Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

tat felválthatja az úgyneve­, A megvalósulás küszöbén Befejezés előtt a szalámigyári rekonstrukció A% együttélés és a barátság ha j szálerei zett „szennyes-tiszta" öltö­zőrendszer. Az elkészült öltözőben már működik a légfűtés. Most alakítják lei a szociá­lis épület végleges kőköz­pontját. füstölő és érlelő M ostanában újra divat utazni, világot látni. Tavaszonként felkerekedik Európa, s ki vonaton, ki autóval, ki előkelő szállodák, ki szerény turista­otthonok igénybevételével utazik a szom­széd országokba vagy még messzebbre is, kedve és pénze szerint. Egyformán ked­velt, szórakoztató és pihentető időtöltéssé vált ez kapistalista és szocialista orszá­gokban. Ha csak egy magyar szálloda vendégkönyvébe lapozunk is, találunk ott bejegyezve amerikai professzort és fran­cia tanítót, bolgár agronómust és lengyel parasztot, szovjet művészt és jugoszláv kőművest... — de a mi polgáraink uta­zási menetrendje is éppen olyan gazdag és vá'tozatos. Senki sem lelhet ebben kivetnivalót, ép­pen hogy azt kell mondanunk — még ha más tanulságokat is kínál a múlt —, hogy ez természetes. Hiszen a Föld az emberé, hadd járja, hadd ismerje vidékeit és né­peit, hadd tapasztaljon szokásokból, élet­felfogásból, társadalmi berendezkedésből. Ez a modern „népvándorlás" ugyanis nemcsak nézelődő időtöltés, hanem egy­úttal alkalmat ad arra is, hogy az embe­rek magasabb elveket, nemesebb fogal­makat is szolgáljanak vele, gyakorolják a békés együttélést a „sejtek" is, vagy erő­sítsék a barátságot, az internacionaliz­must E nagy fogalmakhoz nem kell erősza­koltan hozzákapcsolni az utazgatás kisebb jelentőségű tényét, mert azonnal megnő a szemünkben, ha meggondoljuk, hogy az idén szeptemberig másfél millió vendéget fogadott Magyarország, s körülbelül eny­nyien utaztak tőlünk is. Másfél millió em­ber élt itt közöttünk hosszabb-rövidebb ideig, látta, miként élünk és dolgozunk, ismerkedett azzal a nagy társadalmi mű­vel, amelyen munkálkodunk — a könyvek és „objektivista" vagy éppen ellenséges cikkek és híresztelések helyett első kéz­ből, személyesen szerezhetett rólunk in­formációt. Barátaink pedig meggyőződhet­tek arról, hogy az együvétartozás eszmé­jét az élet apró dolgaiban is komolyan vesszük, az ilyen látogatások hajszálerein is friss vérrel tápláljuk. Tegnap ünnepe volt a magyar idegen­forgalomnak. A legforgalmasabb határát­kelő helyeken ünnepélyesen fogadták a hatvan-, a száz-, a háromszázezredik stb. utast, akik közül valaki egyúttal másfél­milliomodik is volt. A virágok, melyekkel a határállomásokat díszítették és a vendé­get üdvözölték, nemcsak annak szóltak, aki éppen a bűvös számra „lépett", hanem egyszersmind az emberi közeledésnek, vagy a testvéri barátságnak, a megvaló­sult együttélésnek, vagy a legőszintébb testvériségnek. Hiszen há az utazás nem is fér a nagy dolgok kategóriájába — fel­tétlenül következménye azoknak: a szocia­lista országok békepolitikájának, a békés együttélés sok küzdelemmel megvalósított elvének. SZ. S. I. HÁROMSZÁZEZREDIK Elkészültek az előkészítő helyiségek és a konyha is. Ezt a részt az úgynevezett „pincér-folyosó" kapcsolja össze a kb. 180 négyzetmé­teres, szintén kész ébédlő­zán megfelelő esak akkor lesz, ha a jelenlegi változa-, Képünkön balról jobbra: S: Matijevic A röszkei magyar—jugo­szláv határátkelő állomás forgalma az előző évekhez viszonyítva többszörösére növekedett az idén. Tavaly egész évben mintegy 100 ezer külföldi lépte át ezen a szakaszon a magyar ha­tárt Az idén viszont egyet­len hónapban, csak a sza­badtéri játékok időszakában több mint százezren látogat­tak át Magyarországra. Volt olyan nap. amikor 14—15 ezer külföldi lépte át Rösz­kén a magyar határt E ha­tárátkelő állomásnak, rend­kívül nagy a jövője. Ezt bi­zonyítja, hogy tegnap, szom­baton délben lépte át a ma­januárban, februárban el­készültek. Legközelebb a jövő év elején kerül sor tervkészítésre a termelőszö­vetkezetekben. Akkor az Idei előtervek szerint el­végzett őszi vetés és a meg­kötött termelési szerződé­sek figyelembevételével ál­lítják össze gazdálkodási tervüket. Nagyban elősegíti azonban a januári tervkészítést, ha. az idei évet jól zárják," gondosan elvégzik a betaka­rítást, határidőben teljesítik a vetési előirányzatokat, és megfelelő számítások alap­ján a szövetkezeti gazdák véleményét is kikérve kö­tik meg a termelési szerző­déseket az érdekelt válla­latokkal. A megyei, valamint a járási és városi taná­csok vb mezőgazdasá­gi osztályai ezekben a na­pokban különösen nagy fi­gyelemmel kisérik a válla­latok és a termelőszövetke­zetek munkáját, hogy a ter­vezés, valamint a szerződés­kötés új módja jól szolgálja a népgazdaság, a vállalatok és a szövetkezeti tagok ér­dekeit. TÖRÖK LÁSZLÓ, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. László, Vőrős Pál. dr. Stefán és felesége és a hát gyar—jugoszláv határt a 300 ezredik külföldi. Ebből az alkalomból a ha­tárállomáson megjelent az MSZMP szegedi városi bi­zottsága, a Szeged mj. vá­rosi tanács, a tömegszerve­zetek, a határőrség, a pénz­ügyőrség és a MÁV képvi­selője, hogy üdvözöljék az idén átlépő 300 ezredik kül­földi vendégeket. Röviddel 12 óra után Papp Gábor ha­tárőrnagy fogadta az SU 33—58-as rendszámú sze­mélygépkocsit. amelyből ki­szállt dr. Matijevié Stefan szuboticai orvos és pedagó­gus felesége, valamint há­rom kiskorú fia, István és a két ikertestvér: Gábor és Miklós. A meglepődött jugoszláv állampolgárokat Vörös Pál, az Express Utazási Iroda igazgatója üdvözölte az Or­szágos Idegenforgalmi Hi­vatal, valamint a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal ne­vében. Az üdvözlő szavakat szerb nyelvre tolmácsolták, s a mondat közepén megha­tódva mondott köszönetet magyar nyelven a szuboticai orvos. Ezután Székely László, az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviselője és dr. Antalffy Györgyné. a Szege­di Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője ajándék­kal kedveskedtek a Matije­vié családnak. Átnyújtották az Idegenforgalmi Hivatal ajándékát, egy tizenkét sze­mélyes herendi porcelán te­áskészlete t, 10 darabból álló majolikakészletet. s egy ha­talmas virágvázát virágok­kal. Ezenkívül egyheti idő­tartamra szóló szállást az újszegedi campingben, vala­mint várasismertető pros­pektusokat. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója pedig a jövő évi produkcióra szóló két-két tiszteletjeggyel ajándékozta meg a háromszázezredik kül­földi vendégházaspárt. Tisz­teletjegyük a Háry János cí­mű daljátékra és Az ember tragédiájára érvényes. Matijeviéék szinte szóhoz (TJet-mann Béla felvételej Antalffy Györgyné, dr. om kisfiú sem tudtak jutni, annyira meglepődtek fogadtatásukon. A fiatal orv® elmondotta, hogy a nyáron már járt Sze­geden a szabadtéri játék® kon. Ennek előtte is több­ször volt Magyarországon, főleg nemzetközi futball­mérkőzéseken. — Sajnos — mondta m® solyogva a felesége —, csak két napra ruccantunk át, egyrészt rokonaink látogatá­sára, másrészt Budapest megtekintésére. Férjem vál­lalkozott rá. hogy bemutatja nekem Budapestet Két na­pot szeretnénk most itt el­tölteni. A gyerekeket. Ist­vánt Miklós és Gábort ad­dik a rokonoknál hagyjuk. Sajnáljuk, hogy a kedves campinget most nem tudjuk igénybe venni, hanem csak jövőre. Hétfőn ugyanis már odahaza kezdődik nekünk is az iskolai tanév. Mintha csak tudták volna, hogy pe­dagógus vendég érkezik, a Ságvári Endre Gyakorló Al­talán® Iskola úttörői vi­rágcsokrokat nyújtottak át a jugoszláv házaspárnak. Akik még ezután léptek át a röszkei magyar—jug® szláv határállomáson, vala­mennyien ajándékot kaptak — egy-egy emléktárgyat, s természetesen hozzá egy-egy csomag szegedi paprikát. A másjél milliomodik A hegyeshalmi határa 11® máson tegnap ajándékokkal megrakott, terített asztallal várta az Országos Idegen­forgalmi Hivatal a hazánkba érkezett idei másfél milli® módik külföldi turistát. Dél­előtt dr. Josef Lack és csa­ládja érkezett a határáll® másra, s maguk sem tudták, hogy a terített asztal, a népi zenekar őket köszönti. Az osztrák orv®, felesége, lá­nya és fia egyhónap® auszt­riai nyaralásból egy eszter­gomi kislányt hoztak haza. Hasonló ünnepségeket ren­deztek a Ferihegyi repülőté­ren. Sopronban. Rajkán és Rábafüzesen a határállomá­soknál. lMO-taa as új toronyépü­let alapozásával nagyszabású rekonstrukció vette kezdetét • Csongrád megyei Húsipari Vállalat szegedi szalámigyá­rában. A 70 milliót építke­zés munkálatai most befeje­zésükhöz közelednek. Igaz, nem elég gyorsan, hiszen a szociális épület most ké­szülő második ütemének szeptember 20 lenne az át­adási határideje, A2 ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat viszont előrelátható­lag csak október 30-ra tudja befejeaii a munkát Az eltolódást létszámhi­ánnyal magyarázzák a vál­lalat vezetői. Több kőmű­vesre volna szükség. A kö­zeljövőben a lakásátadások során jelentős munkaerő sza­badul majd fel, az ő átirá­nyításuk bizonyára megold­ja majd a problémát, s kö­zelebb hozza az átadás idő­pontját. A szociális épület már kész része — mintegy két­harmada — szerencsére ad­dig is biztosítja a dolgozók öl töréséhez szükséges felté­teleket A már „üzemelő" első ütem a réginél na­gyobb, alkalmasabb helyisé­geket biztosít számukra. Iga­vet A tágas helyiségben asztalok, padok, szekrények sorakoznak: megérkezett a teljes berendezés a Kőbá­nyai Epületasztalosipari Gyártót Jól halad az orvosi ren­delő és a ruharaktár építése. A régi toronyépületek lift-ak­nájának átépítését és felújí­tását is befejezik október végére a Csongrád Megyei Épi tői pari Vállalat dolgozói, akik a több éves munka s® rán mindent megtettek a gyár zavartalan üzemelésé­nek biztosításáért mit termesztenek. Ipari nö­vényekre, fűszerpaprikára, hagymára és más zöldségfé­lékre a termeltető vállalatok képviselőivel való közvetlen tanácskozás alapján, kölcsö­nös megegyezésük szerint kötnek szerződést. A szerződéses termeltetés­nek ez az űj módszere va­lamennyi érdekelt fél szá­mára egyaránt előnyös. A termelőszövetkezetek jöv® delmi forrásaik növek® dését, a népgazdaság irá­nyitói és a vállalatok p® dig a termésátlagok továb­bi emelkedését az áruk minőségének jelentős javulá­sát várják többek között et­től az új módszertől. Ugyanakkor egyszerűbbé vá­lik és kevesebb „papírmun­kát" igényel a termelőszö­vetkezetek tervkészítése is. Már az eddig elmondot­takból is világosan kitűnik, hogy a rendelet célja: a munka jobb megosztása, egyszerűsítése, a termelőszö­vetkezetek és a vállalatok önállóságának, felelősségé­nek növelése. A termeltető és felvásárló vállalatok, üzemek termé­szetesen a jövőben ls köte­lező tervszámokat kapnak — és ezeket a tervszám® kat az eddigi tapasztalatok és lehetőségek figyelembevé­telével járási és városi szin­ten is meghatározzák. Tel­jesítésük azonban nagyrészt azon múlik, hogy milyen e vállalatok, üzemek kapcs® lata az egyenjogú partnerek­kel, a közös gazdaságokkal és az illetékes tanácsokkal. Sajn® ezeket a jellemző, új vonásokat jelenleg még nem mindegyik vállalat v® zetője ismerte fel, annak el­lenére, hogy a rendelet j® lentőségéről és az annak végrehajtásából eredő tenni­valókról a megyei tanács vb mezőgazdasági ®ztálya már tájékoztatta az érdekelteket Előfordul, hogy néhányan a meggyőző munka helyett, adminisztratív eszközökkel, más vállalatok szerződéskö­tésének akadályozásával re­mélik tervük teljesítését. A szerződéskötés már megkezdődött, és a tapasztalatok szerint a vállalatok megfelelő felvilá­g®itó munkával teljesíteni tudják az előirányzatokat — amelyek különben a m® gyében az idei évhez ké­pest nem változnak. Egy® dül a Szolnoki Cukorgyár illetékesei foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy a szegedi járásban termesztett 350 hold cukorrépára ezen ez őszön nem a távoli he­lyen levő termelőszövetk® zetekkel szerződnek, hanem a szentesi és csongrádi kö­zös gazdaságokkal kívánnak egyezséget kötni. A járási és városi taná­csok vb mezőgazdasági osz­tályai — a tervkészítésben betöltött korábbi szerepük lényeges megváltozása ell® nére — jelentős feladatot látnak el. Rájuk hárul a vállalatok és termelőszövet­kezetek munkájának össze­hangolása és a termelést elősegítő anyagi eszközök céltudat® el®ztása. Az em­lített mezőgazdasági osztá­lyok megfelelő helyi ism® retek alapján haszn® taná­csokkal tudják ellátni a szerződtető vállalatok meg­bízottait és szükség szerint a tsz-vezetőkkel is tárgyal­hatnak a vállalat kérésének teljesítéséről, a tervek reali­tásáról, a szövetkezeti és népgazdasági érdekek az® nosságáról. Más években ilyenkor kü­lön gondot okozott a term® lőszövetkezeti vezetőknek az előtervek elkészítése és a mezőgazdasági osztályokon való egyeztetése. Most ilyen munka nem terheli őket, mert a jövő évi előtervek az idei tervvel együtt még Vasúrnaa. 1965. szeptember 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom