Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

Kiaknázatlan lehetőségek Szatyorban a valuta O

Senki nem tudja pontosan, hogy mekkora darab földön díszlik Csongrád megyében a gyékény, de annyi bizonyos: egyberagasztva az összes, valóságos alfödi dzsungelt alkotna. Sajnos, ma még jelentős részben csak a vadkacsák örömére. A gyékénytermő területek — hasonlóan a nádasokhoz — részben a nádgazdasági vállalat, részben a tsz-ek és az állami gazdaságok nevén szerepelnek. A nádvállalat a maga gyékényét vagy bedolgozza a belföldi forgalomba kerülő nádpallókba, vagy a háziipari szövetkezetnek — mint például a tápéi — adja el, hogy szatyrot, szőnyeget fonjanak belőle. Ezeket a termékeket jelentős részben tőkés országokba exportáljuk, s így szinte szatyorszámra hozzák a valutát a népgazdaságnak. Nincs szükség beruházásra A vízinövények közül a gyékény kivitele a legjelentősebb: tizenháromszor többet jövedelmez a külföldi piacokon, mint például a nád. A Tápéi Háziipari Szövetkezet a második ötéves terv időszakában évről évre növelte exportját s tavaly is több mint 3 millió forintos tervet teljesített. Idei exportterve ennél is magasabb, a lehetőségeket azonban főként anyagellátási és bérezési problémák miatt még nem képes eléggé kiaknázni. Pedig a gyékénytermelés növeléséhez nincs szükség beruházásra, sőt importanyagot sem kell felhasználni hozzá. Mi akadályozza mégis az export fokozását? Mindenekelőtt az, hogy egyikmásik termelőszövetkezet csak a maga szükségletével törődik, s csupán annyi gyékényt vagdos le, amennyit ősszel a kukoricaszár kötözéséhez felhasznál. Ebből ls következik, hogy gyenge a háziipari szövetkezetek anyagellátása. A Tápéi Háziipari Szövetkezet évi gyékényszükséglete 40—42 ezer kéve. Régebben ebből 25—30 ezer kévét a megye különböző részein termelt ki a tagság, gondosan kiválogatva az. exportáru készítéséhez alkalmas szálakat. A gyékényesek jelentős része azonban fokozatosan a nádgazdasági vállalat és a termelőszövetkezetek birtokába került, s a háziipari szövetkezet a kezelésében maradt területről mindössze 6—8 ezer kéve termést tud betakarítani. Ez bizony édeskevés. A tsz-ek elzárkóznak A tsz-ek általában elzárkóznak attól, hogy az exportgyékényt átadják a háziipari szövetkezetnek, inkább részben maguk használják fel, részben pedig magas áron szabadpiacon eladják. A nádgazdaság szintén csökkentette saját területein a fonásra alkalmas gyékénykitermelést, mivel ez neki nem tervköteleZettsége, s ezenkívül bizonyos kockázattal is jár. Ha a levágott gyékény ugyanis szárítás közben megázik, alkalmatlanná válik a feldolgozásra, vagyis lehetetlen belőle az igényes külföldi szemnek is tetszetős kosarakat. szatyrokat készíteni. A nádvállalat és a Tápéi Háziipari Szövetkezet már néhányszor összeszólalkozott amiatt, mert a vállalat nem tudott az exporthoz megfelelő válogatott anyagot adni, ha pedig a szövetkezet tagjai arattak a nádgazdaságban, a válogatás során állítólag letaposták az exportra alkalmatlan, de például nádpallóba igen jól bedolgozható gyékényt. A többszöri perlekedés következménye: az exportáru készítéséhez alkalmas fonógyékény kitermelése 14—Ifi ezer kévével csökkent. Tarthatatlan volt ez a helyzet, s már változtattak is rajta. Mert hiába az élénk külföldi érdeklődés, ha — mint a tápéi szakértők megállapították — az ország gyékényállományának mindössze 10 százalékát hasznosítjuk. A szegedi Felszabadulás Asztalos Ktsz idén 15 millió forintos belga megrendelést kapott gyékénybevonatos székekre, de félő, hogy a termés elhanyagolása miatt a növekvő igényeket nem tudjuk kielégítem. Ennek egyik oka az is. hogy a gyékényfeldolgozó szövetkezeti tagok igen gyéren keresnek. Többfajta nagy kézügyességet és gyakorlottságot igénylő munkában 1.50 forintos órabért érnek el, s ezért nemigen vállalják. Egy részük inkább a tsz-ekbe kéri felvételét, ahol tapasztalataik szerint az utóbbi években növekszik a jövedelem. A járható utak Veszélyezteti a gyékényki termelés fokozását az is, hogy aratása a mezőgazdasági munkák dandárjára esik. S mivel a szövetkezeti gazdák csak szabadidejükből „csíphetnek le" valamennyit a saját területükön található gyékény betakarítására, a háziipari szövetkezet anyagellátásának ugrásszerű javulására koránt sem lehet számítani. Ebben az ügyben tehát sürgősen intézkedni kellene. A tanácsok másfél évtizede helyén. Szegeden 10 és 10 milliókat fordítottak a vízvezeték és csatornahálózat korszerűsítésére, illetve kiépítésére. Fejlődnek a megye községei, falvai. Mindenhova legű államhatalom és annak szervezete jöhessen létre. A helyi tanácsok megalakuláHasznos és járható útnak j sával minőségi változás kölátszik az összes exportminőségű gyékényt termő területek átadása a Tápéi Háziipari Szövetkezetnek, Amennyiben ez akadályokba ütköznék, akkor esetleg az is célravezető lenne, ha a háziipari szövetkezet a belföldi szabadpiacot megelőzően hivatalos áron megvásárolhatná az exporttervéhez szükséges gyékénymenynyiséget. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt is javasolja: a HISZÖV vizsgálja felül a Tápéi Háziipari Szövetkezetben alkalmazott bérezési rendszert és találjon módot arra. hogy a dolgozók érdekeltek legyenek a gyékén yfeldől gozás ban. F. N. I. T

IZENÖT ÉVVEL ez- számban kerültek be az új san megnőtt a gázfogyasztás, előtt, 1950. október erők: a munkásosztály, a Az eImúlt másfél évtizedben 22-én az ország vá- , . , kilencszeresere nőtt a varos lasztópolgárai az. urnához munkásmozgalom k.probalt fogyasztóinak száma, járultak, hogy megválasz- harcosai, a dolgozó paraszt- Csongrád megyében és székszák a hatalom helyi szer- ság képviselői, továbbá a veit, a tanácsokat. A helyi szocialista építést igenlő értanácsok választásának or- teimiséeiek akik a réei hiiszágos végeredménye szerint ,e, lsegleK' akIk a regl bu a választásra jogosult sze- rokratikus igazgatási modmélyek száma lényegében az szerektől mentesen láttak egész felnőtt lakosságból hozzá az új igazgatási forma el3utott a villany múvelóadódott. A választók mint- ^at^m^t,*, dési hazak- "3 iskolák es laegv 97.8 százaléka előlegezte "^teremtéséhez, s szocia- kóházak épültek és épülnek bizalmát a 22 000 tanácstag- llzmust épito tevékenysé- a falvakban, nak annak érdekében, hogy günk szolgálatába állították kitititpAiic i t a régi államhatalom lebon- az igazgatási munkát. 4 ben is fokozottebb tasával egy merőben új jel- Az els6 tanácsciklus ide_ f^daX ÍÍT . jén még különösen sok ob- helyi államhatalmi szervekjektív nehézséggel kellett re- s ezeknek iseleget tet-„u, , . . ... , tek. Bovult a különböző fomegkuzdeni. Az utkereses ^^ iskolák halózala Szeidőszakában is azonban ko- gedcn és a megyében új ismoly eredményeket értünk kólák kollégiumok épültek, el a tanácstagok aktív, né- £zegede" .P®1^"1, 42 í*1*!0: vetkezett be az állami tevékenység tartalmában és formájában egyaránt. A tanácsok megalakulásától bekövetkezett változások önmagukban is mutatják, hogy az 1950-es időszakban nemcsak megérett a helyzet a tanácsok létrehozására, hanem egyben nélkülözhetetlen szükségletté is vált az új, szocialista szervezet . . ,,. , , . . nos iskolai és 43 középiskolai pet szolgálo kezdemenyezo tanteremmel bővült az iskokozreműködésével. Ezek a iahálózat. A középiskolai sikerek tették lehetővé, hogy képzést közelebb vittük a az első ciklus tapasztalatait falvakban lakó fiatalsághoz. f ., .. ... Ma már — többek között — felhasznalva egy uj törvény: - gimnázium működik Móaz 1954. évi X. törvény meg- rahalmon és Kisteleken. A alkotásával tovább fejlőd- másfél évtizedben szinte kialakítása. Megvalósításé- jön a tanácsrendszer; tovább mir>den jelentősebb Imi re fTl V re írre re 4 I rr, 1 ' 1 1-. re re # 7 re re W) /%/Tt fA TV) • 1 Pszichológus találkozó Budapesten Néhány nap múlva kezdő- üzemek tevékenységében, s dik Budapesten a Magyar egyes gyárak termelésének Pszichológiai Társaság II. fellendülésében igen sokat tudományos nagygyűlése. Há- segített a vállalatnál alkairom nap alatt mintegy 120 mázott pszichológus. Már előadás hangzik majd el. A csak ezért is ígérnek sok takongresszus célja: bemutat- nuiságot és újdonságot a ni, ismertetni a hazai pszi- „tnunkalélektanosok" előchológusok legújabb eredmé- adásai. Többen közülük vizsnyeit. gálatot folytattak néhány A szekciók rendezésében mammutüzemben, mint a Letöbb. igen élénk érdeklődés- nin Kohászati Művekben, re számot tartó előadásra Ganz-MAVAG-ban. stb. Vákerül sor. Az orvospszicho- laszt keresnek egy. a közvélógusok tematikájából: az al- leményt különösen foglalkozkoholelvonókúra hatásának tató kérdésre: milyen szeretudományos vizsgálata, az pe van a foglalkozási tényeemberi konfliktusok górcső zőknek az idegesség keletkealá vétele, mennyire és mi- zésében. Több ország neves képpen befolyásolja az a'ko- kutatói is jelezték: részt kíhol az ember szellemi tevé- vánnak venni a nagyszabású kenységét budapesti pszichológus taA bűnügyi szakemberek 'álkozőn. különös érdeklődéssel várval a gyakorlati munkában élettel és tartalommal telítődött a dolgozó osztályoknak a munkásosztály által vezetett szövetsége a szocializmusért. A tanácsok létrehozásával ben. de a megye minden falvában is működnek a műfinomítsuk a tanácsi szerve^ zet működését, növeljük te- veíődésl otthonok. Ezekben vékenységének hatásfokát. könyvtárak és különböző, a népművelési igényeket szolT

ANACSAINK az egész gáló szakkörök segítik a laországban, de szü- kosságot a szocialista kultú, . . ... . J , kebb hazánkban. Sze- ra elsajátításában, lehetőve valt, hogy a dol- geden és Csongrád megyé- „ J . .. „ . . . gozo nép tevékenyen ésdön- ben is kiállták az 1956-os el- Szegeden ismét életrehlvtö szóval részt vehessen sa- lenforradalom próbáját. Ek- tuk a ^abndtéri játékokat, ját hatalma gyakorlásában, kor nagymértékben hozzá- mar mindf>n Kérkedés az állami élet mindennapi járultak politikai, gazdasági nélkül megállapíthatjuk, munkájában. A Magyar és kulturális életünk kon- hogy a Játékok Jelentősége Népköztársaság Alkotmánya szolidálódásához a munkás- túllépte a város határait, s ennek megfelelően törvény- osztály és kommunista párt- inkábh -.rónai ráncot be iktatottan kimondja: „A ja vezetésével. A tanácsok f®*8 lnkábbeurópa> rangot tanacsok az államhatalom a pusztító ellenforradalom kap' r<?Prezen,ansa a rnag>'ar helyi szervei és egyben a nehéz időszakában is bebi- kulturális életnek, dolgozó nép legszélesebb tö- zonyították, hogy a dolgozó Nagy eredményeket könymegszervezetei. amelyek a nép érdekeit képviselő, an- . ' . párt útmutatása szerint te- nak sűrűjéből való és bizal- veIhetunk el M vékenykednek, munkájuk- mát élvező, a lakosság szé- ügyi és szociális ellátásban, ban a lakosság széles rété- j,*, tömegeire támaszkodó Átalánossá vált az ingyenes tievoná- ^ gyógykezelés. Az elsával oldják meg a tanácsok Az elmúlt másfél évtized- múlt tizenöt évben Szegeden eiőtt álló társadalmi, gazda- ben Csongrád megye és Sze- 700-zai nőtt a kórházi ágyak sági és kulturális feladató- ff?.. yár°*, ls 3elentősen fej- száma Kialakultak a körzeti kat" Az évforduló alkalom arra is, hogy visszapillantsunk a megtett útra, az elmúlt másfél évtizedre, amit — ha voltak is nehézségeink — hatalmas eredmények jellemeznek. A tanács tagjai fokozatosan ismerkedtek meg állami életünk mechanizmusával, a lődött. Alapvetően megvál- . . ,,, , , , tozott a dolgozó emberek orv(>s1 rendelbk' melyeknek élet- és munkakörülménye, ajtaja minden dolgozó ember Jó, hogy ezeket minden csa- számára nyitva áll. Ezzel Iád a maga életében lemér- egyidőben hoztuk létre a heti, ellenőrizheti, s ezert , .„ . .. .... . különösebben bizonygatni dolgozo n6k munkájának sem kell. megkönnyítésére a bölcsöközügyek intézésével. Aldo- rak Csongrádon a bútorgyázatos munkájuk során új szellem hatotta át az egész állami életet. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tanácsok hivatali apparátusába a megyében és Szegeden is — mint országosan — nagy Üj ipari üzemeket emel- dei- óvodai hálózatot, ahol tünk. Például Szegeden a megfelelően gondoskodnak a kábelgyárat és a gumigyá- gyermekekről. Tanácsaink tehát aktívan részt vettek a párt és a kormány politikájának megvalósításában. A tanácstagok erejüket nem kímélve fárarat, Hódmezővásárhelyen a mérleggyárat. Szentesen a Kontakta elektromos felszereléseket készítő gyárat és az erőtakarmány üzemet, Jl'l!?',*^ ^HOGJF A^RVEK ^RÚNÉL S nak néhány előadást: például „Az öngyilkosság okainak vizsgálata", „A fiatalkorúak bűnesete és a dadogás összefüggése" című felszólalásokat. Az utóbbi idóften „zöld utat" kapott a lélektan a mérnöki munkában és az Külföldi küldöttségek a szegedi egyetemeken és a főiskolán Pedagógusok ideológiai továbbképzése Ezen a héten — különböző időpontokban — szervezték, illetve szervezik meg megyeszerte a pedagógusok ideológiai továbbképzési napját, amely kezdete a továbbképzési terv végrehajtásának. Mint arról már beszámoltunk, a Szeged városi és a szegedi járási pedagógusok részére már elhangzott az előadat az ideológiai irányelvekről és a nevelök ezzel kapcsolatos faladatairól. Szerdán a vásárhelyi pedagógusok részére Rózsa István eltvárs, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót míg tegnap a Makó városi és járási pedagógusok előtt Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai életünk egyes kérdéseiről szóló határozatát, valamint az ehhez kapcsolódó megyei pártbizottsági állásfoglalást. Ezek az előadások indították el 3 megye nevelőinek ideológiai továbbképzési évét, amit részint szemináriumok. részint tantestületi tanácskozások Követr k. Eztk a viták nagymértékben elősegítik, hogy fejlődjék, erősödjék és szilárduljon a megye pedagógusainak szocialista világnézete, hogy az iskolai oktató-nevelo munkát, az ifjúság nevelését mindinkább a szocialista tudatosság hassa át. Az Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására hazánkba látogatott dr. E. J. Giesmann, az NDK feisőés szakoktatási államtitkára, valamint Arwid Kempka, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága tudományos osztályának vezetője a szerdai napot Szegeden töltötte. Ez alkalommal dr. Szabó Zoltán akadémikus, a József Attila Tudományegyetem rektora, dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és az egyetemek más vezető oktatói folytattak velük beszélgetést. A német vendégek meglátogatták az egyetem germán nyelvek és irodalmak tanszékét is. Itt dr. Hálás; Előd egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Kar dékánja tájékoztatta őket. Csütörtökön a Pedagógus Szakszervezet meghívására hazánkban tartózkodó dán pedagógus küldöttség látogatott Szegedre Herma nn Oschíak főiskolai tanár vezetésével. A delegáció tagjai valamennyien az alsóbb és a középfokú dán oktatási intézmények gyakorló oedagógusai. A Tanárképző Főiskola munkája iránt érdeklődtek, ahol dr. Csukás István igazgató, valamint a főiskola igazgató tanácsának tagjai tájékoztatták őket az oktató-nevelő munkáról, majd megtekintették a főiskola műszaki gyakorlatok tanszékének jól felszerelt műhelyeit, a hallgatók 300 személyes kollégiumát és a nyelvi laboratóriumot is. A dán pedagógusok főiskola két gyakorló általános iskolájában néhány tanítási órán is részt vettek, s az esti órákban utaztak el. gyárat. Az újonnan létesített üzemek mellett korszerűsítettük a meglevő köny nyű- és élelmiszeripari üzerealizálódjanak. s így újabb lépéseket tegyünk előre. A megyében mintegy 3000 Szemeinket. Jelentősen bővült üzemeink teljesítőképessége, s esztendőről esztendőre újabb és újabb lehetőségeit teremtjük meg annak, hogy a megye és Szeged város lakossága új kereseti forráshoz jusson. A gazdasági fejlődéssel haladva a hazai szükségletek kielégítésének segítésén túl Csongrád megye és Szeged üzemei fontos részt nak az ország exportfeladatainak megvalósításából. segít ahhoz, hogy az anyagi eszközöket célszerűen használjuk fe! és a lakosság, az ország szolgálatába állítsuk. A

TIZENÖTÖDIK évfordulóval fejezzük be második ötéves tervünket. Jövőre a harmadik ötéves terv feladatainak vég__ rehajtásához gyürkőzünk. A ipari tennivalók nagyok, s ezek vállal- "fásabb színvonalú munkát kívánnak a helyi államhatalmi testületektől és azok szakigazgatási szerveitől. EnAz elmúlt tizenöt évben a nek megfelelően tovább kell mezőgazadságban alapvető növelnünk a tanácsi munka változás állott be. A mező- színvonalát. hatékonyságát, gazdaság szocialista útra hogy lehetőségeinket a köz tért: állami gazdaságok és javára jobban hasznosítsuk, termelőszövetkezetek szol- A szocialista demokratizgálják a lakosság élelmi- musnak megfelelően még szerellátásának kielégítését, szélesebb körben kell tóaz ország exportkötelezett- ^-kodni a lakosság aktív - • , . „ Uíj. közreműködésére. A népi, segeinek teljesítesét. nemzeti összefogás jegyében A tanácsok nagy gondot jobban egyesítenünk kell a fordítottak az elmúlt tizenöt választottak és a választók évben a közművek korszeri!- '^adataink végrehajtósí lésére a közműhálózat gg vítésére. Szegeden több mint örömünk. A feltételek adot100 kilométerrel növekedett tak ahhoz, hogy a tanácsok például a vízvezetékhálózat a 'okossággal együtt, a párt hossza s na ni renden van az U.tm.utatasH val a 3elen és a hossza, s napirenden van az jövó tennivalóit eredményeöreg, avult vízvezetékháló- sen valósítsák meg. zat rekonstrukciója. Több __ _ .,„,., „ , , .. Dr. CSIKÓS FERENC mint 30 kilométer hosszú uj „ . , , a öreged rnj. városi tanács gazvezetek épült: hatalma- vt> titkára Péntek, 1965. október 22. DÍLz/^AGYARORSZÁG 3