Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

SA Morál 1965 felkapott szólam, divatos közhely egynémely munkahelyen és hivatalban: „Kevesebb moralizálást. több igyekezetet!" S ami a biztatást illeti, kár lenne belekötni. De miért beszélnénk kevesebbet az erkölcsről? Hiszen erről ma lehetetlen keveset beszélni. Témává vált. Tele vannak vele a lapok, erről konzultálnak a televízióban, s az írókat is egyre sarkantyúzzák az olyan témák, amelyeknek morális konfliktus a magva. Nem hagy ki beszédéből valamirevaló szónok sem néhány erkölcsi injekciót. Az Élet és Irodalom éppen tegnapi, legfrissebb számában nyitott róla vitarovatot — s hónapokra ígéri a hozzászólások közlését. És hivatkozhatunk még fontos pártdokumentumra is. Az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelvei komoly figyelmet és teret szentel a szocializmus építésének morális kérdéseire, s éppen arra ösztönöz bennünket, hogy az erkölcsi nevelés kellő figyelmet kapjon. Valami baj van talán az általános és közerkölccsel? Antimorális hullámok csapkodnak a munka, a magánélet, a családi élet házatáján? Az érdeklődés élénkségét nem ez okozza. Társadalmunk erkölcse semmivel sem rosszabb, sőt, napról napra szilárdabb, erősebb. S akármilyen furcsának tűnik az összefüggés, éppen hogy az új erkölcs elemelnek, szemléletének és normáinak általános térhódítása okozza a közösség idegrendszerének fokozott érzékenységét. A bűncselekmény, a kilengés, a családdal és a közösséggel való szembefordulás, a korrupció és a lezüllés statisztikailag sem több megelőző esztendőknél — csak mi vagyunk többek erkölcsben, mi vagyunk érzékenyebbek morális ügyekre. Húszesztendős politikai, ideológiai nevelőmunka meghozta a fejekben azt a kívánt változást, hogy az emberek ma mar nem elvontan ítélnek meg egy-egy erkölcsi kisiklást, nem egyszerűen úgy tekintik, mint mesélni való szenzációt — hanem tömegesen jöttek rá az erkölcstelen magatartás közösségellenességére. Hitükben, bizalmukban, sőt talán anyagiakban történő megcsalatásukra is, ha morális érzék elvesztése olyan cselekedetre vitte rá társukat A szocialista közvélemény szigorúbb bíróvá vált. Másrészt a megélhetés gondjain és kötelességein felül ma már több idő jut és több figyelem erre a korántsem mellékes kategóriára. Hiszen a közerkölcsöt, a társadalmi erkölcsöt sértő esetek nagy felháborodást váltanak ki a munkás, dolgozó emberek közösségében, akiknek eleme a tisztesség. S ez a felháborodás ma már sokkal aktívabb. Nem elégszik meg indulatok fellángolásával, hanem saját erkölcse szerinti morális elégtételt követel. Ha valamire rámondhatjuk, hogy bonyolult dolog, az erkölcsre kétszeresen is. Senkisem „katekizálta" normáit, mégcsak a tilalomfákat se szedték versbe vagy pontokba. A szocialista erkölcsről alkotott fogalmaink elég tágasak ahhoz, hogy pontos eligazítást kapjunk. Erkölcsi szemléletünk azonban már kialakult, s megerősített bennünket azzal a készséggel, hogy különbséget tudjunk tenni erkölcsös és erkölcstelen cselekedet között az élet minden pontján. S nem csak olyan esetekben fakad fel a társadalom tiltakozása, amikor az eset egyébként is jogért kiált. Azokat az antimorális dolgokat is mérni tudja a közösség, melyekre még csak az emberség, az emberiesség paragrafusait idézheti. Miért akkor ez a „roham" a régi erkölcs és általában az antimorális jelenségek iránt? Mert az új már van olyan erős, hogy türelmetlen is legyen. S harc nélkül az alakuló új sem győzhet. Ki kell harcolnunk, hogy az erkölcstelen jelenségek ne kapaszkodhassanak meg társadalmunk mai ellentmondásaiban, hanem egyrészt ezekkel eltűnjenek, olyan ütemben, amint a szocializmus viszonyai tökéletesednek, másrészt átütő eszmei harcba kezdjenek az új morál képviselői a gondolkodás további pozitív befolyásolásáért. Mert az erkölcs nemcsak ott szenved csorbát, ahol visszaéléssel, korrupcióval, bűnszövetséggel találkozunk. Szerintünk a szocializmus morálja a munkapadnál, az íróasztalnál, a szántóföldön kezdődik. Aki jó barátságban van a kötelességtudattal, annak ez a tulajdonsága más cselekedeteire is átsugárzik. Erről pedig a szükségesnél is kevesebbet s csak nagy általánosságban beszélünk. Pedig ez a mai erkölcs egyik legfontosabb oldala. Erről moralizálni sosem elég. A becsületes ember, aki úgy él, hogy sosem vét az erkölcs nagyobb törvényei, normái ellen, s aki sosem háborítja fel társait ilyen cselekedetekkel, ebben az is biztosan javíthat még. Mert a munka és a munkafegyelem tökéletesedésének útja körülbelül olyan, mint az ember történeti fejlődése: végtelen folyamat. A

bíró hangja nem reszket, mikor kihirdeti az ítéletet. Mi sem találunk felmentést a bűnössel szemben, aki súlyos erkölcsi vétekbe esett. De azért vegyük észre, a szocializmus erkölcsi emelkedésének nem a paragrafusok pedagógiája a fő eszköze, s fő alanyai sem azok, akik bűnbe süllyednek. Az erkölcsi „szabálysértésekre" talán sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, mert ha ezekben a közösség nem szól, és nem ítél, észrevétlenül és kiigazítatlanul maradnak. Társadalom? Hogyan? Frázis lenne így valóban, ha hozzá nem tennénk: mi vagyunk a társadalom, VILÁG PROLETÁRJA], EGYESOLJETEKl i M A G Y A R SZOCIALISTA MVNKASPAR1 L A V J A 55. évfolyam, 25). szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. október 24. Januáron MSZBT kongresszus Szombaton délelőtt a barátság házában ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozás megkezdése előtt a résztvevők kegyelettel emlékeztek meg az MSZBT nemrég elhunyt országos elnökéről, Rónai Sándorról, valamint Szakasits Árpádról, az országos elnökség tagjáról. Az elnökségi ülésen Kristóf István főtitkár számolt be az elmúlt hónapokban végzett munkáról. A főtitkári beszámoló megvitatása után az országos elnökség úgy határozott, hogy 1966 január második felében összehívja az MSZBT IV. kongresszusát. (MTI) Kállai Gyyla távirata U Thanthoz Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke az alábbi táviratot intézte U Thant-hoz, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához a világszervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Főtitkár úr! Engedje meg, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány üdvözletét tolmácsoljam. Húsz esztendővel ezelőtt a hitleri fasizmus felett kivívott győzelem jegyében jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete azért, hogy a világ békeszerető népei egyesítsék erőiket a jövő nemzedékének a háború borzalmaitól való megmentésére, az általános és teljes leszerelés megvalósítására. a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az alapvető emberi jogok, a kis és nagy nemzetek egyenjogúságának tiszteletben tartására, mindennemű faji és vallási megkülönböztetés, gyűlölködés megszüntetésére; azzal a nemes céllal, hogy együttesen őrködjenek és közös erővel munkálkodjanak az egész emberiség zavartalan fejlődéséért. A népek nagy reményeket fűztek és fűznek ma is az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A közgyűlés 19. ülésszakának munkáját megbénító válság megoldása is bizonyította, hogy a világ népeinek történelmi leg szükségük van a világszervezetre, a szervezet alapokmányában foglalt rendelkezések minél maradéktalanabb érvényesítésére. A világ népei most azt várják az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy segítsen megoldani legégetőbb problémáikat, közöttük főként a háborús tűzfészkek megszüntetését, a gyarmati rendszer még meglevő maradványainak teljes és végleges felszámolását, a világ békéjének biztosítását. Engedje meg, főtitkár úr, hogy a szervezet fennállásának 20. évfordulóján kifejezzem a magyar nép kívánságát: az Egyesült Nemzetek Szervezete a létrehozásakor lefektetett magasztos alapelvek szellemében oldja meg sikerrel ezeket a feladatokat. Biztosítom önt, főtitkár úr, hogy a szocialista Magyarország, mint a múltban, ezután is mindent el fog kö• vetni, hogy erejéhez mérten kivegye részét e nagyszerű célok eléréséért folyó munkából. Felhasználom az alkalmat arra. hogy önnek, főtitkár úr, és az Egyesült Nemzetek Szervezete tisztségviselőinek jé egészséget és nagy fontosságú tevékenységükben a világ népeinek érdekeit szolgálé eredményeket kívánjak. KAI.LAI GYULA, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöki (MTI) Hz SZYSZ-nek osztályharcos, demokratikus .tömegszervezetként kell működnie Gáspár Sándor nyilatkozata a hatodik szakszervezeti világkongresszus munkáidról titkára4raSáhadtőaik sfakLér- Az szvsz legfonto- és határozatot hozott a ne- minősíthetetlen vitamódszevezeti ' világkongresszuson sabb jellegzetessége és leg- héz harcban álló vietnami reikkel azonban teljesen résztvevő magyar küldöttség főbb ereje az hogy az egyet- munkástestvérek iránti szo- magukra maradtak. í'Tíflí® a k,o"^esszus mun- ien olyan nemzetközi szak- lidaritási mozgalom további A földkerekség 205 millió Irálápnl orr oló t»Ki nvilatl.-nfi. " *"* szervezeti központ, amely a kiszélesitésének és fokozásé- szervezett kájáról az alábbi nyilatkoza tot adta az MTI varsói tudósítójának: A hatodik szakszervezeti ^fáfk az újonnan felszabadult es a szabadsagukért dolgozójának világkongresszus befejezése után közvetlenül, a teljesség igénye nélkül, röviden a köszocialista országok, a tőkés nak feladatairól. A jósok csalódtak Szólni kell arról is. hogy a nemzetközi burzsoázia és .... , . reményeket világszövetségén kívül állo tagszervezetek delegációi még harcban álló országok dolgozóinak közös osztályharcos egységszervezete, négyötöde, 159 millió dologzö képviseltette magát a kongreszszuson. Az SZVSZ-hez tartozó és a vetkezőket lehtf megállapí- vezetí'viTáemozsalom n38y- o tani erről a nagyjelentőségű vuagmpzgaiom fuztek a varsói kongresszus- , . ....... , H™ 3 §yJ g haladó erői szintézisének hoz. Azt jósolgattók, hogy a egyaránt — az említett kivéeseményről: A kongresszus megmutat- megtestesítője. ta. hogy az SZVSZ olyan szervezett erőt és politikai tömegbefolyást képvisel, amilyenre még nem volt példa a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. kongresszus nyomán az Két héten át a varsói ülés- SZVSZ jócskán meggyengül, terem vagy talán szét is bomlik. telektől eltekintve — teljes támogatásukról biztosították az SZVSZ-nek a nemzetközi Ai.nn„n Pinlódtilr munkásosztály érdekeit és a világ dolgozoinak szösze- ^P^Myn^ szvsz céljait szolgáló tevékenyséke volt, jellegéről és további munká- gét és irányvonalat. ahonnan a nemzetközi mun- járói, arról, hogy hogyan . „„.íátat™,^. „ -i, kásközvélemény messzehang- szolgálhatná a világszövet- Az osztályharcos erok A világ dolgosóinak szószéke zó szóval emelt vádat az im- ség még eredményesebben perializmus, a háborús gyúj- még hatékonyabban a nemtogatás. az agresszió, a gyár- zetközi munkásosztály ügyét mati eínyomás és a neokolo- ®s célkitűzéseit. Ezek a viAz SZVSZ az ötödik kong- nializmus sötét erői ellen, a ták nem értek véget a kongresszus óta eltett négy esz- béke. a demokrácia és a resszus munkájának befejeztendő alatt kereken 18 millió- szabadság védelmében. tével. hanem — éppen a még val növelte taglétszámát. Az ,, . gyümölcsözőbb munka érdeSZVSZ-hez ma több mint Meg kell fekezm kében — folytatódnak majd az a munkatárs, a kollega, a brigád, az ifjúsági szervezet és 138 núllió dolgozót tömörítő ,12 amerikai agressziót újonnan megválasztott veze a sportkör, a lakóbizottság és a szakszervezet... Nem egy- 48 tagszervezet tartozik. ^ szerű dolog. Ritkán kapunk érte hálát. De ez lenne mégis az a tevékenység, ami legjobban kamatozna olyan időben, amikor igazán kényesek lettünk társadalmunk erkölcsére. SZ. SIMON ISTVÁN Az SZVSZ súlya, tekintélye és politikai tömegbefolyása túlnő szervezti keretein. A hatodik szakszervezeti világkongresszus minden eddiginél hatalmasabb de- nézeteltérés, sem vita. mégtő szervekben is. Egy dologban azonban nem volt sem Közeledik a határidő A szegedi tsz-ek 75 százalékban elvetettek A kései kukorica- és paprikaföldek termésére valóságos áldás volt a szeptemberi-októberi meleg napsugár. Szeged határában kihasználták a kedvező időt a szövetkezeti gazdák. A gépek hajnaltól sötét estig szántottak, vetettek vagy hordták haza a termést. Húsz-huszonnégy traktor éjjel-nappal dolgozott. Városunk négy termelőszövetkezete szombatig elvetette a tervezett terület 75 százalékát. Előreláthatólag jövő héten befejezik ezt a rendkívül fontos teendőt. A városi totó ber 3I-ét jelölték meg a ra Ferenc Tsz termesztett vetés végső határidejéül, kukoricát; 570 holdon. Szomamennviben az idő kedvez, Italig mintegy 370 holdról a tsz-ek vezetői betartják takarították be a termést, ezt a megállapodást. Az &zi ^^ befolyá_ Legnagyobb feladat a Fol- solta a kései betakarítás, szabadulás Tsz-re hárult: Elsősorban az őszi kalászo1760 hold elvetése. Eddig sok számára készítették elő mintegy 1500 holdon került földbe a mag. Az Üj Élet Tsz szintén jól halad ezzel a munkával, a tervezett 943 holdból 700-at elvetettek. A száraz idő kedvezett a kukoricatörésnek. Az Űj Élet Tsz 293 holdból mindnács vb mezőgazdasági osz- össze 13 hold törésével adós. tályának szakemberei ok- Legnagyobb területen a Móa területet. A betakarítással egy időben azonban a tszek többsége nyomban a földekre vezényelte az ekéket. Eddig a tervezett terület 28—30 százalékán végezték el az őszi mélyszántást. A hosszú, kellemes ősz a végefelé közeledik. Sürgeti a szövetkezeti gazdákat. monstrációja és kifejezője volt a világ dolgozói és szakszervezetei antiimperialista egységének és harci elszántságának, valamint a nemzetközi munkásszolidaritásnak. A kongpedig abban, hogy az SZVSZ-nek osztályharcos. demokratikus tömegszervezetként kell működnie és tevékenykednie. Nem sikerült még teljesen közös álláspontot kialakítani abban a vonatkozásban: miresszus tanácskozása és ha- lyen legyen az SZVSZ szertározatai a legnagyobb fi- vezeti felépítése, hogy lobgyeimet szentelték az Impe- , rializmus és a gyarmatosímegfelelhessen a gyarapodása összefoglalva: a hatodik szakszervezeti világkongresszus, a szakszervezeti világmozgalom osztályharcos erőinek gyarapodását és harci elszántságát bizonyította. A kongresszusnak a világ dolgozóihoz intézett felhívása és határozatai a világ dolgozói létérdekeinek védelmében születtek. A varsó kongresszus új. nagyjelentőségű kezdeményezéseket tett a nemzetközi szakszervezeti egység további kiszélesítésére és megszilárdítására. A hatodik szakszervezeti világkongresszus hosszú időre megszabja a szakszervezeti világmozgaloin harci feladatait. A magyar szakszervezetek, amelyek tevékenyen részt vettek a varsói kongresszus előkészítésében, munkájában megtás ellen küzdő népek és alapítása óta eltelt húsz esz- és határozatainak kialakítódolgozók aktív támogatásé- tendő alatt végbement nagy- sában mindent megtesznek, nak. Teljes egység nyilvá- jelentőségű változások köve- hogy a m3guk erejével, a nult meg abban, hogy jelen- . . , , magvar szervezett dolgozók leg a világ dolgozóinak egyik leirnenyeinGK- ereiével is hozzájáruljanak a legalapvetőbb feladata a vi- v'ta volt ideológiai és po- hatodik szakszervezeti világetami nép elleni súlyos ame- litikai kérdésekben is. Köz- kongresszus határozatainak rikai agresszió megfékezése, tudott, hogy a nemzetközi valóra váltásához, a hős vietnami nép harcának , * maximális erővel történő tá- munkásmozgalom vitás kérmogatása. Ez jutott kifeje- dés®> áttevődtek a szakszezésre abban is. hogy a kong- vezeti világmozgaiomra is. resszus Néhány küldöttség vitatta az külön napirendi pontban SZVSZ irányvonalát a békés foglalkozott a vietnami együttélés kérdésében. Alláshelyzette) rtásr>ár Sándor, a ^ZOT -i-írának veret S-vei a szakszervezeti viláakongreszszuson részt vett magyar szakszervezeti küldöttség szombaton reggel a Folonia expresszel visszautazott Mafoglalasukkal es helyenként gyarországra.