Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

INDONÉZIA Tömeges letartóztatások, tüntetések Nyugaton kárörömet éreznek és felbátorodnak 0 DjakarU (MTI) Az Anlara-hirügynakség pen leken közölte, hogy Nyu­gat-Jáva katonai parancsno­ka parancsot adott a kom­munista párt és a vele kap­csolatban álló szervezetek feloszlatására Nyugat-Jáván A hírügynökségi és lapje­lenlések a baloldali erók to­\ abbi üldözéséről és tömeges letartóztatásokról számolnak be az ország mas területein is. Kínai tiltakozás Az indonéz hírügynökség tegnap hozta nyilvánosságra, hogy november 10-én a dél­celebeszi Makasar és Bon­thain városokban tünteté­sekre került sor, amelyek során e városok kínai ne­gyedében hazakat, üzleteket es iskolakat rongáltak meg vagy romboltak le. A Ki­"nai Népköztársaság maka­sari konzulja tiltakozást je­lentett be a helység katonai parancsnokánál és garanciát kért hasonló incidensek megismetlésének megakadá­lyozására. Ugyancsak az Antara je­lenti, hogy Közép- és Nyu­gat-Jáva határa mentén erős őrséget állítottak, hogy úgy­mond, megakadaiyozzak kommunista vezetők keresz­tüljutását Nyugat-Jávából közép-jávai tartományba. A reakciós sajtó <§ Moszkva (TASZSZ) A Pravda penteki szamá­ban 1. Alckszandrov rámu­tat arra, hogy az amerikai reakciós sajtó kárörömmel ír az Indonéziában folyu kommunistaellenes kam­pányról és ezzel voltaképpen nyílt támogatásban részesiti, sőt egyenesen uszítja az ot­tani jobboldali elemeket. Az Egyesült Államok húsz év oia töpreng azon, hogyan „menthetné meg" Indoné­ziát „a kommunista veszély­tói". A céi érdekében sok­millió dolláros áldozattól sem riadt vissza. Ezekből az összegekből lázadókat, pro­paganda központokat pén­zeltek, a diplomatak pedig gazdasági segélyt, a Penta­gon fegyvereket igert. Ezek a probalkozasok azonban eveken át kudarcot vallot­tak. A kudarc oka Sukarno elnök Nasakom-politikájának s.keres alkalmazása volt. Ax imperialisták kihasználják — Kúpjaink indonéziai eseményei — folytatja a cikkíró — újabb reménye­ket kellettek az imperialista körökben. A kommunisták ellen inditbtt terrorhadjá­talban nyugaton újabb lehe­tösegeket lótnak imperialis­ta terveik megvalósításához. — Nyugaton nemcsak kár­örömet éreznek amiatt, hogy fndonéziaban kegyetlenül ül­dözik a kommunistákat, ha­nem e fejleményeken felbá­torodva most már arra szá­mítanak, hogy más ázsiai és afrikai országokban is kom­munistaellenes hisztériát kelthetnek. S a kommunis­ták és más baloldali elemek üldözését saját imperialista céljaira igyekszik kihasznál­ni. Untung alezredest kihallgatják ENSZ Ai USA „nem garantálja részvételét40 a leszerelési világértekezleten # New Tork (MTI) Az ENSZ-közgvülés l-es számú politikai bizottságá­nak csütörtöki ülésén fel­szólalt William Foster, az Egyesült Államok képvise­lője. Az amerikai megbízott ki­fejtette kormányának állás­pontját a leszerelési világ­értekezlet összehívását in­dítványozó, negyven nrszág által alá­írt ha tarosa ti javaslattal kapcsolatban. (Az indítványt eredetileg 36 ország terjesztette be, ké­sőbb még négY csatlakozott az aláírókhoz. Az USA kép­viselője ennyi feltételhez kö­tötte az Egyesűit Államok részvéteiét, hogy az gyakor­latilag az értekezlet össze­hívásának elutasításával ér fel.) Foster kijelentette, hogy kormánya fenntartásokkal fogadja az értekezlet gondolatát és nem garantálja részvéte­RHODESIA (Rádiőtelefoto — MTI Külföldi KéDszolRálat) Djakarta. Indonézia: Untung alezredest az októberi ál­iantcsinj kísérlet egyik vezetőjét megbilincselve viszik kihallgatásra a börtönben. (A képet november 17-én bo­csátották a sajtó rendelkezésére.) Á tűzszünet megsértése lét. Az értekezlet összehívá­sához előzőleg kényes és bo­nyolult kérdéseket kell tisz­tázni. Foster azt fejtegette, hogy kormánya — úgymond — örömmel fogadná, ha Kína kész lenne az együttmükrá­désre a leszerelés kérdésé­ben, vagy más problémák­ban, a továbbiakban azon­ban azt állította, hogy Kína nem mutatott ko­moly érdeklődést e kérdé­sek iránt a Varsóban lezajlott nagy­követi találkozókon. Lewandpwski lengyel kül­dött cáfolta a világértekez­lel összehívásával szemben felhozott érveket. Rámuta­tott, h°dy ha Kína törvényes jogait helyreállították volna az ENSZ-ben, nem lenne szükség a leszerelési világ­értekezlet összehívására az ENSZ-en kívül. Waldscheim osztrák küldött támogatta a leszerelési világértekez­let összehívásának gondo­latát. Itámutatptt, hogy az érte­kezletet szervezetileg és po­litikailag alaposan elő kell készíteni. Hí afrikai munkások sztrájkja A munkáltatók fenyegetnek — Kitüntették Gibbset 0 Salisbury (MTI) rhodesiai miniszterelnök ki­A rhodesiai fehér telepesek jelentette, hogy „mélységesen elbocsátásokkal próbáljak elitéli" a fenyegetőzést megfélemlíteni azokat az af- A smith-kormány azonban nkai dolgozokat, akik mun- a valóságban egyáltalán nem kabeszüntetéssel tiltakoznak naci vissza az erőszaktól Az a függetlenseg egyoldalú ki- elmúlt napok tüntetései so­kialtása ellen. Bulawayo va- ^ négv afrikait agyonlöt­rosában az egyik szövőgyár- . , , _„„ ban 350 afrikai munkásnak tübbet pedl§ megsebesi­mondtak fel. és három másik t'ttgk. textilgyár tulajdonosai is el- t bocsátásokra készülnek. , A munkáltatók megíenye­gettók a vasúti alkalmazotta­kat is, hogy ezrével teszik utcára őket, ha sztrájkolnak. A megfélemlítés azonban nem járt eredménnyel, mert csütörtökön Bulawayóban 0 London (MTI) toni látogatása előtt. Lon­kétezernél több .frikai mun- Wilson miniszterelnök pén- donban úgy vélik, hogy vég­kás lépett sztrájkba. leken reggel külügyminisz- sö soron az angol és a nyu­Az európai lakosság köré- | tere, SteWart társaságában gatnemet. kormány egyaránt ben sem teljes az egyetértés, ! fogadta a hivatalos tárgya- alkalmazkodni fog Washing­mert sokan szakadárnak te- ] iusokra Londonba érkezett ton álláspontjához. Schröder nyugatnémet kül- , ipiloTitnií ügy minisztert. Ezt követően l<Af>ZAKr*KOB a két külügyminiszter meg- ÉRKEZETT: kezdte egész napon át tartó A brit kormány meghívta tárgyalásait, amelybe ké- Erharcj nyugatnémet kancel­sőbb bekapcsolódott Padle.v lart, hogy látogasson el Lon­angol külügyi áUamnúnisz- donba. ter és Lo.ra Chalfdnt, a le- A meghívást a brit kül­Erhardot meghívták Londonba Schröder tárgyalásai 0 Üj-Pclhi (AFP. Reuter) Hírügynökségi jelentések szerint a harcok még csü­törtök este is folytak in­diai és pakisztáni csapatok között Rajasthan indiai ál­lam területén. A harcok központja Sudhewala ós Ghotaru, két elszigetelt őr­állás volt 16 kilométernyire indiai területen belül. Az indiai hadügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint Sudhewalából a pakisztáni­akat kiszorították, a má­sik őrállás még a pakisztá­ni katonák birtokaban van. Visszafoglalták az indiaiak a miajlari hadállást is, ame­lyet a pakisztániak már a tűzszünet után foglaltak el. • Karachi (TASZSZ) Pakisztán hivatalos szóvi­vőjének közleménye sze­rint az indiai csapatok is­mét sorozatosan megsértet­ték a tűzszüneti megállapo­dást Nyugat-Pakisztán kü­lönböző övezeteiben. Bed­nia Dian és Khem Karan övezetben a tűzliarc során három indiai katona életét vesztette. kintik Smith kormányát, s nem hajlandók hűséget es­küdni neki. Ezek továbbra is azt vallják, hogy Angliának tartoznak engedelmességgel. • London (MTI) királynő csütör­tökön kitüntette Gibbs rho­desiai angol, fökormányzót, j szerelési ügyekkel íoglalko- üg.vminisztérium szóvivője mert „hűséges volt a monar­chiához". A Smiht-kormány „gesztus­ra gesztussal válaszolt", és fegyveres őrseget rendelt Gibbs főkormányzó haza elé, mert — mint Smith közölte — ÍJ. Ssemtami — Angolából 0 Lendon (TASZSZ) A Peace News című fo­lyóirat tudósítója beszélge­tést folytatott F. Vita lel­késszel, aki nemrég mene­kült el Angolából. A lelkész elmondta, hogy e portugál gyarmatosítók barbar módszerekkel igye­keznek elfojtani az angolai nép nemzeti szabadsághar­cát. Portugál büntető­Szófia napirendjére: az amerikai Ma és holnap Szófiában imperialisták vietnami ag­üíest tart a Béke-világtanács ressziójának megszüntetését, elnöksége. Az ülés a leg- 82 európai biztonság kérdé­, . ". set es a kulonbozo tarsa­egetőbb problemakat tűzi da]mi j.ends2erü államok bé­kés együttélésének problé­máit. Moszkva Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta Mike Mansfieldet, az ame­rikai szenátus demokrata többségének vezetőjét és négy másik amerikai szená­tort. expedíciók repülőgépekről mérgező anyagokat szórnak le a földekre es megsemmi­sítik a növényzetet: így akarják megfosztani a par­tizánokat az élelmezési le­hetőségektől. Ezenkívül ak­nákat helyeznek el az ültet­vényeken, hogy a parasztok ne merjék learatni a ter­mést. Johnson kabinetülése © Washington (MTI) Johnson elnök pénteken a Felvér Házban félórás ta­nácskozást tartott kormá­nyának tagjaival. Hivatalos közlés szerint a tanácsko­zz >cn — amely hosszabb idő tála c'. első ilyen szin­tű ír.cgwz-.zéljs \oit — JMcNamara hadügyminiszter adott tájékoztatót a vietna­mi helyzetről. Johnson pénteken ismét texasi bir­tokára utazott és a hónap végéig ott marad. Az előzetes hírekkel el­lentétben a kabinet üiésc után nem hangzott el jelen­tősebb állásfoglalás a viel­nami helyzetről. Delhi Az indiai parlament qJla­mok tanácsának képviselői csütörtöki ülésükön felhá­borodásuknak adtak kifeje­zést azzal kapcsolatban, hogy Anglia új gyarmatot és az Egyesült Államokkal közös haditámaszpontot szándék­szik berendezni az. Indiai­óceán egyik szigetcsoport­ján. Léopoldville . A léopoldville-i rádió pén­teken bejelentette, hogy a kongói fővárosban összees­küvést lepleztek el. Az ösz­szeesktivésbe ..a katonai én műszaki segélynyújtást" irá­nyító belga misszió is bele­keveredett. zo külügyi áUamtpiniszter, jelentette be pénteken este, majd Carstens nyugatnémet a Schröder nyugatnémet külügyi államtitkár is. külügyminiszter és Stewart Angol hivatalos körök angol külügyminiszter ko­rendktvül tartózkodóan nyi- zott lefolyt hivatalos tárgya­latkoznak a tárgyalasok tar- lasok befejezésekor. Uiiparol. Lényegbe vágó A szóvivő szerint a láto­a főkormányzó fenyegető j döntésekre nem számítanak gátas időpontját később tű­hangú leveleket kapott. A Erhard kancellár washmg- zik ki. Hűsz évvel Nürnberg után Rendsburgban 1965 őszén a vott SS-ek eppen azon a na­pon követelték „jogaikat", sőt „erkölcsi rehabilitációju­kat", amikor 20 évygi ko­rábban Nürnbergben meg­kezdődött a hitlerista hábo­rús bűnösök pere. Nem min­den háborús bűnösé, mert a náci-fasizmus gonosztetteiben részt vett bűnözök nagy több­sége vagy soha, vagy csak esztendőkkel később került bírái elé. Éppen most, húsz évvel a háború befejezése után fo­lyik Stuttgartban a Tarnopoi környéki emberirtó különítmények pere; az egyik vádlott min­den megrendülés nélkül szá­molt be arról, hogy álmában sem várta a íeleiösségrevo­nást, húsz éve békeben él, mint élelmiszer-kereskedő egy német kisvárosban. Nem­rég ért véget Frankfurtban az auschwitzi gyilkosok pe­re. Ott is kiderült, hogy a vádlottak nyugodtan élhettek Nyugat-Németországban, az egyik mészáros, a másik nő­orvos, a harmadik köztiszte­letben álló gyógyszerész vplt, és egy kozmetikai gyár tulaj­donosa. Az általuk meggyil­koltak száma mintegy négy­millió volt; de miután Bonn mai törvényei szerint Nyu­gat-Németországban nincs halálbüntetés, az elítéltek be­vonullak a börtönbe, és vár­ják a mielőbbi elbocsátást — ügyvedeik úgy nyilatkoztak, hogy „a bosszúállás ideje le­járt", a gyilkosoknak tehát „joguk van" szabadlábra ke­rülni. Pedig húsz esztendővel ez­előtt a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék tárgya­lásainak kezdetén azt gondol­hatta a világ: az emberi tör­ténelem legiszonyúbb rémtet­teinek elkövetői mind méltp büntetést kapnak. Ám, ha a főbűnösök egy részét el is ítélték, ki is végezték, az em­beriség ellen elkövetett bű­nökben bűnösök közül nem kevés szabadon jár, sőt nyugdíjat kap gonosztet­teiért. Csak kettő a sok ezer közül: Lammerding SS-tiszt, aki Oradoursur-Gláne fran­cia falucska lakúinak meg­gyilkolására adott parancsot, ma magas tiszti nyugdijat él­vez; Globke vott államtitkai', aki mint a faji törvények egyik alkotpja, a gyilkosságok „jogi megalapozója" vplt, több esztendős Adenauer melletti tevékenykedése után úgy szerepel a bonni közélet­ben, mint a becsület nyugdí­jas bajnoka. Húsz esztendeje, amikor Nürnbergben a nemzetközi katonai bíróság ügyészei sor­ra elmondták beszédeiket, egy tiszt így fejezte be beszé­de egyik részét: „Ha a német militarizmus újra feliiti a fejét, nem feltétlenül szükséges, hogy ezt a nácizmus égisze alatt tegye. A német milita­risták hajlandók összekötni sorsukat bárkivel, vagy bár­melyik párttal, amennyiben ígéretet kapnak a német véd­erő feltámasztására". A tiszt amerikai egyenruhát viselt: Tayior tábornok vott, a vád amerikai képviselője. Nürnberg és a nürnbergi amerikai vádbeszéd figyel­meztető azoknak a tengeren­túli köröknek a számára, amelyek úgy képzelik: Eu­rópa belenyugodhat, hogy a már megteremtett, amerikai fegyverrel állig felfegyver­zett Bundeswehr még az atomfegyver ravaszához is közel nyújthatja a kezét. Az MLF-terv, a bonni állam ke­rülő úton történő atomfei­íegyverzése olyan gúlyos veszedelem, amellyel teljes joggal szegül szembe nemcsak a szocialista közösség, hanem nagyon sok polgári politikus is Európa­ban. És ha Tayior tábornok sza­vaira, a mai nyugat-németor­szági politikai porondon ágá­ló és az atomfegyver után nyúlkáló politikusokra gon­dolunk — egyszerre megért­jük, hogy miért nem hallgat­ják ma szívesen még csak a felidézését sem a húsz évvel ezelőtti nürnbergi pernek sem a- bonni államban, sem ennek az államnak washing­toni protektorai körében. G. M. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1965. novemhív 2A

Next

/
Oldalképek
Tartalom