Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

Új magyar opera született alkotója Vántus István, a fiatal szegedi zeneszerző Békés István RÚZSA SÁNDOR a MHtui/witoíafaK llllllllllllllllllllllllllllllllllll lllllltlllllllllllllltl| ™ ™ .lyűhetetlen ponyvasémát: Az 1874-es, második Kő­rózsa Sándor végbúcsú- zsa Sándor-ponyvát Kaszás A vadász és a medve (Dr. Somogyiné felvétele) A szerző a zongoránál, komponálás közben Tavaly júniusban kezdte, elkerüljem a felületes mo­s az idén szeptemberben dernkedést. Egyszerűségre, befejezte első operájának világosságra, közérthetőségre komponálását Vántus Ist- törekedtem, s azt akartam, vár, a fiatal szegedi zene- az énekesek számára _ . , „ énekelhető zenét irjak. Ari­saerzo, a Zeneművészeti ik ^nnak tehát a műben; Szakiskola igazgatóhelyet- természetesen úgy. hogy dra­tose. Jelentfis esemény ez maturgiailag mindig indo­Szeged kulturális életében: holtak legyenek. V. Javában rágta még a pennát a Rózsa Sándor halálítéletét megverselő ha­zai rímkovács, mikor a Szegedről Szamosújvárra szállított öreg betyár előtt kihirdették a bitótól feloldó kegyelmet. De mire ennek híre Bartalits Imre budapes­ti könyvnyomtatómester, csízió-, kalendáriom-, énekes­füzet- és ponyvakiadó fü­lébe eljutott, a históriát ki­szedték, ki is nyomtatták. Ám Bartalits Imre megke­gyelmeztetés hírére még ab­ban az 1874. esztendőben, Kaszás Márton háziszerzőjé­vel, azonos címlapképp®!, Rózsa Sándor históriájából másoderesztést készíttetett — amely már a kegyelmet is magában foglalta. Bartalits alantas nyelvezetű, zavaros szemléletű ponyvafüzeteinek sorában az 1874. évi két ponyva: „Hármas halálítélet vagy: Rózsa Sándor rabló­vezér véghurokra kerülése" vezérségérfil, s já"-t: . Háromszor ftéltek Engem most balálra. Kétszer az ítélet Kegyelemre válal Ob mért nem estem el Dicsőség mezején. Midőn a szerencse Hordozott a kezén. Mostan emlékemet Senki nem átkozná. Síromra a részvét Koszorúját hozná. Vegyetek példát és Okuljatok, íme Haltam, kit a törvény Méltán elitéle. Máté gyónásos monológ for­májában verselte meg. A közel 300 soros moralizálás Rózsa Sádor betyárrá, majd rablóvá romlását — a neve­lés, a tanulás hiányának tu­lajdonítja. Bár ez csak vul­gáris féligazság, s bár a ne­velés, taryjlás hiányának oka­it nem feszegeti a szerző, becsületére válnak azok a kemény sorok, amelyeket a XIX. század börtöneinek zül­lesztő hatásáról vet papírra: ez az első opera, amely itt nálunk, Szegeden Most, hogy a szerző végé­hez ért a komponálásnak, ellátogattunk Petőfi Sán­dor sugárúti lakására és először is arra kértük, rau­A zenében egyébként semmi keleti szín, indiai Keszuu. egzotikum rúnc^ Erre tudatosan törekedtem — mondja a szerző. — A mű egyetemességének ér­vényét igyekeztem ezzel hangsúlyozni. A hangszere­... , lésben is kerülöm a keleti tassa be, játssza el nekünk sz(nek alkalmazisit Zene. a művet karomban éppen ezért nem A fiatal zeneszerző öreg lesznek egzotikus hangsze­Proskowetz zongorájához "Je. ÜL Előtte az opera zongo­rakivonatát tartalmazó hét kis füzet Felcsendülnek az első akkordok, az Élőzene hangjai... A mese Karácsonyra elkészül a partitúra — Mikorra készül el a partitúra? — Karácsonyra befeje­zem. — S a bemutató? — Nem tudom, mikor lesz, még nincs rá szerző­désem. Nagyon örülnék, ha a szegedi opera bemutat­Az opera szövegkönyvét — egy indiai mese alapján -— Cserhalmi Imre, az 16­mert fiatal drámaíró, a Népszabadság munkatársa írta. Az egyfelvonásos, egy­órás mű meséje — idedgle- hatná. nes címe: Örök vándorlás — azzal kezdődik, hogy a Ml » örülnénk. S bizo­mű főszereplői, a Favágó, nyára érdeklődéssel hall­az Aranyműves és a Tudós, gatná „^g a fiafcaj szegedi a_bár0m.Y.ándPrl^lái?!,ÍÍ" szerző operáját a város radtan egy sivatag szélére érnek, ahol pihenni akar­nak. A sivatag szélén egy facsoport áll; a Favágó észreveszi, hogy az egyik fa nőd alakra hasonlít Fel­kapja baltáját és kifaragja a nőt A felébredt Aranymű­ves felöltözteti, a Tudós pedig életre kelti a Lányt, aki csodálatosan szép. A három vándor össze Is vész azon, kié legyen a nő. A második képben szín­re lép a Katona. Magáé­nak akarja a lányt, de a Favágó becsapja. A vesze­kedés azonban tovább tart, s a három vándor, miután sehogyan sem tudnak egy­más között megegyezni, el­határozza, felkeresi a Bírót. De a Bíró is magának akar­ja a lányt s ezért a há­rom vándor elmenekül ós a Császárhoz mennek Igaz­ságtételre. Azonban a Csá­szár is megkívánja a lányt; a három vándor végül az ítéletmondó Fához jut el. A Fától a három vándor igaz­ságtevést kér, de az szét­nyitja törzsét és a Lány eltűnik benne. A három ván­dor a Lány nélkül tovább indul örök vándorútján.. A muzsika Az erőteljes mese erőtel­jes zenét kapott Vántus Istvánnak alkalma volt kontrasztokban, éles ellen­tétekben gazdag zenét kom­ponálnia. Hol lágy, álom­szerű, lírai ez a zene, hol vad, felfokozott, kavargóan indulatos. De azért mégis egységes. Mintha egyetlen zenei gondolat uralná az egész hatvanperces müvet. Mit mond a szerző a ze­né jéröl? — Minden hangot őszinte meggyőződésből (rtam. Na­gyon ügyeltem arra, hogy egész zenekedvelő társadal­ma. O. I>. Vannak itt már derék pusztai oskolák — Több oskola, s mindjárt kevesebb porkoláb! Vármegye börtöne lett aztán oskolám. Belé kerültem én abba nagyon korán, S ott a sok gézengúz, elvetemült ember. Mire nem tanított, gyönge gyerek fejjel! Ogy szoptam be a bűnt, mint az anyatejet. Míg a szívem minden gazsággal telve lett. Kaszás Márton az „önval- Rózsa Sándor-figura formá­lomásban" nem emlékszik lódik, egy rozoga, riadt vén­meg negyvennyolcas gerilla- ember alakja, aki azonban nem céloz bűnhődésének kínjaival, s és a „Rózsa Sándornak a arra sem, hogy a haladó rettenetes halálfélelmével in­halál miatt való búsongása, hazal közvélemény, hosszú kább szánalmat kelt maga Ue?dS'el^koltíbban át, ha nem is alapta- iránt, mint megvetést utá­aulikus, tartózkodóbban lo- lanul, az új felszabadító for- latot, vagy gyűlöletet. A szá­jális, nyersebben plebejus radalom egyik reménységé- nalommal vegyes rokon­hangvételű. Az egyszerűbb nek tartotta. A nagy gyónó szenv ébresztgetését támo­nyolcas SS^"SSE ™>"°lógbó1 egy -lletoerő. *atja « versezet befejezé­va, Bartalitsék mértékét tar- minden bűnt vállaló, hamis se is: tottak a hatvanhetes fenn- Dí hogyha sz6Ihatok én 1. v.jami jót, sobbseg magasztalásában. M|m va]am, vén rh mely néha J6I c„hoit: Az igazság korrekcioit azon- Bizony azt mondanám, hogy az Alföld népe ban ok sem mellőzték ha Eztán sokat tartson a jónevelésre! ezzel füzeteik kelendőséget növelhették, vagy kényes kérdéseket kerülhettek ki. Amikor a „Hármas halál- Több oskolá s mindjárt pletykai lécből kapott men­ítélét" verssorain végigbuk- kevesebb porkoláb! _ je- demond^ az öreg betyár dácsolunk folvton tudjuk- Syezzük meg ezt a sort: változatlanul a tut forgatja n^n ieaz h^Rózsa Sám ilyen telitalálat is ritkán a börtön .szabóműhelyében SIS nI^XolcRÓefőtt rab- csattan el a hazai bűnpony- KözbenBartaUts könyvkiadó lásért halálra ítélték; nem va rengetegében. «! KLAUS PAlSú igaz, hogy első ízbe^ a ki- Az utolsó ítélet és az utol- K^to PáUal rály kegyelmezett meg ne- só kegyelem kihirdetése után sürgősen hírverset faragta­kl; nem igaz, hogy 1857-es már csak egyszer robban ki tott az üres szóbeszédből, tárgyalásán a szembesítések a ponyvái érdeklődés az ele- „Mit mesélnek az emberek hatására mindent bevallott; ven Rózsa Sándor iránt Egy Rózsa g^^ szökéséről? nem jgaz, hogy várbörtöné- szebeni szász újság röppenti Amlnt ^ újságban olvasta, bői kegyelemért folyamodott; szét a „világszenzációt": — frissiben leírta Kaczkiás Pál" nem igaz, hogy Kufstelnból a szamosújvári fegyházban M a clms az 1875_ben meg_ hozta haza az amnesztia; és szabóságra tanított Rózsa jelent kiadványnak amely nem Igaz még egy sor adat Sándor a cellájába gyónta- lényegében az újságok tudó­Rózsa Sándor álnokságáról, tásra küldött franciskánus s(tásalt ereszti fel sületlen elvetemültségéről. De a vá- frátert leteperte, megkötözte, élcelődéssel. A ponyva hírve­sárlásra ingerlő címet ma- s csuháját magára öltve — résnek nyilván része volt gyarázni illik, Kossuthtal megszökött A szász újság hí- abban> hogy a budal magyar való kapcsolatát célirányos rét a fővárosi sajtó is átvet- és sváb gyerekek rabló-pan­clhallgatni, a feltételezett ki- te, s a szegedi rendőrkapi- dúr játék közben még a szá­végzést jusztifikálni kell, tány táviratilag érdeklődött zadfordulón is énekelték: már csak azért is, hogy a a fegyházigazgatóságnál a Meg«ökött a Rózsa Sándor, szerző hatásosan llleszthes- hír valósága felől. A válasz- Einz, zwei, drci... se versezete végébe az el- ból kiderült, hogy az egész (Folytatjuk) Uránium gránitból A lengyel atomfizikai ku­tatóintézet munkatársai ja­vasolták hogy a krkonoszi lelőhely gránitjából termel­jenek kl urániumot Az elemzés azt mutatja, hogy ebből a gránitból tonnán­ként 10 gramm urániumot lehet nyerni. Más szóval, egy tonna ilyen gránit any­nyi energiát tartalmaz, mint 200 tonna szén. Hollywood-passió Reggel fél nyolc az idő. A sivatag homokjá­ban súlyos léptekkel vonul tizenegy szakállas apostol. A tizenkettedik, hóna alatt egy mű­anyag cuccal, kissé lemaradt a csoporttól, amely navajo indiánok hosszú menetoszlopa mellett halad el. Az indiánok, pattogó Induló hangjaira, éppen a római légiók díszlépését igyekeznek el­sajátítani. Egy kis alumíniumsátor ajtajában, egyik kezében egy pár szandállal, másikban egy filléres regénnyel megjelenik Jézus Krisztus, hó­fehér tógában. Körben operatőrök, rendezők, technikusok egész serege, teherautók, autóbu­szok százai, elkeveredve Noé bárkájának vala­mennyi lehetséges két- és négylábú lakójával. A Minden történetek legnagyobbika című film felvételei folynak itt. Nemsokára előlép a főrendező, Georg Stevens, kezében mikrofonnal. — Jó reggelt, emberek! — üdvözli az egybe­gyűlteket. — Mai felvételünk: a Mindenható el­ső megmutatkozása a népnek. Ezen a szamáron, itt, a Megváltó bevonul Jeruzsálembe. Mutassa­nak örömet és meghatottságot! Nevessenek, vi­duljanak! Tegyék azt, amit tennének, ha egy­szerre leszállna önök előtt John Clenn, és meg­jelenne az űrhajó ajtajábani Próbálják elkép­zelni. hogy Jézus és John Glenn — egy és ugyan­az, és viselkedjenek ennek megfelelően! Felké­szülni! A hölgyek szedjék le ékszereiket! Cipő­ket, harisnyákat félre, mindenki szandálban, meztelen lábra! Kérem a tevéket előkészíteni... Jézus Krisztus, Max von Südow svéd színész, felül a „Chlorax" márkájú, porral gondosan ki­fehérített szamárra. Mögéje felsorakoznak az apostolok. Hozsánna — hangzik Stevens harsány hangja a hangszóróban. — íme, emberek, nézzé­tek. emberek. Jézus Krisztus, a mi Urunk, Is­tenünk! Vidámabban! Több életet! Több lelke­sedést! Hozsánna! Hozsánna! Nézzétek: itt jön az Isten! Kérem gyorsabban futni! Halleluja! A tömeg mozgásba jön, s nemsokára hihetet­len forgatagban kavarognak az apostolok, tevék, kecskék, asszisztensek, rendezők és navajó in­diánok ... Igy kezdődött az annak idején — úgy két év- Georg Stevens nem volt erre képes..." (Érde­vei ezelőtt a Saturday Evening Post-ban meg- mes megjegyezni, hogy az utóbbi évek egyetlen jelent riport. Azóta már piacra került a kész valóban művészi színvonalú Biblia-filmjét a termék, a legújabb amerikai Biblia-film. Mint kommunista író-rendező, Pasolini készítette) a fCTtiekből látszIk a tengerentúli szaktársak Persze bizonyos üj szemp0ntok" érvényesül­az Újszövetség betűit választottók forgatókony- tek azért a filmben jelentói^ny dipiomáciyal fe. vül. A hiper-ultra-szuper-produkcló természete- hetség kellett a Bjblla azon ^ Pészeinek át_ sen a „dupla vagy semmi jelszó' Jegyében pénzt hldalásához, amelyek mindmáig vita tárgyát ké­nem sajnalva, tizenötmillió dolláros költséggel pezik a különböz* egyházak eltérő értelmezései készult- miatt. A filmet pedig lehetőleg minél több or­Georg Stevens meg producerei értenek a rek- szágban, minél több nézővel kell forgalmaztat­*£Eji tSSSSSSÍ ^oíat&TSl ^ ^^TJ^ ÍÍT® intimitásairól, ugyanakkor az amerikai közönség megfesztttetésének bűne nem hárul egyetlen em­számára ismeretlen Max von Südowot nem en- berre, egyetlen bizonyos népre sem, hanem gedték fényképezni, sem Krisztus maszkjában, egyenesen magára a Sátánra, aki Donald Plea­sem anélkül, eltiltották az interjúktól, minden sance alakításában személyesen jelenik meg Pon­nyilvános szerepléstől, a titokzatosság nimbuszát cius Pilátus udvarában, és „Feszíttesd meg!" ki­igyekeztek kialakítani körülötte. Rengeteg nagy áltásokkal uszítja a hallgatagon álldogáló polgá­nevet vonultattak fel: Carl Sandberg, az ismert rokat a Megváltó ellen! A NewSweek cikkírója költő dolgozott a szcenáriumon; John Wayne (iteoiógiai kötéltáncnak" nevezi a film diploma­római centuriót játszik; Charlton Heston - Ke- tikug Biblia-értelmezéseit. A New York Times resztelő Szent Jánost; Dorothy McGuire - a krltikusa slkerültnek találja az Utah-1 sivatag­Szeplőtelen Szüzet; Jósé Ferrer - Heródest; ban felvett szabadtéri jeleneteket, valamint von Carroll Baker - Mária Magdolnát... südow jótékát> de egészében unalmasnak és kö­Egy egész állatkertre való állatot vásároltak zönségesnek minősíti a négyórás filmet. Még egy össze, öt dollárral többet fizettek naponta a ^r ldézet az elg6 sajtóvéleményekből: olyan, leprásokként szereplő statisztáknak, minden te- mint egy 3ZlneSy ^„^„„^ üdvözlőlap. Keresz­vehajcsár tranzisztoros rádióvevő-készüléket ka- teló Szent Jánr)s túlságosan hasonlít egy izmos pott, hogy jól hallhassák a rendezői utasításo- Tarzanra. Krisztus arcképfelvételeit a vásári bó­kát, 300 000 méter nyersfilmet használtak el. dékban kapható falitányérok ihlették. A film ze. Három évi előkészítő munka, egy év forgatás, mndel, Verdi és Alfréd Newman keveréke. még egy év az anyag végleges feldolgozása - s A pdrbeszédefc a legtipikusabb hollywoodi an­az eredmeny? golsággal folynak, tele divatos szócskákkal, fél­A Newsweek recenzense így teszi fel a kér- mondatokkal, zsargonnal... dést: „Vajon érdemes a Jézus életéről szóló tör- Nem tudjuk behozza.e a köUségeket a tlzen5t_ ténetet oly állhatatosan ismételgetni? Hiszen az miUiós „Hollywood-passió", de mindenesetre eddigi, több mint negyven filmváltozatot nem is sajnálatos, hogy jónevű művészek népes csoport­számítva, az utóbbi kétezer énben ez a történet ja vesz régzt egy llyen színvonalú produkci<> egészen jelentős sikert aratott, és valóban nagy- ban Az 0scar-díj valóban művészi fémjelzés, s számú tisztelőre talált. Ilyen formán csak akkor a forgatócsoport nem kcvescbb, mint harminc érdemes újramesélni, ha új esztétikai vagy lé- Oscar-díjas munkatárssal dicsekedhetett... lektani szempontokat készülünk feltárnih. L 4 DÉL-MAGYARORSZAG Szombat. 1965. szeptember 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom