Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Bókay János színműve a Kamaraszínházban Az utód nem az utódról szól, hanem az elődről: Szepesi Mihály nőgyógyász professzorról, a budapesti szülészeti klinika igazgatójáról, aki öreg ember már, 70 éves, s amikor a darab cselekménye megkezdődik, éppen nyugdíjba készül. De egy évet még várni szeretne. Annyira van szüksége ahhoz, hogy dolgait rendbetegye, hogy felkészüljön a sorból való kilépésre, helyének átadására. Ügy érzi, van elég ereje és egészsége ahhoz, hogy addig zavartalanul dolgozhassék. De szándékába beleavatkoznak a fiatalok. Azt akarják,' hogy a professzor ne várjon még egy évet, hanem előbb, jóval gyorsabban, lehetőleg azonnal menjen nyugdíjba, vonuljon vissza. Szepesi Mihályt váratlanul éri ez a fordulat Koi-ábbi magabiztossága felborul; visszavonulását éppen azok akarják, akik legközelebb állnak hozzá, akiket ő a legjobban szeret: közvetlen környezete, Irén, az unokája, Faludi Péter, hajdani tanítványa, kiszemelt utóda. Irén vőlegénye ós Takács Dezső adjunktus, a professzor helyettese. Az öreg orvos úgy érzi, a türelmetlen, hálátlan fiatalok valósággal az élete ellen törnek; nem bírja elviselni, hogy rá nincs szükség többé, hogy — úgy érzi — feleslegessé vált. Ahogyan ma mondanánk: a professzor kiborul, A téma és a szituáció tehát megrendítő. Valóban nem olyan egyszerű kilépni a sorból, átadni a helyet Nem olyan egyszerű viszszavonulnl. önmagában azonban ez még nem dráma. Hogyan csinál belőle színpadi művet Bókay János, akit a közvélemény úgy tart számon, mint a darabírás, a drámaszerkesztés virtuózát? Nos, elég rosszul. Leagad hatatlan, hogy egyfajta humanitás, meleg emberség nem hiányzik Bókay látásmódjából. Ez kétségtelenül nem kis erénye. Mégis, ahogyan a témát feldolgozza és kidolgozza, ahogyan drámává, színpadi művé próbálja szerkeszteni, az inkább rutinos mesteremberre, mint a művészet virtuózára vall. Bókay a pesti bulvár divatos és sikeres színdarabírója volt. Kitűnően konstruált vígjátékainak a harmincas és negyvenes években sok európai nagyváros közönsége tapsolt. Ez a darabja azonban nem vígjáték, hanem úgynevezett „középfajú színmű", polgári társalgási darab, amely tulajdonképpen és lényegében — sok finom, lírai részlete ellenére is — végső kicsengésében polgári érzelmességbe fullad. Nézzük például, hogvan indítja el Bókay a konfliktust, a bonyodalmat. A gondolat, hogy a professzor azonnal vonuljon nyugdíjba, Takács Dezső veti fel először. Milyen ember ez a Takács? ö a romantikus drámák intrikusa. öt perc alatt egymásnak ugrasztja Szeciegráíiai küiaféüiüÉa .'ÁL es szöc oiogiai lájcgysépköQ A tanárképző főiskola előadóinak kezdeményezése (Siflis felvétele) A» öreg Szepesi professzor (Kormos Lajos) és Irén, az unokája (Falvay Klára). a szereplőket De olyan átlátszóan, olyan naivan, hogy ha Szepesi Mihály, akit kétségbeesésbe taszít a Takács által létrehozott helyzet, felemelné a telefont és érdeklődne arról, amit az adjunktus, a helyettese elmondott, az intrikus tíz perc alatt lelepleződne. De akkor egy perc alatt összeomlana maga a dráma, a konfliktus is. A mesterkélt, erőltetett fogásra azért van szüksége Bókaynak, hogy életben tartsa a darabot Takács alakjának szerepeltetése egyébként is ellentmondásos. Hogyan lehet az, hogy ezt az embert, akiben minden leplezés nélkül, a legnagyobb brutalitással nyilatkozik meg az intrikus természet, a talpig becsületes Szepesi Mihály hosszú éveken át megtűri maga mellett? A valóságban ez egyáltalán nem lehetséges. Ezt pusztán Bókay mesterkélt konstrukciója akarja hitelessé, valószerűvé tenni. Mindebből, azt hisszük, eléggé nyilvánvaló, hogy nem örülünk a Szegedi Nemzeti Színház választásának. Bókay a vígjátékban volt a legerősebb, s ha már a szegedi színház feladatának érezte, hogy a felszabadulás után először vállalkozzék Bókay-darab előadására, biztosan jobban tette volna, ha egy szellemes, mulatságos, ötletgazdag vígjátékot választ. Abban talán, azt hisszük, nem kínzott volna ennyire a romantikus érzelmesség, mint ebben, s a rutin és a technikai bravúr Ls zavartalanabbul érvényesülhetett volna. A szegedi bemutató mindenben alkalmazkodott a műhöz. Komor István rendezése szolid, komekt, pontos előadást produkált. Néhol azonban, úgy érezzük, Itt a kedvező alkalom — OTPhitelnkeid keretében ts HAVI RÉSZLETRE 1000,— FT ELŐLEG LEFIZETÉSÉVEL vésárolbntő DANIIVIA 128 rrn1 MOTORKERÉKPÁR Jótállás 1 évi — 10 000 km-ig. Bp. 5817 túlzásokba tévedt. Józsi bácsi, a pedellus például a megírás, a beállítás módja szerint jellegzetesen operettfigura. De azért egyáltalán nem biztos, hogy a rendezésnek is szó szerint úgy kellett volna bemutatnia. Szepesi Mihály szerepét Kormos Lajos játszotta. Alakítása érzelemgazdag, sokszínű. Jól ábrázolta a professzor mély embereégét, hivatástudatát, munkaszeretetét. Utódja, Faludi Péter, Kovács Gyula volt. Ez a szerep jóval halványabb, egysíkúbb, pusztán az alak rokonsze n v;essé gét akarja bemutatni. Kovács Gyula, aki a nyáron szerződött át Debrecenből ."xegedre és ebben a szerepben játszott először a szegedi közönség előtt, nem tehetett mást, a darab szerint játszott. Az alakításból — akárcsak a darabból — hiányzott aí ember tudósi-orvosi nagysága és mélysége. Irén szerepét Falvay Klára játszotta. Kissé színtelennek tűnt, de talán a szerep Ls az. Kitűnő volt viszont Mentes József alakítása Horváth Gyula szerepében. A szerep is halásos, és plasztikus, s Mentes játéka karakterisztikusan mutatta be a nyugdíjban is megbékélten, elégedetten élő híres gyermekorvos alakját.. Takács Dezsőt, az intrikust, a bonyodalom elindítóiát Pagonyi Nándor mutatta be. Alakítása hűvös és elegáns, s szerencsére minden túlzástól mentes. Pano/ivi a romantikus ihletésű figurát modern tárgyilagossággal ábrázolta. A kisebb szerepekben Gémcsi Imrét. Barta Máriát, Katona Andrást. Marosi Károlyt. Bordás Dezsőt. Szabó Kálmánt. Horesnvi Lászlót. Zndori Istvánt, ifj. Kőműves Sándort és Eötvös Erzsit láttuk. Az előadás stílusos díszle, teit Székely László tervezte. ökrös László géd- és szakmunkások bonyolult kérdéskörére is. E kutatásokból, úgy érzem, máris több elvi általánosítást lehet levonni. Egyébként a szociológiai kutatásokat nem elszigetelten végezzük, hanem az akadémia, a Szociológiai Kutatóintézet s a Népművelési Intézet paraszti struktúraváltozásokkal foglalkozó ku„• ji t*. i tatócsoportjaival szoros Ma már mindkét kutató- együttr^ködésben, megyénk terület nyitva all írók és ... A dogmatikus elhajlások idején a szociográfia és a szociológia tiltott terület voJt a társadalmi problémák kutatói számára. A szociológiát — igen tévesen — még az egyik, 1961-es kiadású lexikonunk is polgári jellegű tudományként jelöli... | Az első dolgozatok tudós kutatók számára. Megyei viszonylatban kezdeményező módon a Szegedi Tanárképző Főiskola Marxizmus—Leninizmus Tanszékének előadói, tanárai is beés városunk pártbizottságainak intenzív támogatásával. K. Tóth Ferenc „Uj ellentmondások a termelőszövetkezetekben; megoldási módjuk, különös tekintettel az egységes paraszti osztály cIoSS ST Ku- *^táSára" -című do.gozatatásaik eredményeit értékes dolgozatokban publikálták: elsőként dr. Iványi Anna szociográfiai jellegű dolgozatai a mezőhegyest és mezőkovácsházi szegényparasztság helyzetét mérték fel a földosztásig. Később az g • 1945-ös mezőhegyesi földosztás körülményeit is feldolgozta; tanulmányát 1964ben az Agrártörténeti Szemle közölte. Dr. Rózsa Klára 1 szociográfiája a napokban jelenik meg: a munkásosztály, a szegedi üzemi munkásság helyzetéről, életkörülményeiről szolgáltat izgalmas rajzot. Legújabban a ákociológiai kutatások területén is jelentékenyen lépett előre a tanszék, A szociológia — tudvalevően — a történelmi materializmus törvényszerűségeinek felhasználásával a valóság összetettebb felmérését teszi lehetővé: valamely osztály vagy réteg mikro- és makrokörnyezelének feltérképezése segítségével a társadalmi tudat mai mozgásának, fejlődésének, alakulásának mélyebb, pontosabb ismeretéhez juttat A dogmatikus időkben társadalomtudósaink empirikus kutatások nélkül általánosítottak. Ma már az empirikus jellegű kutatások segítségével komplexebb s helytállóbb elvi, elméleti; filozófiai következtetéseket tudnak levonni. tában már publikálta több érdekes következtetését Most Prágába és Nyitrába készül, hogy a Szovjetunióban és Lengyelországban megismert szociológiai kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatait tovább széleKu tatások Csongrád megyében — Végezetül még egy kérdés: jelenleg mely községekben folyik a szociológiai kutatómunka? — A szentesi járás három községében: Derekegyházán, Mindszenten és Szegváron. Nem véletlenül esett a választás e községekre: tipikusan alföldi helyek, jelentékeny tanyavilággal. Ugyanakkor a szocialista építés bizonyos elemei is meglelhetők bennük, bizonyos mérvű iparosítás és a tsz-ek összevonása folytán az új nagyüzemi szocialista gazdaság struktúrája, s az új, egységes paraszti osztály alakulása is elemezhető e helyeken. D. F. Bemutató az a itt a törfilmeseknél A Csongrád megyei Amatörfilm Klub péntek esti összejövetelén négy keskeny, 8 milliméteres kisfilmet vetítettek le és vitattak meg a kubtagok. Az 8E 65 című néhány perces etűdöt Toókos György rendezte. Operatőre Rónyai Balázs. A film lényegében egy technikai tanulmány most készülő Riport, 65 című filmjükhöz. Rövid cselekménye a Felső-Tisza-parti gimnázium előtt játszódik. A rendező bevallott célja: az iskola tanulóinak bevonása a filmezésbe. A másik három új filmmel új amatőr mutakozott be: dr. Porszász János, az Élettani Intézet docense. 1963-as prágai útja során egy nap alatt készített 20 perces filmfelvételt a városról, részben fehér-fekete, részben színes anyagot. Túlságos szelekciót tehát nem várhattunk tőle; mindent felvett, amit látott. Másik munkája egy bábjáték-kísérlet, a Homo Sapi kalandjai című tervezett bábsorozatának első tanulmányjellegű produkciója. A próbálkozás ebben a roppant igényes és nagy türelmet kívánó műfajban önmagában is dicséretes dolog. Legsikeresebb azonban a betulin vérnyomás-csökkentőről szóló tudományos ismeretterjesztő filmje volt. Fő érdeme, hogy szöveg nélkül is pontosan megértettük tartalmát. s a kísérőzene — parallel futva a képpel — szinte majdnem tökéletes harmóniában egészítette ki azt. A vetítéseket tartalmas vita követte. N. ?. „Vonzás éa taszítás" Konkréten milyen problémákat világítanak meg e tájegységünkre vonatkozó szociológiai kutatások? — e kérdésünkre dr. K. Tóth Ferenc tanszékvezető ad érdekes választ: — Fény derül olyan égető problémákra, mint a munkásság és parasztság tudati szintje. Például a vallásosság, a művészetek vonatkozásában milyen az ideológiai szintje bizonyos osztályoknak vagy akár rétegeknek. Én személy szerint a „vonzás és taszítás" problémájával foglalkozom. Azt kutatom; miért választja élethivatásul egy ifjú ember a paraszti munkát, vagy j esetleg miért menekül ettől az életformától. Milyen vonzó vagy taszító tényezők játszanak közre elhatározásában. Fény derül a kutatások során a növénytermesztő mezőgaatiasági seTAVFÜTÉS BERENDEZÉS KEZELÉSÉHEZ vizsgázott fűtőt felveszünk. Jelentkezés Marx tér hivatal. Gazdasági K 465 A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet pályázatot hirdet a termelésfejlesztési osztályon megüresedett TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKÁTARSI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Alkalmazási feltétel: agrár- vagy közgazdasági egyetemi végzettség és legalább 2 éves gyakorlat. Pályázatot írásban kérjük beküldeni, önéletrajzzal együtt. DMKK Szeged, postafiók 391. O 1758 Cipész szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. „Április 4." Cipész- és Papucskészítő Ktsz Szeged. Cserzy Mihály utca 30/b. K 466 DANUVSá | A Szegedi Konzervgyár hentes szakmunkásokat esz fel (mellékfoglalkozásként is, nyugdíjasokat is) fizetés a vállalatnál érvényben levő nunkanormák szerint. Érdeklődni: Szegedi Konzervgyár munkaügyi osztályán. — Telefon: 24-55/130. má. S 18 07: A Szeged városi tanács kórháza 1965 november 16-i belépéssel építésztechnikusi alkalmaz. Illetmény az E 507. ksz. szerint. Jelentkezés a kórház gazdasági igazgatóságán Kossuth L. sugárút 42.. 8—13 óráig x S 6879 I. Felsővárosiak figyelmébe Ó RAJ A V í T Ó Yészlegünk SZILLÉRI SUGARÚT 43. sz. alatt vállal mindenfajta óra javítását. K 1974 Szegedi Orás Ktsz FELHÍVÁS Felhívjuk a vezetékes (városi gáz) gázfogyasztók figyelmét, hogy 1965. november 1-től a szolgáltatott gáz szaga me 2 változik az eddig közismert és jellegzetes gázszag helyett denaturált szeszhez hasonló szagú iesz. \mennyiben kedves fogyasztóink ilyen szagot észlelek, gázszivárgás vagy gázömlés áll fenn. x K 470 6 OC. /nAG7ARQRSZA6 Vasárnap, 1965. október 24.