Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN TÁVIRATA KEKKONENNEK Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke táviratban köszöntötte L'rho KekKonen finn köztár­sasági elnököt 65. születés­napja alkalmából. ILKU FŐPAPOKAT PÁL FOGADOTT IHcu Pál művelődésügyi miniszter csütörtökön fogad­ta a vatikáni zsinatra uta­zó főpapokat. A fogadáson részt vett dr. Hamvas And­rás kalocsai érsek, Kovács Sándor szombathelyi püs­pök, dr. Dudás Miklós, haj­dúdorogi görögkatolikus püs­pök, dr. Kovács Vince püs­pök, váci apostoli kor­mányzó, dr. Brezanóczy Pál c. püspök, egri apostoli kor­mányzó, dr. Cserháti József c. püspök, pécsi apostoli kormányzó, dr. Ijjas József c. püspök, szegedi apostoli kormányzó, dr. Bánk József győri, dr. Winkler József szombathelyi segédpüspök és dr. Klempa Sándor veszprémi apostoli kor­mányzó. A készletértékesítés a termelés szolgálatában Ismertetőt jelentetett meg a MAGÉV Igen „okos" kis könyvecs- készletértékesltésl napokat ezt a munkát még szinte se­két jelentetett meg a napok- rendezett, s az elfekvő kész- holsem lehet befejezettnek ban a Műszaki Anyag- és letek mintadarabjait kiállí- tekinteni. Gépkereskedelmi Vállalat, s táson mutatta be. Nem sok­elküldte szinte valamennyi kai azután a MAGÉV nagy­olyan vállalatnak, mely ér- szabású megbeszélésre hívta dekelt a felesleges készletek, össze a szakembereket Sze­A cél nem a helycsere Az említett ad módot rendelet úgy felhalmozott használaton kívüli gépek és geden szintén ebből a tárgy- készletek feltárására, hogy villanymotorok értékesítésé- korhol. A szegedi és a ben, selejtezésében. S vall- Csongrád megyei üzemek, juk meg őszintén: alig lé- vállalatok igen sok újsághir­tezik olyan vállalat, amely Vetést is feladtak, melyek­senkinek sem kell attól tar­tania, felelősségre vonják a felhalmozódás miatt. A Nem­Bank hivatalosan nem :IK oiyan vanaiai, ameiy » , ..-< zetl Bank hivatalosan nen lenne érdekelt benne. Pe- ben megvételre ajánlották követel meg adatszolgál dig má jó egynéhány hónap- fel felesleges készleteiket. ^^ & feltárásokról. A kész­ja elmúlt, hogy megjelent Ezelráek a m^o^iü^ok- letek nyilvántartásba Vételé­az a rendelet, mely koráb- £ak h^azlíékSífST nek tehát nlncs m0st Se "0b" ban soha nem alkalmazott . rLír: kedvezmények mellett teszi j,u,tott a holtponton, s néhány lehetővé, hogy kiki megsza- hó"apAalatt1 an"yi meg hasz" badulion az 1964-es év vé- nalható alkatrész, géig felgyülemlett, s az Idei "f*14 gazdát> mint máskor termeléshez szükségtelen gé- sona­péktől, anyagoktól. Mégis tévedés lenne azt jektív", se .szubjektív" aka­dálya. De a reális nyilván­tartás, a jól vezetett karton egymagában nem oldja meg a problémát: a felesleges készleteket értékesíteni is kell. Intermetall tanácskozás Budapesten Csütörtökön este a kölcsö- Lengyelország, Magyaror­nös szállítások jegyzóköny- szág, az NDK és a Szovjet­vének aláírásával befejező- unió — külkereskedelmi dött Budapesten az Inter- vállalatainak és a termelő­mettal vaskohászati együtt- üzemek főhatóságainak meg­müködési szervezet 10 napos bízottal előterjesztették el tanácskozása. A megbeszélé­seken a hat tagállam — Bulgária, Csehszlovákia, M, • .,„ hinni, hogy minden vállalat Az értékesítéshez azonban Még mindig van feltármvaló tisztába m az ÜJ lehetÖ8ég _ az eredmények eUenére_ A tapasztalat szerint a kapcsán raktárkészleteivel, s ^ vontatottabban halad rendelet megjelenése után feltárta valamennyi immobil vontatottabban nalad, nem egyenlő lendülettel cikkét! Már korábban ls ír- mint a feltárás. Az csak he­kezdtek hozzá a szegedi vál- tunk róla, hogy míg a mi- lyeselhető, ha a vállalatok lalatok sem a felesleges nlsztérlumi Iparban különö- aiaposan megnézik, mit vá­készletek feltárásához. A sen a könnyűipari üzemek tórolnak meg mert az a Kenderfonó- és Szövőipari jelentós munkát végeztek, , . h Vállalat májusban például az élelmiszeriparban már népgazdaságnak semmi hasz­sokkal kisebbek az eredmé- not nem hajt, ha az egyik nyek. A tanácsi és a szövet- helyről a másikra vándorol kezeti iparban pedig még egy alkatrész, gép vagy igen nagy „lappangó" kész- anyag, de ott továbbra is letek találhatók. Ezt alátá- hasznosftatlan marad. Nyll­masztják azok a vizsgálódó- vánvaló, hogy az értékesítés sok is, melyeket ehhez értő célja az, hogy aml eddig fe­szakemberek, társadalmi ak-v leslegesnek tűnt, ezentúl a tívák végeznek jelenleg a termelésben hasznosítható szegedi és a Csongrád me- legyen, ami eddig „értékte­gyei üzemekben. A Szegedi len" volt, új értéket előállí­Hangszergyárban —, hogy tó értékké váljék, csak egy példát hozzunk fel bizonyítékul — kiderült, hogy a készletek újabb fel­mérésével újabb felesleges készletek is feltárhatók. A folyamatos feltárásra tehát még mindig szükség van, adásra felkínált és hiányzó kohászati termékeik listáját, s ezeket a cikkeket kicserél­ték egymással. (MTI) Az öregek otthonában Egy névtelen panaszlevél nyomában szociális ta, hogy általában minden­Az alsóvárosi otthonból névtelen levelet írt valaki a Csongrád nap bárki kétszer is kérhet minden ételféleségből, ha gyei Állami Népi Ellenőrzé- jólesik neki. örülnek, ha az si Bizottságnak, szerkesztő­ségünknek, s Egészségügyi elagott idős emberek jó ét­újabban az vággyal esznek. Hangsúlyoz­Minisztérium- ta azonban, hogy az öregek nak is. A levélíró panaszko- jó étvágya mellett is sok dik az ellátásra, az öregek­kel való bánásmódra, s ki­fogást emel az élelmezés miatt is. A névtelen levelet azért vettük figyelembe, járó öregek napi élelmezési mert a levélíró panaszával több helyre is fordult egy időben, s feltételeztük, hogy a panaszra nyomós okok le­hetnek. — Kár elprédálni a húst, ha így főzik meg — mond­ta —, mert sokan nem tud­tuk megenni. Legtöbbünk­nek a foga nem bírja a ke­mény rágást — Schemperger Ferenc egy szobatársára panaszko­dik, aki állítólag izgága, nyugtalan, nem hagyja őket pihenni. Berta István vi­szont elmondta, hogy az ápolók nem mindegyike bá­nik velük emberségesen. Van amelyik durva, gorom­. , ba, sőt a főnővér utasítá­tenként előfordul, hogy va- sajt sem tartják be. Meg­lamivel gyengébb vagy ke- esik, hogy vele is gorom­vésbé kiadósabb az egész báskodnak. Aztán kiderült, étel marad kl, mert a 204 gondozott közül 130 a be­teg, s ezek érthetően keve­sebbet fogyasztanak. A fent­költsége 10, a betegeké 11 forint személyenként En­nek felhasználásával A szociális otthonban dr. \ . Jjée{tik a Bondo_ Vttos György főorvossal, a szertnt elegmk M a gonao" III. kerületi tanács egész ­Mi van az étlaponI napi ellátás az előző napi- hogy ezek a jelenségek nem nál. Meghatározott norma ls mostanában fordultak elő, hanem jóval korábban. A problémákat az otthon gondnoka megbeszélte a a gondozókkal, s azóta ke­vesebb a panasz. Szív Is kell... Az idős nénik, bácsik leg­maga maradt a családból, többje olyan, mint a gye­négy éve van itt & »* esetben úgy is — Jól érzem itt magam, ff" velük bánni. Jószóval szeretek mindenkit, s a bá- többet érnek el náluk, mint­cllátcs nnsmódra nem panaszkod ha- ha csak ugy foghegyről oda­* tom vetik nekik a szót apróbb­cseprőbb panaszaikra. Rend és tisztaság __ sajnos — mondta La­Amerre jártunk mindé- dos László — gondozóink­sépügyi csoportjának veze­tőjével tettünk látogatást Előttünk már ott jártak ko­rábban a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői. Látogatásaikról otthagyták kézírásos bejegy­zésüket a célvizsgálatról. Ebben a következőket olvas­tuk: „Az egészségügyi maximálisan megfelelő A gondozási munkákat erejü­kön felül végzik az ápolók, figyelembe véve a nehéz adottságokat. Az otthon la­zottakat Húsz nővér, illetve ápoló viseli gondját az idős , em­bereknek. Végigjártuk az otthon szobáit s elbeszél­gettünk a bácsikkal, nénik­kel. Ozv. Szabó Sándorné­nak nincs senkije, egyszál Óvatosan, mégis bitran A helycserének tehát nincs semmi értelme, de annak a túlzott óvatoskodásnak sincs, mely miatt egyes vállalatok azért vonakodnak vásárolni, mert attól félnek, hogy év végéig nem tudják már fel­használni, amit vettek. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium rende­lete 1965. december 31-ig teszi lehetővé a készletek kedvezményes eladását és vételét, a kínálkozó alkalmat kár lenne tehát elszalasztani. Az a vállalat gondolkodik helyesen, mely ugyan nagy körültekintéssel, de mégis bátran él az alkalommal, mert ezáltal nemcsak a nép­gazdasági célkitűzések meg­valósulását szolgálja, hanem saját készletgazdálkodását is rendbehozhatja, sőt ter­melését ls gazdaságosabbá teheti. A MAGÉV most megjelent tájékoztató füzete a benne megtalálható számtalan tud­nivalóval arra is alkalmas, hogy ismét felhívja a figyel­met a felesleges készletek, a használaton kívüli gének értékesítésének lehetőségeire. F. K. A tenni akarás ébrentartásáért D emokráciából minél több van, annál jobb. A de­mokrácia nagyobb közéleti mozgást, elevenebb tár­sadalmi tevékenységet, fokozódó nép-optimizmust jelent. Mindennek pedig az a konkrét haszna, hogy gyorsabban valósulnak meg a tervek, s az emberek a jobban élés­sel párhuzamosan tökéletesítik a közigazgatást, önmaguk életének kormányzását.. Lehet egy országot, egy várost vezényszavakkal is dirigálni, de abban nincs sok kö­szönet. Mennyivel intenzívebb, tökéletesebb a szocialista feladatok végrehajtása, ha zömmel a lakosság önkén­tességéből, jókedvéből fakad! Nem véletlen tehát, hogy a hely! tanácsok is állan­dóan keresik, kutatják annak a módját, miképpen kap­csolhatók be a lakosság széles rétegei az állami tevé­kenységbe. Csak úgy lehet szimpatikus várospolitikát ki­alakítani, ha annak gyakorlásában a szó szoros értelmé­ben részt vesz minden épkézláb ember. Ennek pedig egyik módja az államhatalom már meglevő, működő de­mokratikus szerveinek erősítése és támogatása. Különösen fontos a tanácsi állandó bizottságok munkájának tökéle­tesítése. Ha azt vizsgáljuk Szegeden, hogy az állandó bizottsá­gok betölük-e a tanácstörvényben rögzített három alap­vető funkciójukat, a javaslattevést, a véleményezést és az ellenőrzést, a válasz — sajnos — csak részben pozi­tív. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapították: bár az állandó bizottságok mun­kájában kétségtelen az előrelépés, az eredmények még nem kielégítöek. E kissé sablonosnak tűnó értékelés mö­gött gondos munka, alapos felmérés rejlik. Létezik ná­lunk kirakatpolitika? Tagadhatatlanul. Előfordul, hogy szóban és papíron mindent .istenien" csinálunk, de a va­lóságban alig történik valami? Ilyen is akad. Nos, az ál­landó bizottságok esetében fordított a helyzet. Szépen gyü­mölcsöző tevékenységük lényegesen több, mint amennyi­ről beszélnek, vagy jegyzőkönyvet tudnak produkálni. Ideiglenesen, vagy tartósan több társadalmi bizottság jött már létre az állandó hizottságok mellett. Nagy lét­számú aktívájával elismerően dolgozik például a társa­dalmi ünnepeket szervező bizottság. Az ilyen aktívaháló­zat — mint a gyakorlat tanúsítja — megbízható össze­köt5 a tanácsi szervek és a lakosság között Az állandó bizottságokat a tanácsok szakigazgatási szervei ma már nem tekintik saját beosztottaiknak, hanem olyan szer­veknek, amelyekkel szorosan együttműködve, megjavít­hatják az igazgatási munkát is. Persze ezen a téren még távolról sincs minden rendben. Állami és társadalmi ren­dezvények szervezésével csak elvétve bízzák meg az állan­dó bizottságokat a szakigazgatási szervek rendszerint „el­eszik" a kenyerüket. Némely előadók úgy fogják fel az állandó bizottságok javaslatait hogy azok csak többlet­munkát adnak, s idegenkednek tőlük. Csoda-e, ha e fon­tos szervek tekintélye bizony még meglehetősen labi­lis? Pedig olykor sommásan jönnek tőlük a jobbnál Jobb javaslatok. Az egészségügyi állandó bizottságnak például alig múlik el ülése anélkül, hogy valamilyen kérdésben ne fordulna a szakigazgatási szervekhez. Ott a hiba, hogy ezeknek a javaslatoknak kétséges a sorsuk, ezért kedve­zőtlenül hatnak vissza. Tavaly és tavalyelőtt harminckét javaslatot tettek az állandó bizottságok, a különféle osz­tályok azonban egyet sem tettek közülük magukévá. Né­mileg szépíti a helyzetet, hogy az idén viszont elfogad­ták a javaslatok többségét Még nem kielégítő az állandó bizottságok vélemé­nyező szerepe sem. Jóllehet a tanácsülések elé kerülő problémákat előzőleg meg kellene vitatniok, ez igen rap­szodikusan történik meg. Pedig az állandó bizottsági tagok szoros kapcsolatot tartanak a lakossággal, véleményük meg­hallgatása tehát különösen fontos iskola-, bölcsőde-, üzlet­nyitás- stb. ügyekben. Csakhogy a meghallgatás sem lehet formális, mert ez lebecsülése a demokratizmusnak. Megtörtónt, hogy a kereskedelmi állandó bizottságnak egy bolt lebontása ügyében csak utólag kérték vélemé­nyét. Mivel az ellenőrzés gyakorlása sem mutat sokkal ked­vezőbb képet, a legközelebbi városi tanácsülés napirend­jén szerepelnek az állandó bizottságok konkrét tennivalói. Csak úgy lehet fenntartani, továbbfejleszteni a tanácsta­gok aktivitását, a lakosság érdeklődését és részvételét a várospolitikában, ha a tanács következetesen érvényt sze­rez a demokratizmus továbbfejlesztése érdekében hozott egészséges Intézkedéseinek és a többi között arról is gondoskodik, hogy az állandó bizottságok ténylegesen gya­korolhassák jogaikat F. N. I. Elsőként vágtak az újnak kólnak a petőfitelepi szociá- nütt tisztaság, rend fogadott nak nem tudunk adni szívet lis otthonban főznek. Az bennünket. Pedig a látoga­ételt onnan hozzák ide min- tásra igazan nem számítot­dennap. Az ételek minősége tek- A tolókocsival járó­kifogástalan. Mennyisége ki- kelá betegek szobájában elégítönek látszott." azonban felajzott hangulat­, , . . . . . .. tal fogadtak bennünket az A népi e lenőrzési bízott- idŐ6 e^ek. ság képviselőinek latogatá- _ Most beszéljenek, mert sókor az aznapi reggel., van rá alkalom _ b'lztatta ebéd és vacsora a követke­ző volt: kávé vagy kalcaó kiflivel, ebédre \ húsleves, sárgaborsópüré sült sertés­oldalassal. Vacsora: abált szalonna és tea. Látogatásunk napján a reggeli tea és hentesáru, az ebéd zöldbableves, rizses­hús és uborka, vacsora tú­ró és zöldpaprika volt. Az étvágy: öröm Lados László, a szociális otthon gondnoka elmondot­és hivatástudatot S némely esetben előfordul a gondo­zói munkában ls probléma. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a gondja­inkra bízott emberek jól érezzék magukat életük szobatársait Berta István hátralevő részét széppé, bol­ba-lMiért? Máskor nem be- dl>ggá tegyök' szélhetnek szívük szerint? Az alsóvárosi szociális — kérdezett vissza Lados otthon a lehetőségekhez ké­László gondnok. pest a maximumot nyújtja — Dehogynem — mondta lakóinak. Sajnos, a 366 éves Samu János MÁV rokkant épület födémszerkezete ala­nyugdíjas — csakhát ilyen- posabb javításra szorul, kor jobban esik a szó, ami- Nagyobb összegre van szűk­kor többen látogatnak meg ség, hogy oz épület tovább­bennünket. Kovács István ra is betöltse rendeltetését, arra panaszkodott, hogy a igazi otthont nyújtson az napokban fejláb volt ebéd- öregeknek, re, s fele fővetlen volt U F, Mit számít néhány búza­szem, amikor vei ezelőtt 15 társával vá- vetkezett Olykor alig keres­vagonszámra gott neki az új, ismeretlen tek valamit. Adamov bá­halmozódik a hosszú, nyitott útnak. A közös gazdálkodás- esi és sok hasonló társa még­színben. Adamov bácsi még- nak. Kik élnek közülük most sem hagyta cserben a gazda­" - Deszken? — Hát.,. — gondolkodik, két szeme a távolban arco­kat keres. — Kiri Ferenc él kének egyik lényeges voná- még. Meg Boldog Pali. Es ., . . sát vélem megnyilatkozni Láz' János, bár ő egy kicsit ?ünk> hogy meSeljünk belő­ebben. Egydolgos, szegényes később jött — sorolja halk, e" „sok gyenge hangon. Többségük már nem ta­lálható a faluban. Eletük „munkaidejéből" csak is gondosan összesepergeti a szétgurult magokat. „Hiva­talbéli" kötelessége paran­csolja ezt? Aligha. Nemzedé­élet beidegződését: a kicsiből összerakosgató" élet­tapasztalatot. Tizenhat évvel ezelőtt... ságot — Bíztunk abban, majd­csak jóra gyün ... Tudtuk, hogy annyit mindig kere­Megérte ... Az élet nem kényeztette el alaprakáshoz jutott. Töpörödött kis öreg Ada- munkával hasznosítják ma­mov Mihály bácsi. Háta haj- gukat. lott, haja fehér, mozgása bi­zonytalan. Több mint hat évtized súlya és az asztma kínzó betegsége alatt meg­rokkant Nyugdíjas elfoglalt- gazdaságtól? sága van, a takarmányfor­galmi vállalat deszki telepén őrzi a gabonát. í..a? őket. Sorsuk talán a tragikus AKIK hősökéhez hasonló, akiknek ™ITnak' egész életük . ament a jobb díjasok. esetleg könnyű életért vívott küzdelemreJ de Mit reméltek? — Mit reméltek a közös Szinte furcsa elképzelnem. — Gyűléseken magyaráz­ták, hogy többre megyünk, ha közösen dolgozunk. Jobb sorunk lesz — mondja. Ap­hogy ez a gyenge ember 16 ia cseléd volt, maga is így évvel ezelőtt úttörő szerepet vállalt az új paraszti élet­kezdte az életet. A felszaba­duláskor négy hold földhöz mód megteremtésében. Ada- jutott. Ezzel és egyetlen lo­mov bácsi ugyanis egyik vával lépett be a tsz-be. alapító tagja a deszki Kos­suth Tsz-nek. Tizenhat év­Persze, sok nem várt küz­delem, nehéz esztendő kö­annak gyümölcséből keveset kóstoltak. A közös gazda­ság megteremtésének súlyát viselték. Megérte? — Most szépen fejlődik a tsz, nagy tehenészet épül. Gépekkel dolgoznak. — Na­ponta látja ezt Adamov bácsi, hiszen az új major közelé­ben lakik. A tsz alaprakó veteránjainak bizakodása igazolódik: egyre inkább „jó­ra gyün" az élet a közös­ben. Az alapítók, sajnos, eb­ből jórészt kimaradnak. De fiaik másképpen élnek majd. n. ö. Péntek, 1965. szeptember 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom