Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

Hegnyílt a 10. magyar képzőművészeti kiállítás Az 1963. évi magyar képzőművészeti kiállítás megnyi* fására szombaton délben a Műcsarnok aulájában többször5a jubileum Jegyében, Impozáns környezetben Jöttek ősz* sze az érdeklődók százai. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára rendezték az élvonalbeli magyar képzőmű* vészek alkotásainak ezt a reprezentatív 'seregszemléjét. Tizenkét helyiségben sorakoztatták fel a tárlat bőséges anyagát, amely körülbelül hegyven százalékkal több alkotást foglal magóban, mint amennyit a három évvel ezelőtti nemzeti kiállításon láthatott a közönség. Összesen kétezernél több festményt és grafikát, mintegy öt* százhúsz szobrot és plakettet, valamint számos üveg- és mozaikkompozíciót neveztek be művészeink az ország minden részéből. Hetekig tartó értékelés, szortírozás után a zsűri 207 festményt, 208 grafikai alkotást, 99 szobrot, 70 érmet és három üvegmozaik-kompozíciót fogadott el és küldött a kiállításra. I Miskolc 600 éves Várossá alakulásának 000. évfordulójára záSfclódísZt öltöttek a mickolci utcák. A legnagyobb vidéki város nevezetes évfordulójáról szombaton ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg. Határozatban örökítették meg az évfordulót, és ekkor fogadták el a város üj címerét is. Az ünnepi tanácsülésen mintegy 60 kiváló társadalmi munkást tüntettek ki oklevéllel és emlék Plakettel. „Hittérítő" turisták Azon a június végi szombat délelőttön a nap valósággal ontotta sugarait. Az autójavító vállalat félmezt® lenre vetkőzött szerelőt azonban. mit sem törődve a rekkenő hőséggel, mint hangyák sürögtek-forogtak egy külföldi rendszámú gépkocsi körül. A művezető is szemmel láthatóan szívén viselte, hogy a kocsi Javítása mielőbb elkészüljön, mert több ízben Is aggodalmaskodó kifejezéssel az arcán feltűnt a javitóakna környékén. A mindig vidám csoportvezető a parányi Irodában ideges kézmozdulattal lökte vissza a telefonkagylót a készülék villájára. O azonban nem a munka elkészülte miatt volt izgatott. Már két ízben is hiába próbált telefonálni — a készülék „foglaltat" jelzett. Türelmetlen, segélytkérő pillantással nézett körül. Letörölte izzadt homlokát, vári néhány percet, aztán ismét kísérletezett — Na látod. Most meg az a baj, hogy meleg van. Eddig azért panaszkodtunk, hogy állandóan esik... — zsörtölődött az idősebb szaki, majd kiegyenesítve derekát, rágyújtott a vendégektől kapott cigarettára. — Most hol vannak — kérdezte fejével a kocsi felé Intve a csoportvezető. — Kimentek az utcára. Biztosan ott ls ezt az ,,üdvözlégyet" osztogatják — mondta, aztán nadrágasebéből egy nyomdai úton előállított, tetszetős kivitelű füzetet húzott elő és a cs® portvezetőhek nyújtotta. — Olvasd csak! Ez épp neked való! — tette hozzá csipkelődő, kissé gunyoros hangon. Vallásos mázzal Diszkrét módon — Na végre! — sóhajtott fel megnyugodva. — Halló! Főkapitányság? Kérem, egy érdekes, vagy talán Inkább font® bejelentést szeretnék tennL.. Igen, várok... A másodpercek most kl® aé hosszúnak tűntek, de nyugalma láthatóan visszatért. — Halló... Itt Sz. István csoportvezető beszól az AutótrtJaVftó Vállalattól. Kót amerikai állampolgár van nálunk. Gépkocsijuk elromlott, nem tudnak tovább menni... Hogy miben 1® hetnek önök segítségükre? Mindjárt erre is rátérek. Az amerikai turisták, akik tudnak magyarul, egyáltalán nem tudnak, vagy talán nem akarnak beszólni, Igen diszkréten különböző magyar nyelvű brosúrákat osztogatnak dolgozóinknak. Gondoltam, hogy ez érdekli önöket ... Csak belelapozgattam, de nekem egyáltalán nem tetszik. Kérem, siessenek... A viszontlátásra! — tette helyére a kagylót. Vlszszasietelt a gépkocsihoz. Franclakulesot vett kezébe, aztán odaszólt az egyik munkáshoz: — Csak nyugt, Feri bácsi, Nem kell úgy kapkodni, úgyis elég melegünk van. A csoportvezető kezébe vette a brosúrát, találomra belelapozott és félhangMan olvnsnl kezdte: „Nincs más törvény, csak az Istené. Prédikáljuk és tanítsunk egységben ... A legjobb módszer az Ige hirdetésére az, ha az embereket közvetlenül a lakásukon látogatjuk meg... Számolni kell a sátánnal... Sok ellenállással találkozunk, különösen a keleti tömb országaiban .. — Na. mit saólsz a szehtmalftszthoz? — szakította félbe az idősebbik, kissé in* gerült hangon. — A szöveg egyértelmű célzásai világ® sak. Azt hiszem, eziek az amerikaiak vagy civilbe öltözött Jezsuiták, vagy valamiféle szektához tartozók. — Lehet — válaszolta társa. — Akármi félék is, az a tény, hogy amit csinálnak, nem egyéb, mint a társadalmi rendszerünkkel szembeni propaganda, amely arra irányul, nogy az emberek fejében zavart keltsen. Élesztgesse a rendszerrel szembeni ellenállás szellemét. Ezúttal vallás® mázzal vonták be a mérget... —* Tenni kéne valamit. Ezt mégsem lehet eltűrni — vélte az öreg szaki, s várakozva tekintett csoportvezetőjére. — Nyugalom, Feri bácsi, én már értesítettem az 111® (ékeseket. Sőt, úgy látom, már Jönnek is — mutatott a kapun begördülő Pobj® dára. Sietős léptekkel már indult ls a kocsi felé. a köésimwók vettek kezelésbe. Néhány szót váltottak az egyik szerelővel és megindullak az Iroda felé. Egyikük fölényes mosollyal megveregette az egyik kocsim® só vállát, majd átnyújtott neki egy csomag amerikai cigarettát és néhány brosúrát. Az irodában azonban egyszeriben arcukra fagyott a nyájas moeoly, mihelyt az egyik nyomozó angol nyelven közölte Velük, hogy útiokmányukat és gépkocsijukat átvizsgálják. Készség® sen, bár nem nagy lelkes® déssel engedelmeskedtek. Mindketten átadták útlevelüket. A hivatalos bejegyzésekből kiderült, hogy csak néhány napra látogattak Magyarországra. Ezt megelőzően Csehszlovákiában jártak és Ausztrián keresztül érkeztek Budapestre. A gépkocsi átkutatása sem tartott hosszú ideig. A nyomozók gyakorlott mozdulatokkal végezték munkájukat, látszott, nem először csinálják. A gépkörei es® magtartójában kiképzett rejtekhelyről csakhamar előkerültek a különböző förmájü ós nagyságú, színes fedölapú brosúrák. A pöruljárt amerikai „turisták" falfehéren álltak a kíváncsiskodók gyűrűjében. — Ki hitte volna, hogy ezek „misszionáriusok?" — jegyezte meg valaki gúnyosan. Pedig valóban misszionárius volt a két amerikai turista — a „fellazítás" politikájának misszionáriusa! Dr. K. T. Békés István RÚZSA SÁNDOR a MHtui/wiláaU* IMII KI Itll IIIIII IMI II IMII IIIII1I MMIIIMIMIIMI 8 V VI. A XIX. század utolsó n® gyedében a betyárok kikoptak a ponyváról. A kilencvenes évek végén azonban két szegedi nyotndászkiadónál néhány eleven nyelven, művészi jellemzéssel írt elbeszéléskötet jelent meg Rózsa Sándorról és az alföldi betyárvllágról. A szerzők a ponyvához való rokonítástól tnttva, alighanem restellették a lémét, erre vall, hogy Békefi Antal jónevü szegedi hírlapíró, „Rio" álnéven jegyzi „Betyárok. Történetek az alföldi rablóvilágból gróf Ráday korában" című, Gönczi Józsefnél, 1097-ben és „Egy vitéz csendörtlszt, Klemm Jusztin életéből" címen Engel Lajosnál, ugyanezen időtájt kiadott műveit. Ugyancsak „Rio" a szignója „Sötét idők. Történetek a szegedi rablóvllágbót Ráday gróf korában. — Rózsa Sándor és bűntársai Ráday gróf ítélőszéke előtt a szegedi várban. 44 elítélt betyár arcképével" Című változatnak, amelyet Békefi Antal Pal® tás FaUsztln társaságában írt Engel Laj® kiadóvállalata számára. Teljes névt® lenségbe burkolózik Tömörkény tstván, az Engel Lajos sajtójáról lB98-ban kikerült „Betyárlegendák" szerzője, mintha szégyenkeznék, hogy tollát a szegedi betydrvilég eseményeinek és alakjainak feltámasztására szánta fel. Holott ezeknek a valóságelemekre és nzóhagyományokra épült karcolatoknak irodalmi szintje elkülönül a betyártémát sokáig kisajátító pohyvafüzetektől. Lehet, hogy a két szegedi nyomdász a régebbi betyárponyva anyagi sikerén felbuzdulva serkentette a helyt tollforgatókat efféle művek írására. A nyomdászok Is, a szerzők is szegedi betyárokról mesélő néplratot akartak készíteni. De ha ketten akarják ugyanazt: nem ugyanaz. A kiadók nyilván ponyvára gondoltak, ám a megvalósításban a ponyvából nagy részében maradandó értékű, népies irodalom lett. A művek edeményes-ka* lahdos, Illetve elemző-megelevenítő jellegét a szerzők különböző alkotói intenzitása szabta meg. Békefi Antal (és Palotás Fausztin) a betyár—zsandár összetűzésekben — a betyárok trónt megEgy szakma helyet keres nyilvánuló rokonszenv ellenére — hajlamos az egyenlősdire. A kaland: kaiand. Ezekben az elbeszélésekben az eszközeiben nem válogatós, sőt mondhatnók: perfid „vitéz csendőrtiszt, Klemm Jusztin" meslerdetektívelőddé Válik, Rádavék kegyetlen vallatótrükkjei ny® mozóbravűrrá alakulnak. Viszont Tömörkény gazdag realizmussal formált történetei, a ponyva érzelgős hatásvadászatával szemben, a betyárság megújult művészi ábrázolását teremtik meg irodalmunkba. E művek legemberibb mozzanataikkal a betyáréletet később irodalmi remekekben feltámasztó Móra Ferencig, Krúdy Gyuláig, Móricz Zsigmondig ágaznak el. Felkorbácsoló izgalmaikkal azonban a XX. század elején ismét életre kelő betyárponyvék szerzőinek táptalajt is nyújtanak. A hazai társadalomban ez Idő tájt keletkezett mozgások ugyanis Ismét aktuálissá tették a betyárok eredendő rebelltóját, nacionalista agltáclóra felhasználható népi ségét. De a betyárponyva kiadói arra is rájöttek, hogy Rózsa Sándor-féle szegénylegények nevével fémjelzett rémregények sikereoen kielégítik a megduzzadt olvasói középrétegek kalandigényét, s szinte egyenrangú versenytársai a hazai piacra betörő idegen detektívregényeknek. A betyörponyva századfordulói fellendülése pontosan egybeesik a nemzeti ellenzékiség fellobbanösának évtizedével, amely az erőszakos Bánffy-érától a koalícióig terjed. A kusza szemléletű betyárponyvákban szájtépő honfibú, sújtás® népiesség keveredett némi óvat® antikapitalizmussal és mérhetetlen sok kalanddal. Közírók, népművelők, Irodalmárok szennylratnak. ártalmas maszlagnak nevezték a Rózsa Sándor és társai nevével jelzett tarknfedelü ponyvafüzeteket, amelyeknek újabb meg újabb sok ezres kiadásokban szaporodó példányait nemcsak a tanulatlan, alacsonyabb műveltségű falusi-külvárost nép forgatta ronggyá, de — mi tűrés-tagadás — azok az én hemz® dékembell dlákfiúknak, serdülő értelmiségieknek ls kedvenc pad alatti olvasmányai voltak... E korszak Rózsa Sándor oonyvafüzetei — mint általában a XX. századbeli betyárponyvák — prózában készültek. Híg szóáradatuGyakorlftttsl rendelkező statikus mérnököt kémünk. Fizetés mexexyezéi szerint. Postafiók 1. xS. Itt Cigaretta és brosúra A gépkocsiból kiszálló nyomozók k® zet ráztak a csoportvezetővel és az irodába mentek. Altg csukódott be az Iroda ajtaja mögöttük, amikor a két amerikai turista ls visszaérkezett. Elégedett pillantást vetettek "ónkocsltokra, amelvet már Lassan hűvösre fordul az idő, az emberek gondólnak már a télre is., Ilyenkor kezdődik a Szegedi Szűcsipari Ktsz-nél a főszezon. A szövetkezet Jól dolgozik, tavaly télen is sok — közel háromezer — szegedi Járt olyan kabátban, m® lyet a szövetkezeti szűcsök készítettek vagy javítottak. S hogy Idén is igen sokan dolgoztatnak velük, arról bárkit meggyőzhet a bundaés bőrkabáthalmaz, amellyel a szezon máris telezsúfolta a javító-szolgáltató részleg helyiségeit A Kossuth Laj® sugárúti részlegnél különösen nehéz a helyzet. Nemcsak dolgozni, majdhogynem lélegzeni is kevés a hely a „bundákkal bélelt" szobában. — Mind nehezebb a várás — mondják a vezetők és a mesterek. Hosszú ideje kérnek eredménytelenül új, korszerű üzlethelyiséget. Nagy könnyebbség volna, ha a felvételt-kiadást ott b® nyolíthatnák le. Arról nem is beszélve, milyen nagy szükség lenne egy kirakatra, ahol készítményeiket közszemlére tehetnék, jobban megismertethetnék a lakossággal. Az igény jogosságához nem fér kétség. Rendelés® kel felvenni, készmunkát kiadni, raktározni, dolgozni, ennyi minden még jókora teremben is nehezen fér össze. Ilyen apró területen meg majdnem „mutatvány" már. hogy a szűcsmunkák ennek ellenére Jók, hogy „mégis bunda a bunda", amit készítenek. De ahhoz, hogy munkájuk eredményesebb legyen az eddiginél, hogy tovább fejlődhessen a szövetkezet, meg kellene már végre hallgatni százszor elhangzott kérésüket S. M. kon már alig érződik a népdal, a népballada forrása, a históriások kántáló komolykodésát is nyelvileg fegyelmezetlen. álnépi kedélyeskedés váltja fel. Az elsőnek ismert XX. századbeli Rózsa Sándorponyva: „Rózsa Sándor, igaz történetek az alföldi betyár életéből" — a betyárirodalom szegedi kiadójánál, Gönczi Józsefnél jelent meg 1602-ben. A könyvecske általában tiszt® szempontú, ártalmas hazugságokat leleplező, s kevésbé ártalmasakat regélő kompilácló. A jó tollú, s nyilván álnevű szerző: gróf Rádai Béla munkájának több fejezete azonban nem a betyárvteér históriáját tárgyalja. Légből kapott, gyermeteg mesét mond el „Rózsa Sándor a szabadságharcban" címmel a Bucsánszky Alajos utóda, Rózsa Kálmán és neje kiadásában, 1904-ben napvilágot látott füzet, amelynek Króhikés álnevű szerzőjében az. 1918. évi forradalom földmívelésügyi miniszterét, Búza Barnát Ismerte fel a filológia. Biró Albert pesti ponyvakiadó 1905-től 1913-ig szinte évente újra kinyomatta bizony® Kubán Endre regényre históriáját: „Rózsa Sándor, a magyar alföld leghíresebb betyárja" cím alatt. Három legjelentősebb fővár®i konkurren.se közül Bálint Laj®: „Rózsa Sándor, a híres alföldi haramiavezcélete és Vakmerő kalandjai" címen Reim Laj® fércmű vérei — Elsiet- G.: „Rózsa Sándor, az alföldi haramia" címen Borosa Dánlel zagyvalékával — Ehrenfel Testvérek: „Rózsa Sándor, a puszták királya" díszes titulussal Kobz® nevű szerzőjének mindenfelől Összelopkodott tákolmányával veszt fel a versenyt a jól fizető téma kiaknázásában. A nevezet® Méhner Vilmos-féle Könyvkiadóhivatal Brankovi® György nevű szerzője: „Rózsa Sándor, a szabadságharc egyik hőse'' címet adja minden eddigi Rózsa Sáhdor-kalandot, -történetet és-regét egybeötvöző ponyvakön yvecskéjének, R ember legyen a talpán, aki, miután végigrágta magát a Sándorunkról szóié ponyvairatokon, valamenyire is meg tudja különböztetni a történelmi tényeket a merőben Izgalmi arn-agnak szánt vagy aktuális politikai célzattal beiktatott koholmányoktól. (Befejező rész következik.) Értesítjük kedves vendégeinket, hogy 1965. szeptember 20-tól féri:- és noi gőzosztályunk mindkét oldalon üzemel. Szegedi Fürdők és Hőforrás V. x K. 410. Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy az átépítés miatt szünetelő takaréktár utcai üzlet férfi részlege a Dugonics téren, női résztege 13-as számú üzletünkben, a Bizományi Áruházzal szemben, kozmetikája pedig a Kossuth Lajos sugárút 18. szám alatt — megyeházával szemben — működik A tanműhely Sziliért sgt. 43. szám alá költözött Fodrász Ktsz x S. 103 593 ;róH!f3 Llfil, j^j^wwwi^trry . u "»TV CIKKEK VASARA szeptember 2G-tó! október 3-ig az árusításra kS;eI5!t áruházakban és boltokban 4 DÉL-MAGTARORSZAG Vasárnap, 1965. szept. 19.