Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

Tiszta-e a város? Nemcsak szórakozni jöltek REGGELI ŐRJÁRAT AZ UTAKON A kérdésre, hogy: „tlse a-e a város?" — egyértelmű igennel vagy nemmel felelet nem adható. Erről mutatott megjegyzésekre késztető ..tükröt" tegnap, szerdán kozatasan kaphat tiszta köntöst az út. Az utak seprésében egy nap azonban közel másfél óra. vagy ennél is- több egyegy embernél az „üresjáteggeli Szeged útjainak, jár- rat", amiről ők nem tehet dáinak. tereinek képe. nek. A szeméttel meglelt Mire megvirradt, a város- kézikocsit ugyanis többször gazdálkodási vállalat autói nagyon messzire, több mint az utak mosását befejezték, másfél kilométerre Ls kell _ „ Éjszaka eső hullott, minek • h,°g3í klürltsék' Meg- dés itt is megtalálható. Szétlocsolnak" a kocsik? - te'elő helyeken és sűrűség- ged<?n a gépi SZemét«táli;kerdezhetné valaki. A rao- *f} szükség lenne taroló,; tálS a házalrtó] i96o-ban 24 sás nagyerejű, a szemetet létesítésire. Ennek megolda- SZi-,zalék volt, ma pedig eiI savai n lövőhon fn<f n Irnv-il., -- . . ált", akárcsak a Széchenyi téri tejivó előtt. De a rókusi általános iskola járdarésze is piszkos volt délelőtt 8 óra után. AMIBEN VÁLTOZTATNI KELL! A köztisztasághoz tartozik a szemétszállítás. A fejlőcsapja le és nem a pollen való. elAZ ÚT TISZTA, DE... Reggel 6 órakor kis kocsijukat maguk elótt tolva az utakon mindenütt megjelentek az utcaseprők. A városgazdálkodási vállalat naponként 758 ezer négyzetméter szilárd burkolatú sával a jövőben foglalkoznia kell a városi tanács építési és közlekedési osztályának, a városgazdálkodási vállalatnak. ÁLLOMÁSOK, MEGÁLLÓK Az állomások járdáinak, előtereinek takarítását a éri az 55 százalékot. Az országos statisztika adatai szerint etekintetben a megyei jogú városok között Szeged az első helyen áll. Ezt meg kell tartani, sőt növelni is szükséges. A szemétszállítás, a KUKA-tartályok ürítése azonban akadozó, állandósult gond. Ennek oka, hogy a tnt-B.it MAV-nak kell végeztetnie. KUKA-szemétszállító autó uír v i-rovtt A 'teSyállomásnál öröm volt kevés, az ötből három nyolc5t i tm kis foladatrá l a ,átnJ a ^ztasá&A és a ren- éves. elhasználódott, nünfdőnkén^s^nlk ta h del Vigasztalan kép foga- dig javítani kell. s emiatt Időnként csúsznak is be hi- rlnrti „ *JUr,..i „„?, j ;í] egy-kettő rendszeresen A városi tanács azon van, hogy a felsőbb szervek segítségével megoldja ezt a , ., . , , dott azonban a rókusi pabak egyre jobban végzt, s | dvar ufcai ezért elismerés illeti. (16u s arról árulkodott: e Az utcák járdáinak toka- rész söprüt régen látod. rítása az állami házaknál Az újszegedi állomásnál problémát. A fontosságra a házfelügyelők, továbbá az szintén rend. tisztaság. De való tekintettel nem is szaIKV takarítóinak, a magán- nagyon csúnya az állomás- ' had levenni a napirendről, házaknál pedig a tulajdono- hoz vivő feljáró út, talán soknak, illetve a lakóknak a még a tél piszka is rajta kötelessége. Minek nem 3za- van. Sürgősen meg kell tiszbadna adódnia a gyakorlat- títani! ban ebből a kétségtelenül A vUUm0ű<>k m€galióhehelyes elhatárolásból? An- lyeinek rendbentartusa a nak, ami a Karász utcában. kfeleked&i ráilajat do!g£. a Kossuth Lajos sugaruton, Több m€eaUónál ^ Külföldiek a szegedi üzemekben Szegedet „meghódítják" a — Apám küldött. Igaz, merhetjük meg és ez az, süni külföldiek. Lágy siklásu, van nálunk is ilyen gyár, de a csupa üveg buszokon és po- csak nem megyek a konkur- j^á'rban.°A ^koüT^ye'zc^es a nyelv különböző, de a társadalmi forma ugyanaz, mint nálunk. És nem a nyelven ... . múlik, hogy közel kerüljünk utan járjak a varost, ismer- Kislányos hevességgel veti egymáshoz. Az NSZK-ban az kednek a szegedi specialitá- hátra magát a padon. Az én anyanyelvemet beszélik-, sokkal, megkóstolják a pap- ellenfényben mézszínű haján de mégsem tudnám megszok áttörik a nap. ros autókon jönnek, bábeli rens céghez! | nyelvzavart idézve elő az es; ti előadás előtti téren. Azrikás halászlét, leöblítik utána a torkukat. Jönnek, mennek, ahogy ez már lenni szokott. Kedves vendégek ők, de kedvesek azok is nekünk, akiket nem a szabadtéri, a szórakozás városa érdekel elsősorban, akik a munkás hétköznapok Szegedét jöttek megismerni. Angelika Erdmann. az NDK-ból jött. a postdami pedagógiai főiskolán oroszföldrajz szakos. A szegediekkel szerveztek nyári csereakciót, így most a német diákok néhány hétig a kon- egy közülük, zervgyárban dolgoznak. így került hozzánk Géli is. SHJ! ni az ottani életet. Csak 19 éves, de nagyon komolyan beszél. Aztán mennie kell, a strandon várjék a többiek. Eltűnik a sétáló szegediek sokaságában. 0 is # új kocsik beszo .elhúzni' zését A KUKA-tartályok állapotán viszont sokkal kónynyebben és helyben lehetne és kellene változtatni. Az ingatlankezelő vállalatnak — amint közölték a városi tanácsnál — van anyagi le hetősége a rossz tartályok javítására, vagy újak beaz Ogyessza koruton. a Jó- napokkai elöbb a városi zsef Attila sugaruton stb. tanács 1Uetékesei felhívták a szembeotlött. Ez pedig: az vállalat figyelmét, a szemét . x utcaseprő már fel takarítót- (nem elhajított villamosje- ^^év^. A gyakorlat azt ta az út egy hosszabb sza- krő, van szó) hivalkodik. blz<™FÍt.ia bogy « kászát, haladt tovább. De például a vidám ki pet sem kellő utemu^ Tűra járdán jó néhány ház. áUóhely különben szép vá- hetetlen, hogy például a előtt meg piszok, papírhul- rópavilonjában is Hungária, továbbá a Karasz ladék csúfoskodik, mert ,. ' utcai házak előtt is a járügyet sem vetettek rá. A ,, tiiszogeoi raget-venoeg- dán össze-vissza horpadt, jobbik esetben majd később ló"el lev/*V villamosmegallo- roggyant KUKA-tartá'vok nal a betonsagetet leilor- ^rakoznak tek, mert uj oszlopokat raa * tak a felső vezetéknek. A törmelék ott éktelenkedik. Olyan nagy dolog volna elsöpörnek, de baj, hogv a szemetet ilyenkor is a legtöbben az útra lökik, tehát a szemét — marad. Ennek elkerüléséért a város gaz dájCMTIUIRACUA a - <UUOSO*UCL. - . ?, kodási vállalat levélben szaUltam" kérte az Ingatlankezelő Vállalat vezetőit intézzék el, hogy a házmesterek, az IKV dolgozói a városgazdálkodási vállalat utcaseprői Az árudák. üzletek előtti járda sem mindenütt tiszta, és ez nem a köztisztasági vállalat számlájára A köztisztaság — köziig,) Abban az értelemben is. hogy mindannyian, akik e városban élünk, ne szemeteljünk, tartsunk rendet. A tisztaságért ki-ki végezze el kötelességét, s akkor eltűnhetnek a csúnya szeplők, írandó. A Hunyadi János amelyek felkiáltójelként állelött söpörjenek. Az így az sugárúti élelmiszerüzlet e'.őt- nak, rontják az összképet. útra került przkot a városgazdálkodási vállalat összeszedné. tiszta lenne a járda es az út. A köztisztaság érdekében érvényt kell szerezni ennek! A kerületi tanácsok rendszeres tisztasági őrjáratai alkalmasak a hanyagságok felderítésére. a mulasztók figyelmeztetésére, majd felelősségrevonására. Az ügynek használna a rendszeresebb ilyen társadalmi ellenőrzés. MIÉRT AZ,.ÜRES/ÁRAT'? A városgazdálkodási vállalat egy-egy utcaseprőjére általában 5 ezer négyzetméter takarítása jut. Most több munkát jelent a Dóm térnek, a játékok színhelyének, az ott levő árusító pavilonsor környékének a takarítása. Ezzel nincs hiba. s egyszerre itt nagyobQ csoportok munkálkodnak. Egy-egy utcaseprőnek azonban idő kell. amíg egész területét rendbe teszi. Ezért csak fóti járda is seprű után „kiM. S. Jutalmak a munkában kitűnt középiskolásoknak Búcsú ünnepségre gyűltek uzsonnával vendégelte meg össze tegnap délután a kon zervgyár ebédlőjében azok a középiskolás lányok és fiúk, akik a nyár folyamán az üzemben dolgoztak. Dr. Ábrahám Antalné igazgató beszéde során üzemrészenként értékelte a fiatalok teljesítményét, s kitért a kiemelkedő egyéni eredményekre is. Hangsúlyozta, hogy az idén sokkal elégedettebbek a fiatalok munkájával, mint az előző években Szorgalmuk jelentős hozzájárulás volt a konzervgyár idei jó teljesítményéhez. Ezután a jutalmak, s a dicsérő oklevelek kiosztására került sor. majd — utolsó ..ünnepélyes aktusként" — az üzem a munkában kitűnt középiskolás tanulókat.. A jókedélyü kendergyári portás tárcsáz és beledörmög a kagylóba: — A francia fiút adjátok! Hello, Pierre, komm hier. gyere a főkapuhoz. Ide, a főkapuhoz. Érted? Parlez vous francais? Egy perc es himbálódzó léptekkel, a kenderkóccal rakott teherautók közt lavírozva elénk lép Pierre. Olívzöld, feltűnően tiszta overálján golyóstollal a szív fölé írva PJ — Pierre Jourdainne. Gondosan előre kiszótározott kérdéseinkre pergő nyelvvel, latinos temperamentummal, a vendég néha felületes kedvességével válaszolgat. — Huszonegy éves vagyok. Nem, nem járok egyetemre. Párizsban kereskedelmi iskolát végeztem. Sok helyen voltam már: Svájc, NSZK, Olaszország, Anglia. No, és Algírban is katonáskodtam fél évig. — Két kézzel legyint, — Az nem volt jó. Hogy mit csinálok egy nap? Héttől kettőig a gyárbán vagyok. Egyre jobban ismerem a szakmát, a gépeket és az embereket is. A zsebeimben itt a két szótár, megértjük hát egymást. Munka után jöhet a strand, az űj barátok: egyetemisták és Radnótisták. Nem hittem volna, ennyien tudnak franciául. És van persze egy csinos kislány is! — Ránk kacsint. — Az se baj. hogy nem beszél franciául. Miért jött ilyen messze. Szegedre a kendeiszakmát tanulni? Ahogy beszél, szürke szemében vidám fények csillannak. — Örülök, hogy dolgozni jöhettem Magyarországra. Nem szeretem a programmal zsúfolt turista-életet, a rohanást, a múzeumok, templomok sorát. Az embereket csak munkájuk közben isA vidám turisták sok kedves mosolyt, szíves útbaigazítást kapnak a szegediektől Am a közös munka baráti szálakat ls sző a külföldiek és a szegediek között. Az. hogy a gépek mellett is találkoznak, emberi közelségbe hozza őket egymáshoz. Wlrth Péter Á tanárképző főiskola tudományos közleményei Értékes tanulmányok lát- vák nyelvű fordítási és ér tak napvilágot a Szegedi Ta- tékelési problémáit tisztázza. A történelem köréből H. Drozdik Margit, Nyivicsán Anna. Kávássy Sándor, Kováts Zoltán é® Polányi Imre dolgoz fel jelenkori történelmi témákat. Gazsó István. Geréb György. Szabó Zoltán. Tímár Andrúsné. Verők István. Somfai László tanulmánya a pedagógia körébe tartozik 1022 szegedi és orosházi álnárképző Főiskola Tudományos Közleményei című. most megjelent kiadványban. A kiadvány a marxizmus—leninizmus, a nyelv és irodalom, a történelem, a pedagógia elmélete és gyakorlata. valamint a természettudományok köréből veszi tanulmányainak témáját. Tóthné Jónás Irma Az. 1945-ös földreform végrehajtása Sándorfalván címmel talános és középiskolai ta1963-ban megjelent dolgoza- nuló dolgozatának adatait, tának második, befejező ré- dolgozza fel Geréb György szét közli. A második világ- és Szabó Zoltán tanulmáháború után kialakult népe- nya. A diákok félelmi mosedési helyzet néhány prob- tívumainak pszichológiai léniájával Tapolcsányi László vizsgálatát tűzték ki a tafoglalkozik. A kelet-nyugati nulmány céljául. A termékereskedelem alakulását Vi- szett udomány köréből vett dács Ferenc gazdag statisz- témákat Kiss István. Klujtikai adatok felhasználásá- ber László. Véghné Varga val dolgozza fel. A nyelv és irodalom tanulmányainak szerzői között Békési Imre, Benkő László. Csukás István, Erdei Mihály. Fenyvesi István és Inczefi Géza nevét olvashatjuk, Jelentős irodalmi kutatómunka eredménye a Járt-e Gorkij Magyarországon című tanulmány és Csukás István tanulmányának befejező része a Modern magyar líra szlovák Izabella. Vöröss László Zsigmond. Bába Karoly. Andú Mihály. Jósa Zoltán. Sey Ottó, Tánczos József. Vágás Endre. Wéber Mihály. Ivanits János. Moholi Károly, Nagy Pál. Sípos Sándor, Síposné Kedves Éva. Szendrei János. A kötetet Budai Lajos. Fischer Ernő. Cs. Patai Mihály. Vinkler László műveinek reprodukciója zárja le. A kötet szerkesztését fogadtatása. E tanulmány- Csukás István közreműködéban a szerző Babics, Kosz- sével Benkő László és Metolányi és Tóth Árpád szlo- zei János végezte. Kétmilliárd évre elegendő alapanyag A Miskolc környéki Kryp- éves fennállása alatt, ket és tongyár az ország egyetlen fél millió liter kryptont és üzeme, amelynek soha nem xenont szolgáltatott. Ehhez a voltak és nem is lesznek tetemes mennyiségű nemes alapanyagproblémái. Az iz- gazhoz még tekintélyesebb zólámpákhoz szükséges mennyiségű, két és fél bilkrvpton-, xenon- és egyéb lió liter levegőt kellett megr.emes gázokat a levegőből szűrnie, vagyis annyit, nyeri, és ez bőségesen ren- amennyit Magyarország ladelkezésére áll. A munka kossága egy hónap alatt bepersze itt sem könnyebb, lélegzik. mint a többi üzemben, mert Jóllehet, legalább 100 haa cseppfolyósító és a gázo- sonló üzem működik a vitákat szétválasztó gépeknek gon, így is igen hosszú ideig éjjel-nappal kell dolgozniok zavartalan lesz a nemesgázahhoz. hogv naponta 750— utánpótlás. Egy gyors számíU00 liter nemes gázt palac- tás szerint ugyanis Földünk kozhassanak és azzal folya- légköre legalább kétmilliárd matosan ellássák az Egyesült évre eiegendő krypton-, xeErlelmes élet Gépek szépsége Üröm megfejteni Izzót. Különösebb üzemzavaruk azonban meg nem volt s az üzem tizenhárom- talmaz. non- és más nemes gázt tarI

Munkából jön, és a beszélgetés — végeztével munkába siet vissza. Délután kettőkor letelne a munkaideje, ma azonban — mint nem egy más alkalommal — itt marad mégis az ismerős gépek mellett, melyek szépsége, ügyessége már kisgyerek korában megigézte. Régen-régen, mikor még a kerékpárokért és a kerékpárversenyzőkért rajongott a most 42 éves Hetesi Ist| ván műszerész, a ruhagyári TMK I műhely csoportvezetője, i — „Aztán Pistikém, jól csinálja meg!" — mondták a dolgozók, akik a teljesítményüket féltették. Szóval keresni akartak, én meg természetesen segíteni akartam nekik, s a karbantartó csak úgy segíthet, ha minél gyorsabban és jobban megjavítja a gépet. — Mindig nagyon szerettem az utolsó csavarig átbogarászni egy-egy okos szerkezetet. Ha jött az új, már mondták a vezetők: ./Pista, ez a te géped, nézd meg, tanuld ki" Igy mentek át sorra a kezemen, én meg utána elmagyaráztam a többieknek az Indítás, állítás, javítás minden csínját-bínját. — Minél komplikáltabb volt egy gép, annál jobban szerettem, annál több újat talál benne az ember. Az a szép, hogy nincs egyetlen fölösleges alkatrész se, mindnek megvan a maga helye, rendeltetése, jó elgondolkodni rajta, öröm megfejteni, megindítani, dolgoztatni. — Mindenkiben van egy kis büszkeség olyankor; na csak elkészült ez is, megcsináltam. Ez a legjobb érzés. — Megyek végig a százszor megjárt munkatermeken, jó érezni a megbecsülést, amit a két kezével érdemel ki az ember. Jó, ha az ember a saját munkáját is, a másokét is meg tudja könnyíteni. ü is alapító I Irógép-műszevolt rész bátyjától ! kapott kedvet a szerkezetekhez. Aztán a kis müszerészműhely következett, jó mestertől tanult; a szakismeret mellett a szívvel-dolgozás mesterségét is megtanította neki. 'Gépárúházban segéd, trógépműszerész, mint a bátyja. Háborús évek — annyi más fiatallal együtt leventemasírozás Nyugat felé. s végül vissza, haza, a szabad Magyarországra. Negyvenhattól dolgozott az újszegedi kendergyár varrodájában. Mikor a ruhagyár megalakult, ő is „alapító" volt az „előtörzsgárda" tagja. Ö csak a munkáját nézte, de nézte azt más is, címek, oklevelek, jelvények, jutalmak sorakoznak két határvonal: az első „az üzem legjobb ifjú műszerésze". és a legutóbbi „A könnyűipar kiváló dolgozója" cím között. Nagy szeretettel beszél társairól, a Szputnyik szocialista brigádról, melynek vezetői tisztét tölti be. Naplójukban képekkel illusztrált újítások és üdülésekről, kirándulásokról küldött színes üdvözlőlapok egymás mellé ragasztva. Mintha azt dokumentálnák, hogy ez a csoport műhelyen kívül is családiasan összetart; gondolnak egymásra és cselekszenek egymásért. Ha minden I A gépeken kívül jól megy I mindig nagyon í szerettem a futballt. Az SZTK-ban. az UTC-ben, a SZAK-ban játszottam centerhalf. jobbfedezet meg a jobbszélsó poszt ján is. Ma is jólesik néha ebédszünetenként egy kis mozgás, pingpong-parti a kultúrteremben, ha Idő van rá. Kedveli szinte valamennyi sportot. És a jó társaságot, a vidámságot, a viccet, de csak „amikor minden jól megy". Sokszor elkel a kikapcsolódás, séták a feleséggel, aki szintén a ruhagyárban dolgozik, nyári üdülés, strandolgs, aztán ha jön a futball szezon, hűséges meccsrc-járás. Azaszszony ott drukkol mellette, mert ö is szereti a focit, s mintha csak cserébe tenné, otthon ő ls besegít a házimunkába, még főz is, mialatt felesége a Ruhaipari Technikum esti tagozatán tanul. Megkérdem. mit érez életében legfontosabbnak. A családi megértés mellett a munkahelyen való kötelesség-teljesitést említi. Mindkettő egyforma és elengedhetetlenül fontos a harmóniához — mondja —. mert csak ez lehet alapja annak, hogy az ember kiegyensúlyozott és nyugodt legyen. „Az a szép, hogy nincs egyetlen fölösleges alkatrész sem" — tűnődöm még Hetesi István szavain, jóval az elköszönes után is. Igen. így van ez a gépekkel, de így van ez a társadalomban ls. csak me kell találni a helyet, ahol az emb képességeit kibonthatja; igazán has/ nossá teheti magát. Simái Mihály Csütörtök, 1965. augusztus 12. DÉL-MAGYARORSZÁG »