Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

Közéletünk hírei LENGYEL. PARTPÓISKOLAI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására pénteken hazánkba érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt pártfőiskolájának küldöttsége. KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KAIRÓBA Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével pénteken kereskedelmi delegáció utazott az Egyesült Arab Köztársaságba a két ország közötti gazdasági kérdések megtárgyalására. ALÁÍRTÁK A MAGYARJUGOSZLÁV MŰSZAKI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI vbgyesbizottság jegyzökönyvét A magyart—jugoszláv műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság 1965. október 11—15-ig tartotta ülését Budapesten. Az ülésen megvizsgálták a műszakit udományos együttműködést érintő új programjavaslato- J kat, és ezekkel kapcsolatban határozatokat hoztak. A jegyzőkönyvet az együttműködésről október 15-én irta alá: .i ugoszlár részről Vojiszlav Rabics miniszterhelyettes, a Szövetségi Ipari és Kereskedelmi Államtitkárság helyettes vezetője, magyar részről Karácfi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. KGST ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉS BUDAPESTEN A KGST Valuta- és Pénzügyi Állandó Bizottsága október 15-fcőI 19-ig Budapesten ülésezik. Az ülésen részt vesznek a KGST-tagországok delegációi, a pénzügyminiszterek vezetésével, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja, továbbá a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank kélpviselői. (MTD A válasz mégis: Felnőttoktatás, agyár szemével Tanulási gondok a lexiilművekben Nálunk is egyre nagyobb runkba, aki már felvételkor mányi erdeményeikről. Az azoknak a száma, akik sza- kijelentette hogy tanuliü elénk táruló kép azonban badidejük egy részét hajlan- ... nagyon szomorú. Az 1964'65dók önképzésük érdekében h, clí' • • ős oktatási évben a 113 tafeláldozni, és ismét beülnek Aki a termelés oldaláról nulónkból 22-őt pótvizsgára az iskolák padjaiba. Beírat- js vizsgálja a helyzetet az vaSy osztályismétlésre utakozások idején naponta 4—5 ' . . , , . . sítottak, ezenkívül 17-en kéfiu, leány, asszony vagy fér- "^gerti, nogy a keresek tui- születlenségük miatt egysze£i keresi fel a textilművek nyomo többségét kénytelenek rűen el sem mentek vizsszemélyzeti osztályát, hogy vagyunk elutasítani, a ta- gázni. íS^KónafS -imányi^ szabadságot, a Tudjuk. hogy nem olyan tük a kérdést: miért akar- vlzsSak ek>tt> azonos ldo" egyszerű dolog a munkaidő, nak tanulni? Természetesen szakban kell kiadni. Erre különösen három műszak legtöbben azt válaszolták, törvény van, de a tanulók után leülni a könyvek mellé hogy előrehaladásuk érdé- érdeke is ezt kívánja. Be- az ezerféle gond közepette kében. Idővel mas munka- . .. ., . ,, .. ezeneie gonu Kozeperie körbe szeretnének jutni, runazas ^ iejiesztes alatt at- tanulásra összpontosítani a vagy munkakörükhöz az is- ló gyárunkban az újonnan figyelmet. Amikor azonban kola elvégzése elő van írva. felvett dolgozók nagy szá- eljutott valaki az elhatároma, az állandó munkaerő- záshoz, hogy tanulni fog, becserélődés miatt több terhet csület kérdése egy kicsit, nem tanulhat magunkra vállalni nem tu- hogy fejezze is be rendesen. Mi is látjuk a tanulás ion- d,mk- Le^bbis a termelés A beszámolás mellett mintosságát, helyes és örvende- zavartalansaganak veszelyez- ^ éyben megoldjuk ^nutes jelenségnek tartjuk ezt tetése nélkül nem. a megváltozott. felfogást. Mégis több jelentkezőt el flem kivételezés, kell utasítanunk, mint , „. „ amennyinek a továbbtanuló- hanem valogatas sát biztosíthatjuk K6t év alffltt duplájára De hát rmt tehetnenk? nött a textiimúvek dolgozóiA textilművekben a mult nak száma, de még ehhez a oktatási évben 113 fő ta- gyorsan megnövekedett lét- javaslatunkat a segítést ií nult közép- és felsőfokú ál- számhoz viszonyítva is 5,7 lelően. egyre gyakrabban lami oktatás esti és levele- százalék lesz ebben az év- visszautasítják, alig akad ző tagozatain. 59 céltanfo- ben a tanuló nem is szá- évenként egy-két ember, aki lyamot végzett — segédmű- mítva az általános iskolák- igénybe veszi. Ebből mi azt a vezető munkakörben foglal- ban tanuló dolgozóinkat. következtetést vonjuk le, koztatott r- dolgozónkat szer- Ila már kénytelenek TO. hogy a probléma legtöbbször ződesben köteleztük arra, gyyj^ bizonyos megkötések- nem az. hogy valamit nem hogy megszerezze a textil- keJ éJni természetes az, értenek meg, hanem kevés a technikumi érettségit. Beis- hogy válogatunJ. Ha nem tanulásra fordított vagy forkolázásuk a művezető után- engedhetünk mjndenkit ta- dítható idő. pótlás biztosítósa nnatt fel- nu,ni Esősorban azt java- „ tétlenül szukseges volt Ve- so,juk akinek munkaköré- Nehany szo lük együtt 86 főt javasoltunk & fogva el kell v6geznie az isL0iákhoa most induló oktatási évben iskol^ vaev aIdkkel k az iskolaktio* felrónt!fchenZ 3 CSePP ""'atban olyan határozott Feltétlenül segítséget Jea tengeroen. elképzeléseink vannak, ientene, ha az iskolák a beA nyáron összeírtuk, kik amelyhez szintén magasabb számolók után rendszeresen azok, akik továbbtanulási iskolai végzettségre van tájékoztatnák a gyárakat tervekkel foglalkoznak. A szükség, dolgozóik tanulmányi előreNem kivételezés ez, csak haladásáróL El tudnánk képa társadalmi érdek fölébe zelni azt is, hogy a gyárak . helyezése az egyéni érdek- oktatási előadóit esténkent nek, olyan intézkedés, amit megbeszélésre hívnák össze, kateiuleteken foglalkoztatott • ' SDeciális helyzete Nehezíti helyzetünket, btf mTL,f?anósavZ srab meg. P ^ hogy kapcsolatok, összekötbizony meghaladja a negy- ^ tetések vagy egyéb - szászázat. Helyzetünk ebben a - ; l i, inbhan munkra érthetetlen okok; tekintetben ahelyett, hogy ^IvarjuK, hogy JOOOan afelvesznek oLvan dollóink korrepetálását is, ha erre igényt tartanak. Ez a segítés azonban csak kiegészítheti, és nem helyettesítheti a rendszeres egyéni tanulást, az elmélyült munkát. Hozzátehetem még, hogy névsorban a fonodából 154, a szövődéből 159 dolgozó szerepelt. Hozzáadva az adj'avulna, inkább romlik, tanuljanak Szeptember 1. és október 6. között — tehát alig több, mint egy hónap alatt — 25 olyan dolgozó lépett be gyá- ként beszámoltatjuk tanulÁllami oktatásban résztvevő dolgozóinkat félévenGazdag, sokszínű politikai munkát a falvakban Községi párttitkárok járási tanácskozása A községi pártbizottságok, Sokan éltek is az őszinte vé- idén (október 7-én) csupán egységes pártvezetőségek tit- leménnyilvánítással. Néhány 60 százaléknál tartottak, kárainak tegnapi járási ta- beszámoló általános, problé- Példamutatóan dolgoztak az nácskozása a politikai neve- mamentes volt, ezekre több- öttömösi Magyar László, a lőmunka fellendülésének eredménye, egyben a további kibontakozás ígérete. Hiszen a Központi Bizottság ideológiai irányelved megpezsditették a falusi pártpropagandát. A megbeszélés is az alaposabb tájékoztatást, összevont a hasznos tapasztalatok át- községi adását, az őszi-téli gazdag propagandatevékenység programjának rögzítését szolgálta. A munkásmozgalom időnyire mély hallgatással válaszolt a párttagság. Az ideológiai irányelvek áthatják a politikai tömegmunka valamennyi formáit. Ennek szellemében tartják taggyűléseiket a KlSZ-szervezetek november első felében, majd rúzsai Napsugár, a sövényházi Árpád, a forráskúti Haladás, a csengelei Aranykalász Tsz-ek. A közös gazdaságok jórésze, de különösen a tszcs-ék megengedhetetlenül keveset vetettek. A párttitkároknak ezt is sürgetniük kell. A tanácskozáson Balogh révén felvesznek olyan dolgozókat is a különböző iskolákba, akiket a gyár nem javasolt. A jogtudományi karon többszörös túljelentkezés van mindig, mégis ebi ben az évben felvették pél! dául J. É. meós dolgozónkat, bár alaposan indokoltuk, miért nem tudunk esti vagy levelező tagozaton jogászt képezni. A példák egész sorát mondhatnánk el hasonló esetekről. Nemcsak arról van szó, hogy ilyenkor a dolgozókra kevésbé tudunk hatni, mivel munkakörükre az iskola elvégzése előírva nincs, hanem arról is, hogy a tervszerűtlen beiskolázás káderfejlesztési, képzési terveinket is felboríthatja. Hrabovszki Míhályné Nyílt fórumok A társadalmi bíróságok az tfzemi demokráciának és a dolgozók nevelésének fórumai. Tevékenységükben a kollektíva fegyelmező, nevelő ereje jut kifejezésre. A dolgozók választott képviselőik útján vonják felelősségre azokat, akik megsértik a szocialista munkaerkölcsöt, felrúgják a társadalmi együttélés szabályait, vétenek a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon ellen. Ott, ahol a szakszervezeti bizottságok helyesen választják ki a nyílt tárgyalásra alkalmas ügyeket, s ehhez kellő segítséget kapnak a gazdasági vezetőktől és a tárgyalást gondosan előkészítik — ott a társadalmi bíróságok betöltik szerepüket: nevelik, formálják az embereket Vajon mindenütt eleget tesznek-e hivatásuknak, élnek-e ezzel a lehetőséggel? A tapaszlalatok azt bizonyítják: még korántsem úgy, ahogy az kívánatos lenne. Néhány helytelen nézet itt is, ott is akadályozza, gyengíti a társadalmi bíráskodás hatékonyságát. Vizsgáljuk csak a leggyakoribbakat, a iegfontosabb: a társadalmi bíráskodás demokratizmusa és hatóereje szempontjából. Azoknál a vállalatoknál, ahol csak hébe-hóba, tessék-lássék módon, vagy egyáltalán nem kerül ügy a társadalmi bíróság elé. legtöbbször arra hivatkoznak, hogy nem fordult elő olyan eset, amelyet megtárgyalhattak volna. Az ilyen, érvelések mögött legtöbbször a gazdasági vezetők húzódozása áll. Azt mondják: a munkafegyelem megsértőit egyszerűbben és gyorsabban tudják felelősségre vonni a hagyományos fegyelmi eljárással, a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben pedig általában a büntető hatóságok lépnek fel. Helytelen álláspont ez: a kényelmesebb, könnyebb megoldást, a hatáskörféltést takarja! Akad tanulságos fegyelmi ügy. ami a nyílt fórum elé kívánkozik. Sőt: kizárólag ott kívánatos tárgyalni, hogy a dolgozók egyértelműen lássák az ügyet megismerjék sokrétűségében; hozzászólásaikkal részesei lehessenek a megnyugtató, igazságos döntésnek. Sajnos némely helyen nem tájékoztatják a fegyelmi ügyekről a szakszervezeti bizottságot. Es csodálkoznak, ha az üzemben suttognak, találgatnak az emberek. Másutt az igazgatók azzal sincsenek tisztában, milyen jellegű ügyekei lehet a társadalmi bíróság elé utalni. Sajnálatos, hogy a vállalatok felügyeleti szervei nem ösztönzik kellőképpen a gazdasági vezetőket a társadalmi bíráskodás segítésére. Pedig a munkafegyelem megjavulása, a jobb szeliemű munka, a tisztább, nyugodtabb légkör, az anyag, a gép és a szerszám gondosabb kezelése a gazdasági eredményekben is jelentkezik. A társadalmi bíróságok azért is kaptak nagyobb jogkört, hogy a termelőmunkára közvetlen kiható ügyekben javasoljanak és döntsenek a nyereség- vagy prémiummegvonásról, a2 alacsonyabb munkakörbe helyezésről, a selejtkár megtérítéséről és másokról. Mindez egyetlen gazdasági vezetőnek sem lehet közömbös — ezért is kell igényelniük a dolgozók demokratikus fórumának segítségét. pgyes helyeken kifogásolják az emberek, hogy ve zető állású műszaki vagy adminisztratív dolgozo ügyét csak elvétve vagy egyáltalán nem utalják a társadalmi bíróság elé — noha a fegyelmi ügyek között var ilyen természetű. <— Miért csak a fizikaiak hibáiról tárgyalunk? — kérdezik jogosan, és az a véleményük: a társadalmi bíráskodás demokratizmusa mindaddig csorbát szenved, míg nem mérnek mindenütt egyenlő mércével. A vállalatok irányító posztjain állók rossz módszerein éppúgy változtatni kell, mint a műhelyek dolgozóinak hanyag, nemtörődöm munkáján, fegyelmezetlen magatartásán — s mindkeltőre egyformán jó eszköz, fórum a társadalmi bíróság! Ennek politikailag érett, jogilag jártas tagjai az ügyek alapos előkészítésével, higgadt tárgyalásvezetéssel, a demokratizmus legteljesebb érvényre juttatásával biztosítják, hogy a határozat — beosztásra való tekintet nélkül — mindenki számára elfogulatlan. tárgyilagos, meggyőző legyen — hiszen nem a büntetés, hanem a nevelés a cél. A társadalmi bíróságokat — a szakszervezeti szervekkel egy időben — mindenütt újjáválasztották. Egyharmaduk a gazdasáö vezetők meg nem értése, a társadalmi szervek liberalizmusa miatt az eltelt időben gyakorlatilag még nem működött, jó részük fjedig nem tárgyalt minden fontos ügyet. Fentről és lentről adjanak több, hathatósabb segítséget nekik, hogy ne csak papíron létezzenek, hogy közéletünk erősödő demokratizmusa érvényre jusson a társadalmi bíróságok tevékenységében is. A nyílt fórumok jövője, fejlődése ezen múlik. Ilkel Csaba a népfront bizottságok, nóta- Sándor, a balástyai egységes nácsok beszélik meg fel ad a- pártvezetőség titkára és Mutaikat. Az e hónapban meg- rányi György, az ásotthalmi rendezendő pártnapok, s a községi pártbizottság titkára novemberben kezdődő párt- beszámolt a pártoktatás előoktatás előadásai szintén az készítéséről, az őszi mezőszerű nemzetközi kérdéseit ideológiai irányelvek termé- gazdasági munkákról, a töí.s mertette Török József, az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára. Utána Csápénszki István, a járási pártbizottság titkára vázolta az elmúlt hetekben tartott párttaggyűlések általanos tapasztalatait. A falusi kommunisták az ideológiai irányedvek szellemében többnyíre helyesen bírálták a pártmunkában és a gazdasági vezetésben jelentkező hibákat. Elítélték a tsz közvagyon herdálóit, a közös munka ..fehér hollóit". A tsz demokrácia szószólói többnyire a vezetés gyengéit bírálták, kevesen szóltak azonban a szövetkezeti gazdák kötelezettségeiről a közös gazdaság iránt örvendetes tapasztalat. hogy a Központi Bizottság irányelveivel valamennyi kommunista azonosította magát keny magvait hintik el a megszervezetek tevékenvséfalvak mindennapi életében, géröl. Zároszavában CsáSimon Lajos, a járási párt- penszki István elvtárs hangbizottság titkára az őszi me- súlyozta, hogy az őszi-téli zőgazdasági munkakat sür- időszakban gazdag politikai gette. Elsősorban a vetést. nevelőmunkát kell végezniük Tavalv ilyenkor a rozs 90 a községi pártszervezetekszázalékát már elvetették, nek. A cukorgyárak ledolgozzák a késést A cukorgyártási idény egy hetes késéssel indult, de a hátrányt sikerül behozni. Az elmúlt vasárnap például a gyárak rekordot értek el. 2505 vagon répa feldolgozásával. Áz idei cukorrépaterOktóber 15-ig 119 000 vagon répa átvételét írja elő a terv á cukorgyáraknak. A szövetkezetek a kukoricaérés eltolódása miatt a répa átvételének a meggyorsítását kérték. A cukorgyárak més egyébként kedvezőbben ennek megfelelően a tavalyialakult, mint ahogyan várták. Kétszáztízezer holdon vetettek cukorrépát és 315 000 vagon betakarítását tervezték. nál is 20 000 vagonnal több, összesen csaknem 150 000 vagon répát vettek át ezideig a termelőktől. Pusztaszer ékessége lesz Megkezdték az emeletes iskola építését Az alacsony ablakon har- van. Akkor itt vége a muiv- tán gyorsan megy a falazás, minc szempár lesett ki, ami- kának — jegyzi meg a ta- Persze minden attól függ, kor a teherautó elhozta a nárnő- ,h°gy biztosítják-e a megfe, u-i 1 „ O J „ 1 • n lelő anyagellátast. Emberünk kubikosokat. Pedig nem sej- || van - jelenete ki. tették, hogy az új, emeletes iskolaépület alapozását kez- ge£ ^TsZTIptttX ^ dik meg. A következő pilla- Boldogan újságolta a köz- Az új iskola egyben Pusz,natban ismét a fiatal tanán- ségi tanácselnök, hogy végre taszer születendő terének nő szavaira figyeltek. Masa megérkeztek a szakemberek, ékessége lesz. A pár éve Irén második éve tanít itt Igaz, közel egy hónapot kés- épült otthonok, a tervezett Pusztaszeren. A két legne- tek. És milyen ragyogó hó- szolgálati lakások részben a hezebb évben, amikor a régi napot! Igaz, hogy a szép- valóságban, részben a képiskolából távozásra kénysze- tember 10-re tervezett 100 zelctben már megformálták rítette a tanulókat a meny- ezer tégla helyszínre szállí- a község központját. A térnyezetbeszakadás, s új épü- tása akkor (október elején) ré az általános iskola teszi let még nem volt. Hogy mit még csak ígéret volt. De fő, majd fel a koronát, jelent a szükségtantermek- hogy megjöttek az építők. A jövő tanévben a szűkben tanítani, azt a művelő- Az alaprakó kubikosok. "eg éveiből a bőség esztendési otthon rögtönzött osz- A tágas tér felső részén deibe lép a pusztaszeri* istály termei ben tapasztalni. A karókkal tűzték ki, spárgá- kolai oktatás. Hiszen az deszkafallal elválasztott he- val jelölték meg a beton- emeletes épület mellett fellyiségekben a gyerekek a alap helyét. Mencser Sándor újítják a régi iskolát is. Peszomszéd osztály minden művezető szorgosan mére- dagóguslakásokká alakítják mozzanatát hallják. Nehéz, gette a leendő falvastagsá- út. vagy lehetséges. hogy olykor lehetetlen a tan- got. Tervük előírja, hogy napközi otthont is létesíteanyagra összpontosítani fi- idén 500 ezer forint értékét n€k- Tény az. hogy a régi gyelmüket. beépítenek. Meglesz? épuiet is újjászületik, mire — Különösen, amikor a MeR- Három héten be- az új iskola elkészül, másik osztályban énekóra elkészül a betonalap, az- B. ö. Szombat, 1965. október M. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 « t 93