Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

A határidő lejárt... Tízen húsznál több közérdekű témát érintve interpelláltak a Szeged mj. városi tanács legutóbbi, szeptember 24-i ülésén. Megszokott ez a tanács testületi életében és a többet, jobbat akaró egészséges közszellem jelzője is. Vajon mi a sorsa az interpellációknak, a közérdekű bejelentéseknek? Kaptak-e a tanácstörvényben mégha- hogy azokkal együtt bemu«f; Interpellációk nyomában (Ifi Van-e becsületük? (Ifi Késnek a válaszok 1965. október 8. Tehát a ha- válaszokra kötelez. Ezt a letáridőn belül készítette el a velet október 2-án írták, a választ az építési és közieke- dátum rajta. Ezután — mint dési osztály. Október 13-ig állítják — napokkal később azonban még „megrekedt" a kapták a titkárságtól a tatltkárságon. nácstagok konkrét kéréseit. Várjuk a többi választ, tározott 15 napon belül választ a szakigazgatási szertassuk a tanács vb elnökének, aki rendszerint megnéA válaszok késnek, s ez nem jó, mert kedvét szegvektől a tanácstagok? Erre zi hogy a válaszok nem for- heti a tanácstagoknak. Ezért i . _ _ c, a — ~ m.n 100I-.0 . kereste a választ az újságíró, vele együtt Hofgesang málisak-e. — A többi nyolc interpelPéter, a népfront városi bi- lálónak ezek szerint tehát még nincs meg az írásos fezottságának titkára és dr. Szentpéteri István, a József lelet? Attila Tudományegyetem — Most készül... Állam- és Jogtudományi Karának docense, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja. A „nyomozásra" biztatott dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke is, mert „az érdemi és időbeni válaszok követelménye nem kerülhet le a napirendről." Nem egyszerű ez, mert a kerületi tanácsok szakigazgatási szerveivel, azután más különféle szervekkel is tanácskozni kell. — A határidő kötelez! — Igen, de... Az építési és közlekedési osztály vezetője előjegyzési azonban summásan nem marasztalható el a tanácsi apparátus, hanem csupán azok az emberek, akikre az interpellációk sorsát bízták. Kétségtelen. hogy helvesebb, célratörőbb szervezéssel (a tanácsülést követő napon kapják meg a szakigazgatási szervek, hogy milyen interpellációkra válaszoljanak stb.) biztosítható a tanácstörvényben előírt határidő megtartása. Ez nem egyszerű formai kérdés, mert bizonyos értelemben és mértékig negatívan hathat a taA városi tanács titkárságán fehér lapokon gépelt solációl. Valamennyi kérdésben az írásbeli válaszadás az építési és a közlekedési osztályra háruL Legutóbb füzetében lapoz, amelyben nácstagok aktivitására, sorjáznak a sürgős intézni s ha most késnek Is a vá_ va'ok. Közte a tanácstagok Iaszok az interpellációk kérdéséi, am:— ------> letet várnak. — Az osztály rok: a tanácstagok interpel- kérdései, amire joggal fele- mondanivalójának általában % r • r t «r_i 1 l.í 1Í_ 1 rttAÍ im«<nnlr . ... _ , becsülete van. Erre gondo,, , . _ ,,nem. °,re8 san ügyel a városi tanács szólamokat, általánosságokat végrehajtó bizottsága. A taakar válaszolni — mondja nácstagok Interpellációi, ugyanis az osztály tevé- Tóth József, az építési és amelyek a városnak vagy kenységébe tartozó ügyeket közlekedési osztály vezető- egy-egy területének életét, ~ A*10} ehet. » fejlődését érintik, az írásos zólni akarjuk, hogy mikor váIaszokkal nem ieSznek lesz megoldva a fe vetett kl- nem ls lehetnek — ad acta. sebb-nagyobb probléma, ami A sürgősségl sorrend és az egy-egy utcának, vagy varostettek szóvá a tanácstagok. — A válaszokat elküldték-e? — kérdezzük a titkárságon. — A határidő ugyanis már letelt. anyagi lehetőségek szerint részét képezik a város tervének. A tanácstagok útján Ilyen Megint géppel teleírt le- résznek a gondja. De persze vélpapírt mutatnak. Az egyik az egész várost érintő kérdéKalmár Istvánnak, a másik sek is vannak. Például Nitpedig Engi Józsefnek szól. singer Gyula új sportcsar- ,, , , ... 2£^Lr^os t 2* SÜSS? iCASZtámáékat 2S pontos^ráso^Ydeletet Yüld- egyeSlISl Ae^Tg ^l&tT'^SnSSaX & W-et belőlük: „Ságvá- "ácsokkal és más szervek- ^^„ŰSSSt kezik. ritelepre a Jövő év elején egészen biztosan eljut a magasnyomású víz. Ennek érkel. Ez nem panasz, de időt kíván. — A tanácsüléstől van két Morvay Sándor Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÉS KÁLLAI GYULA FOGADTA HAZÁNK ÜJ BELGIUMI NAGYKÖVETÉT Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Molnár Lászlót, hazánk új belgiumi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közéljövőben utazik állomáshelyére. A nagykövetet fogadta Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. NDK-NÉPFRONTKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE Szerdán Budapestre érkezett Paula Acker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja elnökségének tagja és Hermann Kalb, a Neue Zeitung főszerkesztője. Az NDK Nemzeti Frontjának küldöttségét — amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vendégeként tanulmányozza a magyar népfrontmozgalom munkáját — a Ferihegyi repülőtéren a Hazafias Népfront vezető munkatársai fogadták. A PARTIZÁNSZÖVETSÉG FŐTITKÁRA BÉCSBE UTAZOTT Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége irodájának ülésére szerdán Bécsbe utazott Gábor István, a Magyar Partizánszövetség főtitkára és Bauer László, a szövetség országos bizottságának tagja. SZÓFIÁBA UTAZOTT KOVÁCS IMRE ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER Szerdán Kovács Imre élelmezésügyi miniszter vezetésével küldöttség utazott Szófiába, a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának ülésére. (MTI) 21 segítés kötelesség Véradók között — Fiatalok és idősek A Szegedi Sebészeti Klinika I. emeleti szobájában fiatal nő fekszik. Körülötte ápolónők, s az orvos. — Az egész vérét ki kell cserélnünk — mondja az orvos. — Körülbelül 6—7 liter friss vérre van szükség. Ugyanebben az épületben, a földszinten van a Véradó Állomás. Itt gyűjtik az életet adó vért, amely a betegek felgyógyulásához elengedhetetlenül szükséges. Legutóbb a Szegedi Tanárképző Főiskola tanulói, s a MAV Szegedi Fűtőház dolgozói is felvették a fehér köpenyt, hogy életmentő vért adjanak. Negyvenen jelemkeztek — Tavalyi kísérletünk nem volt valami sikeres — mondja Sebők Sándorné véradó szervező. — Most sem jelentkeztek volna megfelelő számban fiatalok. — Mivel magyarázható ez? — A jelentkezések kis száma azzal függött össze, hogy a főiskola maga vállalta az önkéntes véradók toborzását, de a szervezésnél nem jutottak sokkal tovább, mint hogy kifüggesztették a felhívást Egy este aztán a ml orvosaink látogatták meg a diókokat s megmagyarázták, a véradás fontosságát. Végül is több mint negyvenen jelentkeztek. Almási Erzsébet és Forral Mária Idegesen mosolygott, mikor megkérdeztem tőlük, miért Jöttek el. Félnek is, hiszen először vannak itt De azt mondják, kötelességüknek tartják. Kötelességüknek, hogy másokon segítsenek, Ugyanezt vallja szókra, annál ls inkább, mert felmerült problémákban a szakigazgatási a dekében a III. kerületi ta- hét. Ennyi idő elég a válanács építési és közlekedési csoportja elkészíttette a kivitelezési tervet A kiviteli jártasak munka megkezdődött s foly- szervek, tatják a Vám térről kiinduló íőnyomóvezeték kiépítését... Az I. kerületi tanács az újszegedl Bobollcstelep vízszolgáltatásának korszerűsítéséért eljárt a Víz- és Csa— Kétségtelen. De az osztálynak nincs két hét a válaszra. — Miért? Az osztályvezető íróasztalához megy, egy papírt tornamü Vállalatnál. A tele- vesz elő és mutatja: pen a vízhálózat felújítása megkezdődött" A két levélen a dátum: — Ezért A papír az osztálynak szól és az interpellációkra adott Megnyílt e keresztyén békekonferencia tanácsadó bizotíságának ülése „A szolidaritás és együtt- Üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a második világháborúban annyit szenvedett és oly sok megpróbáltatáson keresztül ment magyar nép, minden jóakaratú ember béketörekvését nagyra becsüli. Így szeretettel és tisztelettel köszöntik működés az igazságossáért ée békéért" téma jegyében megkezdődött a keresztyén békekonferencia tanácsadó bizottságának budapesti ülése október 13-án szerdán a margitszigeti Nagyszállóban. A keresztyén békemozgalomEgyéni és egyénies nak ezen a tanácskozásán a magyarországi protestáns több mint 40 országból mintegy 200 egyházi képviselő jelent meg. 1 A nemzetközi keresztyén világszervezetek, mint az egyházak világtanácsa a református, lutheránus és a baptista világszövetség megfigyelőkkel képviseltetik magukat A békekonferencia nyugatnémet alelnöke, dr, Heinz Kloppenburg egyházi főtanácsos nyitotta meg az ülést A magyarországi protestáns egyházak nevében dr. Bartha Tibor püspök köszöntötte a külföldi vendégeket egyházak a keresztyén békekonferencia tanácsadó bizottságának budapesti tanácskozását A tanácsadó bizottság ülésén a bevezető előadást dr. J. L. Hromadke professzor, a prágai Comenius fakultás dékánja, Lenin-békedíjas tartja. Ezt követően az ázsiai, afrikai, dél-amerikai és európai kontinensek előadói szólnak arról, hogy mit jelent a szolidaritás és együttműködés ma az egyes világrészeken és milyen feladatokat állít a békére törekvő jóakaratú emberek elé. (MTI) 4 termelékenység részaránya 91,4 százalék A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a tárcához tartozó vállalatok az első háromnegyed évben sikeresen teljesítették terveiket. A decemberi párthatározat és az azt követő intézkedések hatására örvendetesen javult a termelés gazdaságossága. A zalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor, s ezzel a tervezett szintet is 2 százalékkal túlhaladták. Tekintve, hogy a teljes termelés ugyanebben az időszakban 7,1 százalókkal növekedett, ezt a fejlődést 91,4 százalékban a termelékenység javításával érték el. Hasonló kedvező arány az elmúlt évgépiparban a termelékenység tizedekben egyszer sem for& háromnegyed éven 6,4 szá- dúlt elő. Az én egyéni véleményem az, hogy... — hányszor és hányan kezdik így a mondatot, a felszólalást gyűlésen, munkaértekezleten, hivatalos vagy baráti eszmecserén. S erre a kezdésre oda kell figyelni. Abban a reményben, hogy új, eddig ismeretlen összefüggéseket tár fel a hozzászóló, űj, eddig elhanyagolt oldaláról világít meg valamely problémát, s ezzel teljesebbé, gazdagabbá válhat a munka, a politika. Hozzá tehetjük már bevezetőben: soha nem bátorították jobban az embereket egyéni véleményre, javaslatra, mint mostanában; soha erősebb nem volt a felismerés, miszerint egyéniségek nélkül okos és jó kollektív határozatok, elgondolások sorsa sem menne előbbre. Hiszen egy-egy határozat például a tennivalóknak csak a vázát, gerincét hordozza. Hogy abból változatos valóság legyen, egyéniségekre, ezer és ezer egyéni végrehajtásra van szükség. Olyan emberekre, akik egyéni helyi ismereteiket, tapasztalataikat adják pluszként az elhatározáshoz, akik megtalálják azokat a módszereket, amelyek maximális eredménnyel biztatnak. Ha a munka természetrajzából kihagynánk ezt a folyamatot, minden cselekvésünk sémákra járna. Márpedig tudjuk, hogy nincsenek mindenható receptek. Másrészt magunk csorbítanánk az emberi szabadságot és szuverenitást is. A képességek sokoldalú kamatoztatásának az az egyetlen módja, hogy megbecsüljünk minden morzsát, amely pozitív irányba segíti, lendíti a cselekvést és a gondolkodást. Hiszen tudjuk már jól azt is, hogy a nagy kollektív elhatározások fényében mennyi egyéni szikra összpontosul, s a hatásos megoldáshoz mennyi egyéni szorgalomra, Igyekezetre, találékonyságra van még szükség. Kétségtelen azonban, hogy van valamiféle alap és norma, amelynek kereteiben az egyéni hozzájárulás megfoganhat. Olyan kritérium, amely garancia lehet annak realitására, pozittvitására. Ez pedig egyéb nem lehet társadalmunkban, mint a szocializmus ideológiai alapja. Ha az egyéni elgondolás, vélemény ezen a talajon virágzik kl, eléri a célját. Ha viszont olyan fejből pattan ki, amelyben nincs eszmei rend, leginkább egyénieskedéssé fajul. S jó, ha ezt a két fogalmat egyszer egymás mellett mérjük, hiszen amíg az egyiket mindenképpen bátorítjuk, a másikat a kerékkötés kategóriáiba soroljuk. Formailag alig van különbség a kettő között — tartalmilag annál nagyobb a szakadék. Az egyik ismeri a törvényszerűségeket, a társadalmi fejlődés objektív rugóit, fő irányait és azokra épít — a másik figyelmen kívül hagyja ezeket és éppen nehezékként akaszkodik rájuk. Példákkal bizonyára szemléletessé lehet ezt tenni. Dicsért kezdeményezés volt a termelőszövetkezeti mozgalomban a jövedelemelosztás több ösztönző formájának bevezetése — de egyénieskedésbe is átcsapott helyenként a részesművelés arányainak eltúlzósával vagy a munkaegység-rendszer teljes mellőzésére törekvéssel. Vagyis az egyéni elgondolás — mely természetének realitásával jól illeszkedik a szocializmus kereteibe — a szüntelen fejlődés kis motorja, az egyénieskedés pedig akarva-akaratlanul szembefordulás a haladás, az előrelépés erővonalaival; torzulást idéz elő a gazdaságban vagy a politikában és zavart okoz. Az egyénieskedő ember tulajdonképpen függetleníti magát intézkedéseiben elfogadot irányelvektől, közvéleménytől, mindentől, makacson megy a saját feje után s így szembekerül a kisebb vagy nai(/obb közösséggel, kollektív határozatokkal. Ezért kell az egyéni kezdeményezés és az egyénleskedés között mindenhol szigorú különbséget tenni; az előzőt messzemenően bátorítani, az utóbbival szemben mindenkor és mindertütt fellépni. Azt mondta viszont egy gondolkodó ismerősöm, hogy ennek tudatában az emberek nem nagyon mernek majd előjönni egyéni elgondolásaikkal, nehogy az egyénieskedés bélyegét nyomja valaki a homlokukra. S ha mechanikusan ítélnénk, igaza ls lehetne. Csakhogy már tudjuk: valóban nem válik be minden egyéni kezdeményezés — mégsem minősítjük azt egyénieskedésnek. Miért? Azért, mert az egyénieskedés minőségileg más. Az már leginkább annak ismeretében és annak ellenére kezdeményezett akciót jelent, hogy a közvélemény nem adta rá áldását. Korai tehát attól félni, hogy a kezdeményező egy kalap alá kerülhet a fenegyerekeskedőkkel. Az egvénieskedők rendszerint kivonják magukat demokratikus szokásaink alól, semmibe vesznek testületeket. A jószándékú kezdeményezőre pedig az jellemző, hogy a kollektíva bölcsességére bízza elgondolása helyességének megítélését és további sorsát. Ez a téma tulajdonképpen annak kapcsán került az „asztalra", hogy az egyéni kezdeményezés, az egyéni vélemény általános szorgalmazása során félreértések is adódtak. Pedig ez a biztatás, ez a szüntelen apellálás nem arra bátorít, amit Itt egyénieskedés címszóval említettünk. A gondolkodásnak és a cselekvésnek nemcsak korlátlan szabadsága van a szocializmus érdekében, hanem tisztességes fegyelme is. Aki ezt tiszteletben tartja, s elgondolásának realitását nem önhatalmúan akarja elbírálni, ne aggódjék, ne féljen szándéka félreértésétől. Sz. S. I. Bernát Etelka ls, aki már tavaly ls adott vért Tóth Endre még hozzáfűzi: Sok két deciből — Két decit még nem érez meg az ember. De milyen jólesik egy betegnek, ha tudja, sok két deciből tevődött össze az a több liter, amire szüksége van felgyógyulásához. Jönnek egymás után a fiatalok, s talán többen ls Jöttek volna, na előbl. tudják meg, hogyan lehet jelentkezni. Nemcsak a tanárképző főiskolások értették meg, hogy szükség van segítségükre. A statisztikai lapokról adatok árulkodnak: A Felszabadulás Termelőszövetkezet 150 tagja közül 33an, a Xl-es autójavítóból 50en, a kábelgyárból 80-an, a cipész ktsz-ből 68-an jelentkeztek önkéntes véradásra, pedig ezekben az üzemekben jóval kevesebb az összlétszám, mint a felsőfokú iskolában. A gépek mellett dolgozók közül is többen megértették, amit Rózsa István foglalt szavakba Kovács Ildikó doktornőnek: „Tudom, mit jelent** — Tetszik tudni, olyan helyen dolgozunk, hogy hamar baleset érhet A Szegedi Fűtőházban. S ha nem is mi sérülünk meg, akkor is szükség lehet — esetleg pontosan munkatársainknak — vérre. Miért ne adjunk, ha nekünk van?! A sok kicsi aztán sokra megy. Süveges Elek már nemcsak általános jóindulatról beszél. — Négyéves a fiam. Beteges. Egyszer már teljes vérátömlesztést kapott. A feleségem sem egészséges. Tudom, mit Jelent a betegség. Segíteni szeretnék másokon, hiszen mások is segítettek a gyermekemen. Két-két deci vért adtak mindketten. Sok százan szintén. Egy-egy ember meggyógyításához sok vérre, sok ember segítségére van szükség. Egy gyomorműtéthez 2 —3, műveséhez 4, mesterséges keringéssel járó szívműtéthez közel 10 liter vér szükséges — s ez két decinként gyűlik. k. a Az olvasó írja Huzavona a gépjárműadó Itörül Tavaly áprilisban eladtam a Pannónia motorkerékpáromat, s új tulajdonosa szabályszerűen nevére íratta. A szőregi község; tanács adóügyi csoportjánál bemutattuk a forgalmi engedélyt, s bejelentettük, nem én vagyok a tulajdonos, amit akkor a helyszínen el is fogadtak. Alig telt el egy pár hónap, idézés jött, hogy fizessem ki a gépjárműadót. Ismét felkerestem a tanácsot, bemutattam a forgalmi engedélyt. Azt mondták, rendben van, el van intézve. Ez év májusában újabb felszólítást kaptam, hogy fizessek ki 120 forint gépjárműadót Megint elmentem a tanácshoz, bemutattam az iratokat, és* ismét azt mondták: jó, el van Intézve, -Sajnos, az ügy azóta sincs elintézve, a felszólításokat továbbra is kapom, pedig a tanácsnál már kérvényt ls írattak velem az adó eltörlésére. Jó lenne, ha az illetékesek elgondolkodnának ezen a huzavonán, s nem zaklatnák az embereket feleslegesen olyan természetes, egyszerű dolgokkal, mint az én ügyem is. Dékány János, Szőreg, Petőfi u. 34. Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3