Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

Az idomított irezőgép A mérce Közéletünk hírei KADAR JÁNOS FOGADTA A VIETNAMI NAGYKÖVETET Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken bemutatkozó kpr.a,betölti az egész derirezőgép lett. Ho® mi- toztatták meg lépésről léHa összefognak a műszakiak... Melyik az? —- Hát ez... az egész! Valami kisebb gépet kerestem. legalábbis nem ek érkezett a gyárba. Év vé- újítás és módosítás kinek géig kísérleteztünk vele, ta- az ötlete volt. bajos lenne nulmányoztuk, alakítottuk, a kibogozni: brigádban, közökenderhez idomítottuk. Mfg sen „ötölve" és közösen végre a lenirezőgépből ken- gyúrva az elképzeléseket válHoni rciTíl rrA-r\ l/%4f T I/xm. mi . _ ^^ t t ' Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT NEPAL NAGYKÖVETE Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnöke pénteken fogadta Damodar Shamsher J. B. Rana rendkívüli és meghatalmazott na®követet. Nepál Királyság új ma®arországi na®követét, aki átadta megbízólevelét. A na®követ megbízólevele átadásakor beszé- j det mondott melyre Kisházi Ödön válaszolt. Ezt követően az Elnöki Tanács helyettes elnöke szívélyesen elbeszélgetett a na®követtel. ELUTAZOTT A BOLGÁR PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG A bolgár pártmunkásküldöttség, amely Georgi Petrovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága póttagjának vezetésével az MSZMP Központi Bizottsága meghívására látogatást tett hazánkban, <* Szegeden is járt, pénteken elutazott Budapestről. hengerek sorakoznak, vár- zett fonaltól, nia pedig már nak a sorukra, a fékező- keresik. De talán arra is kiállványokra kerülnek, fona- váncsi. mi szükség van az luk az irezőteknőn át, hen- uezésre? gerek között a kétembermagasságú szekrénybe jut, A ..gill" kívánta az ablakokon át lótni le-felRajsolni se lehetne szebbet" Fából vaskarika? Ez az irezőgép. Pontosabzást, a szári tőrész terelőben gereit, a gözszabályozó szelepet. a fűzőrúdrendszert, a húzóhengerpárt, az egész géSzakszervezeti tanácskozás a dolgozók egészségvédelméről A Helyiipari és Városgaz- üzemenként milyen konkrét dasági Dolgozók Szakszer- intézkedéseket tehetnek, ilvezetének Központi Vezető- letve tesznek a munkakösége pénteki ülésén a dol- rülmények javítása és ezálgozók egészségének testi balesetek csökkentése epsegenek fokozottabb védelméről tanácskozott. Virizlai Gyula, a szakszervezet főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló anyagi eszközök hatvan százalékát fordították új Üzemek építésére, a meglévők bővítésére és ne®ven százalékát költötték a nagyobb munkabiztonságot jelentő korszerű gépek, berendezések beszerzésére. A beruházások nyomán a munkakörülmények több üzemben javultak, de ez még nem vált általánossá. Tapasztalataik szerint különben is nem elsősorban az anyagi lehetőségek hiánya gátolja a balesetek csökkentését, hanem a gazdasági és szakszervezeti vezetők helytelen szemlélete, és a dolgozók hanyagsága, fe®elmezetlen magatartása. A szakszervezet Központi Vezetőségének tagjai megvitatták, hogy iparáganként, I® tehát csak közösen sorolhatjuk fel az „idomítok" neveit is. A műszaki osztályról Huszta Ferenc és előre-hátra kanyargó útju- - Nos. ez a történet ak- ^ M^Ántol^termt kat. majd a másik oldalon kor a rekonstrukciónál kez> BMogh De^i ta át fésuszeru fogak kozott uődik. Emiatt előtérbe ke- Kiss József valamint a kiigazodnak a végső hengerre. rul* a Snuonalgyártas A vi- vitelezésben részt vevő Főzés ronas helyett. ez felvizes- gas András lakatos bri ád_ fonás! eljárás Elonve. ho® vezető & brigádja, övék az a fonal jobb tülajdonsagu a érdem _ mjndannyiuké! az irezőgép vomosao- ?2tAesnél» e'onyósebb de Munkájuk listája hosszú: át_ tott ™gép~ a fékezőállvápontosabbari így mondhat- SS^SKS? \zeic nank: az újított irezőgép. mjatt nagy lcrjne a po^p. — A kenderkiktazítéssel ződta is. E hátrányokat megvilágviszonylatban nemigen szünteti az irezés: ragasztó- ^ foglalkoznak. í® aztán a puhító-tartási tó anyagot kap pet meghajtó' tengelvkapgép®áraknak se cikk ken- « fonái. Most már a szoves- csojd rendszert a hengerkjderipari gépeket ®ártani — aél kevésbé szakad, a mun- ernel- szerkezetet ^ még kezdi a gép történetét Tóth ka termelek eny ebbe válik számtalan apróbb módosíJózsef üzemvezető a Ken- és a munkakorulmenyes igézték derfonó- és Szövőipari Vál- kedvezőbbek. m„'-t,«,.i, lalat köznont! ólJwHi evá S hogy munkáJuk Sikerrel ríta - tXn a to A beszerzett gép üzembe járt. azt a szövésnél lehet több^ionnan beszerzett gép helyezésénél először is ki látni. De nemcsak a szövöhónaiE^SalMt kellett tapasztalni annak tu- dei eredmények bizonyítják, áll mert ^redetiteg va® újdonságait és a kender a munkások véleménye is evaníü vagy^amm Íeíctott fényeit vele szemben. Azt ez. Ne is menjünk messze, Szására ItazMt Ez e® mindjárt láttáié, ho® az új térjünk csak vissza a behefzovta gytotmatoyű lenfi^ kép alapjában megfelel a mót masinához. Kiss József zőeé^volt Tavsdy^tavasszto oélnak. azonban a könnyebb gépkezelő - régi irező zogep volt. aiy tavasszal ^ helyeU a nehezebb ken- mit mond az idomított gépder feldolgozására meg kell tői? erősíteni, átalakítani több — össze se lehet hasonrészét. Mindez a helyi mű- lítani a régivel, mely sokszaki szakemberek segítsé- kai kevesebbet tudott tergével megtörtént, eközben melni, folyton összeragadt, kialakították a kenderirezés kuszáiódott rajta a fonál, technológiáját is e gépen — Nézze meg ezt a fonalat — év végére na®jából el is ké. mutat az előtte lassan forgó szült a munka: ekkor már hengerre —. rajzolni se leolyan lánchengereket tudtak hetne ennél szebbet; hát i® készíteni, amelyek felülmúl- dolgozik! ták a régi vizesfonáso® ké- Az összefogás eredményes szítményeket. Ho® mit vál- volt, a gép engedelmesketoztattak először és mit ké- dett. sőbb, továbbá, ho® melyik N. F. érdekében. (MTI) n bh n in.n7.-M* ÉS „FIAI" llllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllilllllllllllllH József, a polySzekeres MiÁbrahám Imre, Fél tizene®re elcsépelték beidegződöttség ébreszti pir- Horváth Lázár Mihály gabonáját. Ez kadatkor. Keménykötésű, ke- vánál már a nyolcadik tanyai gaz- ményarcű ember, negyvene- hály és da volt ezen a napon. Ko- dik nyara, ho® csépel. Sok szalmakazalon pedig Bende rán kezdhettek. kévét leeregetett a dobba, Vince és Papp János se_ Hainali kettőkor már s°k P°rt nyeU a tűző napon, rénykedik. A bandagazda fom.wí o tFLi De som a munka, sem a legjobb emberei, akik megmeg Kántor Ir^e tecs Zá- Por bírta 68 szereztók a cséplőcsapat jóSnvs^ rtrnm SkfSt taes & sohasem volt orv<^ hírét. Azt mondják: ezek kanyszek ismert „nanaagaz- Kántor Imre bácsi „fiai". daja". A cseplocsapat né-™- Valóban családiasan élnek hány tagja hamiskasan mo- — Jövőre „nyugdíjba" kLnt tainyasi gazdák szésolyog. Köztük u®anis az megyek. Elég volt — mond- rüin A szalmában hálnak, a szólás járja: tarlogereb- ja kurtán. A nyugdíj azt nincs idejük hazamenni, lyét tesz a feje alá az öreg, jelenti, hogy nem lesz töb- Hajnaltól sötétedésig dolgozazért ébred ilyen korán, bé bandagazda. A maga kis nak - ég hőséget sugároz, Imre bácsi bölcsen megtold- földjén megél enélkül is. a ontja a csipás gabonaport. Nehéz munka a cséplés. A 17 fős csapat . nem gondol ezzel. A gép A hazigazda szeles torna- gyors ütemet diktál, cán ki-kifujják magukat a cséplőmunkások, míg a gép Este. amikor fáradtan a beáll a szomszéd asztagja szalmába dőlnek, egyesekmellé. Tréfás, vidám a han- bői kikívánkozik a mókás, gulat. Az asztalnál ül Mo- tréfás kedv. Viccelődnek. hai József ellenőr, aki ti- Pedig fél éjszakájuk van, zene® éve együtt csépel még a csillagok ki sem Imre bácsival. Pontos köny- hunynak, ébresztőt jelez a velést vezet: hány portán, szigorú „családfő". Imre mennyit csépeltek. Ez volt bácsi, a bandagazda. ja e® másik kitalálással Nevetnek. Mindenki tudja, ho® több évtizedes bandagazdai I 136. gazdánál MTI — Tóth Béla • /• _ • ih na. Napjainkban divat lett — szép Virágok kozott divat a virág. Nemcsak • lakótelepeken, hanem a gyárak udvarain, a különféle munkahelyeken 'is tömegesen díszlenek a szebbnél szebb virágok. Jelenleg az országban csaknem 33 millió négycetméternyi közterületen gondoznak dísznövényeket a kertészek. Nekik köszönhető, hogy a szegedi Széchenyi téren is művészien rendezettek a parkok, szemet gyönyörködtető ek a virágok a 136-ik gazda az idei nyáron. A zákányszéki Május 1 Tszcs tagjainak gabonáját augusztus közepéig elcsépelik. De nem „kötnek be", segítenek a község többi gazdaságainak is. Közben megérkezik Szűcs Szilveszter gépész, azt jelenti: helyén áll a cséplőgép. Ez a szőke, erőteljes fiatalember két éve a tszcs traktorosa, azelőtt a gépállomáson dolgozott. Utos traktora üzemzavar nélkül me®. Pirkadattól sWé'edésig Hamarosan felbúg a cséplőgép a szomszédban, szaladnak helyükre a csapat tagjai. Imre bácsi ráérősen átsétál, hiszen váltó cimborája, Sutka Lajos állt az etető posztjára. Az asztagon Csordás Imre, Lázár József és ifj. Terhes Antal, a zsákoknál Ábrahám István, B. ö. 19 okon csengésű, tartalmilag riszont ég ta föld távolságú ez a két fogalom: anyagi érdekeltség és anyagiasság. Mindkettő külön és összefüggő kölcsönhatásaikban gj*akran szerepel manapság a közélet szótárában. A társadalom számára elsőrendűen fontos a köztük húzódó határ megvonása, annak elemzése: meddig terjed a konstruktív, társadalmilag előnyös anyagi érdekeltség ta hol kezdődik ellentéte, a káros, immorális anyagiasság? Gyakran élesen, tisztán megrajzolható a határ. Lépjünk mindjárt a téma közepébe — egy szélsőségesen kirívó példával. Az irányító hatóság egyik munkatársát a közelmúltban felelősségre vonták jelentős összegű újítási visszaélésért. Megpróbált a törvény adta kereteken belül lavírozva, de morálisan mégis messze túl a jogszabályi határokon, anyag előnyökhöz jutni oly módon, ho®* a hatóság irányítása alá tartozó vállalatnál egy új, korszerűbb anyag alkalmazását szorgalmazta, s amikor a vállalat erre hajlandónak mutatkozott — benyújtotta a számlát, újítóként jelentkezett. Pontos adatokkal kimutatta ugyan a kétségkívül adódó népgazdaság megtakarítást, de az ügynek mégis volt némi szépséghibája. Nevezetesen: a korS2fcrűbb anyag bevezetését hivatalból — vagyis a fizetésért — is szorgalmaznia kellett volna. A hétköznapi ®akorlatban az anyag érdekeltség ta az anyagasság határvonala ennél általában elmosódóbb, az esetek javarészében nem könnyű különválasztásuk. összekeverésük pedig súlyc«s károkat okozhat. Vannak olyan, alapjaiban, elvi megfogalmazásukban vitatható nézetek, amelyek az anyagi érdekeltséget általában helytelenítik. Közismert, hogy ez az álláspont a szocializmus anyag alapjainak erősödésétől, pontosabban: az életszínvonal emelésétől félti a szocialista tudat fejlődését, más szóval: az „elanyagasodás" veszélyét látja abban, ha a dolgozók jobban élnek. Te®ük hozzá: ez korántsem csupán nézetbeli torzulás, ®akoriak az életbe átültetett következményei is. Ide sorolható olyan tünet, mint például a kiemelkedő munkáért, teljesítményért törvényesen adható úgynevezett kiemelt fizetések indokolatlanul szűkmarkú „adagolása". A helytelen nézet tükröződése az is, hogy az újításokért fizethető díjazás a törvényben rögzített díjkulcs átlagának országosan csak minte® a fele, a vállalatok tehát nem élnek a jogszabály előírta díjazási lehetőségekkel. A kiemelkedő újítások, találmányok esetében — amelyek pedig különösen nagy hasznot hajtanak az országnak — ®akorta megtörténik, ho® az érdekelteknek per útján kell jogos követeléseiket érvényesíteniök, mert a magas járandóság kifizetésétől, bár jogos, * Ot megye íoagron'másainak tanácskozása Hajdú, Békés, Borsod, főagronómusok elmondotCsongrád és Szabolcs me- ták, hogy mindenütt biztogye főagronómusai pénte- sították a termény „fogadáken délelőtt Debrecenben sát" az állandó ta ideigletanácskoztak a betakarítás nes kombájnszérűkön, meggyorsításával, valamint Amennyiben az időjárás az őszi szántás, vetéssel kap- kedvez, a tisztítás ütemét csolatos előkészületekről, lényegesen gyorsítani lehet, Valamennyien megállapított hiszen a kapacitás kihaszták: a sok eső miatt las- nálása jelenleg alig negysan halad a gabona beta- ven százalékos. Mind az öt karítása, a termés több megyében vontatottan hamint egyharmada még lá- lad a szalmalehúzás, a tarban áll. A betakarítást hát- .,, , .. ,„, , . ráitatja a Balaton kom- ^hántás, a vetes elokészibájnok gyenge eredménye, tése. A termelőszövetkezetek amelyek nehezen birkóznak csak saját erőgépeikkel a nagy szalmával. Nem egy dolgoznak, a gépállomások helyen teljesítményük az nagyteljesítményű lánctalpas aratás megkezdése óta az traktorait alig veszik igény50 holdat sem érte el. A be. (MTI) mégis visszariadnak a vállalatok. Az anyagi érdekeltség hatósugarát szűkítő, meglehetősen széles körű gyakorlat jellegzetes példája a „mindenki egyformán kapjon" elv szerint elosztott prémium. Végül még egy tapasztalat a legújabbak közül: a közelmúltban hozott rendelkezések lehetővé teszik, ho® a létszám megtakarítással elért béralapmegtakarítás egy részét a vállalatok iteját dolgozóik béremelésére fordíthatják, s meglepő módon: nem élnek mindenütt ezzel a lehetőséggel. folytassuk a tapasztalatok összegezését most már a határvonal ellenkező előjelű eltolódásának, az anyagi érdekek túlzott ta olykor jogtalan érvényesítésének bemutatásával. Ismeretes, az iménti torzulás negatív tükörképeként sokan eltúlozzák az anyagi érdekeltség funkcióját, lehetőségeit társadalmunk fejlődésében, úgy értelmezve azt. ho® csak anyagiakkal, csak pénzzel voltaképpen minden feladat megoldható. Ű® vélik e nézetek hirdetői. hogy ha a gazdasági alap. az anyagi-technikai bázis bővül, ha az életszínvonal emelkedik, az automatikusan is szocialista tur riatot teremt, következésképp: a szocializmus építéséhez elegendő mindössze az anyagi javak mind bőségesebb előállítása és azok szocialista elosztása. E merev s a másik irányban eltúlzott vélemény káros következményeit viszont éppen az anyagiasság kórtúnetei bizonyítják, az a nálunk társadalomellenes, immorális álláspont, hogv „mindent csak pénzért".. Hol van hát végül ls a mérce, amely jelzi ezt a többször említett határvonalat, tehát az anyagi érdekeltség és az anyagiasság éles különhségeit? Van ilyen „műszer", bár „skálatábláját" olykor nem könynyű leolvasni! Az anyagi elismerésnek nálunk e®etlen jogos ta erkölcsös módja: a társadalomnak nyújtott ellenérték. Ez elvi értelemben is következik abból, ho® nálunk a javak elosztásának mércéje a „mindenki munkája szerint" elv érvényesítése. A szocialista etika ezt a feltételt állítja a javak elosztásának mértéke®ségéül: aki többet ad a társadalomnak — többre is tarthat igényt! A „több" pontosabb meghatározását a munka, illetve a jogos ellenérték mérlegeléséhez egyaránt a sokezernyi változatra vonatkozó törvényes előírások rendezik, s a döntés joga a munkahely), hivatali vezetőket illeti. De sem a paragrafus, sem a vezetői döntés nem csalhatatlan, ezért a „több munkáért — több ellenérték" érvényesítéséhez a közvélemény, a munkahelyi kollektíva értékítélete nyújthat szilárd támpontot. Jóllehet, sem a fizetés mértéke, sem a prémium va® a nyereségrészesedés elosztása nem szavazás tárgya, a közösség álláspontja, a végzett munkát mérlegelő elismerés va® éppenséggel rosszallás megbízható iránytű az anyagi érdekeltség „célzóképességének" fokozásához. W étségtelen. ma még nem élünk eléggé az anyagi érdekeltség ösztönző erejével. Ez negatíve is érvényes, hiszen az átlag fölé emelkedő munka híján juttatott anyagiak 's társadalmunk elosztási alapelvét, p közvélemény erkölcsi érzékét sértik, következésképp: ez is az anyagi érdekeltség ösztönző hatását tompítja. TÁBORI ANDRAS Szombat. 1965. augusztus L DÉL-MAGYARORSZÁG 3