Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

világ bécsi történészeinek találkozója Egy hét zsúfolt programja, annyi megbeszélés és megannyi ismerkedés utána XII, Nemzetközi Történész Kongresszus résztvevője egészében megelégedve gondolhat az augusztus 29 és szeptember 5 között lezajlott nagyszabású nemzetközi találkozóra: a szakemberek gondolatcseréjén, a lezajlott viták tudományos hasznán túlmenően nagyszerűen Járult hozzá a különböző felfogású kutatók kollégiális légkörű együttműködéséhez, egymás álláspontjának megismeréséhez. Talán túlzásnak tűnik, de a legtöbb külföldi ismerősöm nem a lefolyt vitákat, hanem a barátokkal való találkozás és az új barátok szerzésének lehetőségét hangsúlyozta, amikor a kongresszus jelentőségéről volt szó, beszéd közben. egyes fegyvereit. Mindez főleg a gazdaságtörténeti kutatások terén figyelhető meg, ahol különösen egyes francia kutatók részéről a politikai és kulturális történetet lebecsülő álláspont is megfigyelhető. Amikor a marxista felfogásra kíváncsi nyugatiakkal beszélgettem, nemegyszer felmerült bennem az a gondolat, hogy nem bűn-e, amikor egyes fontosabb témáról mi magyar történészek csak magyarul írunk, és így elzárjuk ezeket az érdeklődés egészséges hullámától? Ha annakidején Metternich elkeseredetten azt állapította meg a forradalmi események láttán, hogy „totus mundus stultisat" (az egész világ oktalankodik), mi most joggal szögezhetjük le, hogy „totus mundus marxisat", az egész világ marxizál, sokszor még azok is, akik a marxizmust Lszmebörze a Jolyosón támadják. Ilyen nyílt támadás csak az „evolúció és reValóban nem egy nemzetközi hírű kutatót lehetett látni, amint a vitát otthagyva kiment a folyosókra, ahol valóságos eszmebörze folyt. A bécsi rendezés megfelelt a kívánalmaknak, az egyetem adminisztrációja pontosan működött. A miniszteri és a polgármesteri fogadás kifejezte azt a megtiszteltetést, aminek az osztrák állam és a főváros a rendezési jogot felfogta. Az egyes delegációknak lehetőséget adtak tudományos dokumentációjuk, az egyes kiadóknak pedig legújabb kiadványaik bemutatására. Sajnálatos, hogy a bolgár, jugoszláv, NDK-beli és román tárlók mellett nem lehetett látni a magyar történészek munkásságát illusztráló kiállítási asztalt. Sőt, a kongresszus tiszteletére publikált tanulmánykötetünkből sem tudtunk annyit adni, amennyit az érdeklődés és eredményeink tisztelete által ösztönzött külföldiek, főleg a nyugatiak kértek. Jellemző' erre az érdeklődésre, hogy még mielőtt Bécsbe érkeztem, már Párizsban megrendelést kaptam egy argentin vezető professzortól, hogy állítsak össze egy tanulmánykötetet azokról az űj eljárásmódokról, amelyeket a magyar történettudomány a különböző korszakokra alkalmazott az elmúlt évtizedben a gazdaságtörténet terén. Négy téma A viták és témák né® csoportra oszlottak: „na® témák", „kontinensek története", a különböző történészszervezetek és Kommissziók témái, valamint a módszertani viták. A naponként 9—10 teremben folyó vitákat esténként speciális tárgyú előadások egészítették ki, és volt egy kodlokVum az ellenállás történeti problémáiról, egy másik Hobespierre-ről. Az egyes előadások szövegét a résztvevők előre megkapták, a vita rendszerint kész szöveg alapján indult meg. E kongresszusra az volt a jellemző, hogy vagy a jó előadás gyakorolt ösztönző hatást a vitára (ez volt a kivétel), vagy a vitaanyag elégtelensége és igénytelensége tüzelte fel a résztvevőket (ez volt az esetek többsége). Sokan érintettek általános kérdéseket, és gyakran fordult az érdeklődés bizonyos alapelvek és alapvető kategóriák (osztály, remzet, nemzettéválás stb.) felé. Az ókortól napjainkig, Európától Amerikáig, a gazdaságtörténettől az eszmék történetéig rendkívül széles skálán csaptak össze a különböző nézetek. A viták világosan mutatták a leszűrt és megfelelően árnyaló marxista felfogás vonzó erejét. Miért csak magyarul? Rendkívül megerősödött annak a haladó nyugati történetírói tábornak a helyzete és befolyása, amely a marxizmust a fejlődés természetes termékeként felfogva, maga is használja annak fegyvertárát vagy volúció a világtörténelemben" című historiográfiai vitán volt megfi®elhető, és nem zárult sikerrel. A szegedi delegátusok részéről Mérei Gyula professzor világított rá azokra az összefüggésekre, amelyek az imperialista törekvések szolgálatában álló, nemzetekfelettiséget propagáló nyugati irányzatokat meghatározzák. Országok és kategóriák Minden megfi®elő mást vesz észre és hangsúlyoz e® ilyen nagy és bonyolult találkozó problémáiból és vonásaiból. Magam mint egyetemes történész, kénytelen voltam minden vitán azt konstatálni, ho® a felszólalók csak a saját országuk, illetve történeti keretük problémáit értik jól, és amint általánosításra kerül sor, ezeken keresztül vizsgálják más országok és kontinensek fejlődését így volt ez például a parasztságtörténeti vitán, ahol a referátum készítői ugyan Európa parasztságának demográfiai mozgástörvényeit kívánták bemutatni, de ez a kísérlet Franciaországra és néhány hasonló fejlődésű nyugati országra korlátozódott. A latin-amerikai kutatók hívták iel a fi®elmet más vitákon arra, ho® mennyire nem lehet e®es európai kategóriákat minden meggondolás nélkül alkalmazni Latin-Amerika történetében. Általában azt kellett látnom, ho® az Európán kívüli történészek közül, a japánokat leszámítva, messze kiemelkedtek a latin-amerikaiak kérdésfeltevéseik szenvedélyességével és igényességével. Ok na®on jól ismerik az európai megfogalmazásokat, és azt is tudják, hogy hol kell ezeket módosítani. Érdeklődésük Közép- és Kelet-Európa iránt azért nagy, mert a mi fejlődésünk menetét és törvényszerűségeit közelebb érzik magukhoz, mint a fejlett tőkés országokét. Ezt tekintetbe véve, magam ls a magyar történet és történetírás egyes tanulságait érintettem felszólalásomban. Nemzetközi jelleget! A dél-amerikai és a keleteürópai történészek jó összeműködésének egyik jele volt az a megbeszélés, amelyet 7 ország, köztük 4 szocialista ország Latin-Amerikával foglalkozó marxista történészei folytattak le a kubai követség épületében. Határozat született egy tájékoztató központ felállítására és egy konferencia összehívására, amely a legalapvetőbb folyamatok és fogalmak precizi rozását és a tel jes összehangolást célozza. A kezdeményező nem európai volt, hanem a venezuelai küldött. Egy szűkebb megbeszélésen szóba került az a furcsa jelenség, hogy a vezető nemzetközi történész szervezetekben az Európán kívüliek alig kaptak képviseletet. A résztvevők összetétele is az európaiak túlnyomó többségére és hegemóniájára utalt. Latin-Amerikából nem voltak többen 15-nél. Van tehát tennivaló az Európa-centrizmus felszámolása és az igazi nemzetközi jelleg kialakítása terén. Minden delegátus érezhette, hogy az igények nagyon megnőttek az olyan nemzetközi tudományos rendezvények iránt, amelyek a világban beállott változásokat tárgykörüknél fo®a tükrözik. Az a felelősségérzet, amely a vitatkozók egyik legfőbb sajátja volt, utalt arra a fokozódó felismerésre, hogy az objektív törvényeiben megismert történelem nem puszta agyjáték, hanem a többi alaptudományokhoz hasonlóan a jelen és jövő alakításának egyik legfőbb tényezője. DR. WITTMAN TIBOR egyetemi tanár József Attila versei Kubában Szegeden járt első kubai műfordítója: F. Jamís Két napig — tegnap és tegnapelőtt — Szegeden és környékén járt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként hazánkban tartózkodó Fayad Jamís, a Kubai Írószövetség titkára, az UNION című folyóirat főszerkesztője. A neves kubai költő és műfordító — akit Latin-Amerika minden országában a modern kubai irodalom egyik legjelentékenyebb reprezentánsaként tartanak számon — József Attila és Radnóti Miklós müveinek első kubai fordítója. Simor András költő és dr. Péter László irodalomtörténész kalauzolásával felkereste Kiszombort és Makót, József Attila gyermek- és ifjúkori tartózkodási helyeit, megtekintette a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a József Attila Tudományegyetem kiállításait, illetve relikviáit, járt József Attila Brüsszeli körúti volt szállásán, majd baráti beszélgetést folytatott a Tiszatáj szerkesztőségének tagjaival. Hatvan József Attila-vers A Dél-Magyarország munkatársának a következőket mondotta találkozásáról József Attila költészetével: — Elsőízben francia, majd olasz nyelvre fordított József Attila-versekhez jutottam hozzá, Horányi Mátyás, Kubában járt irodalomtörténész, valamint Görög Erzsébet, a havannai magyar követség munkatársa közvetítésével. A költemények szemlélete, hangvétele lenyűgözött, költői kvalitása nagy hatással volt rám, s miután Horányi Mátyás, majd Simor András segitségével nyersfordításokhoz jutottam, előbb József Attila Nem én kiáltok, Szegény ember balladája, Altató, Egy spanyol földmunkás sírverse, Tiszta szívvel, Favágó és Szocialisták című verseit fordítottam le, s adattam ki Kubában egy apró kötetben, majd a na® ma®ar szocialista költő hetven versének fordításával is elkészültem. Utóbbiakat a magyar Corvina Könyvkiadó kiadásában ismerhetik majd Fegyver forgat ás — a napi munka előtt Kora reggeltől a szegedi munkásőrök fegyvereinek ropogásától hangos a makói lőtér. A ®akorlatvezető Babinszki László századparancsnok szinte szünet nélkül vezényel. — Né®-három, öt-kettő, né®-né®, három-kettő, öthárom és három-négy. — Ezzel a találattal elégedettek lehetünk — mondogatják a ruha®ári raj tagjaf A né®-hármas találat Triesz Jakab nyugdíjasé, a munkásőrség alapító tagjáé. Elsőnek Fükő József parancsnokhelyettes gratulál neki. A rajt helyét újabb lövészek veszik át, akik pár kilométerrel arrább már túlestek a kézigránát-dobáson. A tűző nap ellenére senkin sem látszik fáradtság. Dél körül jár az idő. A zárt ruházatban, a né®-ötkilós csizmában pedig könnyen elpilled az ember, különösen az, aki hajnali fél 4 vai® 4 órakor kelt, mert messze lakik a várostól. Délután 2-kor pedig munkába áll este 10-ig. Az áldozatos, kemény helytállás, az önként vállalt fe®elem azonban edzetté teszi őket. — Vannak nekünk lányaink is — mutat egy éppen pihenő csoportra Arany János, a Csongrád megyei munkásőrség kiképzési helyettes vezetője. A konzerv®árból Kovács Ilona és Rehák Mária, a cipőipari ktsz-től pedig Törteti Jenőné mutatkozik be katonásan. Pihenésük persze csak látszólagos, mert az enyhet adó lombos fák alatt elméleti foglalkozáson vesznek részt. Az utolsó raj lövésével hirtelen elcsendesül a táj, s az előálló gépkocsikon helyet foglalnak a munkásőrök. Délután kl-kl me® az üzemébe, ahol a. munkatársak kezet szorítanak azokkal, akik kora hajnalban nehéz fe®verforgatáson vettek részt. L. F. Munkában a híradósok mmjmmm,mÉmm A lőtéren meg a kubai olvasók a következő év elején. Radnótit is... Fayad Jamís — Simor András nyersfordításai révén — Radnóti Miklós több versét ls megismerhette s ezek átültetése legközelebbi tervei közé tartozik. E®ébként öt saját verseskötet szerzője, s páratlan sikert aratott 1954ben megjelent Szemöldök és por című kötetével. Sokoldalú, különlegesen na® munkabírású művészember: két, már említett s jelentős funkciója mellett — mint festőművész — a havannai Nemzeti Festőiskolának is tanára. Az UNION című, negyedévenként 250 na®méretű oldalon megjelenő folyóirat egyik legközelebbi számát — mintegy 150 oldalnyi terjedelemben — a mai magyar költészet és prózaírás kiemelkedő alkotásaival szándékozik megtölteni. A kubai költőkről A Tiszatáj szerkesztősége tagjaival folytatott baráti eszmecserén sok szó esett a mai kubai költészet arculatának jellegzetességeiről, a sematizmus problémájáról, a mai kubai költőnemzedék „derékhad"-ának szemléleti és alkotómódszerbeli sajátosságairól, s a „hallgató'' kubai írók kérdéséről. — A kubai írók 98 százaléka a forradalmat követően hazájában maradt — jelentette ki Fayad Jamís. — Valamennyien na® kedvvel alkotnak, s „hallgató" író mindössze kettő akad a jelentékenyebbek közül; utóbb azok is jelentkeztek kézirataikkal szerkesztőségünkben. — Milyen élményekkel távozik Szegedről? — Summázóan csak annyit je®eznék meg: József Attiláról Szegeden többet tudtam meg két nap alatt, mint Budapesten 10 nap alatt. .. A szegedi folyóirat szerkesztőivel a kapcsolatot a jövőben szeretném elmélyíteni. Az európai szocialista országok irodalma iránti vonzalmam ezzel a látogatással tovább erősödött. Dér Endre Válaszol az illetékes (Liebmann B. felv.) Fegyvertisztítás Ha többen kérik, megvalósul Lapunk augusztus 24. számának Olvasóink írják rovatában Kapunyitás az iskolában címmel levelet közöltünk Pusztai Gyöngyné aláírással. Erre érkezett válasz a Mérei utcai Iskolatanácstól : „Az általános iskolákban reggel 8 órakor kezdődik a tanítás. A kapukat fél órával előbb nyitjuk, mivel a nevelőtestület részéről a felü®eletet ettől az időponttól tudjuk biztosítani. A nevelőknek is megszabott munkaidejük van. a korábbi kapunyitás szükségessé tenné e® va® esetleg több nevelő túlóráztatását. Ez természetesen külön béralapot igényelne. ami nem áll rendelkezésünkre. A múlt tanévben mindöszsae e® szülő kérte a korábbi kapunyitást. Ha a most kezdődött tanévben több ilyen indokolt kérés lenne, akkor a Rendtartás lehetőséget ad arra. ho® a napközis tanulók számára az ügyeletet megszervezzük. Felü®elet nélkül nem tartózkodhat ®ermek az iskolában." 0 kozmosz vírusai Karanténbe kell-e helyezni a Holdról visszatérő űrhajósokat? Joshua Lederberg Nobel-díjas professzor ezt az elővi®ázatossági rendszabályt javasolja. Az eddigi kutatások alapján feltehetőnek tartják u®anis, bo® az élet a Holdon mikroorganizmusok formájában található. A megfertőzött űrhajósok esetleg borzalmas járványokat terjeszthetnek el a Földön, amelyek ellen nem áll módunkban harcolni. Nemcsak az utasokat, de a járműveket is szigorú zárlat alá kellene venni. Csütörtök. 1965. szeptember 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 5