meg újra ellá­togatnak a ragaszkodó ap­róságokhoz. még őrsvezetője, a VIII.-oa Rácz Bori kiváló úttörő cí­mével is büszkélkedhet. Igazi sapka és tárcsa És lehetne 6orolni: őr­sök és tettek, újabb őrsök és újabb tettek. Persze, nemcsak a Tiszára tekintő iskolában, hanem másutt is. Ki győzné méltatni mind­egyiket? Az Árpád téri is­kola egyik VIII.-os őrse ír­ja; „az óvoda gyors tataro­zásra szorul. A Béke őrs , , . , ... .. , , vállalta, hogy a óvodás gye­házak számozasaban ónkén- ( rekeket átköltözteti új he­teskedtek. A „Hű testőrök" Ivükre. Egy délelőtt kéziko­A munkáért elSral A VII.-es egyebek kört az Vadrózsák" odesszai A MAV Szcged-Rókus Szer­tárfőnökség fizikai munka­vállalókat alkalmaz. Jelent­kezés ugyanott reggel 8 órától 16 óráig. k. 2949 ,zi át igazán az ember, mi­lyen fontos, érdekes dolgok- v®" rendjén, már (nevüket nem a Dumas-re­gényből, hanem egy segítő­kész úttörőkről szóló könyv­ből vették kölcsön) az isko­lai termek takarításában, ablaktisztításban segédkez­tek az építkezés Idején. A VII,B-s Tigris'őrs jelentke­zési lapján a Szegeden jól ismert paprika mellett a városunkban kevésbé honos csíkos fenevad is szerepel. Ahhoz azonban eléggé „lo­kálpatrióták*', hogy a tig­rist erősen kicsinyített, a paprikát jól felnagyított formában ábrázolják, s így csak EMLÉKEZTETŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Mikulási, karácsonyi játék-ajándékokat a csúcsforgalmi tolongás elkerülésére, ajánljuk mielőbb beszerezni. Most teljes választékból, tetszés szerint, részletes kezelési tanácsadás mellett, ké­nyelmesen vásárolhat Szakárudáinkban, kisegítő játékboltjaink ban, utcai pavilonokban és árusítással egybekötött kiállításainkon. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED, MAKÓ, SZENTES. H. 17.692 Cs. m. V. Iparcikk KISKER. VALL. / ról van itt szö, hogy a cse­lekedet megnevezése mögött mennyi izgalom, élmény, buzgóság, kamaszos kedv és kamaszos életszeretet ma­rad kimondatlan. Mindez a gyermeki ne­messég bizonyára jól lát­szott a másokért vállalt munka során. Például, ami­kor a VIII/B osztály „Bak­fis" őrse (különleges ismer­tetőjelük: fehér pettyes pi­ros masni a köpenyen, csa­takiáltásuk: Fürge ész, friss erő, Bakfísoknál ez a fő!) Odessza-lakótelepen szer­számokat kért a házmester bácsitól, hogy r környéket tisztábbá varázsolják. De a friss erőből többre is telik, most babaruhák varrására készülnek, hadd örvendezze­nek a kis óvodások. Kedves jelenet lehetett az is, ami­kor a VH-es Barátság őrs azért is, mert a paprikafel­dolgozás munkáibői alapo­san kivették részüket. „Csa­tára" a munkáért előre! ki­áltással buzdítják egymást, s hogy eredményesen, arra tanú lehet egy öreg házas­pár; udvartői kertig min­dent ren rl behoztak és to­vábbra is rendet tartanak náluk. ötletes, szép a VI,/D-s „Űrbébi" őrs jelentkezési lapja. Ajánlásuk: „Az Űrbé­bi őrs vállalja, hogy szem­léltetőeszközöket készít az I. osztályosoknak a számo­lás tanulásához." Gesztenye­bútorokat, műanyagcsészé­ket ós -csészealjakat készí­tettek a kicsiknek, s az el­ső osztály tanítónőjének ké­rése szerint akarnak tovább dolgozni. Az őrs ezenkívül csín át is vittünk minden fontos bútordarabot." Ügy látszik, markos gyerekek, s nem félnek „fogjuk meg" munkától, mert ugyanez az őrs egyéb „anyagmozgatá­sokban" is dicséretesen helytállt. A mozgalom legfrissebb felhívása közlekrtlési őrsök alakítására, a forgalmi és egyéb veszélyek föltérképe­zésére, táblák, jelzések el­helyezésére hívja fel a paj­tásokat. A 2129-es számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat tagjafc már előzőleg szervez­ni kezdték a közlekedési ör­söt. Munkájukhoz a rend­őrség közlekedési osztályá­tól kapnak segítséget. Az iskolába indulás és a haza­térés idején már meg is kezdték akcióikat a közleke­dési Örs tagjai, ehhez a tekintély kedvéért hamaro­san igazi sapkát és tár­csát is kapnak. Hányféle név! Vadrózsák és Mazsolák, Ürbébik és Bakfisok, Mackók és Tig­risek. Mindegyiküket feszí­ti az ambíció, a jószándék,­a kamaszos ten ni vágyás. Apró és mégis jelentős ál­dozatokat hoznak iskoláju­kért, s az iskolán túli vilá­gért. És persze az osztály­társakért, a gyengébben ta­nuló pajtásokért is, mert legfőbb teendőjük mégis­csak a jövőt egyengető ta­nulás. Hiszen derék csele­kedet, szép és nemes gyer­meki érzés az is, amikor az úttörő nyugodt szívvel, mentegetődzés nélkül teheti szülei kezébe a bizonyít­ványt. S. M. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1965. november 28,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom