Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

ff 1965 0KT ?S rrLAG PROLETÁRJAI. egyesüljétek! Vlunu rnuucuniwiM, da-fíMmom A MAG YAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kállai Gyula elvtárs Szegeden 55. évfolyam, 250. szám • Ara: 60 fillér Szombat, 1965. október 23. Módosították a föld felajánlás szabályait Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a földfelajánlás szabályainak módosításáról, továbbá módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt és kiegészítette az 1960. évi XXII. számü törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. het azonban felajánlani azokat a földeket, amelyek már jelenleg is állami gazdaságok kezelésében vagy termelőszövetkezetek használatában vannak. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítására vonatkozó szabályok kiegészíAz Elnöki Tanács pénteki földfelajánlás elfogadását és tf^LvÍk^Iw-^" ülésén elfogadott törvényere- a földért járó térítést. Ezzel £tTyúj ar^ ho«y kis ht jű rendeletek amezőgazda- lehetővé válik, hogy - ha a g**™ LSeÍY te^eltságilag hasznosítható földek föld hasznosítását termelő- szövetkezetek és" az állami rendeltetesszerű es gazdasa- szövetkezet vagy állami gaz- gazdaságok szétszórt parcelgos használatának hateko- daság válIaija _ az állam iáit földrendezés útján összenyabb biztositasara es a tulajdonába és a mezőgazda- vonják. A földművelésügyi nagyüzemi gazdálkodást za- sági nagyüzem tartós hasz- miniszter egyes községekben váró akadalyok megszuntete- nálatába adják földjüket - a területi széttagoltság sere vonatkozolag tartalmaz- azok> akik életkörülményeik. megszüntetése érdekében n lontos mtezKeaeseKet. miatt a művelésr61 gondos. engedélyezheti a nagyüzemek kodni nem tudnak. Nem le- közötti földrendezést. (MTI) Pénteken Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke egésznapos látogatásra Csongrád megyébe érkezett. Délelőtt Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának székházában folytatott megbeszélést a megyei pártbizottság, a városi és a járási pártbizottságok titkáraival, a megyei tanács és Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottságainak vezető képviselőivel. A megbeszélésen Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára nyújtott részletes áttekintést a megye politikai, gazdasági helyzetéről, az időszerű feladatok végrehajtásáról, a megye vezetőit, lakosságát foglalkoztató kérdésekről. Kállai Gyula elvtárs érdeklődéssel fogadta a tájékoztatást, s több időszerű kérdésben nyújtott felvilágosítást, válaszolt a feltett kérdésekre. A Minisztertanács elnöke és a résztvevők közötti tanácskozás a kölcsönös elvtársi véleménycsere és tájékoztatás mindvégig szívélyes légkörében zajlott le. A törvényerejű rendeletek kifejezik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokat a szocialista földhasználatban, s kedvező lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának továbbfejlesztéséhez. A földvédelmi törvény kiegészítéseként törvényerejű rendelet szabályozza a műveletlenül hagyott földek használati és tulajdonviszonyait. A rendelet szerint fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minden földhasználó tegyen eleget a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének, és kellő időben elvégezze a földeken a művelési ágnak megfelelő, a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges munkákat. A művelési kötelezettség kiterjed valamennyi mezőgazdaságilag hasznosítható földre. A földek megművelését határszemlék során ellenőrzik, és a mulasztókat felszólítják a munkák elvégzésére. Azokat a földeket, amelyeknek megműveléséről tulajdonosaik a felszólítás ellenére sem gondoskodnak, állami tulajdonba kell venni. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok zavartalan gazdálkodása érdekében köztulajdonba kerülnek a korábban elhagyott, hatósági intézkedéssel a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak átadott földek is. A földfelajánlás újabb szabályozása megszünteti azokat a megkülönböztetéseket, amelyek a .tulajdonos foglalkozásától tették függővé a A magyar pártküldöítség látogatásai koreai tsz-ben és üzemekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttsége, mely a Koreai Munkapárt meghívására a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik. An Szu Hang-nak, a KMP KB osztályvezetőjének, Kim U Dzongnak, a KB osztályvezető-helyettesének, s DélHamgjon tartomány párt- és állami vezetőinek társaságában pénteken délelőtt megtekintette Hamhun közelében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén levő Csoljang termelőszövetkezetet. Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a küldöttség vezetője, a falu vezetőinek elismeréssel beszélt a tapasztaltakról. A magyar küldöttség pénteken délután megtekintette a Hamhueni Vinalon műszálgyárat és a Humhueni Festékgyárat, melyet magyar tervek alapján építettek, s melynek felépítésénél hetven magyar szakember dolgozott. Csu Von Szik igazgató nagy elismeréssel szólt a magyar néptói kapott segítségről. a magyar gépekről, műszaki berendezésekről, s a ma is rendszeresen érkező magyar műszaki dokumentációs anyagokról. A magyar pártküldöttség este vacsorán vett részt a város vezetőivel, késő éjszaka pedig visszautazott Phenjanba. (MTI) Nemes Dezső beszéde a prágai nemzetközi találkozón A Komintern VII. kongszusának 30. évfordulója ajkalmából rendezett prágai nemzetközi találkozó pénteki napján felszólalt Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. Beszédében foglalkozott azzal, hogy a Magyar Kommunista Párt hogyan alkalmazta a Komintern VII. kongresszusának irányelveit a magyar mun kásmozgalomban a munkásegységért, az antifasiszta demokratikus frontért, a Hilerellenes nemzetközi összefogásért folytatott küzdelemben. Foglalkozott a háború utáni magyar fejlődés néhány tanulságával is. (MTI) Több baromfihúst és tojást fogyasztunk Országos tanácskozás az f M-ben Kétnapos országos baromfitenyésztési tanácskozás kezdődött pénteken reggel a Földművelésügyi Minisztériumban. Dr. György Károlynak, az Agrártudományi Egyesület főtitkárának megnyitó szavai után Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást baromfitenyésztésünk fejlődéséről és további feladatairól. Megállapította, hogy a baromfitenyésztés a második ötéves tervben a mezőgazdaságnak legsikeresebben fejlődő ágazatai közé tartozik. A baromfi törzsállomány öt év alatt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben . 28 millió helyett 32 millió darabra növekedett. Az előzetes számítások szerint az idei baromfihústermelés 21,5, a tojástermelés 24 százalékkal haladja meg az öt év előttit, a felvásárolt árumennyiség pedig 89, illetve 66 százalékkal nagyobb. Ez lehetővé tette, hogy — a vágottbaromfí és a tojás exportjának igen nagy mértékű, 122, illetve 84 százalékos emelkedése mellett — számottevően javuljon ezekből a cikkekből a belső ellátás. Egy főre most 17 százalékkal nagyobb baromfihús- és csaknem 20 százalékkal nagyobb tojásfogyasztás jut, s ez a több mint 11 kilogrammos, illetve 168 darabos évi mennyiség már eléri, illetve megközelíti mind a táplálkozásélettani követelmények, mind a nemzetközi összehasonlítások szempontjából előnyös szintet. A további feladatokról szólva Keserű János elmondotta, hogy a harmadik ötéves tervben bizonyos mértékig megváltozik a baromfitenyésztés fejlesztésének iránya. Az előzetes elgondolások szerint az állomány létszámát alig növelik — a termelés emelkedését a baromfitenyésztés minőségének javításával, intenzívebbé tételével, főként a nagyobbhozamú fajták és hibridek elterjesztésével kell elérni. A belterjes fejlesztés, a nagyobb produktivitás érdekében meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek bizonyos mértékig eddig is fékezték az előrehaladást. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az érdekelt iparágak együttműködésével elegendő számban és megfelelő minőségben biztosítsák a korszerű technológia gépeit, kiegészítő berendezés mezőgazdasági dolgoz' pedig jobban el kell s taniok az ezek alkalmaz*. hoz szükséges szakmai ismereteket. A tanácskozást ma folytatják. (MTI) Legfiatalabb üzemünk ben Nem sokkal déli egy óx-a előtt a Minisztertanács elnökének kocsija Szeged legfiatalabb üzemének, az épülő gumigyárnak kapujához érkezett: A gyár vezetői fogadták, hogy bemutassák számára „az ifjú óriást'. Az üzem megtekintése előtt tájékoztatót hallgatott meg a vele levő megyei, városi vezetők — Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Török László, a megyei tanács vb elnöke, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Balog István, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője és Árvái József. Szeged m. j. város tanácsa vb elnökhelyettese — társaságában. — Üdvözlöm miniszterelnök elvtársat gyárunk kollektívája nevében, a magyar gumiipar legfiatalabb üzemében — így kezdte rövid, tartalmas beszámolóját Hegyi József, a szegedi gyáregység vezetője. Elmondatta egyebek között, hogy a tervezettnél egy évvel előbb léptek be a termelésbe és máris jelentős értékeket állítottak elő. így természetesen előbb tudják elérni azt a termelési kapacitást is, amelyre tervezték a gyárat. — Az-áttelepítés által támasztott nehézségek zömén túl vagyunk — mondotta emelt hangon Hegyi József elvtárs. — Az üzem jelentősebb egységei ugyanis már több mint egy hónapja folyamatosan üzemelnek és ez megmutatkozik tervteljesítésünkben is. A szeptember havi tervet 116 százalékra teljesítette az üzem, az október havi teljesítés pedig már 117 százalék. Jellemző esetként mondotta el az üzem életére, gybns fejlődésére, hogy korábban a szükséges félkésztermékkel a budapesti központi telep látta el őket. A Kerepesi úti telepen keletkezett ismeretes szeptember végi tűzeset óta a félkészanyagellátást önállóan fedezik, sót felkészültek arra, hogy szükség esetén az Országos Gumiipari Vállalat többi gyáregységének is besegítsenek. — Jelentós terhek vannak még egyelőre a most kialakuló kollektívánk vállain — mondotta végül He-' MMMHH é P 'F 1 HHPJT; íwhm ^fá^ff^m^^^xfá ál' + V HÜ GSSSSSS^ A GUMIGYÁRBAN. Szabó József hevederfelépitó gépónól (halról jobbra) Varga Pál, Kállai Gyula. Perjés! LÍszló és Hegyi József elvtársak. (Somogyi Károlyné felvételei) — Tessék, miniszterelnök bácsi!. . . — a kis Gabi virágoi nyújt át az újszeged! bölcsődében. A képen balról jobbra: dr. Villányi Ilona főorvosnő. Győri Imre, Kállai Gyula és Mándoki Kálmáuné bölcsődevezető kommunisták tevékenységé- A beszélgetést követően ről, a pártszervezetről, de a sorra látogatott üzemrékülönösen a munkások éle- szekben a Minisztertanács téröl, körülményeiről, lete- elnöke sokakkal megismerlepedési lehetőségeikről, kedhetett azok közül, akik munkába járásukról. az elmúlt hónapokban csak— A továbbfejlesztéshez ugyan ragaszkodó tagjaivá lyí étóiérébóí bizony fenyegesen javítani váltak az új gyárnak. Az , szociai zmus epiteseooi kellene a környékbeli fal- alig három hete termelő új ^Lr Ltóő! \ vakból a közlekedési lehe- szövetkenö üzemrészben beT1 «JLÍ tőségeket — hallotta eköz- lépésekor nyomban megszóS ^ egyik problémát. lította az első embert, aki*J*T — Az üzemiek közül ed- vei találkozott. Borzák Gyu^küásl^^vZa <**lád la volt a megszólított. MűPál elvtárs az üzemi nárt- Szegeden' s ez is nagyon jo, vezető, partcsoport bizalmi, szerve^TY'tkYra ^Tmondot- de römük még "^dig vi- aki tavaly még Pesten élt, 2 YSfy milyen iW kö- déki' s az marad" Szá" de ™ már *^ével, lelké~ rü 1 tekintése gondof hárít mukra elsósorban a munká- vei ide tartozik. Az OgyeszrulteKintest, gondot narit ^ járás megkönnyítése sza-városnegyedben lakik szükséges. családjával, s — mint mondPerjési László elvtárs ez- ta — kezdetben nehéz volt zel együtt arra a nagy ugyan megszokni, de ma lv<xn_ vonzóerőre mutatott rá, már mindannyian nagyon ból, sőt igen sokan a fővá- amelyet a növekvő szegedi jól érzik itt magukat. rosból jöttek ide. Nemcsak 'P82 J«lent. Szívesen jön- Sorra hasonlokat hallhajó munkakörülményeket, ha- nek Szegedre települni az tott a megszólítottaktól, nem otthont is kell számuk- emberek. Ezt mutatja, hogy fkik mind szeretettel nyilaira teremteni, hogy meggyö- az utóbbi négy évben 12 koztak munkahelyükről, s kerezzenek. megszeressenek ezerrel nőtt meg a beván- UJ otthont nyújtó vaitt dorlás folytán a város la- rosrol. Gátszegi István, a - Hogy otthagyták a ré- koSsága. Békés megyei Nagykamarásat azt jelenti: a szívüket — Igen, úgy gondolom - felesego" is idehozták Szegedre és felelte Kállai elvtárs —, olyan üzemet teremtenek, hogy az jelentheti a legamely a város büszkesége iobb érzést itt, a gyár velehet. • zetőinek is, hogy falusi elFigyelniesen és látható ér- maradottabb körülmények leklődéssel hallgatta a tájé- közül hozhatnak ide emkoztatókat Kállai Gyula bereket a nagyüzem, a kielvtárs, s éppen e figyelmes alakuló nehézipar formáló „ _ ,, . . érdeklődés jeleként sűrűn közösségébe. Biztos vagyok Bordanybol jar be moközbe-közbekérdezett az benne, hogy ha megszeretik toron. üzem hétköznapjairól, mun- az üzemet, akkor ragasz- Most móg istenes, de kájának egyes részleteiről, a Kodnak is hozzá. (Folytatás a 3. oldalon.) az üzem vezetőire az egységes munkáskollektíva megteremtése, hiszen többségükben nem a városbeliek, hanem a környékbeli falvakvei, második általános iskolás kislányával már saját családi házban Azoknak nehezebb, a környékből kel' niok. Szabó József ul Sándorfal várói iá lakik löknek bejárpéldóbe második éve, Borbola Győi