Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

Jól dolgoztak a háziiparosok A Szegedi Háziipari Szövetkezet tegnap, pénteken tartotta négyévenként esedékes tisztújító közgyűlését a szövetkezetek Arany János utcai klubjában. A vezetőség beszámolóját Miklós Pál elnök, az ellenőrző bizottságét Kertes Istvánné mondta el. A háziiparosok munkája 1!)61 óta szépen fejlődött. Ma mar összes termelésünk 32 százalékát külföldre szállítják. Különösen a kosarak, kézimunkák, gyermekruhák és kesztyűk exportja jelentős. A belföldre készült cikkeik is közkedveltek, Szegeden és Kisteleken saját üzletükben hozzák forgalomba őket. Részlegeik Szegeden, Algyőn, Dorozsmán és Kiszomboron működnek. Az 544 dolgozó közül hatvanat a szövetkezeti üzemben foglalkoztatnak, a többi bedolgozó. Tagjaik nagy része már túl van ötvenedik életévén, s ezért különösen dicséretes Jól végzett munkájuk. A beszámolókat követő vitában többek között felszólalt Csádon Gyula, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa és Gergely Sándor, a HISZÖV osztályvezetője. A vita több résztvevője sürgette a tagság jobb tájékoztatását, a munkaverseny és a jutalmazás nyilvánosságát. A küldöttközgyűlés végül titkos szavazással újjáválasztotta a vezetőség kilenc, az ellenőrző bizottság öt és a szövetkezeti bizottság hat tagját. Négy dolgozót a HISZÖV küldöttgyűlésére delegáltak. Magyar—NDK kereskedelmi együttműködés Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese és dr. Helmut Richter, az NDK Kereskedelmiés Közellátásügyi Minisztériumának államtitkára pénteken Lipcsében aláírta az 1966. évi magyar—NDK együttműködési és belkereskedelmi árucseremegállapodást. Az együttműködés a kereskedelmi tapasztalatok rendszeres kicserélését, a dokumentációs anyagok kölcsönös megküldését, a vendéglátóipari szakemberek cseréjét, valamint a belkereskedelmi kutató intézetek közvetlen kapcsolatainak fejlesztését segíti elő. Híres szakmák, öres mesterek A GOMBKÖTŐ Az utolsó szegedi gombkötőmester, Ótott Kovács Ferenc már egy éve nyugdíjban van. Nem mint gombkötő, hanem mint üzemi portás vonult nyugalomba. A gombkötőszerszámok jóval régebb óta, negyed százada árván hevernek a padláson, a szekrényben és a fiókok mélyén, s azóta csak ritkán kerültek használatba. A millennium divatja A mesterséget apjától örökölte, akinek a tanítómestere Kálló Antal, Juhász Gyula anyai nagyapja volt. Apja már 12 éves korában félárván maradt — édesapja, a móravárosi „sindöjcsináló" korán elhalt — és ezért Inasnak adták, hadd tanuljon mesterséget, keressen mielőbb kenyeret. Kálló Antal, úgy látszik. nagyon megszerette az idősebb Ötott Kovácsot, mert 1905-ben — amikor kiöregedett a munkából — ráhagyta a műhelyét. A műhely ekkor a Palánkban, a régi Templom téren állott. Apjától úgy hallotta, hogy a mesterség a múlt század végén, a millenium előtti években élte virágzását. A zsinóros, sújtásdíszítésű ruha akkoriban nemzeti viseletnek számított. A régebbi századokban a zsinóros mentét és dolmányt a főurak viselték, de a múlt század elejétől — főleg a reformkorban — a köznemesség és a városi polgári réteg is átvette. A zsinóros öltözet még a népviseletben is tért hódított: a környékbeli módos parasztgazdák hetven-nyolcvan éve zsinóros fekete ünneplő ruhát készíttettek. Persze akkortájt még több gombkötőmester dolgozott a városban. A főlsoón díszmagyarja készítette a városi és me- amivel a régi csizmadiák a gyei előkelőségek „díszma- kemény szárú csizmák szágyar" ruháira, a városi és rát beszegték. A gambköféltő gonddal és szeretettel mutatja sorra mindegyiket: — Ez a porolós vitézkötés, ez a sarkantyús, ez pedig a „bomyúszájú" vitézkötés. Azután az ásóvégű „sringli", az attilára való makkos sringli következik. — Ki győzné fölsorolni azt a sok vitézkötést és zsinórféleséget. ami az egész asztalt beborítja? Ötott Kovács mester elkészítette az öszszes általa ismert gomkötőkészítmény mintapéldányát. Minden mustra egy-egy kis mesterremek, és az egész kollekció együtt páratlan muzeális érték. Külön érdekesség az egyes zsinórzatok elnevezése: a név szerint a készítmény alakjának jellegzetességéből származik. Már csalc a múzeumban — Türelem kellett a munkánkhoz. meg a szép szeretete — mondja. — Én a vitézkötést szerettem legjobban csinálni. Ez volt a legnehezebb. nagy hozzáértést igényelt, de ha elkészült, gyönyörködött benne az emAz elsó világháború előtt Megmutatja a munkájához nagyon megcsokkent a ke- m6B J , , . reslet, úgyhogy Ötott Ko- használt szerszamokat is. ui vács Ferenc apja 1915-ben különböző zsinórkészítő gékénytelen volt megszüntetni ^ használtak: külön géműhelyét Hosszú ideig úgy . , .... „ a látszott, hogy az ipar végleg P«> készult a Sómbolyü 3 kihalt. Az 1930-as években négyszögletes, a lapos, a boazonban újból föltámadt a gárhátú zsinór és a „borízsinóros ruházat divatja, s meg a sújtas. Ezeket a ez fölkeltette a gombkötő- , , . AllA An mesterség iránti keresletet, sorszámokat meg Állo AnIdősebb Ötott Kovács mes- tal vásárolta az 1860-as evek ter ekkor már nem dolgo- táján egy soproni cégtől, zott. hanem fia állott mun- . . , , . , kába. aki gyerekkorában - A oinórkeszites muvelemint mondja — „belenövő- tét a gombkotok „zsinórdött a mestörségbe'-. Mjvel verésnek" mondták. már nem volt a városban, . . . _ ... sem a körnvéken gombkötő- ~ Apam ugy mondta' mester. Ötott Kovács Ferenc „Verjél tíz méter gyongykét szegedi paszományos zsinórt" — emlékezik viszelőtt tett mestervizsgát. A sza _ A gombokat nem gombkötő- és a paszoma- .... j • _,„ nyosmesterség ugyan rokon Ámorral, hanem „sodrással iparág, de külön szakma, borítottuk. Apám „fölhányta Más a munkája, mások a a fára", a gomfa közepére, szerszámai és különböznek a 3 sodrást ^ én folytattam, keszítménveik is: a gombkotők magyar ruhára való zsi- A mesterségben a család nórzatot és sújtásokat, a pa- nőtagjai is dolgoztak. Ök a szománvosok bedig selyem- könnyebb munkát, a horgozsmorokat, diványrojtokat ,, ,' , ... . stb készítettek. lasokat vegeztek. Kézzel Volt bőven munkája, ö horgolták a csdzmaszegőt, főispáni hajdú díszruhájára a gazdag zsi nórzatot. De tok piacra, vásárra sosem messze környékről hozzá jártak, csak megrendelésre jártak a megrendelők a di- dolgoztak. Legjobb megrenvatossá vált „magyar ruhá- , .... „ ra" zsinórokat készíttetni. de a „magyarszabók . _ „TT. . .„ Kn . , ,t voltak, akiknek a mesterseAz utóbbi 40-50 ev alatt ^ szintén kiveszett ugyanis az egész orszagban csak 3—4 városban — Deb- Az utolsó szegedi gombrecenben. Pesten, Sopron- kötőmester szerszámai — ban és itt. Szegeden — dol- köztük a Kálló-műhelyből gozott gombkötőmester. való százéves eszközök — és Közben előkerülnek az készítményei most múzeumasztalfiókból a különböző ba kerültek. A mesterség kizsinórkészítmények mustrái, halt, de a művek megőrzik Vastag keménypapírra van- emlékezetét az utókor szának fölvarrva. A mester mára. Juhász Antal Újítások az újítási rendelettervezetben Tusnádi Emii, az OTU elnöke válaszol Tavaly kezdődött és az idén országos méretűvé szélesedett a vita, amelyet a szakszervezetek és az Országos Találmányi Hivatal az újítási rendelettervezetről kezdeményezett a nagyüzemekben. Az elmúlt években, ahogy a műszaki fejlesztés és a gyorsabb technikai haladás szükségének felismerése egyre jobban a közvélemény elé hozta a technikai szellemi alkotások: az újítások, találmányok és ezzel együtt a „nehéz emberek" problematikáját, úgy nőtt az ipar gyorsabb technikai fejlődését szorgalmazók népes tábora. Kimutatható, hogy negyedmillió azoknak a száma, akik évről évre apróbb-nagyobb, új és a meglevőnél jobb műszaki megoldásokon törik a fejüket Az útkeresést és a lehetséges fejlődést az eddiginél jobban segítő megoldások nagyüzemi vitáin az érdekeltek ezrei szóltak már az új újítási rendelettervezethez. Érthető, ha százezreket érdekel: milyen tapasztalatokat gyűjtött az Országos Találmányi Hivatal, és mennyiben igyekszik a jelenleginél hathatósabb segítséget adni az újítóknak és feltalálóknak. Ezért fordultunk kérdéseinkkel a hivatal elnökéhez, Tusnádi Emil elvtárshoz. • Az új tervezet milyen célok elérését kívánja segíteni? — Mindenekelőtt a műszaki fejlesztésre, a technika, a technológiai eljárások, a gyártmányok minőségének és korszerűségének, a munka termelékenységének elősegítésére szeretnénk — a jelenleginél jobban — az újítók figyelmét ráirányítani. A műszaki értelmiségnek fokozottabb lehetőséget kell rendeletileg is biztosítani, hogy az újítómozgalomban tevékenyebben részt vehessen. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt teljes mértékben érdemes legyen számára, hogy — munkaköri kötelességén túl — szellemi alkotókészségének legjavát adja. — Fokozni szeretnénk az újítók jogvédelmét. Rendeletileg is szükséges a vállalatok érdekeltségét szorgalmazni az újítások bevezetésében, gyorsabb hasznosításában. Ezenfelül — amenynylre csak ez lehetséges — világos jogszabályok alkotásával szeretnénk megszüntetni a díjazások körül ma még meglevő bizonytalanságot. • A jelenleg érvényben levő rendelethez képest milyen újdonság, jelentős eltérés található a tervezetben? — Nemcsak fogalmazásban, de tartalmában és szellemében is új magának az újítás fogalmának meghatározása. A tervezet szerint: az újítás a termékben, vagy annak előállításában hozzon pozitív jellegű változást, illetve új terméket és új technológiát eredményezzen. — Másképpen értelmezi a tervezet a munkaköri kötelesség kérdését is. Azt akarjuk elérni, hogy mindenki azon a szakterületen újíthasson, amelyhez a legjobban ért, és amelyet hivatásszerűen művel. Az legyen a Hozzászólás a Dél-Magyarország cikkéhez Hol született Vedres István? Csongor Győző muzeoló- geden 1937-ben jelent meg; azokat a házakat kerestük, gus a Dél-Magyarország ez Vedres István mérnök élete ahol Vedres népes családját évi július 20-i számában és működése címmel. Műve felnevelte, s városa és haSzeged nagy szülöttének, 114. oldalán a Feketesas ut- zája felemelése érdekében Vedres Istvánnak születési cai házáról tesz említést, műveit írta. 1930-ban sem helyéről írt. Cikkében a Sze- ahol télen lakott Vedres, de díszítették a házat emlékgedi Móra Ferenc Múzeum mihelyt tavasszal megindult táblával, mert a helyet ponőrizetében levő és Balla An- az élet, gazdaságát Vedres- tosan nem tudták megána_ tal által 1776—1777-ben ké- hazarol irányítottá. Ez már , , . a " . szített térképen kiolvasható az 1820-as évek végén van. PÍtanl. Erre jelenleg sem kebejegyzéséből arra következ- Egy másik Vedres-háznak is rül sor. Ma sokkal többet tet, hogy a 293. számmal nyomára akadtunk. Farkas tesz a város. Vedres emléjelzett ház és a hozzátartozó az előbb említett művében megörökítésére Szeptelek a Vedres családé volt közli Vedres 1798. december ,nn és ott született Vedres Ist- 14-én kelt beadványát Sze- tember 22"én- születese 200 ván is. Csongor a térkép ged város tanácsához, éves evfordulojara szobrát alapján ezt a helyet a Kis amelyben panaszt tesz Ha- a Pantheonban helyezi el. Tisza utca egyik részének, ker Antal ellen, aki szomaz úgynevezett korabeli Sán- szédságában vágóhidat akar dor Révének folytatásában, létesíteni. Ebben arra is hi- száraz időben a Tápéra ve- vatkozik, hogy azért kéri a kérésének Oltvai Ferenc lényeg, hogy az újítás többet, nagyobb teljesítményt jelentsen, mint ami a javaslattevőtől fizetése, beosztása arányában elvárható. Jelentős újdonság: lehetővé szeretnénk tenni, hogy az e kérdések körül folyó vitákban végül is a bíróság dönthessen. — Egyik leglényegesebb újdonsága a tervezetnek, hogy a vállalatokat — az egész vállalati kollektívát — közvetlenül anyagilag is érdekeltté teszi az újítások bevezetéseben és hasznosításában. — A díjazásoknál új vonásként jelentkezik, hogy magasabb díjazást kaphatnak azok, akik a vállalat műszaki fejlesztési tervében kitűzött feladatokat oldanak meg. • Mely kérdések körül alakult kl eddig a legnagyobb vita? — Gyakran más az újítók, és megint más a vállalatok, a főhatóságok érdeke. A különböző érdekek egyeztetése nem könnyű feladat. A leghevesebb viták természetesen az ellentétes érdekek ütközési pontjain alakultak ki. Egy-egy újítás megítélésénél mi legyen a mérce? Ki döntsön? Lefelé, vagy felfelé kerekítsük a díjakat? A vállalati vagy a népgazdasági eredmény legyen a számított dijak alapja? Mind meganynyi kérdés, amelyben még a viták nem jutottak nyugvópontra. • Várhatják-e a „nehéz emberek", a gyorsabb technikai haladásért dolgozók a jelenlegi tervezettől, ha rendelet lesz belőle, hogy oltalma alatt kevesebb akadályt kell leküzdeniük? — Természetesen nem hiszem, hogy rendeletileg minden bajt meg lehet szüntetni. A jó rendelet a mozgalom fejlődésének csak egyik része. Eredménye nagyban függ a termelés és a gazdasági szervezet egészének alakulásától. A legfontosabb talán mégis a közhangulat segítő ereje. Semmilyen rendelet nem helyettesitheti a határozott és felelősséget is vállalni merő vezetőt, a társadalmi ellenőrzést, az alkotni akaró és az alkotásért adott helyzetben kockázatot ls vállaló szocialista embert, a szocialista gondolkodást. Ezek nélkül a legtökéletesebb jogszabály is keveset ér. Szamos Rudolf zető út mentén, a „Tabányi tanácsot Haker utca" közelében, a folyóval elutasítására, mert a vágópárhuzamosan elterülő ház- hídhoz marhákat fognak sor közepére helyezi. Igyek- hajtani és azok hajtása a szik pontosabban is mégha- keskeny utcákon amilyenek tározni a helyet és arra a ... "tsak nem felső városmegállapításra jut, hogy nak a közepén vannak" a Vedres szülőháza feltehető- gyermekekre veszedelmet jeen a Felső Tisza-partnak a Ientenek. Tehát több ház is Tabán utca sarkától a Mol- volt, ahol Vedres élt és dolnár és Gyártelep utcák ta- gozott. Bizonyos, hogy a lálkozása közötti szakaszára Balla-féle térképben berajesik. Részben levéltárunk zolt 293. sz. ház, amely a adatai birtokában, részben Tisza-parthoz közel lehetett, irodalom alapján Csongor Vedres apjáé volt. feltételezését más. főleg Ved- A 100 éves centenárium res István lakóházára vo- alkalmával Banner János, a natkozólag adatokkal igyek- jónevű régész és egyetemi szünk kiegészíteni. tanár, a Dugonics Társaság A Dugonics Társaság 1930- titkára azt írta a tanácsnak, ban Vedres István halálá- hogy a helyet Szabó László nak százéves évfordulóját a leggondosabb utánjárással készült megünnepelni. Elha- állapította meg. Sajnos, az tározták. hogy egyik felöl- iratokból nem tűnik ki, hogy vasó ülésükön megemlékez- Szabó László, aki a régi nek Vedresről és megkere- Szeged jó ismerője volt. mlsik a városi tanácsot, hogy re alapította állítását. A azt a házat, amelyben Ved- mérnöki hivatal sem tudott res István élt és dolgozott, tovább jutni. Nem volt a emléktáblával jelöljék meg. kezében olyan bizonyíték. Közölték a ház helyét, „a amely kétségtelenül eldönház a Felsővároson, a Nagy- tötte volna, melyik is volt körút és a Tímár utca sar- Vedres István városi földkán volt. de hogy a két sa- mérő háza. Valószínű, hogy rok közül melyik ház, azt Szabó László a felsővárosi eddig nem sikerült megálla- öregek között még élő haoítani". (39939'1930 sz. taná- gyományokra támaszkodott, esi irat.) amikor meghatározta VedVedres életrajzírói, elsó- re3 István házát és azt a sorban Farkas László, aki Tímár utca végére helyezte. Vedres életéről több művet Csongor Győző a születési is Irt és a részletesebb Sze- helyet nyomozta. Mi inkább Űj sorozat a tv-ben A képzőművészet története Szakmai körök nézők részéről régóta megnyilvánuló óhajnak tesz eleget a Magyar Televízió képzőművészeti rovata, amikor szeptem.ier 15-én mpgindítja rendszeres művészettörténeti műsorsorozatát, mely elsősorban alapfokú ismereteket ad. A hagyományoknak megfelelően, nagyjából történeti sorrendben, stíluskorszakonként ismertet meg az adás a művészet történetével. Az egyes előadásokban egy-egy korszak legjelentősebb építészeti, szobrászati, festészeti — esetenként iparművészeti — emlékei kerülnek bemutatásra. Jellegzetes illusztrációk mutatják majd be az egyes korszakok legfontosabb stílussajátságait. A műsor fő részét adásonként egy-egy hozzávetőleg 20—30 perc terjedelmű kisfilm képezi. Itt kerülnek bemutatásra, ifetve elemzésre az egyes művészettörténeti korszakok legfontosabb emlékei, amit kiegészítenek az eligazító térképek és az előadók magyaés laikus rázatai. Az előadókat a egyaránt, szakterületek legjobb hazai kutatói közül válogatták ki. A film levetítése után következik a műsor második, lényegesen kisebb terjedelmű része: a szóban forgó anyagra vonatkozó bibliográfia Ismertetése. Bemutatják a nézőknek azokat a legfontosabb szakmunkákat, amelyek segítségével a legalkalmasabb módon egészíthetik ki a műsorban szerzett ismereteiket A műsor harmadik részében .vizsgakérdéseket" tesznek fel a nézőknek. A kérdésekre írásban kell beküldeni a választ a képzőművészeti rovat címére. Akik az év folyamán a legtöbb helyes megfejtést küldik be, azokat meghívják az évzáró vizsgaelőadásra, melyet vetélkedő formájában rendeznek meg. Itt a versenyzőknek a sorozat előadóiból álló zsűri előtt kell számot adni a művészettörténet terén szerzett jártasságukról. A győztesek értékes jutalomban részesülnek. A sorozat első adásának címe: Az őskor művészete. •Szombat. 1965. szeptember 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 i <