Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

Csak külön út, itlő, fáradság árán ? Mint a neve is mulatja, a Szegedi Universál Kis* a sokoldalú szolgáltatások szö­vetkezete. Hogy még inkább az legyen, a lakosság igé­nyeinek minél teljesebb ki­elégítéséért idén áprilistól a tüzelő berakását és behois dását is vállalták­Az elv, mint a hasznos dolgok legtöbbjénél, egysze­rű volt: a vásárló megveszi a tüzelőt a TÜEEP Attila utcai irodájában, a másik ablaknál megrendeli a haza­szállítást; a harmadiknál pedig legyenek ott az üni» versál Ktsz megbízottjai, akiktől a berakás és a be­hordás is megrendelhető. Hát nem kézenfekvő? De! — mondta mindenki annak idején, aminthogy ennek a lehetőségnek jó­zan megfontolás nem is mondhatott volna ellent. El­végre egy intézkedés eseté­ben sem mindegy, hány le­gyet Üt egy csapásra. Ez pe­dig ütött: megszüntette az alkalmi magánvállalkozások anarchiáját a berakás-hor­Egy hasznos intézkedés Miért nincs tovább? Ahogy a lakosságnak legjobb közös dolgaikat minél előbb. Itt a berakási szezon, nagyon rövid időn belül megoldást kell, hogy nyerjen a szövet­kezet s vele a tüzelővásár­lók problémája. Mihamarabb — hangzanak a jogos kér­dések­Azóta olyan vásárló is akadt, aki elment az Univer­zál Ktsz irodájába, s ott ren­delte meg a tüzelőberakást, nem sajnálta a „kerülőutat", fáradságot, mert tudta, hogy zöld utat kell adni az UtU­jelentős összeget takaríthat versál Ktsz szolgáltató te­vékepységének, úgy és »b­A panaszok és a fenti pél- ban a fürmábsn, ahoay 8 da még csak aláhúzza a lakossag érdL,keit legjobban mindenki által jól ismert szoigáüa. igényt: a lakosságnak kell ez a szolgáltatás, ott kell, és úgy kell, ahogy volt; — azt ugyanis remélhetőleg senki nem kívánja, hogy minden vásárló minden alkalommal csak külön üt, idő, fáradtság árán juthasson el oda, ahová annál? idején elég volt né­hány lépés — egyik ablaktól a másikig. Bármi volt a TÜZEP igaz­gatóságát ilyen intézkedésre késztető ok, mindenképp sür­Első a budapesti igazgatóság A vasútigazgatóságok mun­kaversenyében az első fél­évi eredmények alapján a MAV Budapesti igazgatósá­ga érte el az első helyet­Röcjönyi Károly miniszterhe­lyettes, a MÁV vezérigazga­tója szerda délután nyúj­totta át a Keleti pályaudvar tanácstermében a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium és a Vasutasok Szak­szervezetének Központi Ve­zetősége által alapított vö­rös vándorzászlót az igaz­gatóság dolgozóinak. dás területén, szervezett szo- fiető, hogy felülvizsgálják és cialista szektor kezébe ad­ta a munkát, és a tanács ál­tal jóváhagyott olcsobb árak révén, messzemenően szolgálta a lakosság érdeke­it. Áprilistól tehát a TÜZEP rendezzék ezt a kérdést — a lakosság téli tüzelőellátása érdekében. Semmiféle nézet­eltérés, személyi összekülön­bözés, még a helyiség szűk volta, sem magyarázza, hogy igazgatosaggai történt meg- mosti mikor a tüzelőszállítás egyezes alapján ott ülhetett- . . berakás dandária" dolgozhatott az Universál es veIe a üe'akas> „üandaija Ktsz két alkalmazottja is az következik, a lakosságot meg­Attila utcai irodában. A la- fosszák egy olcsó szolgáltatás kosság élt a hasznát szolgáló lehetőségétől- Minden kér­új lehetoseggel, s rendjen .. ... . . ,, . ranria, mentek a dolgok a tüzelő- dóst lehet es Kell ts rendez­berakás terén. Annyira rend- ni. de nem úgy, hogy a klala­jén, hogy most — miután kult vita a munka, s ezen ke­a TÜZÉP augusztus elejétől regztüi BZ abban érdekelt kis­„fölmondta" az Umversal emberek rouósóra m.,nian alkalmazottainak helyét az emperek rovasára menjen. irodahelyiségben —, egyre- Meddig? — ez a kérdés másra érkeznek a vásárlók még a miértnél is indokol­panaszai a szövetkezethez: ezekben B „apókban, sérelmezik a szolgaitatás ' , ''' megszüntetését. Eddig volt, Üljenek hét le a vitatkozó jó volt, miért nincs tovább? partnerek, és tárgyalják meg Télen-nyáron Hajdúszoboszló Negyven esztendeje, hogy helye, ahol egy turnusban Hajdúszoboszlón — olai ;iíi- dolgozót fogadhatnak, után kutatva - a fúrás Wftrtnt, A „Kormosodik" a fűszerpaprika A szegedi körzetben — vett fel, ami az érés kezde­Csongrád és Békés megyé- tét jelzi. Ez a pusztaszeri, ben — több mint hat es fél tömörkényi és a psunyleleki ezer holdat foglalnak el a termelőszövetkezetekben ta­fűszerpaprika-ültetvények. A pasztaiható legnagyobb rntr­termeltető vállalat szakim- lékben, ahol melegágyi pa­bepeinek legutóbbi felmérő- lántákat nevettek- A fejlett se szerint a terület mintegy agrotechnikai módszereknél? tíz százaiékán várható egé- az alkalmazása szeinbetuno­szen kiemelkedően jó ter- en megmutatkozik most, más. Ezeken a tuvekon Amíg ez utóbbi közös gaz­nvolc-tizenöt fejlett cso ta- daságok már augusztus vé» lálható már. A terület nyolc- ge felé tudnak szállítani van százalékán közepesen paprikát, addig a hjjpg­fejlett a növény, hat-nyolc ágyakban nevelt növények­et, o vej. A többi részen — né! legalább tíznapos eito'ó­föleg Tápé és Algyő hat í- dás lesz a szedés megkes­rában — a mélyfekvésű főj- désében Az elmúlt hónap­deken károkat okoztak 4 bel- ban kedvező volt a csapa­vizek. dékeloszjáa a paprikás tó­A korán kiültetett bokrok jon, s ezért csak szórványo­termése már kormosod! k, san volt szükség esőpótló barnás-feketés színeződéót öntözésre. . , , képen: a fürdő egyik gyógy­nyoman több mint ezer medencéje. méter mélységből földgáz, s — a földgázzal együtt percen­kónt 1660 liter 73 fokos me­leg víz tört fel. A feltört vizet hasznos ásványi anya­gokban gazdagnak találták­Ekkor merült fel egy für­dő létesítésének a gondolata. Az építést megkezdték, s t harmincas évek eleje óto Hajdúszoboszlót fürdőhely­ként kezdték emlegetni. Ma már alig lehet az egy­kori kis fürdőtelep környé­kére rá'smerni. Az elmúlt évek egyik tegjelentősebb beruházása volt az 1963-ban átadott, több mint I00mii» lió forintos költséggel épült SZOT Béke-gyógyüdülő. Az üdülő azóta nemcsak Hajdú­szoboszló, hanem Hajdú me­gye nevezetessége is leit, Híre már külföldre is elju­tott. A Béke-üdülő azonban elsősorban nem idegenfor­galmi nevezetesség, hanem S szervezett dolgozók üdülő. A helyettesek helyettesei ]%Jyár van; „pangás", 1" „uborkaszezon" — hol rmnek nevezik. Nem egy helyen nagyon >s ny.v van; üzem titkárságán megtudjuk, hogy nincs igazgató, nincs főmérnök, nincs főkönyvelő, riues párttitkár — szabadságon vannak. Ki vezeti a gyá­rat? Egy szál termelési osztályvezető, aki egymaga­bán mindenki. Igazgató, főmérnök, főkönyvem, párttitkár — mi ve] ö a pártvezetőségben a szerve­ző titkár — s természete­sen termelési osztályvezető is... Képtelenség? Nem az! Mert a másik üzemben ugyanezt mondják, ázzam különbséggel, hogy ott a főmérnök van egymagá­ban, viszont a szakszerve­zeti bizottság titkára is szabadságon van. Ki iri­gyelné a megérdemelt pi­henést, főként ezokt»', akik egész évben egy üzem munkájáért felölnek, avk napi tizenkét, sokszor ti­zennégy órát dolgoznak? Csakhogy így szabadságra menni? Talán nem , 1 dünk, ha azt monüjukt ilyenkor még inkább szük­ség van a termelésirányí­tás szilárdságára, a faleiós és gyors döntésekre, mert a műhelyekből is sokan szabadságon vannak, mert hasonló okokból akadnák a kooperáció, s így tovább. Az egy szál főmérnök, vagy termelési osztályve­zető nüt tehet? Kapkod, ideges, egyik helyről a má­sikra szalad, értekezletre hívják hat helyre, postát bont és aláír ... szózat mindent csínul, s ezer! lé­nyegében semmit sem! Gyárainkban, vállalata­inknál — igen helyesen — az üzemi és a népgazdasá­gi érdeket szolgálva aou.­gozóknak szabadságuk «-.g,v részét úgy kell ki venniük, ahogy azt munkahelyi ve­zetőik megszabják. Em­alább annyira üzemi és népgazdasági érdek, hagy a termelés ellenőrzése, u• nyitása se szenvedjen esői­ből az esy időben szabad­ságra menő felelős vew. tők miatt, márpedig ké­zenfekvő, hogy az egyc'­len emberre otthagyott gyár aligha dolgozik zök­kenőmentesen. A másik: furcsa, s min­denképpen elgondolkoztató, hogy nol vannak a helyet­tesek? Vagy azok is s v»­badságon, vagy — nincse­nek | Ezért kéli — pél­dául «- a személyzeti ns?» tály vezetőjének helyette­sit, -nin a műszaki osztály vezetőjét.,, Igaz, példánk esetében oz még hagyján, mert a személyzeti vezető korábban lakatos volt, de hát mégiscsak furcsa, hegy a nyolctagú osztályon nincs olyan ember, aki alkalmas lenne helyettesnek- hanem a személyzeti vezetőt kell megbízni ezzel. Furcsa, a hibás gyakorlatra mutat • orrg, hogy a sokszor han­goztatott ejv, miszerint minden vezetőnek köteles­sége kellő helyettest, oret­leg utódot nevelni beosz­tottjai közül; elv maratlt. Legalábbis igen sok he­lyen. A SZABADSÁGON levő ..ve­zérkar" helyettesinek he­lyettesei természeteser mindent elkövetnek, hogv ne legyen fennakadas, vagy legalábbis ne legven nagy botrány, míg a he­lyettesitett — vagy nH|n létező — helyettesek és a vezetők szabadságon van­nak. Az időarányos, ter/­szerű termelésről sokat be­szélünk- Kívánatosnak tart­juk, hogy a kapkodás, a „tűzoltómunka'" mind­inkább ismeretlenné \ ál* jók üzemeinkben. Nos ez esak akkor sikerülhet, ha a vezetés minden láncsze­me, minden pillanat jan akcióképesen működik. M. O, Eggyel több nevezetességet Szegednek Mezőgazdaságunk folyama­tos gépesítése következtében lótenyésztésünk régi szerepe megszűnőben van. S most ügy tűnik; nem tudunk mit kezdeni a még mindig nem­zetközi rangú magyar lóte­nyésztés nagy értékeivel, pedig van jövője- Világszer­te növekszik az érdeklődés a lovassport és a lovas turisz­tika iránt. Tehát korántsem csak a haza; igények kielé­gítéséről van szó. Mostanában a külföldi vendégeink közül sokan nem­csak a feszti vél miatt kere­sik fel Szegedet és a többi alföldi városunkat. Többen talság nevelésében komoly jövő vár a lósporpa. fi tsz-ekre vár a kezdamenyezés Szeged; üzletkötések is Ígazqljákt e férfias sportág fejlesztése mellett egyik el­sődleges cél lehetne az isko­lázott lovak exportálása, és a szegedi lovas turisztika meg­teremtése. Egyelőre mennyi­re nem ismerjük saját érté­keinket, bizonyság az is, hogy az elmúlt ősszel a sze­gedi iskolából két olyan 10 valóságos haj tó vadászatot jutott ki Svájcba, melyeket A magasabbra futtatott komló többet terem Magyar terve/.ő külföldi előadása Augusztus közepén első helyütt nem eléggé szgksze­ízben tart magyar szakem- rűen építik és tartják kar­ber előadást az Európai ban. Ennek és a tervek nem Komlótermesztők Szövetsé- kellő megalapozottságának gének kongresszusán, ame- következtében a betonosz­lyet 15. alkalommal ren- lopok gyakran összedőlnek, a deznek most meg az N6JSK- dróthuzalok leszakadnak, s bel; Tettnang-bun. Kiss At- ilyenkor nemcsak a beren­tila, az AGRQTERV terve- dezés, hanem az évi termés emelkedést eredményez, zője a kongresszuson olyan is tönkremegy. ^2 eddigi támberendezé­eredményről számol be, Az AGROTERV-ben most k hibái . tt komlóültet_ amely már előzetesen is fel- ujtipusu komlo-tamaszrend­keltette a külföldi szakkö- szert terveztek. Az ilyen vényeink ragy magasabb oszlopok alkalma­zását. Ezzel a mostani 6 méterről 7—7,5 méterre nö­veli a komlótermesztés ma­gasságát, ez pedig minden további beavatkozás nélkül ugyanilyen arányú, tehát 20—25 százalékos termés­része rök figyelmét. A sör egyik alapanyagát képező komlót tudvalevően csak a támaszrendszerre fel­futtatva lehet termelni. Ez azonban világszerte sok problémát okoz, mivel a támberendezések tervezésé­hez kizárólag tapasztalati adatok állnak rendelkezésre. rendeltetésű konstrukciók közül ez az első, amelyet ma­gasabb számítástechnikával, statikai-matematikai szá­mításokkal alapoztak meg — ez magyarázza a szóles körű külföldi érdeklődést. konstrukcióra szorul, A re­konstrukciót a jövő évtől kezdve már az új tervel? szerint valósítják meg, és előreláthatólag 5 év alatt felújítják az egész komló­területet. Az újtípusú beren­Az egzakt statikai megala- dezések jóval drágábbak pozás mellett az új ugyan az eddigieknél, de a konstrukciónak az a fő gazdasági számítások szerint A támaszrendszereket sok értéke, hogy lehetővé teszt így is gyorsan kifizetődnek. rendeznek iskolázott sportlo­vak iránt. Nem felit meg a követelményeknek A MEDOSZ kebelében ed­dig is működött Szegeden lo­vas sportiskola. Csakhogy ez mai rendkívül szegényes ál­lapotában korántsem felel meg a jövő követelményei­nek. Ahelyett, hogy jó sport­és üzleti érzékkel fejleszte­nénk ezt, évről évre sor­vasztjuk. Az utóbbi időkig 40 fizető taggal és 9 hátas­lóval működött ez az Iskola, Itthon csak 7 ezer forintra értékettünk, de külföldi ve­vőnknek egy szóra megér­tek darabonként 1H ezer fo­rintot. S kelt itt e| már |ó 45 ezerért ts, Ez a svájci vgvőnk ősz óta már három­szor kereste fel városunkat lóügyben. Városunk hazai és nem­zetközi rangja is megérde­melné, hogy egy igazán kor­szerű lovas sportiskolái léte­sítsünk, S ebben a kezdemé­nyező szerep a helybeli és a környék tsz-eire vár. Jelen­leg az iskola lóállományát az öthalmi Állami Kísérleti Gazdaság tartja fenn. Ez a tékeine]? kiváló ismerője — azt javasolja többek között: az iskola szellemi irányítá­sát, szervezését a tudomány­egyetem sportklubjának kel­lene kézbevennt. A tsz-ek érdekeltségét pedig az ex­port biztosítaná. S ugyan­csak komoly érdekeltsége le­hetne ebben a város Idegen­forgalmi hivatalának js. Födi Vilmos, a hivatal fő­előadója mondotta eb hogy vendégeik körében szinte rendszeres az érdeklődés a lovastúrék, lovaglással egy­bekötött vadászatok iréiit. Mér próbálkoztak is szerve, zéssel, a vállalkozás viszont megbukott azon. hogy a va­lutával fizető külföldit gzér| mégsem ültethetjük fel tos, kopott nyeregbe Márpedig egyelőre csak ilyenek van. nak­Támogatnunk kell Papp Gyula, a megyei Jo­gú városi tanucs vb elnök­helyettese ts azon a vélemé­nyen van: ezt az ügyet tá­mogatnunk kotl, A lóte­nyésztésnek, lósportunknak nagy és tiszteletreméltó múltja, hagyománya van. H e hagyományok ápolásáról sem mondhatunk le. Szerin­te is szükség van arra, hogy Szeged mielőbb rendelkezzék egy olyan lovas sportpályá­val ls, melyen mágasszínv nalú versenyeket rendezhet­gazdaság azonban — hogy Most azonban takarékossági csak a leglényegesebbről szól- néni?, okokból ismét néggyel csök- Junk — megfelelő tenyész- Egyébként a pécsiek és a kentették lóállományát. Rap- anyag-utánpótlással sem ren-. győriek ebben már túltette!: csányi Miklós szakosztályve- delkezik. Ezért kellene te- Szegeden. Győrben nemrég hát az ügyet, például társu­lati alapon a tsz-eknek kéz­be venni. Váczi József, a sándorfalvi Üj Élet Tsz el­nöke máris négy olyan csi­kót ajánlott fel az iskola szumára, melyekért kár len­ne, ha elkallódnának zető és a lovassport több szegedi kedvelője mondta el, hogy a szegedi munkás-, pa­raszt-. és diákfiatalság köré­ben talán még sohasem vpjt ilyen nagy az érdeklődés a lovassport iránt, mint mos­tanában. Rövid idő alatt akár 200—300 új tagot is felvehetnének. Ugyanis mér mór ennél többen vannak azok, akiket lehetőség hiá­nyában elutasítottak. Ez is bizonyíték arra, hogy a fía­Rendsmes az érde: ödés Ballabás Sándor, a Csong­rád Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója — megyei lótenyésztésünk ér­készült el többek között egy modern villanyfényes pálya. Bizonyára a szegedi üzemek sportkörei is szívesen segíte­nének abban, hogy m> is ha­sonló lovas versenypályává! büszkélkedhessünk, mint győriek. Miért is ne lehí ' Szegednek eggyel több busz kesége: rangos lovas sport­iskolája. Csépi József Csütörtök, 1965, augusztus 12. OEL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom