Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Szeged élelmiszer­bolthálózatának fejlesztéséről A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja két évvel ezelőtt alakult meg. s mint tarsadal­mi-tudományos egyesület azt a célkitűzést igyekszik megvalósítani, hogy a közgazdászokat egyesületbe törnp­ritve, társadalmi úton segítse a közgazdaságtudomány marxista—leninista szellemű, a népgazdaság szocialista fejlődését szolgáló művelését és gyakorlati alkalmazását. A megyei csoport megalakulásakor 15 fővel indult, jelenleg több mint kétszázan vannak és öt szakosztály dolgozik az egyesület kebelében. A szakosztályok téma­tervei igen változatosak. A kereskedelmi szakosztály pél­dául az élelmiszerkereskedelmi hálózatfejlesztés problé­máit dolgozta fel terjedelmes tanulmánytervében. A sze­gedi hálózatfejlesztésről a napokban tartottak vitát. Ez alkalommal a „Közgazdász szemmel" rovatunk is e té­mával foglalkozik. 0 Apró boltok sokasága 0 Megváltozik a Csillag tér környezete 0 Milyen legyen a boltsűrűség? 0 Hol használják fel a kapcsolódó beruházásokat? Nagyüzemi felár a szőlőért és a mustért A vita lózat szükségletet. 1970-ig a harmadik ötéves terv idő­szakában azokban a körze­tekben javasolják az élelmi­szerboltok fejlesztését, ille­tőleg a hálózat rendezését, ahol a lakásépítések miatt ez a legsürgősebb és legindokol- ' ' tabb, továbbá azokban a kör­zetekben, ahol a lakosság szükségleteinek kielégítését zővásárhelyi utat, mint fő a jelenlegi bolthálózat kielé- közlekedési útvonalat, e he­gíteni nem tudja. lyet tartjuk megfelelőnek. Több területen - ahol je- Égy másik körzetnél a Csil­lentős lakásépítés valósul lag lerot tartják megfelelö­meg - indokolt kis ÁBC- nek ÁBC-áruház építésére, áruházak építése. Például a Ennek eredményeként a kö­Tolgyes utca es a József At­Az idei gyenge szőlőter­més pénzügyileg komolyan érinti a termelőszövetkezete­ket és a tsz-csoportokat. A rossz időjárás miatt kelet­kezett Veszteségeket kor­mányunk méltányolja Az el­múlt napokban az élelme­zésügyi és a földmüvelés­ügyi miniszter együttes uta­sítást a<Jott ki, miszerint a termelő gazdaságokat el­adott Szőlőtermésük, vala­mint az állam részére szál­lított must után 15 száza­lék nagyüzemi felár illeti meg. A miniszteri utasítás szerint a felárakat október l-ig visszamenően azoknak a gazdasagoknak is ki kell fizetni utólag, akik a ren­delet megjelenése előtt ad­tak el termésüket a pince­gazdaságnak. A nagyüzemi felár kifizetésének azonban feltétele az, hoR.v az össz­termésnek legalább a 70 százalékát értékesítsék. To­vábbi kedvezmény az. is, hogy eltekintenek a koráb­ban kötött értékesítési szer­ződésektől, s a szabadon átadott termésért is kifize­tik a felárat. tila sugárút torkolatánál, Fi­vetkező változások következ­gyelembe véve a középponti tek be például a Csillag tér A téma vitáját dr. Petrik galom emelkedését a bolthá- elhelyezkedését és a hódme- körzetében: István (a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának helyettes vezetője) indította el. Ebből érdemes néhány tényadatot megje­gyezni. Többek között azt, hogy Csongrád megye kis­kereskedelmi áruforgalma a második ötéves terv ide­je alatt 39 százalékkal nö­vekszik. ugyanakkor az or­szágos átlag csak 29—30 lózat emelkedése egyálta­lán nem követte. Minőségi változás történi ugyan: korszerűsítés, bő­vítés, új kiszolgálási formák bevezetése, de ettől függet­lenül tény, hogy a két pó­lus egymástól eltávolodott. A vita résztvevői a tanul­mánnyal kapcsolatban és persze a megoldás gyakor­latú val részleteitjen foglal­Megszflnt boltok adatai: Bolt­Eladó- Nvitva­Napi Bnlt­Kiadó-Nyitva­Napi szám tér ni* tartási Idö to szam lér m* tartási idó to 93 35 7 245 93 330 14 4929 15 7 112 (Új) Ossz.: 31 7 357 339 11 4929 Növekedés "„-ban: 947 209 1391 BORIÖNBŐL BÖRTÖNBE — az ital miatt Az új és bővített bolthá- timális, 400—500 m-es sugarú százalékos lesz, tehát lerüle- koztak. A bolthálózat bő­tűnkön jóval nagyobb a fej- vítését milyen úton és mó­lódós üteme. don végezzék: nagy üzlete­Figyelmre méltó az a tény ket, vagv apró szaküzlete­in, hogy e fejlődésen belül a ket létesítseneke-? A sok bolti élelmiszerek forgalma kérdést most nem érdemes még nagyobb, mintegy 40— taglalni, lássuk'talán magát 45 százalék. Ugyanakkor a a tanulmányt, milyen el­bolthálózat fejlődése sem- képzelések is vannak a bolt­mit sem lépett előre. Amíg hálózat fejlesztésével kap­Szegleden 1960-ban 160 élei- csolatban. Mit is ígér a jö­miszerüzlet volt, addig 1965- vő, a harmadik ötéves terv ben mindössze hattal sza- az élelmiszer-kiskereskede­porodott a boltok száma, lem bolthálózatának fejlesz­Vagyis a 45 százalékos for- tésében? m A bolthálózat és a forgalom összefüggései lózat tervezésénél messze­menően figyelembe vettük a lakosság igényeit. Egy-egy bolt ellátási körzetét úgy ha­tározzák meg, hogy a bolt vonzáskörzetének számított sugara olyan legyen, hogy a fogyasztó ne kényszerüljön nagy távolságot megtenni. A bolthálózat fejlesztését és rendezését különösen in­dokolja, hogy egyes város­részekben számottevő la­kásépítésre kerül sor a Bé­csi körúton, a Tarjántele­pen, az Oskola utca kornyé­kén és még néhány körzet­ben. A bolthálózat fejlesz­tését e lakásépítési prog­ramnak kell alárendelni, s azzal teljes összhangban kell megvalósítani az ellá­tás biztosítása érdekében. Szegedi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat élelmiszer­boltjainak terület szerinti megoszlása jelenleg a kö­vetkező: Bolt jellege Összes 1 boltra totó Arudák Bolt jellege eladótér m* eladótér m' megoszlása " 3* ftnklszolráló 1909 93,3 34,52 13 hagyományos (pénztáros) no 45,3 17,* 40 hagyományos (pénztár nétk.) 1155 73,9 42,97 M áruda 3745 44,5 100,— A közölt adatokból látha­tó, hogy mindegyik boltcso­portban igen alacsony az át­lagos eladóterület. Még sú­lyosabb a helyzet, ha olyan szempontból vizsgálják a boltok összetételét, hogy a meglévők közül mennyi a 30 négyszögöl eladóterű letű. Már a korábbi vizsgála­tok kapcsán, de különöskép­pen az alapvető ellátási körzetek kialakításakor meg­állapították, hogy a forgalom 25 százaléka nem az adott ellátási körzetben realizáló­dik, hanem néhány olyan körzetben (főleg belvárosi), ahol nagy eladóterületű bol­tok vannak. Ez a tendencia megfigyelések szerint évről évre fokozódik, éppen a la­kosság igényeinek növekvő differenciálódása miatt. Ez a helyzet, annak követ­kezmenye, hogy a lakosság jelentós része a lakóterüle­tén levő boltban nem tudja kielégíteni igényeit, mert a bolt eladóterülete kicsi, ott a megfelelő áruválasztékot biztosítani nem lehet és így az ott be nem szerezhető árukat kénytelen más, laká­sától távolabb eső nagy el­adóterületű, bővebb válasz­tékot biztosító boltban be­szerezni. Hiába tartanák nyitva 14 órán át egy 20 négyzetmé­teres eladóterületü boltot, annak vulasztékát nem le­het a felmerülő szükséglet szerint biztosítani. Ennek következménye az lenne, hogy minimális forgalom­növekedés mellett jelentős költségtöbblet merülne fel. Tehát a hálózatfejlesztés­nek és rendezésnek nem le­het alapvető módszere a körben (körzetben) elhelye zelt nagy alapterületű, vá­lasztékos árukészlettel ren­delkező bolt egyszeri felkere­sése. Ebben az esetben biz­tos lehet abban, hogy min­dent megkap egy helyen. A jelenlegi helyzet rávilá­gít a rosszul telepített bolt­hálózat tarthatatlanságára. A fogyasztók számára nem Nem véletlen jelenség, hogy megfelelő a viszonylag sű- a külterületek lakossága rűbben telepített kis alap- szükségletei körülbelül 25 szá­területű hálózat, mert ezek- zalékát nem a lakóhelyükön nek a boltoknak áruválaszté- levő boltokban, hanem a bei­ka minimális, a helyzet szab- városi, illetve egyéb terüle­ta korlátok miatt. Ennek kö- ten levő nagy boltokban vetkeztében a fogyasztó eset- szerzi be. Ez rámutat annak leg 2—3 boltot is kénytelen az álláspontnak a tarthatat­felkeresni teljes szükségleté- lanságára, hogy tartsuk fenn nek kielégítése érdekében. Ez a kis boltokat úgy. ahogy több utat, fáradságot és időt éppen van, ahogy örökségül jelent számúra, mint az op- kaptuk. Hi Reális-e a tervezett hálózatfejlesztés ? Felmerül a kérdés, ho- valószínű, hogy ott (például gyan lehet megoldani a hor- Tarjántelep) teljes mérték­medik ötéves ten' időszakú- ben szükség van a rendelet­ben a tervezett hálózatfej- ben meghatározott keret tel­lesztést, bővítést és rendé- jes felhasználására, zést. Arra sincs lehetőség, A rendelkezések — az hogy a kereskedelem haló­MSZMP Politikai Bizorttsága zatigényét mindenütt új egy­határozata nyomatékosan ségek telepítésével oldják felhívja az Országos Terv- meg, hanem racionálisan fel hivatal figyelmét az üzlet- kell használni a jelenlegi építési normák betartására boltok bővítési lehetőségeit, és a kereskedelem igényei- A megszűnő boltok helyi­nek kielégítésére — szerint ségeit pedig a tanács jól fel minden 1000 lakás után 1225 tudja használni egyéb he­négyzetinéter Járulékos te- iyiségproblémáinak megol­rü let és beruházási keret il­leti meg a belkereskedelmet. E keretek ésszerű, rugal­mas felhasználása sok le­hetőséget biztosít a hálózat­fejlesztés számára. Új egy­ségek építését teszi lehetővé dására. Például a külterüle­ten kevés a szolgáltató te­vékenység (szabó-, cipész-, fodrász-, javítórészleg stb.), pedig a lakosság egyre in­kább igényli, összefoglalva: a harmadik ott, ahol a lakosság igényei ezt indokolják. Az nem le- ötéves terv időszakában az het követelmény, hogy a ke- élelmiszerboltok fejleszté­reskcdelem ott használja fel sére, bővítésére fordítandó az összes járulékos beruhá- területszükségletet — amely nyitvatartási idó növelése 7_ásj kereteket és lehetősége- a kapcsolódó beruházási ke­sém olyan esetben, amikor ket ahol éppen a lakóház- retet, érinti — a következő ez nem jár együtt eladóte- építés történik. Ugyanis nem táblázatban ismertetjük: rület növekedéssel, mert Ellátási Üi boltépítés Bftvíté* teriilrtsziikséfflete ím*) terii létszükséglete (m*l eladótér raktértér nincs lehetőség a választék bővítésérc. Hiába van 7 óra helyett 14 óráig nyitva egy bolt, ha a vevők ott nem kapják meg a differenciált szükségletük kielégítésére szolgáló árukat, s így szinte értelmetlen a nyitvatartási idő kétszeresére történő nö­velése. KÖRZET száma: 7. 8. 3. 13. n. 73. 33. eladótér 170 330 ÍM 150 200 170 330 130 21X1 raktártér 75 Ellátási körzetek kialakítása összesen: 970 970 Fenti terv szerinti igények alapján a harmadik ötéves terv időszakában 2033 négy­zetméter kapcsolódó beruhá­zási keret szükséges a sze­s* 35 mutatószám-rendszert dol­gozott ki. mely megbízható módon lehetővé teazj a ka­pacitás. illetve eladóterület­szükséglet tervezését, meg­állapítását. A tanulmányt megvitatta a Belkereskedelmi Minisz­A jelenlegi helyzeten vál- lanok, s egy bizonyos pon­toztam kell, mert néhány ton túl már nem gazdaságo- gedi élelmiszerbolt hálózat éven belül ezzel a hálózattal sak. fejlesztésére éS bővítésére, a forgalmat lebonyolítani A hálózatfejlesztés lehető- Az eladóterület-szükséglet nem lehet. A kis eladóterű- seget ad a jelenlegi bolthá- megállapítása igen sokrétű, tórium Kereskedelemfej­letü boltok összforgalomból lózat ésszerű rendezésére is. összetett feladat. Hosszú idő lesztési Bizottsága, valamint való reszesedése állandóan Elkészítették a város alap- óta tudományos kutatómun- egy szakemberekből, köz­csökken, és növekszik a na- vető ellátási körzeteinek be- ka folyik, hogy melyek azok gazdászokból álló bizotUság. gyobb eladóterületű bő vá- osztásút', és minden körzet- a mutatók, amelyek segítse- s mindkét fórumnak az volt lasztékot tartó boltok for- ben meghatározták a rendel- «fve' adott területen a az álláspontja hogy a ta­idsztesui uoio » tenyleges kapacitasszukseg- nulmanyban foglallak, íllet­galomból való részesedése, kezesre all<j adatok (terület, let megállapítható. Az ez- ve a mutatószám-rendszer de ezek már annyira tűlter- lélekszám, laksűrűség, szűk- kapcsolatban elkészült alkalmas a bolti eladóterü­heltek, abszolút kulturálat- séglet stb.) alapján a bolthá- tanulmány olyan komplex let-szükséglet tervezésére. Sunyi tekintetétől félni le­het. Adott esetben minden­re képes lenne, csakhogy cél­ját elérje és bőrét mentse. Az előzetes letartóztatás meglátszik rajta. Arcáról le­kopott a nyár „patinája", a gondtalan életmód a Maros­parti erdőben. Halkan, de szégyentelenül beszél bűn­cselekményei részleteiről. 37 éves, de negyvenötnek lát­szik, tönkretette már szer­vezetét ez ital. Nagyjából ez a portré Martonosi Sándor, Szeged. Szent IászJő utca 6/b szám alatti lakosról. 1964 végén ez volt legutolsó bejelentett lakása. Ekkor tűnt el otthonról, hagyta el feleségét és 13 éves gyerme­két. Azóta már törvényesen elváltak. Nehéz nyomon kö­vetni, hogv hány helyen la­kott már azóta. }líínc»elpkménxek sorozata Tanult mestersége nyom­dász, de volt már segédmun­kás. csoportvezető-helyettes a Textilművekben. dolgozott a TÜZÉP-nél. a szalámigyár­ban. Utoljára Várpalotán volt a bányában. — Onnan pattantam meg a tavasszal — mondja cini­kusan —, meri pálinkáért betörtem egy büfébe. Másfél évet kaptam érte, de a fel­lebbezéskor szabadlabra en­gedtek. Ezt az egérutat hasz­náltam ki és bújtam el a Maros mellett. — Eddig hányszor volt büntetve? — Fürdőruhákat loptam a Sárga üdülőtelepről. Ekkor javító-nevelő munkára ítél­tek. A TÜZÉP-nél okiratha­misításom volt, hathónapi börtönt kaptam érte. A Tex­tilmüvekben három munka­köpeny miatt kerültem ismét bajba, aztán jött egy veszp­rémi betörés. Most pedig . .. — Maga sem tudja, hogy hány bűncselekmény nyomja a lelkét. Igaz? — De tudom. Legalább harminc. — Hozzá számolta a „dup­la" betöréseket is? — Azokat is. Kétszer tör­tem be a Kossuth Halász­csárdába. a Búza vendégiő­i>e, az újszegedi állomás bü­féjébe. A Sárga üdülőtelepien hat nyaralót törtem fel, s kirámoltam egy sátrat Újsze­geden a campingben. Dél­után vásároltam az újszege­di 11-es földszöv. boltban, este pedig levertem az ajtó­ról a lakaiot, s amit tud­tam, elvittem. — Ne hagyja ki a felsoro­lásból a személygépkocsik feltörését sem. Ilyen is volt vagy nyolc, nemde? — Volt. Amit a kocsikban hagylak, elvittem. Éjjel Jár­tam portyázni, nappal alud­tam nz erdőben, a sátram­ban. Főztem, fürödtem, vagy horgásztam a Ma rostján. — S mindezt egyedül? — Igen. Megtartóztattam magam a nőktől. — Na. ne mondja. Hát •Tfija 15 éves gyereklány, aki­vel napokig együtt élt? Hazug.-ágúba belezavaro­dik, szabadulna tőle, hogy elhiggyük neki „remetei" ma­gányát. — Higgyék el — mondja szabadkozva —, az ital tette ezt velem, az hozott idáig, önként mentem elvonókúrá­ra, s egy darabig jó volt, de aztán visszaestem. Az áldozatok Az italozás, a betörés, a lo­pás egyazon úton kwerte Martonosf Sándort. Csak most. néhány esztendő óta? Dehogy. Felesége 16 évig élt vele. Mindketten jól keres­lek. mégsem volt semmijük, mert amit csak tudott, ott­honról Is ellopott, hogy ital­ra költse. Nyugdíjas apja 15 ezer forintot fizetett, ki érte, csakhogy annak idején ne je­lentsék fel. Felesege, gyer­meke az. ö áldozata Minde­nükből kiforeatta őket. Hi­hetetlen. hogv volt felesége mit ki nem bírt mellette, milyen áldozatra volt képes, csakhoay megmentse ember­nek. Kilincselt, rimánkodott érte. próbaidőket kért. Volt időszak, amikor Mar­tonosi Sándor példás voM. a csaladjával, környezetével. A látszat azonban csalt. Fű­nek. fának tartozott, s nem győzték utána fizetni az adósságot. Egy Idorc ment nyugtuk lesz. nem kopog­tat be men culpúzva, mint már annyiszor. Minden újabb bűncselek­ményével lejjebb és lejjebb csúszott. Semmi érzelem nem köti a családjához, minden kötelékét elvagdalta. Bűn­lajstromúbnn nem (szerepel, de bizonyos: volt felesége at­tól is tartott, hogy új laká­sába is betör. A fenyegetés ott rezgett Martonosi Sándor hangjában, amikor egyszer a fiát meglátogatta, • el akarta idegeníteni az. anyjá­tól. Milyen életet akart ne­ki szánni? Családja, apja, rokonsága most ismét szé­gyenkezik miatta. Pusz.ta ne­vével visszalátogat hozzájuk, rájuk veri az. ajtót, ablakot azzal, hogy nyilvánosságot kap hosszú bünlistája. Hosz­szú évekre ugyan most meg­szabadulnak tőle, s akkorra a fia is nagy lesz, hogy meg­védje majd nyugalmukat tó­le. Kattan a zár a betörések és lopások bűnjelei nagy halomban bi­zonyítanak. Martonosi ügyét ezzel le is zárják, s vádeme­lésre átadják az ügyészség­nek. Cinizmusával csak fé­lelmét takarja amikoir elve­zetik a rács mögé és vissza­szól: — Maros mellett most már úgvis hideg volt, leg­alább biztos tető lesz. a fe­jem felett. Négy-öt évig rá­érek majd gondolkozni, hogy hol és hogyan kez-dek új éle­tet. A fogdaajtó csikordul, a zár kattan, s egy országosan körözött bűnöző megtört de­rékkal ballag a rideg folvo­só csendjében. Nincs utána sajnálat, hiszen már annyi­szor segítettek rajta, s min­den alkalommal visszaélt az emberek bizalmával. L. F. Szombat. 1965. október 33. DtL-MAGY ARORtZAQ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom