Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

Miniatűrök könyviára Magyarországon egy® dülalló gyűjtőszenvedélynek hódol Janka Gyula, a Budapesti Egyetemi Nyomda igazgatója: a régi nyomdász-szakember a miniatűr könyvek rajongója. , Hárorrezázhatvannyolc kötetet számláló könyvecske szedéstükre 20x 30 mm., s az antiqua vágású cirill betűk szabad szemmel is Jól olvashatók. A gyűjtemény legparányibb darabja mindössze 5x5 mm méretű: aranyozott börkötésű német Imakönyv. Hasonló méretű egy belga kiadvány, amely 100 szerelmes verset tartalmaz. Legrégibb darab, a könyvminiatűrök őse, egy Grazban 1637-ben kiadott, gyufásdoboz nagyságú, latin nyelvű vallástudományi munka. ÖT PERC TUDOMÁNY flz afrikai ember nem jutotl Európába Érdekes kutatóútról érke- nem vergődhetett volna Euzett haza dr. Kretzói Miklós, rópa és Afrika közelébe, a föld- és ásványtani tud® A magyar kutatónak azt mányok doktora. Az ember- kellett eldöntenie, helytálló-e ré fejlődést kutatta Elő- Leakey feltételezése. Vagy 1® Ázsiában az amerikai Wen- hetett-e valamikor olyan zóner-Gren alapítvány és a J® na, ahol lassan átjöhetett a ruzsálemi egyetem felkérésé- kelet-ázsiai élővilág erre a re. Vizsgálataival egy igen környékre is. Ezért el6őeoréles nemzetközi tudomány® ban a rendkívül gazdag tövita eldöntésében kellett se- rökországi és izraeli leletgédkezxile. anyagokat vizsgálta meg. Ha Az angol származású dr. ü.yenbid' ,fn"ak m/el" ni, "uulmuuu tétlenül át kellett vezetnie. Leakey professzor — szinte Megállapította, hogy a déla világ összes szakembereivel anatóliai Karain barlang és ellentétben — azt állitja, az egykori Pgenezáreth — a hogy az általa nemrég Afri- mai Kineret tó — mellett a kában talált csontok az em- Teli Vbeidija-i lelőhely álberré fejlődött ág képvis® latvilága telj® mértékben lőineik maradványai. Az em- ázsiai-európai jellegű, bernek tehát ez az úgynev® A vizsgálat szerint tehát zett Australopithecus—Zin- egy-két évmillióval ezelőtt Janthropus lenne az Ő6e. a pekingi, illetve jávai őslegfőbb érve az, hogy az ő ember a korabeli állatvilágleleteivel körülbelül azonos gal együtt valóban tovább korú, de a mai emberhez tudott terjeszkedni, egészen sokkal hasonlóbb jávai, il- Európa és Afrika határáig, letve pekingi ősember a így érkezett el többek között pusztaságokon, a hegyóriá- Vértesszőlősre is. Semmi jele sokon és a jéggel borított annak, hogy az afrikai ág átfennsíkokon keresztül át juthatott volna Európába. 4 TESTVÉRORSZÁCOK ÉLETÉBŐL Minden ötödik bolgár tanul A Bolgár Népköztársaság- velezö tagozaton folytassák négyszáz előadóval; jelenleg ban a felszabadulástól, 1944. tanulmányaikat Az 1959-ben 27 felsőoktatási intézmény szeptember 9-tól napjainkig elfogadott törvény megkí- működik kb. 5500 prof®za közoktatás és az iskola vánja, hogy szél®ítsék az szorral, docenssel és assziszfontos tényezője az új em- esti iskolák hálózatát, s tenssel. A múltban mindber nevelésének. A közök ta- műszakváltás szerint műkő- össze kb. 10 ezer egyetemi tás rendszere egység® és dő Iskolákat szervezzenek és főiskolai hallgató volt, j® demokratikus. A gyermekek az ipari üzemekben, bé- lenleg számuk több mint 82 hely® nevelése már kora nyákban és szövetkezeti ezer. A bolgár egyetemekés gyermekségüktói kezdődik. gazdaságokban, ugyanakkor főiskolák Jó szakembereket Az Iskola előtti nevelést a tanulók számára csökken- képeznek. Közülük már s® fél nap® és egész nap® tett munkahetet biztosítsa- kan vettek részt nemzetköóvodákban szervezték meg. nak és nagyobb Ovi fizetett ^ versenypályázatokon és Ezeknek száma a háború szabadságot Az országban első díjak egyikét nyerték. elxÓtti,"5^ huszonötszörösére jtelenleg több.mint 30 ón- Alkotómunkájukat & tud® növekedett. alló és körülbelül 300 fiók mányo8 eredményeiket nempin(T imn eBti ifkotó működik s 126 zetközileg ls magasra érfcérlOSZ IJUU ezer dolgozónak nyújt tan® kelik. fJ^í^lT "A LtzéSf politechnikai, Bulgáriában a közoktatás általán®, középfokú és poh- szakiskolákban a nép ügye 65 a népet szo1" technikai egység® iskola. gálja. A Bolgár KommuEnnek kereteiben külön h® • nista Párt és a kormány ál^"Ivt1 « alZLko^k SSfRSttSS/'nS. landó 8°nd®kodássa eredtovJc^ i^q/ rdö ^ nősen kiemelik a matema- fényeképpen a bolgár kö® J^i tika, fizika, kémia, bioló- oktatás állandóan fejlődik. ^ Mőt taTl^ jelentőségét. Ezzel egy- Ez a fejlődés állandó lesz, ^ w T^téT? Idejű leg annak a kiváía- egyidejűleg a szocialista midnek ,/ltáM u h^" lomnak a szellemében, hogy építés terén elért más siIrértve üLnS ev® okt£ ">k°ldahi ntűveltségü embe- kerekkel. Könnyelmű szülök A könnyelmű, felelőtlen szülők, akik gyermekeiket — még az esti órákban is — felzépfokú középiskolák száKözlekedés az országutakon 22,3 százalékkal több a baleset — Felelőtlen gépkocsivezetők, fegyelmezetlen gyalogosok — Vigyázzunk a gyerekekre! A bécsi technikai főiskola a legveszélyesebb országúti elő. Különösen nagy veszélyt egyik professzora a közel- szabálysértésnek, az alapnak, jelent, ha sötétség beállta múltban érdekes statisztikai amelyből a legtöbbször a töb- után a lovaskocsik és kerékjelentést állított össze. Az bi szabálysértés is következik, párosok kivilágítás nélkül adatok azt bizonyították, hogy Az elsőbbségi jog meg nem közlekednek, noha a nagyvárosokban zsú- adása: ez is jellegzetesen or- A figyelmetlenség, a gonfoltabb a közlekedés, az or- szágúti szabálytalanság, s datlanság, a közlekedési szaszágutak és a kisebb forgal- csak a múlt évben 3288 köz- bályok megsértése azonban mú útvonalak mégis több lekedési baleset oka volt — nemcsak a gépjárművezetőkveszélyt rejtenek magukban, a szabálytalan előzés és for- re jellemző. A baleseti króniEzt a megállapítást a múlt dúlás, ami 2639 balesetet ok® kákban szinte naponta olvasévi magyarországi baleseti zott S mindez néhány perc- hatunk olyan könnyebb vagy statisztika is megerősíti. íme nyi előnyért, amelyért aztán súlyosabb karambolokról, néhány számadat: 1964-ben igen sok gépkocsivezető sú- amelyek előidézői — közvet20 259 közlekedési baleset lyos árat fizetett lenül vagy közvetve — a gyatörtént az országban, 22,3 Az országúti közlekedésben fogósok, az országút menti százalékkal több, mint az a másik nagy veszély az It- községek, falvak lakói. Számelőző évben. A balesetek tasság. A múlt évi baleseti talan példát sorolhatnánk, száma vidéken 21,9 százalék- statisztika szerint az ittas kai emelkedett Békés m® állapotban okozott balesetek gyében 94,1, Szabolcs-Szat- száma 12,1 százalékkal nömárban 68,1, Baranyában vekedett. A Járművezetők 11 67,4, Vas megyében 67 és százalékkal — ezen belül a Csongrád megyében 60,6 szá- munkagépvezetők 66,7, a zalékkal. Csupán Szolnok traktorvezetők 68,9, a sz® ügyelet nélkül engedik vagy megyében csökkentek az elő- mélygépkocsivezetők 28,9 szá- éppen küldik a forgalmas ző évhez mérten a közieke- zalékkal több balesetet idéz- utcákra, útvonalakra. A jódési balesetek. S ami szintén tek elő ittasan, mint 1963- kedvű üdülők - ez különösen az országutakra, s a vidéki ban. A tapasztalat azt biz® a balatoni országúton megútvonalakra tereli a figyel- nyitja, hogy még mindig igen szokott látvány —, akik német: az 1964-ben közlekedési sok gépkocsivezető hiszi: az gyen-öten összekapaszkodva balesetek következtében országúton, vagy kisebb for- sétálnak, nem törődve azzal meghalt 1023 ember túlny® S8!™" utakon megengedhető hogy felelőtlenségük ®etleg mó többsége országúti ka- «í*gjg& íStok szerint » kd^kezményekkel rambolok következtében 4301 személvautó, 3846 motor- . . , .... ., vesztette életét . kerékpár és 3436 tehergép- A t«hh taíí . , . . . .. kocsi vezetője Idézett elő sa- ,d° naprd], napra tbbb ,Jár" Iz tlsfi számú VBSZálT ját hibájából közlekedési bal- mű,vet »flál az országutakon, , . , . . . . esetet. Nem kevés a kerék- f. ,0.r6a?m 8 éfke,zo A v®zéyl első számú oka a árosok álta, okozott balese_ tíz- és tízezer külföldi turisgépjárművezetőknek az a £,k száma sem: 1538. A lovas- teváhb . fokozódik, tévhite, hogy az országuta- Mindannyiunk érdeke, hogy kon többet megengedhetnek kocsik - a gépkocsivezetők útjainkon mind kevesebb 1® maguknak, mint a városban, szerint az országutak „ré- gyen a közlekedési baleset Nem véletlen, hogy a legtöbb mei" -: 378 balesetet idéztek Balogh László és a legsúlyosabb baleset a városból kivezető utakon, útvonalakon történik. A gépjárművezető, akit a nagyvárosi közlekedés szigorú szabályai, az állandó ellenőrzés mintegy fokozottan kénysz® rít a közlekedési szabályok betartására, amint az országútra ér, „elengedi magát", s ami ennél is nagyobb baj: a kocsiját is. így lesz az egyik leggyakoribb országúti baleseti ok a gyorshajtás, amely a múlt évben 2117 - többségében súlyos kimenetelű — balesetet okozott: 13,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Még mindig az alkohol A nemzetközi szakirodalom is a gyorshajtást tartja Új szolgáltatás a vendéglátásban Az Alföldi Üzemi Vendég- 7-től bevezetik a Jósika utlátő Vállalat szegedi 6-os ca központi konyhán a kiszámú telepe évek óta biz- Jg^ előfizetéses étk® t®ít ebédet és vacsorát több Itt 8 forlnt 50 fillér® vállalatnak. A vállalat Jó- áron bárki akár naponta is sika utcai központi konyhá- válthat jegyet és elviheti az ján higiénikus körülmények ételt. között készítik naponta a Az előfizetéses étkezésnél több fogásos ételeket naponta legalább kétféle a M®t a vállalat újabb választék. Hetenként háremszolgáltatással áll a lakosság szór süteményt vagy gy® rendelke2ésére. Szeptember mölcsöt is adnak. ma a kerekükbe frwlalt n"e,B é* irodalom- tÖTténeE^toSKákJtbb <™>0ídf9en nVe'mint hétezer ami azt Je- oktatására ts. lenti, hogy a felszabaduld A "Ti^^Tif" óta az iskolák száma Bulpdrióban 1300-zal növekedett. I(,5TÜ lf velr^teietó^nden -Ttentö ^^LieíTa vegzese kőtelező minden , „ fvcrmck számára. Az állam termelésben jobban megSSSStt"^ mlnlten ^ ^ anyagi előfeltételt: Bulpáríd- IT^L^T,^^ ban nincs már lakott hely iskola nélkül. kat közvetlenül látják h® gyan függ össze az elmélet A középfokú általán® ok- ^^ta^ ^borateüákoif3 kírtll^z "orezágban ^k^n, mikben nagyszámú szakiskola nyílt. Ezekben a termelés 30 különféle ágát oktatják (technikumok). Ezekben a , vagy közvetlenül az üzemben folyik. Sok ipari üzemnél már erre a célra létesített tanműhelyek működnek. így miközben a tan® középfokú iskolákban azála- fok aa^á?talTn® oktatóp® szakmai tudáson kívül ^ a tanulók általán® műveltS®(ttn6yk™eho^etólya^ ny*™k- elsajátíthatják melv ecveteinen vaizv ffita- és. tanulmányaik teíe ezése si, politechnikai és termelésd gyakorlati felkészültsémely egyetemen vagy föls kólán. Az országban 1944ig összesen csak 65 szakiskola működött kb. 20 ezer tanulóval. Jelenleg számuk több mint 400, a tanulók száma pedig több mint 150 ezer. A nagyobb üzemeknél, vállalatoknál, szövetk® utón annak szentelhetik maI kőtelező középiskola folt Hatezerféle növény virágzó otthona * Irta: Dr. Greguss Pál Kossuth-díjas ny. egyetemi tanár, a ifivészkert volt igazgatója = A Szegedi Egyetemi Füvészkert ma már országosan közismert. Évente több tízezer a hazai és több száz a külföldi látogatója. (Csupán tavaly 25 ezer látogatója volt) Jelenleg 42 ország több mint 250 hasonló botanikuskertjével van magcsere-kapcsolata, s igy Szeged egyik idegenforgalmi nevezetessége, de elsősorban az egyetemi oktatásnak és tudományos búvárkodásnak nélkülözhetetlen intézménye. Amikor m®t, 25 éves füvészkerti igazgatósom után, nyugalomba vonulásommal ennek a szép intézménynek a vezetését egyik tanítványomnak átadtam, sz® retnék a nagyközönségnek is beszámolni a füvészkert iz= galmas történetéről. As áradás pusztítása Örökbérlet a Králicában A középfokú általán® oktatási, politechnikai és szak... ... ,„ Iskolákba iratkozik be több taíi. S^fo JSSriLfal; mint 90 ^zaléka az ala® Ti® ^ « UkolA végzetteknek. A ^ -w^L^ rífrtLtW legközelebbi jövőben tehát kat elvégezték. folytathat- mtnden előfeltétel megvan Ják tanuteiányaikat a, tech- h BoI ár ^ nikumokban és körépfökü 'körtáran.,ágban áttérjünk a .talán® és politechnikai köteletö középiskolai oktatisra. A közoktatás fejlődése t® világviszonylatban is az elsők egyike. Elég annyit megemlíteni, hogy az országban minden öt lakosra esik egy tanuló, pedig Bulgáriának csak nyolcmillió lakosa van. Az egykori kapitalista oknál fogva nem tudtak ál- Bulgáriában ismeretlen volt talán® vagy szakképzettsé- a felsőoktatás jelenlegi méget nyerni, esti tanfolyamo- retű fejlődése. 1944-ben az kat nyitottak, vagy lehető- országban 8 egyetem és főséget adnak nekik, hogy le- iskola volt 25 szakkal és oktatasi iskolákban, azután pedig az egyetemeken és í23ck,^SbanA. "S3B teljes ellátást kapnak, lakást éa ösztöndíjat, s emellett még ruházatot is. MQszahvftltás szerint Olyan Ifjak és leányok számára, akik valamilyen A Szegedi Egyet® mi Füvészkert alig 4 évtizedes múltra tekinthet vissza. Az első világháború után, 1922-ben dr. Gyórffy István professzor területet kért a várostól az egyetemi füvészkert létesítésére. így kapott az egy® tem az újszegedi vasútállomás köz® lében levó Králicában e célra földet örökbérletként. Jelképes birtokba vétele 1922 novemberében történt, amikorig az akkori mezőgazdasági művelés alatti teljesen sík szántóföldből szabályos téglalap alakú 20 holdnyi teriiletet jelöltek ki. Az első növénytelepítés csak 1925-ben kezdődött, amikor az egész kertet jegenyenyár-dugványokkal szegélyezték, abból az elgondolásból, hogy a felnövő jegenyefák később szélfogó gyanánt védik majd a kert leendő növényzetét. Győrffy professzor azt is tudta, hogy az Alföld szívében, különösen a nyári nagy szárazságok idején víz nélkül füvészkertet fenntartani nem lehet, ezért 1928-ban megfúrták a füvészkert 206 méter mély artézi kútját, amelynek 21 f® kos, enyhe vize alkalmasnak biz® nyúlt a kertkultúra, a fásítás és a nagy tó vízmennyiségének a bizt®itására. (Vékony vascsővezetéke azonban néhány év alatt teljesen berozsdásodott, és a negyvenes évek elejére használhatatlanná vált.) A növénypalántók nevelésére az 1929-31-® években építették meg az első kezdetleg®, földbe süllyesztett, csatornafűtéses rendszerű növényházat, amely sajn® az 1941-42-® tavaszi árvíz Idején nagyrészben összeomlott. 1931-ben ásták ki a mostan! nagy tó medrét, amelynek vizét a megásott artézi kút táplálta, míg a kikerülő földből szigetdombot alakítottak a hegyvidéki növények elhelyezésére. A két plriny növényházban, amelyet két télen át a fák száraz rőzseanyagával fűtöttek, kezdetben csak szőnyegnövényeket és néhány dísznövényt neveltek. A füvészkert benépesítése ls ®upán a kert egy részére terjedt, mig a nagyobbik felében búzát, kukoricát, a füvészkerti lovak takarmányozására répát, lucernát termeltek. Nemsokára megépült az első füvészkerti épület, s a szükség® melléképületek. A harmincas évek vége felé lassan megindult a füvészkert szabadföldi növényállományának a gyarapítása ls. Ebből a korszakból legjelen- vészkert minden dolgozóját az újJAtósebb szerzemény volt a földeáki parkból áttelepített indiai lótusz (Nelumbo), mely azóta a nagy tóban teljesen meghonosodott és ma is füvészkertünk egyik legszebb és legértékesebb disze. 1940 őszén, e sorok Írója, mint a Növénytani Intézet Igazgatója vette át a füvészkert igazgatását, további fejlesztését. Elsősorban az egyetemi oktatásra, tehát a didaktikai célokra gondolt, hogy a leendő biológus tanárnemzedék ne a holt herbártumi anyagokból ismerje meg a növényvilág életét, hanem élő állapotban és lehetőleg a szabad természetben tanulmányozza azt. Az lebegett előtte, hogy egy kis helyen, egy füvészkertben össze legyen gyűjtve főként a magyar föld, de az Idegen földrészek jellegzet® növényvilága is. Ugyanakkor művelődési célokat ls kivánt megvalósítani: Szeged vár® és az ország iskoláinak, de a nagyközönségnek természetszeretetét is óhajtotta felébreszteni és fejl®ztenl. Sajn® e terveket mindjárt az első évek szinte lehetetlenné tették. Az 1941—42 tavaszi áradások az Alföld legmélyebb pontján fekvő füvészkertben óriási pusztításokat végeztek. (Az árvíz néhol több hónapon át 50 centiméter magasságban borította el az egész füvészkertet.) Rengeteg szabadföldi és üvegházi növény pusztult el, a víz elvonulása után pedig a ritka fenyőesemetók és lombrafák helyén már sokhelyütt a gyékény és nád burjánzott fel. Az egyik növényház is összeomlott. Végű". ls nagy közben tárásra az akkori vár®i Vízügyi Hivatal segítségévei a füvészkert hosszában és szélén mély árkot ástak, hogy az elárasztó vizet levezessék, ami 1943 végére sikerült ls. Az árkot viztórolásra a mai napig is megtartottuk. Alig fejeztük be ezt a munkát, a csakhamar átvonuló front következtében a még megmaradt értékek is majdnem teljesen elpusztultak. A felszabadulás utón ilyen állap® tok között kezdtük meg a tulajdonképpeni újjáépitést 1946-ban. A ffl4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. szeptember 4, t