Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

Hol juhász a juhász? Egy nyugati érdeklődő vetődött a tiszaszigeti Búzakalász Tsz-be. Birkanézőbe jött. Nem volt cilinder-kalapja, pocakja s nem is szivarozott. Szöcske módjára ugrált a szikár olasz, amikor meglátta a portékát. Úgy megmamorosodott, hogy azt sem tudta, melyiket fogja. Hanyatt esett, hasra esett, felkelt, a másik után szaladt, piszkos lett a ruhája, de be nem állt a szája: — Magyar birka, jó birka, fsz-birka, isteni birka! Magyar kereskedelem, pocsék kereskedelem. Ez utóbbit arra értette, hogy Budapestről a különféle külkereskedelmi vállalatok emberei közül éppen tizenketten kísérték el. S e tucatnyi napidíjas egyénnek mindnek volt komoly beleszólása abba, lesz-e itt most üzleti kézfogó vagy sem. Márpedig a talján csak Niesner Ferenccel, a tsz elnökével szeretett volna tárgyalni. Vinni akarta a nyájat pulistói, juhászostól, mindenestől. — Erre keresztül — mutatta az utat —, át a jugoszláv határon, amerre legrövidebb az út. — Ügy látszik, az igazi vérbeli juhászok olasz honból is kifogytak már. Végül is megvett 250 bárányt a derék talján, drága árat fizetett, mégis olyan boldog volt, mintha egyenest az isten lábát kapta volna el. Aki ismeri a jó birkát, tudja: a 20 kilós pecsenye(Prite László fehr.) A vásár már megtörtént, a fekete inges olasz még mindig a falkában gyönyörködi k, mintha megbűvölték volna a tisza szigetlek csak egv esztendeje, hogv nyira a birkákra, mint a hozták — úgy szeretik, mint- csőszökre vigyáz. Hegyközi Marci mesélte el: nemrég 500 forinttal felemelték a juhász havi fizeh« egy bimbón nevelkedett volna velük. — Ott még vannak igazi juhászok — mondta. — Hát milyen is az igazi juhász? — Én mindig csak télen Tettek és tennivalók fiatal textiles műszakiak a termelésért A fiatal műszakiak és köz- Szuttyányi Zoltánnak. „A gazdászok tanácsanak eddigi műszálszövetek szövéséhez munkájáról s jövő terveiről alkalmas szélfeszitö" címmel számolt be a textilmüvek nagyobb kollektíva munkájaKISZ-bizottsága vb-ülésén ként készül a másik palyaHerold István termelési fele- mű is, ennek megalkotasa azonban igen bonyolult ú.ii lős, az operatív bizottság elnöke. A tanács működésének elsődleges célja, hogy a termelés legidőszerűbb problémáit felvesse, azok megoldására módot keressen, kezdeményezze és támogassa újítások. ésszerűsítések, jobb technológiák kidolgozását. tási feladat, s még sok erőfeszítést, kísérletezést igényel. Az üzem műszaki vezetői j Az egri Fecske A A dohányosok panaszkodnak a Fecske cigaretta minőségére. A panaszokra a Magyar Dohányipar vezetői elmondották. hogy a minőségi kifogások jogosak, remélh<*t'leg azonban most már rö\ idesen megszűnnek. A filteres cigarettagyártás Egerbe telepítése — jóllehet a* egri gyár felkészült a gépek foj gadására. üzembeállítására nehézséggel jár. Az egri nak a fiatalok tanácsától, s még nagyobb részt vétett a tennivalók megoldásában. A miwzaki ifjú gárda jól Perényi Mihály felvetette, megfelelt ezeknek a felada- ho»v hasznos lenne, ha a . , , . • . ., . fiatalok védnökséget vállaltoknak, s ezt nagymertekben nanak ^ ^ szál)itpeszközöki annak az értő, segítő tamo- berendezések felett, hogy gatásnak köszpnheti, amelyet azok műszaki állapotát miSzajbély Mihály főmérnök és "él jobbnak őrizzék meg. Az Perén,,,' Mihálv műszaki osz- üze„m Újítási feladattervének J megvalositasahoz is jelentós talyvezeto nyújtott munka- hozzájárulást kérnek tőlük; a jukhoz. tanács következő összejövePatronálóik javaslatára a tc,én mar ezeknek » tonnivapatronaioiK ja\ asiatara a 16knak a t<,ttekrp váltásáról közelmúltban hozzálátták az tárgyalnak a textiles fiatalok. egyes munkakörök technikai — a jövőben még tervszerűbb, üzem az utóbbi hónapokban összehangoltabb munkát vár- tanulta a filteres cigaretta tömeggyártását. A génekhez felvett új dolgozók még nem rendelkeznek kellő ügyességgel, gyártási tapasztalattal. Megszigorítják a gyártás közbeni ellenőrzést és a helyi menzast. Amennyiben Ifin cigaretta közül négynek a ragasztása kifogásolható, az egész tízezres vagv százezres tétel forgalombahozat-alát megtiltják. A különféle intézkedések nvomán ígéri * Magyar Dohányipar, hogy ai egri Fecske is lesz olyan jó, mint a lágymányosi volt. (MTI) minimumának kidolgozásához. Szükség van erre mindenütt, hogy a gépen dolgozó, nem szakképzett munkásokat szakmailag fölkészítsék feladataik alaposabb, jobb ellátására. Nyolc munkakörre már összeállították a tését. így lett 2500 és még I legszükségesebb technikai Tízezerrel tölili előadás 20 saját birkát is tarthat a közös n.vájban. Ez is hoz neki úgy 15 ezer forintot. No meg a prémiöm! Kicsit bárány jó bárány. Szotak jártam iskolába - gömbö- sokalltam> de Hegyközi Mar Jánoe tiszaszigeti szövetkezeti juhász pecsenyebárályödött szépen az önéletrajz. — Tavasszal, amikor megci megnyugtatott: amit most tudnivalók listáját, s e „tanrend" szerint néhány munkahelyen már meg is kezdődött az oktatás: a lánccsévélőben Simon Géza gépellenőr, a venyainak azonban 38 kilós kondult a vezérkos kolomp vott az apraja, a nagyia meg negyven. Olyan fésűs merinói bundájuk volt, hogy az abból készült irhát a legkényesebb olasz dámák is boldogan viselik. Azután, hogy meghallottam ezt a kis történetet, kétszer vettem nyakamba a szeles nagy tiszaszigeti határt, hogy találkozzam Szoták Jánossal. A keresésben segítségemre volt Hegyközi Márton állattenyésztési brigádvezető is. Segítségéből többre azonban nem tett annál, hogy mindenütt hümmögve konstatálta: „Itten vott még nemrég most meg már nincs itt". Ebből is lehel tudni, milyen az igazi juhász. Nem jó az a juhász, amelyikről mindig tudják, hol van a nyájával, mert az nem sokat megy a jó legelő után. Mindvégig amolyan fagygyuval kikent-kifent, nagybajuszé öreg pásztorbölcset képzeltem. S csalódnom kellett. Egy fiatal, sumaras erdőszélen harmincegy-kétéves, helyke zöld kalap alól kukucskáló, apró termetű emberre bukkantam. Nézeja, én azután már se nem láttam, se nem hallottam egyebet. — Pedig a nyírségi juhászok nem szeretnek errefelé a feketén — kezdtem boszszantani. — Már az igaz! A fekete emeltünk a juhászunknak, az tülékcsévélóben K'rály József a szerele mert van, a többi | .... meg a munkájáért. Imuvezetö' a szovo üzemreszAzt hiszem, 1udom már ! ben pedig Elekes József techmiért vott olyan boldog az J nikus vezetasevel. a talján! Kapitalista szeme". A vállalati központ kiírta dolgozatok témái szintén foglalkoztatják a textiles műszaazonnal észrevette: itt bizony a birka nemcsak üzlet. Odahaza, a napfényes Itá liában is megláthatja min föld, a sár pusztítja a birka denki ezeken a bárányokon: lábát, mindig sánta a nyáj. De én azt mondom, mégiscsak itt lehet igazi juhász a juhász. Bátran nézze meg a nyájam. Ha talál egy sántát, adok érte cserében egy nem sántát. — Azután megint csak hazakan.varította a szót, a szabolcsi nyíresek tájékára. Bemutatott nekem egy bizonyos Illés János dúsgazdag juhászt. Ennek az Illés Jánosnak 15 saját véréből való gyereke volt: kilenc fia meg hat lánya. Es az öreg gazda a kilenc legény közül egyetlenegyet se engedett a birka mellé. Szidta is őket eleget: t/előletek nem lesznek már igazi juhászok. Ezt abból állapította meg az öreg Illés, hogy bizony a fiai lustácskak voltak, leültek a gyepre, ha szépen legelt a nyáj — Vannak-e még odahaza a Tisza partján nemcsak jó fűvel, meg tejjel nevelték, ezeket nagyon szerette valaki!. Csépi József kiakat. Az első pályamű: „Az írezés technológiája", már el is készült. A műszaki osztályvezető ebben is segített a fiataloknak. Bánhegyi Hálának, Elekes Józsefnek és lődött az ősei verőfényben, sokan az igazi juhászokból? Ha nem is aranyszőrű, de mániákus gonddal tisztán tartott fehér szőrű birkáin legeltette a szemét, a birkák meg egy fagyos heretáblán csipegettek. — Mondom, ráér, miért nem ül le. — Mert az igazi juhász nem ül sohasem a nyáj mellett aki ül. az csak kínja a juhásznak — válaszolt nyugodt természetesseggel. — Mert aki leül, az le is fekszik, aztán megeshet, hogy elalszik. Nyáron öszszeszorui. összemelegszik a nyáj. bepálik a birka tüdeje, az már nem is birka. Azután falujáról. Nyírkárászról mesélt, mert ő mészsziröl. a Nyírségből szegődött ide. Bár tapasztaltam, hogy a szigetiek — pedig — kérdeztem tőle. — Hát, ha jól megszámolom, tudok még vagy tizennyolcat. A többiek — mint az Illés-gyerekek — már csak olyan juhászhamisitvónyok. — És a kutyák? — Hát a juhászkutyák közül is csakis a nyírségi a legjobb. Teszem azt, igen kiváló a hortobágyi kutya is. De ba annak egyszer tüske megy a talpába, ha agyonütöm sem megy be többé az erdőbe. A nyírségi kutya nem olyan finnyás. Azt már kimondatlan szavaiból is megértettem: a nyírségi juhász — lehet ott erdőcsősz egv tucat — kilopja a mezőt a fák közül is. S ilyenkor a hűséges | négylábú barát nem ls anyFalusiak a képernyő előtt TÉU FALUSI ESTÉK — A TV MEZŐGAZDASÁGI SZAKFILMSOROZATA külön 45 perces A TII országos tanácskozása Országos tanácskozást ren- ró József, a TIT tudományai dezett hétfőn a TIT vezető- titkára vezette, sége a budapesti Kossuth Elöljáróban összegezték • Klubban a társulat fővárosi TIT felvilágosító, neveló és megyei titkárainak, illet- munkájának az elmúlt tíz ve szaktitkárainak részvéte- esztendőben elért eredmélével. nyeit. Megállapították, hogy Dr. Ortutay Gyula akadé- évenként körülbelül R-10 mikus, a TIT elnöke nvitot- ezerrel növekedett a kulonta meg az ülést, amelynek féle fórumokon - TIT klurészvevői meghallgatták dr. hókban, gyárakban, intezmeKöpeezi Bélának, az MSZMP nyéknél, múzeumokban stb. Központi Bizottsága kultu- - rendezett előad >v)k szama, rális osztálva vezetőiének A nepművelés tematikáját tájékoztató előadását a párt- » következő időszakra űgv munka és az iskolán kívüli állítják össze, hogy képviselnépmüvelés időszerű kérdé- ve legyen valamennyi tudoseiről mány — terület és propagálEzután megkezdődött a vi- a érmeié* minden ágóban a népgazdaság harmadik ötéves tervének céljait. Elnivalóiról, a társulat tévé- sds"rbsun Rzt 3arkíak. szem . . , ... előtt, hn«v a hallgatólag a kenysegenek tartalmi es gyakorlatban kamatoztathamódszerbeli továbbfejlesztő- tó aktív tudást szerezzen, séról. Az eszmecserét dr. Var- A tanácskozás befejező Ortutay Gyula körvonalazta a megyei TIT szervezetek 1965—1066. évi munkaterveit. a vita az ismeretterjesztés követNovember 25-én eete 18.25 órakor kezdődik a televízióban az idei mezőgazdasági szakfilmsorozat. A 12 filmből álló műsor első filmjének cime: Fertőző állatbetegségek. A filmek témái még változatosabbak, átfogóbbak, mint a múlt esztendőben. Az idei — immár negyedik sorozatban — az állattenyésztés legfőbb gondjain kívül szó esik a nagyüzemi növényvédelem legfontosabb tennivalóiról, a gépesítés, villamosítás néhány jelentós eseményéről, a réték, legelök és lejtős teriiletek helyes. szakszerű műveléséről, sót a méhészetről is. A hírek szerint az idén is sokfelé szervezik a helyi művelődési szakemberek és szakvezetők a filmek csoportos nézését és felkészülnek a filmet követő helyi vitára. Ehhez segítséget nyújt a Mezőgazdasági Könyvkiadó altal szerkesztett tájékoztató, amelyben minden televíziós ssakíümhez ajánlanak 2—3 szakkönyvet. Ezenkívül — a műit évi jó tapasztalatok eredményeként — az idén is hetenként közöl olyan riportot a Magyar Mezőgazdaság című szaklap, amely a televízió szakfilmjéhez kapcsolódik, kiegészíti, friss adatokkal bővíti annak mondanivalóját. Érdemes külön szólnunk a televízió másik műsoráról, a Téli falusi estékről is. Ez tavaly jelentkezett először és az vott a feladata, hogy segítséget adjon a falusi politikai oktatáshoz. az időszerű agrárpolitikai, gazdaságpolitikai feladatok, módszerek ismertetéséhez, és megoldásához, illetve alkalmazásához. Olyan jó visszhangja és kedvező hatása volt a sorozatnak. hogy az idén folytatják. Péntek esténként felváltva jelentkezik majd az általános politikai tanfolyammal, adásban. A Téli falusi esték ebben az évben hétrészes sorozat lesz. Mindegyik előadást bőven gazdagítják majd fi lm betétek, rajzok, grafikonok. A Téli falusi esték először december 10-én, pénteken este 19 órakor jelentkezik: Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese tart előadást a mezőgazdasági termelés néhány anyagi-műszaki feltételéről. Szegediek az iljo eszperantóik elnökségében A Magyar Eszperantó Szövetség Ifjúsági Saekeiöja kétnapos országos értekezletet tartott Budapesten, ahol megvitatták a magyar eszperantista fiatalok jövő évi feladatait. Az értekezleten két szegedi fiatalt. Székely Évát, a Radnóti gimnázium tanulóját és Márky-Zay János egyetemi hallgatót beválasztották az országos elnökségbe, ahol előbbi a szavazatszedő bizottság elnöke, utóbbi pedig oktatási felelős lett. Vita Rozov drámájáról ÁLLATOK Vj film Vasarnap delelőtt mészetszerető ember mélyViktor öntetűen Vova alakjának si- í ről fakadó vallomása a viBibliai tajakra viszi el a amely Az alom címek visenézót Feedérie Hossif Állatok li, már-már Feíítnit idéző című filmje. Az ember nem képi kifejező erővel láttatja háborgatta vadon lakóinak Rc«ssif gyermekkori álmainkélete elevenedik meg a vász- ból előűszó feher csillagos non a maga szépségeivel, lovat, a madarak meséket tragikumával. idéző éjszakai repülését. A MOKÉP ismertetője Ez a különös kép-varázs a .,magyar bemondásos francia tavasz nagy ünnepéről szóI dokumentumfilmnek" minő- ló részben éri r! tetőfokát. A siti Ro&sif alkotását, de az párjukat kereső állatok fé1 Allatok több ennél. Egy ter- kezhetetlen vágva és a párArany, briliáns, ezüst felvásárlás Szeged, Kárász utca 13. sz alatti ORA-, EKSZERBOLTBAN I november 22-től 27-ig fővárosi szakértő közreműködésével! Bp. 650 Női és férfi segédmunkásokat palackvaiogalási és átvételi munkára alkalmaz a Pincegazdaság. Jelentkezés: Szeged, Tábor utca 3. K 327 ROÍOV Úton cimü drámája- került írói megformálasaban nak szegedi előadásáról vi- jelölték meg. Az előadással tát rendezett a Juhász Gyu- kapcsolatban kiemelték, hogy la művelődési otthonban a az újszerű — jelzéseket és városi tanács művelődésügyi pantomim elemeket felhasg osztálya és a színház szak- náló — előadásmód sikerrel szervezeti bizottsága. A részt- járt, mert az írói mondanivevóket Vaszy Viktor igazga- valóra, a gondolatra koncenttó üdvözölte, s a többi kö- rált és seholscm akadályozzon elmondotta, hogy ezeket ta a cselekmény, a tartalom a vitákat a jövőben rendsze- megértését, re,lilik es minden jelentő- A felszólalásokra Boióky sebb bemutató után megren- István főrendező, a darab dezik. színpadra állítója válaszolt. Az ezután megkezdődött Részletesen ismertette az elévitahan a felszóla'ók hanc adas kialakulasanak folyávitaoan a relszoialok nang- mam s kjemeUe. hogv ez a súlyozták: helyes, hogy a produkc(ó jelentős lépés azon színház magyarországi ősbe- az úton, hogy a szegedi mutatóra vállalkozott. A da- együttes eltávolodjék a naturab legnagyobb értékát egy- ralista előadásmódtól. iágról, ha úgy tetszik — hiszen a film tagolása is megengedi ezt a hasonlatot —, remekbe készült szimfóniája .iukra találók kifejezhetetlen öröme elemi erővel hirdeti az élet, az örök újjászületés diadalát. Georges Barsky operatőr felvételei önmagukban véve a természet örök dolgairól, a is bravúrosak, s számos olyan születésről, az életről, a ha- jelenetet örökítenek meg, Iáiról A bevezető képsorok még inkább a jelzett ismeretterjesztő dokumentumfilmet ígérik. Itt még a szöveg korrekt hangjához igazodnak a felvételek. Később azonban a mind szenvedelyesebbé válik "eUzrnen, a film, s dokumentum-felvételek készítőjéből egyre nagyobb erővel tör fel a természetet szenvedélyesen szerető művész. A fWwi NCGYERTTK részében, amelyei eddig még nem láttunk .filmvásznon. A mesterségbeli bravúr azonban nála a rendezőhöz méltó művészi láttató erővel párosul. Legtöbb felvételében túl-. dokumentumszerű s a mélyebbet, a valóság igazi arcát mutatja: Maui •ice Jarre. zeneszerző a film másik két alkotójához méltó művésztárs. Az Allatok nemcsak a maga nemében remekmű. A. U Btedd, 1W8. wmmbec Sk DÉL-MAGYARORSXAC I