Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

ideológiai munkánk helyzete és feladatai Szegeden Vita az MSZMP Szeged városi bizottságának ülésén BERZSENYI LAJOS, a Szegedt Ruhagyár pártszervezetinek titkára hozzászólása elején hangsúlyozta az időszerű politikai, ideológiai kérdések megtárgyalásának szükségességét. Ezután a következőket mondotta: — Manapság nagyon fontos, hogy a kommunisták szakmailag jól képzett emberek legyenek és hatékoryan segíteni tudják a termelési tervek teljesítését. Nagy hiba azonban, ha ugyanakkor elhanyagolják u marxizmus—leninizmus tanulmányozását, hiszen ideológiai tisztánlátás nélkül a gazdasági tevékenység közben ls könnyen melléfoghatnak. Ezután megemlítette, hogy a ruhagyárban ls napról napra jelentkeznek még a kispolgári nézetek, s a párttagok egy része bizony nem mindig tud ezekre helyes választ adni. Javasolta, hogy bár a gazdasági vezetők többségének van kellő marxista—leninista képzettsége, tovább Kéli javítani az arányt BALOGH ISTVÁN, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője szólalt fel ezután, ö is hang-k súlyozta, mennyire előtérbe került a vállalatvezetés színvonalának növelése. Az igazgatók többsége 8—10 év óta \égzi munkáját és 88 százalékban párttagok. Ez persze nem azt jelenti, hogy valamennyien kiváló marxisták, hiszen csak 53—54 százalékuk rendelkezik megfelelő politikai felkészültséggel. — Igen fontos — folytatta —, hogy az igazgató politikai vezető is legyen az üzemben, jó kapcsolata legyen a beosztottakkal, mert ez tekintélyének is egyik alapja. Egy szegedi vállalatvezető azzal akarta növelni tekintélyét, hogy minden Intézkedési jogot magának tartott fenn. Ez persze hamarosan gyanakvást szült, rossz politikai légkör kezdett kialakulni, felütötte fejét a karrierizmus. Egy másik üzemben, ahol szintén egészségtelen volt a vezetőség és a dolgozók kapcsolata, gyakran akadozott a tervteljesítés. Amikor azonban a városi pártbizottság részéről utánanéztek a problémának, kiderült, hogy a munkások készek a tervek teljesítésére, csak érthetően mondják meg nekik, mit kell csinálnlok. Ezután arról beszélt, hogy a munkások lelkesedése ma is igen eleven, ezt a szocialista címért küzdő és a címet már elnyert brigádok számának növekedése is mutatja. Szóvá tette, hogy Itt is, ott is panaszkodnak az iskolákból kikerülő technikusokra és mérnökökre, kifogásolván, hogy nem rendelkeznek megfelelő politikai képzettséggel. Ez kétségkívül igaz, hiszen az iskolában többnyire csak a definíciókat tanulták meg a fiatalok, az elmélet gyakorlati alkalmazására csak most nyílik alkalmuk. De éppen ezért kell őket türelmesebben és jobban támogatni. KISPÁL JENŐ, a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat igazgatója azt fejtegette, hogy az üzemekben bizonyos mértékig új helyzet adódott a politikai munkában. Egész sereg ember Jött be a falvakból a városba, s vállaltak gyári munkát. Csak természetes, hogy különösen velük türelmesen és kihagyás nélkül kell foglalkozni. Sajnos, a párt- és tömegszervezeti aktivisták nem mindig reagálnak a téves nézetekre, sőt, olykor kikerülik azokat. — A politikai munka természetesen nemcsak az üzemekben fontos — mondotta. — A házíaszonyokra, idős nyugdijasokra, fiatalokra, agitációs szempontból kevesebbet gondoltunk az utóbbi időben. Ügy vélem, hogy a kerületben több pártnapot kellene szervezni, ezekre jó előadókat küldeni. KATONA ANDRÁS, a munkásmozgalom veteránja a KISZ-fiatalságról nyilatkozott elismerően. Nem értett egyet azokkal, akik a mai fiatalokat — egy-két kirívó eset miatt — tiszteletleneknek és komolytalanoknak bélyegezik. Az igazság az, hogy a fiatalság zömében nagyon becsületes, törekvő, tanulni vágyó és Jól megállja a helyét. PIROS LÁSZLÓ, a Csongrád Megyei Húsipari Vállalat főmérnöke kért szót ezután. Hangoztatta: nagy szükség van a munkások szocialista tudatának növelésére, azonban nem használnak ki ennek érdekében minden lehetőséget. Olykor még n kommunisták is különválasztják a politikai és a gazdasági feladatokat, a termelésre fordítanak több időt, a politizálást pedig a pártbizalmiakra igyekeznek hárítani. A munkások viszont szeretnének tájékozódni, politikai érdeklődésük egyre növekszik. Ki kell elégítenünk ezt az Igényt Végül az üzemi demokráciáról szólott Helyes, ha növeljük a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét, ennek azonban nem ellentéte a kollektivitás. Csak hasznos lehet, ha a vezetők döntés előtt tanácskoznak a dolgozókkal, munkatársaikkal s meghallgatják észrevételeiket. A kollektív bölcsesség birtokában hozott határozatokat mindig jobban elfogadják az üzemben, s határozottabban dolgoznak végrehajtásáért. DR. NAGY JÓZSEF, a József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa az iskolarendszer problémáit vetette fel és tett észrevételeket. DR. LOKOS ZOLTÁN, a Dél-Magyarország főszerkesztője arról beszélt, hogy az Irányelvek fő erőssége: cselekvő gondolkodásra ösztönöz. Mindennapjaink társadalmi jelenségeivel és problémáival kapcsolatban. Igen termékenyítő iránymutatás, amely a dolgozó emberek legszélesebb rétegeinek tudatos hozzájárulását Igényli. Az Irányelvekkel összefüggésben beszélt agitációnk színesebbé, hatékonyabbá tételéről, különösen a pártnapok értelmi és érzelmi tartalmának a megjavításáról. Felvetette a tájékoztatás további javításának lehetőségeit és problémáit is, hangoztatva, hogy a tájékoztatás — ezen belül az újságok munkája — elsőrendű politikai kérdés. Nincsenek titkaink a dolgozó emberek előtt, sőt ellenkezőleg, az a kötelességünk, hogy mindennapi életünkről megfelelő információkat és magyarázatokat adjunk. SIKLÓS JÁNOS, az MSZMP Csongrád megyei' bizottságának titkára felszólalása bevezetőjében azt húzta alá, hogy a Központi Bizottság Ideológiai irányelvei komoly feladat elé állították a pártbizottságokat és a pártszervezeteket A rendelkezésre álló erőket Jól kell mozgósítani, elosztani, felhasználni. Ma bizonyos értelemben nehezebb politizálni, mint régebben. Néhol a pártszervezet visszahúzódik a problémák elől, mert nem tud könnyen, egyszerűen válaszolni a felvetődött kérdésekre. Zavarólag hat a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is. Életünk bonyolult és mindig bonyolultabbá válik, sajnos, elvtársaink gyakran mégis egysíkúan, fehéren-feketén szeretnék megítélni a problémákat, ami nem vezethet eredményre. Ezután arról beszélt, hogy az Irányelvek gyakorlati érvényesítésekor milyen feladatok várnak a pártszerv® zetekre. A szeptember második felében tartandó taggyűléseken tárgyalni fogják az anyagot. A taggyűlések próbatételek is lesznek, ezért alaposan elő kell azokat készíteni. A Központi Bizottság ideológiai irányelveivel természetesen nemcsak most kell foglalkozni, hanem a jövóben állandóan. Több évre szóló feladat ez, az egész pártmunka egyik sarkalatos pontja. Végezetül a párttagság és a pártonkívüliek tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozta. Az a fontos, hogy a párt Központi Bizottságának politikája minél gyorsabban eljusson mindenhová. Ha a pártnapokon olyat hallanak az emberek, amit még az újságban sem olvashatnak, akkor szívesen látogatják rendszeresen. GYURIS VINCE, a Szegedi Tervező Vállalat pártszervezetének vezetőségi tagja a pártoktatás problémáival foglalkozott, hangsúlyozva, hogy azt a korszerű követelményeknek megfelelően kell megszervezni. DR. FÖLDI GÁBOR, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára az ifjúsági szövetség feladatairól szólott. Hangsúlyozta, hogy az oktatásban, a különféle rendezvényeken jobban figyelembe kell venni az ifjúság sajátos igényeit, a politikai előadásokon az érzelmi szempontok sem hagyhatók figyelmen kívül. Helyes, hogy már az iskolákban is mind gyakrabban foglalkoznak időszerű politikai kérdésekkel, de ezek az előadások még olykor színtelenek, nem eléggé keltik fel a fiatalok érdeklődését. RESETERICS SÁNDORNÉ, a szegedi textilmüvek pártbizottságának titkára az úgynevezett középkáderek politikai képzettségének j® lentőségét hangsúlyozta. Dr. BICZÓ GYÖRGY, a megyei jogú városi tanács vb elnöke arról beszélt, hogy sokrétű feladatokat kell megoldanunk, olyan® kat, amelyek nem tűrik el a sablont Szegeden bizony® feladatok még komplikálódnak Is a vár® saját® helyzetéből eredően. Évente mintegy 4000—4500-zal nő a lakosság, jelentős részük a falvakból költözik be. Ezeket az embereket fokozottabban kell nevelni, az agitáció során nagyobb gondot kell rájuk fordítani. Saját® helyzet az is, hogy nálunk kevesebb a munkaerő, mint másutt, nagyobb a választék a munkalehetőségekben, s emiatt a munkaerő-vándorlás nemhogy csökkent volna, hanem nagyobb lett. Hatványozottabban szükség van tehát • arra: az üzemekben foglalkozzanak a munkásokkal, hogy minél jobban megszeressék munkah® lyüket, s huzamosabb Ideig egy helyben dolgozzanak. Szeged sajátossága az is, hogy határmenti vár®, egyre nö az idegenforgalom. Arról is szólott, hogy hamarosan elkészül a Széchenyi téren a központi házasságkötő terein, azonban addig is -segítsenek az üz® tatta, hogy font® feladat a mek, járuljanak hozzá, hogy demokratizmus kiszélesítése, a családi ünnepségeket szé- a lakosság bevonása a közpen feldíszített kulturális ügyek intézésébe. Ezen a téhelyiségeikben bonyolíthas- ren is vannak még tennivasák le. Végezetül hangoz- lók. Dr. BOGÁTS LÁSZLÖ, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára az egyetemen végzett pártmunka speciális feladataival foglalkozott Szirmai István elvtárs felszólalása — Ez a tanácskozás is tükrözi azt, ami országosan tapasztalható, hogy az Irányelveket szívesen olvassák, tanulmányozzák az emberek — kezdte felszólalását Szirmai István elvtárs. — Ha jól hasznosítjuk, hosszú időn át segítőnk lesz időszerű kérdéseinkben. Az irányelveknek az is célja, hogy mindenkit gondolkodásra ösztönözzön, s a felmerülő ideológiai, politikai problémák megoldásáért az egész párttagság érezzen felelősséget. Megállapította: az Irányelvek megjelenése óta aktívabban politizál a párttagság. Időszerű nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta a szocialista tábor erejének növekedését, és azt, hogy a szocialista eszme mind nagyobb tért hódít a világon. A szocializmus, a béke, a nemzetközi haladás erői azért harcolnak, hogy lokalizálják, visszaszorítsák az amerikai agressziót Vietnamban. Az emberiség érd® ke azt követeli, hogy a béke fennmaradjon. Hangsúlyozta, hogy a vietnami agresszió óta az Egyesült Államok semmiféle katonai eredményt nem tud felmutatni. Ellenkezőleg: az amerikai presztízs és tekintély csökkenését eredményezte ez az imperialista kaland. Beszélt Szirmai István elvtárs az örvendetesen fejlődő idegenforgalomról és az ezzel kapcsolatos politikai kérdésekről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen igen differenciált, sokoldalú feladataink vannak. Ez érthető is, hiszen csak az utóbbi években indult meg az idegenforgalom, és természetes, hogy minden területen még nem tudtunk megfelelően felkészülni. Bátran kell politizálni, érvelni e területen is. Az idegenforgalom nagy iskola lehet azoknak a honfitársainknak, akik abban részt vesznek. Sokat mond szocialista valóságunkról az ideutazó külföldieknek. Szólt a továbbiakban az igények fokozott növekedéséről. Hangsúlyozta: a társadalmi türelmetlenség nagy energiát jelent, és támogatni kell minden igényt, amely nincs ellentétben a társadalom érdekeivel. Minden egyéni igény jog® lehet, ha nem jelent terhet a társadalomnak. Ennek kapcsán a gazdasági élet néhány kérdéséről szólva aláhúzta a gazdasági vezetők kettős, egymással összefüggő feladatát. Kiemelte, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata és a márciusban elfogadott Irányelvek egy tőről fakadó dokumentumok, egymást kiegészítik. Ezért a jó gazdasági vezetés követelménye a napirenden levő gazdasági feladatok megoldásával együtt az üzem, a vállalat dolgozóinak szocialista nevelése, tudatformálása is. Az ifjúság marxista—leninista nevelésének fontosságáról ls beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elméleti tanulás mellett szükséges a gyakorlat, a közéletbe való bekapcsolódás is, mert csak így nevelhetők a fiatalok marxistává. Végül a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseiről beszélt, és kiemelte, hogy ennek egyik leglényegesebb eleme a tömegek társadalmi aktivitásának kibontakozása. Szirmai István elvtárs felszólalását követően, a vita végeztével Síp® Géza elvtárs foglalta össze az elhangzottakat, majd a pártbizottság az előterjesztett dokumentumot elfogadta, az abban megjelölt feladatokat határozattá emelte. Szervezeti kérdések A pártbizottsági ülés második napirendjén szervezeti kérdések szerepeltek. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Deák Béla elvtársat, a pártbizottság propaganda- és művelődési ®ztélyának vezetőjét a párt-végrehajtóbizottság tagjának választotta meg. A párt- és tömegszervezetele osztályának vezetésével Ozvald Imre elvtársat, a pártbizottság tagját bízta meg. Szögi István elvtársat — mivel huzamosabb Ideig külföldön folytatja tanulmányait — felmentette pártbizottsági tagsága alól. A pártbizottság tagjai sorába választotta meg a pártbizottság póttagjainak sorából Bárkányi Ferencné elvtársnőt, a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat jutafonó gyáregységének vezetőjét, s a pártbizottság tagjai sorába kooptálta Hofgesang Péter elvtársat, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkárát. A (estvérországok éleiéből Szakmunkások a fejlődő országoknak Több mint harminc ázsiai, afrikai és latin-amerikai országban épül szovjet s® gitséggel ipari létesítmény vagy villam®erőmű. Az érintett fiatal országok kormányainak kérésére a Szovjetunió segít szakemberképzésükben is. Húszezer szakmunkás Az utóbbi öt esztendőben szovjet szakemberek mintegy húszezer munkást képeztek ki, s ezek m®t eredményesen dolgoznak India, Indonézia, az EAK, Ghana, a Mali Köztársaság, Kuba és más országok üzemeiben. A Szovjetunió harminchat új oktatási központot állított fel Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában: a központoknak jelenleg több mint hatezer hallgatójuk van. A szakoktatási központok hallgatói eredményesén sajátítják el az olykor bizony egyáltalán nem könnyű legkorszerűbb szakmákat. Igen érdekes, hogyan alakult a szakmunkásképzés az Egyesült Arab Köztársaságban. Az országban húsz szakoktatási központ létesült, ahol a szovjet szakemberek a különböző Iparágak, a közlekedés és mezőgazdaság számára képeznek szakembereket. A tanműhelyeket, a laboratóriumokat felszerelték a legkorszerűbb berendezésekkel, amelyeket a Szovjetunió szállított az EAK-nak. Az említett oktatási központok 135 szakmában máris mintegy hétezer szakmunkást képeztek. Képzés — a helyszínen Az EAK egyik szakmunkásképzőjét az asszuáni gátépítkezós színhelyén állították fel. Itt jövendő építőmunkások, energetikai szakemberek tanulnak, akik majd az asszuáni létesítmények szerelésénél, Üzemeltetésénél dolgoznak. Ebben a szakmunkásképzőben a szovjet szakemberek mellett egyiptomiak is oktatnak. Az EAK mérnöki és technikusi személyzete számára külön tanfolyamokat szerveznek a szovjet szakoktatási módszertan tanulmányozására. Az idén a Szovjetunió közreműködésével további 29 szakoktatási központ lét® sül az afro-ázsiai országokban, így többek között az EAK-ban, Ghanaban, Irakban, Szíriában és a Mali Köztársaságban. Ezen túlmenően több mint két és fél ezer külföldi tanul a szovjet városi és falusi szakoktatási intézetekben. így például nemrégiben nagyobb cs® port fiatal ghanai végezte el eredményesen az üzbegisztáni Forgána gyapottermesztés-gépesítési szaktanfolyamát. Az afrikaiak hamar®an összebarátkoztak üzbég és or®z iskolatársaikkal, akikkel együtt oldották meg a feladatokat Húsz országból Hazautazása előtt az egyik ghanai 1® ány, A. Asamot így foglalta össze tapasztalatait: „Barátaimmal együtt nagyon örülünk annak, hogy szovjet iskolában tanulhattunk. Saját szemünkkel láttuk, hogyan élnek és dolgoznak a szovjet parasztok, milyen kitűnő gépeik vannak. Hazatérve igyekszünk majd haszn®ítani mindazt a tudást és tapasztalatot amit itt kaptunk." A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felhívására . tárgyalások folytak arról, hogy a Szovjetunióban nemzetközi sz® minárlumot szerveznek a szovjet műszaki szakoktatási tapasztalatok tanulmányozására. Ez a szeminárium ugyancsak f® kőzni fogja a fejlődő országoknak nyújtott nemzetközi műszaki segítséget. Az a terv, hogy a szeminárium húsz országból, köztük fiatal afrikai országokból vesznek részt szakemberek. A vendégek háromhetes tanulmányutat tesznek az országban, s az egyes szovjet köztársaságokban megismerkednek a műszaki szakiskolák oktatási módszertanával, valamint azzal, milyen terv 6zerint folyik a Szovjetunióban az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés. A. Bulgakov 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1985. szeptember S.