Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-09 / 264. szám

Ötszáz növényfajta - tíz holdon A szegedi főiskolások tanulmányi kertje Szőre? és Szeged között, a határban, a Haladás Termelőszövetkezet szomszédságéban a Dél-Alföldön egyedülálló Mezőgazdasági telep, 10 holdas tangazdaság formálódik napjainkban: a Tanárképző Főiskola mezőgazdaság tan tanszékének új telepe. Alig másfél esztendeje még sívó pusztaság volt e jellegzetesen kötött talajon, a volt tanítóképző, intézel kezdetleges telepén. Nemrég úiabb öt holdat-ragaszthattak a város mezőgazdasági osztálya jóvoltából az eredeti öthöz, s megkezdődhetett a mindmáig tartó betelepítés. Tavaly még mezei nyulak hada rágcsálta, pusztította a frissen telepített csemetefákat, — ma már új kerítések óvják az alakuló mintatelep értékes növényeit, sőt kőművesek szorgoskodnak néhány frissen húzott fal körül is: szolgálati lakás, tanárt szoba, a hallgatók öltözőhelyisége, gépszín, szerszámraktár készül . s válik használhatóvá, itt hamarosan, ha az időjárás bele nem szól az iparkodásba. A mintagazdaség napjainkban formálódik nem csupán a főiskolai mezőgazdaságtan-oktatás korszerűen elősegítő intézménnyé, hanem az egész tájegység 1— Békés. Bécs és Csongrád megye általános iskolái oktatómunkáját istápoló ..főhadiszállása". A közeljövőben a főiskola hallgatói egyrészt a legkorszerűbb termelési módokat sajátíthatják itt el, másrészt megismerkedhetnek minden országunkban termeszthető mezőgazdasági növényfajta jellegzetes tulajdonságaival, azok kezelésével, nemesítésének módozataival, s az egyes fajták termesztése közben összehasonlító kísérleteket végezhetnek. Amint a telep létesítéséből oroszlánrészt vállaló Pállfy György főiskolai adjunktustól, a tanszék vezetőjétől megtudjuk, a telep közvetítő szerepet is vállalt az általános iskolák és a kutatóintézetek között: az általános iskolákat — Dél-Alföld szerte — innen fogják ellátni szaporító anyaggal. A tanszék előadói ezen^a helyen segíthetik, elő majd a három megye szakpedagógusainak továbbképzését is. E sokrétű feladat betöltésére rendelkezésre áll a többi között olyan gabonatermő tábla, amelyen 32 búzafajtét és 8 rozsfajtát mutatnak be;-köztük kínai, japán és ausztráliai búzakülönlegességeket is. melyekhez a tápiöszelei agrokísérléti intézet szolgáltatott vetőmagot.. A HUNGAROFRUKT . Vállalat segítségével tizenkét szamóeafe.üát mutatnak be, s igen sok málnafélét is. összesen 250 fajta szántóföldi s ugyancsak 250 fajta kerti növény életét, fejlődését szemlélhetik a hallgatók, s fénglógiai (csírázási, „bokrosodási stb.) megfigyeléseikből szakdolgozatok s a2 országos diákköri konferenciára pályázati tanulmányok készülnek. D. E. Közel 200 új iparigazolvány Ülésezett a KI0SZ Csongrád megyei választmánya A KIOSZ Csongrád megyei választmánya tegnap Szegeden ülésezett Részt.vett az értekezleten Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Zomborl János, a szegedi m. j. városi tanács vb ipari osztályának vezetője, valamint Sípos István a KIOSZ országos választmányának tagja, a KETTI igazgatója. A megyei vezetőség beszámolóját Sass Ferencné, a KIOSZ megyei titkára ismertette. Elmondotta, hogy a múlt évi felmérések sZeriht 216 újabb kisiparos működésére volt szükség a megyében. Az eltelt fél évben 197 iparigazolványt adtak ki, s ezzel számszerűen túlnyomórészt sikérült az igényeket kielégiteni. Ennek ellenére a lakosságnak végzett javító-szolgáltatás tökéletesítéséért még több iparigazolványt kell kiadni. Gyólarét községben például nincs kisiparos. Szükség lenne villanyszerelőre Domaszéken, Dócon női szabóra, Ambrózfalván kőművesre stb. Az ellenőrzések során a KIOSZ ' képviselői megtudták: még mindig kevés a másodállásban működő kisiparos. A megyében összesen eddig 10 iparos kért működési errSédélyt másodállásra. Pedig a javítő-szolgáltató tevékenységben igen sokat segíthetnének. Sok szó esett az ipari tanulók képzéséről is. Az Országos Tervhivatal a megye kisiparosainak tanulószerződtetési tervét az idén 261 főben határozta meg. A (ervet négy tanuló hiányával teljesítették, de sok kisiparos maradt tanuló nélkül, főleg a vasiparban és az építőiparban. Jövőre jelentősen növelni akarják a kisiparosok Ipari tanuló szerződtetését, hogy ezzel is hozzájáruljon a kisipar a lakosság igényeinek kielégítéséhez. A beszámolót élénk vita követte, majd a legjobban dolgozó helyi csoportoknak jutalmat adtak át. Ugyancsak jutalmazták a rriegyei választmány több tagját. Védjük meg vetéseinket! A mezőgazdasági termelőÜzemek legfontosabb teendői közé tartozik most az őszi kalászosok védelme; azokon a területeken, ahol vetés előtt nem fertőtlenitetSeprűért hitelt ? Az épülő kovácsműhely szomszédságában „szétrobbantott" nagy faltömeg kusza összevisszaságában gépek, alkatrészek hevernek szanaszét. Szétrombolták a régi javítóműhelyt, újat akarnak helyette — hallom a tsz elnökétől. Csakhogy a bontás előtt — ez más helyeken így szokás — kihordják az épületből a benne levő értékeket. A szétvert műhely sarkában felkiáltójelként még ma is ott áll a kályha, dacosan, mintha az egész ég alját fel akarná fűteni. A kőtörmelék között a néhai műhelyben, találok egy elárvult MlA-motort is. Biztosan még javításra hozták ide, ehelyett azonban rászakitották a műhelyt. Pár lépéssel távolabb félig-meddig betemetve egy nagyteljesítményű szivattyú hever, mintha kapacitása teljében találta volna el ezt is egy bomba. Talán már sohasem lesz főbbé nyár. amikor ismét öntözni kell majd az újszegedi határt?! Kőhajításra sincs ide a tsz géptelepe. S ha lehet, Itt még nagyobb a rendetlenség. az összevisszaság. Aratógépek, több is. Az .egyik rosszabb, csúnyább, mint a másik. Vetőgépek. ekék szanaszét félig lebontva. mindenféle hulladék, ócsl^aság társaságában. Még értő kezeknek is tartós munka lenne szétválogatni: mi ebből a hatalmas szemétdomb tartalmából a használható munkaeszköz és mi az. amit már rég el kellett volna adni a MÉHnek. Azonban még mielőtt a MÉH emberei megjelennének, a szegedi népi ellenőrzésnek is akadna itt látnivaló. Mindezeket nem is érdemesíteném szóra, a nyilvánosság előtt, ha csupán az építkezésekkel járó szokásos rendetlenség volna az újszegedi Haladás Tsz központi majorjában. Sajnos, nem így van. Pedig a vezetőknek nem kellene meszszlro menni egy kis jó példáért. A szegedi Felszabadulás és a Móra Ferenc tsz-ek gazdái készséggel szolgálnának ezzel. Náluk példáját láthatnák annak; hogyan kell vigyázni a parasztemberek nehéz munkáját könnyítő gépekre? Fodor István elnök, amikor szóvá tettem neki ezt a rendetlenséget, ezzel érVeit:' — Mi túlságosan mostoha gyerekei voltunk eddig a vórösnak. Nekünk még 'nem adtak pénzt kórszerű gépszínek, tárolók, műhelyek építésére. Dehát csak nem hosszú lejáratú állami hitelből irtották ki az öles gyomokat a Felszabadulás, az Üj Éiet vagy a Móra Ferenc tsz-ek majorjaiból? Seprűvásárláshoz sem szükséges állami hitel! Ha igen, akkor sürgősen interpellálok a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójához: még ma írjon alá úlabb 1 mi Hió forintról szóló hosszú lejáratú hitelt az újszegedi Haladós Tsz javára. Cs. J. lék a talajt, nagyobb arányú csócsároló- és mocskospajorfertőzésre kell számítani. Ahol a csócsóroló és a különböző fejlettségű mocskospajpr együttesen található, a holdanként számított 2,5—3 kilogramm Hungária DL 40-es permetezőszer, vagy 1.5—2 kilogramm Lard-tox DL permetezőszer bizonyul leghátásosabbnak. Rendkívül fontos, hogy a figyelőszolgálatot mindenütt szervezzék meg. s a fertőzés észlelése esetén azonnal kezdjék meg a védekezést. A figyelőszolgálatot ellátó személyek egyúttal eredményesen védekezhetnek a mezei pocok ellen is, amennyiben az ellenőrző munkájuk során pocokirtó szert visznek magukkal, s az utak, árokpartok, valamint a gabonatáblák szélein található lakott pocoklyukakba 3—5 szém Arvalint tesznek. Különösen a Dunántúlon fenyeget újabb pocokinvázió. Legfontosabb teendő a fertőzési gócok sürgős felderítése és szükség esetén a védekezés azonnali megkezdése. Miniszteri utasítás á találmányokról A kohó- és gépipari miniszter utasítást adott ki az újításokról és a találmányokról. November 30-ig felül kell vizsgálni, hogy az előző években alkotott és a vállalathoz bejelentett, de meg nem valósított, nagyobb jelentőségű újítások és találmányok megvalósítása az időközben elért miiszaki fejlődés eredményeként, lehetővé vált-e. Intézkedett a •miniszter, hogy olyan' külföldi szabadalmakat, amelyele fenntartásához nem fűződik népgazdasági érdek, meg kell szüntetni. ÚTON ..Minden ember a maga szüzföldjét töri fel..." — egy öreg vasutas fogalmazza meg ezt a gondolatot Viktor Rosownak (a Szállnak a darvak világhírű szovjet Írójának) Szegeden most bemutatott Úton című darabjában. Ez a gondolat alapvetően végigvonul az egész irói mondanivalón. A főhőst, Vovát, egy most érettségizett moszkvai-fiút kísérjük el az útján — a reálison és a jelképesen is —, amely számára a „szűzföldre" vezet. Nem, nem a valóságos szűzföldekre, bár útja-sorsa oda ls elveti. Számára azonban a társadalom, a gyerekem berböl felnőtté váló fiú elé meredő élet számos kérdőjele jelenti a maga szűz földjét, amelyet meg kell, s meg akar törni. Vannak fiatalok, akiknek nem okoz töprengést, hogyan éljenek, de többnyire éppen az értékesebbek, a gondolkodóbbak keresik a bennük megfogalmazott sok-sok miértre a feleletet. S a probléma, belső konfliktusuk és külső öszszeütközésük a „felnőtt világgal" éppen abból adódik, hogy nem elégszenek meg a megszokott feleletekkel, még kevésbé frázisokkal, jelszavakkal akkor sem, ha ezek mögött Igaz hevületek, valódi igazságok rejlenek. ¥ lyen fiatalember Vova is. Nyugtalanul keresi a helyét az életben, s hovatovább mindenkivel szembekerül. Szemtelen, cinikus, mihaszna embernek ítélik azok, akik csak a felületet látják. Persze nem ls könnyű ezt a felületet, a Vova és a hozzá hasonlók néha hamis önérzetből, érzékenységből, büszkeségből, bizalmatlanságból szövődött-gyúródott lelki burkát áttörni. Még az olyan hozzá hasonló — bár kevésbé tépelődő, egészségesebben reagáló — kislánynak sem, mint Szima, akivel végül is a legjobban megértik egymást. Nagyon élő témát állított színpadra Rozov, akinek hazánkban már eddig bemutatott három darabjából is (Boldogság, merre vagy? — Felnőnek a gyerekek — Udvarol a gyerek) az ifjúság I mai sorsa, gondolkodása I iránt szenvedélyesen érdeklődő és azt jól Ismerő író szólalt meg. Ezúttal is ifjúsági témában, de felnőttekhez, fiatalokhoz egyaránt Intézi szavait. A felnőttekhez talán leginkább abban, hogy a most felnövekvő új nemzedék már más talajban gyö- kerezik, számára már nem személyes élmény apái véres, verejtékes küzdelme, új élményekbe és új küzdelmekbe Indul. Könnyebb vagy nehezebb? — mindenesetre más. S ehhez nem vértezik fel az általánosságok, az üres szónoklatok, ha mégoly szivből fakadnak is. Hát még a gazemberségek, a csalárdságok! A szerző következetes önmagához: nem kíván megnyugtató sémákat teremteni az útkereső, a lázadozó fiatalok számára. Azt sugallja, amit a beszámolóm elején idéztem; kinek-kinek magának kell a saját küzdelmét, sőt a saját forradalmát is megvivnia. De nem egyedül! Legalábbis a ml társadalmunkban már semmiképpen sem. Az Üton-nak éppen ez az egyik legnagyobb értéke, hogy megvilágítja: a Vováknak a maguk erejükkel, a maguk emberségükkel kell megtalálniok helyüket az életben, de a társadalom — mondjuk ki: a szocialista társadalom — igaz embereinek a segítségét mindig maguk mellett érezhetik. S ezt az emberséget, a maguk forradalmát vívó vagy megvívott emberek személyes hatását mindenütt ott kell érezniük a bakterház háborús veterán vasúti őrében éppúgy, mint egy vidám munkásfiúban, vagy egy jóérzésű orvosnő személyében. Rozov számos valósághű figurával (még ha többnyire csak illusztratíven is) népesítette be darabját, pólusokkal és ellenpólusokkal, amelyek között Vova • sorsának előre kel' haladnia. 4 darab gondolatai idő' szerűelc, a mi hazai viszonyaink között is azok. Sokszor mély és szép igazságokat fogalmaz, nemcsak Magyarországi ősbemutató a Szegedi Nemzeti Színházban (Siflis felvétele) Haragosokbői szerelmesek ... Vova és Színia (S/abó Kálmán ét uemjén Gyöngyvér) az ütőn II. részében mondataival, hanem a szituációk teremtésével is. Azt nem állíthatjuk, hogy mindezzel együtt jár a maga vázolta problémakör teljes kibontása vagy a súlyosabb, veretesebb drámaalkotás igénye. A kétrészes történet lezárása is mintha kisaé könnyedebbre, túl gyorsra sikerült volna. Azt viszont helyesen érzékelteti cselekménye végén, hogy Vova — s az útkereső. de már az előrevivő útra lépett Vovák — mindennapjaiban még lesznek megtorpanások, tévelygések és buktatók, de valamit már megsejtettek, megízleltek az életből, s értelméből. Egyszerű lenne azt mondani, hogy a munka, a dolg06 tennivalók örömét, de mégis valahogyan azt: munkával, a maguk elé tűzött célok eléréséért folytatott erőfeszítéssel helyük, céljuk és rendeltetésük van az emberi közösségben. Szórakoztató és mozgalmas az a keret, amelyet a darab cselekménye, mondanivalója kapott. Mozaikszerűsége elevenen őrzi az eredeti ftlmszcenáriumot, amelyből készült. (Az első változat 1862-ben filmnovella volt A—B—C—D .. . címmel.) A Szegedi Nemzeti Színház Bozóky István rendezésében szokatlan. de mindenesetre figyelemre méltó elgondolással vitte színre. A közönséget érezhetően meglepte, hogy a megszokott díszletek helyett egy körfüggöny előtt magasodó téglalap háttér s mellette fenn — a napot, holdat jelképező — óriási korong tárult a szeme elé. Magán a színpadon tégla és kocka alakú térformák szolgáltak asztal, szék vagy éppen ágy gyanánt. Kellékeket egyáltalán nem alkalmaztatott a rendező: egy-egy teáscsészét, újságot, fényképet éppúgy csak oda kellett képzelnünk a színészek kezébe. mint ahogyan a színre vonatot, gyárat, országutat, munkásszállást, kórházat és egyebet. Puszta játék, eredetieskedés ez csupán? Nem — lényegében a darab struktúrájából adódott: a sok helyen játszódó, filmszerűen pergő cselekményt nehezen lehetett volna kivitelezni a hagyományos díszlet- és színpadi megoldások között. p1 zenfelül mindenekelőtt azt a funkciót szolgálta a kelléktelenség és egybevéve az egész jelzett környezet, hogy a közönség figyelme minél erőteljesebben a darab gondolatiságára, eszmei mondanivalójára irányuljon. (Érdekes eredményre vezetne a nézők megfigyelése ebből a szempontból. Sokkal inkább feszült figyelem uralkodik a nézőtéren az előadás máso-, dik részénél, mert ebben sűrűsödik a drámai mondanivaló, sűrűsödik a darab tartalmi ereje, amely feledteti a tulajdonképpeni külsőségeket.) A színpadi jelzések és eszköztelenségek alkalmazásában kétségtelenül egységes és következetes elveket valósított meg mind a rendező, mind az intencióihoz és az előadás szelleméhez kitűnően alkalmazkodó Székely László díszlettervező. Mégis meggondolandónak látszik, hogy a nagyobb közérthetőség kedvéért most, első alkalommal nem kellett volna-e bizonyos engedményeket tenni." (Szerencsésebb lenne a színpadi helyzetgyakorlatoknak tűnő hosszabb Játékokat a hagyományos színpadi játékkal feloldani vgy legalábbis Jobban kÖZc. teni hozzá. Elkerülhető lenne néhány groteszknek ható helyzet is anélkül, hogv az előadás kialakított stílusát zavarná.) A fényhatások sokat jelentettek a jelenetek hangulatiságában, de bátrabb és ötletesebb alkalmazásukat hiányolhatjuk. Csak két főszerep vonul végig a több mint negyven szereplős darabban, a többiek a társadalmi háttér színfoltjait alkotják rövidebb-hosszabb epizódjaikkal. Frissen és sokszínűen mutatja fel Vova érdekes egyéniségét Szabó Kálmán a neki való szerepben. Némiképpen magán a szerepén ls múlik, hogy kevés az elemző, igazán elmélyedt bensőséges pillanata. Az összkép azonban így is hiteles, meggyőző játékában. Partnerének valamivel kevesebb lehetőség jut Szima megelevenítésében. A figura melegen érző, kedves kisvárosi lányt kíván, akiben szinte öntudatlanul gyullad fel és lobbant társában is lángra egy új érzést, a szerelem egymáshoz fűződő vonzalmát. Itt, ez a vonzalom kimondatlanul érzékelteti, hogy egyben az emberekhez tartozásnak is első szálacskája. Ezt akarja vele jelezni, mondani az író és ezt Bernjén Gyöngyvér pontos átérzéssel, sok bájjal, apró játékokkal szolgálja. ET ár, hogy a népes szereplögárda nem minden. alakjára futotta megfelelő művész a szinhaz együtteséből. Néhány jelentéktelennek vélt részlet nagyobb hangsúlyt kaphatott volna alkalmas színész tolmácsolásában. Egyik-másik szerep igv is markáns megfogalmazást kapott. Közülük ls különösen említésre méltó Simon Erika (orvosnő), Mentes József (öreg vasutas), Gémesi Imre (bakter), Miklós Klára és Kormos Lajos (a szülők), Katona András (a nagybácsi). Király Levente (a vidám Pálcsikov). Kdlay Endre (n művezető Szapunov) és Jászai László (Pável) ha nem ls mindenben egyenértékű, de sikeres alakítása. Legfeljebb még anynyit: a humort, kár helyenként összetéveszteni * annak egy specifikus változatával, a karikatúrával. Benedek Árpád mai, köznapi nyelvezetű, stílusos fordítása és Aldobolyi Nagy György orosz népi hangvételű, hangulatfestő kísérőzenéje segít közelhozni a darabot a magyar nézőkhöz, LÖKÖS ZOLTÁN Kedd, 1965. november 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 5