Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

Warner Holi kalandjai (Jj filmek Nagy várakozás előzte meg a Werner Holt kaland­jai című, magyarul beszélő NDK-filmet, hiszen a Dieter Noll: Egy ifjúság regénye cimü, kiemelkedő müve nyo­mán készült alkotást az 19fi5-ns mosz.kvai filmfeszti­válon „A legjobb antifasiszta film" díjával tüntették ki. Már maga a regény is drámai erővel ábrázolja Werner Holt sorsában a fa­sizmus tombolása és végvo­naglása idején élt nemze­dék válságát. Helyesebben: e nemzedék jobbik töredéké­nek katharzisát, azokét a fiatalokét, akik sokáig en­gedelmes láncszemei a fa­siszta háborús gépezetnek, mindaddig, amíg a rémtet­tek, a legelképesztőbb vízió­kat meghazudtoló kegyetlen valóság, az emberiség törté­netének legelvetemültebb, legelszántabb fenevadának, a nácizmusnak aljassága, égbekiáltó barbárságai, undo­rító akciói végképp fel nem nyitják szemeit, s végérvé­nyesen fel nem keltik ben­nük az igényt az emberség, a tisztább, igazabb élet iránt. A film kockái érzéklete­sen dokumentálják, hogy ezeknek a keveseknek a sze­ba sodródott nácikatonák magatartását. Ezért hihető, hogy a két bajtárs, a két gyermekkori jóbarát lelki vonzása között vergődő Werner Hólt végülis az em­beribb utat választja. Persze, eleinte határozot­tan a vérbeli náci, Gilbert Wolzow, a tábornok-nagy­bácsit eszményképnek te­kintő szenvtelen, céltudatos, határozott s kegyetlen ba­rát hatása az erösebb. A másik világ, az emberség, az emberi tisztaság szférái feltárulnak ugyan a fiú előtt: a törékeny zenész-zse­nivel, Peter Wiesével is for­ró barátságot köt a fiatal Werner Holt. Peter tragé­diája, Wolzow embertelen kegyetlensége, nemkülön­ben a szadizmusban tobzodó felettesek tettei, s egy tiszta, üde szerelem szükségszerűen meghozza Werner lelki ver­gődései közepette a döntő fordulatot... Werner Holt szerepében nagyon tehetséges, fiatal szí­nész, Klaus-Peter Thiele formál maradandót. Hangját Tordy Géza tolmácsolja magyarul — drámai erővel. A kegyetlenül következetes Gilbert Wolzow megszemé­lyesítője, Manfréd Karge is árnyalt alakítást nyújt. Arc­játéka elsőrangú, szemével, erőszakosan előremeredő, duzzadó állának egy-egy rángásával is nagyon sokat képes kifejezni. A rendező. Joachim Kunért — aki egyúttal a filmforgatókönyv társszerzője is — megrázó s hiteles képsort alkotott. Gerhard Wohlgemuth zenéje kitűnően alkalmas arra, hogy a jelenetek, feszültségét a zene eszközeivel fokozza. Az operatőr Rolf Sohre kü­lönösen a hátborzongatóan hiteles légitámadások érzé­keltetése alkalmából alkotott megrázó képieket. D. E. Á nap és az ora Sem a téma nem űj, sem lenállók harcának ábrázolá­a feldolgozás módja, René sánál mentes maradt min­Clement filmjére mégis jól- den szentimentális túlzástól, me nyilvánvalóan csak meg- ^ érzéssel gondolunk visz- vagy öncélú izgalomkerge­razó események egész soro- KZa mort tisztább és mara- téstől. Helyes érzékkel vá­za ta. szívbemarkoló, s ele- danbóbb élményt hagy ma- lasztotta meg az egyes je­mentárisan vad életmozza- ^ után, mint a hasonló té- lenetek hangsúlyát, s man­nátok kegyetlen figyelmez- makö,.ből való filmek jó né- denütt gondusan ügyelt, hogy a csábító történet elő­A színhely meg a kor ta- adasa közben sehol ne sért­lán már túlontúl ismerős: a ^ «« e. témakorben nácik által megszállt Erőn- mar meglehetősen kenyesse tetése után nyílhatott fel, hiiny darabja, s formálódhatott képessé a kezük arra, amire Werner Holt ujjai alkalmassá kemé­nyedtek a film végakkord­ja in ál: az SS-eket kiirtó tűmk feltométa Csokoládébegvek, cukorkatengerek... Csütörtökön tartották el­ső országos tanácskozásukat a magyar édesipar dolgozói a Budapesti Csokol ádégyár­ban. Szabadi György vezér­igazgató elmondotta, egye­bek között, hogy az edes­ipar termelése öt év alatt 40 százalékkal növekedett. Az idén egyebek között az eredetileg tervezett 1950 va­gonnal szemben már 2040 vagon cukorkát és 230 va­gonnal több csokoládés árut gyártanak. A fogyasztók már igényesebbek, a jobb minő­ségi édességeket kedvelik. A minőségi változás nyomán a tervezett 50 százalék helyett kerek száz százalékkal nőtt a vállalat termelési értéke, örvendetesen fejlődött öt év alatt, több mint négyszere­sére növekedett az export is. A termelést figyelembe vé­ve az idén 1 főre 8,30 kiló édesség jut. Amióta „kávé­ivó nemzet" vagyunk. 11 dekáról csaknem 70 dekára emelkedett az egv főre jutó kávéfogyasztás. Végül a ve7.ériga7.gató el­mondotta. hogy az édesipar ez évi időarányos feladatát, a vállalt többlettel együtt teljesítette, majd részletesen ismertette a gyárak még hátralevő tennivalóit, s a jövő évi elképzeléseket. Ma előadás a politikai akadémia művészeti tagozatán Az MSZMP Szeged városi bizottsága politikai akadé­miájának művészeti tagoza­tán az első foglalkozást ma, pénteken délután fél 3 óra­kor tartják a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri aulájában. „A mai ma­gyar irodalom problémát" címmel Tóth Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztaiyának mun­katársa tart előadást. Ér­deklődőket szívesen látnak. Az MSZMP Szeged városi bizottsága egyben ezúton közli, hogv a politikai aka­démiák hallgatói igazolvá­nyait ma délelőtt fél 9-től délután fél 5-ír, továbbá holnap, szombaton délelőtt fél 9-től déli 12 oraig a Kálvin téri pártház II. eme­let 208-as szobájában lehet átvenni. Megkezdődött a középiskolások politikai akadémiája gépfegyvertűz megindítására. E hatalmas, minden izé­ben hiteles filmalkotás, melynek drámai sodrában megelevenednek a ivómét háborús fiatalság életének legjellegzetesebb mozzana­tai — egy céltudatosan hasz­nált bonckés objektivitásá­val metszi fel előttünk a nácizmus undorító kelevé­nyét... A film nem ken­dőzi el az élő emberek srét­vásznon, ahogy már az len­ni szokott, marcona SS-legé­nyeivel, bátor és lelemé­nyes ellenállóival. A „sztori" Ls jó egynéhányszor leját­szódott már színházbon is, moziban Ls: egy ellenséges zük. katona rejtegetőjévé lesz az René eseményeket különben ér­dektelenül szemlélő polgár­asszony, René Clement. azonban el­lett filmnézői ízlést. Az amerikai pilóta meg a francia asszony szerelme a maga emberi fájdalmával elevenedik meg, s a francia ellenállók küzdelmét ia tör­ténelmien hitelesnek érez­C lement azonban nemcsak jóízlésről, de úgy­szólván minden egvéb, az igazán jó filmrendezőt jel­lemző képességről is tanú­len tudott állni a témával bizonyságot tesz. Apró jel­fúrészelésére képes, vadál- együtt járó csábításoknak, résekkel történő hangulat­lati kegyetlenséget, nem koz­metikázza a háború poklá­arnyai a dal Mind a szerelmi történet festései, egy embert vagy kibontásánál, mind az el- helyzetet tökélete­sen jellemző beállításai, az emberi viszonylatok szűk­szavú. de a lényeget fel­táró ábrázolásai, mind-mind különös értékei művészeté­Nemcsak a dal. hanem a gárdát, akik az olykor ter- ne.k Minden képsora azt fantázia is szárnyal ebben a mészetellenesen, rikító szí- mutatja, hogy alkotójuk a színes szovjet filmben, mert nekkel giccsbe hajló hát.te- legjobb értelemben vett a tengerpartról éppoly köny- rek előtt a legkülönfélébb mestere a filmnek, n ved én ugrik kamerája a szituációkban jelennek meg. Ah, , . , hangversenyterembe mint Nagy örömmel fedeztük fel ADW,n.- n>« A es fl­onnan az országút' forgata- a filmvásznon a hazánkban Z^bbLéő^T gába vagy a csendes tópart- is többször nagy sikerrel ^ KJpneI ^ klaíis7:,s­ra továbK Apró montázsele- vendégszerepelt Arkagyin min­mek töltik meg képi tarta- Rajkint, akitől szinte min- °'»™yai nagy szerepe lommal azt a sokszínű és den ismerőse megtanulta, sokfajta zenét, amelyet a hogy „válámi van". Nos ez­film kissé ömlesztve, nem túl úttal a halászok életéből ki­következetes válogatással a ragadott pillanatokat i mi­közönség elé tálal. Hallunk táló pantomim-jelenetével Itt Szolovjev-Szedoj népsze- azt is bemutatja, hogy milyen rű melódiájától kezdve az, ha valami nincs. Hallót­Saint-Saéns Hattyújáig, sót tuk mór Edita Pjeha éne­van a film két fróziereplő­jének, Simoné Sigvoret­nek és Stuart Whitmon­r>ak. Mindkettőjük alakítá­sa mentes az érzelgösségtől. minden arc rezdülésében, minden mozdulatában késői és ha­Hacsaturján vérpezsdítő kar- kesnő nevét is. akit szintén Ia'ra lt<?lt szerelmeert har­táncáig — melynek koreográ- viszontlátunk ebben a film- col° asszony, Stuart Whit­fiája a legsikerültebb — ben. melvet Román Tyiho- mfln P^'S ugyancsak egy mindent miközben azért is mirov — alaposan kihasz- tragikus sorsú ember es lehet drukkolni, hogy érje nálva az esztrád jellegből semmiképp sem romantikus, már utói a rokonszenves fia- fakadó lehetőségeket — a p.hprl álromantikus, tal rendőr azt a csinos éne- „Leningrádi fehér éjszakák" halált kísértő hős. kesnöl, akit hiába hajszol ol- fesztiváljának mottójával A. I„ dalkocsis motorjával, ök ket- rendezett. A főbb szerepek­ten. meg: a kétbalkezes film- ben Krisztalinszkaját> Migi­nporter-duo — amolyan Stan és Pan epigonok — ké- rovot es Hvorosztovot lat­pezik az állandó szereplő- hatjuk. Onkológus­kongresszus Budapesten Csütörtökön Budapesten, a Semmelweis-teremben meg­kezdődött a magyar onkoló­gusok VII. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett M. J. Shear pro­fesszor, a Nemzetíkö7.i Rák­ellenes Unió főtitkára ia. A háromnapos tanácsko­zást Kellner Béla akadémiai levelező tag nyitotta meg. A középiskolákban az. idei tanévtől kezdve a KISZ is gondoskodik a diákfiatalok politikai képzéséről. Az. új politikai oktatás egyik for­mája az ifjúsági akadémia, melynek első, megnyíló elő­adását tegnap, csütörtökön délután a Vörös Csillag Mo­ziban rendezte meg a KISZ városi bizottsága. Dr. Lőkös Zoltán né. az. MSZMP Szeged városi bizottságának munka­társa „A KISZ a párt ifjú­sági tömegszervezete" cím­mel tartott előadást. Az akadémián nyolc elő­adás követi egymást havon­ként. Többek között a ma­gyar nepi demokracia húsz évéről, a vallásról és politi­káról. a KGST és a magyar ipar kapcsolatairól szólnak, s ezeket olyan témák egé­szítik ki. melyeket a részt vevő fiatalok maguk válasz­tottak. Olyan élénk érdeklődéssel kísérik a szegedi középisko­lások a politikai akadémiát, hogy több nagyobb szegedi iskolában külön, önálló elő­adássorozatokat is rendez­nek a számukra, mivel aí összes jelentkező el sem fér­ne a moziban. Vízvezeték - társadalmi munkával Az Üjszőreg utcai telke­ken épült házaknál ma még nincs ivóvíz. Az itt lakók ezért a tőlük távoli kútra mennek vízért. Az ügyben korábban eljártok az I. ke­rületi tanácsnál és kérték, hogy vezessék be a vizet a Nem gyorsít, hanem lassít! A kereskedelem nagyon sok ú jfajta kiszolgálási rend­szert vezetett már be. ön­kiszolgáló, gyorskiszolgáló, önkiválasztó rendszert... Sőt, az. utóbbi években még olyan rendszert is, amikor az eladó átadja az. árut a vevőnek, a vevő meg az el­lenértéket az eladónak. De hagyjuk az iróniát, nézzünk egy példát. A Ká­rász utcában van egy papír­üzlet: a Stylus. Szépen Ixingzák a neve. szép az üzlet is. Belépek a boltba, mennék a pulthoz, a kiszol­gáló felé. amikor vissza­hívnak. „Tesaék ezt a blok­kot átvenni!" Átvettem, közben, ketten, az élelme­sebbek közül megelőztek. Sorbaállok. A pult mögött egyetlen leányka, a pult előtt tized magammal to­Vízen az 1300 tonnás Cegléd Leveleink nyomában Világos lesz a Bokor ntea A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregy­ségében vízre bocsátották az „újszülöttet", a tizenkette­dik 1300 tonnás Duna-tengerjárót A DTRT részére ké­szített hajót Ceglédről nevezték el. Évek óta többször kértük már az illetékeseket, hogy a Bokor utca 13—16. számú ház elé szereljenek fel köz­világítási lámpát. A Bokor utcában sok nődolgozó la­kik, akik este későn járnak haza a munkából. Az utca olyan sötét, hogy szinte nem mernek bemenni, főleg ami­óta meg is lámadlak itt egy asszonyt. Ezért kénytelenek a Bécsi körút felé kerülni" — írták 20 aláírással szerkesz­tőségünkhöz küldött levelük­ben a Bokor utca lakói. Nem ez volt az első levél, ami a Bokor utcai sötétség ügyében íródott. A tanács­tagok tanácsüléseken is el­mondták a problémát, de az. intézkedés késett. Már a Dél-Magyarország hasábjain is foglalkoztunk a lakók ké­résével. Akkor a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat azt válaszolta, szí­vesen felszerelik a közvilá­gítási lámpát, csak az I. ke­rületi tanács rendelje el. Levelek jöttek-mentek, ígé­retek hangzottak el, a sö­tétség azonban maradi Ez különösen kellemetlenné vált most, hogy korabban sötéte­dik, s bizony, aki este 10 óra után hazafelé tart, az szinte iépm is alig lát a vak­sötét utcában. Reggel is ké­sőbben világosodik, s így napról napra egyre indokol­tabb a Bokor utcaiak kéré­se. Ezért a problémával fel­kerestük az. I. kerületi ta­nács végrehajtó bizottságát. A/. I. kerületi tanács épí­tési és közlekedési csoport­iának vezetője, LászJó Iván, mint kiderült, jól ismeri a Bokor utcaiak problémáját. Elmondta, hogy már meg­rendelte a DÁV-nál a köz­világítási lámpa elhelyezé­sét. de most újra megsür­getik a munka mielőbbi el­végzését. A DAV a sürgetés nyomán megígérte a lámpa­tesl napokon belüli felsze­relését. Reméljük, hogy az. ígére­tekből — amit figyelemmel kitelünk — most már való­ság is lesz, s a Bokor ut­cában kigyullad a villany. porgok. Persze végül is min­denki sorra kerül. Ezt ol­vasom ki az ajtó mellett ülő és nyugodt tekintettel figyelő asszonyka szeméből is. aki az üres számolócédu­lákat osztogatja. Kérek egy vonatos irkát. Elém teszik. Nézünk egy­másra a kiszólgalóval. Tart­ja a markát. Fizetni aka­rok a felém nyújlott te­nyerbe. Nem a forint kell — mondja, lvanem a cédu­la. Ja. a cédula, hol is van? Megvan. Itt a belső zsebem­ben. A kiszolgáló ráírja, hogy 9tl fillér. Megyek a pénztárhoz, fizetek es zseb­be teszem az. irkát, meg a fizető cédulát, hogy odaha­za elszámoljak vele. (Kis összeglien sem bízik meg bennem a feleségem.) Lép­nék ki az. ajtón. Visszahív­nak. Kérem a cédulát. Mi­lyen cédulát? Amivel fize­tett. leadom. S nem értem az egé­szet. Miért kell ott egy alkal­mazottnak ülnie és a szá­molocédulát osztogatnia, amikor hz. eladópulton Ls tarthatnák a cédulákat és a tenyérnyújtás helyett fel­venné az eladó és ráírná az összeget. Ha viszont már fi­zettem, nálam az áru is. minek adjam le a cédulát? |S egyáltalán: egyetlen ki­szolgáló küszködik a sok vevővel a pultnál, ugyanak­kor egy alkalmazott ott. üldögél. Inkább állna a pult mögé és szolgálna ki, akkor gyorsítana. így csak lassít. üri) környékbeli épületekbe. Á tanácsnál a problémát meg­értettek hiányzott azonban a gyorsintézkedéshez az anya­gi fedezet. Megígérték vi­szont. hogy jövőre az 01­szöregi utcaiak megfelelő vízellátásáért megkezdhetik a munkát. Az. Ojszőregi utcában levő emberek azonban, hogy mi­előbb legyen vizáik, elhatá­rozták, társadalmi munká­hoz. fognak. Bejelentették; kiássák a csővezeték árkait, viszont a kerületi tanács biztosítja a szükséges csöve­ket. Az. elhatározást követ­ték a tettek. Pataki József, Molnár Sándor cs az érde­kellek többsége szorgalma­san dolgozott, ki-ki a telke előtti részen. Már régen a föld alatt lenne az. utolsó etemitcső is, ha Bárkányi Menyhért bácsi telke előtt nem akad meg a munka. Bárkányi bácsi is dolgozott volna szívesen de öreg. be­teges emlier. A többi ott élő embernek viszont még van hátra munkája. Ezért Szigeti József tanácstag, akinek nagy része van a terv kivitelezé­sében, a társadalmi munka megszervezésében, újra el­járt azért, hogy folytatód­hasson a munka a vizellá­t ásért. A tanácstag felkereste az Ifjú Gárda Nevelőintézetet. Itt az intézet igazgatója, Papp József és Balázs Tibor, az. intezet igazgató helyette­se megígérték, hogy segíte­nek. miután ezt megbeszélik a fiúkkal.. Az, Ifjú Gárda la­kói közül most is — mint ko­rábban annyiszor — szíve­sen vállalkoztak a társadal­mi munkára az Űjszőregi ut­cában. E héten a fiúk a ku­koricatörésben vesznek reszt, a jövő héten mennek ásni a vízvezeték helyét. Bizonyos, hogy a fiók tel­jesítik ígéretüket, ott lesznek. Önzetlen munkájuk nyomán a Knmaratöltés oldala mel­lett több mint kilométer hosszban megépülhet a víz­vezeték. Lévay Endre Tisztújítás e biológiai társaságnál Tegnap, csütörtök «ite a Jósmef Attila Tudomány­egyetem Természettudomá­nyi Karának Táncsics Mi­hály utcai előadótermében tartotta'tisztújító taggyűlését a Magyar Biológiai Társa­ság szegedi osztály*. A meg­jelentek közt volt dr. Slraub F. Bvunó akadémikus és dr. Kiben Ottó, a Magyar Bio­lógiai Társaság országos tit­kára is. A megválasztott új vezetőségben az elnök dr. Szalai István egyetemi ta­nár, a titkár dr. Simoncsics Pál adjunktus, a jegyző pe­dig Csoknya Mária tanár­segéd lett. A gyűlést ankét követte a biológusképzésről. Péntek, 1965. október 29. DÉL-MAG TARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom