Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

Export a kisiparból Most először mérte fel az OKISZ, ho® a külkereskedelmi vállalatok útján a világ mely országaiba jutnak el a kisipari szövetkezeti termékek. A vizsgálat során megtudták, hogy szinte valamennyi európai országban forgalomba kerülnek a szövetkezetekben készülő áruk. Európán kívül piacra találnak a szövetkezetek exportcikkei az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Ausztráliában is. A kisipari szövetkezetek exportterve ez évre 2,6 milliárd forint. Megfiatalodik az öreg üzem Szociális berendezések, korszerűsítés a vasöntödében A Toibuhin sugárút végén a na® modern üzem, a textilművek mellett szerényen húzódott meg a vasöntöde. Utcára néző főépülete rozzant, vakolatlan kócerájra emlékeztette a járókelőt A kis gyár belseje is alig különbözött külsejétől. A munkások elavult gépiekkel ünnepet és módszerekkel igyekeztek a megye és az ország na®obb üzemeinek öntvénymegrendeléseit teljesíteni. A régi telep még ma sem teljesen a múlté, de kezd kirajzolódni az korszerűbb vasöntöde vonala. Friss falak Az SZKP KB távirata Rónai Sándor elhunyta alkalmával Rónai Sándor elvtársnak, a Magyar Népköztársaság kimagasló állami és társadalmi vezetőjének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének elhunyta alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mély részvétét fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és az elhunyt családjának. A szovjet kommunisták és a szovjet emberek sokáig emlékezni fognak Rónai Sándor elvtársra, mint a Szovjetunió őszinte barátjára, aki nagyban hozzájárult a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és megszilárdításához. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Az út mellett földhegyek, azok mögött frissen húzott falak emelkednek. Mint az váró gyermekek, úgy számolgatják a ®ár dolgozói a napokat, mikor vehetik már birtokukba az újat. Régi kívánságuk teljesül: a többi között korszerű fürdőt, öltözőt is kapnak a 42 méter hosszú épület földszintjén. Az emelemár napi munka elvégzése után új, két alkalommal a vasöntöde kör- építkezésein dolgoztak a vezetők és a műszakiak. Sípos Mihály, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat igazgatója a kőművesek teljesítményét növelte: részt vett a falazásban. A főkönyvelő malterról gondoskodott. Este kigyulltak a reflektorok és villanyfény mellett dolgoztak. Uj üzemrészek A fürdőn, ebédlőn és irodahelyiségeken kívül új üzemrészek is épülnek, a ten ebédlőt és irodahelyisé- meglevőt pedig korszerűsígeket alakítanak kL Az építkezésnek sok száz „ellenőre" van. A munkások napról napra fi®elemmel kísérik, ho®an halad a munka. Az építőket, a Csongrád Me®ei Építőipari Vállalat dolgozóit a munkásszolidaritás is fűti, i®ekeznek betartani a vállalt határidőt. Vezetőik is jó példát mutatnak: az árvíz tik. A Kohó- és Gépipari Miniszétrlum a külső változásoknak megfelelően na®szabású üzemi rekonstrukcióval javítja az öntők munkakörülményeit. Az előzetes tervek szerint több mint 30 millió forint értékű géppel és épülettel gazdagodik a vasöntöde. A beruházás, a gépek beszerelése folyamatos. Bódi László igazgató tájékoztató i i sa szerint még idén megérsújtotta vidékek lakóit ugy- keznek az eLs| NDK-gé£Íek. nevezett árvízműszakkal se- Ezenkívül felépül két na® gítették, s ezt a vasöntöde teljesítményű kúpoló. Az építkezésein „rótták" le. A A DÓCI DIÓ (II.) A tsz „parancsnoki" saját tanyájukban laktak, arcukat: vajon levonták-e a szobája a tanácsházával nem űzhette el a gróf. 1852- tanulságot hosszú, elvtelen szomszédos. Süle József tsz- ben, amikor a bérlői szerző- vitájukból? Vagy ki-ki a elnök egymaga foglalatosko- déseket felbontotta, a pa- maga igazában véli magát dik benne. Tavasszal örült rasztok fellázadtak és a jó- elhallgattatva?! a terveikről, munkájukról szágigazgatót kivégezték. Kéérdeklődő riporternek. Most sőbb ismét bérlőivé váltak az idegenkedik. Hosszú ma®a- uradalomnak. Ez a sors alarázkodás: miért nem érde- kította jellemüket. A felmes feszegetni a dóci „dió" szabadulás után lettek törcsonthéját. Ha®juk a már vényes gazdái az általuk művelt földnek. „letár®alt ü®et". Megértem. Süle József 14 éve hűséggel szolgálja a tsz- Feler egy jégveréssel mozgalmat. Dócon ő a negyedik elnök, e®ben a legrátermettebb. Na® feladaNem tudom, mi az ellentét gyökere. Tény, hogy mind Szarka Sándor párttitkár, mind Pap Tibor főagronómus a közös féltésének „csorbíthatatlan" pajzsa mögül lövöldözték egymásra nyilaikat. S miközben —elvben — a szövetkezeti gazAz idén nemcsak a belvíz, dák „érdekeiért" vívták a az állatjárvány és a jég párharcot, lényegében a kötőt vállalt, amikor az egye- verte a dóci határt, de a zösnek ártottak. Mert ki-ki sült tsz elnökségét elfogadta. Pedig Alsóányáson gazdag, jól fizető közöst irányított. Egy év alatt közel 10 fo- a személyeskedés, rinttal növekedett a munkamúltban ®ökerező emberi- elhanyagolta a maga munjellembeli csökevények is. káját. A párttitkár a politiAz önzés, a felelőtlenség és kai szervező tevékenységet, a főagronómus a gazdasági A makacs hadakozások a szervező, irányító munkát. e®ség értéke. Az emberek közös va®on gyarapításán „-1 „ reszéj saját „hielégedettek voltak. Miért munkálkodó tsz-vezetők és a yelk .toborzásara, e®mas saját pénztárcájukat tömő lejaratasára, terhelő adatok alsóányási szövetkezeti gaz- ®ujtésere fecsereltek. Az dák közt, olykor valósággal aratas, a hordás pedig elhúvállalt úttörő szerepet a két tsz e®esítésében? Mert a falu jövőjét, a nagyüzemi gazdálkodás távlati lehető- megbénította a munkaszerségeit nézte. Tudta, hogy a vezést. Időnként na® jámódos feketeföldiek, illetve randóságot követeltek, mása szegényebb homokiak múlt- képp nem dolgoztak. Aratásban gyökerező rangkülönb- ra 27 embert hoztak idegenből a tsz vezetői. — Az egyes üzeme®ségen, ahol a szegényebb homoki emberek gazdálkodnak, mindent maguk arattak le — említi az elnök. Mégis késve fejezték be. A hordás hosszú ideig szüis láttam, ségének megszüntetéséhez ez az e®etlen út. Sors és gondolkodás Évtizedek, sőt évszázadok paraszti rétegződésnek, rangkórságának maradványait nehezebb megszüntet- netelt. Magam ni a fejekben, mint a min zódott, s még ma is — utolsóként a járásban — csépelnek. Két kézzel és egész szívvel! Hosszú „detektívmunka" deríthetné fel, ki kezdte és mi céllal ezt a párharcot. Értelmetlen lenne kutatni. Mindkét fél hibázott abban, hogy az elvtelen személyes. ,. .. . ... . ho® a legnagyobb dologidő- kedés „lovagiatlan harcmodennapi életben. A saját ta- ben többen a major boltja dorót„ vá,n„tnHn. „ TawI nyával és kevéske földdel el6tt vigadoztak. Azt mond- dolát Vdlasztotta: a kolcso" ' " ' amivel nös lejáratás, kompromittáés kevéske rendelkező ányásiakat a Pallavicini uradalom 1821-től hordjunk. ták: nincs fogat, fojtogatta, mégsem birt velük. Régi szerződések bizonyítják, hogy a három évre bérbe adott területen emelt paraszti lakásokat a gróf va® megvásárolta, vagy lelás eszközét. A tsz-elnök pe— Sohasem számíthattunk dig adós maradt a legtiszbiztosan arra, hányan jön- tább, a legbecsületesebb élnék dolgozni. Azért történ- intézé £ móddal- a nvfltszá hetett meg — ez a ma®a- imez\^moaaai. a nyílt szarázat. Hogyan lehet jó mun- monkéressel a tsz igazgatókaszervezésről beszélni ott, sága előtt. Íme, a jóembeViha^IroktécfműFkln?vé^en <}h.°!e"nek egyik legelemibb resdi, a tekintél'yóvá.s miatti feltételével, a munkaerővel Viharsarok című könyvében így summázza ennek miértvallják be a tsz vezetői, zott, ho® a területén élő , ,--,„„„„„„_ hibapalástolás eredménye. napszámosok ne tömörüljenek településekbe, mert akkor önálló közigazgatásuk lesz és kiszakadnak a nagybirtok ellenőrzése alól". A dóci házakat több ízben le- _ romboltatta a gróf. legutóbb értelmezése." A tsz-elnök 1925-ben. Az Itt lakó sze- e5,yik gvengé.1e: szakembersem számolhatnak. Nehezen Mondják, ho® a főagrohogy Máté József üzemegy- nómus kijelentette: „Csak ségvezető szintén gyakran fél kézzel dolgozhatom, máfe- JobbMnnT^zt kiha®- sikba" 0 védőpajzsot kel. ni a cikkből. Ne taglózzunk tartanom". Nem gondolta, le egy embert — javasolja hogy az agrárszakember kiSüle elvtárs. Íme a bírálat csorbíthatatlan pajzsa a jó génye'.; bérlői jogát nem hosszabbította meg, hogy letelepedésüket megakadályozza. Sikerült ls. Dóc mindössze 15 éve született. Azelőtt csupán néhány urasági cselédház. intézőlakás, istálló képezte Dóc-majort. Ezeket lebontották, a gödrös, dombos területet elengvengették és na® állami kedvezménynyel mintegy 70 családi házat építettek. Ma hét utca. 125 házából áll a község magva. Az alsóányásiakat, akik munkaszervezés, a jó termés, társai szemében minden áron a gazdaság gyarapodása? Ha jó akar lenni. Ezért maradt valóban sikeresen akarják el a szigorú, nyílt felelősség- fejleszteni a sok-sok visszare vonás Ezért falulhatott húzó ö { ö ök{m ült odáig a tsz-párttitkár es főöntőcsarnokon kívül korszerű homokmű épül. A nehéz talicskázás helyett gépekkel szállítják a homokot a csarnokba. Öröm a nőknek Javítják az öntőcsarnokban dolgozó nők munkakörülményeit is. Részükre új héjformázó üzemrész épül. Fokozatosan központi fűtést vezetnek be, különféle szellőzőberendezésekkel pedig az öntésnél eddig elképzelhetetlen jó levegőt biztosítanak az üzemrészekben. Alig telt el két hónap, hogy az építők megkezdték a munkát. Az első átadási határidő csak jövő nyáron jár le, de az öntöde munkafegyelmén, a dolgozók lelkesedésén máris lemérhető, hogy a sok millió forint jó helyre kerül. A befektetett összeg a szegedi öntők becsületes munkájával busásan kamatozik majd. II. Zs. Háromezer lakás C

sak el kell menni a Blaha Lujza vagy az Egressy Béni utcába annak, aki meg akar győződni a társasház-építkezés előnyeiről. Ha még öt-hat ilyen utca lenne a városban, vagy ha szétszórtan is, de ötszörhatszor annyi társasház, magánház, családi ház épült volna a múlt években Szegeden, kisebb lenne a lakásgond, nagyobb az öröm. Alig néhány hete jelentette be a Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy a fiatalok segítségére sietve az Országos Takarékpénztárral együtt tízezer lakás felépítésére nyújt lehetőséget a harmadik ötéves terv idején. Tízezer lakás nagy szám még országos viszonylatban is, hiszen legalább 30 ezer ember otthonát jelenti. Ma már azt is tudjuk, hogy Szegedre körülbelül ötszáz jut belőle. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak a fiatalok, nemcsak a családalapítók akarnak építkezni: az igények pontosan egybeesnek a kormány lakásépítési programjával. A feladat tehát elsősorban a na® tömegű családiház-építkezések megszervezésére, az előkészítéstől a kivitelezésig. Beleszámítva az említett ötszáz lakást is, mintegy három-három és fél ezer lakás építésére nyílna lehetőség a következő években Szegeden, ha „megfognánk az isten lábát", vagyis magánerőből, magasfokú társadalmi szervezettséggel, okosan és célratörően kezdenénk az építkezésekhez. Igény van, már hogy ne lenne! Alig röppent híre a dolognak, máris tucatjával jelentkeznek a különböző szegedi üzemek, intézmények, egyetemek dolgozói, s érdeklődnek, mikor, hol, milyen anyagi befektetéssel, hogyan lehet építkezni? Csakhogy éppen ez az, amit meg kell szervezni, mégpedig minél alaposabban és gyorsabban. Könnyű belátni, hogy ha már jövőre építkezni akarunk — és akarunk —, akkor a felkészülés nem várathat sokáig magára. Igaz, elég szűkében vagyunk Szegeden a közművesített területeknek, de azért ha jól utána nézünk, lehet még találni belőlük szanálás nélkül is. A KISZ-isták — némi segítséggel — felderítettek több olyan, úgynevezett tömbbelsőt, melyet aránylag könnyűszerrel be lehet építeni. Természetesen a város belső területein a családi ház nem földszintes házat jelent, hanem négy-ötszintes társas épületet, akárcsak „foghíjak" esetében. A kertes magánházak építésére a külső területeken van inkább lehetőség. Melyek azok a feladatok, melyeket még az idén el kell végezni? Ki kell jelölni a felhasználható területeket, meg kell találni a tervezőket, s azokat a típusterveket, melyekkel legolcsóbban lehet boldogulni. Azután az építőanyagok biztosítása következik, mégpedig olyan anyagoké, melyek előrelépést jelentenek a „hagyományosakhoz" képest: előregyártott elemek, esetleg tégla-középblokk stb. Végül persze kivitelezőre is szükség van, arra a bizonyos építőipari kapacitásra. A legcélszerűbb lenne a szegedi építőipari ktsz-t megbízni a kivitelezéssel, de ehhez elengedhetetlen, hogy a szövetkezet előbb megfelelő gépparkot szerezzen be. Háromezer lakás! Ezért érdemes minden erőt latba vetni, ezért érdemes mozgósítani a társadalom „rejtett" tartalékait: elképzeléseit, aktivitását és szükség szerint munkáját is. F. K. (Jjabb tüzelőakció A TÜZÉP főigazgatóság tájékoztatása szerint újabb 50 millió forint értékű kedvezményes tüzelőutalványt Rizsaiaíók Megkezdték a rizs aratását a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai. Mivel több mint 600 holdról kell betakarítani a közös gazdaságban a termést, idegen munkaerőt is foglalkoztatnak. i fmet 7 »IL|I|MHWMMMHI Sarlós női munkacsapat agronőmus személyeskedése, hogy végül a közös munka sínylette meg. Paizs és szerszám Beszélgetés közben érkezik a kis szobába a tsz főagronómusa, majd bekopog a párttitkár is. Barátságosan üdvözlik e®mást. Fi®elem tsz-t, a jövőben ez utóbbi „védőpajzzsal" hadakozzanak. Ne egymás ellen, hanem a község és a közös gazdaság előrehaladását gátló szervezetlenség, hanyagság, önzés és fe®elmezetlenség ellen. Balogh Ödön Ásotthalmi vendcgaratók bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy országszerte újabb 100 000, főleg hazai brikettre érvényes utalványt váltanak be november 30-ig. A kedvezményes tüzelővel elsősorban az árvíz sújtotta vidékek lakóin igyekeznek segíteni, de juttatnak utalványt azoknak a vállalatoknak is, amelyeknek az igényelt a „hivatalos" akcióban csak részben tudták kielégíteni. Az utalványokat ezúttal a TÜZÉP-telepeken adják ki a vállalatoknak, a tüzelőakcióban szokásos feltételekkel, vagyis hathónapi részletfizetésre. A TÜZÉPtelepeken már rendelkezésre állnak a kedvezményes utalványok, amelyeknek a beváltását október l-én kezdik meg. (MTI) Szovlet kitüntetést kapóit Úszta Gyula A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján a szovjet kormány - a Nagy Honvédő Háború idején a fasiszta megszállók ellen vívott harcokban szerzett érdemei elismeréséül - a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnökének. A magas kitüntetést N. K. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője szerdán adta át a szovjet nagykövetségen. (MTI) Csütörtök, 1965. szept. 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3