Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

Halvány kis fokozatok S valami más? Az üzem, a munka? A gyárkapun belül nagy a 112 százalékos teljesítmény tábla lóg a falon. A táblán is. A keresetek általában színes feliratok. Közöttük ol- egyformák 1200-1300 között, vasom: „Gagarln-brigád 112 kivéve a brigádvezetőt, aki Példát hallok. A norvég százalék." Vajon kik dolgoz- mint átvevő, valamennyivel postazsákok készítésénél baj nak ebben a brigádban? A többet keres. Égbekiáltó gon- volt az anyaggal lassabban tábla előtt álló férfi sem dokkal nem küzd senki sem . nehézkesebben készültek tudja: - Alighanem a Szap- a brigád tagjai közül. Ha os nehézkesebben készültek. panoséék, - morfondíroz In- akad is gond. az nem olyan A Sy&r vezetői premiumot kább magának. természetű, hogy komolyabb tűztek ki a legjobban dol­Egyébként eltalálta: a bri- panaszra adna okot. gozók részére A brigád si­gádvezető valóban Szappa- De mit jelent a brigád és km könyvelhetett el°Az öt nos Lajosné, egy alacsony a szocialista cím? Eddig termetű, fiatalos asszony, ugyanis négyszer elnyerték Neve mellett az I.-es számot már. Kiemeli-e az embere­viseli. mivel két Szappanos ket valamelyest is a szür­keségből, az egyhangúságból? Jelent-e valami pluszt, vagy Lajosné van a gyárban. Minden szürke? A műhelyben figyelem a munkájukat. Az asszonyok a rajzasztal kinézetű állvány hozott-e valami többet? Ha alakította az embereket, va­jon milyen mértékben? Töb- mindennapi feladatot, bek-e, vagv kevesebbek-e, ÍA. mint mielőtt brigádot szer- mindenkinek jol esett, még főnek jutó prémiumból né­gyet ők szereztek meg. Nem is arra a 200—200 forintra büszkék, hanem, hogy bri­gádjuk ilyen szép eredmény­nyel végezte el a nem is Ez mellett éles szemmel kutat- veztek? — forgatom a kér- °nnak is, aki nem kapott ják a vászon felületét. Ke­zükben olló, a köpenyük hajtókáján tű és erős cérna. A kiálló szálakat levagdos­sák, a hibás helyen pedig gyors mozdulatokkal stop­polnak. Egy asszony rám te­kintett és azt mondta: „Olyan szürkék vagyunk, déseket. ha nem is pontosan pénzt. Ez már valóban ízelítő a ebben a fogalmazásban. Sok m'nden elmaradt szocialista kollektíva életé­ből. Változás ez is. Érzelmek­ben, a kötelességteljesítés­ben. S persze nem mindegy, hogy a gyár többi dolgozói hogyan vélekednek a szoci­alista brigád tagjairól. Adni kell a brigádcímre — Figyelnek ls bennünket. A jó eredményt ugyan nem jegyzik meg annyira, mint Szappanosné pedig mesél a brigád életéről. Azt mond­ja, hogy néhány évvel eze­lőtt sokat vállaltak, látszat­mint ez a vászon." Majd lá- ra is sokat cselekedtek, de bával megnyomott egy pe- semmit sem léptek élőbbre, dált és a szürke vászon Mindent együtt akartak vég­előbbre gurult a tisztázó rehajtanl, közös mozilátoga­asztalon. tást szerveztek, s a vállalás Néztem egy ideig munká- értelmében ott kellett lenni jukat és a vásznat. Hirtelen mindenkinek. Pedig az egyik nekem is szürkének és egy- fiúnak randevúja lett volna hangúnak tűnt minden. A a Sárgán, Csonka bácsit meg vászon ütemesen gyűlt lábuk ultlpartira várta a társaság, á baklövéseket, s éppen előtt, az ollók gépiesen csat- a randevút lemondták, az ezért adni kell a brigádclm­togtak, az öltések ls szapo- ulti is elmaradt, de lehet, F*- fe máskülönben ls. rodtak. Való Igaz; idegölő, hogy még sok minden elma- rám Szappanosné szemrántó munka ez. Szűr- radt. Egy tag kijelentette: ke a vászon, szürke a kö- - Én többet nem megyek! Ne^églbPeénldg doKfP£ A brigádértekezleten ki zettek be a műhelyben. Az akarták zárni a tagok közül, emberek — különösen akik Végülis felülkerekedett a megszokták a mait, nehezen • uu i-t,.* «ee e ~ i/i barátkoztak az ujjal. Néha jobb belátás. Abbahagyták joggal> néha JogtaJ£,nnl tar_ a pénzgyűjtögetést ls. tanak az Ismeretlentől. De - Most szerényebb kere- ®mikor a varrógépek me­La^zgatunk a brigád tő. tek között működünk, de ténetében. Amikor a szoci- jobb az összhang — mond- sen fogadták ezt. Meglepően allsta elmért versenyezni ja Szappanosné. - Ha valaki hangzik, de még a norma­kezdtek az újszegedi ken- férjhez megy, vagy névnapja rendezésnél Is példás maga­dergyárban, akkor csak egy van, esetleg más ünnepelni ^as4tanusítotUlk- Ez ls kollektíva volt - a Kállai váló, veszünk egy csokor vi- ' , Éva brigád - amely csata- rágot. meg egy tábla csoko- ^""ES. sorba állt. Hát kellett még iádét. Kevesebb ez, de vala- Különösen nekünk, akik ben­egy, amely felveszi velük a hogyan szebb és kedvesebb, ne vagyunk ebben a minden­versenyt. — Mert kivel ver­senyezzék Épülnek az újabb parkok Az idén a munkákra közel 4 millió íorin ot fordítanak Hárommillió-százezer fo- cemberl határidő helyett rint értékű újabb parkot kelleit volna 1965-ben meg­építenie a Szegedi Város­gazdálkodási Vállalat park­építő részlegének. Év végé­re 700 ezer forint értékűvel többet készítenek el a ter­vezettnél. Jövőre pedig újabb jelentős összegeket fordít a tanács a város parkosításá­ra, vlrágosítására. ' Már több helyen befejez­ték a munkát, de még je­lenleg is van megoldani va­ló feladat. A gedói pihenő­park építését a kitűzött de­már november közepére be­fejezik. Négyszáz méter hosszú sétányt építenek. Eb­ben az évben 500 ezer fo­rint felhasználásával szépí­tik a II. kerületnek ezt a részét. Nem ártana arra is gondolni — mivel a II. ke­rületben ezen a környéken egyetlen vendéglő sincs —, hogy egy sörözőt, vagy esz­presszót létesítsenek, mert a hangulatos park bizonyára sok látogatót vonz a nyári időszakban. Cj gyártmányok a vasipari szövetkezetben A Csongrád megyei KI- szeként. A terv szerint jö­SZÖV-höz tartozó kisipari vőre 25 darab tollfeldolgozó szövetkezetek között export berendezést állítanak majd tekintetében jelentős helyet elő. foglal el a Saegedi Vas- és A szövetkezet sok cikket, Fémipari Szövetkezet. Ter- összesen mintegy 70 féle mékei — gépek, berendezé- „...„,,, ,,„. „,- »„,„, sek - a magyar kisipar jó gyártmányt állít elő. Amel­hírét öregbítik szerte a kon- lett, hogy az exportrendelé­tinensen, minőségi kifogá- stknek eleget tesz, i a ki­sok eddig egyáltalán nem vite!t fokozatosan fejleszti, peny és a por is szürke, amely a levegőben száll. De mégsem hiszem, hogy Igaz lenne az előbbi megjegyzés. Az emberek is szürkék len­nének? Négyszar nyerték már A kollektív művelődést, egymagában? - flmely néha szunyókáló, ásí. lgazán* változásokat. mondogatták. S kapóra jötl toz- ^lekezel volt, felvál- n^vá válnnk^s^ szürire az első űrhajós lélegzeteiül- ^ az egyéni, rie val6, és ^l^Sk.^röS't lftó cselekedete; megalakult ^rta^j művelődés. „A jó het a gép és a vászon színe, a Gagarin-brigád. fllmet megnézzük, mi fel- meS a por ls, de az emberek »- 11. -i ;„ „ „„„„„i nem azok. Nem lehetnek ajánlás nélkül is, a rosszat azok_ hisz ezek a halyány meg minek nézzük meg, - kis fokozatok viszik őket Akkor heten voltak, most hallom a kritikát. Teljesen messzire a szürke színektől, tizenegyen vannak. Többsé- igaza van. Manapság, ha nem gük stoppoló. S van egy tlsz- egyidőben és csoportosan tcletbeli tagjuk ls, a gyár — de néha még úgy is — el­jogtanácsosa. „Ingyen, s bér- járnak kiállításokra, érdeke­mentve" kapnak jogi taná- sebb tárlatokra, színházi elő­csokat, a Jogász meg szocl- adásokra és a Jó könyvet ls alista címet, oklevelet, vagy elolvassák. Jelvényt, hiszen neki is Jár, _ Pedig valamikor más­mint teljes Jogú tagnak. képpen volt, - így Szappa­Egyébként a tagság zöme nosné. — Nincs nekem időm korban ls megállapodott: 35 arra! — mondogatták az asz­év és a nyugdíj közöttiek, szonyok, most meg szatyor­Régi dolgozói a gyárnak, szám hordják haza az olvas­munkájukat szakszerűen és nivalót Minden brigádtag igen begyakorlottan végzik, tagja a könyvtárnak. Ez is Bizonyítja ezt többek között változás. fordultak elő, viszont a gép exportiroda már közvetített dicséretet számukra pontos, jó munkájukért. Jól bevélt gyártmányuk az néz öt-, Illetve háromrészes szer­számosláda, ebből évente 100 ezer darabot állítanak elő a szövetkezet dolgozói. Labo­ratóriumi felszerelésnek ké­szül a hűtőpult, de a kül­földre induló konzervgyári berendezések ls szegedi gé­pekkel — autokláv—kezelő­sorokkal, Ikerdugattyús töl­tőgépekkel — lesznek tel­jessé. Idén a régi gyártmányok mellé új konstrukciók is fel­sorakoztak. Megkezdték az olajlégszivattyú és az úgyne­vezett szerelvényes pódium gyártását, utóbbiból több mint 1800 darabra Jelentet­tek be igényt a külföldi partnerek. A szövetkezet gyártmány­listáján jövőre ismét űj cik­kek jelentkeznek, laborató­riumok részére készülnek ke­verődagasztó berendezések és szakítógépek. Az utób­blak prototípusai már ké­szen állnak. Távlataiban ls jelentős az a baromfifeldolgozó üzem­rész, amelynek prototípusát ugyancsak most készítik a szövetkezett vasasok. Ezt a Szovjetunió rendelte, egy Gazdagh István baromfifeldolgozó gyár ré­törekszik a hazai igények minél teljesebb kielégítésé­re is. ÜJ park épül a József At­tila sugárút, a Lenin körút, valamint a Maros utca szö­gében is. Kivágják az élősö­vényt és 180 ezer forintos költséggel pihenőparkot te­remtenek. Szó volt arról ls, hogy játszótér lesz itt, de a forgalmas útvonalak, s az aránylag kis hely miatt bal­esetveszélyes lett volna. Az idén befejezik az Ogyessza lakónegyed parko­sításának harmadik ütemét ls. A Szőregi út és a vasúti töltés közötti területet vet­ték birtokukba a parképí­tők, hogy kellemes pihenő­helyet varázsoljanak az új lakásba költözőknek. Ren­dezik az Itt épült óvoda és bölcsőde környékét ls, gon­dolva arra, hogy a gyere­keknek jó játszóteret bizto­sítsanak. Az Ogyessza lakó­negyedben végzett munkák értéke 800 ezer forint. Par­kosítják az Oskola utcai la­kótömb környékét is. A Lenin körút és Arany Já­nos utca sarkán lévő lakó­tömb területét ls parkíroz­zák. Az 1966. évi tervek kö­zött szerepel a gedót park további fejlesztése, a Kál­vária tér parkosítása, s te­mészetesen a jövőre elké­szülő új lakóházak környé­kének rendezése, virágosítá­sa. Ravasz törpék Közéletünk hírei PAPI BÉKEMOZGALMI VEZETŐK A MEGYEI TANACS VB-ELN ÖKÉNEL A papi békemozgalom 15. évfordulója alkalmából teg­nap Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács vb­elnöke fogadta a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága keretében műkö­dő papi békebizottság veze­tőit. A szívélyes hangú beszél­getésen részt vett Merksz Elemér püspöki általános helynök, dr. Sulyok Béla c. prépost Molnár Antal kano­nok, Kiss József főesperes és Pozsgai Pál esperes. Ott volt a megbeszélésen dr. Rátkal János egyházügyi fő­előadó is. Az 1964—1965. évi magyar —kubai kulturális munka­terv alapján hazánkba érke­zett a kubai Közoktatásügyi Minisztérium 3 tagú küldött­sége, élén Joaquin Melga­FINN ÜJSÁGTRÖ-DELEOACIÖ MAGYARORSZÁG I LÁTOGATÁSA Négyféle képzési forma, 52 ezer hallgató Előkészületek a mezőgazdasági felnőttoktatás új tanérére Az előzetes tervek szerint A mezőgazdaságban eddig 52 000 felnőtt mezőgazdasági csak a traktorvezelésre ké­dolgozó vesz részt 1965—66- peztek betanított munkáso­ban szakmai oktatásban. Kö- kat. Most további 30 mun­zülük 32 000-en — akik az kakörre terjesztették ki ezt idén kezdik meg tanulmá- a képzési formát. A jelen-, k fogadta Kállal G I a nyaikat - uj képzési rend- egi szükségletnek megfele- kormá elnöke és válasz'olt szerben tanulnak. Az uj loen az iden 8 munkakor- kbrd(5Seikre A küldöttség képzési rendszer különböző ben 3000 betanított munkást; ja- itWartózkodásuk során fokozatú oktatási formákat képeznek, a traktorvezetői, vezet be és mind ezzel, mind tanfolyamokra pedig 12 000 a tananyag korszerűsítésével résztvevőt várnak, jobban figyelembe veszi a Az 1965—66-os tanévben a mezőgazdasági nagyüzemek földművelésügyi tárca több tényleges szakember-szük- mint 80 millió forintot for­ségletét. dít erre. Betanított munkás­Az immár hagyományos, és szakmunkásképző tanfo­de most szintén új alapokra lyamokat azonban egyes helyezett szakmunkásképző mezőgazdasági üzemek saját tanfolyamoknak 26 000 hall- kültségükön ls szerveznek. Hatójuk lesz. (MTI) KUBAI KÖZOKTATÁSÜGYI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN rejoval, a minisztérium szak­oktatási főosztályának veze­tőjével. A vendégek közép­és felsőfokú Intézményeket, Ipari technikumokat látogat­nak meg. A Külügyminisztérium saj- külügyminiszter első helyet­tóosztalyának meghívására október 4-től 14-Ig finn új­ságíródelegáció tartózkodott hazánkban. A finn újságíró­illal Gyula, a kormány elnöke és válaszolt kérdéseikre. A küldöttség találkoztak és folytattak Mód beszélgetést Péterrel, a tesével, Hont Jánossal, a földművelésügyi miniszter első helyettesével, valamint a kulturális élet más képvi­selőivel. A küldöttség tagjai elláto­gattak Dunaújvárosba, Pécs­re és a Balaton környékére, megtekintettek több üzemet. ELUTAZOTT A FINN BÉKEBIZOTTSÁG ELNÖKE Csütörtökön elutazott Bu- rém megyében tíz napig ta­dapestről Veikko Eivinid nulmányozta a magyar bé­Svinhufvud, a Finn Békebi­zottság elnöke, aki az Orszá­gos Béketanács meghívására Budapesten, valamint Bor­sod, Fejér. Hajdú és Veszp­kemozgalom tevékenységét. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Dezséry László, az Országos Béketanács fő­titkára búcsúztatta. (MTI) Félreértések és tévedések elkerülése végett előrebocsá­tom, nem Hófehérke udvari emberkéiről lesz itt szó, ha­nem törpeparadicsomról, no meg persze „törpe emberek­ről" is. Őszintén fájlalom, restellem ls, hogy piacainkon a szezon kellős közepén két forint a paradicsom kilója. A szükségletekhez képest a konzervgyárnak sem Jut elég nyersanyag. Pedig a magyar paradicsom-készít­ményeknek rangjuk van a világban. Régen gyanítottam, hogy koránt sincs minden rend­ben a ml paradicsomter­mesztésünk körül. Arról pe­dig, hogy gyanakvásom nem volt alaptalan, a közelmúlt­ban a bolgár termelőszövet­kezetekben is meggyőződhet­tem. Mi ls történik hét ná­lunk a paradicsom körül? Tán nem is múlik el esz­tendő, hogy illetékes fóru­mokon ne Ismernének el újabb és újabb „kinemesí­tett" magyar paradicsomfaj­tákat. Az elismerés után ezeket csakhamar kiadják a köztermesztésbe. Mindegyik fajtáról sikerült még eddig „bebizonyítani" az érdekel­teknek, hogy ezek merőben újak s csakis a nagyüzemi paradicsomtermesztés ala­nyai. Ezzel szemben milye­nek e fajták a valóságban? A törpeparadicsom azért törpe, mert a szára nem nő meg nagyra. Szétterül a föld felett, s emiatt még kapálni sem lehet rendesen. Bár­melyik gazdaságban meg­láthatjuk: a szétterült szá­rak felett nyár végére any­nyira felnő a gyom, hogy ha a paradicsom nem lenne pi­ros, tan sosem találnák meg a szedők. Ugyanakkor a földön fekvő termés a sá­ros talajtól piszkos lesz, a nyári nap forróságától a ho­mokon pedig érés előtt meg­aszalodik. Mivel könnyen elérhető, még a talajlakó rovarok is százféle kárt te­hetnek benne. Csoda-e ezekutén, hogy míg a fogyasztói szükséglet — ide értve a konzervipart is — hatalmas mértékben növekedett, a termelés, a sok „újfajta" ellenére sem fej­lődött úgyszólván semmit. Az egy holdra jutó átlag­termés még a legjobb ter­melő gazdaságokban sem Igen múlja felül a 100—120 mázsát. Sok helyen azonban még a 80-nal is beérnék. Ezzel szemben a bolgár termelőszövetkezetekben — réges régen nem titok ez már — a paradicsom hektá­ronkénti átlagtermése 600 és 1000 métermázsa között vál­takozik. Mégcsak több mű­trágyát és tstállótrágyát sem kell használniok mint ne­künk. Ellenben a bolgár ne­mesítők (e termelési ágazat­ban ezt követik rajtunk kí­vül Európa valamennyi ál­lamában, ahol a klíma meg­tűri a paradicsomkultúrát) már évtizedekkel ezelőtt egyszer s mindenkorra el­döntötték, hogy a paradi­csom a modern termelési vi­szonyok között nem törpe, hanem kötözött karós nö­vény. A 120—130 centiméter magasra felfuttatott bokro­kon egyenként 15—18 kilo­gramm termés érik be nya­ranta. S ha figyelembe vesszük a sűrű térállást — amit a bolgárok alkalmaz­nak — máris könnyű meg­érteni, hogyan adhat ugyan­akkora terület olykor tíz­szer annyi termést a bolgár tsz-ekben, mint nálunk. S a bolgár tsz-ek ennek megfe­lelően tízszer olcsóbban jut­tatják el árujukat a fo­gyasztókhoz, mint a mi gaz­daságaink. Tudom előre, az érintett nemesítők azzal érvelnek, hogy „fában szegény ország vagyunk", s nem tudunk annyi karót előteremteni, amennyi kellene. Dehát er­dei rőzsénk csak van? Hisz a bolgárok sem szőlőkaró­hoz kötözik a paradicsomot, hanem közönséges jól meg­termett napraforgószárakhoz és rőzséből válogatott erő­sebb gallyakhoz. Egy-két esz­tendőt ezek is kibírnak. Az érintett hazai kutatók úgylátszik ezután akarják „felfedezni" azt, amit Euró­pában úgyszólván már min­den kertészember régen is­mer, hogy bizony a törpe­paradicsomok — akárhogy vesszük ls — nem a nagy­üzemi termesztés növényei. Addig azonban népgazdasá­gunknak, meglehet Jónéhány milliója elúszik ezen. Ez­úttal nemcsak a kutatás költségeire gondolok, amibe egy-egy „törpe" kerül, ha­nem arra is, mennyi árut nyerhetnénk azon a száz és ezer holdakon, melyeken az igazán nagyüzemi fajták al­kalmazása révén felesleges­sé válna a paradicsom ter­mesztés. E példa is bizonyít­ja: manapság a tudomány művelői közül ls többen visszaélnek helyzetükkel, s afféle „fejőstehénnek" tekin­tik az államot, melynek a rosszat, olykor még a sem­mit is el lehet adni, s emiatt nem éreznek lelki­ismeretfurdalást. CSÉPI JÓZSEF Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom