Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

Országos etikai konferencia Szegeden Szeptember 15 és 18-a kö­zött a Művelődésügyi Minisz­térium rendezésében orszá­gos etikai konferenciát ren­deznek Szegeden a József Attila Tudományegyetem au­lájában. A négynapos tanács­kozáson Kalocsai Dezső „Az egyéni és közérdek harmóniá­ja alakulásának problémái a szocializmus viszonyai kö­zött", Kovács Ferenc „Az anyagi érdekeltség és szocia­lista tudat", Garai László ..Kispolgáriság és cinizmus", Farkas Endre „A marxista antropológia mint az etika egyik elméleti forrása" cím­mel tart előadást. Búcsúznak a fecskék, késnek a ludak Otra keltek a gólyák, el­hagyták az alföldi tanyahá­zak kéményein büszkélkedő fészkeiket, s valahol a Vörös­tenger körül járnak. Búcsúz­nak a fecskék is. Szegeden a Kárász utcában a vezetéke­ken, az épületek párkányain sűrű, tömött sorokban gyüle­keznek. Ezek a késel, másod­szori költők Indulnak utol­jára, előbb szárnyra bocsát­ják fiókúikat. Oszi kép borult a fehértói rezervációra, amelynek élő­világán jól tükröződik a csa­padékos esztendő. Megszapo­rodtak a vízi madarak: tíz­czerszámra úszkálnak, röp­ködnek a szárcsák, a tőkés récék s az egyre érkező észa­ki lakók. Hazai sirályaink rendre elvonultak, de leg­alább annyi vendégsirály jött helyükbe. Megjelent né­hány halfarkas is. Ezek a pa­razita rablók űzik, hajtják az egyéb halászmadarakat s elrabolják tőlük, kiszedik csőrükből a nehezen szerzett zsákmányt. A Káspi-tenger jellegzetes madarait, kóborló lócséreket is megfigyeltek a tavak felett. Amilyen sok a sirály és a réce. annyira megcsappant a gémek száma. Késnek a lu­dak is, tavaly sem sok volt belőlük. Lehetséges, hogy az i'dőjárás okozta évszak-elto­lódást érzik a madarak s ez változást okoz vonulási me­netrendjükben. Van bútor — és mégsincs Sürgős megoldásra vár Szegeden a bútorárusitás „Az elmúlt napokban a Kálvin téri modern bútor­üzletben voltam bútort vá­sárolni. Sokáig nézelődtem — bár nem volt sok látni­való —, csak éppen senki nem kérdezte, rrüt akarok. Amikor végre szóbaálltak vele:*, az elárusítók, bár­mit kérdeztem, mindenre azt mondták, nincs. Pedig láttam, hogy a raktár tele van áruval" — írta többek között hozzánk küldött le­Igy aztán ha mégis akad­nak bátor vásárlók, nagyon vegyes érzelmekkel távoz­nak. Zsákbamacska 10-töl 20 ezerig A bútorüzlet pénztárában kifizetik azt a 10 vagy 15 ezer forintot, amibe a bútor kerül, s úgy érzik, zsákba­macskát vásároltak. Szállí­tás után otthon derül már velébeai Kiss Istvánné sze- csak ki, valóban jól válasz­gedi lakos. Mivel többen is tottak-e, vagy nem illik a éltek hasonló panasszal a lakáshoz a megvásárolt bú­szegedi bútorárusítással kap- tor. De azért mégis elég csolatban, elindultunk hely- sok az ilyen „bátor ember", színi szemlére a „bútor kö- mert a bútorüzlet havonta rül". mintegy másfél millió forin­tos forgalmat bonyolít le. Nincs választék Sajnos, nem lehet forintok­ba átszámítani azt a sok fá­A szép környezetben le- radságot, bosszúságot, ami vő modern bútorüzlet belse- bútorvásárlás közben éri jében sivár kép fógadja a elsősorban a vevőket, de vásárolni szándékozót. Egy sokszor a bolt vezetőjét, el­modern lakószoba, két kár- árusítóit is. pitozott garnitúra — aztán „mintha elvágták volna", szőnyegen és takarón kí­vül más nem található. Ezt a mennyiséget a legjobb szándékkal sem lehet vá­lasztéknak nevezni. A je­lenlevő vásárlók elkesere­detten foggatják az elárusí­tót, milyen bútor van még? Sokan azt a választ kapják, mint levélírónk: nincs. A szerencsésebbek megtudhat­ják a bűvös helyet, a város valamelyik távoli pontján levő raktár címét. Elindul­hatnak a szélrózsa minden irányába, ki az Oskola ut­cába, ki a gázgyár mellé, a Rákóczi utcába, vagy még messzebbre. Néhányan több raktárt is megjárnak, kere­sik a kedvükre való bútort. És bútor van! A Csong­rád Megyei Kiskereskedelmi Vállalat Szegeden levő 8—10 ideiglenes bútorraktára tele van áruval. De a vásárlókat mégis csalódás éri. A rak­tárakban ugyanis ömlesztve van a bútoí". Nehéz egy-egy garnitúra darabjait megta­lálni, s talán még nehezebb összképet kapni, hogy is mutathat felállítva, össze­rakva egy-egy lakószoba, vagy kárpitozott garnitúra. Az emberek többsége, ha nem is egy életre, de leg­alábbis hosszú évekre szerzi be bútorait. Ez érthető is, hiszen 10—20 ezer forintos árut nem könnyen vásárol az ember. Ezért az össze­gért már szeretnék látni is, hogy mit vesznek. Ez az igényük teljesen indokolt, jogos! Megoldás: új lakberendezési áruház Országosan komoly gon­dot okoz a bútorárusítás és raktározás. Szeged még eh­hez viszonyítva is rossz helyzetben van. Tudják ezt jól a város kereskedelmé­nek vezetői is. Gondoskod­tak is megoldásról, de saj­nos, ennek megvalósítására még sokat kell várni. A tervek szerint ugyanis mi­után a Tisza Állami Áruház beköltözhet új épületébe, akkor a helyén modern lakberendezési áruházat lé­tesítenek. Itt már valóban tudnak majd bemutató­termeket nyerni. Ez azon­ban legfeljebb a jövő év második felében lesz való­ság. Sőt a raktárak prob­lémája még így sem oldódik meg. Ezért jó lenne, ha a kereskedelem vezetői addig is tennének valamit. Példá­ul a Kálvin téri bútorüz­letben nyilvántartanák, hogy a különböző raktárak­ban milyen bútorok talál­hatók. Már így is kevesebb bosszúság érné a vásárló­kat, Nem ártana, ha ma­guk a kereskedelem dolgo­zói is több előzékenységgel, rugalmassággal igyekezné­nek segíteni a nehéz hely­zetben. Igy a vásárlók is türelmesebbek lennének, s könnyebben várnák ki a problémák teljes megoldá­sát. Horuczi Mária A legkisebb kommunista kollektívákról Talán nincs egyetlen párt­bizottság és pártvezetőség, ahol ne látnák világosan a pártcsoportok helyét, szere­pét és jelentőségét, ahol ne ismernék az ezekben rejlő szervezeti mozgékonyságot, a kommunisták mozgósításá­nak és formálásának e fon­tos kereteit. A pártcsoportok — bár ezek a legkisebb kom­munista kollektívák — hal­latlanul fontos szerepet töl­tenek be a párt politikájá­nak népszerűsítésében, célki­tűzéseinek megvalósításában, a dolgozók nevelésében. Mint testben a sejtek, úgy a párt­ban is a pártcsoportok szün­telen fejlődése, mozgása az egészséges élettevékenység feltétele. Meggyfizés éltf szóval Az utóbbi években a párt­szervek fokozottabb figyel­met szetelnek a pártcsopor­tok munkájának, tevékenysé­gük fellendítésének. Mind­ezek ellenére nem mondható, hogy a pártcsoportok tevé­kenysége minden vonatko­zásban rendben van és hogy az eredményekkel megelé­gedhetnénk. Sőt, a pártmun­kának talán a legfontosabb területén, a politikai agitá­cióban a pártcsoportok nem töltik be azt a szerepüket, amelyre -hivatottak. Ez a pártcsoportok munkájában Hatszáz diakép - történelemből Diafilm-készítő labor a Tömörkény gimnáziumban A szegedi középiskolák nyan képes a diákok értei­Helyesírás a tévében pedagógusainak szórványos próbálkozásai után a városi művelődésügyi osztály mun­katársai az 1964—65-ös tan­év végén programot dolgoz­tak ki a korszerű technikai eszközöknek az eddiginél sokkal hatékonyabb beve­zetésére — a tanítási órák tartalmi munkájának foko­zása érdekében. elmélyí­egy zsinórvégen elhelyezett gomb nyomására képes vál­tani a képet, s melynek tárolójában — az órát meg­előzően — 30—36 diakép helyezhető el. E távvezérlésű gépek lehetővé teszik, hogy Pontosabban: helytelen írás. Meglepő ugyanis, hogy — különö­sen a híradók­ban — ' mennyi bosszantó és pri­mitív helyesírási hiba fordul elő. Az iskolában nagy erőfeszítés­sel neveljük a ta­nulókat a helyes­írásra, s ezen­közben a tévé milliókra hat rossz írásmódjá­val kedvezőtlenül. A híradókban Hyeneket látunk: Varsó, Tokio, Kairó — rövid o­val; Népi ellen­őrökkel Szegeden, üsz mezőgazda­ság — rövid ö­vel. A helyesírás szerint az utca­ievekben nincs kö­tőjel, a sorszám­nevek után vi­szont pont kell; ezzel szemben a tévé így közöl egy címet: Ta­nács-körút 8 sz. Egy közlekedési műsorban meg így: kőrút. Nem elég, hogy a rá­dióban — még ri­porterektől ts — oly gyakran hall­juk e hosszú ő hanggal elcsúfí­tott szót, még írásban is ter­jeszti az ifjabb testvér, a tévé. Egy divatbemu­tató műsorának címe: önnek me­lyik tetszik... Hogy miért van a végén három pont, mikor a kérdés jele a kér­dőjel, a három pont viszont a sokat sejtető el­hallgatásé? Ki tudja? Vagy ta­lán: ki tudja PPP. As értelmes tanulás Jokosása Már a korszerű szemlél­mes tanulásának tését fokozni. Annak, hogy általánossá váljék a diavetítés a város középiskoláiban, két felté­tele volt. Mindenekelőtt le- , , hetővé kellett tenni, hogy ? pedagógusnak vetítés kbz­a diaképekhez Szeged 14 ben nem keU . kizökkennie középiskoláját szisztemati- a magyarazat folyamatossa­kusan juttassák hozzá; en- 0ÓboI, s időveszteseg nelkul nek érdekében központi dia- végezheti el a szemleltetes film-laboratóriumot kellett feladatat. Szeged kozepisko­létesíteni. A laborhoz szűk- Iáiban jelenleg kétfajta kor­séges felszerelés egy részét szerű vetítőkészüléket hasz­a Radnóti Miklós gimná- nálnak az NDK-gyártmá­ziumban állítottak elő. He- , BJ tető eszközöknek a tanórá- gedüs Béla szakfelügyelő nyu Aspecktomat vetitqt, kon való szórványos alkal- Irányításával, így a diafilm melynek üzembehelyezése is mazása is eloszlatott jóné- laboratórium a közelmúlt- távvezérléssel valósítható hány előítéletet a konzerva- ban megkezdhette működé- (ü készüléket hasz. tiv módszerek mellett kar- set a Tömörkény gimnázium ' , . . doskodó pedagógusok köré- falai között. A laborató- nal Például a Közgazdasági ben,' s túlzás nélkül állítha- riumnak dr. Kunfalvi And- Technikum), valamint a tó, hogy Szeged középisko- rás középiskolai felügyelő Iáiban általánossá vált az a lelkes irányítója. Főként igény a diavetítés beveze- az ő szorgalmának, ügysze­tésére. A kételkedők előtt retetének köszönhető, hogy is foghatóan világossá vált, a közeli .napokban a szegedi hogy a pedagógus magya- középiskolák az I. félév tör- gépeket —magnetofonnal le­rázó szavaihoz kapcsolódó, ténelemóráinak anyagához het szinkroni~álni színes, vagy fekete-fehér 600—600 diaképet kapnak képek vetítése, a szemlélte- kézhez. Ezt az első, jelen­tés kiszélesítése és követke- tős lépést természetesen kö­zetes alkalmazása mennyire vetni fogja a többi: magyar­ból, művészettörténetből stb. hasonlóan gazdag összeállí­tásokat terveznek. csehszlovák gyártmányú Au­diort, melyet az építőipari technikumban üzemeltetnek — egyebek között. A vetítő­it le­a még tökéletesebb üzemeltetés el­érésére. élményszerűvé formálja a tananyagot, s mily hatéko­Közérdckű kérdés: A villanyboyler és az olcsó áram Az eddigi gyakorlat sze- módszert. Éjszaka kisebb az korlátozott számban tudnak rint Szegeden nyáron 15 ki- áramfogyasztás, felesleges új fogyasztásmérőket bizto­lowattóráig, tavasszal és energiát termelnek a turbi- sítani, mivel villamos felhú­ősszel 20, télen pedig 25 ki- nák. Ezt az energiát haszno- zású kapcsolóórában nincs lowattóráig 1 forint 50 fii- sítják a villanyboylerek mű- elegendő raktáron. Ezt a lérbe került a háztartások- ködtetésére. Jóval olcsób- szerkezetet is megrendelték, ban az áram. Az ezen felüli ban adják — 30 fillérért ki- hogy fokozatosan, vala­fogyasztásért kilowattórán- lowattóránként — mint a mennyi igényt ki tudjanak ként 60 fillért kellett fizetni, nappali energiát. A villany- elégíteni. Most a nehézipari minisz- boylerfűtését este 10 ma- Nagy gondot jelentett ed_ reggel 6-ig ? 100 meres boy- di? a fogyatéknak és a reggel ü-ig a íoo literes Doy DAv_nak is ha valaki la_ leiben 00 fokra melegíti fel k-sán iparho2 szükséges vil_ a vlzet- lanymeghajtású gépet mű­A „boyleráram"-hoz kü- ködtet. Üj órát kellett fel­lön fogyasztásmérőt és kap- szereltetni, melynek fogyasz­csolóórát szerelnek fel a Dél- tását más díjazás szerint magyarországi Áramszolgál- számolták el. Égy új rende­tató Vállalat szakemberei, let ezt a „két órás" megol­Az óra és a fogyasztásmérő dást is megszünteti: a két díjtalan, az igénylőknek csak kilowatton aluli iparhoz a felszerelés feltételeit kell szükséges gépeket is működ­biztosítaniuk. tethetik a lakás áramköré­A DAV . elkezdte az igé- ^^20,^11^5 S M sorrendjében tolfzereh wattóráig kerül 1 forint 50 kezes sorienajeoen leiszeren fillérbe az árarrii hanem ma­a boylerek fogyasztasmeroit. gasabb fogyasztásnál is az Jelen pillanatban még csak alaptarifát kell fizetni. ter rendeletére újabb köny­nyítést vezetnek be az áram­fogyasztóknak. A villany­boyler ugyanis ilyen tarifa mellett költséges mulatság volt. A népgazdaság és a fo­gyasztók érdekeit összehan­golva kidolgoztak egy új fac&cntaiékrc megrendelést még felve­szünk. Szessedi Földmüves­szüvelkezet, Szent István tér 3. sz. alatt. S. 103 646 „Forgatókönyvek" A diakép-összeállítások a szaktárgyi munkaközösségek tanácsai alapján készülnek. A művelődésügyi osztály még tavaly felkérte a mun­kaközösségek tagjait, hogy tizenöt tanítási órát számol­va, megfelelő forrásművek kijelölésével, készítsenek „forgatókönyv" terveket a diavetítés alkalmazására. Ennek figyelembevételével készült el az első, rendszere­zett összeállítás is — egye­lőre fekete-fehér képekkel. Most már a színeskép-össze­állítások minél gazdaságo­sabb elkészítésére folytat­nak kísérleteket. Jelenleg egy negatívról tizennégy fe­kete-fehér . diafilmet másfél óra alatt képesek elkészí­teni. Korszerű automata készülékek A diavetítés általánossá válásának másik fő-feltéte­« le: az iskolák ellátása kor­szerű, automata diavetítő készülékekkkel. Jelenleg hat szegedi középiskola rendel­kezik ilyen vetítővel, mely Szeged középiskoláinak diaképekkel való rendszeres ellátása a pedagógusok kö­rében osztatlan örömöt oko­zott: munkájuk megkönnyí­tésének és hatékonysága emelésének immár elenged­hetetlen feltételeként tart­ják számon. D. E. erősen háttérbe szorul, pedig a politikai agitáció a párt­munkának az a területe, amelynek alapvető a jelen­tősége a párt kapcsolatainak fejlesztésében. A kommunis­ták, agitációs munkájára — különösen bonyolult politikai események idején — elen­gedhetetlenül szükség van. A sajtó, a folyóiratok, az irásos kiadványok tájékoztatják ugyan a lakosságot, dolgozó­kat és magyarázatot adnak az eseményekre, de az élőszóval történő meggyőzést mégsem helyettesíthetik. A párt esz­méinek, politikájának propa­gálásában elengedhetetlen feltétel, hogy azt a személyes meggyőződés heve fűtse át. Tartalmi teljességei! Ez a tevékenység más szempontból is nagyon fon­tos. A sajtó és a folyóiratok nem adhatnak választ min­den kérdésre, főleg a min­dennapos helyi problémákra. Pedig ilyen nagyszámban akad. Ha nincs, aki ezeket megvilágítsa. akkor ezek megválaszolatlanok marad­nak, sok helytelen nézet é» vélemény kútforrásává váll­hatnak. Ez az a terület tehát ahol alapvető változást kel­lene elérni. Ha a pártcsopor­tok e téren előrelépnek, munkájuk tartalmilag teljes lesz a párt politikai befo­lyása, tömegkapcsolata to­vább erősödik. Ennek azonban elengedhe­tetlen feltétele, hogy a párt­csoportokkal, illetve azok vezetőivel rendszeresen fog­lalkozzanak az alapszervezeti vezetőségek. Bevált módszer lenne a pártmegbízatások nyilvántar­tása is. Arról van szó, hogy minden pártcsoportvezető nyilvántartja, kinek, milyen pártmegbízatást adott. Saj­nos az ellenőrzés hiánya, a párttagok beszámoltatásának elmulasztása következtében a legtöbb pártcsoport eseté­ben ez a helyes kezdemé­nyezés csak Írott malaszt maradt. Ez a módszer csak akkor válik eredményessé, ha a pártcsoportvezető alapo­san megérteti és megmagya­rázza a párttagnak megbíza­tása értelmét, lényegét és a végrehajtás ellenőrzésére időközönként vissza is tér. Rendszeres tájékoztatás Mindezeken túl a legfon­tosabb azonban, hogy a párt­csoportvezetők, rajtuk ke­resztül a csoport tagjai meg­kapják a rendszeres politikai tájékoztatást, a politikai agi­tációhoz szükséges „muní­ciót". Ha ez megvan, akkor Kellően felvértezve tudják hirdetni a párt álláspontját és tudják meggyőzni a dol­gozókat az általános és a mindennapos feladatokról. A pártcsoportok olyanok, mint a hadseregben a rajok és a szakaszok: az első vo­nalban küzdenek. Senki szá­mára nem lehet közömbös, hogy ezek miként dolgoznak és küzdenek, miként teljesí­tik feladatukat. A párt mun­kájának további javítása szempontjából éppen ezért elengedhetetlen, hogy a párt­csoportok tevékenységére, munkájuk segítésére a jövő­ben még nagyobb figyelmet fordítsunk. Hídvégi Ferenc A II. ker. Tanács V egrehajtó Bizottsága ezúton mond köszönetet a II. ker. Tanács egészségügyi állan­dó bizottságának. II. ker. tanácstagoknak, szociálpoli­tikai albizottság tagjainak és aktíváinak, kerületi párt­szervezetek, Nőtanács, Hazafias Népfront, Vöröskereszt vezetőségeinek és tagjainak, az ünnepi előadóknak, vállalatok vezetőinek és k ultúrcsoportjainak, a kerületi iskolák tanárainak, úttörőinek, KISZ-tagoknak, szo­ciális otthonok vezetőinek és dolgozóinak, a közremű­ködő intézmények vezetőinek és dolgozóinak. Kárpáti Mihály, ifj. Lakatos Béla, ifj. Lakatos Géza, Mészáros Rudolf és Vajas Ferenc népi zenekarának, az Orvosta­dományi Egyetem citera- és énekkarának, a magyar­nóta-énekeseknek és mindazon személyeknek, akik 1965. év szeptember lió 12-én kerületünkben megren­dezett »» • • Öregek Napja" megszervezésében és megrendezésében sikeresen köz­reműködtek. K. Szerda. 1965. szentember 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom