Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

Gyógyszeriparunk világszínvonalon ÖTVENSZERES NÖVEKEDÉS 15 ÉV ALATT- A KGST-ORSZÁ­GOK ECVCTTMCKÍÍ DfiSE - RAK- ÉS VÍRUS ELLENESANYA­GOK. CJ ANTIBIOTIKUMOK A KUTATÁSI PROGRAMBAN Az iparon belül a gyógy- Az 1963—1965-ös évekre vo- tős mértékben összefügge­szeripar különleges jelentő- natkozó kölcsönös szállítási nek a KGST-országok gyógy­sége és fejlettsége joggal tervek adatai szerint a Szov- szeripari együttműködésével, nevezhető magyar speciali- jetunió, NDK, Csehszlovákia, Beruházásokkal és korszerű­tásnak. Erre utal egyebek Lengyel Népköztársaság, Ro- sítésekkel az iparág terme­között az a tény, hogy vegy- mán Népköztársaság és a lési kapacitásait 1966—1970 ipari termelésünk csaknem Bolgár Népköztársaság között kétszeresére bővítik, egynegyedét a gyógyszeripar KGST-országokból származó Az új tervidőszakban léte­állítja elő. Gyógyszeriparunk együttes gyógyszer behozata- sítendő kapacitásokat a vi­fejlődési üteme az elmúlt Iában hazánk 43,7 száza- lágviszonylatban is gazda­15 esztendőben 7,5-szeresen lékkal részesedik. A KGST- ságos és termelékeny gyár­haladta meg a teljes ipari országok gyógyszeripari tás feltételei alapján terve­termelés növekedését együttműködésének köszön- zik. Gyógyszeriparunk ugyan­A gyógyszeripar termelése hető. hogy egyik tagállam is a termelékenység színvo­1919—1964 között majd- tőkés importja sem éri el a nalában jelentősen elmaradt nem ötvenszeresére nőtt, belső fogyasztás 10 százaié- a nemzetközi eredmények­s hasonló mértékű volt a kát, azaz: a gyógyszerellá- tői, éppen ezért harmadik gyógyszerkivitel bővülése is. tás importszükségletét 90 ötéves tervében a legfonto­Gyógyszeriparunk a terme- százalékban a kölcsönös szál- sabb célok között szerepel lési érték alapján világvi- lítások fedezik. A tagorszá- a gazdaságos és termelé­szonylatban a 10—11. helyen gok gyógyszerellátásának mi- keny gyártás feltételeinek áll; az egy főre jutó gyógy- nőségi és mennyiségi javu- biztosítása, szertermelésben megközelí- lásában, Az iparág kutatási-fejlesz­tette a fejlett gyógyszeripar- ln,Dnrt rqfikkenésé- tós> programját a hazai ral rendelkező tőké. orszá- Seíf nem kte szereíe van szükséglet biztosítása mel­a magyar gyógyszeripar- lett , " nak. megfelelően alakították kl. , , , A harmadik ötéves terv főbb - — t A gyógyszeripar világszer- kutatási témál: rákellenes Hazánk a gyógyszergyár- te az ipan fejlodes egyik anyagok> antituberkulotiku­tásban kétségkívül számot.te- legdinamikusabb agazata. A moki v(ruseiienes anyagok, vő hagyományokkal, terme- fejlődés üteme Jórészt a üj antibiotikumok a vege­lési tapasztalatokkal és ku- gyógyszeripari kutatás-fej- tat(v idegrendszerre ható, tatási eredményekkel, szel- lesztés eredménye.^ Gyóp- valamint a sziv_ és keringé­lemi kapacitással rendelke- szenparunk jelentős szelle- M rendszer betegségeit győ­zik. A magyar gyógyszer- ™i ós anyagi forrást fordít gyító készítmények előállí­ipar ®ors fejlődésének erre a célra. Az iparág ossz- tása másik ösztönzője a KGST- létszamanak 10 szazaleka- A hannadik ötéves terv országok eredményes kutatassal-fejlesztessel fog- időszakában a gyógyszer­gyógyszeripari együttmű- lalkoak. Az evente előállt- ipari tennelés exporthánya­ködése. tott cs megvizsgált uj ve- da a jelenlegi A KGST gyógyszeripari pdletek ®záma m!"to2y 62 százalékról — a tervek munkacsoportja több mint 100°. s ebb6' évente altala- szerint — 75 százalékra másfélszáz gyógyszeripari ban egy-egy eredeti gyógy- növekszik, termék szakosítására dolgo- szer kerül forgalomba. A magyar ®6®szerek leg­zott ki javaslatokat A 1955—1964 között a magyar fóbb piacalt továbbra is a gyógyszerkészítmények sza- gyógyszeripar 11 eredeti KGST-országok jelentik, no­kosítása során a KGST-or- gyógyszert állított elő, ha már jelenleg is összesen szágok figyelembe vették a ^ eredeti gyógyszerek mel. 70 orszáS vásárolja gyógy­ma®ar ®o® szeripar fej- . . iparág újonnan be- szereinket. Gyógyszergyártá­lettségét A .szakosított készftményelScel is svnk fejlődése e®ebek kö­®ó®szerkészitmények ko- fH választékát Az zött a kivitel összetetelének zül húszat kizárólag nálunk évek átlagában a ter- módosulásában szintén tük­gyártanak tizenkilencet egy- melég volumen 4 százalékát röződik: a háború előtt az egy KGST-orszaggal JÖ esztendőr61 esztendőre ere- exportbevétel kétharmada a ®ó®szert pedig tobb KGST. d ü . újonnan bevezetett gyógyszeralapanyagokból — országgal együtt állítunk gyógyszerek alkotják Az P1- alkaloidák — származott, elő. Végeredményben a sza- _ ugyancsak ' több m,S jelenleg a specialitások kosított gyógyszerkészítmé- pszteadő áUagában _ a ter- és a kész gyógyszerek ad­nyeknek csaknem 50 száza- me . érték csaknem 5 szá. ják a kivitel értékének 61 léka - kizárólagos va® ^^ {ordítj kutatásra> százalékát, parhuzamos ®ártas kereté- műszaki fejlesztésre. Garamvölgyi István ben - Maparorszag profil- Gy6gyszeriparunk terme­jába tartozik. .. ' Gyó®szeriparunknak .„ . ... fontos szerepe van a a második ötéves terv ido­KGST-országok gyógyszer- szakában — 1961—1965 — szükségletének kielégítésé- megharomszorozodik. ben. Fejlődésének távlatai jelen­gokat, míg a ®ó®szerkivi­tel ben a világ gyógyszert exportáló államai között a hetedik helyre került. Megkezdődött a Semmelweis emlékülés Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében a Semmelweis Ignác halála 100. évfordulójának emlékére kétnapos ünnepi nagygyűlés kezdődött, me­lyen nagy számban vettek részt a magyar orvostudo­mány ismert személyiségei, ott voltak a szovjet, bolgár, csehszlovák, német, osztrák és román orvosok képviselői. Dr. Vedres István, az egészségügyminiszter első helyettese nyitotta meg az ünnepi ülést, majd Babics Antal akadémikus, az aka­démia orvostudományi osz­tálytltkára a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöksége nevében köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit. Ezután Sós József akadémiai leve­lező tag, a budapesti orvos­tudományi egyetem rekto­ra mondott emlékbeszédet. Az ünnepi ülés résztvevői ezután átmentek Budára az Apród utca 1—3. alatti Sem­melweis orvostörténeti mú­zeumba, amelyet az anyák megmentőjének egykori szü­lőházából építettek és a múlt évben a ház udvarát lezáró várfalba helyezték el Sem­melweis földi maradványait. Haranghy László akadémiai levelezőtag, az akadémia or­vostörténeti bizottságának elnöke, leleplezte a sírkamra előtt felállított emlékszob­rot, Borsos Miklós Kossuth­díjas szobrászunk anyaság című alkotását, majd dr. Vedres István az Egész­ségügyi Minisztérium nevé­ben koszorút helyezett el Semmelweis sírjánál. Délután a Magyar Tudo­mányos Akadémián megkez­dődött a tudományos ülés, melyet szombaton folytat­nak. (MTI) * Semmelweis Ignác halá­lának 100. évfordulója alkal­mából tegnap este megem­lékező ünnepséget tartottak Szegeden az Orvostudomá­nyi Egyetem Semmelweis Ignác Kollégiumában. Pig­niczky György kollégiumi igazgató és Totka Bálint, az egyetem szakszervezeti tit­kára méltatta Semmelweis munkásságát VálaS'ZOÍftak a<z iiitiíUtszk Az indulatos beteg Kiskundorozsmárúl M. J. rendelési idő kezdetén már nyugdíjas arról küldött „pa- várakozó csecsemők es kis­naszlevelet" szerkesztősé- gyermekek vizsgálatuk Ez a günknok, hogy a Szegedi módszer azorftan sohasem Orvostudományi Egyetem me® a sürgős ellátást igény­fül-orr-gégeklinikáján sokáig lő betegek rovására. A jurá­me®árakoztatták, nem tő- si szakrendélést ellátó egész­rődtek vele, ezért vizsgálat ségü®i dolgozók lelkiisme­nélkül távozott. Hozzátette retesen, odaadással végzik még, kifogásolja azt. aho- munkájukat. Eddig panasz, ®an vele, a beteggel bántak, etikai probléma nem merült A panaszt a Dél-Magyar- fel. ország szerkesztőségének ké- A panaszos M. J. a ren­résére a fül-orr-gégeklinika, delés kezdetekor beadia a szakrendelés vezetői meg- nyugdíjas igazolványát. Je­vizsgálták. Egyebek között a lezte, öt vegyük előre mert következőket is írták: már régebben vár. Közöltek „A fül-orr-gégeklinika — vele, hogy a szakrendelést a társklinikákkal egyetem- a gyermekek vizsgálatával ben — 1960. december 1 óta kezdik, aztán a felnőtt bete­látja el napi 2 órában, 11-től gek következnek. A ®erme­1 óráig a klinikai járási kek vizsgálata folyt. A beteg SZTK szakrendelést. A ren- ®crmekek beszólításakor delésre a járás betegei a kii- M. J. továbbra is türelmet­nika ambulanciájának váró- lenkedett, majd berontott, termében várakoznak, együtt feldúltan az asztalhoz rohant, a társklinikák ambuláns és dühösen kiabált és nyugdí­Dél-Ma®arország városaiból, jas igazolványát az asztalról községeiből jövő konzíliariusi felkapta és az ajtót bevá®a betegekkel. A járási betegek eltávozott, szakrendelése mellett a kii- A kezelőorvos közben ba­nika orvosai a boxrendszer- rátságosan i®ekezett meg­rel megoldott ambulancián nyugtatni az izgatott beteget, ugyancsak végeznek vizsgá- Feldúlt állapotára tekintettel latokat, s ellátják a klini- felajánlotta az azonnali vizs­kára jövő, nem a járáshoz gálatot. A beteg ezt nem fo­tartozó betegeket. A váróte- gadta el. rem ajtaján olvasható a já- Sajnálatos, hdtsy a helyze­rási betegek részére biztosi- tet félreismerő indulatos be­tett rendelés időpontja, va- teg magatartásával sok em­lamint a községek szerinti ber munkáját zavarta meg. felsorolás, az igényjogosult- A beteg magatartásával le­ság stb. Több éves gyakorlat hetetlenné tette ®ó®itásái bizonyítja, hogy helyes és Természetesen a történtek bevált az a munkamódszer, ellenére felajánljuk orvcs. amely előnyben részesíti a segítségünket". A szentesi tv-adóról Kiosztották a Népművészet mestere és a Kiváló népművelő kitüntetéseket A közművelődés terén ki­fejtett eredményes munká­jukért a Kiváló népművelő kitüntető címet kapta a többi között Szécsi József tanir, Szeged megyei jogú városi tanács vb zenei szak­referense is. Az ünnepség után foga­dást adtak a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) Pénteken a Művelődés­ügyi Minisztériumban át­adták a Népművészet meste­re és a Kiváló népművelő kitüntetéseket az idei jelöl­teknek. Az alkotmány ün­nepe ajkalmából évenként kiosztásra kerülő kitüntetést Aczél György, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se nyújtotta át. Kiváló raj Udvardy sza­kaszvezető csen­les. határozott ember. Szenvedé­lyesen kutatja, keresi beosztott­jainak jó és rossz tulajdonságait, jel­lemvonásait. s minden eszközt megragad, ami a katonák nevelését hatásosan szolgál­ja. Ez vezette ak­kor is. amikor ra­ja elé állt a ja­vaslattal: nevezze­nek be a szocia­lista versenybe ,_A néphadsereg kiváló raja" cím elnyeréséért. Kezdetben a fi­úk nem lelkesed­tek az ötletért. Tisztában voltak vele. ho® csakis a legszorosabb összefogással ér­hetik el ezt a célt, s ki tudja, kiben mi rejlik. Sikerül-e jó kö­zösséget összeko­vácsolniuk? A raj­parancsnok azon­ban bízott az em­bereiben. hiszen ismerte őket. s biztató szavai nem voltak hiábava­lóak. I® aztán lassan kezdett ki­alakulni a kollek­tíva. amely a cé­lért és e®másért egyre többre volt képes A kis közösség kezdett a nagv megoidá­Izgalom­lassan megérni '"'adat sára. Lázas mai készültek, és a vizsga sikerült A raj a fő kikép­zési ágakból Ö6z­szeségében kiváló, a többi kiképzési ágból pedig jó eredményt ért el. Udvardy szakaszj vezető és Szabó honvéd „A nép­hadsereg kiváló katonája". Hal­mai. Somo®vári, Rózsás és Nagy honvéd pedig „Az ale®ség élen já­ró katonája" lett. Mindannyian meg­kapták a címek­kel járó oklevelet pénzjutalmat, ju­talomszabadságot és zubbonvukra az arany, illetve az ez"st sz'nú csí­kokat. Sikerük közös munkájuk ered­ménye volt. EZERSZÁZ TANULÓ — 13 ezer óra társaialmi munka A szegedi 600-as Iparita­nuló Intézet és Szakközépis­kola diákjai, a leendő szak­munkások egymást felváltva voltak szabadságon. Most a kőműves tanulók vannak tá­vol az intézettől. Előttük a mezőgazdasági gépszerelők pihentek közel egy hónapot. Ok most kint dolgoznak a cséplésnél, betakarításnál. Az intézet igazgatója, László Nándor örül fiainak, mert minden . munkahelyről csak jót hall róluk. Dicsérő szót hallottunk a III. kerületi ta­nácsnál mi is az intézet fia­taljairól. Sá® ári telepen, ahol a régi iskolaépületben ideig­lenes óvodát és napközit rendeztek be, az iparitanuló­intézet kőművesei és festői végezték a szakipari mun­kát. Rózsa Ferenc szakoktató vezetésével mintegy 12 ezer forintot ér a fiataloknak ez a társadalmi munkája. Ez azonban csak e® ré­sze annak a nagyarányú tár­sadalmi munkának, amelyet az intézet fiataljai végeztek az 1964—65-ös tanévben. A munkák összesítésével most lettek készen. Számba vet­ték, hogy a fiatalok hol, mi­lyen és mennyit érő mun­kával segítettek- gyarapítani a társadalmi vagyont. A ta­nulók és a nevelők együtt dolgoztak a Jóslka utcában a régi kőburkolat felszedésé­nél. Újszegeden a vidám parkban kézilabda-pályát ké­szítettek. s ugyanitt utakat is kialakítottak. Újszegeden a KISZ vezetőképző tábor építésében is közreműköd­tek. Utakat salakoztak, le­festették a kis camping há­zakat. Ebben a munkában Kádár Ferenc szakoktató és diákcsoportja működött köz­re. Ismeretes, ho®az SZVSE­pálya felújítását is társadal­mi munkások végezték el. Köztük voltak az Ipari tanuló­Intézet növendékei is. Planí­roztak, salakoztak. S ha már a sportpálya építésénél tar­tunk, említsük meg, ho® a SZEAC-pályán a lőtér kiala­kításához is sok közük van az iparitanuló-intézet diák­jainak. Itt Slpter Lajos, Ba­kos József és Fábián Kál­mán szakoktatók vezetésével végezték munkájukat. A KISZ városi bizottsága épülete homlokzatának tata­rozása is a fiatalok igyeke­zetét dicséri, ú®aní® az MHS-székház raktárhelyisé­gének kialakítása is. Koós Sándor szakoktató kőműves és ács tanulói jó munkát hagytak maguk mögött. A 15—18 éves fiatalok mind­. ezt napi munkájuk után, olykor úgynevezett szabad szombaton és pihenőnapju­kon, vasárnap végezték el. A másodéves kőműves tanu­lók közül Habók Tamás, Nagy Ferenc, Bognár Sán­dor és Bába István részt vettek kétheti munkával az árvízkárosultak házainak új­jáépítésében, Répcelakon. Ugyanekkor Berek község­ben a másodéves ács tanu­lók közül Hugyák Imre, Sarró András, Fekete Sándor és Elek József dolgozott az árvízsújtotta lakók új házai tetőszerkezrt^ok építésénél. A Dél-Ma®arország jú- volt üzemzavar, szintén táp­lius 8-i számában ..A hiba feszültség-kimaradás. illet­a szentesi adóban van" cím- ,.,, ..... . . mel közöltük Szabó János ve túlfeszültség miatt. olvasónk észrevételeit. Erre A hibaje®-zőkönyvet át­a Posta Rádió- és Televízió- vizsgálva megállapítottam, műszaki Igazgatosaganak ve- . „ . . , , . ,. , zetőhelyettese, Bugyi József hogy a szentea televízióadó a következőket válaszolta: — 32 áprilisi, május eleji „A június 27-i magyar- ™*yJ*vítás óla, amikor az olasz labdarúgómérkőzés a<tó napokig ldsebb energiá­szentesi televízióközvetítésé- val sugárzott — hibastatisz­nek elején az adáshiba azért ttkája semmivel sem rosz­tortént, mert az adot mu- . , . . ..... , . ködtető tápfeszültség 23 s2abb- mint a tobbl ^leví­percre kimaradt. A július rióadóé. Július 18-a óta a 4-i ma®ar—angol úszóvia- szentesi tv-adóval kapcsolat­dal során két alkalommal t^ hibabeje®zés nincs. Ha e® percnel rövidebb ideig ,. , , ... fi®elembe vesszük, ho® egy tv-adó milyen bonyolult berendezés, továbbá, hogy az adón kívül más tényező is zavart okozhat (mikrohul­lámú terjedési zavarok, táp­hálózat-kimaradás stb.) ak­kor érthetővé válik, számol­ni kell hibaelőfordulással. Fi®elembe kell venni még azt ls, ho® tartalékberen­dezéssel jelenleg még nem rendelkezünk. Ez azt jelenti, ho® hiba esetén a javítás idejére tartalékberendezésre átkapcsolni nem lehet. A zavaridő csökkentésé­re a Posta Rádió- és tele­víziómúsaaki Igazgatósága mindent elkövet. A kezelő­személyzet állandó tervsze­rű karbantartási munkát vé­gez. s messzemenő a gon­doskodás a szolgálatot el­látó mérnökök, technikusok továbbképzéséről ls." is vannak az intézet tanulói­nak. A Német Demokratikus Köztársaságban egy építőtá­borban tölt éppen napjaink­ban két hetet Matuszka Fe­renc másodéves ács és Iiu­ber János másodéves kőmű­ves tanuló. Rájuk esett a választás, tanulmányi és szorgalmi eredményük alap­ján, ho® az intézet tanulóit képviseljék a német fiatalok soraiban. Mint megtudtuk, az inté­zet diákjai ebben az évben mintegy 25 százalékkal vé­geztek több társadalmi mun­kát az elmúlt évinél. 1100 tanuló mintegy 13 ezer mun­kaórát dolgozott, több mint •130 ezer forint értékben. P A társadalmi munka vég­zésében külföldi kapcsolatai S van egy nagyon kedves, figyelemre méltó epizód is ebben a kollektív munká­ban. E® 15 tagú mezőgaz­dasági gépszerelő csoport Szécsi Vince. Szőke András, Tim János, Tanács Imre és Varga Szilveszter kezdemé­nyezésére idős embereket vett pártfogásba. Eljártak házimunkát végezni, fát vág­ni, tüzelőt felhordani, vizet vinni az idős Bózsú Lajos bácsihoz, a Pozsonyi Ignác utca 21 alá. Ugyanú® segít­keztek a Répás utca 10. sz. alatt Csányi Pálnénak, s a Vasasszentpéter utca 20/b. alatt e® másik idős asszony­nak, Balogh Rozáliának. Az Intézet diákjainak ösz­szes társadalmi munkájában ez a szép vonás r legneme­sebb cselekedelek közé tar­tozik. L. F. Tekintse meg ön is Szegeden augusztus 17-20. között a Kamaraszínházban (Hor­váth M. u. 3. sz.) a II. or­szágos meghívásos Uiailítá&t Nyitva: délelőtt 19 órától este 20 óráig. A rendezvényen: árusítá­sok. tolmácsszolgálat, pos­tabílyegzés. termelési, ér­tékesítési és nüvényvédeli i> • -zaktanáosadás! K. 24i Szombat, 1965. augusztus 14. DÉL-M AGYARORSI AD 5 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom