Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

Milyen vizsgálatokra készül a KNEB? — Több mint 44) ezer népi ellenőr — Hogyan tovább? Interjú Varga Györggyel, a KNEB elnökével KÉRDÉS: — Milyen mun­kákat végez idén a KNEB? Mire késziil a népi ellenör­• és a következő hónapok­ban? VÁLASZ: — Idei mun­kánkat igyekszünk összhang­ba hozni a párt és a kor­mány legfontosabb célkitű­zéseivel. a népgazdasági fel­adatokkal. Vizsgálataink kö­zül több közvetlenül kapcso­lódik az MSZMP Központi Bizottsága decemberi hatá­rozatának végrehajtásához, s az idei terv teljesítését hi­vatott segíteni. A közelmúlt vizsgálatai közül ilyen jel­legű volt például az energia­hordozók gazdaságosabb fel­használásánák kérdéseivel, vagy a mezőgazdasági ter­mékek szállításával, tárolá­sával. feldolgozásával kap­csolatos vizsgálatunk. Sok fontos vizsgálat szere­pel a KNEB második félévi munkatervében. Népi ellen­őreink egyebek között meg­nézik az alkalmazottak lét­száma növekedésének okait, felmérik a létszámtakaré­kosság. az új anyagi ösztön­zés rendszerének, valamint a normák felülvizsgálatára vonatkozó kormányhatáro­zat végrehajtásának ered­ményeit. Közérdekű a bel­kereskedelemben sorra ke­rülő vizsgálódás is: helye­sen készítették-e elő és bo­nyolították-e le az elfekvő készletek felszámolását, he­lyesen éltek-e kereskedelmi szerveink a kapott önálló­saggaL együttes munkája, „ több­Figyelemmel kísérik a dol- nyíre a Vizsgált terület ve­zetői is felismerik: ellenőr­váink népi ellenőrzést cso­portokban szerveződnek. A bizottságokban, és ezek szakcsoportjaiban és a kü­lönböző vizsgálatokban népi ellenőrként már több mint 40 ezer ember dolgozik. Rendkívül értékes ez a gár­da, s elmondhatjuk: manap­ság nincs olyan felmerülő probléma, vizsgálandó téma, amelvhez ne állnának ren­delkezésünkre a legkiválóbb szakemberek. S ha ehhez még hozzávesszük, ho® több tízezres népi ellenőri gár­dánk rendkívül szívesen, na® hozzáértéssel, szakmai és politikai felelősséggel végzi munkáját, akkor el­mondhatjuk, ho® népi el­lenőrzésünk az elmúlt évek­ben hatalmasat fejlődött. KÉRDÉS: — Egyre bővülő nyilvánosságot kapnak a Az utóbbi időben a lakosság egyre nagyobb érdeklődéssel kíséri a KNEB tevékenységét, a népi ellenőrzés munká­ját. A Központi Sajtó­szolgálat munkatársa felkereste Varga György elvtársat, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét, s tájékoz­tatást kért tőle a népi ellenőrök tevékenységé­ről, a KNEB idei mun­kájáról, következő vizs­gálatairól. KNEB-ek ég terflletl szervei­nek a vizsgálatai. Igen ke­veset hallhatunk viszont az ezeket követő Intézkedések­ről. a népi ellenőrzés nyo­mán történő változásokról. gozók kulturális nevelésére, művelődésére, a népművelé­si propagandára biztosított összegek felhasználását. El­lenőrzik majd. ho® az álla­mi költségvetésből gazdál­kodó szervek ho®an érvé­nyesítik az ésszerű takaré­kosság elvét. Foglalkoznak a lejtermelés, felvásárlás, fel- gazdálkodást, dolgozás és értékesítés idő­szerű kérdéseivel, valamint a pamutipar alapanyag- és árstruktúrájának, a ®ártás műszaki színvonalának ala­kulásával. Hogyan kellene ezen változ­tatni? VÁLASZ: — Valóban, a népi ellenőrzés nyilvánossá­ga az elmúlt időben igen so­kat fejlődött. Abban viszont, ho® a vizsgálatokat követő intézkedésekről, változások­ról már kevés szó esik a nyilvánosság előtt, tükröző­dik a mi munkánk, ilyen­lajta ®engesége is. Mun­kánk fellődésével nő az igény, ho® többet és ®ak­ság a népi ellenőrzés álta­lános tapasztalatairól, e®­e® konkrét ü® kapcsán a is mutatja, azt, ho® mind többen helyeslik és segítik a takarékosabb, ésszerűbb Megvizsgálják az állatte­nyésztés helyzetét; e®es mezőgazdasági beruházások telepítését, elhelyezését és kihasználását, valamint a befektetett milliók megtérü­lését. Ellenőrzik — a többi között — az építőipar mun­kaszervezését: a kiskereske- l>esen kell fellépni a lakos­delem hálózatfejlesztésének sáf. ü®es-bajos dolgainak „ , „ , intézése közben tapasztalt tervszerűségét; azoknak az huzavonával szemben is. összegeknek a felhasználá­sát, amelyeket a vállalatok és a termelőszövetkeretek különböző sportcélokra for­dítanak; a ®ermekintézmé­nyek gazdálkodását. Tájéko­zódnak a második fél év — és ezen belül az őszi csúcsforgalom áruszállítási nasz. ®akori a késedelmes feladatainak végrehajtásáról intézkedés vidéken, különö­zéseinkkel feladataik jobb rabban hallhasson ji lakos­végrehajtását akarjuk segí­teni. A pozitív reagálás a szemlélet, a légkör helyes , . , , irányban történő alakulását vizsgálatot követő intézke­désekről, a hibák kijavításá­ról. S néha bizony nemcsak az ügyek, hanem az azokat példás lelkiismeretességgel, na® felelősségtudattal, tár­sadalmi munkában feltáró népi ellenőrök is megérde­melnének valamit a sajtó reflektorfényéből. Befejezé­sül hadd mondjam el: ab­ban. ho® a népi ellenőrzés munkája sokat fejlődött, ho® javult a panaszok és , ,,,, . . , különböző bejelentések inté­zése, a közvélemény tájé­koztatása különböző közér­dekű kérdésekben, ho® a népi ellenőrzés kapcsolatai a lakossággal Jók és egészsé­gesen fejlődnek — mindeb­ben komoly szerepe van a sajtónak. Remélem, ez az együttműködés még ®-ümöl­csözőbb lesz, újságjaink még hasznosabban, rendszereseb­ben segítik a Jövőben a népi ellenőrzést — fejezte be nyi­latkozatát Varga Györ® elv­társ, a KNEB elnöke. Újlaki László Ami a vizsgálatok nyomán történő intézkedéseket illeti, elmondhatjuk: a népi ellen­őrzés megállapításai, javas­latai alapján a gazdasági jellegű intézkedéseket az érintett vezetők általában megteszik. Kevesebb hatá­rozottsággal azonban a személyi felelős­ség kérdésének tisztázása­kor. Itt ®akran felháborító bürokratikus huzavona és li­l>erallzmus tapasztalható. Teljes határozottsággal, eré­Igaz u®an, ho® a lakosság ügyeinek intézése határozot­tan javult, s ebben szerepe volt annak is. ho® több minisztérium, hivatal vezető szervei napirendre tűzték ezt a kérdést, s konkrét in­tézkedéseket tettek. Még mindig sok azonban a pa­Tudósítónh jelenti Kis üzemrész, mégis nélkülözhetetlen A Szegedi Konrerv®ár hozható. A tapasztalat sze­e®ik legérdekesebb üzem- rint a romlás Igen minimé­része a laboratóriumhoz tar- lis mennyiségű, főképpen a tozó termosztát. A ®ár ud- hibás üvegek okozzák, varén levő régi raktórépület termosztát üzemrészben hár0™ helyiségében állandó- án ketten doig0znak, f" f"42 fokos hőmérsékle- Barna Julianna és Gara Tün­tet tartanak, s itt próbálják de gzá forró munka_ k'. * konzerveket jói h , miatt rendszeresen kap. sterilizálták-e? A készáru nak védóita]t Mindketten e® részét het napra a ter- megszokták munkájukat s jó mosztót-szobákban helyezik szakérteiemmel végzlk. A el, s ha a baktériumok ki­termelődésére oly kedvező hőfokon sem romlanak el a konzervek, akkor a minőség megfelelő, az áru forgalomba termosztát működése nélkü­lözhetetlen a modern kon­zerv®ártásban. Tótka Károly Átadták a lottó üdülőtelepet Az Országos Takarékpénz­tár Sportfogadási és Lottó­igazgatósága pénteken ünne­pélyesen átadta a Balaton­almádiban felépített lottó­üdülőtelepet. Legutóbb 0 la­kást sorsoltak ki, azonban két nyertes nem jelentke­zett. Ezeket a lakásoka* ezért augusztus 30-án újból sor­solják a még gazdára váró többi víkendlakással együtt A már teljesen felépült Lottó-üdülőtelep hat épület­sorában összesen 43 nyer­tes jut balatoni víkendház­hoz. (MTI) Ribámxki Róbert IRKUTSZKI függök iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiinii ELEKTROMOS SZIBÉRIA Elérkezett ez a nap is. In­dulunk a repülőtérre és 9,30-kor: irány Bratszk! A beszállás előtt közlik: „Bratszk fölött vihar vonul át, a repülőtér egyelőre nem fogad." Két óra múlva elin­dulhatunk. Az IL—14 simán repül a 2000 méteres magas­ságban. Követi az Angara folyását északnak haladunk. A folyó két partján a hara­gos-zöld Tajga húzódik. Egy idő után a folyómeder széle­sedni kezd alattunk. Előbb tó nagyságúra, majd valósá­gos tengerré bővül. Bratszk fölé érve megpillantjuk a hatalmas zárógátat. Leszálunk az őserdőben készült repülőtérre, ahol azonnal feltűnik: na®on sok a helikopter. A városba ve­zető betonutat sűrű e®más­utánban keresztezik a vágá­sokban húzódó magasfeszült­ségű távvezetékek: 220 000 voltos a legtöbb, de van kö­zöttük félmillió voltos is. A város tízéves „őstelepü­lésén" szállunk meg, a bratszki tenger partján. Ez a városrész faépületekből áll. Emeletes, földszintes, sokszínű, igen tetszetős „há­zikók" húzódnak a vízparton és a dombon. A házak kö­zött sok a fenyőfa — ame­lyeket előrelátóan megha®­tak az építkezés idején. — Ügy fest a kis városka, mint egy nyaralótelep. Itt laknak a vízierőmű dolgozói, ide igen közel van a gát és az erőmű. tonna súlyú vasbetongátat emelt az emberi ész, akarat, erő és ü®esség. A vasbetongát két végén erre ls, arra is földgátban folytatódik, 5 kilométer hosz­szúságban. A gát mögött ma már 92 méter magasságú víz áll és a számítások szerint még 13 métert fog emelked­ni. Amikor a tenger e víz­szintet eléri, területe akkora lesz, amelyre a mi Balato­nunk tízszer ráfér. Azért nem mondhatom, hogy bele­fér, mert a mélységét és a vízmennyiséget tekintve, ki­telne belőle 20—30 magyar tenger is. -———-r A gáton mél­A GIGÁN- tóságteljesen TIKUS emelkedik a ERŐMÉ magasba e® 200 tonna te­neroirású oriásdaru, amely a turbinák működését sza­bályozó zsilipeket emeli. A gát túlsó végén még néhány „kisebb" daru tevékenyke­dik: leszerelik a kisegítő, építő szerkezeteket és a nyár végére végleges alakjában mutatja magát a világnak a bratszki óriás. Áthaladunk a gát fölött, majd gépkocsink visszakanyarodik n gát olda­lában húzódó autóútra. In­nen ls alaposan szemügyre vesszük ezt a csodálatos építményt. A gát aljában 450 méter hosszúságban hú­zódik a turbinaház. Oda Igyekszünk. A turbinacsar­nok oldalán teljes hosszú­ságban hatalmas betűkből A paduni .szorost, ahol ha- beépltett £elirat húzódik: „A K"2 Angara6 két partján! kommunizmus egyenlő: Szov­évtizedeken át nézegették, méregették a tudósok, az energetikai szakemberek. Es nemhiába! Ezen a helyen építették fel az Angarán a második gátat Es ez a gát ma ámulatba ejti a világot. Olyan lenyűgöző, emberi al­kotás látványa bontakozik kl előttünk, amelyhez fogható kevés van a földön. A két gránithe® közé e® 900 mé­ter hosszú, 126 méter ma­gas, alapjában 127, a tetején 27 méter széles, 11 millió is A népi ellenőrök — ta­pasztalataik ráapján — ja­vaslatoké* dolgoznak ki a feltárt hibák kijavítására, s megállapításaikat és indít­ványaikat eljuttatják az il­letékes főhatóságokhoz, szer­vekhez. KÉRDÉS: — Hogyan ítéli meg Varga elvtárs a külön­sen a falvakban. Szükséges, hogy ezen a téren ®orsabb változás történjék, KÉRDÉS: — Mennyire si­került a népi ellenőrzést va­lóban a lakosság széles ré­tegeinek az ü®évé tenni? VÁLASZ: — A járásokig bőző állami és tanácsi szer- bezárólag megvannak a né­vek tevékenységét ság figyelnek intézésében? a lakos- P» ellenőrzés szervei. Ez azt jelenti, ho® — a párt- és az állami szervekkel együtt­nak a hibák. visszaélések elkövetőinek fe­lelősségre vonásával kapcso­lalban? Milyen tapasztalatok van_- működésben _ minden srin. nvilasztások. ten ]Phet feladatokat adni a népi ellenőrzésnek, minden szinten igény bevehető ez a hatékony segítség. A népi ellenőrzés mechanizmusának ez a tagozódása lehetővé te­szi a rendszeres napi kap­csolatot a lakossággal, azt, ho® a legkülönbözőbb szin­ten jelentkező kérdésekkel gyorsan és érdemlegesen tudjunk foglalkozni. Ezt szolgálja az is, hogy a köz­ségekben tevékenykedő aktí­VALASZ: — A legfőbb tapasztalatunk — ezzel kell kezdenem —. ho® a külön­böző állami, tanácsi, válla­lati szervek általában he­lyesléssel fogadják a népi ellenőrzés vizsgálatait. Ez azt is mutatja, hogy sokat javult az e®es minisztéri­umok és a népi ellenőrzés GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA• GYORSPOSTA MEGJAVITJAK A VILLANYT A Pacsirta és az Árvíz utca sarkán több mint három hete nem ég az utcai lámpa. A DAV-nak ezt már táv­beszélőn négyszer bejelentettük, de intézkedés a mai napig sem történt. A ne®edik bejelentéskor közölték, ho® az utcai világításban fellépő zavarokat csak két­három hét elteltével tudják megjavítani. Ez a válasz megdöbbentett minket, hiszen az említett útszakasz este annyira sötét, hogy az arra járók bizony könnyen el­eshetnek. Kérjük, segítsenek — írták hozzánk küldött levelükben a Pacsirta és az Árvíz utca lakói. * A két utca lakóinak panaszával felkerestük a DAV szegedi üzemének vezetőjét, Varga Jánost. Megígérte, hogy azonnal intézkedik, s í® nem lesz sötét a Pacsirta és az Árvíz utca sarkán sem. Egyben kérte a lakossá­got, hasonló panasz esetén személyesen vagy telefonon bejelentésüket a Kossuth Lajos sugárút 68. szám alatti üzemvezetőségen te®ék meg, í® elkerülhető lesz a hosszabb várakozás. jethatalom, plusz az egész ország villamosítása." (Le­nin.) Sokáig nézzük. A fel­irat alatt a mélyben dübö­rög, tajtékzik, szinte forrni látszik a szilaj Angara. Az erőmű igazgatója és párttitkára kalauzolnak ben­nünket. A csarnokban a ter­vezett 20 turbinából 16 már működik. A napokban eme­lik be a következőt. Egy tur­bina 225 000 kilowatt kapa­citású. (Ekkora a kapacitása a ml pécsi hőerőművünk­nek.) A 20 turbina kapaci­tása 4500 megawatt, évi tel­jesítménye 22 milliárd kilo­wattóra. Űjra számolgatunk, hasonlítunk: ez pontosan annyi, mint Jugoszlávia és Magyarország együttes villa­mosenergia-termelése. A központi vezérlőterem­ben még feljegyzünk néhány adatot. A gát építése és az elárasztott területek előké­szítése összesen 816 millió rubelbe került. Az erőmű évi 260 millió rubel értékű villamosenergiát ad a nép­gazdaságnak jóformán in­gyen. Tehát nem egészen 3 év alatt megtérül a teljes ráfordítás. A villamosenergia önköltsége elképesztően ala­csony: 100 kilowattóra 5 ko­pekbe kerül. Ennél olcsóbb villamosenergiát a világon sehol sem állitanak elő. Az erőmű kiszolgáló sze­mélyzetének végleges létszá­ma kb. 260 fő lesz. E lét­szám felét mérnökök alkot­ják. A berendezés, a vezény­lés, teljesen automatizált megoldású, az emberek va­lóban csak a műszerek mű­ködését figyelik, illetve a javításokat végzik. Beírás előtt nézegetjük az erőmű látogatási könyvét. Felhívják a figyelmünket az egyik bejegyzésre: Harri­man, az USA utazó nagy­követe 1963-ban többek kö­zött az alábbi mondatot ír­ta: „Aki nem látta a bratsz­ki vízierőművet, e csodála­tos emberi alkotást, nem te­kintheti befejezettnek saját felsőfokú képzését!" Ml nem tudunk ilyen frap­pánsan fogalmazni, vitatkoz­ni sem tudunk e közéleti személyiséggel és az is biz­tos, ezt az alkotást a mai fo­galmak szerint nem lehet túlértékelni. Az erőmű épí­téséről szóló anyagok között lapozgatok. A következő megjegyzést amerikai ener­getikai szakemberek írták, 1959-ben készült jelentsétik­ben: — „A Szovjetunió­beli utazásról visszatért de­legáció meggyőző bizonyíté­kokkal rendelkezik arról, ho® a Szovjetunió megelőz­te az Amerikai E®esült Ál­lamokat a vízierőművek épí­tésében." HOVA MEGY AZ ENERGIA? Bratszk vá­rosában műkö­dik egy építő­ipari tröszt, amelynek 50 ezer munitasa van. Mit épít ez a rengeteg ember? Fel­építették az erőmüvet. Lét­rehozták a várost, amelynek jelenleg 140 000 lakosa van, 20 év körüli átlagos életkor­ral. E tröszt szerelőválla­lata a Tajgán tobb ezer ki­lométer hosszúságban húzó­dó magasfeszültségű távve­zetéket épített Tovább épí­tik Krasznojarszk irányába az e®millió voltos vezeté­ket. Az építőipari kollektíva dolgozik Bratszkban a világ legna®obb .falpari kombi­nátján, amelynek a kapaci­tása háromszorosa a legna­gyobb amerikai fafeldolgozó kombináténak. Évenként 6 millió köbméter fát dolgoz fel (az építés befejezés előtt áll), termékei: cord-celluló­ze, karton, papír, gyanta, ta­karmányélesztő. Itt valóban Amerikával versenyeznek. Igazuk volt a seiohovói elv­társaknak. Bratszkban épül a világ legnagyobb alumínium­kohászati üzeme. A 24 db, egyenként 600 méter hosszú elektrolízises műhely évi ka­pacitása e®millió tonna alu­mínium. Ez ötszöröse a fran­cia termelésnek. A szakemberek megállapí­tották: ha ezek a nagy „fo­gyasztók" mind üzembe lép­nek — márpedig ez 2—3 éven belül megtörténik —. a bratszki erőmű termelése nem tudja kielégíteni az energiaigényt. Ezért a kor­mány olyan határozatot ho­zott, hogy gyorsítsák meg a Bratszktól 280 kilométerre, Uszty-Uinben a harmadik angarai vizierőmű éoítósét, Kapacitása a bratszki óriá­séval egyenlő és 1971-ben már az első turbinák ára­mot adnak a fogyasztóknak. VÉGE Szombat. 1965. augusztus 28- QÍLxMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom