Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

ideológiai munkánk helyzete és feladatai Szegeden Vita az MSZMP Szeged városi bizottságának ülésén BERZSENYI LAJOS, a Szegedt Ruhagyár pártszer­vezetinek titkára hozzászólá­sa elején hangsúlyozta az időszerű politikai, ideológiai kérdések megtárgyalásának szükségességét. Ezután a kö­vetkezőket mondotta: — Manapság nagyon fon­tos, hogy a kommunisták szakmailag jól képzett em­berek legyenek és hatéko­ryan segíteni tudják a ter­melési tervek teljesítését. Nagy hiba azonban, ha ugyanakkor elhanyagolják u marxizmus—leninizmus ta­nulmányozását, hiszen ide­ológiai tisztánlátás nélkül a gazdasági tevékenység köz­ben ls könnyen melléfoghat­nak. Ezután megemlítette, hogy a ruhagyárban ls napról nap­ra jelentkeznek még a kis­polgári nézetek, s a pártta­gok egy része bizony nem mindig tud ezekre helyes vá­laszt adni. Javasolta, hogy bár a gazdasági vezetők többségének van kellő mar­xista—leninista képzettsége, tovább Kéli javítani az arányt BALOGH ISTVÁN, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának osztályvezetője szólalt fel ezután, ö is hang-k súlyozta, mennyire előtérbe került a vállalatvezetés szín­vonalának növelése. Az igaz­gatók többsége 8—10 év óta \égzi munkáját és 88 száza­lékban párttagok. Ez persze nem azt jelenti, hogy vala­mennyien kiváló marxisták, hiszen csak 53—54 százalé­kuk rendelkezik megfelelő politikai felkészültséggel. — Igen fontos — folytat­ta —, hogy az igazgató poli­tikai vezető is legyen az üzemben, jó kapcsolata le­gyen a beosztottakkal, mert ez tekintélyének is egyik alapja. Egy szegedi vállalat­vezető azzal akarta növelni tekintélyét, hogy minden In­tézkedési jogot magának tar­tott fenn. Ez persze hamaro­san gyanakvást szült, rossz politikai légkör kezdett ki­alakulni, felütötte fejét a karrierizmus. Egy másik üzemben, ahol szintén egész­ségtelen volt a vezetőség és a dolgozók kapcsolata, gyak­ran akadozott a tervteljesí­tés. Amikor azonban a váro­si pártbizottság részéről utá­nanéztek a problémának, ki­derült, hogy a munkások ké­szek a tervek teljesítésére, csak érthetően mondják meg nekik, mit kell csinálnlok. Ezután arról beszélt, hogy a munkások lelkesedése ma is igen eleven, ezt a szocia­lista címért küzdő és a cí­met már elnyert brigádok számának növekedése is mu­tatja. Szóvá tette, hogy Itt is, ott is panaszkodnak az iskolákból kikerülő techni­kusokra és mérnökökre, ki­fogásolván, hogy nem ren­delkeznek megfelelő politi­kai képzettséggel. Ez kétség­kívül igaz, hiszen az iskolá­ban többnyire csak a defi­níciókat tanulták meg a fia­talok, az elmélet gyakorlati alkalmazására csak most nyílik alkalmuk. De éppen ezért kell őket türelmeseb­ben és jobban támogatni. KISPÁL JENŐ, a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat igazgatója azt fejtegette, hogy az üzemekben bizonyos mértékig új helyzet adódott a politikai munkában. Egész sereg ember Jött be a fal­vakból a városba, s vállaltak gyári munkát. Csak termé­szetes, hogy különösen velük türelmesen és kihagyás nél­kül kell foglalkozni. Sajnos, a párt- és tömegszervezeti aktivisták nem mindig rea­gálnak a téves nézetekre, sőt, olykor kikerülik azokat. — A politikai munka ter­mészetesen nemcsak az üze­mekben fontos — mondot­ta. — A házíaszonyokra, idős nyugdijasokra, fiatalokra, agitációs szempontból keve­sebbet gondoltunk az utóbbi időben. Ügy vélem, hogy a kerületben több pártnapot kellene szervezni, ezekre jó előadókat küldeni. KATONA ANDRÁS, a munkásmozgalom veteránja a KISZ-fiatalságról nyilatko­zott elismerően. Nem értett egyet azokkal, akik a mai fiatalokat — egy-két kirívó eset miatt — tiszteletlenek­nek és komolytalanoknak bélyegezik. Az igazság az, hogy a fiatalság zömében nagyon becsületes, törekvő, tanulni vágyó és Jól megáll­ja a helyét. PIROS LÁSZLÓ, a Csong­rád Megyei Húsipari Válla­lat főmérnöke kért szót ez­után. Hangoztatta: nagy szükség van a munkások szocialista tudatának növelé­sére, azonban nem használ­nak ki ennek érdekében minden lehetőséget. Olykor még n kommunisták is kü­lönválasztják a politikai és a gazdasági feladatokat, a termelésre fordítanak több időt, a politizálást pedig a pártbizalmiakra igyekeznek hárítani. A munkások vi­szont szeretnének tájékozód­ni, politikai érdeklődésük egyre növekszik. Ki kell elé­gítenünk ezt az Igényt Végül az üzemi demokrá­ciáról szólott Helyes, ha nö­veljük a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét, en­nek azonban nem ellentéte a kollektivitás. Csak hasznos lehet, ha a vezetők döntés előtt tanácskoznak a dolgo­zókkal, munkatársaikkal s meghallgatják észrevételei­ket. A kollektív bölcsesség birtokában hozott határoza­tokat mindig jobban elfo­gadják az üzemben, s hatá­rozottabban dolgoznak vég­rehajtásáért. DR. NAGY JÓZSEF, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Neveléstudományi Inté­zetének munkatársa az isko­larendszer problémáit vetet­te fel és tett észrevételeket. DR. LOKOS ZOLTÁN, a Dél-Magyarország főszer­kesztője arról beszélt, hogy az Irányelvek fő erőssége: cselekvő gondolkodásra ösz­tönöz. Mindennapjaink tár­sadalmi jelenségeivel és problémáival kapcsolatban. Igen termékenyítő iránymu­tatás, amely a dolgozó em­berek legszélesebb rétegei­nek tudatos hozzájárulását Igényli. Az Irányelvekkel összefüggésben beszélt agi­tációnk színesebbé, hatéko­nyabbá tételéről, különösen a pártnapok értelmi és ér­zelmi tartalmának a megja­vításáról. Felvetette a tájé­koztatás további javításának lehetőségeit és problémáit is, hangoztatva, hogy a tájékoz­tatás — ezen belül az újsá­gok munkája — elsőrendű politikai kérdés. Nincsenek titkaink a dolgozó emberek előtt, sőt ellenkezőleg, az a kötelességünk, hogy minden­napi életünkről megfelelő információkat és magyaráza­tokat adjunk. SIKLÓS JÁNOS, az MSZ­MP Csongrád megyei' bizott­ságának titkára felszólalása bevezetőjében azt húzta alá, hogy a Központi Bizottság Ideológiai irányelvei komoly feladat elé állították a párt­bizottságokat és a pártszer­vezeteket A rendelkezésre álló erőket Jól kell mozgó­sítani, elosztani, felhasznál­ni. Ma bizonyos értelemben nehezebb politizálni, mint régebben. Néhol a pártszer­vezet visszahúzódik a prob­lémák elől, mert nem tud könnyen, egyszerűen vála­szolni a felvetődött kérdé­sekre. Zavarólag hat a nem­zetközi kommunista mozga­lomban folyó vita is. Éle­tünk bonyolult és mindig bonyolultabbá válik, sajnos, elvtársaink gyakran mégis egysíkúan, fehéren-feketén szeretnék megítélni a prob­lémákat, ami nem vezethet eredményre. Ezután arról beszélt, hogy az Irányelvek gyakorlati ér­vényesítésekor milyen fel­adatok várnak a pártszerv® zetekre. A szeptember máso­dik felében tartandó taggyű­léseken tárgyalni fogják az anyagot. A taggyűlések pró­batételek is lesznek, ezért alaposan elő kell azokat ké­szíteni. A Központi Bizott­ság ideológiai irányelveivel természetesen nemcsak most kell foglalkozni, hanem a jövóben állandóan. Több év­re szóló feladat ez, az egész pártmunka egyik sarkalatos pontja. Végezetül a párttagság és a pártonkívüliek tájékozta­tásának fontosságát hangsú­lyozta. Az a fontos, hogy a párt Központi Bizottságának politikája minél gyorsabban eljusson mindenhová. Ha a pártnapokon olyat hallanak az emberek, amit még az újságban sem olvashatnak, akkor szívesen látogatják rendszeresen. GYURIS VINCE, a Szege­di Tervező Vállalat pártszer­vezetének vezetőségi tagja a pártoktatás problémáival foglalkozott, hangsúlyozva, hogy azt a korszerű követel­ményeknek megfelelően kell megszervezni. DR. FÖLDI GÁBOR, a KISZ Szeged városi bizottsá­gának titkára az ifjúsági szövetség feladatairól szólott. Hangsúlyozta, hogy az okta­tásban, a különféle rendez­vényeken jobban figyelembe kell venni az ifjúság sajátos igényeit, a politikai előadá­sokon az érzelmi szempon­tok sem hagyhatók figyel­men kívül. Helyes, hogy már az iskolákban is mind gyak­rabban foglalkoznak idősze­rű politikai kérdésekkel, de ezek az előadások még oly­kor színtelenek, nem eléggé keltik fel a fiatalok érdek­lődését. RESETERICS SÁNDOR­NÉ, a szegedi textilmüvek pártbizottságának titkára az úgynevezett középkáderek politikai képzettségének j® lentőségét hangsúlyozta. Dr. BICZÓ GYÖRGY, a megyei jogú városi tanács vb elnöke arról beszélt, hogy sokrétű feladatokat kell megoldanunk, olyan® kat, amelyek nem tűrik el a sablont Szegeden bizony® feladatok még komplikálód­nak Is a vár® saját® hely­zetéből eredően. Évente mintegy 4000—4500-zal nő a lakosság, jelentős részük a falvakból költözik be. Eze­ket az embereket fokozot­tabban kell nevelni, az agi­táció során nagyobb gondot kell rájuk fordítani. Saját® helyzet az is, hogy nálunk kevesebb a munkaerő, mint másutt, nagyobb a válasz­ték a munkalehetőségekben, s emiatt a munkaerő-ván­dorlás nemhogy csökkent volna, hanem nagyobb lett. Hatványozottabban szükség van tehát • arra: az üzemek­ben foglalkozzanak a mun­kásokkal, hogy minél job­ban megszeressék munkah® lyüket, s huzamosabb Ideig egy helyben dolgozzanak. Szeged sajátossága az is, hogy határmenti vár®, egy­re nö az idegenforgalom. Arról is szólott, hogy ha­marosan elkészül a Széche­nyi téren a központi há­zasságkötő terein, azonban addig is -segítsenek az üz® tatta, hogy font® feladat a mek, járuljanak hozzá, hogy demokratizmus kiszélesítése, a családi ünnepségeket szé- a lakosság bevonása a köz­pen feldíszített kulturális ügyek intézésébe. Ezen a té­helyiségeikben bonyolíthas- ren is vannak még tenniva­sák le. Végezetül hangoz- lók. Dr. BOGÁTS LÁSZLÖ, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára az egyetemen vég­zett pártmunka speciális feladataival foglalkozott Szirmai István elvtárs felszólalása — Ez a tanácskozás is tükrözi azt, ami országosan tapasztalható, hogy az Irány­elveket szívesen olvassák, tanulmányozzák az emberek — kezdte felszólalását Szir­mai István elvtárs. — Ha jól hasznosítjuk, hosszú időn át segítőnk lesz időszerű kérdéseinkben. Az irányel­veknek az is célja, hogy mindenkit gondolkodásra ösztönözzön, s a felmerülő ideológiai, politikai problé­mák megoldásáért az egész párttagság érezzen felelőssé­get. Megállapította: az Irány­elvek megjelenése óta aktí­vabban politizál a párttag­ság. Időszerű nemzetközi kér­désekről szólva hangsúlyoz­ta a szocialista tábor erejé­nek növekedését, és azt, hogy a szocialista eszme mind nagyobb tért hódít a világon. A szocializmus, a béke, a nemzetközi haladás erői azért harcolnak, hogy lokalizálják, visszaszorítsák az amerikai agressziót Viet­namban. Az emberiség érd® ke azt követeli, hogy a bé­ke fennmaradjon. Hangsú­lyozta, hogy a vietnami ag­resszió óta az Egyesült Ál­lamok semmiféle katonai eredményt nem tud felmu­tatni. Ellenkezőleg: az ame­rikai presztízs és tekintély csökkenését eredményezte ez az imperialista kaland. Beszélt Szirmai István elvtárs az örvendetesen fej­lődő idegenforgalomról és az ezzel kapcsolatos politikai kérdésekről is. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen igen differenciált, sokoldalú feladataink van­nak. Ez érthető is, hiszen csak az utóbbi években in­dult meg az idegenforgalom, és természetes, hogy minden területen még nem tudtunk megfelelően felkészülni. Bát­ran kell politizálni, érvelni e területen is. Az idegenfor­galom nagy iskola lehet azoknak a honfitársainknak, akik abban részt vesznek. Sokat mond szocialista való­ságunkról az ideutazó kül­földieknek. Szólt a továbbiakban az igények fokozott növekedé­séről. Hangsúlyozta: a tár­sadalmi türelmetlenség nagy energiát jelent, és támogatni kell minden igényt, amely nincs ellentétben a társada­lom érdekeivel. Minden egyé­ni igény jog® lehet, ha nem jelent terhet a társadalom­nak. Ennek kapcsán a gaz­dasági élet néhány kérdésé­ről szólva aláhúzta a gazda­sági vezetők kettős, egymás­sal összefüggő feladatát. Ki­emelte, hogy a Központi Bi­zottság decemberi határoza­ta és a márciusban elfoga­dott Irányelvek egy tőről fa­kadó dokumentumok, egy­mást kiegészítik. Ezért a jó gazdasági vezetés követelmé­nye a napirenden levő gaz­dasági feladatok megoldásá­val együtt az üzem, a válla­lat dolgozóinak szocialista nevelése, tudatformálása is. Az ifjúság marxista—leni­nista nevelésének fontossá­gáról ls beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy az elméleti tanulás mellett szükséges a gyakor­lat, a közéletbe való bekap­csolódás is, mert csak így nevelhetők a fiatalok mar­xistává. Végül a szocialista demok­rácia fejlesztésének kérdései­ről beszélt, és kiemelte, hogy ennek egyik leglényegesebb eleme a tömegek társadalmi aktivitásának kibontakozása. Szirmai István elvtárs fel­szólalását követően, a vita végeztével Síp® Géza elv­társ foglalta össze az el­hangzottakat, majd a pártbi­zottság az előterjesztett do­kumentumot elfogadta, az abban megjelölt feladatokat határozattá emelte. Szervezeti kérdések A pártbizottsági ülés má­sodik napirendjén szervezeti kérdések szerepeltek. Az MSZMP Szeged városi bi­zottsága Deák Béla elvtár­sat, a pártbizottság propa­ganda- és művelődési ®zté­lyának vezetőjét a párt-vég­rehajtóbizottság tagjának választotta meg. A párt- és tömegszervezetele osztályá­nak vezetésével Ozvald Imre elvtársat, a pártbizottság tagját bízta meg. Szögi Ist­ván elvtársat — mivel hu­zamosabb Ideig külföldön folytatja tanulmányait — felmentette pártbizottsági tagsága alól. A pártbizottság tagjai sorába választotta meg a pártbizottság póttag­jainak sorából Bárkányi Fe­rencné elvtársnőt, a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat jutafonó gyáregysé­gének vezetőjét, s a pártbi­zottság tagjai sorába koop­tálta Hofgesang Péter elv­társat, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkárát. A (estvérországok éleiéből Szakmunkások a fejlődő országoknak Több mint harminc ázsiai, afrikai és latin-amerikai országban épül szovjet s® gitséggel ipari létesítmény vagy villam®­erőmű. Az érintett fiatal országok kor­mányainak kérésére a Szovjetunió segít szakemberképzésükben is. Húszezer szakmunkás Az utóbbi öt esztendőben szovjet szak­emberek mintegy húszezer munkást ké­peztek ki, s ezek m®t eredményesen dol­goznak India, Indonézia, az EAK, Ghana, a Mali Köztársaság, Kuba és más orszá­gok üzemeiben. A Szovjetunió harminc­hat új oktatási központot állított fel Ázsiában, Afrikában és Latin-Ameriká­ban: a központoknak jelenleg több mint hatezer hallgatójuk van. A szakoktatási központok hallgatói eredményesén sajátítják el az olykor bi­zony egyáltalán nem könnyű legkorsze­rűbb szakmákat. Igen érdekes, hogyan alakult a szakmunkásképzés az Egyesült Arab Köztársaságban. Az országban húsz szakoktatási központ létesült, ahol a szovjet szakemberek a különböző Ipar­ágak, a közlekedés és mezőgazdaság szá­mára képeznek szakembereket. A tan­műhelyeket, a laboratóriumokat felszerel­ték a legkorszerűbb berendezésekkel, amelyeket a Szovjetunió szállított az EAK-nak. Az említett oktatási központok 135 szakmában máris mintegy hétezer szak­munkást képeztek. Képzés — a helyszínen Az EAK egyik szakmunkásképzőjét az asszuáni gátépítkezós színhelyén állítot­ták fel. Itt jövendő építőmunkások, ener­getikai szakemberek tanulnak, akik majd az asszuáni létesítmények szerelésénél, Üzemeltetésénél dolgoznak. Ebben a szak­munkásképzőben a szovjet szakemberek mellett egyiptomiak is oktatnak. Az EAK mérnöki és technikusi személyzete számára külön tanfolyamokat szerveznek a szovjet szakoktatási módszertan tanul­mányozására. Az idén a Szovjetunió közreműködésé­vel további 29 szakoktatási központ lét® sül az afro-ázsiai országokban, így töb­bek között az EAK-ban, Ghanaban, Irak­ban, Szíriában és a Mali Köztársaságban. Ezen túlmenően több mint két és fél ezer külföldi tanul a szovjet városi és falusi szakoktatási intézetekben. így például nemrégiben nagyobb cs® port fiatal ghanai végezte el eredménye­sen az üzbegisztáni Forgána gyapotter­mesztés-gépesítési szaktanfolyamát. Az afrikaiak hamar®an összebarátkoztak üz­bég és or®z iskolatársaikkal, akikkel együtt oldották meg a feladatokat Húsz országból Hazautazása előtt az egyik ghanai 1® ány, A. Asamot így foglalta össze tapasz­talatait: „Barátaimmal együtt nagyon örülünk annak, hogy szovjet iskolában tanulhattunk. Saját szemünkkel láttuk, hogyan élnek és dolgoznak a szovjet pa­rasztok, milyen kitűnő gépeik vannak. Hazatérve igyekszünk majd haszn®ítani mindazt a tudást és tapasztalatot amit itt kaptunk." A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felhívására . tárgyalások folytak arról, hogy a Szovjetunióban nemzetközi sz® minárlumot szerveznek a szovjet műszaki szakoktatási tapasztalatok tanulmányozá­sára. Ez a szeminárium ugyancsak f® kőzni fogja a fejlődő országoknak nyúj­tott nemzetközi műszaki segítséget. Az a terv, hogy a szeminárium húsz ország­ból, köztük fiatal afrikai országokból vesznek részt szakemberek. A vendégek háromhetes tanulmányutat tesznek az országban, s az egyes szovjet köztársasá­gokban megismerkednek a műszaki szak­iskolák oktatási módszertanával, valamint azzal, milyen terv 6zerint folyik a Szov­jetunióban az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés. A. Bulgakov 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1985. szeptember S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom