Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-06 / 262. szám

A SZOT titkárának beszámolója Szegeden Pénteken délután a szegedi Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytei-mében szakszervezeti aktívagyűlést rendeztek, amelyen Geréb Sándorné, a SZOT titk*ra tartott beszámolót az SZVSZ VI. vi 1 ágkongmszszusáról. Az aktívagyűlés résztvevőit Olah Mihály, az SZMT elnöke üdvözölte. A SZOT titkára beszámolójában elmondta, hogy az SZVSZ VI. világkongresszusán mintegy kilencven ország szakszervezetének képviselői vettek részt. A világ szervezett dolgozóinak 210 milliós táborából több mint 159 millió képviseltette magát. Olyan országok is elküldték delegációjukat, akik nem tagjai az SZVSZnek, s több szakszervezet most vett részt először a világkongreszuson, mivel néhány évvel ezelőtt alapítottak szervezetet Ilyen új tag volt az adeni szakszervezet ahol 1963-ba.n szervezték meg a munkások tömegszervezetét. Geréb Sándorné elmondta. hogy az előre meghatározott napirenden kívül komoly szerepet kapott munkájukban a vietnami nép elleni agresszió elítélése. A világkongresszuson megjelent és felszólalt a nemzetközi jogászszöveteég elnöke is, aki előzően Vietnamban járt. Ugyancsak felszólalt egy 21 éves vietnami fiatalasszony, aki egymaga három amerikai repülőgépet lőtt le a harcok során. A felszólalók szavait mély megrendüléssel hallgatták a küldöttek. Az SZVSZ VI. kongreszszusa — hangsúlyozta a SZOT titkára — teljes egyetértésben tárgyalta meg a szakszervezeti mozgalom előtti feladatokat, s az alapszabály módosításának vitájában történő ellentétek ellenére is teljes egységben határoztak. Az aktíva Oláh Mihály zárszavaival fejeződött be. Magyar—osztrák árucsere Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban jegyzökönyvet írtak alá, amely az Ausztria és Magyarország közötti árucsere-forgalmat az 1965. október 1-től 1966. szeptember 30-ig szóló szerződéses évre szabályozza. A jegyzőkönyv az eddigi áruforgalom mindkét irányú jelentős kiszélesítését irányozza elő. Magyarország elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkeket, ásványolajipari termékeket, kokszot, timföldet, vegyianyagokat, elektromosipari cikkeket, textilárukat és különböző egyéb fogyasztási iparcikkeket szállít Ausztriának, ugyanakkor onnan főleg papírféléket, faféleségeket. magnezitárukat, műrostot, nemesacélt, gépi felszereléseket, vas- és fémipari cikkeket, acélhuzalokat, vegyianyagokat és különböző fogyasztási cikkeket vásárol. Kamarakiállítás a tanárképző főiskolán A napokban nyílt meg a — mondja — A kiállítás is főiskola Hámán Kató utcai a követelményvontként szerajztanszékén öt fiatal fő- repelt a KlSZ-csoport muniskolai hallgató kiállítása, katervében. Közösen volBicskei Gábor, Rajna Kata- tunk a keszthelyi művészim, Rigó József, Matkó Ka- telepen, szabad időnk nagy talin és Gyémánt Lászlóné részében most is együtt vanagy részben nyári balatoni k A -eleniegi kiállí_ emiekeiket, a keszthelyi rau- ~ . *".. vésztelepen készített körül- tast munkánk es torekvesebelül 30 képét állította ki, ink megismertetése érdekéamelyek a művésztelep ki- ben hoztuk létre és abból állításán is szép sikert ^^ h a f6iskolán arattak. A rajzok, akvarel- . .... .. . , lek nemcsak a balatoni táj mas évfolyamos tarsaink szépségét, egyedülálló voná- megismerjenek bennünket és sait mutatják be, hanem az esetleg csatlakozzanak kö, ,_ • J ; J.1 „i zösségünkhöz. emberek mindennapi életét, s az embereket körülvevő tárgyi világ megjelentetésével érdekes, szimbolikus megfogalmazására is törekszenek. Bicskei Gábor érdekes látásmóddal, expresszionista stílussal dolgozik. Az Uszályok című alkotása a fiatal, a pálya kezdetén álló embertől meglepő alkotás, mtinos ecsetkezelésről, léi nyeglátásról tanúskodik, j Mindezt elmondhatjuk a társairól is. Mató Katalin ma! gyar—rajz szakc« hallgató portréival és egy újszerű technikával készített miniatűrrel hívja fel magára az érdeklődést. Gyémánt Lászlóné — aki az iparművészeti főiskola diákja is volt — temperájával, tusrajzaival szerepel a kiállításon. Tanárai elmondták, ő fogja össze a tehetséges kollektívát, ő a „motorja" a közösségnek. — Tevékenységünket, közös rajzolásainkat a KlSZcsoport keretébe M. I. Talajjavítás Bakfóban Városrendezési világnap Az emberiség mind na- ságára és nem utolsósorban gyobb hányada válik városi arra, hogy az épületek és szegedi Felszabadulás I lakos. !. E folyamat az ipa- létesítmények együttese ne Tsz gazdái nagyarányú talaj javítási munkákat készítenek elő az idei őszön és a tél idején. A baktói határrészen 1967-ig ezer kataszteri hold gyengén termő szikes területet javítanak fel, s tesznek alkalmassá korszerű nagyüzemi takarmány- és kenyérgabona termesztésre. Jelenleg 350 holdon úgynevezett talajmintázást végeznek, s a jövő nyáron 700 holdon fejezik még be a „talajkóstolást". A vizsgálatok során nyert tudományos adatok alapján állítják össze a szakemberek a megfelelő javítóanyag-normákat. A baktói szikesek termővé tételéhez nagymennyiségű gipszet és cukorgyári mésziszapot használnak majd fel. Szovjet építészeti kiállítás ^A Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület helyi csoportja kiállítást rendez a szovjet építészet alkotásaiból a népfront városi bizottságának helyiségében. (Vörösmarty utca 7.) A kiállítást Árvái József, a városi tanács vb-elnökhelyettese ma. szombaton fél 12-kor nyitja meg. ri forradalommal indult el csak ésszerű. hanem egya fejlődésben élen járó nyu- szersmind szép is legyen, gat-európai országokban, .. . ma már azonban világmé- A felsorolt követelméretűnek mondható, üteme tnyék együttes kielegüese pedig rendkívül felgyorsult, rendkívül nehez, de alapvető fontosságú igény. A A városokba áramlás legfontosabb hajtóereje a társadalmi — gazdasági alapok változásában, fejlődésében keresendő, de ehhez egy sor, esetenként eltérő mozgató rugó is járul. A végeredményen azonban mindez nem változtat. Valószínűleg nincsen már messze az idő, amikor az emberiség többsége városokban Jog lakni. Nem lehet azonban könagyvárosok ismért ártalmai éppen abból származnak, hogy az egyes tevékenységek összekuszálódtak, összekeveredtek. Bűzös ipari üzemek kerültek lakóépületek közelébe, nagyforgalmú útvonalak szelik keresztül-kasul a lakóterületeket, nincs elég zöldterület a pihenésre, játékra, sportolásra. A célszerűtlen csoporttá sítás pedig felesleges terheket ró az amúgy is túlNemzetközi könyvvásár Belgrádban A jugoszláv főváros leg- magyar — kiadó küldte el nagyobb vásárcsarnokában legjobb könyvtermékeit. Köpénteken délelőtt ünnepé- ,-..,_ , ... , lyes keretek között nyitM- rulbelul r*gyvenezer kotet ta meg kapuit a 10. nemzet- kerül a nagyközönség elé közi könyvvásár. A vásár- és ebből a külföldi kiadvának 87 jugoszláv és ezer nyok száma eléri a tizenötkülföldi — közöttük több ezret. Árvís utca9 figyelem HAMAROSAN MEGÉPÍTIK A KÖRNYÉKEN A GASNYOMÁSÜ VÍZVEZETÉKET MAA szegedi II. kerületi ta- kor fektetik le a magasnyonács legutóbbi ülésén Hegye- masú vízhez a csővezetéket si Gergely tanácstag interpellált. hogy az Árvíz utca, a Klapka tér és a Pacsirta foglaltuk utca közé eső szakaszon miMég egyszer a „Ravasz t<Upék''-i<íl Lapunk 1»«5. október 15-i számában „Ravasz liirpék" rímmel Csrpi József tollából cikket közöltünk a niagvar para(tiesomneraesftós és -termeszlés helyzetével kapcsolatosan. A cikk több megállapítására dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója észrevételt küldött, amelyet az alábbiakban helyreigazításként közlünk. A cikk által törpének ne- 81,5 q'kh. vagvis a háború mesztésben. Ezeket viszont vezett, szakszerűen a „de- előttinél 18.6 q/kh-val, azaz az illetékes szervek azért foterminált" (korlátozott nö- 29,6 százalékkal több. Ez a gadták el és tartják fenn, vekedésú) paradicsomfajták növekedés nem kis részben mert hazai viszonyok között a folytonos növekedésűektől az új hazai paradicsomfajták a többi fajtánál — beleértelsősorban abban különbőz- elterjedésének eredménye. A ve a bolgár fajtákat is — nek, hogy száruk kisebb, nem lebecsülhető fejlődés jobbnak bizonyultak. merevebb, nem terül el a nálunk olyan fettételek köföldön, ezért - különösen zött következett be. hogy A magyar paradicsomneikersoros ültetésben — min- sem tápanyagban, sem ön- mesítés eredményeit nemden munkájuk jól gépesít- tözésben nem tudtuk bizto- csak hazai tapasztalatok igahető. Ez a magyarázata, hogy sítani a szükséges mértéket zolják, hánem külföldi elisa nagyüzemek világszerte és ebben a vonatkozásban mérésék is, melyekben a paegyre inkább térnek át a elmaradtunk nemcsak a vi- radicsomnemesítést súlypondeterminált jellegű fajták lágszínvonaltól, hanem pl. a tosan végző Duna—Tisza termesztésére, még Bulgá- bolgár viszonyoktól is. közi Mezőgazdasági Kísérriában is. Világviszonylat- „ .... . „ leti Intézet (Kecskemét) az ban az egész paradicsom ve- Magatol értetod k J» utóbbi években részesült, tésterület 94 százalékát te- termesztes. feltételekjavttá- lgy HZ 1961 évi erfurti „ szik ki jelenleg. A folytonos » a Parad,csomtermesztes a;, lgfi4 éy. bécsi ncmzet_ növekedésű fajták hátránya, "^X^n^^t eree k™ Kertészeti kiállításon hogy ezek szára az egész te- *redmenyezm, amint erre számos ar ezüst. ^ nyészidő alatt norekedik, "amos, a paradicsom szá- bronzermct kaptak a kecsketámasz nélkül a talajon el- CefbiSó cazZ^ 200 méti fai,ák' a nem«ítési fekszik. Ezért karózni kell, ^A^ha^ó ^rrr^s- munkál pcdig két külön dfJ" ami viszont a gépesítés le- X mór jal is jutalmazták Az élhetőségét csökkenti és nö- ^^ÍJ'^áoTátSÍ mÚlt két év S°-rá" 3 véli az önköltséget. Bulgá- ££?„ ^^^ annyi riában például háromszor termés is 90 q/kh k»™, sérleti mtézet fajtái és fajta1 kézi munkát használ- vo,t 1Lathat°t .hogy papad!T jelöltjei Amerikától Japánig nak fela paradicsomter- csomtermeszesunk sikeret ^szerte a Jegteljesebb elmesztésben, mint mi a karó ZszléTi feSk szín\Z'- ismerést vívták ki Ezt iga* nélküt termesztés mellett. J^l^L a2 a meghivfs .is' Helvtelen volt tehát az a na,a határozza meg. Jye( a kecsUcméli Intézet kaközlés. hogy Bulgáriában Téves információn alapult pott az idén szeptemberben tízszer olcsóbban termelnek az a közlés is, hogy évente Bécsben megtartott II. Ipari és értékesítenek, mint ná- jelennek meg az új maavar Növénytermesztési Symposilunk. paradicsomfajták. Ezzel umra paradicsomnemesítési Téves volt az a közlés is, szemben az igazság az. hogy előadás megtartására, ahol a hogy a hazai paradicsom- a paradicsomnemesítést sűlv- széles nemzetközi fórum termesztés nem feilődött. A pontosan végző kecskeméti előtt bemutatott új töroe tíháború előtti évek (1932— kutatóintézetben 20 év alatt pusú paradicsomtörzsek igen 401 országos átlagtermése összesen 7 fajtát ismertek nagy érdeklődést keltettekés 6' 9 q kh volt. a felszabadu- el. Ezek azonban idők fol.va- jelentős nemzetközi elismelás és konszolidáció utáni 10 mán részben egymást vál- r-sben részesültek, jó gépeévé (1951—60) 74.7 q/kh. az tották. így jelenleg gyakor- síthetőséeük és nagyfokú 1961—64 évek atlaga pedig latilag 3 fajta van köztér- produktivitásuk miatt. Ezt követően az ottani lak3k a szerkesztőségnek is írtak levelet. Ebben kérik, hogy panaszukkal, a magasnyomású víz bevezetésevei foglalkozzunk. mint közérdekű kérdéssel. Mind az interpelláló tanácstag bejelentését, mind pedig a szóban forgó terület lakóinak levelét megelőzte a TI. kerületi tanács végrehajtó bizottságának intézkedése. Nemes József, a II. kerületi tanács építési- és közlekedési csoportjának vezetője elmondotta — már megrendelték a magasnyomású víz bevezetését a Szegedi Víz- és Csatornamüvek Vállalatnál. A munkákra anyagi fedezetet is biztosítottak a községfejlesztési alapból. Természetesen a kerületi tanács számít az érdekelt lakók társadalmi munkájára is. Sajnálatos viszont, hogy a munkát a Víz és Csatornamű Vállalat az idén kapacitás hiánya miatt már nem tudja elvégezni. Koesárdi Béla, a Víz- és Csatornaművek Vállalat csoportvezetője viszont arról tájékoztat bennünket, hogy ennek a megrendelésnek eleget tesznek majd a jövő év első felében. zombos az a kerdes, hogy terhelt közlekedési hálózat hogyan fog lakni, hogyan ra Azt mar mondani sem fog dolgozni. kelii hogy a rendetlenség A máris zsúfolt nagyváros látványa som lehet szép.emsok mindent kínál a város- berhez méltó, ba költözőnek: több és er- Szeged viszonylag szerendekesebb munkaalkalmat, csés heiyzcíi~n van. Mégis könnyebb es esetleg jobban aUgha van SZegedi, aki ne fizetett munkát, a muvelo- ismerné a .sertéshizlaldával, desi es szorakozasi lehető- v.,gy az erőművel. vagy segek nagyobb valasztekat. gkár a Belvárosba települt Cserebe a varoslakonak raktarakkai kapcsolatos mindezért gyakran le kell problémakat. mondanui az egeszseges környezetről. Pedig a nap- Ma már azt is tudjuk* fényt, a tiszta levegőt és hogv az örökölt zűrzavar a zöld környezetet senki sem mindenekelőtt a kapitalista nélkülözheti tartósan egész-. társadalmi rend lényegével ségének károsodása nélkül. függ össze. Hosszú időn keA bajt csak súlyosbítja a resztül a vánr*** fe.jlődévároBi közlekedéssel együtt- aet egvedul a projáró valóságos életveszély és m u,ani hajsza, a telekspeaz ettől való félelem. Az k"'acio es termeszelcsen a utóbbi felfokozott életiát- magantulaidon serthetetlenmussal együtt állandó ideg-1 ^ szab» A KOCl(tr feszültséget eredményezhet.1 A felsorolt negatív tényezők összhatása a rendelkezésre álló szomorú orvosi statisztikákban tükröződik. A felsorolt bajok feltétlelista társadalomban nyitnak meg a városrendezés igazi távlatai. Sajnos, a múl? örökségének felszámolása így is rendkívül hosszú időt vesz majd igénybe, hiszen óriási értéket képviselő Iénül együttjárnak-e a nagy- tesitménvek százainak áttevarossal? A kerdes jogos, le itése ^ szóba kell kerülhiszen sokáig az volt a ve- :bn letrény, hogy igen. Ma márt azonban tudjuk, hogy elv- A vérosrenriexA tevében megvan a lehetőség kcitv'Sége mindig kettős: arra. hogy a nagyvárost is mindenekelőtt el kell véegcszséges lakó- és munka- geznie az adott városban klhellyé tegyük. A kérdés a'akult állapot tüzetes felmegoldására akkor nyílott tárását és elemzését, máselőször mód, amikor tudo- részt terv fői-májában rögmányos módszerességgel z.ítenie kell a hibák kiiavfvizsgálni kezdték magát a Hsával, valamint a jövő várost, pontosabban mind- fejlődéssel kapcsolatos megazt az emberi tevékenysé- teendő lépéseket a terv távget, ami a városban végbe- latán heiüi. A terv elkészímegy. tgy született meg a tése igen bonyolult és sok városrendezés tudománya. triót igénylő munka, amely A mai nagyvárosra jel- m/r Sz5;ged na^ságú , . , _ , város esetében is hosszú lemző, hogy rendkívül sok- ^ trtbh szíz specia„ féle emberi tevékenységnek Jista rendszeres égyüttmünyújt otthont. Tevékenysé- ködését teszi szükségessé. A gen ebben az esetben nem- városrendező építész, mint , ., . , az ..emben kórnvezet spécicsak a termelomunkat ert- alistaia- hivatott a munka jük, hanem általában mind- összefogására és irányításáazt az aktivitást, ami az ra. egyének, családok, közössé- A terv jóságát jórészt az gek életével kapcsolatos. E dönti el. hogy sikerült-e a tevékenységek egyrészt kap- tervezés során az egyes öszcsolódnak egymáshoz, másrészt hatnak is egymásra: segítik, vagy gátolják egymást. Maga a kapcsolat is új tevékenységet szül: a közlekedést. A hivatkozott ezernyi teszefüggéseket minél alaposabban. minél több szempontból feltárni. Éppen ezért meg kell teremteni a tervezés demokratizmusát, vagyis a szakemberek és a lakosság állandó és felelősvékenység épületet, terüle- -r«frteljes párbeszédét. Ezt tet igényel. A városrendezés szolgálja, hogy a városrenfeladata az, hogy meghatá- dez6k 16 év ótó november rozza e tevékenységek leg- S"®"- minden évben világcélszerűbb térbeli csoporto- szerte megrendezik az úgysitását, egymáshoz való nevGZPtt városrendezési vikapcsolatuk legésszerűbb 'ópnnnoí. Erre - amelvnek formáit. Ugjanakkor gon- és legfőbb célja a dőlni kell a megvalósítás városrendezés elveinek es és üzemeltetés gazdaságosSzámadás az Elektromos lilsz-ben A négyévenként esedékes az üzembe állított gépkocsik vezetőségválasztó közgyűlést segítségével nagymértékben j kossága. az egyes intézmégyakorlatának — propagálása — az idén első ízben Magyarországon is sor kerül. Szeged úgynevezett általános rendezési tervének készítését a közelmúltban az ÉM Szegedi Tervező Vállalat vette át a tervet megalapozó Városépítő Tervező Vállalattól. A város lategnap, pénteken rendezte növelni tudta javító-szolgálmeg a Szegedi Elektromos tató tevékenységét. A három Ktsz. A vezetőség beszámo- negyedéves tervet összessélóját dr. Tukarcsy László, a gében 105 százalékra teljeszövetkezet elnöke ismertet- sítették. A szövetkezet munte a tagsággal. kaját olykor az anyag- és alA rádiók, televíziók, mag- katrészhiány gátolja, éppen netofonok javításával ésvil- ezért a szövetkezet tagságálanyszereléssel foglalkozó nak összehangoltabb, jobb ktsz az utóbbi években jó- munkájára van szükség, részt úrrá lett a korábbi ne- A hozzászólásokat köve, . , ...... toen unavalasztottak a ktsz hezsegeken. A Lenin koruton vezetŐ6égét Az olnök ismét berendezett javítóműhely és dr. Tukarcsy László lett. nyek már eddig Ls számos igen értékes javaslattal, észrevétellel járultak hozzá az eredményes tervezői munkához. Bízom abban. hogy a tervezés hátralevő időszakában ez a kapcsolat még szorosabbá, tartamában pedig az eddiginél is gazdagabbá válik. BORVENDÉG BÉLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke. Szombat, 1965. november 6. OÉL-MAGYARORSZÁG ^