Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-28 / 228. szám
Közéletünk hírei MAGYAR-ROMÁN SZAKSZERVEZETI MEGBESZÉLÉSEK Brutyó János, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára befejezte látogatását a Román Szocialista Köztársaságban. Látogatása alkalmával a magyar szakszervezeti küldöttség eszmecserét folytatott a Román Szakszervezetek Központi Tanácsának vezetőivel a két ország szakszervezeteit érdeklő problémákról. A megbeszélések baráti, elvtársi légkörben folytak le. PÁRTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AZ NDK-BA A Német Szocialista Egységpárt meghívására hétfőn Szili Géza elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével pártküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. BÍRÖ JÖZSEF RÓMÁBAN Az olasz kormány meghívására Bíró József külkereskedelmi miniszter hétfőn Rómába utazott. Látogatása során találkozni fog olasz államférfiakkal és megbeszélést folytat a két ország gazdasági kapcsolatairól. CSEHSZLOVÁK SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A magyar szakszervezetek kulturális, agitációs és propaganda munkájának tanulmányozására háromtagú csehszlovák szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba. Tíznapos programjuk során üzemeket és különböző művelődési intézményeket látogatnak meg. Jobb alkatrészellátást ígér az AVTOKER A vállalat osztályvezetői nyilatkoznak a Dél-Magyarországnak Napról napra gyarapszik Magyarországon a magángépkocsipark. Még meg sem szoktuk a nyolcadik 10 ezres széria CL jelzését, máris megjelentek az utcákon a CM-es rendszámtáblák. Lassan 90 ezer magánautó száguld az országutakon. Csongrád megyébe is jut belőlük bőven. Több az autó, több a gond az alkatrész-ellátással. Megérzik ezt a tulajdonosok, s azok a szakemberek is, akik az alkatrészek beszerzésével, elosztásával foglalkoznak. Gyakori, hogy hiányzik egyik-másik nélkülözhetetlen szerkezet. 0 Hogyan próbálják javítani az ellátást, csökkenteni az időszakos hiánycikkek számát? — erről kértünk tájékoztatást az AUTOKER új alkatrész osztályának vezetőjétől, Kővári Imrétől és Kardos János hálózati osztályvezetőtől. — Nemcsak Csongrád megyében és Szegeden, hanem az egész országban nagy gondot jelent a folyamatos alkatrészellátás. Sajnos, hiába küldjük el időben megrendelésünket, külföldről késve, rendszertelenül szállítanak — mondotta Kővári Imre. — Hogy ebben milyen szerepe van a magyar külkereskedelemnek, nem tudjuk, de tény, hogy raktárainkból sokszor hónapokig hiányzik egy-egy gyakran keresett alkatrész. 0 Milyen intézkedéseket tettek, hogy enyhítsék a problémát? — Két irányban is munkálkodunk az alkatrészgondok megszüntetéséért. Jelenleg már a mi szakembereink is részt vesznek a külkereskedelmi tárgyalásokon. Ez elősegíti, hogy kevesebb legyen a szállítási időben az elcsúszás. Az 1966-os igényünket már az idén májusban bejelentettük. így próbáljuk az import-alkatrészeket biztosítani. A magyar szállítókkal is igyekszünk megállapodni, hogy folyamatosan küldjék az árut. Jövőre remélhetőleg, ha nem is teljes, de nagy lesz a javulás az alkatrész-ellátásban. 0 A másik feladat? — Körülnézünk saját portánkon is. Most készítjük el — gyakorlati tapasztalatok, statisztikai felmérések alapján — a különböző típusú kocsik alkatrészeinek választékrendjét. Eddig az egyes üzleteink saját tapasztalataik alapján kértek árut. Nem rendeltek viszont azt, ami volt központi raktárainkban, s az autósoknak szükségük lett volna rá. A Trabant, a Moszkvics, a Skoda és a Wartburg választékrendje már elkészült. Tavasztól ezek alapján rendelnek árut az üzletek, s amiből van a központi raktárban, kötelező igényelniük. 0 Később még nagyobb választékra lesz szükség. Mit tesznek azért, hogy felkészülten fogadják a tovább növekvő igényeket? — Kérdőíveket bocsátottunk ki, amelyeken arra kérünk választ a kocsitulajdonosokból, milyen évjáratú, milyen márkájú autójuk van, s ahhoz milyen alkatrészekre van leggyakrabban szükségük. A közlekedésrendészettel is jó a kapcsolatunk, s az elosztás érdekében mindig tájékoztatnak, milyen márkájú kocsik futSem a gyárban, SEM II FULUN Országos gond a bejárók gondja. A jelentékeny embercsoport valójában nem tartozik semmiféle nagyobb közösséghez. Korán reggel indulnak otthonról, és este érnek haza. Ha a család nem sorolná el a legfrissebb híreket, hét számra nem tudnák, mi történik a faluban. Hová vezet az ilyen életmód? A falu érzelmi, politikai és kulturális közösségéből való kívülálláshoz. Fáradtan érnek haza, sebtében elvégzik a házkörüli teendőket és ágyba esnek. A társadalmi élet, a gyűlések, a viták hangjai csak foszlányokban jutnak el hozzájuk. Nem csoda, ha némelyikük hosszabb-rövidebb idő után közömbössé rs válik környezete gondjai iránt. Igen sok helyen az üzemi közösség sem tud, vagy nem is igen próbálkozik valamit kezdeni velük. Hiszen rendezvényeken, összejöveteleken nem vehetnek részt, mert — munka után indul a vonat. Maradnak a munka közben tartott esetleges röpgyűlések, értekezletek. Ez kevés ahhoz, hogy társaikhoz emberi közelségbe kerüljenek. Agyonütött idő Legtöbbször mit jelent a holtidő, a vonatozás? Nem mindig szívderítő látvány egy munkásvonat. Van, aki fáradtan alszik a sarokban, a másik ül, és néz maga elé. Legdivatosabb szórakozás a kártya, sokszor nem is filléres alapon. Vagy a politizálás, amiben rendszerint nincsen köszönet. A politikához tanulás, tájékozódás, rendszeres vitákban csiszolt elme szükséges. S éppen ez az, amihez a bejárók nehezen jutnak. így azután a vitázok rendszerint néhány nagyhangú bűvkörébe kerülnek, akik megpakolják őket használhatatlan, félrevezető útravalóval. Mit lehetne tenni ez ellen? Mi volna a legjobb megoldás? A tökéletes megoldást a helyi ipar fejlődése és a jól gazdálkodó tsz-ek vonzó hatása jelentheti. Addig is azonban tenni kell valamit, ne maradjanak ezek az emberek magukra. Ne lebegjenek ég és föld között, mint Mohammed koporsója. A mi társadalmunk nem ismerhet olyan embert, aki valójában semmiféle nagyobb közösséghez nem tartozik. Se üzeméhez, se falujához. Törődni velük... Az üzemek többségében próbálják a gondot megoldani Legalábbis annyira, hogy a bejárók olvassanak vagy tanuljanak. Egy-két óra alatt sokat magára szedhet az ember, még akkor is, ha csak újságot olvas. A napi eseményekről mindenesetre jól tájékozódhat. Van üzem, ahol havonta egyszer közös kirándulást szerveznék, együtt a bejárókkal. Városnézés, múzeum, kiállítások. Máskor a városiak rándulnak vidékre, s közösen járják a tájat, ismerkednek a falu életévei. S nyilván helyes mederbe lehetne terelni a vonatbeli beszélgetéseket is. ha egy-egy üzem vezető embere, párttitkára néha maga is felszállna a vonatra, amelyen övéi zötyögnek, jól szót tudna érteni az emberekkel. Bensőbb kapcsolatban És a falu vezetői is többet tehetnének azért, hogy a bejárók ne hulljanak ki a közösségből. A szabadszombatok, a szombat délutánok, a vasárnapok — mindmeganynyi jó alkalom arra, hogy tegyenek egymásért valamit. Jó dolog ez, ha nem is kerül rá minden szombaton és vasárnap, a sor. Jó a személyes kapcsolat, mert így nem asik ki az élet sodrából a bejáró munkás, hiszen közvetlenül érintik a gondok, és kötelességének érzi, hogy foglalkozzék velük. Bevált recept, tökéletesnek mondható séma nincs a gond megoldására. A sémák rendszerint nem is tökéletesek. Minden üzemi és falusi vezető maga lelje meg a legjobb módot. Az a fontos, hogy a bejáró benső kapcsolatban legyen a nagyobb közösséggel, hogy meleg érzelmi szálak fűzzék a nagyobb családhoz is. K. Gy. nak egy-egy körzetben. Az új gépkocsikat — például a Skoda MB. 1000-est — addig nem veszi át a MERCUR, míg megfelelő menynyiségű tartalékalkatrészt nem küld a gyártó cég. Szeretnénk azt bevezetni, hogy úticsomagokat kapjon minden új kocsi ugyanúgy, ahogy a mi teherkocsijaink indulnak külföldre. 0 Egyre több nyugati gyártmányú autó fut Magyarországon. Ezeknek hogyan segítenek? — Azoknak a kocsiknak, melyeket az állam vásárol meg, s itt értékesíti — tehát a Pegeaunak, Fiat 1500asnak, Fiat 1000-esnek és 600-asnak — biztosítottuk a központi alkatrészellátást. Mivel még nincs annyi kocsi, hogy valamennyi boltunkban szükséges lenne pótalkatrészeket tartani, a levelezőlapos rendelési módszerrel juthatnak hozzá a vásárlók. Bármelyik üzletünkben átadják a rendelést, a központi elosztóból küldjük a kért árut. Most folynak a tárgyalások a Volkswagen és az Opel központi alkatrész-ellátásáról. Remélhetőleg jövőre ezt is meg tudjuk már valósítani. 0 Szegeden és a megyében nincs megfelelő alkatrészbolt. A raktárhelyiség is kicsi. Lesz-e megoldás? — Ez is oka, hogy jelenleg még az országosnál is rosszabb a megye gépkocsialkatrész-ellátása. Most, hogy átadják az új autóbuszpályaudvant, a 10-es AKÖV Takaréktár utcai helyiségei felszabadulnak. Itt szeretnénk megnyitni a magánautósokat ellátó modern, önkiszolgáló rendszerű autóalkatrész-szalcmt. A régi helyiségünkben az állami kocsik alkatrészeit tárolnánk. — Jövőre még zökkenőkkel tarkított lesz az alkatrészellátás. De a szakszerű rendelés, előkészítés, gondosabb szervezés eredményeként csökken az időszakos hiánycikkek listája, s az időszak is rövidebb lesz, ameddig nem lehet kapni egy-egy alkatrészt K. A. Magyar—kubai tudományos együttműködés Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Kubai Köztársaság Tudományos Akadémiája közötti tudományos együttműködés 1966—67. évi munkatervét. A munkatervet magyar részről Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, kubai részről Jósé Lopez Sanchez, a Kubai Köztársaság Tudományos Akadémiája nemzeti bizottságának alelnöke írta alá. Az aláírás után Rusznyák István fogadást adott a kubai vendégek tiszteletére. Hatezer helyett 23 ezer tonna hal Országos halászati tanácskozás kezdődött A dolgozó nép szolgálatában Holnap lesz fegyveres erőink napja. Az ünnepen a dolgozó nép őszinte szeretettel és megbecsüléssel köszönti a Néphadsereg, a Belügyminisztérium, a Munkásőrség alakulatait: a katonákat, a határőröket, a rendőröket, a karhatalmistákat és a munkásőröket. Korszerű technikával felszerelt fegyveres erőink becsülettel őrködnek szocialista vívmányainkra, a nép békés, alkotó munkájára. Néphadseregünket testvéri szövetség fűzi a Varsói Szerződét országainak hadseregéhez és velük együttműködve kész megtorolni bármely agressziót. A Magyar Agrártudományi Egyesület és az Országps Halászati Felügyelőség közös rendezésében hétfőn kétnapos országos halászati tanácskozás kezdődött a Technika Házában. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Hangsúlyozta, hogy a magyar halászat, illetve haltenyésztés jó úton halad a belterjes irányú fejlődésben, s az ország haltermése az 1934—38-as évek átlagát képviselő 6000 tonnáról 1964-ig 23 000 tonnára nőtt. Ennek ellenére haltermelésünk még mindig nem elég a gyors ütemben növekvő fogyasztási igények kielégítésére. Meg kell szüntetni a halfogyasztás idényszerúségét, s növelni az egy főre jutó fogyasztást. A haltenyésztés, illetve a halászat továbbfejlesztése érdekeben szüntessék meg mindenütt a veszélyes vízszennyeződéseket, tegyék hatékonyabbá a halászati kutatást, gazdaságosabbá a beruházásokat. Ribiánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója a magyar halászat helyzete és feladatai címmel tartott bevezető előadást. Elmondotta többek között: jelenleg az úgynevezett termő tóterület több mint kétszerese a felszabadulás előttinek. De nőttek a területegységre jutó hozamok is: a tógazdasági halhústermelés a felszabadulás előttinek 4,5-szeresére emelkedett. Ugyanezen időszakban a Balaton haltermelése is fejlődött. A statisztikai adatok szerint a magyar tenger évi átlagos haltermelése jelenleg 50 százalékkal magasabb a háború előttinél. Az országos halászati tanácskozás kedden szakelőadáso't?Kal folytatja munkáját. (MTI) A szegcdi helyőrség klubjában Tóth Lajos és Farkat Gábor honvedek levelet írnak szüleiknek A rendőrség URH-kocsija ellenőrzésen Szeged ntcáin A szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj tagjai kőzöl ketten a járőr gyakorlaton Kedd, 1965. szeptember 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3