Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
Milyen vizsgálatokra készül a KNEB? — Több mint 44) ezer népi ellenőr — Hogyan tovább? Interjú Varga Györggyel, a KNEB elnökével KÉRDÉS: — Milyen munkákat végez idén a KNEB? Mire késziil a népi ellenör• és a következő hónapokban? VÁLASZ: — Idei munkánkat igyekszünk összhangba hozni a párt és a kormány legfontosabb célkitűzéseivel. a népgazdasági feladatokkal. Vizsgálataink közül több közvetlenül kapcsolódik az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának végrehajtásához, s az idei terv teljesítését hivatott segíteni. A közelmúlt vizsgálatai közül ilyen jellegű volt például az energiahordozók gazdaságosabb felhasználásánák kérdéseivel, vagy a mezőgazdasági termékek szállításával, tárolásával. feldolgozásával kapcsolatos vizsgálatunk. Sok fontos vizsgálat szerepel a KNEB második félévi munkatervében. Népi ellenőreink egyebek között megnézik az alkalmazottak létszáma növekedésének okait, felmérik a létszámtakarékosság. az új anyagi ösztönzés rendszerének, valamint a normák felülvizsgálatára vonatkozó kormányhatározat végrehajtásának eredményeit. Közérdekű a belkereskedelemben sorra kerülő vizsgálódás is: helyesen készítették-e elő és bonyolították-e le az elfekvő készletek felszámolását, helyesen éltek-e kereskedelmi szerveink a kapott önállósaggaL együttes munkája, „ többFigyelemmel kísérik a dol- nyíre a Vizsgált terület vezetői is felismerik: ellenőrváink népi ellenőrzést csoportokban szerveződnek. A bizottságokban, és ezek szakcsoportjaiban és a különböző vizsgálatokban népi ellenőrként már több mint 40 ezer ember dolgozik. Rendkívül értékes ez a gárda, s elmondhatjuk: manapság nincs olyan felmerülő probléma, vizsgálandó téma, amelvhez ne állnának rendelkezésünkre a legkiválóbb szakemberek. S ha ehhez még hozzávesszük, ho® több tízezres népi ellenőri gárdánk rendkívül szívesen, na® hozzáértéssel, szakmai és politikai felelősséggel végzi munkáját, akkor elmondhatjuk, ho® népi ellenőrzésünk az elmúlt években hatalmasat fejlődött. KÉRDÉS: — Egyre bővülő nyilvánosságot kapnak a Az utóbbi időben a lakosság egyre nagyobb érdeklődéssel kíséri a KNEB tevékenységét, a népi ellenőrzés munkáját. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Varga György elvtársat, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, s tájékoztatást kért tőle a népi ellenőrök tevékenységéről, a KNEB idei munkájáról, következő vizsgálatairól. KNEB-ek ég terflletl szerveinek a vizsgálatai. Igen keveset hallhatunk viszont az ezeket követő Intézkedésekről. a népi ellenőrzés nyomán történő változásokról. gozók kulturális nevelésére, művelődésére, a népművelési propagandára biztosított összegek felhasználását. Ellenőrzik majd. ho® az állami költségvetésből gazdálkodó szervek ho®an érvényesítik az ésszerű takarékosság elvét. Foglalkoznak a lejtermelés, felvásárlás, fel- gazdálkodást, dolgozás és értékesítés időszerű kérdéseivel, valamint a pamutipar alapanyag- és árstruktúrájának, a ®ártás műszaki színvonalának alakulásával. Hogyan kellene ezen változtatni? VÁLASZ: — Valóban, a népi ellenőrzés nyilvánossága az elmúlt időben igen sokat fejlődött. Abban viszont, ho® a vizsgálatokat követő intézkedésekről, változásokról már kevés szó esik a nyilvánosság előtt, tükröződik a mi munkánk, ilyenlajta ®engesége is. Munkánk fellődésével nő az igény, ho® többet és ®akság a népi ellenőrzés általános tapasztalatairól, e®e® konkrét ü® kapcsán a is mutatja, azt, ho® mind többen helyeslik és segítik a takarékosabb, ésszerűbb Megvizsgálják az állattenyésztés helyzetét; e®es mezőgazdasági beruházások telepítését, elhelyezését és kihasználását, valamint a befektetett milliók megtérülését. Ellenőrzik — a többi között — az építőipar munkaszervezését: a kiskereske- l>esen kell fellépni a lakosdelem hálózatfejlesztésének sáf. ü®es-bajos dolgainak „ , „ , intézése közben tapasztalt tervszerűségét; azoknak az huzavonával szemben is. összegeknek a felhasználását, amelyeket a vállalatok és a termelőszövetkeretek különböző sportcélokra fordítanak; a ®ermekintézmények gazdálkodását. Tájékozódnak a második fél év — és ezen belül az őszi csúcsforgalom áruszállítási nasz. ®akori a késedelmes feladatainak végrehajtásáról intézkedés vidéken, különözéseinkkel feladataik jobb rabban hallhasson ji lakosvégrehajtását akarjuk segíteni. A pozitív reagálás a szemlélet, a légkör helyes , . , , irányban történő alakulását vizsgálatot követő intézkedésekről, a hibák kijavításáról. S néha bizony nemcsak az ügyek, hanem az azokat példás lelkiismeretességgel, na® felelősségtudattal, társadalmi munkában feltáró népi ellenőrök is megérdemelnének valamit a sajtó reflektorfényéből. Befejezésül hadd mondjam el: abban. ho® a népi ellenőrzés munkája sokat fejlődött, ho® javult a panaszok és , ,,,, . . , különböző bejelentések intézése, a közvélemény tájékoztatása különböző közérdekű kérdésekben, ho® a népi ellenőrzés kapcsolatai a lakossággal Jók és egészségesen fejlődnek — mindebben komoly szerepe van a sajtónak. Remélem, ez az együttműködés még ®-ümölcsözőbb lesz, újságjaink még hasznosabban, rendszeresebben segítik a Jövőben a népi ellenőrzést — fejezte be nyilatkozatát Varga Györ® elvtárs, a KNEB elnöke. Újlaki László Ami a vizsgálatok nyomán történő intézkedéseket illeti, elmondhatjuk: a népi ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján a gazdasági jellegű intézkedéseket az érintett vezetők általában megteszik. Kevesebb határozottsággal azonban a személyi felelősség kérdésének tisztázásakor. Itt ®akran felháborító bürokratikus huzavona és lil>erallzmus tapasztalható. Teljes határozottsággal, eréIgaz u®an, ho® a lakosság ügyeinek intézése határozottan javult, s ebben szerepe volt annak is. ho® több minisztérium, hivatal vezető szervei napirendre tűzték ezt a kérdést, s konkrét intézkedéseket tettek. Még mindig sok azonban a paTudósítónh jelenti Kis üzemrész, mégis nélkülözhetetlen A Szegedi Konrerv®ár hozható. A tapasztalat szee®ik legérdekesebb üzem- rint a romlás Igen minimérésze a laboratóriumhoz tar- lis mennyiségű, főképpen a tozó termosztát. A ®ár ud- hibás üvegek okozzák, varén levő régi raktórépület termosztát üzemrészben hár0™ helyiségében állandó- án ketten doig0znak, f" f"42 fokos hőmérsékle- Barna Julianna és Gara Tüntet tartanak, s itt próbálják de gzá forró munka_ k'. * konzerveket jói h , miatt rendszeresen kap. sterilizálták-e? A készáru nak védóita]t Mindketten e® részét het napra a ter- megszokták munkájukat s jó mosztót-szobákban helyezik szakérteiemmel végzlk. A el, s ha a baktériumok kitermelődésére oly kedvező hőfokon sem romlanak el a konzervek, akkor a minőség megfelelő, az áru forgalomba termosztát működése nélkülözhetetlen a modern konzerv®ártásban. Tótka Károly Átadták a lottó üdülőtelepet Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottóigazgatósága pénteken ünnepélyesen átadta a Balatonalmádiban felépített lottóüdülőtelepet. Legutóbb 0 lakást sorsoltak ki, azonban két nyertes nem jelentkezett. Ezeket a lakásoka* ezért augusztus 30-án újból sorsolják a még gazdára váró többi víkendlakással együtt A már teljesen felépült Lottó-üdülőtelep hat épületsorában összesen 43 nyertes jut balatoni víkendházhoz. (MTI) Ribámxki Róbert IRKUTSZKI függök iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiinii ELEKTROMOS SZIBÉRIA Elérkezett ez a nap is. Indulunk a repülőtérre és 9,30-kor: irány Bratszk! A beszállás előtt közlik: „Bratszk fölött vihar vonul át, a repülőtér egyelőre nem fogad." Két óra múlva elindulhatunk. Az IL—14 simán repül a 2000 méteres magasságban. Követi az Angara folyását északnak haladunk. A folyó két partján a haragos-zöld Tajga húzódik. Egy idő után a folyómeder szélesedni kezd alattunk. Előbb tó nagyságúra, majd valóságos tengerré bővül. Bratszk fölé érve megpillantjuk a hatalmas zárógátat. Leszálunk az őserdőben készült repülőtérre, ahol azonnal feltűnik: na®on sok a helikopter. A városba vezető betonutat sűrű e®másutánban keresztezik a vágásokban húzódó magasfeszültségű távvezetékek: 220 000 voltos a legtöbb, de van közöttük félmillió voltos is. A város tízéves „őstelepülésén" szállunk meg, a bratszki tenger partján. Ez a városrész faépületekből áll. Emeletes, földszintes, sokszínű, igen tetszetős „házikók" húzódnak a vízparton és a dombon. A házak között sok a fenyőfa — amelyeket előrelátóan megha®tak az építkezés idején. — Ügy fest a kis városka, mint egy nyaralótelep. Itt laknak a vízierőmű dolgozói, ide igen közel van a gát és az erőmű. tonna súlyú vasbetongátat emelt az emberi ész, akarat, erő és ü®esség. A vasbetongát két végén erre ls, arra is földgátban folytatódik, 5 kilométer hoszszúságban. A gát mögött ma már 92 méter magasságú víz áll és a számítások szerint még 13 métert fog emelkedni. Amikor a tenger e vízszintet eléri, területe akkora lesz, amelyre a mi Balatonunk tízszer ráfér. Azért nem mondhatom, hogy belefér, mert a mélységét és a vízmennyiséget tekintve, kitelne belőle 20—30 magyar tenger is. -———-r A gáton mélA GIGÁN- tóságteljesen TIKUS emelkedik a ERŐMÉ magasba e® 200 tonna teneroirású oriásdaru, amely a turbinák működését szabályozó zsilipeket emeli. A gát túlsó végén még néhány „kisebb" daru tevékenykedik: leszerelik a kisegítő, építő szerkezeteket és a nyár végére végleges alakjában mutatja magát a világnak a bratszki óriás. Áthaladunk a gát fölött, majd gépkocsink visszakanyarodik n gát oldalában húzódó autóútra. Innen ls alaposan szemügyre vesszük ezt a csodálatos építményt. A gát aljában 450 méter hosszúságban húzódik a turbinaház. Oda Igyekszünk. A turbinacsarnok oldalán teljes hosszúságban hatalmas betűkből A paduni .szorost, ahol ha- beépltett £elirat húzódik: „A K"2 Angara6 két partján! kommunizmus egyenlő: Szovévtizedeken át nézegették, méregették a tudósok, az energetikai szakemberek. Es nemhiába! Ezen a helyen építették fel az Angarán a második gátat Es ez a gát ma ámulatba ejti a világot. Olyan lenyűgöző, emberi alkotás látványa bontakozik kl előttünk, amelyhez fogható kevés van a földön. A két gránithe® közé e® 900 méter hosszú, 126 méter magas, alapjában 127, a tetején 27 méter széles, 11 millió is A népi ellenőrök — tapasztalataik ráapján — javaslatoké* dolgoznak ki a feltárt hibák kijavítására, s megállapításaikat és indítványaikat eljuttatják az illetékes főhatóságokhoz, szervekhez. KÉRDÉS: — Hogyan ítéli meg Varga elvtárs a különsen a falvakban. Szükséges, hogy ezen a téren ®orsabb változás történjék, KÉRDÉS: — Mennyire sikerült a népi ellenőrzést valóban a lakosság széles rétegeinek az ü®évé tenni? VÁLASZ: — A járásokig bőző állami és tanácsi szer- bezárólag megvannak a névek tevékenységét ság figyelnek intézésében? a lakos- P» ellenőrzés szervei. Ez azt jelenti, ho® — a párt- és az állami szervekkel együttnak a hibák. visszaélések elkövetőinek felelősségre vonásával kapcsolalban? Milyen tapasztalatok van_- működésben _ minden srin. nvilasztások. ten ]Phet feladatokat adni a népi ellenőrzésnek, minden szinten igény bevehető ez a hatékony segítség. A népi ellenőrzés mechanizmusának ez a tagozódása lehetővé teszi a rendszeres napi kapcsolatot a lakossággal, azt, ho® a legkülönbözőbb szinten jelentkező kérdésekkel gyorsan és érdemlegesen tudjunk foglalkozni. Ezt szolgálja az is, hogy a községekben tevékenykedő aktíVALASZ: — A legfőbb tapasztalatunk — ezzel kell kezdenem —. ho® a különböző állami, tanácsi, vállalati szervek általában helyesléssel fogadják a népi ellenőrzés vizsgálatait. Ez azt is mutatja, hogy sokat javult az e®es minisztériumok és a népi ellenőrzés GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA• GYORSPOSTA MEGJAVITJAK A VILLANYT A Pacsirta és az Árvíz utca sarkán több mint három hete nem ég az utcai lámpa. A DAV-nak ezt már távbeszélőn négyszer bejelentettük, de intézkedés a mai napig sem történt. A ne®edik bejelentéskor közölték, ho® az utcai világításban fellépő zavarokat csak kéthárom hét elteltével tudják megjavítani. Ez a válasz megdöbbentett minket, hiszen az említett útszakasz este annyira sötét, hogy az arra járók bizony könnyen eleshetnek. Kérjük, segítsenek — írták hozzánk küldött levelükben a Pacsirta és az Árvíz utca lakói. * A két utca lakóinak panaszával felkerestük a DAV szegedi üzemének vezetőjét, Varga Jánost. Megígérte, hogy azonnal intézkedik, s í® nem lesz sötét a Pacsirta és az Árvíz utca sarkán sem. Egyben kérte a lakosságot, hasonló panasz esetén személyesen vagy telefonon bejelentésüket a Kossuth Lajos sugárút 68. szám alatti üzemvezetőségen te®ék meg, í® elkerülhető lesz a hosszabb várakozás. jethatalom, plusz az egész ország villamosítása." (Lenin.) Sokáig nézzük. A felirat alatt a mélyben dübörög, tajtékzik, szinte forrni látszik a szilaj Angara. Az erőmű igazgatója és párttitkára kalauzolnak bennünket. A csarnokban a tervezett 20 turbinából 16 már működik. A napokban emelik be a következőt. Egy turbina 225 000 kilowatt kapacitású. (Ekkora a kapacitása a ml pécsi hőerőművünknek.) A 20 turbina kapacitása 4500 megawatt, évi teljesítménye 22 milliárd kilowattóra. Űjra számolgatunk, hasonlítunk: ez pontosan annyi, mint Jugoszlávia és Magyarország együttes villamosenergia-termelése. A központi vezérlőteremben még feljegyzünk néhány adatot. A gát építése és az elárasztott területek előkészítése összesen 816 millió rubelbe került. Az erőmű évi 260 millió rubel értékű villamosenergiát ad a népgazdaságnak jóformán ingyen. Tehát nem egészen 3 év alatt megtérül a teljes ráfordítás. A villamosenergia önköltsége elképesztően alacsony: 100 kilowattóra 5 kopekbe kerül. Ennél olcsóbb villamosenergiát a világon sehol sem állitanak elő. Az erőmű kiszolgáló személyzetének végleges létszáma kb. 260 fő lesz. E létszám felét mérnökök alkotják. A berendezés, a vezénylés, teljesen automatizált megoldású, az emberek valóban csak a műszerek működését figyelik, illetve a javításokat végzik. Beírás előtt nézegetjük az erőmű látogatási könyvét. Felhívják a figyelmünket az egyik bejegyzésre: Harriman, az USA utazó nagykövete 1963-ban többek között az alábbi mondatot írta: „Aki nem látta a bratszki vízierőművet, e csodálatos emberi alkotást, nem tekintheti befejezettnek saját felsőfokú képzését!" Ml nem tudunk ilyen frappánsan fogalmazni, vitatkozni sem tudunk e közéleti személyiséggel és az is biztos, ezt az alkotást a mai fogalmak szerint nem lehet túlértékelni. Az erőmű építéséről szóló anyagok között lapozgatok. A következő megjegyzést amerikai energetikai szakemberek írták, 1959-ben készült jelentsétikben: — „A Szovjetunióbeli utazásról visszatért delegáció meggyőző bizonyítékokkal rendelkezik arról, ho® a Szovjetunió megelőzte az Amerikai E®esült Államokat a vízierőművek építésében." HOVA MEGY AZ ENERGIA? Bratszk városában működik egy építőipari tröszt, amelynek 50 ezer munitasa van. Mit épít ez a rengeteg ember? Felépítették az erőmüvet. Létrehozták a várost, amelynek jelenleg 140 000 lakosa van, 20 év körüli átlagos életkorral. E tröszt szerelővállalata a Tajgán tobb ezer kilométer hosszúságban húzódó magasfeszültségű távvezetéket épített Tovább építik Krasznojarszk irányába az e®millió voltos vezetéket. Az építőipari kollektíva dolgozik Bratszkban a világ legna®obb .falpari kombinátján, amelynek a kapacitása háromszorosa a legnagyobb amerikai fafeldolgozó kombináténak. Évenként 6 millió köbméter fát dolgoz fel (az építés befejezés előtt áll), termékei: cord-cellulóze, karton, papír, gyanta, takarmányélesztő. Itt valóban Amerikával versenyeznek. Igazuk volt a seiohovói elvtársaknak. Bratszkban épül a világ legnagyobb alumíniumkohászati üzeme. A 24 db, egyenként 600 méter hosszú elektrolízises műhely évi kapacitása e®millió tonna alumínium. Ez ötszöröse a francia termelésnek. A szakemberek megállapították: ha ezek a nagy „fogyasztók" mind üzembe lépnek — márpedig ez 2—3 éven belül megtörténik —. a bratszki erőmű termelése nem tudja kielégíteni az energiaigényt. Ezért a kormány olyan határozatot hozott, hogy gyorsítsák meg a Bratszktól 280 kilométerre, Uszty-Uinben a harmadik angarai vizierőmű éoítósét, Kapacitása a bratszki óriáséval egyenlő és 1971-ben már az első turbinák áramot adnak a fogyasztóknak. VÉGE Szombat. 1965. augusztus 28- QÍLxMAGYARORSZÁG 5