Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-06 / 262. szám

Ülést tartott A városi tanács elfogadta a Csongrád megyei tanács Sseged jövő évi tervét ™ ™ - M mm W . m . ~ * * Napirendjén szerepelt a megye jövő évi terve és költségvetése* és a közrend, a közbiztonság A Csongrád megyei tanács tegnap ülést tartott. Az ülés elnökségében helyet foglalt és felszólalt Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. TÖ és költségvetését A javaslatokat jóváhagyásra a Minisztertanácshoz terjesztik Napirendként dr. Kele- bűnözéséről szólt. Kiemelte, man Miklós rendőrfőkapi- hogy ifjúságunk meghatáro- A szegedi megyei jogú vá- soknak megfelelő, tíz és tíz- Miklós, dr. Nagymihály Sántány tájékoztatta a tanácsot zó, döntő többsége jó úton rosi tanács tegnap, pénteken milliókat biztosít közcélokra, dor, Barát József, Nagy a megye közrendjéről és jár, s elsősorban szocialista rendkívüli ülést tartott. Dr. A költségvetés a tanácsi in- Sándor Peták József, dr. Biközbiztonságáról. Csongrád társadalma rendünkből fa- BÍCZÓ Györgynek, a városi ta- tézmények: kórházak, rende- ezó György. Az Országos megyében általában és alapi- kadó pozitív vonások vanrök Lászlónak, a megyei ta- vetően megfelelő és szilárd nak rá hatással. Akadnak aács vb elnökének meg- a közrend, a közbiztonság. nács vb elnökének megnyitó- lők, iskolák ttólesödék, óvo- V'zügyi Főigazgatóság képvija után a tanácsülés Vas dák stb. mfeködtetésének, seletében dr. Bálint Tamás azonban bűnöző fia-balok. A Istvánnak, a vb tagjának el- fenntartásának költségeit, a mondott véleményt, nyitó szavai utan tárgyalta Ez azonban nem jelenti azt, fiatalkorú bűnözés zömé- nökletével végezte munkáját, parkok gondozásának, az ut- A tanács elfogadta és joa tanács Csongrád megye hogy nincsenek, vagy csak ben a városokban történik, Szeged város 1966. évi terv- cák, terek takarításának stb. váhagvta Szeged város 1966 196b. evi terv- es költségve- ritkán adódnak rendzavaró a megyében legtöbb esetben javaslatát Árvái József vb- összegeit, valamint, a tanácsi évi tervjavaslatát és a vátési javaslatát Kovács lm- cselekmények. KZEEWTEN A fiataiwűoir L.-^-U.,...^.— _ — .•: .. evi tervjavaslatai es a va re vb-elnökhelyettes előterjesztésében. A megyei tanács jövő évi terve és költségvetése toazt is mutatják, hogy a fiatalkorúak által elkövetett Az emberek élete és testi épsége ellen aránylag sok még a támadás. Nagyszámú a lopás, a garázdaság és a vábbi fontos célok megváló- ^J* £ dé£ bűntetteknél több negatív sftását segiti elő, újabb elő- málják, károsítják. A tár- együttos ^^ Jat" sadalmi tulajdon különösen a termelőszövetkezetekben van veszélyeztetve, noha az utóbbi időben javulás taSzegeden. A fiatalkorúak elnökhelyettes, a város 1966. vállalatok, üzemek befizeté- rosi tejára "jövő"évTkölts"égaltal elkövetett bűncselek- évi költségvetését pedig a seit fo'glalja magába. Az vetési előirányzatát. menyek fő céJja a könnyű pénzügyi osztály terjesztette együttes anyagi erőforrás, vaslatokat'"a"'"városi tanács penzszerzés. A tapasztalatok elő. amivel a városi tanács gaz- végrehajtó bizottságának elrelépést hoz a munka- és életkörülmények javításának útján. A megyei tanács szik közre. Ezek közül ki kell emelni a rossz családi hatást, a züllött környezetet összeáll í tásánál az valamint a tanácsi vállalatok termelési, teljesítményi, forEzutan dr. Kelemen Mik- galmi és fejlesztési célkitűzélás elemezte a garázdaság, seit A város nagy összegű egész gyakran felületes, gyakori a emberek élete valamint tervjavaslatán kívül milliók----- hiányos ellenőrzés. Helyen- emDereK élete- valamint fcaJ ^pnefc be„ és 3egiük A terviavadat mn íróba foe- u ' " " noKe a Mimsztertanacsnoz lall a kormány ségvetés öviből tevődik terjes2ti j6váhagyásra. (A delkezésre bocsátott anyagia- ossze terveket a jóváhagyás után kat és a tanácsi erőforráso- A javaslatok vitájában sor- lapunkban ismertetjük.) A kat a különféle közérdekű rendben felszólaltak: Farkas tanácsülés Vas István zárszaberuházások megvalósítására, István, Engi József, Bárdos vával ért véget helyesléssel vette tudomá- pasztaiható. A társadalmi sul, hogy a jövő évi tervek tulajdon őrzése, kezelése népgazdaság helyzetét fi eve- manyos euenorzes. Helyen- > ~ "" kai lépnek be", és teSST5S iSKffe S^PIJ^,^ i!^ fejlődését a a szigorú takarékosság edvei érvényesültek. A tervjavaslat egyik közpionti célja, hogy jobban kielégítse a növekvő kommunális, egészségügyi és kulturális igényeket. Igen jelentős a lakásépítkezésekre biztosított építőiparban követték el összeg, de a leggondosabb felhasználásával sem biztoos2tásban dolgozó emberek tanúsítanak olyan magatartást, amely a társadalmi tu- kohol hatása, lajdon szándékos, vagy gondatlan megkárosításához vezet Az elmúlt időszakban az támadások okait Ezek kö- tériumok és országos főhatózött első helyen áll az al- ságok útján jövőre itt megvalósuló beruházások, fejlesztések is. A tervjavaslatban szereplő összegek arányát a sürgősségi és fontossági sorrend szerint alakították ki. legtöbb sítható a felmerült igények Ezeket a bűncselekményt. bű ncselekményeA közrend és a közbiztonság kérdései között egyre jobban előtérbe kerülnek a közlekedési balesetek. Ezek száma 1960 óta erősen felfelé ívelő tendenciájú. A baleseti tényezők Harmadik ötéves tervünk első évében — jövőre — az ország teherbíró-képességeivel, kielégítése. A vitában felszólalt Gránitz Antal (Szegvár), Darabos György, a tanács pénzügyi osztályának vezeket néhány objektív tényező is elősegíti: a munkahelyek nagy száma és szétközül különösen jelentős: az J^^ÍPPYfL „ö'ssz" elsőbbségi jog meg nem adása, a gyorshajtás, a gondatlan és ittas vezetés, a szabálytalan előzés. A köztője, Link Mihály (Kiskun- ellenőrzést,_az anyagok rakdorozsma), Ördögh Piroska ' ' * szórtsága, amely nehezíti az lekedési baleseteknek csak 4,4 százaléka vezethető visz(Tápé), Kutiván Rezső (Algyő), Hantos Mihály vbtározását, őrzését Ezekhez sza objektív okokra: mügyakran járul a felületes- szaki meghibásodásokra. hanyagság Esetenként 5Jgssrsst"^ K3UAJSSSK hangban — folytatódik Szegeden a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátottságának tökéletesítése. Továbbra is napirenden lesznek az építkezések; újabb lakóházak, tantermek, körzetorvosi rendelő, iskola, óvoda készül. A Patyolat új üzemházának Antal, a tanács tervosztáelérni. A halálos balesetek beosztásba tesznek, akikkel lyának vezetője, "Horváth nemben ai társadalmii va- száma „ ^^^ „ Árpád (Hódmezővásárhely), tfm fosz^tósa imatt ko- , sérüléses balesetek szárabban már büntető íteletet ma százalékkal csöfc. kent. A gyermekbalesetek száma 32 százalékkal kevesebb. Balogh László országgyűlési képviselő, Forgó László húztak. Komoly visszaéle(Csongrád), Nagyistók Sán- adódnak az építőanyador (Felgyő), Morschauser gok fuvarozásánál is. Józsefné (Domaszék), dr. Az évről évre növekvő Aranyi Sándor (Csongrád), idegenforgalom örvendetes. Tövisfalvi Péter Pál (Hódmezővásárhely). A tanács ezután elfogadta a jövő évi terveket, amelyeket jóváhagyásra a Minisztertanácshoz terjesztettek. Nem engedhető azonban a vám- és deviza-jogszabályok megsértése. A tapasztalatok szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában azzal, hogy jogszabázáfognak a kivitelezők. Korszerűsitik a víz- és gázszolgáltatást. Az üllési földgáz általánosabb hasznosítását célzó tevékenység is a programban van. Szélesül a hévíz felhasználása fűtési célokra: létrejön — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság messzemenő közreműködésével — a hévízközmű rendszere. Milliókat költenek jövőre is az állami lakóházak tataA tanács határozatot ho- lyaink mindennerTlű deviza" A tanács natarozatot no- üzletkötést is tiltanak. A zott arra, hogy a különféle okok (lemondás, elhalálozás stb.) miatt megüresedett já- -T - ,, kellettv,;" rási és városi választókért.- sok emtK?r eUen IceUett Dun letekben december 5-én új választást kell tartani. Ennek során 22 járási, illetve városi tanácstagot választ a lakosság. Végül a megyei rendőrfőkapitány hangoztatta, hogy a dolgozó tömegek egyre erőteljesebben segítik a rendőri szerveket a közrend és közbiztonság szilár- . , . ,..,„. , dításában. Ez az értékes tá- ázására felujitasara, a csamogatás szervezett forrná- tornahalózat korszerusitesére. ban jut kifejezésre az ön- A tanácsi üzemek, vállalakéntes rendőrök, valamint a tok jövőre számottevően nömunkásőrök részéről. A vélik a termelést, s ezt alat> rendőri szervek mindent el- vetően a termelékenység követnek a közrend, a köz- emelésével, az ezt szolgáló biztonság további erősítésé- gépi felszerelések, valamint ért, de ehhez ezután Is ké- gyártási technológiák korszerik, igénylik a társadalom rűsítésével érik el. A rendőrfőkapitány a tó- még hatékonyabb támogatá- Szeged város jövő évi költfíatalkorúak sát ségvetése szintén a realitárendőrségnek a szegedi ünnep>i hetekben viszonylag tető eljárást indítania, mert külföldieknek forintot adtak át vábbiakban a telmiségnek, amely másképpen lát és érez mostan, akikben lelohadt a harci kedv, az alkotó vágy és zavaraikban a tehetetlenség bénító érzését szórjak széjjel maguk körül. De ez nem tehet és nem is mérvadó a forradalom számára, nem attól függ a forradalom sorsa, jövője. Mert „a forradalom céljai felé csak úgy halad egy nép, ahogyan megküzd érte." Ebben a nagy törekvésbe belejátszik a kiábrándultság, a nihil hangja is, ami velejárója, „mellékzöngéje" az új bércekre hágó erőfeszítéséknek, amelyekben buktatók is jelentkeznek. De ezt úgy érzékelni, hogy „dilemma" elé került egy erős társadalmi osztály — a munkásosztály —, enyhén szólva nem szerenesés, mert nem igaz! Sem történelmileg, sem logikailag, sem az élet napi tényei alapján. Pretoriánsok — igen — csak a zsarnoknak keltenek, de ahol a tömegek köréből származó ügyintézők, adminisztrátorok dolgoznak, nem szükségeltetnek pretoriánsok, mert a hatalom fogalma a legnagyobb társadalmi osztálv vezetését fejezi ki. Nem a munkásosztály ellenére kormányoznak „valakik", hanem a munkásosztály politikáiét a nárt fejezi ki és szervezi megvalósítását. Ez akkor is így van, ha ebbsn az adminisztrációban akadnak olvanok is. akik elszakadtak a harci osztaguktól, s ffvökértelenül ődöngnek a forradalmi forga'zgban: az alkotó, termelő étetben. így van. mert a munkásosztály önmagától nem tud elszakadni: éppenúgy, mint fénytől az árnyék. 5. Természetesnek tartom a gondolat szabadrigát. Különösen Veres Péter véleményére érdemes „odafigyelni". Nem tartozom azok közé, akiket túlságosan „idegesít" a kritikai hang. Ellenkezőleg: éppen a kritika szabadságát biztosító légkörben teremhetnek új, nagy gondolatok. De a kritika nem irányulhat alapkérdések ellen, a társadalom létformái ellen, mert akkor már másról van szó. egészen másról, mint konstruktív vitáról. Veres Péter véleménye konstruktív, jószándékú töprengésből ered. Ha mégis mellékizt érzek cikkében, ez nem is annyira felfogásbeli különbségből, mint inkább a jelenségekből levont következtetések másirányúságából fakad. Nem „uralkodási dilemma" van itten, hanem a szocialista építés új jelenségeinek a pontosabb megfogalmazására került sor, ami természetesen nem megy egyik óráról a másikra. S a fogalmazáson nem tézisgyártást értek, hanem a nemzet sorsát előremutatóan formáló, nagy horderejű döntések kimunkálását Mert ez van mostan napirenden, össztársadalmi méretekben, és ez a „hangyabolyban" él elevenen; tehát nem a társadalmon kívül, nem felette, hanem benne. Az új társadalmi, gazdasági jelenségek léte, s az ezekre adott válaszok érthető módon zavarokat idézhetnek elő az emberekben, emberek csoportjában, tájékozatlanság, tudatos ellenérzés, s még sok egyéb miatt is. Ezekben a körökben kérdezgetik a leggyakrabban, nem is irónia nélkül; „Na, mi van?". S a „modernkedők" a maguk stílusában válaszolják: „Hát ez van". De végeredményben a hatalmon tevő munkásosztály — a párt — válaszol az új jelenségekre, tudományosan, a szocialista építést erősítő, előrelendítő módon. Nekünk ez nagyon fontos mozzanat. („Nekünk" — ezen az én nemzedékemet értem.) Kétévtizedinyi munkánk tekint ránk a földekről, gyárakból, falvakból és városokból, s a szellemi élet fórumairól. Több mint hétmillió felnőtt ember kétévtizednyi ereje, vére, idege, agysejtje fekszik abban, amit szocialista alapoknak nevezünk hazánkban. S ha egy kicsit szubjektív módon fogalmazom: alkotó étetünk egyik fele, legszebb fele erre ment el; tudásunk legjobb évtizedei. Ezért nem mindegy nekünk, hogy erről hogyan vélekednek körülöttünk, jószándékkal. vagy anélkül, mert mi mindenünket beleadtuk a nemzeti sors jobbításába, sokan egészségünket is rááldoztuk erre a becsületes, tiszta küzdelemre. Lehetséges, hogy talán a kelleténél érzékenyebbek is vagyunk néha, amikor a továbblépés alakításának nagy vitájában a javítgatnivaló gondokkal együtt a realitásoktól eltérő aposztrofálást kap a múlt 20 esztendő. (Pedig nincsen szükség agitációra, a mögöttünk tevő idő önmagát igazolja: hazánk már semmiben sem azonos a harmincas évek Magyarországával. A mi nemzedékünk két világot járt milliói életérzésekben, életigényekben, műveltségben már nem azonosak a fölszabadulás előtti időkkel. 6. Nem is Veres Péternek szól ez. Hiszen Veres Péter nem olyan ember, aki kívül áll a nagy nemzeti sorsfordulón, benne volt. benne van minden lépésünkben. Éppen ezért nem tehetünk elégedettek, csak megállapításokkal az ő részéről. Mint ahogyan ő sem elégedne meg azzal, ha csak fölhánytorgatnánk jól, rosszul közös dolgainkat, és nem adnánk választ. Az intézkedés joga nála éppen annyira kötelesség, mint nálunk. Szóljon kritikusan mindenről, de nyilatkozzon a „hogyanokról" is. 'IIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIII1 Árutermelés és gazdasági irányítás Áru, érték, ár, piac" — mindennapi Ismert fogalmak. Aki nem tanulmányozta a közgazdaságtant, semmi meghökkentőt nem talál abban, hogy a szocialista társadalomban árutermelés van. Pedig a dolog távolról sem ilyen egyszerű. A szocialista társadalomban folyó árutermelés alapjaiban más mint a megelőző társadalmak árutermelése. Elég arra utalni; az áruk döntő többsége, a sok nyersanyag, a bonyolult, nagyórtókű gépek, műszerek stb. áruforgalmának az a sajátossága, hogy amikor az egyik vállalat eladja, s a másik megveszi, a tulajdonos nem változik, hiszen az mindkét esetben a szocialista állam. Az is lényegbevágó, hogy a tőkés árutermelésben a piac döntötte el utólag, hogy mit kell termelni, s amit termeltek, arra valóban szükség van-e, míg a szocialista társadalomban felmérik a szükségletet és előre megtervezik a termelést A kapitalista árutermelésben a termékek árát is nagymértékben befolyásolja a piac. A szocializmusban az árakat is megtervezik, nincs tehetőség a piaci viszonyok kapcsán a nyerészkedésre, nincsenek mindennapos áringadozások (itt természetesen nem az ún. szabadpiacra" gondolunk, amely bizonyos keretek között fennmaradt és az áruforgalom viszonylag jelentéktelen részét bonyolítja te.) A különbségek mellett figyelembe kell venni az azonosságot, a megegyezést is a megelőző árutermeléssel, hiszen azonos vonások nélkül aligha tekinthetnénk „árutermelésnek" a szocializmusban folyo termelést. Milyen vonásokra gondolunk? Hogy csak néhány leglényegesebbet említsünk: arra, hogy a termékek ára nagyjából az előállításukra fordított költségek összege, pontosabban értékük közelében alakuljon ki, hogy növekedjen a pénzbevételek és kiadások összevetésének, a jövedelmezőségnek és gazdaságosságnak súlya, jelentősége, hogy a piaci viszonyok, a kerestet és a kínálat alakulása gyakoroljon megfelelő befolyást a termelésre. A gazdasági irányító rendszer átalakításának egyik lényeges mozzanata az, hogy az árutermelésnek ezeket az általános vonásait, követelményeit jobban érvényesítsük. A piac nálunk nem szabályozza s nem is szabályozhatja a termelést, hiszen erre a terv hivatott. Ugyanekkor az eddiginél nagyobb szükség van arra. hogy a kereskedelem közvetítse a piac, a fogyasztás ..véleményét" a termelésről, s ez befolyásolja, a szükségletek változásához igazítsa a termelést Közismert, hogy e szükségletek és ennek megfelelően az igények ft technika gyors fejlődése alapján bel- és külföldön, termelési eszközökben és fogyasztási cikkekben egyaránt gyorsan változnak. Ezeket — csak a termelés területén mozogva, nem mindig ós főleg nem időben tudjuk feltárni. A piac, a piaci viszonyok átgondolt, jobb, szélesebb felhasználása segíthet ezen, a szükségletek iránti nagyobb érzékenységre, rugalmasabb alkalmazkodásra serkentheti a termelést A termékek áruvoltából ered az is, hogy értéküket, a rájuk fordított összes kiadást szánion tartsuk. így derül ki, hogy nem fordítunk-e többet egy-egy termékre, mint amennyit kellene, nem túl drágán termelünk-e? A vállalatókat, minden termelő kollektívát minden vezető és beosztott dolgozót arra kell ösztönözni anyagilag is, hogy olcsóbbá tegyék a termelést. Ez a piac egyik fő követelménye és a nemzetközi piacon különösen parancsolóan jelentkezik ez az igény. A gazdasági irányítás átalakításának egyik alapelve az, hogy ennek az igénynek minél jobhan meg kell feleni. Az áru és piaci viszonyokból eredő igen fontos követelmény az is, hogy az árak — mind a vállalatok közötti forgalomban érvényes termelői árak, mind a fogyasztói árak — az eddiginél jobban tükrözzék: mennyibe is került a valóságban a szóban forgó termék előállítása. Ezt „közgazdász-nyelven" úgy fejezik ki, hogy az árak valóban a termékek értékét tükrözzék, azon alapuljanak. Ennek a követelménynek a kielégítéséhez az kell, hogy az új gazdasági irányító rendszer keretében tökéletesítsük árképzési rendszerünket. Az árképzés, ármegállapitás fő baja az, hogy túlságosan központosított. Az Országos Árhivatal jelenlegi létszámának többszörösével sem tudná gondosan és pontosan kidolgozni az összes termelői árat, de erre nincs is szükség Országosan mindenekelőtt az árpolitikát, az árképzés fő elveit kell kidolgozni és őrködni kell ezek végrehajtásán. A fogyasztói árak képzésében lényegében ugyanez a probléma. Ezeket a Belkereskedelmi Minisztérium szabja meg. De gondoljuk csak el képes-e az árkalkuláció helyességét ellenőrizni egy központi szerv, amikor több mint százezer cikkről van szó? Nyilvánvaló, hogy eredményesebb, ha csak az elvek kidolgozására és a legfontosabb cikkek árának helyes megszabására koncentrálják a központi szervek erejét, és megfelelő ellenőrzés mellett növelik az alsóbb szervek jogkörét. BOGNÁR GYULA v fcombaL 1865. november 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3