Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

X^"1 A veszekedős titkár szakosztálya Az idegen nyelvek t»nu­lasa iránti nagy érdeklődés, valamint a megyében mű­ködd mintegy. 300 idegen nyelvszakos tanar társadal­mi összefogása és tovább­képzésé indokolttá tente, hogy a TIT Csongrád me­gyei szervezete keretében önálló szakosztály alakuljon, mely tegnap a TIT szegedi klubjában tartotta első ülé­sét és azon Fenyvesi Ist­ván főiskolai docenst válasz­totta elnökéül. A szakosz­tály vezetőségébe választot­ták meg dr. Zánthó Róber­tet, dr. Benedek Miklóst, dr. Szarka Jánost, dr. Al­pár Gyulát, Fábián Miklóst, Krékits Józsefet és Nagyaj­tósi Istvánt. Fenyvesi István a szak­osztály feladatát ismertetve ramutatott, hogy az élet mindinkább előtérbe állítja az idegen nyelvek tanulását Csongrád megyének és Szegednek országosan is fi­gyelemre méltó eredményei voltak az idegennyelvi okta­tásban mind a múltban, mind a jelenben. A nyelv­oktatás problémáinak meg­oldásában a Csongrád me­gyei nyelvtanárok országo­san is a legmozgékonyabban az élen haladnak. Ezután vazoha azokat a feladato­kat, amelyek a szakosztály előtt állanak a több száz nyelvoktató öesaefogása, szakmai továbbképzése, va­lamint a TIT nyelvtanfo­lyamai szervezesi és tartal­mi vonatkozass tekinteté­ben. Nevét szülőfalujától köl­csönözték-e ősei? — nem tudom. Annyit azonban megéreztem: Pusgtásaer méltó fia Szeri Antal. Eny­nyi rátermettséget, belső tü­zet, szervező-teremtő nyug­talanságot, közösségszerete­tet ritkán láttam alföldi pa­rasztfiúban. KISZ-titkárnak teremtetett. A pusztaszeri fiatalok közösségi, szerveze­ti életének, tanulásának és szórakozásának örökmozgó szószólója. Kis motorján hol itt, hol ott tűnik fel. Érvel és veszekszik a tsz-elnökök­kel, a szövetkezeti gazdák­kal, ha az ifjúsági munka ügye megkívánja. Mert. ve­szekedni gyakran kell 1 aömíjosségre számítottam a pusztaszeri ifjúság szerveze­ti életében. Hiszen nincs KISZ-szobá.juk. A művelő­dési otthon egyik helyisé­gét — inely délelőtt szükség­tanterem szerepét tölti be — ..kiáltották ki" ifjúsági klubbá. Délutánonként szol­galatba lép a zeneszekrény (lemezjátszó, magnó), asztali futball, este pedig a televí­zió. — Itt gyűlünk össze csü­törtökön és vasárnap. 30—35 fiatal összeverődik. Szóra­kozunk. m m — Lassan kikiáltanak a falu csavargójává. A társa­dalmi munkának nem sok becsülete van a falusi gaz­dasági vezetők szemében. Két traktorista KlSZ-titká­runk van a tsz-ekben. gyak­ran makacs viták árán en­gedik el egy-egy előadásra, közösségi munkára — jegyzi meg. — S miridez nem kedvet­leníti el? — Nem. Ha valami nem megy úgy, megmérgelődöm, és csakazértis sikerre vi­szem. — Makacs a munká­ban, kitartó az elhatározá­sában. Bevallom: almossagra. kö­Hamarosan elkészül a Petőfi sugárút új járdája Szegeden a Petőfi Sándor sugárút gyalogjárdáit — a Nagkörúttól a Vértanúk te­réig — újra aszfaltoztatja a III. kerületi tanács. A kivi­telező a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalat útfenn­tartó részlege. A régi járda­burkolatot még a nyáron fel­szedték, majd ezután rakták le az új aljazatot, alakították ki a járdatükröt, s építették meg a szegélyt. Viszonylag hosszú időn át volt „mezte­len" a Petőfi Sándor sugár­útnak ez a szakasza, s a la­kók már aggódtak, hogy ta­lán elfelejtkeztek a járda aszfaltozásáról. A városgazdálkodási válla­lat a sugárút egyik oldalán már elvégeztette az aszíalto­zast. A másik oldalon most dolgoznak az aszfaltozok. A vállalat Dorozsmai úti főzó­telepén naponta kétszer főz­nek burkolóanyagot, s a fő­zés üteme szerint burkolják a járdát a munkások nap­pal, illetve még éjszaka is. Dr. Hammer Fidél, a vá­rosgazdálkodási vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Petőfi Sándor sugár­út gyalogjárdájának aszfal­tozásával tulajdonképpen nem maradtak el, mert a vállalásuk december 31-ig szól. Tekintve, hogy az új járda alapját elkészítették még jó időben, az aszfalto­zást nem késlelteti a beál­lott fagy sem. Előrelátható­leg a jövő hét közepéig el­készülnek az aszfaltozok a Petőfi Sándor sugárút gya­logjárdáinak felújításával. Arany, briliáns, ezüst felvásárlás Szeged, Kárász utca 13. sz alatti ÖRA-. ÉKSZERBOLTBAN ! november 22-tól 27-ig fővárosi szakértő közremő ködesével! Bp. 650 Nos. ez hívogatónak jó. De ezen túl van-e valami? Örömmel tapasztaltam, hogy Pusztaszeren valóban él a KISZ. Sőt, a fiatalok észre­vétetik magukat munkában, szórakozásban egyaránt. Ok­tóberben szüreti felvonulást rendeztek a faluban, majd 35-en utaztak Szegedre szín­házi előadásra. Ók gondoz­lak a községi parkot, 3000 facsemetet ültettek a tsz­major es a sportpálya körül. Egy magára maradt öreg­asszonyt fel-felkeresnek és elvégzik házánál a férfi­munkát. Szerveztek olyan társadalmi munkát is. ami „vihart" vetett, de „ter­mést" aratott. — A nyáron a szőlökapá­lás lassan indult. A Petőfi Tsz ifjai önkéntesen hozzá­kezd tele. A tagok egvrésze zúgolódott aztán ők is si­etve munkához láttak, ne­hogy terület nélkül marad­janak... Ugyanígy történt a gabonahordással. Többen bunkósbottal fenyegettek a tábla végén, amiért ingyen gyűjtöttük össze s kés-éket. Majd nekik is hordaniok kellett, ha munkaegységet akartak — magyarázza ne­vetve. i Persze, sokan lebecsülik ezt: olyan nagy dolog nyolc hold szőlőt megkapálni, 12 holdról a gabonát összehor­dani? Csak a gazdasági hasznát látják. Pedig többet ér tettük nevelő, példamu­tató ereje. Magyarország tájain. 1962­ben 18 parasztifjú 2 hétig nyaralt a Balaton mellett. 1994-ben 16 fő szamára tu­ristautat. szerveztek Cseh­szlováikába. Idén pedig 33­an üdültek Fonyódon. Tehát érdemes volt tavaly együtt dolgozni a fiatalok 2 hol­das paprikaföldjén, idén pe­dig a 2 hold kukoricában. A szórakozás és nevelés jó lehetőségeit kínálja a ze­neszekrény és a televízió. Érdekes műsorokat rögzít­hetnének magnószalagra: egy-egy televízió előadás­sorozat számára rendszeres hallgatókat szervezni, lemez­hallgató délutánokat rendez­ni. Csupán egy-egy szakértő kéz kellene. „Kéz" ugyan még akadna — inkább a „szívvel" van baj. — A pedagógusok segíte­nek? — Nemigen jönnek kö­zénk ... Elfoglalt emberek. A fiatal tanítónők talán bá­tortalanok. — Vagy inkább közömbö­sek. — Hát... így nagyon erős. Pedig ez az ígazsag — hagyja helyben Szeri Antal. Akad ugyan egv „fehér hol­ló'' Bárdos Marika szemé­lyében. Kedves tanítónő, 3 éve él Pusztaszeren, részt vállalt az ifjúság szervezeti életében. Fiatal szobatársát, Masa Irén tanárnőt is ma­gával hozta. ! Budapest is Szeged után: Győr is hasznosítja a hévizet Ezer kilencszázhat van óta jodion tartalmánál fogva á I rohamosan épül a Dunántúl jódos gyógyvizek csoportjába egyik legnagyobb s legszebb sorolható. A víz kovasavtar­várasa: Győr. Nemcsak ipari talma is jelentekeny, tehát létesítmények nőnek ki egy- hasznos, gyógyvíz, más után a földből, hanom Az Országos Műszaki Fej­modern, korszerű fürdőtele- lesztósi Bizottság es az Or­pet is létesítenek a négy fo- szagos Vízügyi Főigazgatósag lyó találkozásánál. az első kút után ú.iabb 2 Budapest és Szeged után ezer méter mélységű ter­a harmadik város Győr, ahol máikutat fúratott. A* új kísérleteznek a geotermikus kút üzembe ne Ive­energia felhasználásával, zéséhez és a termálvíz hasz­komplex alkalmazásával. Az nositásahoa a MÉLYÉPTERV Országos Közegészségügyi már elkésaitette a tanul* Intézet szakvéleménye indí- mánytervet is. Tovább akar. totta el ezt a fejlődési folya- ják bővíteni a fürdőtelepet, matot. Az első 2 ezer méter melynek jelenlegi vízfelülete TÜ Téved, aki azt gondolja: pusztán az öntudatra, lel­kesedeare apelláltak. Nem. A társadalmi munkában di­cséretes fiatalokat méltóan jutalmazták. íme: 1961-ben 3 napos kirándulás Észak­Jenei Katalin és Balogh Magda azonban sohasem kopogott be a KlSZ-szerve­zetbe. Otthon rádióznak, kötnek, vagy órára készül­nek. — Nem ismerjük a fiata­lokat. Meg velünk egyko­rúak s talán nem is hall­gatnának ránk — mosolyog­nak zavartan. — Ha itthon ülnek, soha nem ismerik meg. Valahol el kell kezdeni — jegyzem meg. Fiatalságuk és peda­gógus-voltuk kétszeresen kö­telezi a 60 KISZ-ista, a fa­lusi ifjúság művelődésének, szórakozásának segítésére. Vonatkozik ez a szárnyék­naimi tanyai iskola fiatal pedagógusaira, a Szabó há­zaspárra is, akik nagyon ritkán „érnek rá" tanyai KISZ-istakkal törődni. Ötle­tet, fantáziát, szakszerűségét kiktől várhatnak a falusi fiatalok, ha nem a pedagó­gusoktól? Balogh Ödön Leleplezett gépkoesiiizérek hobkabat o divat ARA: 900-1000 Ft-ig! 5653/MH Barna Péter — voM buda­pesti divatáru nagykereske­dő fia — 1949-ben disszidált, majd az idén áprilisban ha­zalátogatott Ausztriából. Visszautazása előtt megis­merkedett Puhovy Nándor büntetett előéletű budapesti autójavító kisiparossal, aki felajánlotta, hogy hajlandó Nyugatról becsempészett Opel gépkocsikat korlátlan meny­nyid égben értékesítésre át­venni. Barna, miután vissza­utózott Ausztriába, főleg svájci rendszámmal „sze­rencsésen" át ÉS küldött a határon autóikat. Az értéke­sítéseknél fiktív ajándékozó leveleket hasznaitok fel az eladók. Barna mintegy 770 ezer forintot vett fel a gazdara talált gépkocsikért. Ebből csaknem 100 ezer forirvt ha­szonhoz jutott. A nagysza­bású üzérkedést a rendőrség leleplezte. Előzetes letartóz­tatásba helyezték Barna Pé­tert, Pxthony Nándort, s az eladásban közvetítő, 111. vá­sárló Pank-ucsi Ernő miskolci anyagbeszerzőt. Gombás Márton, Messzinger Gábor és Pulai István budapesti kis­iparosokat. Hat gépkocsit le­foglaltak, hetet zár atá vet­tek, s javasolták a gépkocsik elkobzását. mélységű termálkút vizéről már 3324 négyzetméter, ( ugyanis megállapították, . .... hogy alkáli-hidrogénkarbo- 4320 kobmeter hevizben fur. nátos es kloridos hévíz, mely dözhetnek a látogatok. A Magyar Fúvósötös hangversenye Szegeden A VIII. Budapesti Nem­zetközi Zenei Verseny fú­vósötös részlegének első he­lyezettje, a Magyar Fúvós­ötös szerepelt péntek este a Tisza Szálló koncerttermé­ben kirobbanó sikerrel. Az együttes tagjai külön­külön »s kitűnő művészek: fölényesen kezelik hangsze­rüket ré nagyszerű ízléssel muzsikálnak. Lajos Attila (fuvola) finom színei. Pong­rácz Péter (oboa) hangszert meghazudtoló nagy dinami­kai skálája. Kovács Béla (klarinét) meleg, hajlékony hangja, rülemile Tibor (fa­gott) bravúros staccatoi és Tarjáni Ferenc (kürt) hi­hetetlenül biztos, gikszer­mentes játéka tökéletes alapot teremtenek az együt­tes munkához. Közismert, hogy a fúvós­ötös-irodalom Igen szegé­nyes. Ez a péntek esti kon­cert műsorán is érezhető volt: hat mű közül mind­össze három volt eredeti al­kotás, a többi átirat. S az átiratok közül is csak Far­kas Ferenc Régi magyar táncok című darabja az, amelyik telitalálat. Kesztler Lőrinc és Maros Rudolf át­iratai is jól sikerültek, csak nem éreztük, hogy Haydn, illetve Chr. Bach muzsiká­ját törvényszerűen ennek az öt hangszernek kell tolmá­csolnia. Dávid Színházi szvit-je elég keveset mondó, Maros Musica Icppiera-ja szellemes. A koncert befejező, egyben legértékesebb műsorszámé Hindcmith Egy k>» kamara­zene című kompozíciója volt. V in tus István Szabó Miklós tárlata A Képcsarnok szegedi üz­letének rendezvényei közül a helyi művészek egyéni be­mutatkozói váltanak ki leg­nagyobb érdeklődést. Ezek­nek a negyedévenkénti ka­rrawakiállításoknak sikerei is jól tükrözik azt az egyre növekvő figyelmet, amely vá­rosunk közönsége részéről, itt élő festőink munkás­sága iránt megnyilvánul. Az őszi évad tárlatainak kere­tében Szabó Miklós, ismert szegedi akvarellista újabb tájképeit láthatják. Aki szereti a természet naturális szépségeit és nem igényli a látvány szubjek­tív átköltését. az maradékta­lanul képes élvezni a kiállí­tás reális sz»mléletú alkotá­sait. Szabó fontosa bbnak tartja a józan valóságlátás szerinti kompükálatlan áb­rázolást, mint a fantázia szövevényes álomvilágának asszociatív elemekkel törté­nő felidézését.. A mesterség­beli határozottságot, a ha­gyományos eszközökkel való képépités biztonságát ugyan­csak többre becsüli, mint a klasszikus művészet érték­normáit elvető, avantgaro szellemű formakisérleteaé­se-ket. Ennek kapcsán han­gulatrögzítő müvei inkább megnyugtatóan gyönyörköd­tetnek, semmint relamaféle izgalmat okozó érzelmi-gon­dolati áramütést keltenének bennünk. Szabó Miklós világos ko­loritú természetportréi táj­egységi leg bár igen változa­tosak, mivel a szelíd ívű Ti­sza-parttól kezdve, a roman­tikus hatású tátrai tenger­szemig, gyorsan futó ecset­jével sok tájrészletet meg­örökített; megts ezeknek nem a földrajzi kunoaUsuk a döntő, hanem eppen úgy, mint egy-egy csöndes udvar­belsőjének vagy felülről né­zett geometrikus háztetőso­rának — elsődlegesen a min­dent betöltő fény és árnyék mesterien kezelt variació­gazdagsaga ad nyomatékos hangsúlyt. Temperainak és akvarelljeinek ezüstös tónu­sokká nemesedő, választékos szinkultúrája leginkább a szabadtéri játékok környe­zetét elénk táró lapjain konstatálhatok. Zöld lombú vegetációkat és napsugaras kikötőket derűs frisseség­gel megjelenítő képei, a mostani borús-esős napok­ban, kedélyeméin ertekúk­ben meghatványozódnak. Sz. Z. Kik legyenek rövid történetem hősei? Talán az, aki most is ott áll a stráfko­csi bakján, s magá­ból kikelve ütlegeli lovait? Vagy a lovak? Ezek inkább a szen­vedő hősök. Ttián egy nemlé­tező harmadik, ki a többet ésszel, mint erőszakkal elv alap­ján megmagyaráz­hatná a vezetőnek, hogy a feljáró köze­pén álljon meg. t pi­hentesse állatait, a helyett, hogy habos­ra verné szegény, jobbra-balra toporgo hámosok testét... Így megy ez már Csalogatja csemegével,. kezdettől fogva. Vagy tizenöt éve hallga­tom a múzeum alag­sorából, déleiőttön­kint, úgy 10 óra táj­ban, hogyan csattog az ostor, röpködnek a káromkodások, ha megjelenik a város felől egy-egy két lo­vas kocsi, szénnel vagy fával megra­kodva. A lovacskák már szokva vannak eh­hez, ha városnéző vendégeink nem is. Kesej, meg a Sárga, jól táplált igaslovak, nem afféle kisterme­tű tanyasi macskalo­vak, mintha tisztá­ban lennének azzal, ami ezután követke­zik Pontosan a hW­íóljáró közepén meg­állnak. Pihennek. Fujtatnak. S mi történik most. A kocsivezető nevükön szólongatja tán állataiti Csalo­gatja csemegáatei Mu­ezi paripáit? Nem. Talán segtlseget re­mél a járókelőktől? Azok közönyösen ha­ladnak el, legföllebb, ha meg Is állanak, csupán azért, hogy ha'lgassák vedett vá­rosképünk kiséiöxön­géjét. Miből áll ez? Eleinte szikrázó pat­kócsattogással vegyes ostorsuhogás. meg­erősödő tempóban, éktelen orditozással. A végén ütemes, ar­tikulátlan, hörgéssze­rű hangok törnek elő az elfakult arcú ve­zetőből, ami hasonló ahhoz. amilyeneket az ember a főváros­ban, a ragadozó macskák ketrece előtt hallhat: — Áoúú!..i Áoúú!... Aoúúú ...! Nehéz ezt leírni is, hiszen nem is embe­ri hangok! Cs. Gy. KöroSjük vendegeinkkel, hogy november M-en, hét­főn este az őszi vendéglá­tó hőt keretében ei Alföldi ETTERERBE!) (Széchényi tér ».) magyaros ételekből inmtmtmmítiiminiímiwmiRiimti vacsorát rendezünk Szegedi gulyái — kdojt­vári töltött káposzta — brassói aprópecsenye — hájas kifli. Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat. a. is bői $ Károg®, 13*. november Zl^fitL-lAAir áM^RiiAk 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom