Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

VIETNAM Többfrontos síkeres támadások A partizánok új taktikája 0 Saigon (Reuter, UPI) A del-vietnaml szabadság. harcosok hétfőn a hajnalt órákban aknavetőkkel táma­dást Intéztek a Mekon* del­tájában levő Soc Trang ame­rikai repülőtér ellen. Az amerikai kátnnai szóvivő sze­rint. aa aknatüz károkat oko­zott, több helikopter súlyo­san megsérült. A jelentések szerint a tá­madó egységek meg sem kí­sérelték, hogy behatoljanak a támászpontra úgy mint né­hány nanpal ezelőtt, a Sai­gontól r>0 kilométerrel dél­nyugatra fekvő Tan Htép re­pülőterére. ahol felrobban­tottak őt felderítő repülőgé­pet * Az amerikai katonai szó­vivő szerint a dél-vietnami szabadságharcosok körülbe­lül opv ezrednyi erővtl tá­rnádén Intének a dél-viet­nami kormányerők ellen, Guang Ngal-tól 32 kilómé­tőrrel délre. A kormánycsa­patok amerikai tüzérségi tá­mogatást kértek. * Kiújultak a harcok hétfőn reggel a SatgontfM f!0 kilo­méterrel északnyugatra fek­vő Dau Tieng-nól. ahol a dél­\ letnnml korntánycsapnlok partiráregyaésekkel mérkőz­nek. A harcok már v asárnap is folytak. közvetlenül a francia tulajdonban levő gu­miültetvény mellett. Az ül­tetvényen a munka leállt. A támadó egWceket a Reuter tudósítója tőbb zászlóaljra becsüli. * A UPI saigoni tudósítója megállapítja, hogy a dél-viet­nami nemzeti felszabadító mozgalom néhánv hét óta új taktikát folytát. Ennek a tak­tikának a kóvetkeznienye. hogy a parttzánerők nagyobb egységei szinte naponta ke­resik a kőavetlefl kapcsola­lot és a nyílt megmérközést az amerikai erőkkel, még akkor is, ha a* utóbbiak számszerű fölényben vannak. EZ az új taktika vezetett Oda — írja a tudósító —. hogy ugrásszerűen megnőttek az amerikai veszteségek. A tu­dósító kiemeli, hogy egyide­jűleg megnövekedett a dél­vietnami kormánvegységek­böl dezertálok száma is. Hi­vatalos jelentések szerint ta­valy 73 ooó ember dezertált a kormánycsapatokból. Az idén Januártól szeptémberig 87 00(1 dél-vtetnami katona szökését jelentették. INDONÉZIA Ujabb tömeges letartóztatások SukarnO'bQsséd — tsirértáaás kötbért # Slngapore (MTI) Sukarno Indonéz elnök vá­sárnap beszédet mondott a djakartal elnöki palotában egy muzulmán vallási ün­nep, Mohamed próféta mennybemenetelének évfor­dulója alkalmából. Az elnök kijelentette: „A történelem azt tanítja, egy nagy clvillaáctó mindaddig nem kerülhet veszélybe, amíg saját maga belülről nem rombolja le önmagát. Ha azonban az indonéz em­berek lovabbra Is egymást ölik. lerombolják önmagu­kat." Sukarho felhívta az Indonéz népet. köve«sc Mo­hamed tanításait és Kerülje el az önmegsemmisítést. Az AP b« számol arról, hogy ' Sukarno már beszélt, ami­kor hirtelen sziréna szólalt meg és négy perren ál vijjogott. A rádión tisztán lehetett hallani a gyűlés­teremben támadt zavart — Sukarno clnltk megszakí­totta beszédét és kiment a lercmból. A djnkartal rádió bemon­dója ezután közölte, hogv az elnök rövid megbeszélést folytatott politikai titkárá­val és Suharto tábornokkal, a hadsereg főparancsnoká­val, aki a kormány más tag­jaival és a diplomáciai tes­tület képviselőivel együtt je­len volt a gyűlésen. Sukarno 15 perccel később Visszatért, és folytatta beszé­dét — de nem szólott a szi­rénázás okáról. A Reuter djakartal jelen­tése szerint • Közép-Jáva bflsó terüle­tein elrendelték a rendkí­vüli állapotot. Az Antara jelentése sze­rint a katonai hátóságok a ketet-jávat Malangban 2300 személyt vettek őrizetbe az­zal a gyanúval, hogy részt vettek a szeptember 30, moz­galomban. az észak-seumát­rat Medanban pedig 3(100 köztisztviselőt elbocsátottak. A Koti-b«n eddig a fegy­veres erők vezérkari főnö­kein kívül a kormány leg­fontosabb miniszterei is részt vettek. A Jövőben Stikantón kivttl csupán a hadsereg vezetői foglalnak helyei a legfel­sőbb testületben. Az új összetételű testület­ben nem vess résst Subanfl­rio külügyminiszter sem. Djakartában hétfőn hat­va nezorosára emelték a ben­zin árat. A múlt héten már nagyszabású áremeléseket hajtottak végre a ktfzsBol-, gál tatásoknál: növelték a postai és vasúti díjszabésor kot. Az áremelés nyomán a díjszabás legalább négysze­resére. egve* esetekben pe­dig hússzorosára emelkedett, Pálfi |ó*0of Franciaország választás előtt Szociális juttatások Jugoszláviában Minden jugoszláv vállalat a náiu foglalkoztatott mun­kások és alkalmazottak után 0 fizetősük és bérük egyötö­dének megfelelő zet be társadalombiztosítási célokra. Ezekből az eszközök­bő fizeti ki a szociális jutta­tások egész sorát. A foglal kosta tott Jugoszláv állampolgárok és Családtag­jaik ingyenes egészségvéde­lemben részesülnek. Míg be­tegszabadságon van a bizto­sított a következőképpen kapja személyi jövedelmét: hét napig terjedő betegsza­badság esetén megkapja sze­mélyi jövedelmének Ró szá­zalékát, 7—60 napig terjedő betegszabadság esetén 00 százalékát, 60 napon felüli betegszabadság esetén meg­kapja személyi jövedelmének 100 százalékét. A foglalkoztatott szülők minden gyermekük után ha­vonta pótlékot kapnak a tár­sadalombiztosítást alapokból. Abban az esetben, ha a szü­lőknek több gyermekük van ez a* összeg progresszíven csökken. Teljes nyugdíj jár azoknak a férfiaknak, akik 40 évet töltöttek munkában, és azok­nak a nőknek, akik 35 évet töltöttek munkában. A nyug­díjak szintjét rendszerint összhangba hozzák a megél­hetési költségek növekedésé­vel. Ennek alapján ez év kö­zepe táján a nyugdijakat át­lagbán 23 százalékkal emel­fék. A szakemberek becslé­se szerint ennyit emelkedtek » megélhetési költségek a július végén életbe léptétett gazdasági reform után. A várandó anyák 133 nap szülési szabadságot kapnak, utána pedig 8 hónapig rövi­dített munkaidőben dolgoz­hatnak, amiről az illető vál­lalat vagy intézmény dönt. A foglalkoztatott Jtigóttláv állampolgár évi szabadsága idején Is megkapja személyi jövedelmét. Ezt az összeget nem a Társadalombiztosítási Intézet, hanem vállalata fi­zeti tó. Atomfegyverek ^ Nyugat-Németországi ar\ A New York Times vasárnapi száma olyan titkos katonai információt közöl, amelynek célja nyilvánva­lóan a nyugatnémet atemfelíegyverzés igazolása. A lap szerint az NSZK légierejét mér hat éve titokban ellátták amerikai atomfegyverekkel. Hasonló fegyve­reket juttattfik más NATO-országok légierejének is, atomtölteteket szereltek fel más NATO-országok bir­tokában levő rakétákra. A New York Times feltűnő értesülése szerint a szóbanforgó atomfegyverek fölötti amerikai ellenőrzés „inkább elvi, mint gyakorlati" Volt. s csupán legutóbbi években „szigorították meg". Londonban nyugtalanságot keltett a New York Times vasárnap közölt értesülése. A közvélemény ag­godalmának hangot adé lapok egyáltalán nem tart­ják megnyugtatónak, hogy a nyugatnémet gépeken el­helyezett nukleáris bombákat két-két fegyveréé ame­rikai katona őrzi, továbbá, hogy az elsütő szerkezet „elektronikus lakatját" csák az amerlkát főparancs­nokság ráriíórejtjele nyithatja ki. A kormánypárti Sun hírmagyarázatában hangsú­lyoázs! „Nyugat-Németország eitátösa nukleáris fegy­verekkel szükségképpen hátráltatja azokat a törek­véseket, hOR.V megállapodást írjunk alá a Szovjetunió­vá! az atom fegyverek elterjesztésének és a nukleáris információk továbbadásának betiltására". A lap hoz­záfflál: Erhard kancellár december elején olyan NATO atomhaderő létrehozását fogja sürgetni Was­hingtonban. amelyben Nyugat-Németország „égyenlŐ helyzetbe kerülne Nagy-Britanniával és Franciaor­szággal". Krhard washingtoni látogatásán a* amerikai reze­tők tisatázní akarják: 1. milyen nukleáris társas-rend­szert tart szükségesnek a nyugatnémet kancellár ah­hoz. hogy biztosítsa országának státusát, mint „első­osztályú hatalomét" tekintetve véve. hogy ..a bomba" a nemzetek státusának jelképévé vált: t. Erhard né­zete szerint mennyi idő alatt kell a NATO nukleáris erejének problémáját megoldani: 3. Kész-e Erhard vállalni á Franciaországgal és Szovjetunióval várható politikai konfliktust, amennyiben az Egyesült Álla­mok és Németország akciót Indít a jövő év elején a kérdés megoldtKára. A nyugatnémet sajtó Bchröder londoni látogatá­sának eredményével foglalkozó kommentárjaiban ar­ra utal. hogy a megbeszélések középpontjában szerep­lő atomkérdésben még nem jött ugyan létre végleges megállapodás, de kibontakozóban van egv kompro­misszum Bonn es London álláspontja között. A Frankfurter Rundschau szerint arról van szó. hogy olyan „parancsnoki központot létesítenének, amely előkészítené az atomháborúban hozandó dön­téseket és a nyugati atomfegyverek egy kis részét közvetlenül e központnak rendelnék alá." A hírek nem csupán „nyugta'anítóak", hsnem egyenesen ag­gasztóak! Szovjet határozati javaslat az f:\SZ hen 0 New York (TAS'ASZ) A szovjet küldöttség hatá­rozati javaslatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé az államok bélügvéibe való be­avatkozás mogakadalj'ozásá­ról, az államok függetlenné, gének és szuverenitásának megvédéséről A kérdést ha­marosan az l-«s számú po­litikai bizottság fogja tár­gyalni. Az ENSZ-köágyülés hétfői plenáris ülésén 98 szavazat­tal 9 tartózkodás ellenében elfogadták azt a javaslatot, hogy „Az Egyesült Nemze­tek fejlesztést programja" néven egyesítsék a különle­ges segélyalapot és a bőví­tett műszaki segélyprogra­mot. Q Szavaiat a fiimszmésznőre — A nagy a „hármas befutó"? tét Mi lesz A Negyedik Köztársaság­ban Csak a képviselők és a szenátorok alkották azt a választókerületet, amely tit­kos szavazással döntött ar­ról, kl legyen a köztársasági elnök. s*ó ami szó: az ak­kori államfő funkciója in­kább formális volt. Hogv Do Gaulle tábornoknak a leg­utóbbi,- szeptemberi sajtó­konferenciáján elhangzott megállapításával éljünk, alig volt más feladata, mint —• kriaantémkiállitasok megnyi­tása ... így aztán érthető, lmgy a köztársasági elnökválasztás menetelben egyes honatyák még azt a tréfál Is megen­gedték maguknak, hogy * szavazólapra — egy film­csillag nevét írják. A fran­cia hivatalos lap az lí)«l-es elnökválasztás szavazási eredményeinek közlésekor szemérmesen „Egyéb szava­zótok" rubrika alatt közölte BZOknák a saavezricédulák­nak a számát, amelyek úgv hullották az urnábfi. hogy « komolytalan képviselők, sze­nátorok egylke-máatka Mar­tiné Carol nevét biggyesztet­te rá. (Az akkori évek Bri­gitta Bardot-ja volt, akinek szépen formált testét min­den mozilátogató megismer­hette ...) De Gáullé tábornok Ötödik Köztársaságénak alkotmánya 1938-bnn már kiterjesztette az olnökvátasztól testület ke­retelt, h köztársasági elnök megválasztásának joga a vá­rosok ós a megyék képvise­lőtestül.-telnek tagjait is megillette. 1063 októberében pedig — népszavazás útján — az új alkotmányos elő­írást is módosították: most már minden választópolgárt, az urnákhoz szólítanak, az egész francia vélasztóteetü­lot (kb. 28 millió nő és férfi) dönt arról, hogy kinek a keze be tegyék le az 1938-as alkotmány értelmében rend­kívül megnövekedett köztár­sasági elnöki hatalmat. Á>. államfő a de aaulie-l Ötödik Köztársaságban va­lóságos uralkodó, Duverger neves francia közjogász és pollttkaf szakíró szerint „olyan, mint egy múlt. szá­zadbeli alkotmányos monar­chia királya". Hét évre vá­lasztják meg. „nem felelős senkinek, hacsak a történe­lemnek nem". A köBtársa­sági elnök jelöli kt n mi­niszterelnököt. egyedül ő oszlat hatja fel a nemzetgyű­lést. népszavazásra bneaáthfil törvényeket, ó tárgyalja meg és ratifikálja a nemzetközt szerződéseket. Mindezek álapján nevezi l> Gaulle baloldali ellenzé­ke a jelenlegi rendszert — a személyi hHtalom rendsze­rének. Támadja Is. mert nzt látja, hogy h személyi hata­lom lehetővé teszi „az or­szágnak a finánctóke ált«li közvetlen kormányzását". (Ez Henri Cláude kommu­nista közgazdász megfogal­mazásn.) Nagy tehát a tét a deceni ber 5-1 elnökválasztáson. A hozzávetőleg 20—23 millió leadott szavazat hogyan fog megoszlani? — ez a kérdés tartja lázban má Franciaor­szág közvéleményét. Némi tiszteletlenséggel sokan be­szélnek a december 5-i „der­céről", a hármas befutóról... A „tiercé" megtippelését. * közvélemény egybként köny­nyünek tartja a december 3-t nagy, politikai versengés- i ben: De Gaulle tábornok győzelmét jósolja mindenki, mögötte Mitterrand-nak, a baloldal egységes jelöltjének adják a legtöbb esélyt, a har­madik helyet illetően már megoszlanak a vélemények. A tábornok mellett sok minden szól: a világháború hősének nimbusza, az n tény, hogy számos francia az Ő javára írja az. algériai prob­léma megoldását, no meg az, az elvitathatatlan vonzerő, amit De Gaulle külpolitikája a francia függetlenség és a francia nagyhatalmi szerep igenlésével az ország közvé­leményére gvakorol. Nem be­cslIlheHük lé De Gaulle helyr zetl előnyét: Ő van birtokon | belül, ő Jelenti nagyon sok francia számára a hatolom stabilitását, folytonosságát is, A korhadt parlamenti de­mokráciát. nagyon kevesen kívánják vissza, a dr galille-l prnnoanndagépezetnek köny nyű riolgfi van. amikor azzal érvel, hogy a tábornok-elnök ellenzéke a Negyedik Köz­társaság idejétmúlt rendsze­réhez. kívánna visszatérni. Ez a kommunisták programját tekintve nem áll a túlolda­lon. a jobboldali „politikai illatok" (Vigyázat, sző sze­rinti fordítás, a franciák eb­ben nem éreznek semmi sér­tőt!) dolgában viszont majd­nem igaz. (Folytatjuk.) Gazdasági életünk irányításáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — mint va­sárnapi lapunkban közöltük — legutóbbi kibővített üléaén állást foglalt a gazdaságirányítás reformjának szüksé­gessége mellett. Ennék célja, hogy a „szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen, gyorsabban e* következeteken valósuljanak meg terseink". Közvéleményünket nem érte meglepe­tésként. az új állásfoglalás, hiszen a szakértők körében már egy éve folyt a gazdasági rá nyilas vizsgálata, s számos hírlapi cikk is foglalkozott vele, hogy alapvető, lényeges változtatasokra van szükség e téren. Ismerétesék a Szovjet­unióban. aa NDK-ban és Csehszlovákiá­ban elfogadott ilyen jellegű változtatá­sok is. A szélesebb közvélemény élótt azonban mégsem teljésen világos, hogy miről is van szó. és a hiányos ismere­tek folytán különböző félreértésekkel, ké­telyekkel jócskán találkozhatunk, nem is beszélve arról, hogy az osztályellenség igyekszik a magá kénye-kedve szerint tudatosan elferdíteni a dölgókat, Márpe­dig a gazdaságirányítás reformja nrm csupán siakkérdcs, hanem, a Itala nos és társadalmi kérdés, ezért fontos, hogy az egész nép tisztában legyen szükségszerű­ségének indítőokalval és a reform Irány­elveivel, a vele kapcsolatos feladatokkal. Világos áttekintést nyújtott erről Nyers Rezsó elvtársnak n Központi Bizottság ülésén elmondott előadói beíró Se. amely­ben . részletesen szólott gazdaságirányí­tási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról E beszéd ismeretében mindenekelőtt isztaban kell lennünk azzal, hogy a re­form gondolata a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatából folyik, s fejlődő világunk új köretelményeihet Váló alkalmazkodást jelent. Szó sincs róla. hogy elvetnénk saját multunkat, hanem túlhaladunk korábbi céljainkon, cs ezért cseréljük fel eszközeinket, ép­pen annak érdekében, hogy sokkal job­ban kihasználhassuk a szocialista rend­szer előnyeit. Társadalmunk szerkezeté­nek gyökeres átalakulása, gazdasagunk méreteinek erős megnövekedésé, össze­tettebbé és bonyolultabbá válása, a fo­gyasztók igényeinek megnövekedésé, tu­dományos és technikai forradalmunk, külkereskedelmi érdekeink egyaránt Sür­getőén vetik fel a gazdaságirányítás át­szervezését. Szükségessé teszi a termelé­kenység, az önköltség, a minőség nem kielégítő javulása is, valamint a műszaki fejlődés lassúsága, az álló- és forgóesz­közök felhaszrtalásának alacsony haté­konysága is. Mindézéknek eddig több­nyire csak szubjektív, az emberi fogya­tékosságokból eredő okrfit láttuk — ami­ben van is igazság —, tudnunk, kéli, azonban, hogy az okok mélyebben fej­teinek. Jelenlegi gazdasági mechanizmu­sunk ugyanis a szükségesnél kévéfrébb ösztönzést ad é problémák megoldásához. Ez már a gazdaságirányítás átfogó re­formját igényli, A Közpofltl Bizottság ülésén az elő­adói beszédből körvonalazódtak az új gazdaságirányítási rendszer alapvonalat is. Ezek az alapvonások a legszorosabb összefüggésben vannak az áru éi pénz­t•istőnyók szerepével a szocialista gazda­ságban. Ma már a szocialista közgazdá­szok túlnyomó többsége elveti az olyan nézetekét, amelyek szerint az áfUvisZo­rtyok összeegyeztethetetlenek a szocializ­mussal. Ezért, lehetővé kell tenni, hogy * szocialista gazdaságban az áruvttzo­2 DÉL-MAGYARORSZÁG *««<». »»«. november 23. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom