Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

Összekoccanások és békölésck Minden családban megtör­ténik, hogy a szülők össze­zördülnek. Sajnos, ez gyak­ran a gyermek előtt ját­szódik le. Egyik vagy má­sik szülő ilyenkor arra tö­rekszik, hogy a gyermeket a maga pártjára édesgesse. Ez pedig a legrosszabb, amit a szülő ilyen esetben tehet, mert ezzel kárt tesz a gyer­mek lelkében. Lássunk egy példát! — „Hagyj már végre ma­gamra!" — kiált a feleség a férjére. A férj otthagyja a iteggelit, becsapja maga mö­gött az ajtót. A feleség er­re sírva fakad. A gyerek anyjához simul, hogy vi­gasztalja. Az egy pillanatig tűn, de aztán idegesen fel­ugrik és az ajtó felé löki a gyereket: — „Hagyjatok már egy­szer békében! Eridj isten hírével te is, hallod?!" Az apa a veszekedés után rossz hangulatban, de mégis­csak elvégzi munkáját a munkahelyén. Az anya is rendbe teszi a lakást. A vacsoránál aztán vala­mennyien érzik, hogy a reg­geli jelenettel kapcsolatban mondani kellene valamit, de egyik sem akarja érin­teni a kényes témát. A családi békének ilyen megbontása azonban még­sem múlik el büntetlenül. A ci vakod ásóknak, összezör­düléseknek mindig marad valami nyoma. A legköze­lebbi összekoccanás már sokkal könnyebben kirob­ban. Az anya ismét zokog, a gyerek megint ott áll előt­te, zavartan, nem tudva, mitévő legyen. A harmadik összezördüléskor az anyából kitör a düh, s mivel a férj már távozott, a gyermek előtt Az anya utat enged haragjának, kiabál, szitko­zódik, A gyermek meg­könnyebbül, végre a szülők közül az egyik „felvilágosí­totta". Most már érti, mi megy végbe. S a legközelebbi veszeke­déskor megpróbál közbe­szólni. „Ugyan már apa, minek veszekszel ilyen sem­miségért!" Az apja erre oda­cserdít. Ettől a perctől fog­va a gyermek az anyja párt­jára áll. Akkor aztán az apa igyek­szik magának megnj'erni, titokban cukrot, pénzt ad. A gyermek hamarosan átlát a szitán, de minthogy nem sze­retne lemondani a szerzett előnyről, a külön zsebpénz­ről és cukorkáról, mind nagyobb kétségek közé ke­rül. Téves és veszélyes te­hát a gyermeket „pártosko­dásra" késztetni. Mit tegyenek tehát a szü­lők? Ha a reális helyzetből indulunk ki, megállapítható: a családi perpatvart sok­szor nem lehet elkerülni. Mégsem helyes a gyermek élött lebonyolítani. Annak sincs persze értelme, hogy a szülők a veszekedést ke­rülve, merev ellenségeske­déssel kerülgessék egymást Az ilyen csendes háborúzás még nyomasztóbban hat a gyermekre, mint egy spontá­nul kitörő zivatar. Ha a gyermeknek már végig kell élnie egy-egy családi össze­csapást. szívleljenek meg a szülők néhány tanácsot: Ügyeljenek arra, hogy az összekoccanás olyan szin­ten maradjon, amely nem sérti egyik szülő önérzetét sem. Legyenek tárgyilago­sak, ós ne térjenek el ; a tárgytól. A gyermeket sohasem sza­bad pártoskodásra bírni, vagy a veszekedés után a másik felet a gyermek előtt lealacsonyítani. Inkább mi­után lecsendesedtünk, olyan tárgyilagos magyarázatot adjunk a gyermeknek, ame­lyet megért, mint például: „A felnőttek ls civakodnak néha, nemcsak a gyere­kek ..." Vagy „Apa ma so­kat dolgozott; ezért fáradt és ideees!"­A legfontosabb azonban a gyermek szempontjából is a kibékülés: a szülőkkel együtt meggyőzően át kell élnie a kibékülést Ilyenkor túloz­ni is lehet egy kicsit „A mi anyánk mégiscsak a leg­jobb édesanya!" És minde­nekelőtt: „A haragnak nem szabad tartósnak lennie. Hu­szonnégy óránál ne tartson tovább." Ezért béküljenek ki a szülők lehetőleg még este, de legkésőbb a közös reggelinél. r Uj díszpárnahuzat — estf/ts tstpire af'jxárr t&ttáf Sok helyen díszíti a háló­szoba kettős ágyát henger alakú párna. Készítsünk rá új huzatot. Ha illik a szo­baberendezéshez, válasszunk fehér batiszt anyagot, vagy Ha'unk —- díszünk Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszé­nek a szép, dús hajat tar­tották. Az egészséges haj sű­rű növésű, selymes tapintá­sú puha, rugalmas. SZínét •* hajszálba lerakódott festék és levegő mennyisége hatá­rozza meg. A haj növeke­dése igen lassú, legfeljebb napi fél millimétert, tehát háromhetenként 1 centimé­tert nő. A növekedés azon­ban nem végtelen, mert a hajszálak vége állandóan ko­pik, s egy idő után a haj­szál elöregedik és kihull. Ezek helyett újak nőnek, a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek. Kedvező időben járjunk hajadonfővel, rossz, h deg, szeles időben viseljünk ka­lapot, sapkát vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságosan zártak, biztosítsák a haj szel­lőzését. Az ápolás legfontosabb té­nyezője a rendszeres hajmo­sás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros vagy száraz természete. Általában a kéthetenkénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mo­sásához kéntej gyógyszap­pan, WU—2 shampoon aján­latos. A zsíros haj szárítá­sára télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredményes a szeszes készítmény:k, például a Birkenwasser, Figaro haj­szesz használata. Ezek szesz­ben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyago­kat' tartalma nak. Zs trla­nítják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszketést, megszüntetik, a korpásodást. Fokozzák a hajhagyma vér­bőségét és ezzel elősegítik a hajszálak megújulását és nö­vekedését. A Caola fertőtle­nítő shampoon a korpás, túl­zsíros fejbőrnek hasznos. S. F. fehér nylont. Téglalap alakú anyagot szabunk, akkorát, ami a párna hosszával, illet­ve a két oldal ráhagyásával megegyezik. Az anyagba te­hetünk nylon csipkéből be­tétet. Rágépelhetjük az alap­ra, de betétként is felhasz­nálhatjuk. Akkor ajánlatos színes klottott aládolgozni, hogy a csipke mintája érvé­nyesüljön. Az anyag két szélére varr­junk gumiházat. A befűzött szalag segítségével a párna huzata könnyen le, s felhúz­ható, könnyen tisztántartha­tó. A szalagot helyettesítheti gumi is. A „könnyű* hús A baromfifogyasxtás előnyei A csirke, a tyúk, általában a baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik. Ezt' mutatják a statisztikai ada­tok is: 1957-ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már tíz és fél kilogramm volt a városi lakosság — fejenkén­ti — baromfihús-fogyasztása. A következő tíz-tizenöt esz­tendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilo­grammra növekszik. A hús emészthetőségét ál­talában két tényező befolyá­solja: az egyik a húsok kö­'tőszövet-, a másik a húsok zsírtartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az izomrostok között, annál ne­hezebben emészthető. A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötőszövetben szegény, zsírtartalma sem haladja meg — általában — a két százalékot (A kövér sertéshús több mint egy­harmada zsír.) A sovány baromfihús cse­kély zsírtartalma mellett ugyanakkor a legértékesebb tápanyagot jelentő fehérje, eléri a 22 százalékot is. E fehérjegazdagság teszi kivá­ló táplálékká a betegek és gyermekek számára. A tyúk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa is csak mint­egy öt százalékban zsír, míg a fehérjetartalom több mint 20 százalék. Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ez csak ab­ban az értelemben igaz, hogy könnyen emészthető. Ha a fehérjékre legjellem­zőbb alkotórészek mennyisé­gét — az aminosavak — összehasonlítjuk, semmiben sem marad el az egyé)) hú­sok között. Vitaminokból — különösen a húsokra jel­lemző B-csoportba tartozók­ból —, éppen annyit tartal­maznak, mint a sertés-, marha-, vagy juhhús. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mel­lett még azt is hozzátesz­szük, hogy igen sokféle mó­don készíthetjük el a szár­nyasok húsát, minden vitán felül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrab­ban fogyaszthatunk barom­fiból készült ételt. Dr. Lindner Károly SUGÁRZÓ OTTHONOK Az emberség törvényére hallgatott Az ablakon függönyök, tanács végül is szabályosan lakni: hogyan mondja d? Olvashat, lődhet. tanulhat, műve­0 Szomszédja újonc az is­kolában és a pályán egy­aránt. Szőke, törékeny fia­talasszony. Budapesti. — De az „aklimatizálő­Számomra örömhír ez: még- járt el: csupán a törvényes iscsak otthonná vált a „tör- út betartását követelte meg... vénytelenül" született peda- Hogy így olcsóbb volt az át­góguslakás. alakítás, gyorsabban elké­Bekopogok, nem nyílnak szült? — Az más kérdés, az ajtók. Az iskola, a tan- Hogy az emberségnek is termek ásítoznak az üres- vannak íratlan törvényei? ségtől és a tanyai egyedül- — Ez nem bizonyító érv. léttől. Ragyogó őszi délután, Vagy hogy esetleg nem is a mező és erdő csendje-il- annyira a törvény lényegét lata valósággal bebalzsa- sértetted, mint betű szerinti dás" mar megvolt Szeseden. mozza a tájat. előírásait? végeztem az egyetemet — feleli, midőn a tanyai hangulat romantikájáról kér­dezem. Lakása szép; modern és ízléses asztal, könyvszek­Most, e tanéveleji látoga- rény, fotelek, ülőkék. Lát­táson már nem jutnak szó- szik, hogy művészszeme van. hoz a paragrafusok. Az élet Ferincz Istvánné vénáiban beszél! Az otthonok. ugyanis szobrászvér osörge­Járjuk a lakásokat az is- dez. Apja művészkedő kőfa­kolaigazgatóval. Kecskeméti ragó mester volt, lánya is örö­Sarolta kis szobája kedves, költe ezt a hajlamot. Sőt Két éve tanít itt ez az ala- megszerezte a szakmunkás­csony, barna lány. A tsz- diplomát a kőfaragásbóL ben dolgozott, kapált, kei*- Most rajztanár és földrajz­tészkedett, hogy az egyete- biológia szakos. Férje Sze­met elvégezhesse. Hogy pe~ geden egyetemi tanársegéd— dagógus lehessen. Ha nem készült volna el a — Tavaly maga is ott la- pedagóguslakás, ma nincse­kott, abban a... — neve- nek Sövényházán. Elsősor­tünk össze. Tiszta, derűs ban az otthon marasztalta. Távolabb, az egyik tanya előtt gumis traktor fékez, pótkocsiján színes csokor. Iskolás gyerekek. A homo­kos ösvényen pedagógusok tartanak a magányos iskola felé. Köztük a két új lakás­tulajdonos. Boldogok? m Kelecsényi József iskola­igazgató fekete szemében, kreolbarna arcán beszédes a hamiskás mosoly. Értem. Mégiscsak van pedagógus­lakás — ezt fejezi ki. A nyáron, amikor a járási tanácstól megkapta a „di­cséretet" kezdeményező kész- ^bája visizam^Tyog. Kint egyre sűrűbb az al­segeért es túlzott onállosa- s éoületszárnvban kony' ** erdöben sö* gáert, kissé szárnyaszegett A masuc epuietszarnyDan ... . A sashoz hasonlított. Kedvet- van Lakatos Klára otthona. í^tokbln felkat^f^ len, kiábrándult volt. — Jobb, mint a tavalyi? villanyt. S egyből eltűnnek — Megölik az emberben _ O, ne is mondja Egyéb- az árny ak, a" korábbi serei­az ambíciót Arra kesztetik, ként jól tudja! — néz ha- mek, bántalmak. Csak az hogy közömbössé, lelekte- miskás, nagy szemével. Mi- otthonok meghitt derűje ét lenné váljon. Hogy ne tisz- iyen érzés saját otthonban Balogh ödön teljen se istent, se embert. Csak a paragrafusokat! — szakadt föl belőle a súlyos, keserű panasz. Vele éreztem. Hiszen min­den tette dicsérte: egy ki­használatlanul álló tante­remből és raktárból két pe­dagóguslakást készíttetett. Egy szoba összkomfortosat. A sándorfalvi ktsz szakem­berei akkor valahol itt dol­goztak, éppen „volt rá kapa­citásuk". Rögtönzött terv­készítés, s pár hónap múlva már ajtók, ablakok helyü­kön voltak. Csak a parket­tázás, festés, mázolás hiány­zott ... Akkor azonban de­rült égből „villámcsapás" sújtott rá. A járási tanács illetékes, felelős szakembe­rei tetten érték a „törvény­sértőt". Az engedély nélkül átalakítást végeztető igazga­tót. Hiába igazolódott önzet­len jószándéka. — A szabályt megsértette. Engedély nélkül nincs átala­kítás. Ez anarchia — olvas­ták a fejére. Végül pénzbír­ságot és fegyelmit kapott. UJ Bevallom, magam is za­varban voltam, amikor mind­ezt elmesélte. Valami belől azt súgta: ez az igazgató lé­nyegében nemes dolgot mű­velt. Pénzt, munkaerőt, épí­tőanyagot előkerített. És nem felülről várta, hanem maga cselekedett. Kitün­tetést érdemelne. De nem tartotta be a törvényes utat. Ezért büntetés jár. Hogyan kerülhet így szembe az em­berség — törvényeinkkel? Milyen érvekkel hadakoz­zunk a paragrafusok ellen? — öregem, mutass egy olyan szabályt, mely előírja, hogy pedagógus nem lakhat ilyen körülmények között. Akkor van fegyvered! Más­képp nincs — mondtam. Persze ilyet ő sem ismert. — Nézd — folytattam a ANYAKÖNYVI HIREK L KERÜLET betnek Ferenc János, Bar* na Oszkárnak és Bálint Ka­Házasság: Dr. Végh Gyula ^ ^ Halálozás: Dávid István, Bácskai Józsefné Molitor Anna, Horváth Lajosné Ká­és Pallai Terézia, dr. Nyúl János és Dombi Rozália Magdolna, Pásztor Elemér és Páger Anna, Trájer Lász- . , . .... , . . , ló és Popon Erzsébet, Amb- " IF J? rus Ákos Imre és Oroszi DargeI Palk«vics Mária, Várkonyi György és rencne Lusánszky Terez, Ro­Preisler Éva, Miklós József honka Sándorne Kónya Te­Sándor és Bokor Ilona Má­ria, Muresán István és Sel­lei Zsuzsanna Terézia, Sán­ta Imre és Szabó Mária Ju­lianna, Molnár József és Gönczi Julianna házasságot kötöttek. Születés: Kolompár Fe­rencnek és Kolompár Erzsé­betnek Ágnes, Vörös Lajos­nak és Csillag Erzsébetnek Betti, Miklós Józsefnek és Kanyó Erzsébetnek Zsuzsan­na, Balogh Jánosnak és Tóth Katalinnak Éva, Tóth Ist­vánnak és Ilka Máriának Mária, Bodó Imrének és Papp Irénnek Imre, Inhoff Józsefnek és Szekeres Irén­rézia. Varga Sándorné Nán­dori Irén, Kiss Ferenc, Kéri Józsefné Sebők Erzsébet, Boczor Gyuláné Gondos Te­réz, Kiss István Lajos, Szi­ládi Sándor, Szilveszter La­jos, Tóth Illés, Judik Sán­dorné Farkas Ilona, Lukács József, Szabó Imre Gábor, dr. Kószó Istvánné Szabó Ekelka elhunytak. II. KERÜLET Házasság: Lipták György és Buia Rozália, Török Já­nos Pál és Vankó Mária, Körmöczi Imre és Nagy Margit Mária, Frank Tibor Ferenc és Dénes Mária Ék­nek Edit, Bakos Károlynak zsébet. Budavári István és és Vőneki Krisztinának Ká- Lengyel Gizella házasságot roly Gyula, Körmöczi Ala- kötöttek, jósnak és Borbás Erzsébet- Halálozás: Kádas Zoltán, nek Zsuzsanna Jancsó lm- Wéber Mihály, Erdey János, rének és Nagy Erzsébetnek Molnár Mihály elhunytak. Erzsébet, Banga Sándornak ós Bárányi Máriának Sán­dor, Fátyol Mihálynak és Rácz Arankának Tibor, Jak­sa Jánosnak és Lévai Honá­nak János, Berta Pálnak és Kocsis Etelkának Edit, Imre Sándornak és Bozsogi Rozá liának István, III. KERÜLET Házasság: Kovács István és Korom Irén házasságot kötöttek. SzUletés: Kanalas András­nak és Farkas Teréznek Ag­Kecskeméti nes> Juhász-Varga Sándor­Jánosnak és Jójárt Iloná- Pak és Bárkai Margitnak nak László, Kovács István- Gyöngyi, Mihály Lajos Jó­nak és Gogán Máriának "efnek és Venczel Irénnek István, Simon Lajosnak és Sarolta Irén, Kopasz László Mészáros Ágnesnek László Antalnak és Horváth Rozá­Lajos, Födi Jánosnak és Soós'Irénnek Irén, Kerekes gondolatmenetet —. a járási Ferencnek és Kállai Erzsé­Szeged a hazai lapokban 1965 31 Z. FODOR József: Népműveié- KOVÁCS Sándor: Magzatélesz­si szakoktatás — népművelési tő gépet szerkesztett a Szegedi kutatás. (Egy konferencia mar- Női Klinika professzorának dr gójára.) Népművelés, október. Szontágh Ferencnek vezetésével [A konferenciái a szegedi egye- dr. Szaredni Zoltán docens és lemen tartották, augusztus 18— Papp István gépész Népszava 22-ig.) Okt. 8. fFénykép.l [FAY Árpád] —y—d: A 80 éves HUNYADY József: Felgördült Vág Sándor köszöntése. Elet és a függöny. Képes Újság, okt. 0. Irodalom, okt. Az ezredik vagon paradicso­mot dolgozták fel vasárnap a Szegedi Konzervgyárban. Nép­szabadság, okt. 5. (Fényképekkel, a Szegedi Nem­zeti Színház Lili bárónő előadá­sáról is. I Mi Újság egyetem? — Géza Fe­renc jelenti Szegedről: Többen. Tízezer tulipánhagymát kapott jobb körülmények között. Ma­Hollandiából Szeged hires tuli­póatermosztő közös gazdasága, az üj Élet Termelőszövetkezet. Népszava, okt. 5. Magyar énekesnő Londonban. Film, Színház, Muzsika, okt. 8. (Kemény Kii óról a szegedi Nemzeti Színház tágjáról.] gyar Ifjúság, okt. 9. (Az egye­temről és a főiskoláról .1 Az ezredik vegon. Népszava, okt. 9. [Az úlszegedi gyümölcs­zöldség trnnzittelepről.) HUBA Iá*7ló: Magva-orszáe — mai bedeVkerpkhen. Él-t és Sz. M : Vedres Ttván (17R5— Irodalom, okt. 9. TSzeged védd 1830). Film. «z(oház Muzsika, mében c(mű része.l okt. 8. (Féovkénpel.1 LUKACS Angéla: Névtábla a PAPA Miklós: A szegedi erdők kapu alatt — gézzel leragasztva, atyja. Magyar Nemzet, okt. 8. [A gyémántdiplomás dr. Erdélyi [Vedres Istvándói,] Jenöről.l lia Franciskának Erika, Kör­mendi Sándornak és Vidéki Ilona Erzsébetnek Anikó, Szanka Ferencnek és Acs Ilonának Árpád Ferenc, Horváth Andrásnak és Czé­kus Juliannának András, Komócsin Józsefnek és Sza­bó Zsuzsannának József, Su­hajda Jánosnak és Vígh Er­zsébetnek Attila, Mucsi Györgynek és Simon Eszter­nek Ibolya Erzsébet, Bobály Béla Istvánná.': és Mócsai Erzsébetnek László Béla, Csánvi László Imi-ének és Király Julianna Etelkának Erika Julianna, Király Ist­ván Károlvnak és Tóth Éva Juliannának Zsuzsanna n«­vű gyermekük született. Halálozás: Romvári Mik­lós. Varga Lajosnó Szabó Julianna, Kara István, Bar­tók András. Jonei Jenő Ra­fael, Mihallk Pálné Kasza Gizella. Biczók István. Mé­száros József. Bugadzsta im­réné, Frank Imréné. Gvapo­nyi Józsefné Mintus Ilona, Farkas Istvánné Biczók An­na elhunytak. Kedd, 1965. október 12. DÉL-MAGYARORSZAG 7 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom