Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

Korunk asszonyai Harcasok és anyák; gyengéd feleségek ós a jobb hol­nap kovácsai; családi fészket őrzök és a világűrbe elju­tok: karunk asszonyai. Sokat biró emberek: fegyverek ropogása közt testükkel óvják gyermeküket, férjük hű társai a mindennapi gondok megoldásában, helytállók a munkában, a világ dolgaival mind többet törődök. Hosz­szú, több mint fél évszázados harc állt már mögöttük, amikor képviselőik, a háború poklából alig eszmélő Euró­pában, Párizsban — ma husz esztendeje — 1945. novem­ber 26—án megnyitottak a demokratikus nők világkong­resszusát. Feministák és szüfrazsettek: harc a választó­jogért, a kulturális felemelkedésért. A nőmunkásmozgalom: harc az egyenlő bérekért. És a demokratikus nők párizsi világkongresszusa által 1945. december 1-én alakított Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség: harc a nők teljes egyen jogúságáént. A huszadik születésnapját ünneplő Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség ma már mintegy 250 millió nőt számláló tagszervezetein keresztül ott van a világ min­den táján, a nők harcának legcéltudatosabb s leghatá­rozottabb képviselőjeként. A párizsi kongresszuson elfo­gadott határozat — amelyet Eugónie Cotton asszony, a fizika tanárból, a nőmozgalom vezéralakjává lett nagy­tekintélyű harcos terjesztett elő — kimondja: harc a békéért, a nők egyenjogúságáért, a nők és a gyermekek helyzetének javításáért, a nemzetek szabadságáért és a népek barátságáért — ez jelenti a nők küzdelmének fő céljait. Az eltelt húsz esztendő e célok megközelítéséért, megvalósításáért folytatott küzdemektől gazdag: a szo­cialista országok asszonyai a békés országépítő munkában, a függetlenségük útját alig néhány éve járó afrikai, ázsiai, államok női a maguk sajátos körülményei között e célokért harcoltak és harcolnak, a kapitalista orszá­gok haladó nőszervezetei pedig újabb és újabb engedmé­nyek kikényszerítésével, apránként szerzett jogokkal, de ugyancsak e célokért küzdenek. Lehetetlen e gazdag húsz esztendő eseményeit felsorolni: krónikájában ott szere­pel évről évre a világméretű demonstrációvá lett Nem­zetközi Nőnap eseménysorozata, a Dolgozó Nők Világ­konferenciájának megrendezése csakúgy, mint az ameri­kai nők tiltakozása a vietnami háború ellen, a nyugat­európai országok asszonyainak többszöri tüntetése az atomfegyverek eltiltásáért. Amikor Clara Zetkin javaslatára — 1904-ben. Kop­penhágában, a szocialista nők második nemzetközi kon­ferenciáján — március 8-át nemzetközi nőnappá nyilvá­nították, a harc csak egyes jogokért folyt. Ma a szocia­lizmus valósággá tette a nők teljes egyenjogúságát, s a világ más tájain is mind inkább ezért vívják a harcot lányok, asszonyok, élükön a célokat világosan ismerő, s azokért határozottan harcoló társaikkal, az NDSZ tagszer­vezeteiben tömörült nőkkel. A magyar nők — akik jogaikért először 1880-ban emelt szót a Magyarországi Altalános Munkáspárt — ép­pen az elmúlt hetekben-hónapokban, a decemberi nő­kongresszust megelőző tanácskozásaikon adták újabb ta­núbizonyságát annak, hogy hűek maradtak a húsz éve meghirdetett célokhoz. A magyar nőmozgalom — az NDSZ tagszervezeteként — aktív résztvevője a nők világméretű harcának; nemzetközi kapcsolatai az elmúlt esztendők­ben jelentősen bővültek, s a nők nemzetközi fórumain bátran hallatják hangjukat. Korunk asszonyai: bonyolult, ellentmondásokkal, harcokkal teli korunké. A huszadik évforduló köszöntése csak pillanatnyi pihenő: új harcok, új küzdelmek, s új sikerek várnak a világ asszonyaira. A békéért, a gyer­mekek jövőjéért, a holnapért harcolnak: a hú.sz esztendő azt bizonyítja, nem lankadó erővel, nem csüggedve, hi­hetetlen szívóssággal, nagy eltökéltséggel küzdenek. Űgy, ahogyan azt Párizsban megfogadták. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍM AGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 55. évfolyam. 279. szám Ara: 50 Hllér Péntek. 1963. november 26. Ülést tartott a Minisztertanács NAPIRENDJÉN: | A bérgazdálkodás és a normarendezés [ A lakosság téli ellátása | A település-egész­ségügy és a járó­beteg-ellátás | A kis lélekszámú községek közigazgatási változása A kormány Tájékoztatási Hivatali közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott. Meghallgatta a könnyűipari minisz­ter beszámolóját az általa vezetett dele­gációnak az Egyesült Arab Köztársaság­ban és az Indiai Unióban folytatott tár­gyalásairól. A kormány utasította az ér­dekelt minisztereket és országos hatáskö­rű szervek vezetőit, hogy vegyenek részt a további államközi tárgyalások, valamint á két országgal kötendő hosszú lejáratú szer­ződések előkészítésében. A külkereskedelmi miniszter jelentést, tett a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban és a Lengyel Népköztársaságban folytatott kereskedelmi tárgyalásokról és a két országban aláírt egyezményekről és jegyzőkönyvekről. A munkaügyi miniszter az 1965. 1—3. negyedéin bér- és munkaügyi gazdálko­dás helyzetéről tett jelentést, majd a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a munkaügyi miniszter ismertette a nor­marendezés végrehajtásával és a létszám­takarékossági anyagi ösztönzési rendszerrel kapcsolatos vizsgálat eredményeit. A kor­mány a jelentéseket tudomásul vette. A SZÖVOSZ elnöke és az élelmezésügyi miniszter beszámolt a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás ez évi alakulásáról, a la­kosság téli ellátására való fekészülésről és az exporttervek teljesítéséről. A Minisz­tertanács a beszámolót megvitatta és el­fogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a lakosság egészségügyi helyzeté­nek, a közegészségügy problémáinak vizs­gálatáról tett jelentést. A kormány a je­lentést elfogadta és határozatokat hozott. A Minisztertanács határozatot hozott ar­ra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői vizsgálják meg, te­gyék meg a szükséges intézkedésekei il­letve a saját hatáskörükben nem rendez­hető kérdésekben a kormányhoz tegyenek előterjesztést. A Minisztertanács tanácsszervek osztá­lya vezetőjének előterjesztésére a kormány határozatot fogadott el az 500 lakoson alu­li községek végrehajtó bizottságai műkö­désének átmeneti szüneteltetéséről. Jelentés a normarendezésről és a bérgazdálkodásról A Minisztertanács az évi zási Bizottság elnökének és zatok — különösen a bányá­szat és az építőipar, továb­bá egyes kohászati vállala­tok — változatlanul lét­számhiánnyal küzdenek. tervvel kapcsolatos határo­zataiban előírta, hogy a nor­mákat mindenütt felül kell a munkaügyi miniszternek a határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló je­Az állami iparban a 100 munkásra jutó alkalmazot­tak száma a háromnegyed év alatt egytizeddel volt magasabb, mint a múlt év Bár az állami iparban az azonos időszakában. A har­első háromnegyed évben madik negyedévben ez az 19.1 százalékkal kevesebb arány már csökkent, de sok vizsgálni ós ezzel is biztosi- lentései megállapították: tani kell a termelékenység emelkedését. A kormányha­tározat kimondta: kerülni kell a formális, mechanikus A mun ka normák és a tel­jesítménykövetelmények rendezése, valamint a lét­túlórát használtak fel, mint az előző év azonos kában, a túlórák még mindig magasabb, mint vállalatnál még túlmérete­idösza- zett az adminisztratív alkal­aránya mazotti létszám. Ezen a té­ren további jelentős csök­szám-gazdálkodással kapcso- két évvel ezelőtt volt. Nem kentéseket kell elérni. rendezést. A munkaerővel latos intézkedések eredmé- kellően csökkent a túlórák való takarékos, ésszerű gaz- nyeképpen az első háromne- szama még olyan helyeken gyed évben az egy munkás- sem, ahol a kormány ko­ra és alkalmazottra jutó na- rábbi határozatával elren­A létszám-takarékosságra vonatkozó anyagi ösztönzési rendszert több Irányító szerv kásve, illetve hiányo­dalkodás érdekében a hatá­rozat — többek között — elrendelte, hogy a tartós lét- pi termelés az éves elő- delte az egészségre ártalmas san ismertette a vállalatok­szám-megtakarítás esetén a irányzatnál nagyobb vállalatok a megtakarított tékben emelkedett. A béralap egy részét az átlag- melés emelkedésének bérek terven felüli emelésé­re használhatják fel. A Központi Népi Ellenőr­mér­ter­kö­rülbelül 90 százaléka szár­mazik a termelékenység nö­vekedéséből. A műszaki dolgozók ez munkakörökben dolgozók munkaidejének csökkentését. A Minisztertanács ezt a gya­korlatot elítéli. A jelentések azt ís hang­súlyozzák, hogy a követel­kai, ezért azok egy része nem volt tisztában az ösz­tönzés előnyeivel. A kormány megállapítot­ta. hogy az eddig elért ered­mények kezdeti lépéseknek menyek növelése többnyi- tekinthetők, további erőfe­Megalakult a megyei népművelési tanács Tegnap délelőtt tartotta zaléka a modern követeimé- csak a középiskolások szín­plakuló ülését a Csongrád nyeknek is megfelel. A mű- padai. A hatékonyság ha­megyei tanács székházában velódési otthonok kevés ál- sonló csökkenése tapasztal­kapnak. ható a klubmozgalomban maguk iis. A népművelési tanács — hangoztatta befejezésül az gyei tanács vb elnökhelyet- telen produkciókkal is a kö- előadó — azt a társadalmi zönség elé állnak. Ezen Csongrád megye és Szeged larrü támogatást város közös népművelési ta- Ezért kénytelenek rácsa. Az értekezleten Han- gondoskodni bevételekről, s tos Mihály, a Csongrád me- emiatt igen gyakran igény­tese, a megyei népművelési tanács elnöke tartott be­számolót. Bevezetőül ismer­tette a megyei népművelési az intézmények, amelyeknek összefogást jelenti nép­helyzeten változtatna, ha a művelésben, amelyhez a to­gazdasági szervek és azok vábblépéshez elengedhetet­tanácsok megalakítására vo- erre lehetőségük van, anya ratkozó rendeletet, majd giakkal is hozzájárulnak a Csongrád megye népműveié- művelődési otthonok fenn­si helyzetét elemezte. — A népművelés helyze­tét ma — mondotta a töb- dérével kapcsolatban bi között — sokan szélsősége- goztatta az előadó. 1960 óta számszerűleg is tartásához, üzemeltetéséhez. A könyvtárhálózat fejlő­han­sen ítélik meg. Vannak, akik túlbecsülik, túlértékelik. Mások viszont azt állítják, hogy a népművelés válság- megyei hálózatba. Probléma lenül szükség van. összefo­gásra. közös cselekvésre van szükség: ennek az elvi alapjait kell a népművelési tanácsnak kidolgoznia. Döme Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osz­ho"-v ta'ya,nak vezetője, a tanács titkára ismertette a népmű­velési tanács működési ara ssa^s&n ban van. Mindkét véle- viszont a könyvtárak több­zel kapcsolatban bejelentet­te, hogy 1966. január l-ig meny helytelen. A népmű- igének korszerűtlensége, ZfSLL fu velés állandóan fejlődik, s épületeinek, helyiségeiknek rórost népművelést tanácsok. ezért nem lehet ma a régi elavultsága. A moziüzemi hálózat szépen fejlődött. Ahol re megvoltak a formákat és a régi tartal­mat számon kérni tőle. — Eredményeink jelentő­IT er­tek. Ma mar a falusi lakos- mindenütt szélesvásznú mo­ság számára sem kizárólag zit létesítettek. A látogatók művelődési ház jelenti az száma viszont az 1960-as 7 egyetlen kulturálódási le­hetőséget. A fejlődés ter­mészetszerűleg újabb igé­millióról 5 és fél millióra csökkent. Sajnos, a falusd mozik épületei sok helyen nyeket is létrehozott. Ezek- éppúgy elavultak, mint a nek az igényeknek a kielé­gítése nemcsak állami, ha­nem társadalmi feladat is. A Csongrád megyei mű­velődési otthonok helyzeté­könyvtáraké. A korszerűsí tés éppen ezért szükséges. A megyei népművelési ta­nács évenként kétszer tart rendes ülést s megtárgyal­ja a népművelés legaktuáli­feltételek, eahb elvi kérdéseit. Az alakuló ülés vitájában felszólalt Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb el­nökhelyettese, a megvei népművelési tanács elnök­helyettese, Forgó Pál, a Csongrád megyei pártbizott­ság munkatársa, Havasi Zoltán, az Egyetemi Könyv­De nemcsak a falvakban, tár igazgatója. Boros József. hanem a városokban is. . Fáért kerül sor a szegedi röl^MÓlvíT'megállapitotta az Szabadság Mozi felújítására. MTESZ küldötte. Varg'a Jó­előadó hogy Csongrád me- fmely az átalakítás után a asef, a csongrádi városi te­rvében nincs megvei mű- legnagyobb és a legmoder- nács vb elnöke. Puskás Fe­nebb vidéki mozi lesz. A mű kedvel és is változott az elmúlt otthonok viszont — a szege- ben. De a keletkezett új városi tanács művelődésügyi di járást kivéve — működ- formák közül több, mintha állandó bizottságának elnö­a megrekedés stádiumába ke, Bodö Károly, ~ jutott volna. Az irodalmi színpadok példád szinte gyében nincs megyei mű­velődési ház. Feladatait a népművelési tanácsadó pó­tolja. A járási művelődési a Hazafias Népfront képvi­selője. dr. Bátyai Jenő, az renc, a szentesi járási ta­sokat nács vb elnökhelyettese, évek- Hampel Ferenc, a szegedi nek. A megye 61 közrégé­ből 47-ben van művelődési ház, • ezeknek ötven szá­a KISZ Csongrád megvei bizottsá­gának osztályvezetője. évben aktívabban vettek re a teljesítménybérben dol- szítéseket kell tenni — a részt ebben a munkában. A gozókat érintette, az időbér- jövő évi és a harmadik öt­vállalatok általában elérték ben dolgozóknál még nem éves terv során is — a vesz­a tervezett normaóra-meg- tárták fel a teljesítmény- teségidők csökkentésére. a takarításokat. Kedvező volt tartalékokat. Súlyos hiba- mértéktelen túlóráztatások a teljesítményszázalékok át­lagos színvonala is, az el­ső háromnegyed év végén a, határozatban előírt szin­ten (98—102 mozgott. ként állapította meg a Mi- megszüntetésére, a munka­nisztertanács, hogy sok he- és üzemszervezés megiaví­lven elmulasztottak intézke- tására, a teljesítménvköve­déseket tenni a vállalati százalékon) szervezetlenségből eredő veszteségek megszüntetésére. telmények rendezésére, a normák állandó karbantar­tására a túlzott adminisztrá­Javult a munka- és bér- az elért normaóra-meg- ció és az ezzel foglalkozók .'4-X Lta ALL L á /.n.>n*n«r>lr oc/ílrlrpis toporo rwf fegyelem, valamennyi mi­nisztérium béralap-megta­karítással dolgozott. Az állami iparban a mun­kások és az alkalmazottak létszáma az eltelt háromne­gyed év alatt mindössze 0,5 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos idő­szakában. (összehasonlítá­takarítások kisebb hányada tulajdonítható a vezetésnek, a műszaki-szervezési intéz­kedéseknek. számának csökkentésére, mindezek révén is a mun­ka termelékenvségének to­vábbi növelésére. A féli zöldség- és gyümölcse/látás A SZÖVOSZ elnökének mölcstermelésben jelentős és az élelmezésügyi minisz- kiesés következett be. Kü­temek a jelentése megálla- lönösen burgonyából, para­pít.ja; az idei kedvezőtlen dicsőmből, zöldpaprikából. sul: egy évvel korábban ez időjárás és más. a termelés- szőlőből és télialmából volt a növekedés 4.2 százalék re károsan ható tényezők kisebb a termés és minősé­volt.) Emellett az egyes ága- miatt a zöldség- és gyü- (Folytatás a 3. oldalon.) Az első berendezések a KGST-paloíához Mint ismeretes, a tagországok Moszkvá­ban építik fel a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának palotáját. Az impozáns épület testvéri együttműködéssel épül, s Magyarország is megrendelést kapott a feladatból. Hazánk készíti el a palota tel­jes hangosító berendezését, a legkorsze­rűbb módon és eszközökkel. A munkával már jól előre haladt az Elektroakusztikai Gyár. A végső ellenőrzések után az üzem már meg ls kezdte az első berendezések, szer­kezetek szállítását. Képünkön: a KGST-palota konferencia­termébe készített SA 0,50/1 típusú stúdió keverőasztal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom