Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

1965 NOV 3 /\ jtj VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] Öntözés 700 ezer holdon Az Országos Vízügyi Fő- Iák mellett létrejöttek az gazgatáságon előzetesen asz- összefüggő, több állami TTITu •• gazdasag es termeloszovetke­szesitettek az öntözéses gaz- zet földjeire kiterjedő, kor­A MAGYAR SZOCIALISTA MVISKASPAR1 LAPJA 55. évfolyam, 259. szám Ara: 59 fillér Szerda. 1965. november 3. dálkodás ötéves fejlődésériek főbb adatait. A rendkívül csapadékos időjárás követ­keztében az idei nyáron nem volt ugyan szükség va­lamennyi öntözőtelep üze­meltetésére, de ettől elte­szierűen berendezett öntöző­rendszerek. A legnagyobb, a kalocsai — amelynek 7500 holdjára 1600 szórófej per­metezi egyszerre a mestersé­ges csapadékot — egyúttal az ország első automatikus Túlteljesítik az exporttervet Jó már a mohácsi farostlemez 0 Új típusú konyhabútor Belgiumnak £ Jövőre Szegeden is gyártanak exportra leintve a népgazdaság egé- vezérlésű öntözőtelepe. Auto­A Tisza Bútoripari Válla­lat konyhabútor-kivitele a exportot bonyolított le, és mintegy 12 ezer 300 kony­megye tőkés országokba irá- haszekrényt exportált Belgi­hónapról hónapra, negyed­évről negyedévre teljesí­tette az exporttervet, és az eltelt három negyed­nyuló ipari exportjában a umba. A már főként ma­harmadik helyet foglalja el. gyar alapanyagokból telje- évben számottevő minőségi Ennek a jelentősége nyil- sen új típusokat gyártottak reklamációt sem kaptak. A vánvaló. Az export a nagy- és ezáltal vállalat megszületésével egy­idős. Az iparág átszervezése és az exporttermékek gyár­bútorok éleit nem PVC-vel, javultak a gazdasági mn- hanem a felületek színével megegyező műanyaggal zár­1964 ják le. Végeredményben séges alapanyagok miatt gyakran akadozott a termelés. A nehézségek arra késztették a vállalatot, hogy tatók is. Az idei modelleket tásának egyidejű megindí- augusztusában bemutatták az szeptemberrel bezáróan 101,6 tása 1963-ban igen komoly ÁRTEX Külkereskedelmi százalékra teljesítették az nehézségekkel járt. A szük- Vállalatnak, valamint a kül- exporttervet, hiánya földi megrendelőnek, és eae­ket március közepe óta folya­matosan gyártják. átszervezze az exportgyártás Sikerült megoldani rendszerét, s leválassza a korábban jelentkező legna- wiT^^endéTauguszI belföldi gyártástól. Mivel pe- gyobb problémát is, a Mo­dig a főleg importból eredő hácsi Farostlemezgyárral kö- a bSa alapanyagok megmunkálása zosen megjavítottak az ott 1 *n-szé­is gondot okozott, gyártott lakkozott lemezek riátn£n^56darab S speciális gépeket szerez- minőségé^ úgyhogy azok ™ytTlf sLSak a tek be. most nem gyűrődnek, nem . * ^^ Pa"ogzanak megmunkálás­8800 konyhaszekrényt szál­lítottak exportra. A jövő évi modelleket, már mel,yeket rrLár csaknem ki­zárólag magyar alapanyag­Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások Munkaverseny az építőknél Eltűnt egy tér?... Leszerelő katonák Megyei sportaktiva Szegeden szében véve sikeresen telje­sítette ennek az ágazatnak fejlesztési előirányzatát A második ötéves terv, il­letve annak 1962. évi módo­matizált a Balaton vizét hasznosító 3500 holdas, tel­jes egészében a jövő évtől üzemelő balatonaligai öntö­zőtelep is. Az ország harma­sítása előírta, hogy az ön- dik ilyen összefüggö öntözö­tözésre berendezett terület- rendszere Dunaújváros mel­nek 1965 végéig el kell ér- lett épül> s ^^ elkészül­nie a 640 000 holdat. Ez nyír után 4500 hold öntözését tavaly 'megtörtént, az idei év végére pedig a 700 000 holdat is meghaladja. Az ön­tözésre berendezett terület ezek szerint öt év alatt töbo mint háromszorosára bővült. Ezen belül a legkorszerűbb, következett be, amikor a vállalat 30 millió forintos kor. A vállalat az idén már j magyar bútorok Az utóbbi tizenőt évben az életforma változásait, az emberek növekvő kultúrigénye, de leginkább a kismé­retű, modern lakások építése teljesen átalakította hazánk­ban a lakberendezést Eltűntek a sötét hálószobabútorok, a nehéz barokk-utánzatú kárpitozott garnitúrák, s helyüket iparművészek által tervezett, kisméretű, több célnak is megfelelő bútorok foglalták el. A magyar bútortervezés ma már nemcsak a megváltozott életkörülményeket, igé­nyeket veszi figyelembe, hanem a világdivatot is. A „Hangulat" szobaberendezés nem véletlenül kapta nevét Fehér és mogyorószínű fakombinációval készült, a fekhelyek és ülőbútorok kárpitozása narancssárga, bordó, türkizkék, halványszürke, citromsárga, vagy fekete. Ezek­kel a színhatásokkal egy-egy berendezett szoba valóban vidám, otthonos képet mutat A „Csillag" olyan bútorújdonság, amelyet a vidéki bútorboltokban előjegyzésre lehet kapni, ez is bizonyítja sikerét és szépségét. Az új magyar bútorok színhatásuk­ban kellemesek, a bútornál nem a faanyag felülete, in­kább a bútor formája érvényesül. A kiegészítő kárpitozott bótoroknél figyelembe vették a színharmóniákat, a sima, minta nélküli szöveteket használták. be is tudja azokat mutatni Belgiumban. Novemberben és decemberben teljesen áttérnek as új mo­dellek gyártására. A tervek szerint az 1965. évi export túlteljesítéséből nyert valutából újabb gépeket vásárolnak majd. Az előze­tes tárgyalások értelmében 1966-ban itt Szegeden, a Ti­sza Bútoripari Vállalat 3-as számú gyárában is megkez­dődik az exporttermelés. Szegeden irodabútorokat készítenek majd kivitelre. Az Építő-. Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­szervezetének Csongrád me­gyei bizottsága elnökségének legutóbbi ülésén megtárgyal­ták a Tisza Bútoripari Vál­lalat exporttevékenységét, valamint azokat a módsze­reket, melyekkel a szakszer­vezet hozzájárult a jó ered­mények eléréséhez. Felbocsátották a Proton—2. űrállomást A Szovjetunióban nagy tel­jesítményű hordozórakétával sikeresen pályájára juttatták a Proton—2. tudományos ne­hézűrállomást és az ellenőr­ző-, mérőműszerek komp­lexumát. Az együttes hasz­nos teher (a hordozórakéta utolsó fokozata nélkül) épp­úgy, mint a Proton—1. űr­állomás felbocsátásakor, ez alkalommal is 12,2 tonna volt — a legnagyobb hasz­nos teher, amelyet ez ideig földkörüli pályára juttattak. A Proton—2. űrállomást különleges tudományos és mérőműszerekkel látták el a nagy energiájú kozmikus ré­szecskék tanulmányozására. sj^fi - H Pénz, pénz, pénz Statisztika a lakosság bevételeiről A statisztikusok a közel- januárjától december végéig múltban megvizsgálták, ho- 1 milliárd 79 millió forintot gyan alakul az ország lakos- tett ki, s 24 százalékkal ha­ságának jövedelme. A leg- ladta meg az 1960-ast. ösz­utóbbi adatok alapján meg- töndíjakra az elmúlt eszten­állapították, hogy egyetlen dőben 340 millió forintot esztendő leforgása alatt több fordítottak, az emelkedés mint 124 milliárd forintot 1960-hoz képest 88,9 százaié­keresett a városok és falvak kos. A különböző államköl­népe, s például a lakosság esön-sorsolSsokon tavaly 453 tavalyi pénzbevételei csak- millió forinttal húzták ki a nem 25 százalékkal haladták kötvényeket. Biztosítási kár­meg az 1960. évit. térítiés formájában 290 mii­Jövedelmeink között 70 lió forintot vettek fel. (MTI) milliárd 200 millió forintos összeggel természetesen a munkabér áll az első helyen. Ez 1960-1964 között — egy­részt a foglalkoztatottak na­gyobb számának, kisebb rész­ben pedig az átlagbérek nö­vekedésének következménye­ként — 14,3 milliárd forinttal emelkedett. Második helyen a nyugdíjak szerepelnek, összegük négy év alatt 52,4 százalékkal nőtt, s már ta­valy a nyugdíjak emelése előtt megközelítette a 7 mil­liárd forintot. Figyelemre méltó, hogy 1964-ben mintegy négy és fél milliárd forinttal haladta meg az 1960. évit a termelő­szövetkezeti tagok pénzrésze­sedése. Táppénzekre 2 milli­árd 103 millió forintot fizet­tek ki egy év leforgása alatt. Még néhány érdekesség a be­vételi statisztikából: a szá­mok tanúsága szerint a ki­szállások alkalmával kifize­tett napidíjak összege 1964 biztosítja. i Előretekintés öt esztendő alatt lényegi sen megváltozott az öntözött leggazdaságosabb öntözési területek termelési szerkeze­módszer, az esőszerű perme- te. 1960-ban még a mestersé­tezés míg gyorsabb ütem- g^. vízellátás nélkül nem ben terjedt el: részesedese . . . az összes öntözésből az 1960. termeszthető rizs volt a leg­évi 26-ról 67 százalékra nőtt. fontosabb öntözött növény. de részesedése azóta 30 szá­Uj csatornák és vízgyűjtők 6 5-re csökkent. A A második ötéves terv hagyományosan is öntözéses irányelvei szerint az öntözés kultúrának számító zöldség­fejlesztését elsősorban a mar f & , előtérbe ke­meglevo ontozomuvek víz­készletének jobb kihasználá- rultek a szántóföldi nove­sával ós a helyi vízforrások nyek, elsősorban a kukori­nagy beruházást nem igény- ca és a szálas takarmányok lő hasznosításával oldották meg. Ennek megfelelően leg­fontosabb feladatként a Ke­leti-főcsatorna kiépítését fe­jezték be A Keleti-főcsa­torna és elágazásai most százezer hold öntözésére ele­gendő vizet továbbítanak. A most lezáruló tervidő­szak során új szakasz kez­— öntözött területük öt év alatt csaknem meghatszoro­zódott. Ez bizonyítja leg­jobban, hogy a karszerű, intenzív mezőgazdaság kö­vetelményeinek megfelelően az öntözés mindinkább a termés biztonságossá tételé­dődött a helyi víznyerési le- nek, az időjárási szélsőségek hetőségek kiaknázásában. Az kiegyenlítésének eszközévé öntözés nagy tartalékának bizonyultak a tavasszal és ősszel megduzzadó patakvi- Az eddig megépült öntöző­zeket felfogó tározók, öt év telepek jó kihasználása, ha­alatt 84 ilyen tározó épült, tékonvsá_uk ^ főleg a Dunántúlon és az «w>nysaguK 0 sa2aasag0ft északi megyékben. Együttes ságuk javítása az öntözéses vízterületük 6100 hold, tér- gazdálkodás fejlesztésének nagy tartalékát jelenti a fogatuk 48 • millió köbméter s vizükkel kereken 50 100 hold öntözhetö. Sok helyű It hasznosították a felszín alat­ti vizeket is; az ezek kinye­résére szolgáló csőkutakból mintegy 60 000 holdat lehet öntözni. Automatizálás az öntözésben Az utóbbi években kiala­kultak az öntözéses gazdál­kodás nagyüzemei is. A Ko­rábbi különálló öntözött táb­harmadik ötéves tervben is. Ezenkívül a második ötéves terv néhány nagyobb beru­házása már a következő tervidőszak víznyerési lehe­tőségeit alapozza meg. A legfontosabbak ezek közül a 60 kilométeres Kiskunságl­és a 42 kilométeres Nyuga­ti-f őcsatorna: mindkettőnek az építése az idén lényegé­ben befejeződik. (MTI) Egyenletesen fejlesztik a közegészségügyi ellátást AZ EGÉSZSÉGÜGY JÖVÖ ÉVI TERVEIRŐL TÁRGYALT A MEGYEI FŐORVOSOK ÉRTEKEZLETE Kedden az Egészségügyi Minisztériumban értekezle­ten tárgyalták meg a me­gyei, a fővárosi és a me­gyei jogú városi főorvosok Nemzetközi közlekedési tanácskozás Budapesten Kedden reggel a technika házában több mint 400 ha­zai és körülbelül 70 külföldi — angol, bolgár, csehszlo­vák, francia, jugoszláv, lengyel, NDK-beli, nyugatnémet, olasz, osztrák és szovjet — szakember jelenlétében meg­kezdődött a Közlekedéstudományi Egyesület négynapos forgalombiztonsági konferenciája A tanácskozást dr. Csanádi György közlekedés- ós postaügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja, a rendezőegyesület elnöke nyitotta meg. Rá­mutatott, hogy a közlekedés általános növekedésén belül egyre döntőbb szerephez jut a közúti forgalom, ahol a legnagyobb a baleseti veszély és a legkisebb a lehetőség ai balesetek megelőzésére, hiszen pusztán műszaki intézke­dések eredményt nem hozhatnak, mert itt sokkal nagyobb a közlekedő ember szerepe, mit a közlekedés bá -mely más ágazatában. Tavaly több mint 20 000 közúti baleset történt Magyarországon, s az a kilátás, hogy a közúti forgalom a következő években megtöbbszöröződik, min­den erőfeszítést indokolttá tesz a balesetek megelőzésére. A konferencia bevezető előadását Koller Sándor ad­junktus tartotta. az egészségügy jövő évi fel­adatait. A tanácskozáson je­len volt dr." Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter el­ső helyettese bevezető elő­adásában egyebek között tá­jékoztatást adott az orvos­és a gyógyszerészképzés, va­lamint az egészségügyi szak­személyzet képzésének hely­zetéről. Dr. Tóth Béla mi­niszterhelyettes pedig a ve­zető és ellenőrző tevékeny­ség színvonalának emelésé­vel kapcsolatos teendőket is­mertette. A jövő évi feladatokról a minisztérium főosztályveze­tői tájékoztatták az értekez­let résztvevőit. A városok­ban jól bevált gyermekkör­zeti orvosi rendszert széle­sítik, elsősorban a járási központokban. A világszerte — így hazánkban is — sok problémát okozó kórházi fertőzések elleni hatékony küzdelem, a kórház higiéné megfelelő színvonalra eme­lése érdekében az egészség­ügy szakemberei 1966-ban kiterjedt komplex közegész­ségügyi-járványügyi vizsgá­latokat végeztet A jövő évi terv lényegé­ben az előző évekéhez ha­sonló ütemű fejlesztést tesz debqtőve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom