Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

Nagy Józsefné Új-Delhiben A Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter vezette, az EAK-ban látogatást tett könnyűipari delegáció, Ka­iróból tovább- utazott Indi­ába. A küldöttség dr. Musz­tafa Khalil miniszterelnök­helyettes meghívására láto­gatott az EAK-ba, ahol töb­bek között megbeszélést folytatott dr. Musztafa Kha­lil miniszterelnök-helyettes­sel a két ország gazdasági és műszaki kapcsolatairól és azok további fejlesztésének lehetőségeiről. Találkozott az EAK nőmozgalmának né­hány vezetőjével is. Nagy Józsefné és a dele­gáció csütörtökön megérke­zett Üj-Delhibe. Épül a főcsatorna xsilipje Megkezdték a Keleti-fő­csatorna hajózsilipjének épí­tését Balmazújváros határá­ban. Az alapozás idejére tel­jesen vízmentesítették a Keleti-főcsatornát és terelő­utat építettek a víznek a hajózsilip hosszában, hogy az alsó szakasz vízellátását erre az időre is biztosítsák. Életekről van szó1 Miért emelkedik az üzemi balesetek száma? Számokkal kezdem az in- és az idei első fél év baleseti lyüt.t hiányzik a terjút. A tavalyi első fél év statisztikája a következő volt: védőberendezés, 1964. I. fel év 1965. I. fél év Balesetek száma 1797 1903 Kiesett munkanapok száma 27136 29019 Halálos balesetek száma 5 1 Ezer före jutó baleset 174 17,4 Ezer főre jutó kiesett 17,4 munkanapok száma 2(9.1 281,3 Táppénzes napok szama e*y balesetre 15,1 16,0 korszerű javítani kellene a munkakörülmé­nyeken, a szociális ós egész­ségügyi helyzeten is. De ettől függetlenül el lehetett vol.na kerülni sok komoly üzemi balesetet. Például nz október 29-i két halálos bal­esetet is. Ezek hol történtek? Az egyik egy építkc­GAZDASAGI FEJLŐDÉSÜNK IDŰSZERU KÉRDÉSÉI Népgazdasági terv — operatív terv HPA gazdasági tervezést sokan úgy képzelik el, hogy á szakemberek százai számítások alapján összeállítják a nép­gazdaság ötéves tervét, ezt feldarabolják évekre meg hó­napokra, illetve iparágakra, vállalatokra meg műhelyekre és valahogyan így jön ki, hogy X. Y. mit esztergáljon hol­nap vagy holnapután. A valóságban nem így van. Az ugyan igaz, hogy a vállalati tervek részei a népgazdasági tervnek, és az éves tervek végrehajtásával valósulnak meg az ötéves terv cél­kitűzésed. De a népgazdasági terv egy sor olyan előírást is tartalmaz, amelyek nem egy-egy vállalat konkrét ter­melési programjaként teljesülnek. A termelékenység eme­lésének pl. vannak olyan forrásai, amelyek nem egy vál­lalat munkájában realizálódnak, sőt vállalati szinten nem is láthatók. Ha mondjuk egy új vállalatot olyan helyen építenek fel, ahol az anyagok, termékek oda- és elszál­lítása, illetve a munkaerő szállítása viszonylag a legkeve­sebb befektetést igényli, akkor ha a vállalatnál nem is, de népgazdasági szinten feltétlenül javul a munka termelé­kenysége. Hasonlóan munkamegtakarítást és ezzel együtt termelékenység növekedést eredményez, ha pl. egy olyan alkatrészt, amit sok vállalat rendszeresen használ, egy vál­lalat állít elő, korszerű gépekkel, olcsón, és nem minden üzem maga készíti el, kezdetlegesen, drágán. Milyen követ­keztetést vonhatunk le mindebből? Azt, hogy a népgaz­dasági terv nem mechanikus összege a vállalati tervnek, hanem egy sor olyan fontos összefüggést is előirányoz, amelyek a vállalatok, sőt egyes iparágak kapcsolatóban, arányaiban testesülnek csak meg. Lássuk a dolgok másik oldalát is! A vállalati tervek­nek, termelési programoknak számos olyan része van, amelyet egyszerűen lehetetlen központilag előírni, megter­vezni. A vállalati termelés jó megszervezésében, ötletes kombinálásában egy sor olyan lehetőség rejlik, amelyek kiaknázása az egész népgazdaság, az egész ország szá­mára hasznos. Ezeket nemcsak, hogy nem lehet közpon­tilag előrelátni, de a túlzott központosítás, a vállalatok önálló cselekvésének a korlátozása akadályozza ezek ki­aknázását. A népgazdasági tevékenység megtervezése tehát egy­aránt követel központi és vállalati tervezést. E két szint a tervezésben egymás elengedhetetlen kiegészítője, de csak akkor tudják jól kigészíteni egymást, ha feladatóik nem keverednek, ha mindkét szint megkapja a feladatai be­töltéséhez szükséges kereteket, lehetőségeket. A gazdasági irányítás és ezen belül a tervezés rendszerének átalakítása nem utolsósorban ezt a célt szolgálja. A gazdasági élet elkerülhetetlen velejárója, hogy van egy sor termelésre ható tényező, amelyet a tervezés egyik szintjén sem lehet előre látni. A fogyasztók ízlésének, magatartásának változásaira gondolunk, amelyet a tech­nika. az életmód, az idegenforgalom fejlődése stb. idéz elő. Ez növeli a termeléssel kapcsolatos kockázatot, azt a lehetőséget, hogy a szükséglet másként alakul, mint aho­gyan az a legkörültekintőbb számítással is várható volt. A külkereskedelmi forgalom egyébként elengedhetetlen nö­vekedése szintén fokozza ennek lehetőségét, hiszen a kül­földi vevő másként és máskor is feladhatja a rendelését,, mint ahogyan előre elgondoltuk. A népgazdasági és a vállalati tervezésnek, mint két különböző szintnek a szétválasztásához hasonlóan el kell különíteni a rövidebb és a hosszabb időtartamú tervek feladatait is. Az ötéves népgazdasági tervek az egész nép­gazdaság főbb fejlődési irányait jelölik ki, míg az ope­ratív tervek — az éves és még inkább az ennél rövidebb lejáratú programok — az időközbeni változásokhoz le­hetőleg minél jobban igazodva jelölik meg a termelési feladatokat A gazdasági irányítás átalakítása tehát e kö­vetkeztetések pontosabb levonását és ezzel az egész terv­gazdálkodás hatékonyságának javítását- is szolgálja. BOGNÁR GYULA Az adatokhoz kommentár hogy az építőiparban nem nem szükséges: emelkedés szabad használni az úgyneve­látszik minden területen. A zett Sánta-féle csöbilincseket. halálos balesetek száma csök- Utasításunkat elküldtük az zésen. A darut új állásba kent ugyan, de az elmúlt hó- érintett vállalatokhoz. Egy kellett vontatni. Áramtala­nap végén egy napra - saj- vállalat kivételével mind nílot,..k do nGm rnocfelelö­nos - két halálos üzemi bal- visszaigazolta a rendelke- nit°ttó,<, de nem megfelelö­eset is jutott. A munkavé- zést, és be is tartotta. Az en bontottak a kábelt es delmi főfelügyelőnek és a érintett vállalat nem reagált, vontatás közben elszakadt, felügyelőknek a törvényes sőt, néhány munkahelyén (a Rendelet van rá, hogy csak rendelkezések komoly jog- fürdő épületénél stb.) to- j,, ^ iavithat A kört biztosítanak. Leállíttat- vábbra is használták a letil- villanyszerelő javtthat A hatnak üzemrészt, gépet, s 3 tott csőbilincset. A vállalat Sepesz — Kiss Imre — meg­ezer forintig terjedő pénzbír- igazgatóját ezer forintra bír- » maftó látott hozza a ja­ságot szabhatnak ki. A cél ságoltuk, a főmérnököt pedig vitáshoz, gondolván, hogy érdekében vajon élnek-e 600 forintra. o is hibás a szakadásért es ezekkel a lehetőségekkel? - Ki is fizették a bünte- fz idA is' Bekötötte a Például 1965-ben büntettek-e, tést' huzalokat, de egy huzal „ki­álHttóttak-e le üzemeket, ge- _ Még nem. Fellebbezési ^legyen^be^Sittó 1 lehetosegük van, s vegul a csatlakozó fémhába tette. r- Igen - mondja Kiss majd az SZMT elnoksege Amikor újra áram alá he­László főfelügyelő. - Volt dönt. Fizetniük kell. Elmon- iyezték a vezetéket, áram­precedens mindkét területen, dom még. hogy Vincze József ütést szenvedett. Talán még leállítás is történt és pénz- munkavédelmi felügyelő ezer menthető lett volna az éle­bírságolás is. forintra bírságolta az üzemi te hisz mesterséges élesz­- Például? balesetet eltitkoló Benkevári tést alkalmaztak, de sen­- Rendelkezés született, *fajos művezetőt, aki az ÉM kinek sem jutott eszébe, Gepszerelo Vallalat csoport- hogv áramütéskor a hátra ját irányítja a szegedi gumi- görbülő nyelvet előre kell gyár építkezéseinél. Hasonlo hajlítani. Később taxival eset volt a szegedi textilmu- kórházba vitték, de mái­vekben is. Eltitkoltak az nem tudtak megmenteni, uzerru balesetet. 500-500 fo- ugyanezen a napon az egyik rint bírságot kaptak a fele- állami gazdaságban kuko­lős vezetők. Ami a munkabe- ncabetekarítás közben a tiltást illetti, az építőipari munkagép halálra gázolta példán kívül: leállíttattuk a Racz Teréz 21 éves dot­vegyesipari vállalatnal a nit- gozót aki a brigádban dol­rofestékkel történő munkát, goz(ytt A vizsgálatok foly­mert az egészségre ártalmas, nak a sajnálatos baleset és az előírt vedo- es elszívó- ügyében. Meggyőződésem, cl berendezések hiányozták ]ehetett volna 'őket kerülni. Ugyancsak a vegyesiparinál állíttattuk le a gázfejlesztő — A vállalati vezetők ho­berendezést, mivel a gépek Kyan tőrödnek az üzemi bal­üzemeltetési engedélye nem esetek problémáival? Első­volt rendben. (Három éven- sorban a megelőző intéz­ként nyomáspróbát kell vé- kedésekre gondolok, geztetni!) A letiltások komo- _ Az üj ^^^ kap_ lyak, be kell tartani. Ha uj- asán a váilalatok vezetői ból üzembe kívánnák állttá- számos „tartást adtak ki. ni, kérniük kell az engedélyt. Ezeket az utasításokat a Meg nem kertek. munkásokat közvetlenül irá­— A balesetek zöme milyen nyitó műszakiak hajtják természetű, és milyen okokra végre. De mi a helyzet a vezethető vissza? gyakorlatban? Első a t.orrne­- Havonta megkapjuk a lés, s eközben megfeledkez­baleseti jegyzőkönyveket, és nek sok mindenről. Ha a értékeljük igen sok szempont dolgozó jól teljesít, elnézik alapján; férfi- vagy női dol- az esetleges szabálytólansá­gozó szenvedett-e balesetet; gokat is. Persze jó példákat életkor, munkaviszony ideje is tudok említeni: Tóth és így tovább. Érdekes, hogy László, a Kenderfonó- és nem a kezdő időszakban tör- Szövőipari Vállalat vezér­ténik a dolgozók balesete, igazgatója a szegedi ken­hanem többségében egy éves derben személyesen ellen­munkaviszony után. Az is el- őrizte a havi szemlék jegy­téró nálunk, az országos ada- zőkönyveit. s a hibák miatt tokhoz viszonyítva, hogy nem a főmérnököt prémiumelvo a fiataloknál több a sérülés, násban részesítette, hanem a 30-50 év közöttiek- A b^^ge^ befejeaésé­né'- ül újból néhány számot - A leggyakoribb sérülé- irok fel; tehát a balesetek sek? felét el lehetett volna ke­— Legtöbb a kéz- és láb- rülni; vagyis az első fél sérülés. Óta: a védöberen- év során körülbelül 15 ezer dezések nem megfelelő ál- munkanapot dobtunk el. Ez lapota, vagy használatuk bizony közel száz ember mellőzése. Igen sok a sé- félévi munkaideje. Talán rülée a nehéz fizikai, mun- nem is lenne munkaerő­kát igénylő szállításoknál, gondunk, ha fligyelimeseb­anyagmozgatásnól. Tanul- ben, nagyobb elővigyázattal ság: gépesíteni kellene ezt végeznénk a munkákat! A a munkaterületet Ezenkívül fájdalomról, az életre szó­éi szeretném mondani, hogy ló rokkantságról ós a hoz­némely iparágban bizonyos zátartozók elvesztéséről nem sérüléseket „elkönyvelnek", is szólva, mivel ezeket szá­A szakmával jár — mon- mokkái nem lehet érzékel­dogatják, és ebbe belenyug- tetni. szanak. Ilyenek a késsel tör­I! párthoz vezető úton A ranyigazság az, hogy törődéssel tagjelöltet, majd kommunisták nem szü- kommunistát lehet formálni* letnek. hanem lesznek. Per- akik csak éppen azt nem sze nem törvényszerűen, mondjak, hogy „Itt vagyok, ahogyan a jól telelt búza ka- vegyetek fel a pártba". 1 ászba szökken, még kevés- s itt álljunk meg egy pil­bé olyan simán, miként a lanatra. Szegeden is találko­gyorsvonat beszalad a« ál- zunk oivan nézettel, hogy lomásra. Az ember pályája aki a parthoz akar tartozni, elejen maga sem tudja, med- az) nem kell agitálni, az dig jut el a társadalomban, magától Is kopogtat. Pedig hiszen céljait, vágyait tucat- nem uyen egyszerű a dolog. nyi, előre nem látott tényező törheti derékba. Vonatkozik ez a világné­zet alakulására is. Nem mondhatjuk ki eleve, hogy Az önként jelentkezésre vá­rás annyit jelent, mint a vé­letlenre bízni a pártepítést. Ma már nem jellemző, hogy karrieristák, s mindenféls a kommunista szülök gyér- konjunktúraiovagok igyekez­mekei kivétel nélkül mind nek piros tagkönyvecskét eltalálnak a munkásosztály szerezni maguknak. Ez töb­élcsapatába, azok viszont, bé nem kifizető szamukra, akik polgári, kispolgárikor- Inkább az a tipikus, hogy a n.vezetben nevelkedtek, va- szerény, csendes, de áldozat­lamennyien csak jó- vagy kesz férfiak és nók veszik rosszindulatú szemlélőivé kitüntetésnek, ha számít rá­válhatnak az előretörő tár- juk a párt. Az Ilyeneknek sadalom küzdelmeinek. Szó azonban éppen a jelleméből sincs róla. Az igaz, hogy a fakad, hogy kerülik' a fel­család szellemi levegője, a tünést, nem tolakszanak, 11­baráti kör életszemlélete, a letve szándékukat csak • munkahelyi kollektíva öntu- legritkább esetben teszik datának foka jelentősen be- szóvá. KI más fogja kezen folyásolja az egyén gondol- őket, ha nem a kommunis­kodását, de ez korántsem ták? Nekik kell beszélgetni ténő vágások a húsiparban, a szállal történő vágás a textiliparban, a konzerv­iparban pedig az üvegtörés­kor keletkező sérülés. Nem szabad ebbe belenyugodni, inkább megfelelő és hasz­nos intézkedéseken kell fáradozni a műszaki veze­tőknek. — Véleménye szerint e nagyszámú baleseteknek hány százalékát lehetne, il­letve lehetett volna elke­rülni? — Minden óvórendsza­bály, vagy beruházást igény­lő védőberendezés megvaló­sítása nélkül legalább a balesetek felét el lehetett volna kerülni, ha a dolgo­zók és a vezetők megfelelő komolysággal törődnének a baleseti kérdésekkel. „Ja­vítanánk a helyzeten — mondják a vezetők —, ha lenne pénz beruházásokra." Ebben van igazság: sok he­Gazdagh István biztos. Minden attól függ, hogy például egy kőműves mennyire fogékony azoknak a bonyolult igazságoknak a megértésére és befogadására, amelyek egyrészt véletlen­szerűen, összefüggéstelenül, szinte naponta zuhognak rá, másrészt a nála tágabb lá­tókörű munkatársak, illetve barátok tudatosan adagolnak neki. velük, megismerni, bátoríta­ni, buzdítani, politikai ren­dezvényekre meginvitálni őket, majd a pártvezetőség figyelmét is felhívni rájuk. Megnyugtató, hogy ]eg­több szegedi üzemben ígv is történik a tagjelöltek kiválasztása. A felvételkor azonban nincs minden rend­ben. Az ajánlók leggyakrab­ban azt a hibát követik el. Mindebből egyenesen kő- hogy elhallgatják a jelölt vetkezik, hogy a pártépítés gyengéit, s csak azt mond­tudatos, állandó és tervszerű el ~ mintha különben , .. , eleve kútba esne a felvetel munkát igenyel. Nem olyan __ ami ^ és tetMet6s a sematikus, merev tervszerű- jelölt munkájában és maga­ségről van szó, miszerint a pártszervezet titkára az író­asztalnál „vakon" megter­vezi, hány fővel kell növelni — mondjuk egy év alatt — a tagjelöltek számát. Ez nem tervszerűség, hanem ér­tartásában. A sablon körül­belül így hangzik: „Kovács János elvtársat évek óta is­merem, társadalmi munkát végez, fejlődőképes, részt vesz a pártoktatásban, mun­katársai szeretik". Semmi teimetlen kapkodás lenne. A több. Eszerint Kovács János párttitkár, vagy akár az maga a megtestesült hibát­egész pártvezetöség külön- lanság. Csak igen kevesen ben sem vállalkozhat egy- térnek ki például arra. hogy magában a pártépítés fele- a példaként említett Kovács lősségteljes feladatára. Jól- Jánosnak milyen a családi lehet a tagjelöltfelvétel lc- élete, hogyan viselkedik a bonyolítása, a vele járó ügy- gyárkapun kívül, nem iszá­intézés legtöbb helyen a kos-e, mit csinált az ellen­párttitkár dolga, az egész forradalom ideién stb. Pedig tagság aktív közreműködése ezek nem mellékes kérdesek. nélkül aligha lehet eredmé- Természetescn nemcsak aa ajánlók, hanem a taggyűlé­j^Jinden kommunista fe- 'sen résztvevők is valameny­lelős azért, hogy a nyien felelősek azért, hogy pártépítésből kizárják a for- tagjelölt-felvételkor csak az malitást. A pártnak szüksé- Összes problémák tisztázása ge van utónpótlásra, de nem után döntsenek. Ez már csak akármilyenre. Az idősebb, azért is fontos, hogy a je­nagy tapasztalatú és megin- lölt lássa: a kommunisták gaíhatatlan elvtársak nyo- alaposan megnézik, kit to­mába olyan fiataloknak sza- eadnak maguk közé. Ahol bad lépniök, akik munkabí- elmarad a sokoldalú ellen­rásban, elvi szilárdságban, őrzés, vagyis a párttagsag magatartásban méltók elő- megelégszik az ajartlók ál­deikhez, s akikkel nemcsak tal elmondottakkal, ott ru­többen leszünk, hanem erő- tinnn sekélyesedik a párt­sebbek is. Minden munka- építés nagy körültekintést helyen dolgoznak politikai igénylő aktusa, és gazdasági kérdések iránt •„, „ •„ , , ,, , érdeklődő szorgalmas embo- M°a eRlgen fe'entós fő­iek, csak észre kell venni evatekossug tapasztal­őket, és segíteni a párthoz vezető úton. Ahol ennek az ellenkezőjét magyarázgatják, azt bizonygatva, hogy „a pártonkívülieknek ma elő­nyösebb, mint a kommunis­táknak, azért nem érdeklöd­nek a párttagság iránt", ott legtöbbször kényelmességről van szó. Az üzemi bizott­ságban, a KISZ-ben és a többi tömegszervezetben szép számmál találhatók „agilis politikusok", akikből egy kis Megemlékezések az ellenforradalom áldozatairól A főváros dolgozói csü- erőknek az ellenforradalom törtökön az 1956-os ellen- elleni küzdelemben hősi ha­f orra dalom áldozataira em- Iáit halt tagjairól is. A Ke­lékezve megkoszorúzták a repesi temetőben nyugvó mártírok sírjait és emlék- hősi halottak emlékművénél műveit. a fegyveres testületek tagjai A budapesti pártház vé- áJJJ** őrséget, az emlékmű delmében elesettek emlék- elott díszszázad sorakozott táblájánál koszorúzasi ün- fel- A Himnusz hangjai után népségét tartottak. A ko- paszdallamok kíséretében szorúzáson részt vettek a bu- helyeztek el a kegyelet vi­dapesti pártbizottság titka- raSíUt az emlékmű tólap­rai, a pártapparátus mun- ^tón. katársai, a székház védelmé- Csütörtökön a főváros szá­ben részt vett csoport élet- nl!XS kerületében rendeztek ben maradt tagjai és a hősi kegyeletes emlékünnepséget halált haltak hozzátartozói. az 1956-os ellenforradalom mártírjainak emlékét meg­Megemlekeztek a budapes- örökítő márványtábláknál, ti dolgozók a fegyveres (MTI) gyatékosság tapasztal­ható némely szegedi alap­szervezetben, amit nem sza­bad elhallgatni: a felvétel utáni általános megnyugvás. Amíg a tagjelölt kívül élt a párt kapuján, addig kü­lönféle megbízatásokat ad­tak neki, még számon is kér­ték tőle a végrehajtást, egy­szóval törődtek vele a párt­tagok. Utána azonban — mintha minden tökéletesen el lenne intézve — eléggé magára hagyják, sót ajánlói is megfeledkeznek néha róla. Milyen pártépités az ilyen? A rendes tagfelvételig nem csökkenteni, hanem fokozni kell a tagjelölttel szemben támasztott igényeket. He­lyes. ha képességeinek meg­felelően a korábbinál is több társadalmi munkával bízzák meg. azokat rendszeresen el­lenőrzik, számonkérik tőle kifogásolható magatartását ls, továbbá ha kikérik a vé­leményét különféle politikai és gazdasági kérdésekben. Ez növeli felelősségérzetét és tiszteletét a közösségért végzett munka iránt. És végül: nemcsak szép, hanem célravezető is, hg azok az elvtarsak, akik az induláskor politikai kezessé­get vállaltak érte. végigkí­sérik az úton, B ők lesznek az ajánlói tagfelvételének megtárgyalásakor is. F. NAGY ISTVÁN Péntek, 1965. november 5. DÉL-MAGYARORSZÁG £

Next

/
Oldalképek
Tartalom