Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

A 7 IPAR TERMELJEN JOBBAN AZ IGENTEKN1.K MEGFELELŐEN — AZ ELOSZTÁS - A KENYÉR MINŐSEGE — A K E K L aMAClOK INTÉZÉSÉ A még jobb ellátásért A Dél-Magyarország szerkesztőségének közérdekű tanácskozása A lakosság áruellátásának lást a tanácskozás — lehetne zések a több időszerű kérdéséről, a változtatni. Makóról vagy előírják vendéglátóipar munkájáról a máshonnan lehetne Szegedre Dél-Magyarország szerkesz- szállítani finomfehér kenyetősége közérdekű tgnácsko- ret, csak az kell, hogy az zást rendezett az újságíró- ügyben illetékesek cselekvőklubban. Részt vettek a en közreműködjenek ennek Csongrád megyében és Sze- megvalósításáért geden működő nagy- és kis- A k ér minőségére most kereskedelmi vallalatok, va- sok az indokolt z i™1 Ta Ien.d®glat°ipair; Szegeden. Ez a malom- és a sütőipar vezetőitől azt követeli, hogy keressék tozetői. Jelen volt Hofgesang Péter, a népfront Szeged városi bizottságának _ , ,, . t'tkaraj vábbra is azokat a módokat, Farsang Lászlone, a Szeged m. j. városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Szeles Mihály és Csada László, a Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának képviselői is. logos igény Az életkörülmények fejlődését jelzi, hogy a lakosság egyre több különféle és drága árut, tartós fogyasztási cikket vásárol. A kereskedelem általában megfelelően bonyolítja a hatalmas foramelyekkel megjavítható kenyér minősége. fl célnak megfeleiöen vásárlók érdekében a minőségi hibák, reklamációk gyors intézését. Ezeknek a rendelkezéseknek mindenkor eleget kell tennie a kereskedelemnek. Helyes lenne, ha a kereskedelem még jobban megszigorítaná az áruk átvételét. Az érem másik oldala viszont, hogy a „hibás áruk cseréje" címén nem engedhető visszaélés. Van ugyanis több olyan vásárló, aki például hónapokon át viselt, agyonhasznált, kéregig koptatott sarkú cipő helyett akar újat, azzal, hogy „levált" a cipő talpa. Az üzlethálózat fejlesztése, korszerűsítése a lehetőségekhez mérten napirenden van. Ennek kapcsán merült fel, hogy Szegeden több az olyan üzlethelyiség, amit más célra haszaláinak. A városi tanács, vendégekért kell illetve annak végrehajtó bi- gezze valamennyi Szakmai utánpótlás A kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók munkája, mint bármilyen más munka, megbecsült. A vásárlókért, hogy vékereskedelmi, vendéglátóipari dolgozó a munkáját. Ennek általában tisztességgel meg is fezottsága korábban határoza tot hozott, hogy a volt üz„ lethelyiségeket vissza kell galmat. ami Szegeden is esz- adni eredeti rendeltetésének. ^S'uSSS'uLJffi E tekintetben már vannak más munkaterületen - haeredmények, az ütem azonban vontatott. Éppen a latendőről esztendőre tízszázmilliókkal növekszik. A vásárlók és a kereskedelem részéről teljesen jogos , , ., „ . igény viszont, hogy az ipar kosság ellátása sürgetlnyagok, modortalanok, amit nem lehet tűrni. A Széchenyi tér sarkán nemrégiben sok millió forintos költséggel korszerűsítetA kereskedelemben és a vendéglátóiparban örvendetes. hogy erősödik a szakmai utánpótlás. A Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál például 250 tanuló van. Viszont itt Ls felmerül az „öreg" vendéglátóipari az eddiginél jobban az igé- a határozatok teljes egészényeknek, szükségleteknek ben érvényt szerezzenek, megfelelően termeljen. A lakosság választékosabb, minőségben jobb kiszolgálásához ez alapvető tényező. Sajnálatos, hogy jónéhány üzem jövőre is számos olyan típu- .. . . , . ., . sú cikket készít, mint idén amit Aranypók newel nyi- te az is. hogy idegen nyelvet vagy tavaly. töttak meg. Az üzlet a vá- tanuljanak A szakmai to' _ . . ... vábbkepzes a kereskedelem, Az időnkénti hiánycikke- ros egyik nagyon bolt^ a vendéglátóipar területein ket is szűkíteni lehetne, ha de komoly hiba, hogy a is fontos, mert hozzájárul az ezek gyártását szélesebb kör- szellőzőberendezés nem jó. s egyre igényesebb ellátási kőben vállalná és fokozná az ezdrt levegőtlen az üzlet Az vetelmények jó teljesítéséték a ruházati szaküzletet, dolgozók továbbképzése, közipar. A helyiipari üzemek, a ... . ...... .. tanácsi és a szövetkezeti ltt dolgozókat, különösen ipar is több áruval - füstcső, nyáron, megviseli az oxigéntűzpiszkáló. kályhák tűzrá- hiány. Ez is arra figyelmezcsa, fakanál stb. - segíthet- £etj hogy ^ üzletek épíne a lakossag szükségletei- ........ , . . , nek kielégítését Ennek a le- tcsét" 1,lctve a regsek korsze" hetőségeivel a megyében és rűsítését minden tekintetben székhelyén. Szegeden jobban a célnak megfelelően kell kell élnünk. végezni. Van és mégis hiányzik Az áruk, készletek raktáAz áruk elosztásában, te- rozása komoly gondot jelent, rítésében, a megfelelő idejű a mostoha' raktározási köés a lehetőségeket felkutató ldUmények miatt esetenként rendelesekben a kereskede- . , , , ... lemnek kell előre lépnie. komoly veszteségek is adodKezdeményezések ilyen nak. Éppen ezert r-. állapiirányban vannak. Különféle tolta meg a tanácskozás — kötött holmikat helyiipari égető kérdés a raktárhelyzet, üzemekkel gyartat a keres- .. , . , . ,. kedelem, s így is növeli a anu negativan befolyásolja divatcikkek számát. Áruhi- az ellátást is. Ez a börülány azonban a kereskedelem mény ismert a felsőbb szerhibájából is előfordul, és ez Vek előtt, és remélhető, hogy a nem körültekintő rendeléshez. M. S. bői adódik. Például még mindig előfordul, hogy egyegy boltban jóval zárás előtt nincs kenyér, vagy a külső a jövőben raktárak épülnek. Ha hibás... A különféle áruk között városrészekből hiányzik a nit.g eiég szép számmal akad ÍÖ1Sl fE^JMS ntinfcégih* hibás, amiről a üzem az ott folyó- korszerű- kereskedelem nem tehet. A sítés miatt nem termel — hibák azonban bosszantják a nincs elég a 3 forint 60 fii- vásárlókat. Még mindig gyaléres. finomfehér kenyér- , . .... , , . ksi a „„„,,..„ , i;ii „., " kon a hibás televízió, rabol. A megyen belül ezen az átmeneti, de- kétségtelenül dió, háztartási gép, bútor, rossz helyzeten — foglalt áb Régebbi és újabb rendelkeTovább fejlődött nemzetiségi oktatás Szeged ünnepére |")któber 11-ét Szegeden aem bocsáiliatjuk szó nélkül a többi nap után. Nem gyújtunk ugyan fáklyákat mostanában minden alkalomra és nem rendezünk ünnepélyes, fényes gyűléseket, de hiszen szívben és gondolatban is lehet tisztelegni jeles dátumok előtt. Mint mo6t is, hogy Szeged betöltötte szabadságának huszonegyedik esztendejét. Emlékszünk a történelmi napra, a béke és a szabadulás eLső élményeire és a nép első nyújtózására. Nemcsak így évfordulón, alkalom híján is beszélünk róla, a fiatalabbaknak, akik korban lekéstek és nem idézhetők meg történelmi tanúnak, meg egymás között is, hiszen nemcsak egy város sorsa fordult meg akkor, hanem mindannyiónk személyes sorsa is. Attól a naptól kezdtünk érdekeltebbek lenni a történelemben. Szegeden 1944. október 11-től nyíltak reális távlatai a nép munkás és politikai igyekezetének. Ez a város megérte, hogy a magyar várasok közül elsőként szabadult fel, elsőként adhatott otthont a nemzet azelőtt tűzzelvassal üldözött forradalmi erőinek, elsőként kezdhette meg az építő- és termelőmunkát, melynek kamataiból futotta arra is, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg és a későbben felszabadult országrészek segítségére lehessen. Szegedi munkások szőtték az első hevedereket magyar földön a tovább vonuló, győztesen Berlin felé törő ukrán harcosoknak, innen jutott orvosi segítség és kenyér a harcokban többet szenvedett magyar helységeknek, itt alakult meg a legális Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága és itt bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegedről hallhatta a felszabadult országrész és a szabadság elé tekintő többi város és falu Magyarország demokratikus újjáépítésének ás felemelkedésének programját. Előkelő és szép pillanatai ezek a magyar történelemnek. Szeged annaleseinek pétiig legragyogóbb fejezetet Az öröm, a lelkesedés határtalan volt. pedig akkor még nem is tudtuk mind igazán, milyen utak felé nyitott kaput a szovjet nép áldozatos harca. S bár huszonegy esztendő csak perc a végtelen időben, elég volt arra. hogy felrakjuk szabad otthonunkban a dolgos, tisztességes. emberhez méltó élet piramisait. Ha sétálva visszaindulunk az időben, minden „sarkon" ott leljük a nép kézjegyeit. Gyárak, lakóházak, tágas otthonok a tudománynak, a művészetnek, szélesre tárult termőföldek, gépet lovagló parasztemberek, és új fejezetek a törvénykönyvekben, új szellem azok betűiben. Akkor csak találgattuk, milyen is lesz az, amit szocializmusnak hívnak, hogyan is jutunk ahhoz közeleb. Néz',ünk vissza — és már értjük is. Akkor leginkább hit kellett hozzá, mely huszonegy év alatt erős meggyőződéssé vált — most leginkább munkát követel, mely legfőbb törvényünk rangjára lépett. Sokszor volt útonállónk a gond, meg a szükség, de a magunk gazdájaként azon is újra, meg újra kifogtunk, s kifogunk. Hiszen virágot senki sem szór elénk a történelmi úton. Az üdvözlés, a testvéri jókívánság azonban messzi földről is eljut hozzánk. Erre az évfordulóra is üzent a szovjet testvérváros. Ogyessza. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ogyeszszai tagozatának vezetőitől kapott üdvözletekből hadd idézzünk, hiszen ők aaok hozzátartozói nevében is üzennek, akiknek a mi örömünk gyásszal járt. ..Huszonegy éve. hogy a szabadság zászlaja leng Szeged fölött és a magyar nép előtt megnyílt a szocialista fejlődés lehetősége. Ettől az időtől kezdve épül a magyar és a szovjet nép őszinte, testvéri barátsága. Mélyül és gazdagodik Ogyessza és Szeged testvérvárosi viszonya is ... Barátságunkra és közös céljaink érdekében kifejtett harcunkra emlékeztet bennünket Szeged ünnepe." Október tizenegyedikét Szegeden nem bocsáthatjuk szó nélkül a többi nap után. Ez az a nap. amikor tisztesség dolga az emlékezés is. Ivánokra és Grigorijokra. akik halálos sebet kaptak a szegedi tájon, vagy életre szóló rokkantságot. Szergejekre és Mihailokra, akik ha túlélték is a borzalmakat — átélték értünk is. S a heroikus küzdelemben fogant barátság mellett annak mindennapjaira. a testvéri segítség és együttműködés minden formájára. Nem is kerek és nem is országos évforduló ez a mostani, de mi, szegediek, hadd legyünk mégis sokra ezzel az ünneppel. Hiszen az egész országot felemelő nemzeti program bölcsője a szabadság első perceiben mégiscsak itt ringott. Sz. S. I. Csőkken a kenyérfogyasztás | megelőzésére Kétnapos sütőipari tonferencia kezdődött Hétfőn reggel az ÉDOSZ székházában Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitotta az V. országos sütőipari konferenciát A kétnapqp tanácskozáson egyrészt a sütőipari műszaki, szervezési kérdéseit, másrészt a sütőipari termékek minőségével kapcsolatos feladatokat beszélik meg a szakemberek. A konferencia első előadásában Vokány Béla, az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Főosztályának vezetője értékelte a második ötéves tervben előírt feladatok végrehajtását Elmondotta egyebek között, hogy ez idő alatt az egy főre eső kenyérfogyasztás csökkenő tendenciát mutatott, viszont növekszik a péksütemények iránti igény. Ebben az évben mintegy 90 000 vagon kenyeret és több mint másfél milliárd péksüteményt gyárt a sütőipar. (MTI) Vasárnap a tervezettnél kevesebb vagont raktak ki A nemzetiségi oktatási intézmények hálózata az elmúlt esztendőkben számottevően fejlődött. Jelenleg öszszesen ötvenhárom német, román, szerb-horvát, szlovák, illetve szlovén óvodában mintegy 1700 gyermeket foglalkoztatnak, s a nemzetiségi tannyelvű általános iskolák száma 25 — ezekben csaknem 2400 kisdiák tanul. Ezenkívül 290 nyelvoktató iskola működik több mint 25 000 diákkal. „ Az általános iskola elvégzése után a nemzetiségi gyermekek három német, egy-egy román, szerb-horvát és szlovák gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat anyanyelvükön. Az idén hét egyetemen, tizenhárom főiskolán, illetve felsőfokú technikumban és három szakiskolában készülnek választott hivatásukra az érettségizett nemzetiségi fiatalok. A többi között anyanyelvükön szerezhetnek képesítést a Soproni Óvónőképző Intézet nemzetiségű Szarvasi Óvónőképző román, szerb-horvát és szlovák tagozatán, a Budapesti Tanítóképző Intézet nemzetiségi tagozatain, a Szegedi Tanárképző Főiskola román és szlovák tanszékén, valamint a tudományegyetemek megfelelő nyelvi tanszékein. A szülők lakhelyétől távol tanuló általános és középiskolai diákok részére hét bennlakásos kollégiumot, illetve diákotthont létesítettek. Ezekben 1300 iskolásnak biztosítanak kellemes otthoni környezetet,- gondtalan tanulási lehetőséget. (MTI) Október első vasurnapján, 3-án 13 874 vagont raktak ki, I a következő vasárnapon, október 10-én már 14 033 vasúti kocsit, de még mindig nem annyit, mint amennyire a mostani rendkívüli szállítási idényben szükség lett volna. Vasárnap éjfélkor 5081 áruval teli kocsi vesztegelt az iparvágányokon, illetve a rakodóhelyeken, s amiatt hétfőn reggel a MÁV nem tudta kielégíteni az öszszes szállítási igényt. Sokhelyütt nem készültek fel annyi kocsi kirakására, mint amennyi érkezett, emiatt a megengedettnél hosszabb ideig időztek a kocsik. A legnagyobb baj az volt, hogy a vidéki nagykereskedelmi vállalatok, illetve a TÜZÉP nem szervezte meg jól a vasárnapi áruátvételt és így az autóközlekedés az állomásokról nem vihette az árut a telepekre, s késedelmet szenvedett a kirakodás Sok kereskedelmi vállalat még mindig raktárnak tekinti a vasúti kocsikat, ahol a megengedett 3 óra helyett naphosszat tárolják az árut. Továbbra is kevés az üres kocsi, emiatt a MÁV most azt szorgalmazza, hogy az érdekeltek éjszaka is rakodjanak. (MTI) Ailaiormnapok a Technika Házában Az állategészségügy szervezeti és technikai továbbfejlesztését, a fertőző állatbetegségek elleni hatékonyabb védekezést szolgáló intézkedések tervét ismertette dr. Kádár Tibor, a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztályának vezetője az állatorvosnapok bevezető előadásában. A Technika Házában rendezett tanácskozás hétfő délelőtti megnyitó ülésén részt vett Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes is. Dr. Manoinger Rezsőnek, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének megnyitó szavai után V. Butozan professzor a Jugoszláv Állatorvosok Szövetségének üdvözletét tolmácsolta, majd dr. Kádár Tibor tartotta meg előadását a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezéstől. Az egyik legfontosabb feladat — fejtette ki a többi között —, hogy minden komolyabb járvány esetén a védekezésben az állategészségügyi igazgatás mellett a társadalmi szervek Ls tevékenyen részt vegyenek. Vadászok premierje Csongrád megye 28 vadásztársaságának több száz tagja akásztotta le a szegről a puskáját vasárnap hajnalban, s indultak az idei vadászati szezon premierjére, az első fácánozásra. Ezt követi október 24-én az első nyúlvadászat, majd pedig a puskára érett, őzek „kilövése". Varga József megyei vadászati felügyelő elmondotta hogy a társaságok idén is nagy fogásokra készülnek. A többi között 13 ezer 250 fácánt terveznek elejteni, 1800at pedig hálóval fognak majd be. A tapsifülesek közül 25 ezer 870-nek írták alá a halálos ítéletét. 4500 nyuszinak viszont nincs oka a rémületre, mert ennyit élve fognak majd el és vérfelfrissítés céljából más vadgazdaságokba és külföldre szállítják. Az özvadászatok alkalmával 282 sutát és 196 őzbakot lőnek majd a vadászok. Ezek valamelyest szerényebbek lesznek a tavalyi sikerekhez képest. A késői tavaszi áradás és a sok felhőszakadás-szerű nyári eső különösen az apróvadakat tizedelte meg. A kisnyulak közül is sok hullott el az árterületeken. Ezért — az árvízvédelmi bizottságokhoz hasonlóan — országos, megyei és járási járványvédelmi bizottságok megalakítását tervezik: ezek mindig a járványveszély bizonyos szintjének bekövetkezte után kezdenének működni. Rendszeressé kell tenni a száj- és körömfájás elleni védekezés módját ismer tető felvilágosító munkát, akkor js. amikor nincsen járványveszély, hogy szükség esetén a gazdaságok már tisztában legyenek a tennivalókkal. 'A hatásos védekezéshez meg kell teremteni a technikai-anyagi feltételeket ta. Ennek keretében tóbbek között az állategészségügyi intézetek országos és megyei hálózatának kiépítését, illetve korszerűsítését tervezik. A járványvédelmet operatív szervként irányító megyei intézeteket specialista szakemberekkel. valamint laboratóriumokkal, a beteg állatok szállítására alkalmas járművekkel és egyéb tech nikai eszközökkel kívánjál; ellátni. Néhány megyében már van, de mindegyikben szükséges lenne egészségügyi vágóhíd, ahol a beteg állatokat gaz dasági veszteség, illetve a közvágóhidak normális tevékenységének leállítása nél kül lehetne levágni. Végül: szükség van egy sor olyan intézkedésre, amely biztosítja az állategészségügy egységes szemléletét és szervezetét. Ennek keretében egyebek között növelni kellene az állategészségügyi szolgálatot irányító állatorvosok hatáskörét, pontosabban meg kellene határozni az állatorvosoknak — elsősorban a mezőgazdasági üzemekben dolgozóknak — a feladatát, s az üzemeknek előírni a megelőző védekezés kötelező tennivalóit, az ,,állategészségügy technológiáját". (MTI) Kedd, 1965. október 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I 4