Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

Meghalt Pénteken nyit Sííf8? « Szegedi Nemzeti Színház meghalt Terescsényi György • Író, a szegedi humuszon nevelkedett írónemzedék országosan ismert tagja.A 20-as évek elején azok közé a harcos újságírók közé tartozott, akik a szegedi sajtóban szembeszálltak a horthysta-klerikális elnyomó rendszerrel. 1922-ben Zadraveczék perbe fogták a Szegedi Naplóban megjelent „Nagypéntek" című írásáért, istengyalázás címén elítélték és bebörtönözték. Szegeden két versekönyvét adták ki. 1923 óta Budapesten élt, előbb Az Est-lapokban, majd főleg az Üj Időkben jelentek meg versei és elbeszélései. Négy regényét ismerjük, azonkívül Orbók Attilával közös könyvben írta meg párizsi élményeit. Regényei közül különösen a „Hősök" és annak folytatása a „Lesz, ahogy lesz" váltak népszerűvé. Különböző lapokban mintegy kétszáz novelláját nyomtatták ki. Terescsényi György műveiben sötét színekkel festette le a nincstelen paraszti élet nyomorúságát és keserves küzdelmeit, anélkül, hogy felismerte volna azt a forradalmi utat, mely egyedül teremthetett fordulatot a jobb, kulturáltabb paraszti élet irányában. A felszabadulás után örömmel látta népe felemelkedését, lelkes, ragaszkodó híve lett a szocializmus építésének. Mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtárosa vonult nyugdíjba, 1955-ben. Kormánykitüntetést kapott. Sajnos, nyugdíjazása előtt súlyos operáción esett át, azóta nem nyerte vissza munkaképességét így mindannak az újnak amit meglátott és aminek örült a jelenben, írásban már nem tudott hangot adni. Hátrahagyott ifjúsági regénye, a „Merre van Napkelet?" egy kubikosgyerek küzdelmes életét meséli el. Terescsényi György holttestét -kívánságára elhamvasztják. S. S. Huszonöt év postástáskával (Levelezőnktől.) ket, melyeket forró nyárban, Negyedszázad múlt el az- b,£«ben .... .... .. . tett és kezbe adott, ota, hogy Vörös Sándor pos- _ Évek óta már csak a tol levélkézbesitő először in- belterületen járok — monddult el, nyakában a nagy ta- ja. — Jóleső érzés látni risznyával a kisteleki ta- épülő, fejlődő falunk új arnyákra. Mire kiürül a ta- cát. Felnőtt, városias nagyrisznya, már késő délután községgé nőtt. Nekem külön van, s hátamögött van sok öröm megújított, szép posút. eljutott a célhoz a sok- tahivatalunk. Ezt a magam sok küldemény. Szereti és számára amolyan jubileumi becsülettel végzi munkáját, ajándéknak is tartom. Szért nőtt a kistelekiek szl- A 25 éve postás Vörös véhez annyira a postás Sán- Sándort becsüli és szereti dor bácsi. Amint az eltelt 25 egész Kistelek népe, s a 25 év fonalát gömbölyítjük, éves évfordulón sok jókívánmegelevenednek emlékei, sággal halmozták el. KívánKocsipostásként kezdte, majd ták, hogy kísérje további a 40 kilométer kerületű ta- munkáját is hasonló megbenyakörzetet járta. Ki tudná csülés, életét pedig jó egészmár összeszámolni a kilo- ség. métereket és a küldeménye- Tóth Zoltánná ELÖADAS AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK JAVARA — KET BEMUTATÓ — NYILATKOZNAK A RENDEZŐK — AZ OPERJSTAK TAJMÜSORAI Szeptember 24-én, pénte- tudniillik Vörösmartynak ez ken este megnyitja kapuit a a müve verses dráma. Ennek Szegedi Nemzeti Színház. Az megfelelően hangsúlyozzuk a ünnepi alkalomra Vörösmar- ritmikai elemeket és motívuty; Csongor és Tünde című mokat az előadásban, s redrámai költeményét tűzték" méljük, törekvésünk találműsorra'a színház művészei, kőzik a közönség egyetértés az előadás egész jövedel- sével. mét az árvízkárosultak részére ajánlották fel. A kö- Szász Károly, a Lili bárovetkező napon, szombaton nő rendezője a következőket újabb bemutatót tartanak a mondotta: színházban: az operettegyüttes a Lili bárónőt viszi szín- ~ A nagyoperettet a szere. gedi Huszka Jenő születeseíz - nek 80. évfordulója alkalSándor János a Vörösmar- ábó, visszük sz(^re, Arra ty-darab rendező e a követ- törekszünk hoav az előkezőket mondotta az évad- & "ehhez az nyitó eloadas előkészületei- alkaiomhoz. Főképpen a szép kiállításra ügyelünk. A szi— A Csongor és Tünde, nészek nagy kedvvel, lelmint ismeretes, a boldogság- kesen készülnek a bemutatókereső ember drámája. Elő- raadásunkkal azt szeretnénk • Megkezdték a munkát 'ez hangsúlyozni, amiért a dartb operisták is. Igaz, ők még íródott, hogy az ember a föl- nem bemutatóra készülnek, dön találhatja meg boldogsá- Egyelőre a vidéket járják, s gát. A darab cselekményét az opera idei programjával abba az időbe helyeztük, ismertetik meg a közönséamelyet maga Vörösmarty get. Szerepeltek már Szentejelölt meg, tehát a pogány sen, Makón, s legutóbb Kiskunok Idejébe. Ezt mtnde- teleken. A közönség mindenekelőtt a jelmezekkel - nütt nagy elismeréssel és Kemenes Fanny munkál - tetszéssel fogadta ezeket a igyekszünk hangsúlyozni, műsorokat, amelyeket Vaszy Székely László elvont díszle- Viktor rövid előadása vezetet viszont a mondanivaló tett be. A műsorban — konidötlenségét emelik ki. Arra ferált Versényi Ida rendező törekedtünk, hogy a jelmez — fellépett Duba Ibolya, a konkrétsága és a díszlet el- színház új, szép hangú énevontsdga ne legyen ellentét- kesnője, Gregor József, Ber ben, hogy az előadásnak dál Valéria, Ivánka Irén, ezek az elemei egyensúly- Mére Ottília, Varga Róbert ban maradjanak. és Szabady István. Sárosi - Másik fő törekvésünk György és Liekovszkij Mevolt, hogy érvényesítsük azt, Unda előadásában szerepelt amit több Csongor és Tünde- a műsorban egy balettrész előadás elmulasztott, hogy let is. Neves csehszlovák írók Szegeden Irodalmi est a Tisza Szállóban Szeptember 23-án és 24- megállapodás értelmében én — a Magyar írók Szövet- tíz magyar Író utazik Csehsége és a Csehszlovák írók Szlovákiába, s hazánkban Szövetsége között kötött ugyanakkor 10 csehszlovák ' Írót látnak vendégül. A magyar írók szerzői esteken vesznek részt Prágában, Pozsonyban és Kassán. A prágai esten Darvas József, Garai Gábor, Simon István, Szabó Magda és Veres Péter, a pozsonyi és a kassai esteken pedig Dobozy Imre, Lengyel József. Mesterházi Lajos, Szabó Pál és Váci Mihály szerepel. A Magyarországra érkező csehszlovák írók közül Szegedre látogat J. Hanzlik, J. Kiostra, K. Michael, K. Ptacnik és C. Stitniczky. A neves csehszlovák írók holnap, szeptember 23-án a Tisza Szálló koncerttermében irodalmi esten lépnek a közönség elé. Kétszáz éve született Vedres István Tegnap, kedden délután 5 órakor u belvárosi temetőben bensőséges ünnepségen koszorúzták meg Varsányi Vedres István síremlékét. A koszorúzáson megjelentek a hozzátartozók közül Vedres László dédunoka. Vedres György és Margit; a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára Hofgesang Péter, Kovács József osztályvezető, a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának képviselői, és az Építőipari Technikum tanárai, diákjai, akik koszorúikkal lerótták kegyeletüket városunk „hites és esküdt földmérőjének". Az egybegyűlteket Dévény István, a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának elnöke köszöntötte. Az emlékünnepség programja ma, szerdán fél 12 órakor folytatódik, amikor a Dóm téren leleplezik „Szeged Széchenyijének" mellszobrát. Fél 1 órakor a múzeumban kiállítás nyílik, délután 4 órakor pedig az egyetem Dugonics téri aulájában ülés lesz. I¥em kell vizega a felvonókezeléshez Az építésügyi miniszter a napokban kiadott rendeletében megszüntette a lakóépületek személyfelvonóinak vezetéséhez előírt vizsga-kötalezettséget. Az új rendelkezésnek megfelelően a lakóház személyfelvonóját az vezetheti, aki az épületben lakik, vagy az ottani munkahelyen dolgozik, továbbá aki — az eddigi 16 éves kortól eltérően — a 14. életévét betöltötte és a felvonó balesetmentes vezetésének módját megismerte. Természetesén továbbra sem vezethet személyfelvonót az, aki erre a feladatra testi vagy szellemi fogyatékossága miatt alkalmatlan. A felvonó balesetmentes vezetésének módját a felvonó kezelője — általában a házfelügyelő — bemutatja és az útmutatót az érdekeltek rendelkezésére bocsátja. Az új rendelkezés értelmében a ház lakói és az épületben levő munkahely dolgozói — 14 éves kortól — megfelelő térítés ellenében megkaphatják a felvonókulcsot is. A rendelet szeptember 19-én lépett életbe. (MTI) Hűvös reggelek, derült nappalok Óriási anticiklonrendszef alakult ki a kontinens felett, s Európa nagy részén kissé még hűvös, de többnyire csendes, derült idő alakult ki. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy a ciklonrendszer központja, amely kedden Csehszlovákia felett volt, szerdán hazánk fölé húzódik át, és továbbra ls fenntartja a derült, csendes időt. Szerdán kisebb felhőátvonulásokra kell csak számítanunk, eső valószínűleg sehol nem lesz, a szél } tovább mérséklődik, szerda reggel 4—8 fokos minimumokra, délután 18—22 fokos maximumokra van kilátás. A jelek szerint — legalább egyelőre — a hűvös reggelek, derült, szép nappalok sora folytatódik. (MTI) 1765 szeptember 22-én született Szegeden Vedres István, nemcsak Szegednek, de a polgári átalakulásért küzdő haladó gondolkodású reformnemzedéknek egyik érdekes és vonzó alakja. Szeged valóban a magáénak vallhatja földmérőjét, mert az alig 21. életévét betöltő Ifjú 55 éves koráig szolgálta a várost, és úgyszólván minden ügyében részt vett. Amint egyik beadványában irta 1815-ben, amikor mér több mint 30 esztendeje szolgálta a várost, „a melly üdő alatt több nevezetes nyomdokit hagyom buzgó iparkodósaimnak" és fel is sorolta, melyek voltak azok. Szolgálatát a II. József által elrendelt földmérési munkákban kezdte, erdősítette a szegedi tájat, amivel a sivány homokságot igyekezett megkötni, feltöltette a kátyús utcákat, megépítette a szőregi töltéseket és átjárókat, a röszkei országutat, a vízjárta földeket szárította, sok helyen fűzfákat ültettetett, építkezett. De ez csak igen szerény felsorolása tevékenységének. Nem említette, hogy ml mindent tett azért, hogy hazája is felemelkedjék. Csupán két művére, „A Tiszát a Dunával össze kaptsoló új hajózható tsatorna ..." című Szegeden 1805-ben megjelent tanulmányára és a „Sivány homokság..." című művére utalunk. Azért csak e kettőre, mert ezek jólehet erősen a szegedi kereskedelmi és földművelési viszonyokat célozták megjavítani, mégis az egész Alföldet közvetlenül, és hazáját közvetve erősítették. Életrajzírói alaposan feldogozták működéseit, Megvilágították, mit tett a szegedi és Szeged környéki építészet terén, az erdészet, az okszerű mezőgazdaság, a közgadaság terén, mit javasolt az ármentesítés és a közlekedés, a növénynemesítés fejlesztése érdekében. Működési körét áttekintve valóban kevés egyénisége van Szegednek, aki annyit tett a városért, mint ő. Ha csak a város határain belül fejtette volna ki tevékenységét, már azért is Szeged egyik legnagyobb fiának kellene tekintenünk. Működésével a magyarországi állapotokon akart változtatni. Élete felét a XVIII. században élte le, jórészt a francia forradalom előtt. Gondolkodó fő volt, világosan láthatta a nemzet sorsát. Nem véletlen, mikor jelentkezett jelentékenyebb műveivel: a Martinovics-féle összeesküvés vérbefojtása utón, amikor a haladó politikai törekvésekre hosszú ideig1 béklyót vertek. A tanult és nemzetüket szerető egyéniségeknek egyelőre nem volt más lehetőségük, mint hazájuk gazdasági és szellemi felemelése. Leküzdhetetlen akadályokba ütköztek ezen a téren, A Habsburg elnyomás meghatározta Magyarország sorsát, a kiváltságait féltő nemesség túlnyomó többsége pedig hallani sem akart a viszonyok alapvető megváltoztatásáról. A reformnemzedék soraiban sokan voltak olyanok, mint Vedres. -Dolgozni, küzdeni, jót tenni, művelődni a haza javáért és bevésni a nagy tanulságot, ami Martlnovlcsék sorsából egyszer már világos lett. Vedres nem volt politikus a szónak abban az értelmében, hogy elgondolásait, könyvein és írásművein kívül a szélesebb közvéleményben szóban, fellépésben is hirdette volna. A reformnemzedék egyik értékes atókja, aki a felemelkedést a maga sajátos útján képzelte el és ezért küzdött ls. Forradalmár sem volt. Egyetlen gondolata sincs műveiben a feudális viszonyok alapvető megváltoztatására, ö úgy képzelte, hogy a meglevő állapotokat kell megjavítani, és akkor jólét és elégedettség lesz. Az ilyen egyéniségek túlnyomó többsége mégis eljutott oda, hogy elkerülhetetlen a másik út, le kell számolni a Habsburgokkal és a kiváltságaikat körömszakadtáig védő rendekkel. Nem kétséges, ha később születik, Vedres ls elért volna ide. Alakja példamutató a munka, a találékonyság, a szorgalom terén, és ebből mit sem von le, hogy 1826ban nemességet kapott a királytól. Akkor ezt elérni közérdekű munkával, valóban nagy kitüntetésnek számított. Végül is egész tevékenysége a még csak bontakozásban levő polgári szabadság elérését is szolgálta ós ezzel a fennálló viszonyok megváltoztatásának szükségességét juttatta kifejezésre és ezzel a haladás ügyét elősogltette. Az utókor megbecsülését bizonyltja, hogy születésónok 200. évfordulója alkalmával szobrát a szegedi Fantheonban helyezik el, ahová pedig csak az arra igazán méltó egyéniségek kaptak helyet a felszabadulás után, mint Radnóti Miklós, József Attila és Móra Ferenc. Oltval Ferenc A Szeged környéki fásítás, erdősítés úttörője Vedres Istvánnak, Szeged sokoldalú, agilis „földmérészének" legjelentősebb munkássága Szeged környékének a futóhomok megkötésével kapcsolatos fásítására, erdősítésére irányult. Vedres látta, hogy milyen nagy pusztítást végez az egyre terjedő futóhomok, amely — mint leírta: 1789-ben KisTeleken a házakat ablakjaik magosaágáig beborította, és illy veszéllyel fenyegette az egész Hellységet." De látta azt ls, hogy a futóhomokot — ahogy akkor nevezték: a Sivány Homokot —, csak fásítással, „erdők plántálásával" lehet megfogni, és ezzel a környéket a homokelárasztástól megmenteni. Sokat tanult, sokat kísérletezett Vedres, először saját nádorhalmi földepskéjén, majd a várostól bérelt és róla elnevezett telepen, Vedresházán, amíg „Az Erdő szűkin és a Sivány Homokság elfojtásának segítés módja eránti Javaslásait Szeged Városgának 1795, illetve 1709-ben benyújtotta, illetve amíg nagy jelentőségű tervel mintegy összefoglalójául a Sivány Homokság használhatása című, már 1808-ban elkészült nagy jelentőségű munkáját 1829-ben megjelentette. Vedres, mint városi földmérész jól Ismerte Szeged roppant határát, földjét, klímáját, egyben a lehetőségeket és a kívánalmakat, de az embereket is, és mindig reális terveket készített. Kifejtette: „miképp lehessen könnyű módon és kevés költséggel a legnagyobb eredménnyel Szeged Városának saját Erdőgyarapító Intézete révén Erdőket teinálnl, melynél hasznosabb dolgot nem is tselekedhet". Kitűnő szakmunkájában kifejtette, hogy eleinte nyárfával, majd a keményebb erdei fenyővel kell a telepítést folytatni, de, mint Irta: „minden tehetséggel és erővel azon legyünk, hogy ne tsak tűzre, hanem épületekre való, ne tsak lágy, hanem kemény és mindenféle külföldi Erdei fáink is elegendők lehessenek". S hogy az erdősítés jól menjen, „Erdősz Oskola, sőt Erdei Tiszttartóságok" felállítását sürgette. Sajnos Vedres nagy jelentőségű tervei nehezen haladtak a megvalósulás felé. A városi Tanács ugyanis eleinte azon véleményen volt, hogy: „erdők létesítése veszélyes, merthogy azok a Tolvajok búvóhelyéül szolgálhatnak." 1807-ben azonban már a „Budai Országgyűlés is tárgyalta az alföldi homokos területek haszonra fordltá.sát", így Vedres tervel is előtérbe került — azt kinyomtatták, és megküldték a Kancelláriának és a Helytartótanácsnak, s az abban foglaltakat már a város érdemes polgármestere, Volford József is támogatta. A tervektől, tetterőktől duzzadó Vedres azonban — minden nehézség dacára — volt pesti egyetemi profeszszora, „tudós Dugonics András és fivére, Dugonics Ádám Polgár Mester Ür" támogatásával már előzőleg ls példamutató fásitó munkába kezdett. A következő 10 évben, mintegy 3500 hold erdőt telepítettek a szegedi határban, de sajnos, e Vedres-féle erdőtelepítéseknek javarésze már régebben, utóbb pedig még maradványaiban ls elpusztult. Mindenesetre oly úttörő jelentőségű és gyakorlati értékű munkát fejtett ki a homokfásitás, az erdősítés terén, hogy tőle bőven meríthettek későbbi nagynevű alföldfásltó erdészeink ls. M.-vel az Alföld erdősítése ma is megoldásra váró, központi feladatot jelent, bizonyára a mai erdészgeneráció is haszonnal tanulmányozhatja Vedres úttörőmunkásságát. Dr. Szabó Miklós Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy az átépítés miatt szünetelő Takaréktár utcai -üzlet férfi részlege a Dugonics téren, női részlege 13-as számú üzletünkben, a Bizományi Áruházzal szemben, kozmetikája pedig a Kossuth Lajos sugárút 10. szám alatt — megyeházával szemben — működik A tanműhely Szilléri sgt. 43. szám alá költözött. Fodrász Ktsz x S. 103 593 Szerda, 1965. szepten*er 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5