Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

\ Befejezte munkáját az országgyűlés nuló-iskolákha nem jelentkeztek annyian, mint amennyien felvehetők lettek volna. Mo6t azonban ez az akadály is elhárult: A középiskolai oktatásról a Minisztertanács ülésén megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfogadásra ajánlott törvényerejű rendelettervezet biztosítja a végzett ipari tanulók középiskolai továbbtanulásának lehetőségét Az a szülő, aki gyermekének szakmát is, meg középiskolai végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha ipari tanuló-iskolába járatja. Heméíjük, ez is előmozdítja, hogy az általános iskolát végzettek többsége szakmát tanuljon. A szónok ezután a tankönyvek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Dr. Szalay főzsef, a Legfelsőbb Bíróság elnöke: Szilárd törvényesság, következetes jogvédelem Az egyetemi felvételről Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ezt mondotta: A származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult, de végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás- és i.arasztfiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételnél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkező erkölcsi-politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák a szolimájukat és a tudományok alapijait, erkölcsi-politikai magatartásuk legyen kifogástalan. Röviden szólva; egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! A munkára nevelés, a korszerű ismeretek oktatása, marxista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítása — ezek azok az egymással szoros egységben levő feladatok, amelyek hosszú időre megszabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését. Legyünk büszkék vívmányainkra Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhetnek többet, gyakrabban is, s sok kérdést, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztettek, az országgyűlés tárgyalhatott volna meg. Ugyanakkor az országgyűlés munkájában a demokratizmus uj vonásaként jelentkezik körülbelül két éve, hogy az ülésen elhangzó minden véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizsgálnak, s a kormány elé terjesztik. Tudjuk, hogy a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. — Ezt rendjén és helyen valónak tartjuk. Van bírálnivaló a gazdasági építőmunkában, a közéletben, az államapparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt Bíráljuk akármilyen elesen is hibáinkat sürgessük kijavításukat de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra! Külpolitikánk legfőbb célja a béke biztosítása Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést erintett; mindenekelőtt elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázásának, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Vietnamból, hogy a vietnami nép a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Cél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismert programjának megvalósításával B aga döntsön sorsáról. A fokozódó amerikai agttaszió arra kötelez bennünl- t, hogy kormányunk és r, punk — internacionalista k- .elezettségét teljesítve — ffiig" határozottabban támogassa Vietnam népének igaz• gos harcát az imperialista i .esszió ellen. Pártunk és kormányunk a n-.nzetközi kommunista mozgalomban levő minden ideo1 "iai és politikai vitakérdést á-árendel napjaink legfontosabb feladatainak: az agreszszió elleni akcióegység meg: teremtésének. Őszinte sajnálattal értesültünk az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktusról. Mi támogatunk minden törekvést, amely a i.ét ország között a béke Helyreállítását szolgálja. Közvéleményünk nagy figyelemmel és növekvő aggodalommal tekint az Indonéziában kibontakozó eseményekre is. Indonéziára világszerte. mint a haladás, a gyarmati rendszer elleni harc egyik élen járó országára tekintettek az emberek. Most azonban a belső reakció élyezve az imperialisták közvetlen és közvetett támogatását, támadást indított Indonézia demokratikus, forradalmi erői ellen, le akarja téríteni Indonéziát a haladás útjáról, de reméljük, ez nem fog sikerülni. Őszintén kívánjuk: koironázza siker az indonéz nemzeti egység helyreállítására, az indonéz forradalom továbbfolytatására irányuló erőfeszítéseket. Társadalmunk figyelemmel kíséri a dél-afrikai eseményeket is. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli a neokolonializmus ezen újabb mesterkedését, a faji megkülönböztetés állandósítását, együttérez és szolidaritásáról biztosítja az igazi függetlenségükért harcoló rhodesiai milliókat. Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetében a 47 afroázsiai ország határozati javaslatát a kérdés megoldására. A Magyar Népköztársaságot a legközvetlenebbül érinti az európai biztonság ügye. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az első és második világháború Európából indult el, mindkettőt a német imperializmus robbantotta ki. Európában a feszültség fö forrását ma is a Nemet Szövetségi Köztársaság uraikodo köreinek revausista, hidegháborús politikája jelenti. Az NSZK veszélyes külpolitikai törekvéseire újra fényt derített Erhard kancellar programbeszéde, melynek alaptörekvései azt mutatják, hogy Bonnban még mindig a hitleri Németország határainak és imperialista hódító törekvéseinek az ábrándjait kergetik. Ami a keleteurópai országokkal való kapcsolataik normalizálására vonatkozó megnyilatkozásaikat illeti: Mi a Nemet Demokratikus Köztársasággal szoros baráti szövetségben, a két német állam tényének elismerése alapján törekszünk a Német Szövetségi Köztái'sasággal is kapcsolataink további fejlesztésére. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kormányunk arra is törekedett, hogy hozzájáruljon az ENSZ normális működését elősegítő akciók sikeréhez. A Magyar Népköztársaság minden haladó erővel együttműködve küzd azért, hogy a világszervezet, helyreállítva a Kínai Népköztársaság jogait, a béke fenntartásának, a gyarmati rend teljes és végleges eltörlésének, az általános leszerelésnek, a népek jobb, szebb életre törekvésének hatékony eszköze legyen. Bár a nemzetközi helyzet ma feszültebb és sok vonatkozásban bonyolultabb, mint néhány évvel ezelőtt, az alapvető erűviszonyokat tekintve továbbra is a szocialista világrendszer, a demokrácia, a társadalmi haladás, a béke hívei vannak fölényben. Politikai és gazdasági tárgyalásokat folytattunk ez évben csaknem valamennyi szocialista ország vezetőivel, képviselőivel. A szocialista országoknak ez a megélénkült diplomáciai tevékenysége -1- amely, úgy látszik, nagyon izgatja az imperialisták fantáziáját — egységünk erősítését, közös politikai vonalunk kidolgozását, a béke védelmében tett és teendő lépéseink koordinálását szolgálja. Erősítettük és fejlesztettük kapcsolatainkat a gyarmati sorból felszabadult államokkal is. Diplomáciai tevékenységünk kiterjedt az európai kapitalista országokhoz fűződő kapcsolataink további javítására is, a békés egymás mellett élés jegyében normális viszonyra törekszünk velük. Külpolitikánk legfőbb célja a béke biztosítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomáciai tevékenységünket — mondotta, majd beszéde végén arra kélte képviselőtársait, s az országgyűlés fórumán keresztül az egész magyar társadalmat. hogy ugyanazzal az odaadással és lelkesedéssel támogassák iskolarendszerünk továbbfejlesztését, ifjúságunk nevelését, ahogy ezt az iskolareform elfogadása óta tették. Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke bevezetőben elmondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság — a büntető, a polgári és a katonai kollégiumok munkája révén — az országban az építőmunka rendjét, védelmét és biztonságát szolgálta, egyrészt ítélkezési tevékenységével, másrészt az alsófokú bíróságoknak adott elvi irányítás útján. A Legfelsőbb Bíróság saját ítélkezésénél és az alsófokú bíróságok elvi irányításánál arra törekedett, hogy a társadalomban a békés alkotómunka igényeihez kapcsolódva biztosítsa a kellő összhangot a bíróságok tevékenysége és a törvények által a bíróságokkal szemben támasztott követelmények között Ennek érdekében a beszámolás időszakában a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése két irányelvet, a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa 4 elvi döntést a büntető, a polgári és a katonai kollégium pedig együttvéve 71 állásfoglalást hozott. Dr. Szalay József a továbbiakban arról beszélt, hogy az utóbbi években kissé emelkedett a bűnözés száma, és egyes esetekben indokolatlanul egyhe ítéleteket hoznak a bíróságok, majd ezeket mondotta: — A Legfelsőbb Bíróság kötelező irányelvet állapított meg az alsófokú bíróságok számára, amelyben arra adott útmutatást, hogy mindazokban az élet elleni bűncselekményfajtákban, amelyekben enyhe volt az ítélkezés, a törvény keretei között szigorúbb büntetési tételeket szabjanak ki. Az irányelv kiindulópontja az, hogy társadalmunkban a legfőbb érték az ember; életének és testi épségének óvása tehát közügy. Halálos ítéletet büntetőés katonai kollégiumunk csak emberölési bűntettek miatt szabott ki; 1964-ben kilenc, 1965-ben tizenkét esetben. — Az élet elleni bűntettek elkövetésénél igen gyakran közrehat a mértéktelen alkoholfogyasztás. Ezért az ittas állapotban elkövetett garázda cselekmények, bicskázások nagyobb társadalmi veszélyességét ki kellett emelni. Bizonyos, hogy o társadalmi összefogás, az élet értékét mind erősebben hangsúlyozó közfelfogás az ítélkezési gyakorlat megszigorításával együtt meghozza a kívánt eredményt és az emberi élet elleni bűncselekmények száma csökkenni fog. — A Legfelsőbb Bíróságnak a házassági bomtóperek gyakorlatával foglalkozó irányelve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy népköztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és család intéz~ menyét. Társadalmunkban azonban az állam minden féltő gondoskodása ellenére hatnak olyan tényezők, amelyek a megkötött házasságok egy részének megromlására vezetnek. A bírói gyakorlatban korábban nem volt lehetőség arra, hogy a házastársak a személyi indulatokat feltüzelő régi sérelmek kölcsönös felhánytorgatása nélkül érjék el végleg megromlott házasságuknak a felbontását. A Legfelsőbb Bíróság e gyakorlat megváltoztatása végett szükségesnek tartotta kimondani, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása lényeges körülmény a házasság felbontása szempontjából, mert lia a felek az életközösséget megszakították és az egymáshoz tartozást minden vonatkozásban felszámolták, a házasság felbontásában pedig megegyeztek, az rendszerint a házasélet végleges és teljes megromlására enged következtetni. A Legfelsőbb Bíróság ennek az elvnek a kimondásával nem kívánta megkönynyíteni a házasság felbontását. Továbbra is körültekintően és gondasart kell vizsgálni, hogy van-e még remény a házasság fenntartására. Különösen kiemelte a Legfelsőbb Bíróság az irányelvben a kózös kiskorú gyermekek érdekének meszszemenó iigyelembevételét — A családvédelem célját szolgáló elvi útmutatások befejezését jelenti majd a közeújóvöoen teljes ülés elé kerülő irányelv a házassági vagyonjogi igények rendezéséről. — Emliiésre méltóak a munkajogi, a termelőszövetkezeti jogi, az öröklési jogi, vagy a büntető törvénykönyv egyes pragraíusainak értelmezése tárgyában hozott állásfoglalások, amelyek messzemenően elősegítették a jogalkalmazás egységesítését, mint a szocialista törvényesség egyik alapvető biztosítékát. Dr. Szalay József a Legfelsőbb Bíróság munkájáról elmondotta, hogy a beszámolóban felölelt időszakban a Legfelsőbb Eíróság büntető és polgári ügyben 2234 esetben hozott másodfokú ítéletet, a legfőbb ügyész, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke részéről emelt törvényességi óvások alapján pétiig 2549 esetbon hozott törvényességi ,határozatot. Az alsófokú bíróságok ítélete ellen a beszámolóban érintett időszakban öszszesen 10 933 panasz érkezett a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyeknek kivizsga1 asa és elbírálása komoly feladatot rótt dolgozóinkra. E panaszok döNtő többsége polgári ügyekben, az állampolgároktól érkezett és elenyésző hányada hizonyult jogosnak — mondotta, majd így fejezte be beszédét: — Bízom abban, hogy a Legfelsőbbb Bíróság erőfeszítése, a társadalom egeszének összefogásával, meghozza a maga gyümölcsét, törvényességünk tovább szilárdul, dolgozó népünk alkotó életinek törvényes rendje, nyugalma megfelelő védelemben részesül a jogsértő magatartásokkal szemben. INTERPELLÁCIÓK 0 czottner SAndok Nógrád megyei képviselő a belkereskedelmi minisztert kérdezte meg: mikorra várható Salgótarján tüzelőanyag-ellátásának megjavítása. 0 TAUSZ JÁNOS válaszában hangsúlyozta: országszerte elegendő tüzelő áll a lakosság rendelkezésére. A SZOT-akeió keretében szeptember végéig például 1 150 000 utalványra kétszázezer vagon tüzelőanyagot szállítottak le, s a belkereskedelem jelenleg is több mint százezer vagonos készlettel rendelkezik. Salgótarjánban sem az árualapok elégtelensége, hanem a TÜZÉP-telep korszerűtlensége, valamint a szükséges szállítási eszközök hiánya okozza, hogy késedelemmel, november elején például 14 -—15 nap eltelte után tettek eleget a megrendelésnek. A belkereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a harmadik ötéves terv időszakában új TÜZÉP-telepet kap Salgótarján. A miniszter válaszát mind a képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. 0 MARTIN JÁNOS budapesti képviselő a fővárosi Kállai Éva utcai gyermekotthon helyzetének megjavítása. az intézmény bővítése és korszerűsítése tárgyában interpellált a művelődésügyi miniszterhez. 0 IEKU PÁL válaszában elmondotta, hogy a Kállai Éva utcai gyermekotthonból, ahol fogyatékos értelmi képességű gyermekeket gondoznak és jelenleg nagy a zsúfoltság, a közeljövőben nyolcvan gyermeket áthelyeznek más otthonokba. A következő esztendőben a fővárosi tanács támogatásával a lányok részére külön elhelyezést biztosítanak. Ugyancsak 1966-ban megkezdődik az intézmény bővítése és felújítása, a korszerűsítésre ötmillió-egyszáaezer forintot irányoznak elő. A miniszter válaszát,az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyaránt elfogadta. 0 KELJ BEK EÁSZLÚ Fejér megyei képviselő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában interpellált a nehézipari miniszterhez. Elmondotta: ugyanolyan jellegű munkát végeznek, mint a szénbányászok, a Nehézipari Minisztériumon belül mégsem a bányászati iparághoz, hanem a Magyar Alumíniumipari Tröszthöz tartoznak. Ez — a képviseiő véleménye szerint — hátrányos következményekkel jár mind a bauxitbányászok keresetére, szociális ellátottságára, mind a bauxitbányászat szakmai irányítására, műszaki fejlesztésére. 0 DK. LÉVÁRDI FERENC válaszában kifejtette: a bauxitbányászat jelenlegi szervezeti hovatartozása . egyrészt kifejezi ennek az ágazatnak a céljellegét, vagyis azt, hogy termékeit a vegyiparhoz tartozó alumíniumipar dolgozza fel, másrésat megfelel a bauxitbányászat külföldön is általános szervezeti, irányítási gyakorlatának. A szervezeti lekülönülés ellenére a bauxitbányászat anyagi-műszaki ellátása semmivel sem kedvezőtlenebb, mint a bányászat többi ágazatáé. A szénbányászat korábbi kiemelt helyzetéből származó bérezési különbségeidet már néhány évvel ezelőtt felszámolták, a műszakiak premizálásában jelentkező eltéréseket pedig a jövőre bevezetendő új premizálási rendszer eleve kiküszöböli. A szociális ellátás, a juttatások terén az egyetlen különbség, hogy a szénbányászok évi szénjárandósága 60, a bauxitbányászoké pedig csak 40 mázsa. Ilyen és hasonló különbségek azonban sok más iparagban is fennállnak, s ma még nincsenek meg. a természetbeni juttatások egységes rendezésének feltételei. Dr. Lévárdi Ferenc kijelentette, hogy a köibljövőben nem tart szükségesnek a bauxitbányászat szervezeti hovatartozására vonatkozó intézkedéseket. Klujber László a nehézipari miniszter válaszát nem fogadta el. Személyes tapasztalataira hivatkozva fejtette ki, hogy a móri járásban élő tízezer, részben szén-, részben bauxitbányász nap mint nap érzi a két iparág helyzete közötti különbséget. A nehézipari miniszter válaszát az országgyűlés sem fogadta el. Ezért az országgyűlés einöke ai ügyrend 15. paragrafusának (5) bekezdése alapján az interpellációt (Folytatás a 4. oldalon.) Vasárnap, IS83. mxWbU DU-MAQYARORSZAG 3